Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

LK­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * !A „Szocialista Kultúráért Érdemérem“ tulajdonosai között AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 59. szám Ara 50 fillér 1961. március 10., péntek A kritika jogán „A főnök nem bírja a kritikát.” Ki mondta? Mindegy. Mondta Nagy Já­nos, Kiss István, Péter és Pál, mert az emberek szí­vesen használják ezt a sok­szor elvtelen, belső tarta­lom nélküli kifejezést akkor is, ha valaki nem fogadja behamuzott fejjel a kritiká­jukat. Mert vajon kritika-e min­den esetben a kritika jogán előadott mondanivaló? Kri­tikának nevezhető-e az, ha a beosztott, vagy a munka­társ személyes sérelmeit burkolja ebbe a köntösbe, s ennek leple alatt tíz száza­lék valót és 90 százalék va­lótlant olvas társa fejére? Valaki valahol ezt írta: „A jó kritika személytelen.” Akkor kicsit felháborod­tam, mert úgy éreztem, a felelősségtől menti azt, aki szóra nyitja a száját, de ha mélyebben fontolóra vesz- szük a dolgot, el kell ismer­ni a megállapításban rejlő igazságot. Mert ha valaki arra vállalkozik, hogy bírá­latot mondjon munkatársa, beosztottja, vagy éppen fe­lettese munkájáról, viselke­déséről, akkor azt tegye úgy, hogy saját személyes ellenszenvét, rokonszenvét, pillanatnyi hangulatát kap­csolja ki a mondanivaló for­májából, tartalmából, de még a hangsúlyából is. A kritika jogán nem bánthatjuk, de fölöslegesen és érdemtelenül nem is véd- hetjük embertársainkat. A kritika jogán nem feledkez­hetünk meg arról, hogy mi a kritika célja, s mit vá­runk elhangzása után. Os­toba és üres fejű, de föltét- len rosszindulatú az az em­ber, aki egy esetleges tö­meghangulatot kihasználva — állítólag —, kritikát gya­korol, s aztán fürödve az elismerő pillantásokban, lépten-nyomon hangoztat­ja: „na, ugye, akadt vala- k i, aki megmondta n e k i”. Meg. De kinek és mit? Nem az történt-e, hogy a látszat­ra korlátozódva hangzott el a birálat, s egy embert örökre elriasztott attól, hogy valaha is szemébe lehessen majd mondani a valódi igazságot? Nem az tör­tént-e, hogy egy emberben felébredt a dac, a csak- azértis? Lehet. Persze, ez sem biztos. Egy azonban igaz — a kritikának tisztá­nak kell lennie, és nem köz­hely az sem, hogy — építő jellegűnek. Itt nem az „oda­mondtám neki”, „jól meg­mondtam neki” a döntő, hanem az, hogy mennyit ér, amit olyan jól odamon­dott valaki valakinek. Mert aki bírál, az tartsa legem­beribb kötelességének azt, hogy pontosan tájékozód­jék, tudja meg a teljes igaz­ságot, mielőtt szót emel. Be­csülje embertársában az embert, vigyázzon becsüle­tére, s ne sértse meg önbe­csülését sem. Találja meg a módját annak, hogy mi­kor és hogyan legalkalma­sabb rávilágítani valami­lyen hibára. Senki nem lesz azzal több, ha a kritika jogán csak annyira képes, hogy nyilvá­nosan vagy négyszemközt megsértsen egy embert. A kritika éppen azért kritika, hogy ne csak a jogával él­jünk, hanem érezzük a vele járó kötelességet is! (á) Hagy a tavaszi forgalom a Patyolatnál Az egri Patyolat Vállalat Dobó téri helyiségében zsúfolt polcok, ballonkabát-halmaz, valóságos ruhatornyok fogad­ják a belépőt. — Nagy a forgalom — új­ságolják az üzlet munkatársai. — Nemcsak Egerből, hanem az egész megyéből ide hozzák a tisztítani, mosni való ruhát. Naponta több mint 150 tételt veszünk át. A tavaszi ruhákat, felöltő­ket sokan csak most viszik tisztíttatni, amikor már szük­ségük van rájuk. S most úgy összetorlódott a munka, hogy csak 7—8 hétre vállalnak tisz­títást. Decemberben ugyan fel­hívták a megrendelők figyel­mét, hogy még télen tisztíttas- sák ki ruháikat, de csak meg­szaporodott a munka... A for­galomnak három-négyszeresé­re növekedése nemcsak sze­zonjellegű. Sok falusi paraszt­asszony hozza Egerbe az ágy­neműt mosatni tisztíttatni a ruhafélét, amit eddig otthon végeztek. Lőkös István: TARASZ GRIGORJEVICS Sevcsenko emlékezete ★ Fazekas István: molnArné, A MUNKÁCS AP AT VEZETŐ ★ Cs. Ádám Éva: EGY ÓRA, AMELYIKEN NEM KELL FELELNI ★ Horváth József: ARANYKALITKA ★ KÜLPOLITIKA ★ SPORT Ma elnökségi ülést tart a Hazafias Képfront Heves megyei Bizottsága Ma délelőtt 9 órai kezdettel Egerben ülést tart a Hazafias Népfront Heves megyei Bizott­sága. Első napirendi pontként Jenei Jánosnak, az egri járás titkárának x előterjesztésében vitatják meg, milyen ered­ménnyel és módszerekkel vet­tek részt a járás községeinek népfront-bizottságai az őszi és téli oktatás lebonyolításában. Ezt követően megyénk bé- keagitációs és népmozgalmi munkájának helyzetéről, ered­ményeiről, módszeréről Rudlof Tibor tart tájékoztató elő­adást. A vita után javasolják ak­cióbizottságok kiküldését 6 község népfront-bizottsága munkájának megvizsgálására, majd más, időszerű tennivaló­kat tárgyalnak meg. Mint már hírül adtuk, a gyöngyösi énekkar sok éves munkája elismeréséül kitün­tetésben részesült. Nemrég rádiifelvételt készítettek velük, amely műsor keretében a kórus legszebben kidolgozott számai kerültek a műsorba. Képünkön Szabó Tivadar, az énekkar karnagya, Boda Lajos, Koncz József, Várkonyi Kati és Budai Éva énekkari tagok a szép [ kitüntetést nézik meg. Az énekkar munkájához, a további sikeres szereplésekhez még több ; lelkesedést, még több munkakedvet adott ez a kitüntetés. (A képes riport folytatása az 5. oldalon) A Szovjetunióban újabb szputnyik-íírhajót lőttek fel Beszámolt a kongresszusi küldött Pócs Mária, az Egri Bútor­gyár fényezőmunkása, az Épí­tőipari Dolgozók Szakszerve­zeti gyűlésén számolt be a kongresszus munkájáról és ha­tározatairól. Felhívta a figyel­met az építőipari szakszerve­zet aktívái előtt álló felada­tokra. Pócs Mária beszámolóját Kristóf József, a gyári szak- szervezeti bizottság titkára egészítette ki, aki a rendszeres tagdíjfizetés fontosságáról és a megváltozott szervezeti és működési szabályzatról be­szélt. MOSZKVA (TASZSZ);. A világűrkutatási munka­terv alapján 1961. március 9- én a Szovjetunióban fellőtték a negyedik szputnyik-űrhajót. A földkörüli pályára vitt szputnyik-űrhajó súlya a hor­dozó rakéta utolsó fokozata nélkül 4700 kilogramm volt. A szputnyik-űrhajó a számí­totthoz közeli pályán kerin­gett. E pálya legalacsonyabb TÉR mi stzövtmiLjtm, Bármerre járunk a megyé­ben, mindenütt pezsgő munka folyik a határban a földeken. Traktorok százai dübörögnek, hasítják a barázdákat, vetőgé­pek róják a táblákat és teszik földbe a magot. A szőlőhegye­ken metszenek, a kertészetek­ben is szorgalommal, kedvvel dolgoznak az emberek. Ezúttal három helyről adunk hírt a termelőszövetkezetekben fo­lyó munkákról: Vetik a tavaszi búzát, 20 traktor, 60 (ogat szánt az egri határban Eger mind a négy termelő- szövetkezetében megkezdődtek a tavaszi munkák. A szőlő­hegyeken csattognak a metsző­ollók és eddig mintegy 150—200 hold közös szőlőn végezték már el a tagok a metszést. A ház­táji földek kiosztása a napok­ban befejeződik és ezeken a területeken is kezdetét veszi majd a munka. A város mind a négy terme­lőszövetkezetében vetik már a tavaszi búzát, s a mai napig mintegy 50 hold mag került a földbe. Iparkodnak a szántás­sal is, és jelenleg 20 traktor és 60 fogat hasítja a földet az egri határban. Szorgalmasan dol­goznak a kertészetekben is és Eger szövetkezetei az idén mintegy 70 holdon termelnek szerződéses zöldséget. Minden család 1 tyúkot visz a közösbe A szihalmi Kossuth Termelő- szövetkezet ma délig már 100 holdon tette földbe a tavaszi búzát és ezzel pótolta az őszi lemaradást is. A búza után fog­nak hozzá az árpa és a borsó vetéséhez. A szövetkezet tagjai úgy számítják, hogy a jövő hét végére földbe teszik az összes korai magvakat. A munkából igen szorgalmasan kiveszik ré­szüket az asszonyok, akik most a szár letakarításánál, a kerté­szetben dolgoznak. A fiatal tsz az idén 3 hold paradicsomot, 3 hold káposztát, 7 hold borsót és 15 hold görögdinnyét ter­mel. A szihalmi termelőszövet­kezetekben nagyszerű mozga­lom bontakozott ki, amelynek lényege az, hogy minden tsz- család 1 tyúkot visz be a kö­zösbe és így hozzák össze a ba­romfitörzset. A Kossuth Tsz- ben a napokban már meg is kezdik a baromfiak összegyűj­tését, amelynek elhelyezéséről már korábban gondoskodtak. Ugyanebben a tsz-ben felnevel­nek az idén 3000 csibét. A csi­béket egy rossz épületből át­alakított helyiségben tartják, amelyet tetőkéményes melegí­téssel láttak el. Az így átalakí­tott baromfiól lényegében csak igen kis összegbe került, mert a szövetkezet tagjai saját erő­ből végezték az átalakítást. Pezsgő munka folyik a makiári tsz-ekben Makiár községben mindhá­rom termelőszövetkezet szintén megkezdte a vetést. A Rákóczi Tsz eddig 20 hold búzát, 30 hold borsót, 18 hold mákot ve­tett el. A Béke Termelőszövet­kezet tavaszi búzavetése már meghaladja az ötven holdat. Ugyancsak szorgalmasan dol­goznak az Üj Elet Tsz tagjai is. A Béke Tsz-ben tegnap 40 asz- szony dolgozott a melegágyak körül és az idén különös gonddal kívánják dolgozni, il­letve jövedelmeztetni a szövet­kezet kertészetét. Mindhárom termelőszövet­kezetben megkezdődött a sző­lők metszése is és a tervek sze­rint rövidesen be is fejezik ezt a fontos munkát. Sz. pontja 183,5 kilométerre, leg­magasabb pontja 248,8 kilo­méterre volt a Föld felszíné­től. A pályasíknak az egyen­lítő síkjával bezárt, hajlásszö­ge 64 fok 56 perc. A felbocsátás fő célja a szputnyik-űrhajó további szer­kezeti tökéletesítése, valamint a rajta elhelyezett és az em­ber űrrepüléséhez szükséges feltételeket biztosító rendsze­rek tökéletesítése volt. A szputnyik-űrhajóban el­helyeztek egy kabint, benne kísérleti állatokat, egy Cser- nuska névre hallgató kutyát, és más élőlényeket, továbbá távmérő és televíziós rendsze­reket, egy rádiórendszert, pá­lyamérésekre, valamint rádió adó-vevő berendezést. A berendezések az egész re­pülőút alatt kifogástalanul működtek. Az előírt kutatóprogram végrehajtása után az űrhajó- szputnyik még ugyanaznap, utasításra leszállt a Szovjet­unió megadott területén. A Földet ért űrhajó előzetes vizsgálata azt mutatta, hogy a kísérleti állat közérzete nor­mális. A negyedik szovjet szput­nyik-űrhajó felbocsátása és si­keres visszahozása eredménye­képpen értékes adatokat kap­tak mind az űrhajó szerkezeti berendezéseinek és rendszerei­nek munkájáról, mind a repü- lőútnak az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról. Az adatfeldolgozás és az ada­tok tanulmányozása folyik. A repülőúton részt vett élőlénye­ket megfigyelés alatt tartják. MT Megindul a téglagyártás Március 15-én a Heves me­gyei téglagyárakban is meg­kezdődik a nyerstégla gyártá­sa. Az egri I-es és Il-es számú üzemben, valamint a Gyön­gyösi Téglagyárban már meg­indult az égetés. A téglagyár­tás szakembereinek az a cél­juk. hogy megjavítsák az épí­tőanyagok minőségét. Ezért például az egri I-es számú üzemben (Homok út) beszerel­tek egy vákuumagregátort. Az új gép tömörebbé teszi a cse­repet, javítja fagyálló tulaj­donságát, és a gyártmány a nedvességgel szemben is el- lenállóbb, mint a hagyomá­nyos eszközökkel termelt cse­rép. Azt tartja a mondás: Tisztaság — fél egészség. És ez igaz. Mármint a tiszta­ságnak az egészségre vonat­kozó következménye. Öröm­mel látjuk, hogy a városi tanács Gyöngyösön is igyek­szik ennek a sok évszázados tapasztalatnak a szellemé­ben cselekedni. Ezt igazolja a hulladékgyűjtő ládák most folyó felszerelése, de az utak és járdák tisztántartá­sára is egyre nagyobb gon­dot fordít a tanács. A Jeru­zsálem utcában például már gyűjtik és elhordják a tavaly őszről itt maradt sa­rat és naponta söprik az aszfaltburkolatú utakat is. Ezzel a söpréssel azonban egy kis baj van. A söprés akár ködösítésnek is beille- ne. Szürke felhőbe burkolja a házakat és finom permet- tel szórja be az emberek arcát és ruháját. Pedig a megoldás nagyon egyszerű: a locsolóautó segítségét kellene igénybe venni. A járdák söprésénél sem árta­na előzőleg vízzel fellocsol­ni a járdákat. Ha már valljuk, hogy a tisztaság fél egészség, leg­alább a tisztaság biztosítá­sáért végzett munka ne menjen az egészség rová­sára. (gmf)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom