Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

VLAti PívOLü 1 AKJAi, íiíiVbSuL'lifEK! A lélek leendő mérnökei között az E&:ri Pedaffóffiai Főiskolán AZ MSZMP HEVES MEG* El BIZOTTSÁGA ÉS A MEG VEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 58. szám Ara 50 fillér 1961. március 9., csütörtök A pártoktatási év befejezése előtt Gyöngyösön Ügy érezzük, nem túlzás a megállapítás: minden el­méleti oktatásnak csak a helyes gyakorlat megvaló­sítása lehet a célja. Gya­korlatilag ez azt jelenti, hogy a helyes cselekedetek rugója az elméleti felké­szültség. Ilyen szempontból vizs­gáljuk most meg Gyöngyö­sön a pártoktatás helyze­tét, a már most felismerhe­tő és megállapítható ered­ményeket. Gyöngyösön a pártoktatás 54 szemináriumon belül fo­lyik, két szemináriumban csupáncsak tagjelöltek vesz­nek részt. A XII-es akna és a 34-es AKÖV alapszerve­zeteinek, tagjelöltjeinek szá­ma olyan mértékű, hogy kü­lön szeminárium megalakí­tását tette szükségessé ez a létszám. A pártoktatás ke­retén belül folyó munkába a párttagoknak mintegy 60 százaléka kapcsolódott be. A szemináriumi hallgatók közül majdnem három és félszáz pártonkívüli. A lét­számnak mintegy 50 száza­léka munkás. Ezek a számszerű adatok a pártoktatás mennyiségi eredményeit jelzi. De min­den mennyiség természet­szerűleg minőségi színvo­nalat is magával von. Gyön­gyösön a pártoktatásban részt vevők száma igen ma­gas, az egyúttal azt is je­lenti, hogy az alapszerveze­tek minőségileg is eredmé­nyesen dolgoznak. Visszatérve a kiinduló gondolathoz, amely az el­méleti munka feladatát, célját határozta meg, szól­nunk kell a pártoktatás már most tapasztalható eredmé­nyeiről Is. Azok az elvtár­sak, akik rendszeres elmé­leti oktatásban vesznek részt, munkahelyükön is észrevehetően különböznek dolgozó társaiktól, a mun­kafegyelem határozottabb megtartásában és megköve­telésében. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ezeknek az elvtársaknak jobb a mun­kához való viszonyuk. De a társadalmi munkában is el­sőkként kapcsolódnak be és teljes odaadással végzik pártmunkájukat is. A kü­lönböző munkaverseny szer­vezésében ők jelentik a len­dítő erőt, kezdeményezői a munkaversenynek és a ké­sőbbiek során is állandóan élesztgetik, szítják a ver­senyszellemet. A propagan­disták pedig a politikai és a nevelő munka élharcosai. Általános megállapítás, , hogy a munkahelyeken a politikai oktatásban részt vevő elvtársak könnyebben megértik a párthatározatok lényegét, és azok végrehaj­tásába teljes energiával be­kapcsolódnak. összefüggé­seiben látják környezetük­ben az élet jelenségeit, vé­leményük nyíltabb, bát­rabb, pártszerűbb. A tények, azaz a valóság iránti tisztelet megköveteli, hogy a 34-es AKÖV és a XII-es akna alapszerveze­teit úgy említsük meg, mint amely a pártoktatás mun­káját rendszeresen, jól szer­vezetten, határozott színvo­nalon végzi. Ennek a politi­kai munkának a gyakorlati eredménye az előbb emlí­tett két üzem termelési munkájában is, a minden­napi gyakorlatban jól le­mérhető. Ezek a felsorolt tények is a kezdő gondolat realitásának erejét igazol­ják. MAi előadások a hatvani szülök akadémiáján A TIT hatvani szervezete, a szülők és a pedagógusok évek óta fáradoznak a kettős nevelés ellentmondásainak leküzdésén és az iskola és a szülői ház kapcsolatának elmélyítésén. Rendszeresen megrendezik a szülők akadémiáját, ami iránt városszerte egyre nő az érdek­lődés. Az idén a gimnázium és a Il-es számú Általános Iskola akadémiáján már több érdekes előadás hangzott el. A szülők — gyermekeik korszerű neve­lése érdekében — igénylik eze­ket az előadásokat, a modern pedagógia eszközeinek megis­merését. A soron következő előadást ma délután 6 órai kezdettel a gimnáziumban, „Munkára ne­velés a családban” címmel Roz­maring István, a Il-es számú iskola igazgatója tartja. A Il-es számú Általános Iskolában dél­után öt órakor hasonló címmel Farkas Jenő tart előadást Papp János: GAZDASÁGI SIKEREINK Agyüi lövik A KAPITALIZMUST ★ Nagy Andor: KÜLÖNLEGES VILÁGNAP ★ Horváth József: ARANYKALITKA ★ Könyvespolc: A TÜZES NYÍL FÉNYÉNÉL ★ ASSZONYOK A TERMELŐ­SZÖVETKEZETEKBEN Maklárról jelentik t Tegnap délelőtt megkezdték a mák vetését az Új Élet és a Rákóczi Tsz-ben Már napok óta nagy-nagy figyelemmel kísérték az idő­járás alakulását Makiáron a termelőszövetkezeti gazdák. Kedden délután, hogy a határ­ban megvizsgálták a földek állapotát, elhatározták, hogy másnap megkezdik a mák ve­tését. Tegnap délelőtt — ki­használva a napos időt — hoz­zá is fogtak a tervek valóra váltásához. A makiári Új Élet és Rákóczi termelőszövetkeze­tek tagjai négy vetőgéppel ki­vonultak a határba és szorgos lendülettel kezdtek hozzá a mák vetéséhez. A két szövet­kezetben az idén összesen 30 hold mákot szándékoznak vet­ni, amit, ha sikerül, a közeli napokban már be is fejeznek. Ifjúsági klubvezetők, kultúrmunkások tanácskozása Karácsondon A közelmúltban felavatott karácsondi kultúrotthonban szombaton, március 11-én ta­pasztalatcsere jellegű tanácsko­zást rendeznek. A Megyei Nép­művelési Tanácsadó a falusi if­júsági klubok vezetőit, a kul­túrotthon igazgatókat és a nép­művelési felügyelőket hívta meg erre a tanácskozásra. Délelőtt a Megyei Népműve­lési Tanácsadó klub-referense. Szilvási Lajos vitaindító elő­adása hangzik el, majd a klub­vezetők, kultúrmunkásokmond- ják el munkájukkal kapcsola­tos tapasztalataikat, módszere­iket, problémáikat. Ezt követő­en a megyei keskenyfilmtár két új filmjét, Az Altáj ősi siral­mait és a Kőemlékek nyomá- ban-t vetítik le. A filmvetítés­sel azt akarják bemutatni, ho­gyan lehet azt a klubmunká­ban felhasználni. Délután hangzik el Dán Gyu­lának, a karácsondi kultúrott­hon igazgatójának előadása a kultúrotthon és a klub munká­járól. Utána a tanácskozás rész­vevői minta klubesten vesznek részt, aminek tapasztalatait kö­zösen vitatják meg. Villamos munkavédelmi kiállítás nyílik Hatvanban Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat már­cius 16—29 között Hatvanban rendezi meg a villamos mun­kavédelmi vándorkiállítást, a városi tanács kultúrotthoná- ban. A szakma kiváló dolgozója Nemcsak a háztartásban, a munkahelyen is megállják a helyüket a nők. Fiain Tivadarné az Egri Dohánygyárban 9 éve dolgozik a szivarcsomagolásnál. Jó munkájáért már ötször kapta meg a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. (Foto: Kiss Béla) A háztartások nagyarányú gépesítésére való tekintettel a kiállított tárgyak jelentős ré­sze a villamos háztartási ké­szülékek balesetmentes hasz­nálatát mutatja be, ezért a la­kosság részére is hasznos és tanulságos a kiállítás. A kiállítás ideje alatt okta­tófilmeket vetítenek, amelyek­re a belépés díjtalan. Figyelmesen, udvariasan, nagy szakértelemmel A képen hárman hajolnak egy vaskos kötet fölé. Pedig néhány hónappal ezelőtt nem is tudtak egymásról. Pongó Piroska „csak” a Jászságból jött, Pintér Ildikó Budapest­ről, Rásonyi Miklós meg Galgahévízről, de egyben máris összefogtak: a referátumra közö­sen készülnek elő, a pedagógiai főiskola irodalomtörténeti tanszékének könyvtárában. Hár­man csak jobban látják a tennivalón Hiszen még elsőévesek és a rutint csak később szer- ! zik meg a tudományos kutatáshoz. (Riport az 5. oldalon) * AAAAAAAA/VNAAA<VWWV\AAA^AAAAA»VVVSA^VVVV\AiVN^^^W\AAAAAAA^^A<SAAAAAAA/WN/VAA/VVAAAAAAA/WSA/WVVV Taxik — falun Két éve annak, hogy a me­gyében a három városon kí­vül először ; állítottak a lakos-, ság fendelkezéséré- thxiáilo- mást ‘ Füzesabonyban.!'. . Azóta sok idő eltelt, és ma már Pé- tervásárán, Egercsehiben, He­vesen, Poroszlón, Detken, Ti- szanánán, Kálban, Verpelé- ten is van taxi. Rövidesen Tamaőrsre is ki­helyeznek egy kocsit, s a fu­varigény felmérését most folytatja az autóközlekedési vállalat Tarnamérán. Különö­sen fontos és jelentős ez a fa­lusi taxiállomás azért, mert ma már a dolgozó parasztok is szívesen veszik igénybe a gyors, kényelmes járművet. , 'tajva|y' kácájfsonyk'^r meg Égerben,, a Széchenyi úton a KISZ-bólt. Sokat ígérő kezdeményezésként fogadták a kereskedelem dolgozói és a közönség is. A vásárlók azon­nal megérezték, hogy a szocia­lista kereskedelem egy lépés­sel ismét közelebb került hoz­zájuk. Nemcsak azért, mert az újonnan megnyitott bolt önki- szolgáló rendszerrel dolgozik, s az állványok között KISZ- emblémás köpenyben hajlon­gó eladók állnak a közönség rendelkezésére. Az összes boltok közül itt fogadják az embert a legszí­vesebben. Készségesen rendel­kezésére állnak, ha nem iga­zodik él az áruk közt, segíte­nek a kiválasztásban, s a vá­sárlók ízelítőt kapnak az iga­zi, tartalmában szocialista ke­reskedelemből. A dolgozók új módon „ke­reskednek”. Figyelmesen, ud­variasan, nagy szakértelem­mel. S ha megszólal bennük a kereskedő és megkérdezi: „Megéri ez, megmutatkozik ez a forgalomban, a számszerű eredményekben is?” Nyugod­tam .válaszolhatjuk neki — megéri. Gsak egy-két szám­adatot nézzünk s mindjárt meggyőződhetünk erről. 1961 januárjában 54 000 forinttal nagyobb volt a forgalom, mint egy évvel ezelőtt. Az idén feb­ruár hónapban 160 000 forint értékű árut adtak el a dolgo­zók. Az eredmények fő hősei — a bolt KISZ-fiataljai. MT Ünnepség Makiáron, a nemzetközi nőnap alkalmából j Kedden, a nemzetközi nő­nap tiszteletére Makiáron a kultúrházban ünnepséget ren­deztek a falu asszonyai. Az este 7 órakor kezdődött ün­nepség előadója Egervölgyi Jó­zsef, a községi általános iskola igazgatója volt, aki beszédében méltatta a nők szerepét a nemzetközi életben és a bé­kéért folytatott harcban. A fa­lu asszonyairól szólva a szó­nok azt is elmondta, hogy a makiári nők az elmúlt évben becsülettel kivették a részüket a termelőmunkából. Szorgal­masan végezték a rájuk há­ruló feladatokat és nem kis részük van abban, hogy a makiári termelőszövetkezetek eredményekben gazdag évet tudtak zárni a zárszámadások alkalmával. A község és a szö­vetkezetek nevében köszönetét mondott lelkiismeretes mun­kájukért az asszonyoknak és arra kérte őket, hogy a jövő­ben is ilyen szorgalommal munkálkodjanak a szövetke­zet felvirágoztatásán. Az ünnepi beszéd után kul­túrműsorral kedveskedtek a megjelent asszonyoknak. Nagy sikert aratott a makiári női épekkar, íely nemrég ala­kult meg Olasz Istvánná peda­gógus vezetésével. A három szövetkezet asszonyaiból ala­kult énekkar ezen a napon lé­pett először közönség elé mű­sorával. Gondolni kell a kisgye­rekre. Arra, hogy nem min­dennek örül, aminek a fel­nőtt. Mások az igényei. Mást akar. Azt hiszem, hogy például a három év körüli csöppsé­gek este nem szívesen men­nek moziba, még a legújabb De Sica-film sem izgatja őket. Négy éven aluli gyerme­keket ugyan — a plakátok — nem engednek a nézőtérre, de hol van az a lelketlen jegyellenőr, aki anyakönyvi kivonatot is kér, mikor el­szakítja a jegyet? Két hete az egri Vörös Csillag Filmszínházban megnéztem a Kenyér, szere­lem, Andalúzia című filmet. Előadás közben arra lettem figyelmes, hogy a hátam mögött dobolnak, kiabál­nak, kaparásznak. Kisgye­rekek voltak. Nem hiszem, hogy a film nyerte volna meg a tetszé­süket. Nem is lelkesülten, ujjongva kiabáltak. Fárad­tak voltak, álmosak, inger­lékenyek. Zavarták a néző­ket. De szüleik csak akkor vitték ki őket, amikor el­kezdték a sírást. Tudom, nehéz volt nekik otthagyni a filmet. De nem volt joguk zavarni a közön­séget, nem volt joguk gyö­törni a gyermekeket. Mert másfél óráig ezt csi­nálták. (K. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom