Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-25 / 72. szám
A FÖLDMUVESSZOVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Cukrászbolt társadalmi munkával Egyre fejlődő kereskedelmi hálózatunk ma már teljesen kiterjed megyénk valamennyi községére. Az új kereskedelmi formák mellett az ízlésesen berendezett kisvendéglők és cukrászdák segítik elő a falvak kulturális szórakozási lehetőségeinek kielégítését. Egyre több községben tűnnek el a füstös, kocsma jellegű italboltok és helyükbe szépen berendezett büfék, vendéglők lépnek. Az italboltok azonban még korántsem nyújtják azt a szórakozási lehetőséget, amire ma már a falu dolgozói igényt tartanak. Egyre több földművesszövetkezetben kérik a választott vezetőségek tagjai, de a közgyűléseken maguk a szövetkezeti tagok is, hogy létesítsünk cukrászdát, ahová a fiatalok és a nők is elmehetnek szórakozni. Tarnaszentmiklóson az elmúlt napokban új cukrászda létesítését kezdték meg. A község régi kérését teljesítik ezzel, hiszen az állami támogatás mellett csupán ebben az évben a vásárlási visszatérítések után járó összegből a nemrégiben megtartott közgyűlésen 28 000 forintot ajánlottak fel. A felajánlás és befizetés mellett azonban a község termelőszövetkezetei és a földművesszövetkezeti tagok társadalmi munkával is segítik az építkezést. A tavaszi munkák miatt csak vasárnap nyílik lehetőség társadalmi munkára. A szövetkezeti tagok és főleg a fiatalok azonban a vasárnapi pihenőnapjukat is feláldozzák és az elmúlt két vasárnapon már több mint 35 fő végzett társadalmi munkát a cukrászda építkezésénél. A régi, kihasználatlan épületet korszerűen átalakítják és úgy tervezik, hogy a cukrászda udvarára kerthelyiséget létesítenek. Vasárnap délutánonként a fiatalok tudnak majd hol szórakozni, hiszen már az elmúlt napokban lebetonozták a tánc- teret is. A KISZ-fiatalok mellett főleg a Petőfi Termelőszövetkezet ad nagy segítséget. Az elmúlt héten két nap egész napos kocsifuvarokkal segítette a szövetkezet építkezését. Ezenkívül biztosította a betonozáshoz szükséges alapanyagokat, így a sódert és a cementet. Nem marad le azonban mögötte a helybeli Kossuth Termelőszövetkezet sem, amely ugyancsak fuvarokkal és egyéb anyagokkal segíti a szövetkezet kezdeményezését. Még a helyi úttörők is kiveszik a részüket ebből a szép munkából. A fásítási hónap alkalmából a cukrászda udvarán és a hozzátartozó kerthelyiségben facsemetéket ültettek, hogy később biztosítsák a szórakozási hely parkosítását. Ebben az évben még számos terv, elhatározás vár megvalósításra Tarnaszentmiklóson. Többek között az újtelepi részen büfé építését tervezik társadalmi munkával. Ügy gondolják, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat megvásárolják és az épület elkészítését pedig a falu dolgozói, az Újtelepen lakók, társadalmi munkában végzik el. Az elhatározásukat nem csupán önmaguk- tól találták ki, hiszen a tagértekezleteken és megtartott küldöttgyűlésen a jelenlevő földművesszövetkezeti tagok biztosították a választott vezetőséget támogatásukról. Meguk, a választott vezetőségi tagok is, nagy segítséget adnak a tervek megvalósításához. Azon túl- menőleg, hogy szervezik a szövetkezeti tagokat, a saját tiszteletdíjuk 50 százalékát is felajánlották az építkezés megvalósításához. Ha mindezt a tervet megvalósítják, a következő tagértekezleteken és küldöttgyűlésen lesz miről beszámolni a szövetkezet választott vezetőségének. És hogy megvalósítják, az bizonyos, hiszen már az építkezések elkezdődtek és a szövetkezeti tagok lelkes támogatása nyomán nemsokára új cukrászboltot avatnak a községben. Szabó Lajos Üj feladatok a méhészszövetkezet előtt Megyénkben 1956 nyarán 70 lelkes egri és vidéki méhész alakította meg a méhészszö- vetkezetet. Azóta tagjainak száma elérte az 580 főt; A taglétszám rohamos emelkedése a legjobb bizonyítéka annak, hogy a méhészek megtalálták a szövetkezetben mindazt, ami eredményes méhészkedésüket elősegíti. A ' megalakulás óta immár ötödször gyűlnek össze a szövetkezet tagjai, hogy 1961. március 26-án megtartsák számadó közgyűlésüket. Az igazgatóság eredményes munkáról számolhat be. A méhész- ezövetkezet 1960-ban minden tervét túlteljesítette. Méztermelési tervének 112 százalékos túlteljesítésével 5 vagon export minőségű mézet adott a népgazdaságnak. A jó termelési eredmény a tagság közös tevékenységének következménye. Az oktatás, a kollektív vándoroltatás és méhlegelő tájékoztatás megszervezése, a közös eszközök használata továbbra is méhészeink termelési tevékenységét kívánják elősegíteni. A méhészszövetkezetnek azonban a termeltetési — gazdasági feladatokon túlmenően — figyelembe véve a falun megváltozott helyzetet — új feladatai is lesznek. Megyénkben a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdulása folyik. A mezőgazdasági nagyüzemeknek a méhészet is fontos tartozéka lesz. Szövetkezetünknek ezen a téren messzemenő segítséget kell nyújtani, hogy a meglevő és ezután létesítendő tsz-mé- hészetek megfeleljenek a korszerű követelményeknek és jó gazdálkodásukkal, termelésükkel a méhészet hasznothaj- tó üzémág légyen a termelő- szövetkezetekben. A méhész- szövetkezet előtt ez nem ismeretlen feladat. Az elmúlt években folyt már ilyen patronáló munka. Most azonban elsősorban szakmai tanácsadással, szakember biztosításával és állandó patronáló munkával rendszeressé kell tenni a tsz- méhészetek gazdasági megszilárdítását. El kell érnünk, hogy megyénk minden olyan termelőszövetkezetében alakuljon méhészet, ahol erre a megfelelő adottságok megvannak. A közgyűlés hivatott arra, hogy e kérdéseket a széles tagsággal megbeszélve megszabja az új feladatok gyakorlati megvalósításának útját. Ebben fogja segíteni közgyűlésünket Kocsis Sándor elvtárs, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ igazgatója, aki ismerteti a méhészek előtt álló lehetőségeket és a fejlődés útját. A feladatok nagyok, csak az egész tagság egységes összefogásával érhetünk el eredményt. Szövetkezetünk tagjai egységes fellépésükkel eddig is sok, nehéz feladatot oldottak meg, így minden bizonnyal az új feladatokat is megoldják. Sztrancsik Zsigmond . Szépen fejlődnek a palánták a makiári termelőszövetkezetekben Az étkezési bab termeléséről A megyében kevés helyen lehet olyan jól fejlett, egészséges, korai káposzta-, karíiol- és paprikapaláirtákat látni, mint a makiári termelőszövetkezetekben. Nemhiába jegyezte meg Ruzinszky Péter, a füzesabonyi Petőfi Tsz kertészeti brigádvezetője ottjártunk alkalmával az elmúlt napokban, hogy a kértészkedésben egyik legnagyobb „ellenfelüknek a makiáriakat tekintik”. Makiáron is nagy gonddal készültek hozz^, idejében, korán gondoskodtak elegendő ablakkeretről, a meglevők rendbehozásáról, a szükséges melegágyi felszerelések, istállótrágya és melegágyi föld összegyűjtéséről. Már február közepén elvetették a káposzta, karfiol, paprika 70—80 százalékát. Korai és jó munkájuknak meg is mutatkozik az eredménye. A paprika és káposztafélék nagy részét tápkockákban nevelik, ezek készítéséhez külön ötletes szerkezetük van. A tápkockák 30—40 százalékát minőségi istállótrágya alkotja, a többi pedig jó minőségű, tápanyagban gazdag föld. Ebben igen jól érzik magukat a palánták, gyorsan és erőteljesen fejlődnek. — A tápkockákban, vagy a kitűzdelten nevelt palánta, ahogyan mi csináljuk, mintegy 20—30 százalékkal több termést ad és ez nagyon fontos, két-három héttel korábban terem — mondja Juhász László, a Rákóczi Tsz kertészeti bri- gádvezetőie, de ez a véleménye Molnár Ferencnek és HaAz elmúlt vasárnap ebédjük végeztével összegyűltek a gyöngyöspatai földművesszövetkezeti tagok a helyi kultúr- házban, hogy meghallgassák a földművesszövetkezet vezetőségének beszámolóját az 1960. évben végzett munkáról. Az igazgatóság beszámolóját Pa- tinczki Alajos ügyvezető ismertette. Beszámolójában elmondotta, hogy a kiskereskedelmi forgalmi tervek túlteljesítésével több mint 7 200 000 forint értékű árut hoztak forgalomba az elmúlt év során. A kiskereskedelmi egységek nyereségtervét 119 000 forinttal szemben 209 000 forintra teljesítette a szövetkezet. A felvásárlás vonalán volt lemaradás, azonban ennek oka a gyenge szőlőtermés volt. Az ipari üzemágak nyereségtervüket szintén jelentősen túlteljesítették. A földművesszövetkezet összforgalma több mint 13 millió forint volt az elmúlt év során. Ezen forgalom mellett 457 600 forint nyereséget ért el a szövetkezet. A szövetkezet 1961. évi terveit ismertetve elmondotta a szövetkezet tagságának, hogy a kiskereskedelmi hálózat korszerűsítésén belül egy élelmiszer—háztartási önkiszolgáló boltot kíván létesíteni a szövetkezet igazgatósága. A tagság megelégedéssel fogadta az igazgatóság beszámolóját, a hozzászólásokban Csernus Sándor, Lucsányi István és Varga József szövetkezeti tagok elmondották, hogy a bolt létesítését helyeslik, és a vásárlási és értékesítési visz- szatérítést a szükséges beruházások megoldására visszahagyják, s javasolják, hogy a közgyűlés ennek visszahagyását határozatilag mondja ki. Az elhangzott viták alapján a közgyűlés vásárlási és értékesítési visszatérítés teljes ösznuszík Andrásnak is, akik a brigád legjobb dolgozói és szakértői is a kertészkedésnek. Az a kis többletmunka pedig többszörösen visszafizetődik. Tehát érdemes így nevelni a palántákat. A koraiságnak és a bő termésnek tehát egyik nélkülözhetetlen függvénye már a melegágyakban is az „egyedi” palántanevelés. Az a baj, hogy még sok termelőszövetkezetünk nem gondol ilyenre és igen minimális ablakkeret alatt neveli fel a palántákat. Nagyon sok termelőszövetkezetben a palánták részére nem adják meg az optimális tenyészterü- letet, amit a növények igényei egészséges fejlődésükhöz, növekedésükhöz okvetlenül megkövetelnek. A tápkockás, kitűzdelt palántaneveléstől pedig a többletmunka miatt egy kissé húzódoznak, pedig a jó és az úgynevezett „túlmunkának” megmutatkozik az eredménye, amit igazol az is, hogy a makiári Rákóczi Termelő- szövetkezet 1960-ban is 180— 200 mázsa paprikát termelt egy kát. holdon, amiből sok volt a korai paprika, s ez igen* jól jövedelmezett a termelő- szövetkezetnek. Nagyon kifizetődő, indokolt és üdvös lenhe, ha sok más termelőszövetkezetünk úgy nevelné a palántákat, mint ahogy azt a makiári Rákócziban és a többi makiári termelőszövetkezetben már sok éven keresztül nevelték és nevelik ebben az évben is. Nagy Lajos szegét, 37 310 forintot szavazott meg részjegy formájában való visszahagyásra az önki- szolgáló bolt létesítésére. Az igazgatóság a bolt létesítésére vonatkozóan a szükséges lépésekét a megyei és járási szervek felé már meg is tette. Továbbiakban Jiatározatot hozott a közgyűlés" szövetkezeti vagyon, mint társadalmi tulajdon megkárosításának megelőzésére. Utasította az igazgatóságot, hogy a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben a törvényes kereteken belül a legszigorúbban járjon el. Patinczki Alajos Gyöngyöspata A Földművesszövetkezetek Gyöngyösi Járási Központja közvetlen segítséget ad a járás termelőszövetkezeteinek. A járási központ négy termelő- szövetkezet állandó patronálá- sát végzi és egy termelőszövetkezet munkáját közvetlenül is segíti. Komlói földművesszövetkezet 1961. március 16-án este tartotta meg közgyűlését. A kultúrotthon zsúfolásig megtelt szövetkezeti tagokkal. Kovács Miklós, az igazgatóság elnöke beszámolt 1960. évi munkájáról, továbbá ismertette az 1961. évi feladatokat. Beruházások ismertetése keretében elmondotta, hogy a már meglevő, korszerűtlen cukrászda udvarán kerthelyiséget létesítettünk, ahol a nyár folyamán kellemesen elszórakozhat a fiatalság. Ebben az évben ugyancsak nagy tervek vannak. A meg- növekedett igények kielégítéAz étkezési babféleségeket a savanyú és sivár talajok kivételével hazánkban csaknem minden vidéken jó eredménynyel lehet termelni. A növényeket fejlődésük szempontjából általában két csoportra oszthatjuk: az alacsonynövésű bokorbab és a kúszó jellegű futóbabra. Jelenlegi termelési viszonyaink és áruigényünk a bokorbab termelését helyezik előtérbe. Babtermelésünkre a múltban az volt jellemző, hogy sok fajtát termeltek. Ez nem mondható helyesnek. Az árutermelés és kereskedelem szempontjából is sokkal előnyösebb, ha kevesebb fajtával foglalkozunk. A mi viszonyainknak legjobban megfelelnek a hosszú fehér-, lapos fehér-, gyöngy- és cukorbab, valamint a tarkababok közül a gömbölyű és hosszú fürjbabok. Az étkezési babok elvetésének idejét általában helyileg kell eldönteni. Figyelembe kell venni a rendszeresen megjelenő májusi fagyokat. Általában április 15-től május 15-ig jelölhető meg az az idő, amíg a bab vetését el kell végezni, amikorra a talaj hőmérséklete általában a 8—10 C fokot eléri. A bab vetése a kukoricáéhoz hasonlóan történik. A vetés munkáját a kukorica vetéséhez használt, csaknem valamennyi vetőgéppel lehet végezni. A vetést megelőző talajmunkák is általában azonosak a kukorica esetében alkalmazandó és elvégzendő talaj munkákkal. A babot 5—6 cm mélyen kell vetni aszerint, hogy kötött, vagy lazá-e a talaj. A kötött Az elmúlt évben megyénk területén a különféle áruféleségeknek a vásárlókkal való megismertetésére 210 esetben tartottunk különböző áru- és divatbemutatókat. Ezeken a bemutatókon és vásárokon a földművesszövetkezetek 12 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. * —o— Lőrincziben élénk munkaverseny indult be a szövetkezeti dolgozók között. A termelési tanácskozásokon különböző felajánlások születtek és a boltvezetők párosversenyeket kezdeményeztek. így pl. Simon József I. sz. boltvezető Tuka Tamás IV. sz. boltvezetőt hívta ki versenyre. Felajánlották, hogy forgalmi tervüket 110 százalékra teljesítik. sére szövetkezetünk korszerű konfekció-, kötött-, méteráru- és cipőboltot, valamint vasboltot kíván létesíteni, amit a tagság már a közgyűlésen elfogadott és támogatott. A beszámoló után értékes hozzászólással és javaslatokkal kívánták a szövetkezet 1961. évi munkáját elősegíteni. Az 1961. évi beruházások megvalósítására hozzájárulásként a vezetőségi tagok lemondottak a tiszteletdíj 30 százalékáról, a szövetkezeti tagság pedig vásárlási visszatérítésről, mely 22 900 forintot tesz ki. Szabó Lajosné Komló talajban sekélyebbre, a laza talajban mélyebbre kell vetni. Fontos, hogy a mag olyan mélységbe jusson, ahol a csírázáshoz szükséges nedvességet megkapja, valamint az is, hogy a magok egyenletes mélységbe kerüljenek a földbe. Az egyenetlen mélységbe került magvakból a nöyény is egyenetlenül fejlődik, ami végső fokon a beérési időt is egyenetlenné teszi. A babot kelés után azonnal gépi, esetleg kézi tolókapával sekélyen meg kell kapálni. Az első kapálást feltétlenül kellő időben kell elvégezni, vigyázva arra, hogy a növény gyökere meg ne sérüljön. A további növényápolási, illetve kapálási munkát annyiszor kell elvégezni, ahányszor a növény, a talaj kötöttsége és a gyomosodás megkívánja. Virágzás idején kapálni nem szabad, mert a virágok megsérülhetnek, lehullhatnak, de a növény maga is nagyon érzékeny ebben az időpontban. A növényápolási munkához tartozik a szelekció is. Ezalatt a virágzás idején a másszínű virágú növények eltávolítását kell érteni. Ennek elvégzése a fajtiszta áru előállítása végett rendkívül fontos. _ ' Fentiekkel azért kívántünk ilyen részletesen foglalkozni/ mert a megyében levő termelőszövetkezetek — felismerve az étkezési bab termelésével járó anyagi lehetőségeket — nagy mennyiségben kötöttek értékesítési szerződést a MÉK- kel, sok tsz részéről pedig komoly érdeklődés mutatkozik a szerződéskötés iránt. Nagy András A zagyvaszántói földművesszövetkezet ebben az évben szép eredményeket éft el a kiskereskedelmi és vendéglátóipari tervek teljesítésében. A kiskereskedelmi tervét időarányosan most már 109, míg a vendéglátóipari tervét 113,5 százalékra teljesítette. —o— A hatvani járásban nagy segítséget adnak a földműves- szövetkezeti tagok a beruházások megvalósításához. Az eddig lezajlott hét földművesszövetkezeti köz(küldött)gyűlé- sen 260 000 Ft értékű vásárlási visszatérítést ajánlottak fel a tervek megvalósításához. A felajánlásokban élen járnak a választott vezetőségi tagok, akik tiszteletdíjukból mintegy 30 500 forint értékű részjegyet jegyeztek és fizettek be. Jól halad a baromfi szerződéskötés a pétervásári járásban. A termelőszövetkezeti tagok mind többen kötnek nevelési és értékesítési szerződést a földművesszövetkezetekkel háztáji baromfiállományukra. Szajla községben például a kiadott éves baromfi szerződés- kötési tervet eddig több mint 150 százalékra teljesítették. —o— A nagyrédei takarékszövetkezet a termelőszövetkezeti tagságon keresztül egy hónap alatt több mint egymillió forinttal növelte betétállományát. Ezután a betétállomány után több mint 50 000 forint kamatot számolnak el a betétesek részére. ♦ A gyöngyöspatai tagság magának érzi a földmű vessző vetkezetet Hírek néhány sorban Közgyűlés Kömlőn
