Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-08 / 57. szám
\ 1961. március 8., szerda NÉPÚJSÁG Egyet s mást az egri lakásokról, a rongálókról, lakbérekről, és a karbantartási költségekről Elsősorban a ielnőtteknek ajánljuk — elgondolkoztatóul AZ EGRI GÓLYA utcai új lakóházak egyikén nagy csörömpöléssel betört a kapu üvegtáblája. Gyerekek dobták be játék közben. Egy kicsit megszeppentek, de semmi sem történt. Szüleik, s a házban lakó többi felnőttek vállat vontak — megtörtént, mit te gyenek? Egy ablaktábla volt csupán... Az Egészségház utca 3. számú ház dróthálóbetétes ablaküvegeit már háromszor pótoltatta az Ingatlankezelő Vállalat több száz, sőt összesen több ezer forintos költséggel. Az elmúlt ősszel és télen azonban a tüzelő lerakodásoknál csaknem mind újra összetört a felnőttek vigyázatlansága miatt. De mi az? Csak néhány ablaküveg... A Petőfi tér 1. számú házban az emeletráépítéssel egy időben hozták rendbe a lépcsőházi üvegfalat. Lassan már ezt is újra javíttathatnák. Nem történt más, csak sorban eltörték a fal üvegkockáit... A Széchenyi utca 11. számú házat az elmúlt évben újították fel. A házban működő csemegebolt triciklin fuvarozó dolgozójának figyelmetlensége miatt azonban a kapu már megrongálódott. * A Bajcsy- Zsilinszky utca 17. számú, ház kapualját ugyancsak jfirmű tette tönkre, a Vas- Műszaki Nagvkereskedelmi Vállalat hatalmas gépkocsija, amely alig fér be a keskeny kapualjba... A Szervestrágyagyűjtő Vállalat a Vécsey utca 3-ban, a Sütőipari Vállalat a Széchenyi utca 38-ban rongálja vigyázatlanságból az épületeket. — Hosszú sor lenne elmondani minden, gondatlanságból, hanyagságból, esetleg szándékosságból származó hibát, bajt —, mondják az Ingatlankezelő Vállalat vezetői, ezeket a példákat említve. — Nagyon sok embernek kellene még megérteni, hogy az állami házakat éppúgy kell óvni, mint a ma- gántulaidonban levőket. A KÉRDÉS, gondolkoznak-e egyáltalán az egri emberek azon, hogy a lakásügy nemcsak addig érdekes, amíg valaki megfelelő nagyságú otthont tudhat a magáénak, hanem azután is? Gondolkodtak-e az Egészségház utcában azok a lakók, akik a figyelmeztetés ellenére továbbra is a lakásban vágták a fát. vagy azok a szülők, akik I mosolyogva nézték, gyermekeik hogyan ügyeskedik le a kapukról a kilincseket, hogy hulladékanyagként a MÉH-nek adhassák el — nemcsak az államnak vannak „kötelezettségei” a lakásbiztosítást illetően, hanem a lakóknak is, akik ezeket bérbe veszik. S még hozzá milyen béreket fizetnek az egri emberek a lakásokért! Tóth József, az új lakóházak házkezelője példát mond: — Nem vagyok fiatal ember, emlékszem tehát a felszabadulás előtti lakbérekre. Ha az akkori átlagkeresetet havi 100 pengőnek vesszük, a lakbér ennek körülbelül egyötödét tette ki, vagyis átlagosan tizenöt, húsz pengőt. Ha a mai ember keresete átlagosan 1000 forint havonta — márpedig ennél csak több, s nem kevesebb —, ehhez viszonyítva itt, Egerben a lakbér szinte elenyészően kevés. Az állami lakóházakban lakók túlnyomó többsége 40—45 forintot fizet havonta lakbérként, de van olyan házunk is. a Bástya utcában, ahol a lakó havi tíz forintért lakik egyszoba, kony- hás, kamrás, borházas, sertés- ólas, kertes házban. A Nemecz József utcában egy lakás havi bérleti díja nyolc forint. De ne az ilyen egyes eseteket vegyük példaként. Maradjunk csak a negyven, negyvenöt forintos átlagnál. Ez is hol számítható például a nyugati államok lakbéréhez? Itt van mindjárt Olaszország. A mun kásember, a kistisztviselő átlagos havi keresete negyven- ötvenezer líra. Egy lakás havi bére pedig ennek egynegyed része, tehát tíz—húszezer líra. S ilyen bérű lakás alatt ott nem olyanokat értenek, mint amilyeneket itt találunk 40— 45 forintos bérrel, hanem sokkal rosszabbul felszerelteket, kisebbeket, egészségtelenebbeket. Az Egri Ingatlankeze'ő Vállalatnak tehát nem sok jövedelme van a befizetett lakbérekből. Az előirányzat havi 197 000 forint, amelyhez ettől az évtől kezdve 'mintegy tízezer forint lakbérpótlék jön még. Ezzel szemben az elmúlt évben a vállalat keretén belül működő szakemberek egymillió hatszázezer forint értékű javítást végeztek a lakóházakon, más vállalatok pedig három millió egyszáz ezer forinSZAKESTEN... Ügy kezdődött az egész, hogy 8z Egri Pedagógiai Főiskola magyar—történelem szakos elsőéves hallgatói az osztályok közötti versenyben félévi eredményükkel a harmadik helyezést érték el. Természetesen ezzel egy kis pénzjutalom is jár és ha már lúd, legyen kövér — gondolták, pótolnak hozzá és megrendezik immár ez évben másodszor a magyar történelmesek szakestjét. Össze is jöttek szép számmal (akik nem voltak ott, bánhatják), és megkezdődött, mint- ahogy az már szokás, a dupla, vagy semmi játék. A nyertesek, ha négy kérdésre felelni tudtak, négy tábla csokoládét kaptak jutalmul. Ott volt közöttük tanszékvezetőjük, dr. Szántó Imre is és később dr. Berzi András és dr. Molnár József, a Pedagógiai Főiskola tanárai. Mivel harmadik szakként leginkább énekszakosok voltak, hamar előkerültek a nóták, s ha megúnták a mula- tást, beszélgettek, vagy éppen táncoltak. A késő estig tartó szakest eredményes volt, nemcsak azért, mert jól szórakoztak, hanem mert még jobban ösz- szekovácsolódtak a növendékek és a tanárok. Hiszen valamennyien egy szakon tanulnak és ha majd végeznek, kikerülve az életbe, valamennyien pedagógusok lesznek. Hasznos a pedagógiai főiskola egy- egy ilyen szakestje, amely bi-1 , zonyára nemcsak a tanulók | barátságának kibontakozását, | hanem jobb tanulmányi eredményt is biztosít. (kisbé.) tot számoltak fel az Ingatlankezelőnek a nagyobb felújításokért. Ehhez még 200 000 forint adható hozzá, ha a kályha és egyéb lakásfelszerelések vásárlási számláit, s a lervezési költségek kimutatásait is megnézzük. A lakóházak karbantartására, felújítására fordított összeg tehát ötmillió forint volt, több mint kétszerese a lakbérekből elkönyvelt bevételnek. Szükség van az ötmillió forintra ebben az évben is, mert Eger épületeinek nagy része több évtizedes, sőt évszázados. Több pénz kell tehát karbantartásukhoz, felújításukhoz, mint az újonnan épült lakóházakéhoz. A tervszerű felújítás keretén belül ebben az évben sor kerül a Széchenyi utca sortatarozására a 2. számtól a 40-es számú házig. Ezenkívül a város különböző pontjain még tíz épületen végeznek az építővállalatok nagyobb felújítási munkákat, úgy, ahogy azt a szükség megkívánja. E munkák költségeibe még nem számították be azt a hétszázezer forintot, amelyet a különböző villanyvezeték, csatorna és kályha korszerűsítésekre szánnak. Hatalmas összeg ez az ötmillió forint, amit egy esztendő alatt az egri lakóházakra költenek, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a nem egészen két és fél millió forintos lakbér bevételeket még egy sor olyan kiadás is terheli mint például a vízdíj. Ez egy olyan házban, mint a Szovjet hadsereg utca 20, ahol hat bérlő lakik, s az összes lakbér havi 419 forint, átlagosan nyolcvan és egyszáz forint között van. Könnyen kiszámítható tehát, hogy a lakbérekből nagyon is kevés marad a lakóházak karbantartására, s az erre szánt évi ötmillió forintnak nemcsak valamivel. több mint a felét, hanem lényegesen nagyobb részét adja az állam. SZÁMOLJANAK és gondolkozzanak egy keveset az állami lakóházakban élő bérlők. Gondolkozzanak és utána cselekedjenek is. Mert csak rajtuk múlik az, hogy a jövőben csökken-e, vagy tovább növekszik a lakóházak kisebb-na- gyobb javításaira, a rongálások rendbehozására költött összeg. Csökkenhetne, ha mindenki felelősséget érezne az államtól bérelt lakásáért, annak megóvásáért — s ezáltal növekedhetne az az összeg, amit az egri lakóházak alapos rendbehozására, illetve új lakások építésére szánhatnának az illetékesek. Weidinger László Ünnepség as egri parilanuló- int izeiben Vasárnap délelőtt ünnepi esemény színhelye volt a Városi Műveié dési Ház nagyterme. A széki orokat a 212. számú, egri Bcrnemissza Gergely Iparítanuló 1 Intézet tanulói töltötték meg,1 akik valamennyien elmúltak 16 évesek, s ebből az alkalomból a KlSZ-szerve- zet műsorral egybekötött személyi igazolványt kiosztó ün- nepsé”et rendezett tiszteletükre. Részt vett az ünnepségen Misi Sándcr, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Paulik Ferenc, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Mészáros József rendőrőrnagy és Kiss Gábor, a KISZ városi bizottságának titkára. Kameniczky Antal igazgató megnyitó szavai és a Himnusz elhangzása után Paulik Ferenc ünnepi beszédében összehasonlítást tett a múlt és a jelen közö4'- szólott az ifjúság megbecsüléséről, méltatta a személyi igazolvány kiosztásának jelentőségét. Az ünnepi beszédet követően Kapuvári Béla Óda tizenhatévesekhez című versét hallgatták meg az ipari tanulók, majd Mészáros József rendőrőrnagy szavai nyomán Kiss Gábor könyvjutalmat osztott ki és egyúttal átnyújtotta a KISZ ajándékát, az emléklapokat. Az ünnepség keretében összesen 227 ipari tanuló kapta meg személyi igazol váhyát. (tuza) PORTRÉ (Greskovits László) Új emberek a gyárban HA REPÜLŐGÉPRŐL néznénk a budapesti Hajtóműgyár egri telepét, az a benyomásunk támadna, hogy elég rendezetlen üzem ez, a gépek az udvaron vannak. És bent az épületben? Ott is nagy a felfordulás, mintha nagytakarítás lenne. De az udvaron levő gépek körül sürgölődő emberek megnyugtatnak bennünket: „Most folyik az üzemátszervezés. Már az utolsó gépeket helyezzük el. Két nappal a határidő előtt befejezzük.” Az „átszervezett” üzemrészekben folyik a termelés, a gépek közt fiatal és idősebb munkások szorgoskodnak. Első pillantásra meglep bennünket, hogy mennyi fiatal dolgozik itt. A gyárban 270 olyan dolgozó van, aki még nem töltötte be a huszonhatodik életévét. A KISZ-szervezetnek majdnem száz tagja van. ők vállalták a védnökséget az üzemátszervezés felett is. A szervezet 1000 óra társadalmi munkát ajánlott fel a feladatok elvégzéséhez. Délelőtt, délután dolgoznak, társadalmi munkát végeznek, este pedig tanfolyamra, továbbképzésre mennek. Több munkást is megkérdeztem: Nem fárasztó ez? Hogy bírják? Megnyugtattak — hogy nem fáradnak bele, s hogy szerintük a munka és a tanulás, valamint a társadalmi munka egy tőről fakad. Szeretik szakmájukat — és az üzemet. Ha új ember kerül a gyárba, és be akar illeszkedni a kollektívába, őt is „elkapja a gépszíj”. Zsebe Máriát, Havasi Annát, Molnár Katalint pl. csak négyórás munkára vették fel (még nagyon fiatalok), de már ők is túl vannak az alapfokú szakmai tanfolyamon. Gépkezelők, sorjázok. Idővel szakmát akarnak tanulni. És az idősebbek segítik őket. Ha valami problémájuk van a gépekkel, szívesen eligazítja őket Csetényi Károlyné, Petrányi Vendelné és Forgács György- né, akikkel együtt dolgoznak. A SZEMKÖZTI zmof Zsuzsi új babát kapott, s most játszik, majdnem öt perce egy szót sem szól. Fáradtan lapozgatom kollokviumi jegyzeteimet, amikor... amikor:.. — Édesapa, nekem miért nincs kistestvérem? Égy pillanatra megáll az idő, mint azon az átkozott lemezen, amit napok óta többször is hallok a falon át Liptákéktól. A feleségem is abbahagyta a töriilgetést, most mi lesz? Ha annyit mondok, hogy „csak”, az nem elégíti ki, ha meg kifejtem, nem érti meg és különben is. Feleségem, a mentőangyal, rögtön működésbe lépett és... Zsuzsikám a helyére raktad az építőkockákat? — Igen — mondja Zsuzsi, és le nem veszi rólam nagy fekete, kíváncsi szemét. — Hát, nézd csak, Zsuzsikám, hogy is mondjam csak, még nem volt, szóval, nem volt beütemezve, vagyis, dehogyis (úristen, ez a gyerek már megint kezdi). Szóval, miért kérdezed ezt? Most feleségemre nézek, hogy jöhet a második mentőgondolat, 6 tud ilyenkor segíteni, most persze, cinikusan mosolyog, belement a játékba, s élvezi kínos zavaromat. — A Lipták Misi mondta (már megint ez a taknyos Lipták kölyök), hogy neki lesz kistestvérkéje, mert anyukája hízik. Megrökönyödve csodálkozom Zsuzsi tájékozottságán, de a Lipták kölykén is. — És mondjad csak, Zsuzsikám, ezzel kapcsolatban máshol nem beszélt az az idióta Lipták gyerek? — De igen. Még azt is mondta, (szent ég, mit mondhatott még ez a töpörtyű kékszakáll?) lehet, hogy kettő lesz. Na, ezt meg honnan tudja az a ... Talán csak nem az apja mondta neki, mert ez képes kitárgyalni ügyes-bajos dolgait, tökkelütött fiával. — Hát ide figyelj, kislányom, az úgy van, hogy ... Mondd, csak, kislányom, nem érdekelne jobban az űrrakéta szerkesztése? Óh, de hülye vagyok, miért is érdekelne egy négy és féléves lánygyereket az űrrakéta, ezt most a Liptákné hasa, meg az ikrek érdeklik. Szóval, kistestvérkéd azért nem lehet, azaz lehetne, de mivel, hogy Liptákék- nál lesz, nekünk már nem telik... Vagyis... (A feleségem már határozottan rajtam röhög, de ez a kis kölyök is pont nekem'tud ilyen kérdéseket feltenni.) Persze, nem kérdezheti meg Lipták- tói, mert az a huligán még képes volna mindent megmagyarázni. — Mindenkinek van kistestvérkéje az óvodában, biztos szeretik is a testvérkéjüket, mint ahogy a mesében is van Jancsi és Juliska. — Próbálok más vágányra térni. — Azt tudom, de nekem miért nincs? — Hát, majd lesz — vágtam ki magam. Zsuzsit azonban ez nem elégíti ki. — Mikor? — Azt még nem tudom pontosan, de ha már te iskolába jársz, biztos megjön a te kistestvérkéd is. — Honnan? (Magasságas ég, miért versz, mit vétettem én, hogy a saját lányom kínozzon, hát nem vagyok én jó, gondos, szerető apa!?) Megadom magam a sorsnak. — Hát, kislányom, a te kistestvérkéd — feleségemre nézek — érdekes, már nem röhög úgy rajtam, sőt érzi a dolgok konfliktusát. — Szóval, a te kistestvérkéd — ájulás környékez és nem kapok levegőt rendesen.... — A postás hozza — hangzik a nem várt felelet. Zsuzsi is és én is, a feleségemre nézünk. Ügy érzem, egy kicsit sántít neki a dolog, mert Zsuzsi elgondolkodik. — Az lehet, mert Lipták Misi is mondta. (Van isten!) és különben is, ezek a Liptákék nem is olyan rossz emberek.) Lipták és én meg vagyunk nyugodva, de mi lesz akkor, ha megjön az iker, de nem jön a postás ... ts. Szeretik a gyárat és az itteni embereket. Most már ott tartanak, hogy a szakmai képzés mellett a politikai tanfolyamról sem feledkeznek meg. Járnak a „Világ térképe előtt” c. szemináriumra. Ahogy mondják, ,.ez is hozzátartozik a munkásélethez”. Pedig munka után még nekik is haza kell menni — vonattal, busszal, — Andornaktályára, Makiárra, Ostorosra. gépnél — EU-500-as esztergapad — Murányi József elsőéves -esztergályos tanuló szorgoskodik. Naponta kerékpározik be Novajról — de már csak itt érzi jól magát, a gépek birodalmában. Pedig, már mással is próbálkozott, mielőtt a gyárba jött. Dolgozott otthon, az építőiparban, végül is itt találta meg életcélját. Két év múlva szabadul fel. Addig még nagyon sokszor fordul szakmai és egyéb kérdésekkel Kovács Ferenc II-höz, az oktatási felelőshöz, a KISZ-vezetőhöz. És nyugodtan fordulhat, mert segítenek neki. Murányi József szereti a szakmáját. Szívesen ízlelgeti rejtelmeit otthon is, mikor tanul. Mert aki jó szakember akar lenni, annak otthon is elő kell venni a könyvet. Murányi Józseffel meg vannak elégedve az MTH-inté- zetben is. Az emberek szívesen végzik munkájukat. Lelkesen dolgoznak azok is, akik még nem akarnak szakmát tanulni. Bőgős Sándor segédmunkás például egyelőre nem akar. Fiatalember, nemrég nősült, rengeteget dolgozik. A gyári műszak után is megtalálja a munkát. Szükségük van a pénzre. Ö is bejáró. Nemrég került ide, de már magáénak érzi az üzemet. Sok elfoglaltsága mellett is szakít időt, társadalmi munkára, politikai körre. — Mint a többiek. O is a kollektívával tart. Ha új ember érkezik a gyárba. nem rendeznek számára külön fogadtatást. De a dolgozók úgyis mellé állnak. Az új embert segítik az idősebbek,— a törzsgárda. Ott vannak a tanulók mögött a segédek, a mesterek, a segédmunkásom mellett a szakmunkások. VALAMENNYIEN ban, hogy mielőbb testestől- lelkestől ipari munkássá váljanak a jövevények, az új emberek, hogy készségeik, képességeik átalakuljanak és kifejlődjenek, életük ritmusát átformálja az új foglalkozás. (Krajczár)
