Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

A FÖLDMUVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA Küldött (köz-) gyűlésekről jelentjük A karácsondi TÜZÉP-telep a termelőszövetkezetek szolgálatában A mezőgazdaság nagyüzemi gazdálkodásra történt átszer­vezése folytán a földművesszö­vetkezeti TÜZÉP-telepekre — így a karácsondi TÜZÉP-te­lepre is — nagyobb feladat hárul az áruellátást illetően Főleg a termelőszövetkezetek építőanyaggal történő ellátása érdekében. Egymillió forintos állandó raktárkészlete lehetővé teszi, vényvédélmi célra jó minősé­gű égetett, valamint oltott me- szet készletez a telep. A szőlő­karó-szükségletet is biztosítja a telepen tárolt, részben a szállítás alatt levő készletéből. Lakóházakhozszükséges nyílás­záró szerkezeteken kívül kizá­rólag mezőgazdasági épületek­hez szükséges ajtók, ablakok­ból megfelelő készletet tárol, melyből a termelőszövetkezé­Az elmúlt évben korszerű tárolóhelyiséget építettek a telepen. Az új tárolóhelyiség lehetővé teszi egyes építőenya- gok hosszabb időn keresztül való tárolását és megvédi az esős időjárástól. j^fMEZŐGAZDMÁGI \ mák termelésének fontosabb kérdéseiről Ezekben a napokban tartják negyénk földművesszövetke­zetei a tagértekezleteket, va­lamint a küldött-közgyűlése­ket. Eddig megyénkben 18 földművesszövetkezetben tar­tották meg a beszámolókat' az 1980. évi munkáról és ismer­tették az 1961. évi terveket. Minden évben jelentős állomás a föld mű vessző vetkezet életé­ben a közgyűlés. Itt számol­nak be a földművesszövetke­zetek dolgozói és választott vezetőségi tagjai egész éves munkájuk eredményéről, vagy éppen a hiányosságokról. A tagságnak szemtől szemben adnak számot arról, hogyan feleltek meg a bizalomnak és miként gazdálkodtak a közös vagyonnal. NAGYOT A február 26-án megtartott közgyűlésen Bártfai Gyula, a földművesszövetkezet igazga­tóságának koridős tagja elnö­költ. Az igazgatóság beszámo­lóját Prokai István földmű­vesszövetkezeti igazgatósági elnök tartotta, aki ismertette a tagsággal az elmúlt év ered­ményeit. Többek között el­mondotta, hogy a szövetkezet jövedelmezőségi tervét 115,4 százalékra teljesítette és így az 1960. évben összesen mint­egy 108 000 forintos nyeresé­get értek el. A földművesszövetkezet dol­gozói az elmúlt évben 1730 fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek. A beszámoló után Szőke Alajos, a felügyelő bi­zottság elnöke tett jelentést a közgyűlésnek a szövetkezet vagyonvédelmi munkájáról. Ezután a gyűlés elnöke öt pontból álló javaslatot terjesz­tett a közgyűlés elé. A szö­vetkezeti tagok között élénk vi­ta alakult ki, amelyben elmon­dották véleményüket az el­múlt évi gazdálkodásról és határozatot hoztak a jövő évi munkára vonatkozóan. TERPES Az elmúlt hetekben a köz­ségben tagértekezletet tartot­tak a földművesszövetkezeti tagok. Az ízlésesen előkészített helyiségben már a déli órák­ban tömegesen gyülekeztek a szövetkezeti tagok, hogy meg­hallgassák az igazgatóság elnö­kének beszámolóját. A beszá­moló felett «lénk vita alakult ki, amelyek a termelőszövet­kezet és a földművesszövetke­zet kapcsolatának kialakításá­val foglalkozott. A szövetke­zeti tagság egyhangúlag hatá­rozatokat hozott a földműves­szövetkezeti egységek fejlesz­tésére vonatkozóan. A tagság elhatározta, hogy ebben az év­ben a vásárlási visszatérítések visszahagyásával járulnak hoz­zá a földművesszövetkezet munkájához. DE TK A földművesszövetkezetben megtartott közgyűlésen az igazgatóság beszámolója hűen tükrözte a szövetkezet 1960. évi gazdálkodását. Szép ered­ményről számoltak be a terme­lőszövetkezet megszilárdításá­val kapcsolatban is. A hozzá­szólásokban a felszólaló szövet­kezeti tagok foglalkoztak a ba­romfinevelés és a felvásárlási munkák fontosságával. Hatá­rozatot hoztak a község bolt­hálózatának növelésére és kér­ték, hogy a községben létesít­senek cukrászdát. E feladatok megoldásához a vásárlási visz- szatérítésre járó 5126 forint ré­szesedést határozatilag leje­gyezték a részjegyalap növelé­sére. A közgyűlésen került sor ugyancsak a helyi takarékszö­vetkezet munkájának megtár­gyalására. BESENYŐTELEK A vasárnap megtartott köz­gyűlésen élénk érdeklődés mu­tatkozott a tagság körében a szövetkezet munkája iránt. A beszámoló után a földműves­szövetkezeti tagok határozatot hoztak az elmúlt évben létesí­tett kisvendéglőhöz kerthelyi­ség létesítésére. Az építéshez társadalmi munkákat ajánlot­tak fel és vásárlási visszatérí­tések — mintegy 30 000 forint értékű készpénz — visszaha­gyását. CSÁNY: Vasárnap Csányban is köz­gyűlést tartottak. Zöiei János, a földművesszövetkezet igaz­gatósági elnöke beszámolt az elmúlt évi munkájukról. A be­számoló után ismertette a ta­karékszövetkezet munkáját is. Ezután került sor a hozzászó­lásokra. A felszólaló tagok fog­lalkoztak a szövetkezet gazdál­kodásával és az 1961. évben megvalósításra kerülő kisven­déglő és vas—műszaki bolt lé­tesítésével. A több mint 200 ezer forintos beruházáshoz a tagság elfogadta, hogy 45 ezer forint részjegy-jegy zéssel se­gíti elő az építkezést. TISZANÁNA: A vasárnapi közgyűlésen is­mertették a szövetkezet elmúlt évi jó eredményeit, valamint az elmúlt évi közgyűlés hatá­rozatainak végrehajtását. Ugyanis az elmjílt évben a szövetkezeti tagság elhatároz­ta; hogy a vásárlási visszatérí­tés felét kisvendéglő létesíté­sére fordítja. A múlt évi ha­tározat valóra vált, mivel a kisvendéglő ma már ízlésesen berendezve várja a szórakozni vágyó dolgozókat. A mostani közgyűlésen is jelentős hatá­rozat született. A boltok sza­kosítását és a kisvendéglő ud­varán kerthelyiség létesítését vették tervbe. A közgyűlésen a választott szervek, példájára a szövetkezeti tagok a vissza­térítés teljes összegét részjegy­re íratták át. A gyűlés után ünnepélyes keretek között nyitották meg a kisvendéglőt, amelyet a szö­vetkezeti tagság és az egész lakosság nagy tetszéssel foga­dott. Ezen a napon 40 ebéd és 30 vacsora fogyott el az új vendéglőben és egy nap alatt több mint 6000 forint forgal­mat bonyolítottak le. A füzesabonyi járásban több községben még csak a tagér­tekezletek folynak. Kaiban ed­dig 28 helyen tartottak tagér­tekezleteket, ahol a földmű­vesszövetkezet igazgatósági tagjai beszámoltak a szövet­kezet 1960. évi munkájáról. Aldebrőn 12 tagértekezleten az igazgatóság tagjain kívül a felügyelő bizottsági tagok is beszámolót tartottak. Ezekén a tagértekezleteken megválasz­tották a március 5-i küldött­gyűléseken őket képviselő kül­dötteket. Az eddig megtartott küldött (köz-) gyűlésekről az a tapasz­talat alakult ki, hogy a szö­vetkezeti tagok érdeklődnek a földművesszövetkezeti tagok gazdálkodásai és eredményei iránt. A jó kezdeményezéseket és a szép tervek megvalósítá­sát anyagi hozzájárulásokkal is segítik. Sok helyen társa­dalmi munkákat ajánlottak fel egy-egy építkezés segíté­sére hogy a helyi, valamint a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek a szükségletüknek megfelelő építőanyagokat már most, a tavaszi munkák megkezdése előtt megvásárolják és azt az építkezési helyekre kiszállít­sák. A MEZÖSZÖV Vállalat a Nyugatbükki és a Mátrai Er­dőgazdaságoktól nagyobb mennyiségű szerfás istálló; ser­téshizlalda, juhhodály, dohány­pajta, stb. épületgamitúrát szállít a karácsondi TÜZÉP- telep ellátási körzetéhez tar­tozó termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül épületek tetőfedésé­hez 35 000 kéve nád, illetve falazásához jelentős mennyi­ségű tégla, és cement vár el­szállításra. ’ A permetezési idényre nö­A mezőgazdasági termelés fejlesztési munkáiban mind a zöldség-, gyümölcs-, mind a szőlőtermelés terén a földmű- vesszövetkezeték fokozottabb mértékben vesznek részt és több feladatot oldanak meg. Egyik fontos feladatunk a gyümölcstermelés terén is az árutermelés nagyobb arányú növelése, ami szoros összefüg­gésben van a gyümölcsösök nö­vényvédelmi munkáinak idő­beni és gondos elvégzésével. Ez annál' is hnkább szükséges, mivel mind az export, mind a belföldi áruk minőségét és egy­ben az értékét is befolyásolja. Ahhoz, hogy a tavaszi és nyá­ri növényvédelmi munkák ha­tásosak legyenek, biztosítani kell a mechanikai védekezés és a tisztogatási munka időbeni elvégzését. Nagy gondot kell fordítani a fertőzött, vagy be­teg ágak eltávolítására az idő­sebb gyümölcsfák törzsének, nagyobb gallyainak ápolására, a fák koronáján található her­nyófészkek, száradt gyümölcs­maradványok eltávolítására. Több községben, ahol a ter­melőszövetkezetek jelentősebb üzemi gyümölcsössel és perme­tező brigáddal rendelkeznek, ott a termelőszövetkezeti tagok gyümölcsöseinek növényvé­delmi munkáit is a termelőszö­tek szükségletüket beszerezhe­tik. A korai zöldségfélék terme­lésének előmozdítása céljából melegágy! ablakrámát és desz­kát is készleteznek, amely áru­féleségeket az igénylő terme­lőszövetkezeteknek adnak el. A fentieken kívül egyéb épí­tőanyagféleség is vásárolható ezen a telepen. A jó áruellátás érdekében mindig előre gon­doskodnak a megfelelő meny- nyiségű és választékú áruk biztosításáról. A környező köz­ségek termelőszövetkezeteinek igényeit megfelelő mértékben ki tudják elégíteni, mivel a telep dolgozói célul tűzték ki á nagyüzemi gazdaságok szé­leskörű segítését. Vitkóczi János vetkezet növényvédelmi bri­gádja végzi el. Azokon a helye­ken, ahol üzemi gyümölcsös van ugyan, de permetező bri­gád nincs és növényvédelmi gépek sem állnak rendelkezés­re, ott a földművesszövetkezet átadja ezeket a gépeket a ter­melőszövetkezetnek és a helyi tanács a földművesszövetkezet-, tel egyetértésben permetező brigádot szervez. A növényvédelmi munka megszervezése megyénk több községében folyik már és a he­lyi lehetőségeknek megfelelően oldják meg ezt a fontos felada­tot. Így például a nagyrédei földművesszövetkezet a helyi termelőszövetkezettel megbe­szélve, permetező brigádot szervezett és a kertekben való fák' permetezését március el­sején megkezdték. A permetezésről hangos hír­adón értesítik a lakosságot, hogy ki-ki a saját területén időben felkészüljön. Ugyan­így permetező brigádok végzik a háztáji gyümölcsösök védel­mét Egerben, Novajon. A védekezéshez szükséges növényvédőszerek megyénk minden földművesszövetkeze­ténél rendelkezésre állnak. Ficzere Sándor, mg. mérnök. Az elmúlt esztendőben me­gyénkben jó közepes ered­ményt értek el a termelőszö­vetkezetek a mák termelésé­ben. ami biztosította számukra a megfelelő jövedelmet. Ez év­ben több termelőszövetkezet, nagyobb vetésterületen vállalt máktermelést, szerződéses ala­pon. Ezekután nem árt, ha fog­lalkozunk a termeléssel kap­csolatos olyan kérdésekről, amelyek betartása biztosíték lehet még jobb terméseredmé­nyek eléréséhez. A mák mélyrétegű, humu­szos talajon adja a legjobb ter­mést, de eredményes lehet a humuszban gazdag homokon való termelése is. Nem szereti a kötött réti agyagot, sovány homokot,'- valamint a szikes és vizes talajt sem. Gyenge gyökérzete miatt elő­ző évben ajánlatos istállótrá- gyázni, a műtrágyák közül el­sősorban a szuperfoszfátot ked­veli, ha ősszel adjuk a földbe. Pétisóval kell fejtrágyázni ta­vasszal, a sorok mellé szórva. A mák legkorábban vethető növényünk. Csak idejében, feb­ruár végén, vagy március ele­jén vetve sikerülhet. A magot 30—40 cm sortávolságra, géppel kell vetni, 1 cm mélységben. Vetőmagigény 2 kg holdanként Vetőgép ilyen kis mennyiséget nem szórhat szét egyenletesen, ezért a mákot össze kell kever­ni kukoricadarával, őrölt szén­salakkal vetés után magtaka­rót ne alkalmazzunk. A gyenge csírájú mák érzé­keny a talaj cserepesedésére, ezért, ha a talaj kelés előtt cse- repesedne, gyűrűs hengerrel törjük meg a talajkérget. Amint sorol a mák. azonnal hozzá kell kezdeni a sarabolás- hoz, majd 3—4 leveles korában egyeljük, 15 cm-es növénytá­volságra. A talaj gyomosodása, cserepesedése esetében újbóli kapálás válhat szükségessé. A mák legveszedelmesebb kártevője a máktokbarkó. Ha nagyobb mennyiségben lepi meg a mákot, teljesen elpusz­títja a termést. Leghatásosabb védekezőszer ellene a MELI- PAX. Alkalmazása eredmé­nyes és a virágzás egész ideje alatt alkalmazható, mert a méhekre nem ártalmas. A {so­rozás az első virágok megjele­nése előtt közvetlenül a legha­tásosabb. Ha a porozás után 24 órán belül eső esett, meg kell ismételni. Ha az első porozás ellenére máktokbarkót észle­lünk, a porzás a fővirágzás idején újból megismétlendő. A porzás végezhető háti- és gépi porozókkal. szigorúan szélmentes Időben. Tekintettel arra. hogy a máktokbarkó általában a táb­lák szélében jelenik meg, kü­lönös gondot kell fordítani a külső területek porozására, kö­rülbelül tíz méteres mélység­ben. Nagy András, MÉK. Eger! Segít a szakszervezeti bizottság A Csányi Földművesszövet­kezet szakszervezeti bizottsá­ga február 15-én szakszerveze­ti taggyűlést tartott. Langó László SZB-titkár is­mertette azokat az eredménye­ket, amelyeket a Csányi Föld­művesszövetkezet a szakszer­vezet aktív közreműködésével elért. Beszámolójában kitért arra is, hogy a földművesszö­vetkezet saját erőből gazdálko­dik és semmilyen címen nem vesz igénybe hitelt. A beteg dolgozókat az SZB tagjai meg­látogatják és ajándékkal ked­veskednek neki. A Csányi Földművesszövet­kezetnél a munkaverseny mo­torja a szakszervezeti bizott­ság. Az összes bolti dolgozók versenyben vannak. Ennek alapján az önkiszolgáló élel­miszerbolt 1960. IV. negyedévi forgalmi tervét 109 százalék­——11 „Haladni kell a korral** öszes hajú öreg bácsi kéri tőlem Mohácsi a „Gyümölcs- termesztés a házi. és háztáji ke­retekben” című könyvét. Siet­ve szolgálom ki, s közben ér­deklődöm, milyen fái vannak? — Van nékem alma-, körte-, barack-, szilvafa. még egy kis málnásom is — válaszol a bá­csi. S miközben bőven, szere­tettel magyarázza, melyik fá­ján milyen szép gyümölcs te­rem, szaporán lapozgat a kért szakkönyvben. Nagyon szak­szerűen beszél a gyümölcster­mesztésről, s hogy a könyvvá­sárlást előttem is indokolja, el­mondja, milyen hasznát vette ban teljesítette. Vágföldi Fe­renc boltvezető és a bolt dolgo­zói- a munkaversenyen belül a tojásfelvásárlás terén is igen szép eredményt értek el. Jó munkát végzett még Csernyus Zoltán, az Iparcikkbolt vezető­je és a bolt dolgozói, akik 1960 IV. negyedévi tervüket 103 százalékban teljesítették, vala­mint Mák Dávid, a felvásárló­telep vezetője, aki a tojás- és baromfifelvásárlás terén 10? százalékot ért el. A Csányi Földművesszövet­kezetnél a szakszervezeti bi­zottság behatóbb segítséget ad az igazgatóság munkájában; ami az eredményeikben meg is látszik. Meg kell említeni azt; hogy az igazgatóság elnöke; Zöiei János, úgy ifi, mint igaz­gatósági elnök, támogatást ad a szakszervezetnek. Fügedi István tavaly a szomszédja is a szak­könyvnek a baromfinevelés­ben. Olyan okosan, értelmesen fejtegeti, hogy tanulni, fejlődni kell. Legszívesebben megkér­ném, maradjon itt a boltban. A legjobb szakkönyveladó len­ne. Az ötlet tetszik ugyan neki, de tiltakozik a kereskedelmi munka ellen. Biztat, tanuljam én is a mezőgazdasági termelés fortélyait és így könnyen fogok tudni ajánlani szakkönyveket. Már fogja a kilincset, ősz ha­ján tavaszias napfény csillan — hamiskásan visszaszól még az ajtótól: Tudja, haladni kell a korral. —Gné.— — 1 "i ——m Növényvédelmi munkák megszervezése a szórt és háztáji gyümölcsösökben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom