Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

4

KßPÜJSÄG

1961. február 16., péntek

.Ma este:

Ősbemutató a Gárdonyi Géza Színházban

Nyilatkozik a négy főszereplő

JSZEGŐ ZSUZSA:

— Kezdő, fiatal színésznő I vagyok s ennél a színháznál ; eddig ez a legnagyobb felada- ;tom, hogy a Kabalevszky ope> rett főszerepét játszhatom. Na- gyón boldog vagyok, mert

I mindent „beleadok” Tánya l megformálásába, hiszen az el- ’> ső nagy szerep az ember éle> tében legalább olyan mély

> nyomokat hagy, mint az első »szerelem. Sokszor érzem nap- ; közben hétköznapi munkánk ; közepette, hogy Tánya vagyok >az árva, szeretetre váró fiatal

> lány, aki keserves csalódás ; után találja meg az utat a boldogsághoz. Talán azért van ez ; így, mert egyéniségemhez kö- >zel áll a szerep. Először, ami- [ kor karmesteremtől azt hallottam, hogy néhol operai köve> telményeket jelentő áriák van> nak, kicsit elszomorodtam.

! Nem azért, mert nehéz, ha- >nem arra gondoltam, hogy aki : operát akar hallani, az elmegy ; az Operába. De amint meg- ! hallottam a szépen szóló, ked- ; vés hangulatú lírai számokat,

! rájöttem, hogy az operai követelmény úgy értendő, hogy ’igényesség. Különben operett >ez a javából. S most várom a I közönség véleményét — tapsiban!

?RUTTKAY MARIA:

— Végre újra szerepköröm- !ben! Annyi szerep után ismét ! derb-komikai szerep. Nagyon ! örülök neki s minden energiámmal azon vagyok, hogy si> kerüljön, hogy miért, magaráiból indulok ki: ha én egyszer

> vígjátékra, operettre váltok »jegyet, moziba, vagy színháziba, akkor szeretek nevetni. S i feltételezem, hogy a mi kedves ; közönségünknek is ez az óhajjá. Magdalénán — már mint ; alakított figurámon — valóiban sokat lehet kacagni. És ;még egyet! Néhányan úgy [lesznek majd vele, hogy mi- iután jót nevettek a színháziban, otthon el is gondolkodjak. Hogy min? Azt majd az [előadás után tudják meg. És ! azért fektetek bele ebbe a sze- ! repbe ennyi munkát, mert jó ! érzés derűre hangolni, megne- ! vettetni a közönséget. Jó szórakozást

nek.

kívánok az egriekLENKEY EDIT:

— Lolita Lepeskina vagyok. Nekem az tetszik, amit a nyugati nők csinálnak. Mit csinálnak? Hát könnyelműen élnek, kihívóan, kirívóan öltözködnek, „stílusosak” és karrieristák. Van egy papám, aki professzor, aki imádja a lányát. Nos, az ő befolyását, protekcióját használom ki arra, amit éppen el akarok érni. Például így akarok férjet fogni. Sokat lehet nevetni az ostobaságomon, s azt hiszem, senki nem sajnál majd, hogy lebukott a papám s oda a protekció. Hogy mi lesz a férjjelöltemmel? Tessék megnézni, én már tudom.

STEFANIK IRÉN:

— Szimát, az egyik végzős növendéket alakítom. Nyelves, kedves, tiszta lelkiismeretű fiatal lány Szima, aki még

nem talált olyan férfit, akit szerethetne és aki őt is szeretné. Temperamentumos, tele kollektív érzésekkel. Ö az, aki a közös kirándulásokat, s egyéb közös megmozdulásokat szervezi. Természetesen — hisz azért operett: ő is találkozik a darab folyamán valakivel, akiről kiderül, hogy ő az „igazi”, sokat és jól táncol. Azt elárulom, hogy partnerem Gyu- ricza Ottó, s hogy én mit érzek az előadás napján? Azt, hogy több mint harminc operett szubrett szerepét játszottam, s ezek után is nagyon tetszik ez a szubrett-komika szerep. Több hetes küzdelmes, de lelkiismeretes tanulás és próbák után nagyon várom a ma estét. Még egyet! Van egy meglepetésem azok számára, akik két éve látnak a színpadon. Most pedig: a Dalol a tavasz szereplő művészei nevében kívánok jó szórakozást a kedves egri közönségnek.

A. É.

1961. FEBRUÄB 10., FENTEK:

ELVIRA

115 évvel ezelőtt, 1846 februárjában született DZSAMBŰL DZSA- BAJEV szovjet-kazahsztáni költő, hazája népi költészetének és zenéjének legjelentősebb művelője, akinek tehetsége csak a Nagy Októberi Forradalom után bontakozhatott ki. Dzsabajev 1945-ben halt meg.

220 évvel ezelőtt, 1741. február 10-én született ANDRE GRETRY belga zeneszerző, a komikus opera mestere. 50 operát írt. melyek közül jelentősek zenekari hatásai és gyújtó melódiái révén a fran- cia forradalom hatására írt Nagy Péter és Teli Vilmos címuek.

115 éve, 1846-ban e napon halt meg VAJDA PÉTER költő. Szabadságvágyát Keleten, vagy a messze múltban lejátszódó költeményeivel fejezte ki (Nap szakaszai, Imadalok. Dalhon). Az Erkölcsi beszédek c. műve a hatóságok üldözését váltotta ki.

70 éve. 1891. február 10-én halt meg SOPHIA KOVALEVSZKA- JA orosz matematikus, az első nő, aki európai egyetemen tanár lett (1884-ben a stockholmi egyetemen). Munkája jelentős a differenciálszámítás, a funkciós elmélet és a kinematika terén,

FILM?

Az el nem küldött levél

EGRI VÖRÖS CSILLAG Kihívás (széles)

EGRI BRODY

Az el nem küldött levél GYÖNGYÖSI PUSKIN

Serdülő lányom (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A rejtjel

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Lámpaláz

HATVANI KOSSUTH Az áruló bankjegy HEVES

Az első csapat (széles) PÉTERVASARA Nincs előadás

FÜZESABONY Nincs előadás

m iiMora,

Egerben este 7 érakor:

DALOL A TAVASZ

(Ősbemutató.) (Gárdonyi-bérlet)

Fomlényi Imre, Sirok:

örülünk, hogy ígéretét megtartotta és rövid idő után küldött levelet szerkesztőségünknek. Levelét lapunkban felhasználjuk, s kérjük, továbbra is írja meg a községben történt eseményeket.

Simon Sándor, Boconád:

A boconádl „kultúrkombinát”-ról írt levelét megkaptuk, s azt lapunk valamelyik számában leközöljük. Kérjük, hogy a továbbiakban írjon a KlSZ-színjátszók munkájáról, eredményeikről.

Borsos Istvánné, Rer.sk:

A nőtanács legutóbbi üléséről irt tudósítását legközelebbi lapszámunkban felhasználjuk, a továbbiakban a gyűlésen elhangzott tervek megvalósításáról Írjon szerkesztőségünknek.

Bolya Emma, Makiár:

Leánya ügyében eljártunk az illetékeseknél, egyelőre még csak azt a választ adták, hogy a vállalatnál létszámcsökkentést hajtottak végre. Ez nem jelenti azt, hogy későbbi időpontban nem kerülhet vissza a vállalathoz.

Homonnai Lőrinc, Besenyőtelek:

Lakásügyében érdemben még nem tudtunk Intézkedni, de kérjük, hogy amíg a végleges eredményről értesíteni tudjuk, várjon türelemmel.

Megrázó történetet mond el a bátor geológusokról, ez a magyarul beszélő szovjet film. amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be február 10-től 11-ig és 14-től 15-ig.

Ápolónők távgyaloglása

Egy kölni kórházban az ápolónőket „lépésszámláló” készülékkel szerelték fel, hogy le tudják mérni napi „teljesítményüket”.

A vizsgálat kimutatta, hogy a sebészeti osztályon egy ápolónő, akihez 27 beteg tartozik, naponta, átlagosan 17 kilométert gyalogol. A szülészeten, ahol egy ápolónő 21

szülőnőt lát el, a naponta megtett kilométerek száma 12, a belgyógyászaton — itt egy ápolónőre 32 beteg az arány — napi 8 kilométer a teljesítmény. A kölni kórház „távgyalogló rekordját” egy éjszakai ápolónő nyerte el, aki egyetlen műszakban 27 kilométert tett meg.

iiiiiii>iiiuaiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiirtiiiiiiiiiiiini«iaiiaiiaiiiiiiiiiii»iiauii!iiiiiitiiiiiaiiiiiiiiiiiiiii!iiuiiiiiiBHiitiiiiiiiii«iiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiiiiiKiiiiiiihiiiiiiitit[iiiitiii!ait«TTViiviiiiiKi!iiiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiauiuiiiBii«iiiuiiiiiiiiiiiiiiii!iiiia'iiiiiiiiiiau«iiiii«iiiiiiHauii!V

HORVÓW JÓZSEF:

szeszfőzde kibővítését. A befektetés hamar visszatérülne, ennél hasznosabban a veje sem forgathatná a pénzét. Igen, az lenne a legjobb, ha társulnának. Bottlik és Társa ... Néhány esztendő múltán uralkodhatnának a piacon, Remek perspektívák!

Amint Júlia befejezte elbeszélését, Bottlik izgatottan járkált a szobában.

— De bizonyos vagy benne, hogy a rejtekhelyen ott van az

(35)

A portás határozottan megi rázta a fejét.

— Nem, elvtársnő, idegenekének belépni szigorúan tilos.

Abban a pillanatban, amikor »Júlia rádöbbent, hogy kincs ;van is, meg nincs is, halálos »kimerültség ömlött szét min- i den porcikájában. Nyomban [ kivánszorgott az állomásra és ; felült az első pesti vonatra.

Csóka várra jövet, sok miniden megfordult a fejében. Fel> ötlött benne a gondolat, hátha

> mégsem találja meg a rejtek> helyet? Vagy csak hűlt helyét

> találja az aranyaknak? Mi lesz, >ha megzavarják a rejtekhely »körül? Csak erre az egyre nem »számított. Az áhított kincs ott »hever a lába előtt, ám lehetetlen lehajolni érte.

Megpróbált valami megoldást kitalálni. Hogyan lehetne

> beférkőzni a gyárba? No, és ha »valamiképpen sikerülne is ez, \ miképpen áshatná fel az öreg i fa tövét? De ha még ez is si- i kerülne, hogyan csempészhetné ki a súlyos csomagot a i gyárkapun? Megannyi lehetet- i lenség.

Az egész élet egy merő szej rencsétlenség. A papának van Jegy remek gyára, csak éppen i államosították. De hiszen ez az i arany... Szakasztott ugyanaz [az állapot. Az állam birtokába : vette, anélkül» hogy tudta (volna:

Am ha így van, ez az arany mégiscsak az övék, amint a rum- és likőrgyár is az övék, noha átmenetileg nem férkőzhetnek hozzá.

Mi lenne, ha szólna a papának? Itt csak ő segíthet. Elvégre, most ugyanabban a pácban ülnek, a papa is, ők is. A papa majd csak kitalál valamit.

A vonat már délután befutott a Keleti pályaudvarra, de Júlia nem akart sötétedés előtt hazatérni, nehogy valakivel találkozzék ebben az öltözékben. Csak hét óra tájban nyitott be a lakásukba. Gyorsan átöltözött és Bottlik papához sietett

Az öregúr és a mama vacsoránál ült. Júlia csak most érezte, hogy milyen éhes. Magába tömött néhány falatot. Hogyan tudna négyszemközt maradni a papával? A mamát egyelőre pem szabad beavatni.

Bottlik mama vacsora után leszedte az asztalt és kiment a konyhába, Júlia halkra fogta a hangját:

— Papa, kérlek, azonnal beszélnem kell veled. De ez az egész csak kettőnkre tartozik. Ez titok — emelte mutatóujját az ajkához. A férjem sem tudja, hogy eljöttem hozzád.

— Hol van a férjed? — kérdezte gyanakodva Bottlik, s már-már az sajdult fel benne, hogy Júlia és Szerencsés között történt valami.

— Szanatóriumban. Rosszak

az idegei. De ezt mindjárt meg fogod érteni. Képzeld — mondta suttogva —, a férjemnek hatalmas vagyona van. És ez csak most derült ki, tegnapelőtt.

— Örökség? — vonta ösz- szébb a szemöldökét az öregúr.

— Dehogy. Körülbelül tíz kiló színarany.

Bottlik Jenő hátrahőkölt a fotelben. Megőrült ez a lány? Vagy ízetlenkedik vele? Megvan: pénzt akar kicsikarni tőle, ezért állt elő ezzel az ostoba mesével.

— Ugyan, Júlia, micsoda zagy vaság ez? — nézett rá szigorúan.

— Papa, csendesen! Ez nem zagyvaság. Hallgasd végig.

Tömören és világosan előadta Szerencsés János történetét. Bottlik egyik ámulatból a másikba zuhant. Bottlik mama néhányszor becsörtetett a szobába. Ilyenkor abbamaradt az érdekfeszítő elbeszélés, és Bottlik nyugtalanul várta, bárcsak kimenne a mama. Amint a mama mögött becsukódott az ajtó, sürgetően nézett Júliára» Amit ez a lány elmond, hitelesnek látszik. Az öregúr képzelete meglódult. Tíz kiló arany! Hatalmas vagyon. Méghozzá a családi vagyon része... Remekül lehetne hasznosítani. Ha csak egyharmadát számítja, akkor is elegendő volna .:. Igen, abból megoldhatná a

arany? — kérdezte, miközben a lánya arcát fürkészte.

— Halálbiztos, papa. A vázlat szerint minden stimmel.

— Hm ... Azért mégis az lenne az igazi, ha a férjed maga is körülnézne és teljes bizonyosságot szerezne, azaz szereznénk.

Júlia egy pillanatra maga is bizonytalanná vált.

— Te kételkedsz, papa? —• Bottlik révetegen bámészkodott. Most már ő maga is belekapaszkodott az elrejtett aranyba, dehogy is rugaszkodik el ábrándjától!

— Kislányom, adja isten» hogy minden igaz legyen. De az üzlet — üzlet, és az üzlet törvénye a feltétlen bizonyosság. Ha én a férjeddel együtt meggyőződhetnék arról, hogy a rejtekhely csakugyan megvan, akkor én nem haboznék.

— Dehát a férjem nem mehet Csókavárra. Azonnal felismerhetnék.

— Majd kitalálunk valamit. Ez részletkérdés.

Júlia előrukkolt a nagy kérdéssel:

— Tegyük fel, papa, hogy az arany de facto megvan, de átmenetileg teljesen hozzáférhetetlen. Ügy tekinthetünk-e arra, mint saját tulajdonunkra?

Bottlik papa idegesen dobolt az ujjá- val. Olyan pózba vágta magát, mint valaha az üzleti tárgyalásokon, ahol az okosság, óvatosság és csalhatatlan üzleti érzék egyaránt eldöntheti a tárgyalás eredményét. Tagoltan, minden szót megrágva, beszélt:

— Nézd, szivecském, az arany tulajdonjoga vitathatatlan. Az, hogy átmenetileg hozzáférhetetlen, ezen mit sem változtat.

(Folytatjuk)

A Kis Színhús műsorán .*

Dulszka asszony erkölcse

Losonszky Aranka

s Hanka

Olgyai Magda — Dulszkiné

Füzessy Ottó — Dulszki

Kleszó Imre — Zbysko

Varga Edit — Hezia

és a rendező — Kozaróczy József