Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

1981. február 17., péntek NÉPOJSAO 5 ... mert aludt a világ. Mély és rettene­tes, lidércnyomástól terhes volt ez az álom. Dehogyis álom! Kegyetlen, vad és vak való­ság, ahol a kenyér kincs volt, s ahol a me­sében is csak hamuban sült pogácsa jutott az utak, az élet vándorának. Egy ezred­éven át a nyomorból, analfabétizmusból: háborúkból, korbácsból és c sendőrszuro- nj/okból kevert úrimákonnyal altatták a magyar falut, a hegyek népét éppen úgy, mint az Alföldét, amelynek „gond a domb­ja ■■. talaja mély aludttej — De hánykolód­nak benne szögletes kövek"... Felébredt ez a világ, egy új kor ébresztette fel, nem a betlehemi, de avörös csillag napfénye világítja most be azokat a házakat, ahonnan egykor kérvények, könyörgő instanciák indultak, hogy meg hallgattassanak, de sem a kérvé­nyezők, sem a kérvények nem találtak sem bebocsátásra, sem meghallgatásra, Könyv fekszik előttünk, „Parasztsors — Parasztgond 1919—1044” — ez a címe. Nincs története, nincs hőse, kérvények, jegyző­könyvek, ezernyi dráma a kancellária nyel­vén. Szenvedő hőse a magyar paraszt volt, a hárommillió koldus, akik a fohászból nem, de kenyérből mindig kifogytak. La­pozzuk most fel ezt a könyvet, keressük meg m a,, egykori „hőseit”, emlékeznek-e, akarnak-e egyáltalán emlékezni, s mit ho­zott nekik a nagyszerű és örök felébredés. feledkezem jómagam is az egy­kori kérvényről, inkább a ma dolgairól esik szó, hogy a fiú most az apóséknál lakik, hogy Tari, ha kell, kőműves, ha kell, ács a Földkotrónál, mert min­denhez ért, hogy jól zárt a szö­vetkezet, aztán csak kitavaszo­dik, akármicsodás is az idő: a zománcos sparheltben zümmög a tűz, s a csöppnyi ablakokon lassan bekúszik a sötétség ... Miről is beszéljünk még? A kérvény régen volt, talán igaz se volt. Nem ütött itt meg sen­ki főnyereményt, még csak diplomás ember se került ki ebből a családból, csak élnek, dolgoznak csendben, becsület­ben,.— bízva, hogy ez a csend, becsület és a munka megma­rad holnapra is, meg azután- ra is. — Akkor ilyen világ volt, most meg ez — intézi el a nagy történelmi átalakulást egy mondattal Tari, s neki van igaza a maga módján. Nem be­szélni kell, élni kell ezt az éle­tet, amely nem ígér kacsalábon forgó várkastélyt a Tarik, az életbenmaradt Vastag Jánosok számára, csak munkát, becsü­letet, békét és nyugalmat. Hát kell ennél több annak, aki „Hódolattal” esedezett ke­gyelmet és munkát életének fiatalember korában? A kérvényre minden esede- zés nélkül ez a felébredt világ adta meg a választ. A mi vilá­gunk módján. Gyurkó Géza Növekedett o rabok száma az amerikai börtönökben Hivatalos jelentések szerint az 1960-as évben az amerikai börtönökben fogva, tartott ra­bok száma ismét emelkedett. Tizenegy év óta évről évre ál­landóan emelkedik a börtönök lakóinük száma az Egyesült Államokban. James W. Benjiet, a börtön­ügyek hivatalának igazgatója szerint december első hetében az Egyesült Államok börtönei­nek összesen 23 160 lakója volt, vagyis 847-el több, mint 1959 hasonló időszakában. n józan Hollandia Huszonöt európai és tenge­ren túli államban tartott vizs­gálat után megállapították, hogy 1959-ben Hollandia bizo­nyult a „legjózanabb” állam­nak. Az egy főre eső alkohol- fogyasztás 1959-ben a követke­zőképpen alakult: Hollandia 4.8G liter, Franciaország 36 li­ter, Egyesült Államok 10,8 li­ter, Belgium 11,7 liter, Nyugat- Németország 15,1 liter, Nové- gia 5,5 liter. Hallgatom a rádió­ban, hogy a Szovjet­unióban geofizikai rakétákat lőttek fel, meghatározott prog­rammal. Azt is hal- gatom, hogy a nap- fogyatkozás ideje alatt meteorológiai rakétákat is küldtek fel, ugyancsak meg­határozott feladattal Hallgatom és váll­rándítással intézem el. Mi ebben a kunszt? Fellőnek né­hány rakétát 40 vág éppen 200 kilomét magasságba, rádió összeköttetés, ejtő ernyőn vissza a mű szerek — egysze- dolog ez, kérem. fiam elmondja, ho­gyan is van az egész. Aztán elszégyellem magam, milyen az ember. Néhány év­vel ezelőtt ezek a ra­kéták hatalmas szen­zációt jelentettek volna — mint ahogy tudományos céljaik ma sem jelentéktele­nek — az újságok első oldalon hozták ”>lna a rakéták ké­jeit, népszerűbbek ettek volna, mint I rlgitte Bardot. De át az élet könyörte- en: amikor a Venus- a utazunk, már vem -.ámít expedíciónak '.’agymaros... (- ó) Termelős&övetkexeti vezetők tanácskozása Hatvanban Jól halad a területkiosztás a hatvani járás tsz-eiben Megkezdték a melegágyak készítését FEBRUAR 11-ÉN a Hatvani Járási Pártbizottság és a járási tanács VB értekezletre hívta össze a járás termelőszövetke­zeteinek elnökeit és párttitká­rait. A tanácskozást Iglódi Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság titkára nyitotta meg. Rövid be­vezetője után a termelőszövet­kezetek elnökei és párttitkárai mondották el, hogyan készül­nek az 1961-es év feladatainak megoldására. A tsz-vezetők főként a terü­letfelosztás, az állattenyésztés fejlesztése, valamint a tavaszi mezőgazdasági munkák végre­hajtásával foglalkoztak. Lukács Dezső, a boldogi Bé­ke és Kovács István, a kerek­haraszti Alkotmány Tsz elnö­kei elmondották, hogy az el­múlt évben alkalmazták a ka­pás területek családokra tör­ténő felosztását. Ennek kö­szönhető, hogy a mezőgazdasá­gi munkákat sikerült időben és jó minőségben végrehajtani. Sándor János, a nagyköké- nyesi Béke Tsz elnöke, szintén a területi elosztás előnyeiről beszélt. Termelőszövetkezeté­ben is nehezen ment a munka, mivel a családtagokat nem vonták be megfelelően. Ekkor a tsz vezetősége úgy határozott, hogy családokra osztják ki a kapásterületeket. Ez meghozta a várt eredményt és ennek tudható be, hogy valamennyi munkát Időben és jó minőség­ben végeztek el. A tsz tagsága is elégedett az eredményekkel és bizakodóan néz a jövőbe. Kiss Elemér, a zagyvaszán­tói tsz párttitkára, szintén a te­rületfelosztás kérdésével fog­lalkozott. Az Aranykalász Tsz- ben a területet nem családok­ra, hanem munkacsapatokra osztják fel, mivel ez a szövet­1 TÁRGYALÓTEREMBŐL A belkereskedelmi minisz­ter és a SZÖVOSZ elnöke a közelmúltban nagy jelentőségű rendeletet adott ki a szeszfo­gyasztás csökkentésére, a gyü­mölcslevek fogyasztásának nö­velésére. A rendelet szerint a gyárak, az üzemek, az iskolák környékén, a főútvonalak mentén és a forgalmi csomó­pontokon az italboltokat 1962 végéig átalakítják rövid italo­kat nem árusító, kulturált kis­vendéglőkké, falatozókká. Egyidejűleg a kereskedelem felkészül az alkoholmentes üdítő italok iránti növekvő igényekkel számolva, a megfe­lelő mennyiségű gyümölcsle­vek készítésére, s egyben azok árát még a nyári szezon előtt csökkenteni fogják. A rende­let elsősorban azért bír nagy jelentőséggel, mert nagy lé­pést jelent majd a bűnözés le­hetőségeinek csökkentése szempontjából is. • ★ Talán B. P. is elkerülhette volna sorsát, ha inkább Almus- kát fogyasztott volna. — Már este volt, amikor Hatvanban, a 3. számú országos főútvona­lon szolgálatot teljesítő rend- őrjárört figyelmeztette egy gépkocsivezető, aki Hort irá­nyából érkezett a városba, hogy elmellőzött egy motorke­rékpárost, akin észrevette, hogy ittas. S valóban, nem so­káig kellett várakozni. B. P. KE 67—69 rendszámú Danú- via motorkerékpárjának ref­lektorfénye csakhamar feltűnt az útkanyarban, s már arról is meg lehetett állapítani, hogy vezetője nem ura a gépjár­műnek, ideoda ingadozik. Iga­zoltatásnál az ittas fiatalem­ber beismerte, hogy Jászárok- szálláson fél liter bort fogyasz­tott, s Hatvanon keresztül Kar­talra akart menni. A véralko­holvizsgálat kimutatta, hogy közepes fokú alkoholos befo­lyásoltság hatása alatt vett részt a közúti közlekedésben. A hatvani járásbíróság közle­kedés rendjét veszélyeztető bűntett miatt 800 forint pénz- büntetésre ítélte. ★ Ugyancsak a szesznek kö­szönheti K. J. volt gépkocsi- vezető is, hogy munkahelyé­ről fegyelmileg elbocsátották és jelenleg mint segédmunkás kénytelen dolgozni. A gyön­gyösi 34. sz. AKÖV-nél telje­sített szolgálatot. Egyik alka­lommal Hortról szállított bá- nyászbódés autóbuszával 27 bányászt Szűcsibe. Útközben megállt Ecséden és megivott 3 cent pálinkát. Szűcsiből egy másodjáratot végzett a VII. aknához, s útközben Rózsa- szentmártonban újból meg­ivott 3 cent tömény szeszt. Utasai közül valaki megelé­gelte a dolgot, s távbeszélőn értestíette K. J. főnökét, aki ki is ment nyomban a hely­színre, leváltotta az Ittas ve­zetőt szolgálatából, majd ha­zaszállíttatta lakására. Nagy- kökényesre. Mivel már több ízben figyelmeztették a fele­lőtlen vezetőt, hogy szolgálata közben tartózkodjék szeszes ital fogyasztásától, s ezek a figyelmeztetések nem hasz­náltak, így a vállalat fegyel- mileg elbocsátotta K. J-t, nkí ma a Selypi Cukorgyárban dolgozik. A bírósági tárgyalá­son kiderült, hogy már bün­tetve volt közlekedés rendjét veszélyeztető bűntett miatt 500 forintra. A járásbíróság most bűnösségét élet és testi épség veszélyeztetésének bűn­tettében állapította meg, s 3 hónapi végrehajtható börtön- büntetésre ítélte. ★ F. S. 1942-ben született. Alig érte el nagykorúságát, máris súlyos bűncselekmény elköve­tésére vetemedett. Dolgozni nem volt kedve, „s valamiből élni kellett” — mondta. Kecskemétről indult el, hogy Miskolcra utazzék, rokoni lá­togatásra, azonban útiköltsége csak Hatvanig futotta. Itt le­szállt a vonatról s gyalogosan folytatta útját Hort község fe­lé. Amikor az első házakhoz ért, észrevette a Horti Gépál­lomás traktorkocsiját, ami a műúttól kissé beljebb a szán­tóföldön állt. Már besötéte­dett. Feltörte a kocsi ablakát, az asztalon levő szerszámkul­csot kiemelte, majd feltörte az ajtót és behatolva magához vett egy pokrócot és egy ke­rékpárt. A faluban még pum­pát is kért, mert leengedett az első, s azután Gyöngyösre ka- rikázott. Mivel a kerékpáron levő lámpa nem akart világí­tani, azt dinamójával együtt elcserélte egy zseblámpáért, s amikor Vatta községbe ért, a rendőrség igazoltatta, s fény derült cselekményeire. Az el­járás feltárta a helytelen szü­lői nevelést, a rossz társasá­got és az ital befolyását. Az ügy elbírálásánál figyelembe vette a járásbíróság, hogy F. S. fiatal ember, aki most in­dul az életnek, s habár súlyos megítélésű bűncselekményt követett el a társadalmi tulaj­don és magánszemély sérel­mére, egy rövidebb tartamú börtönbüntetés is még becsü­letes állampolgárrá nevelheti. Ezeknek a körülményeknek a figyelembevételével 5 hónapi börtönt szabott ki a betörővel szemben. Az ítélet jogerős! Dr. Rőczey Ödön kezet szilárd, jól megszervezett munkacsapatokkal rendelke­zik, s a munkacsapatokban helyet kaptak a tsz-tagokon kí­vül a családtagok is. VALAMENNYI felszólaló tsz-elnök állást foglalt a terü­let felosztás mellett. Ennek kö­szönhető, hogy a járásban jó ütemben folyik a tsz-tagokkal a művelési szerződések meg­kötése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy több község­ben a termelőszövetkezeti ta­gok több területet vállalnak, mint amennyi a tsz terve sze­rint rájuk esik. Például Boldo­gon a tervezett 150 katasztrális hold cukorrépával szemben 180 katasztrális hold az a terület, amelyet elvállaltak. De ha­sonlóan van ez a többi közsé­gekben is. A járás területén eddig a kapásterületnek, több mint 50 százalékát szerződési­leg rr^ár elvállalták a tagok, il­letve családok. Beszámoltak a tsz-elnökök a mezőgazdasági munkák állásá­ról is. A szervestrágya kihor­dása valamennyi ‘szövetkezet­ben folyik. A herédi Haladás Tsz elnöke elmondotta, hogy a háztájiból is kihordtak min­den trágyát. Megindult a melegágyak ké­szítése is. Több helyen, mivel kevés a melegágyi trágya, úgy segítenek a bajon, hogy a trá­gya közé tépett kukoricaszárat kevernek. Igen behatóan foglalkoztak az állattenyésztés fejlesztésé­nek kérdésével is. Több tsz- elnök elmondotta az elmúlt év tapasztalatait és azt, hogy az állattenyésztésből igen jelentős jövedelemre lehet szert tenni. Kerekharaszton és Nagyköké­nyesen az elmúlt évben jöve­delmező volt a baromfite­nyésztés. A kerekharaszti Al­kotmány Tsz most a baromfi- tenyésztés további fellendíté­sére a szarvasmarhaistálló padlását infralámpákkal sze­relte fel, ilyenformán egész éven keresztül folyamatosan tudják biztosítani a csibeneve­lést. A vitán elhangzottakat Ig- lódi elvtárs foglalta össze. El­mondotta, hogy eredményeink ellenére nem lehetünk elége­dettek. mivel lehetőségeink vannak még nagyobb felada­tok megoldására is. Aláhúzta a területfelosztás fontosságát, mivel a jelenlegi helyzetben ez segíti elő legjobban a termelési eredmények növelését. Hang­súlyozta, hogy az ez irányú szerződések megkötését a leg­rövidebb időn belül be kell fe­jezni. AZ ÉRTEKEZLET befejezté­vel a tsz-elnökök és párttitká­rok hosszasan elbeszélgettek a járási pártbizottság és a járási tanács vezetőivel. Habéra László, Hatvani járási pártbizottság rúban — mondja tömören Tari, s ezzel már meg is tartotta requiemjét néhai Vastag Já­nosnak, aki dolgozni akart, kér­vényt is szerkesztett, földet is akart. Meg is kapta, az úri földosztásból — valahol. — És a kérvényre mit vála­szoltak? Az asszony kapja el a szót, eddig ott állt Tari mögött, szó- talanul, asszonylánya mellette és figyelte, hogyan gombolyít­juk le a szálat a múlt gombo­lyagjáról. — A kérvényre? Hát ha most maga nem jön, nem tudjuk tán holtig se, mi lett a kérvényünk sorsa... Most már tudjuk. Megjelent egy könyvben ... — Attól éhen haltak volna édesanyámék — jegyzi meg a lány, azazhogy asszony, Gál József né, az egykori kis Ilona. — Attól igencsak — véli Tari is és közben bort kanyarít az asztalra —, igyunk már a meg­került kérvényre, vagy inkább arra, hogy most csak szó esik az effajta írásról. — Nem rossz ez a bor — di­csérem, s nemcsak illemből. — Én kaptam a munkaegy­ségre — mondja Tariné. — Csak nyolcvanvalami mun­kaegysége volt, sokat beteges­kedett — magyarázza a bor asztalrakerülésének távolabbi körülményeit az ember... — Volt egy kis földünk, azzal be­ment az asszony, hát onnan is van valami... Én már lassan négy éve a Földkotrónál dolgo­zom ... Havi 1500, vagy 1400, iáikor hogy... Most már ket­ten vagyunk, a gyerekek kirö­pültek a házból, megvagyunk emberségesen... Koccan a pohár, felrubinlik a hűvös bor a lámpa aranyá­ban: a bor le, a szem meg tör­vényszerűen, ilyenkor fel, a plafonra tekint. Nem is állom meg szó nélkül: — Régi ház ez, ugye? Hogy ilyen famennyezetes.. — Az apámé volt még, aztán benne maradtunk mi ketten... — És a gyerekek? Gálné kap a szón: — Mi építettünk, az Újtele­pen ... Higgye el az elvtárs, nem volt olcsó mulatság, csak félig volt kész, amikor megvet­tük 46 ezerért, de belekerült mégannyiba ... Meg kellett ám azért dolgozni — bizonyítgatja, mintha én azt hinném, hogy az új házak csak úgy potyognak az égből, kinek-kinek kérése szerint. Kötődik, szövődik a beszél­getés fonala, lassan már meg is Már délelőtt kerestem, de csak az asszonyt találtam ott­hon vagy hogy inkább a ház előtt, keresztbefont karral fi­gyelte, kit hozott a jó téli szél éppen őhozzáiuk. — Csak délután lesz itthon... A Földkotrónál dolgozik, ak­kor van vége a műszaknak — forgatja a munkásszókincset Tari hászlóné, s hogy még na­gyobb legyen az ellentét a szó és a külső között, meghúzza az álla alatt a kendőt és úgy mondja: — Most sichtán van... A ház, amelynek kapujában a néhány szavas ismerkedés le­zajlik, öreg, de tisztes nyalka- sággal vigyázza és leplezi ko­rát. Régimódi, alacsony torná­cé, kisablakú, mégis valami frisseség sugárzik róla, mint mikor öregember új ruhában feszeleg, mutatva: telik rá. A falu csöndje, furcsa csönd. Nem olyan, mint régi leírások­ból hitte volt az ember, nem olyan kuckóba húzódott, di­dergő, kezet térdközé ejtő, tét­len csend ez, hisz szekerek nyi­korognak végig az ecsédi utcá­kon — mert itt vagyunk, Ecsé- den -, itt is, ott is emberek szaporázzák lépteiket: a hó tompítja a zajt, a teremtő és nem fárasztó zajt, amely oly áldásosán betört minden falu­ba, de talán minden tanyára is. Nézem az asszonyt, aki nem tudja, vaj’ mit akarhatok élete párjától és eszembe jutnak a sorok, egy kérvény sorai, ame­lyet 28 társával így írt alá még 1935. május 16. napján Tari László szőlőmunkás: Hódo­lattal ... „Ecséden, 1935. március 6-án hitelesített szakmánymunka- szerződéssel elvállaltuk a Klá- ber-telep szőlőgazdaságának 100 hektárnyi területét meg- munkálásra... A május 3. és 4-i fagy a telep szőlőterméséi teljesen elpusztította ... Ennek következtében 29 család SS személlyel, teljesen ellátatlanul marad ... Mindenre hajlandók vagyunk családjaink érdeké­ben, hogy kenyeret tudjunk ke­resni, mert más módon gyer­mekeink és családtagjaink éhért fognak elpusztulni..És a kérvény cimeztetett: „Nagymél­tóságú M. Kir. Földművelés- ügyi Miniszter Űr! Kegyelmet Urunk!" S volt-e kegyelem? — Szerencsém volt, hét hó­napra elszegődhettem cseléd­nek a Csaba-birtokra... — ez már délután és a famennyeze­tes kiskonyhában maga Tar László mondja. Zömök, izmos ötvenes korú ember, pufajká- ban üldögél most a műszál után. — Az úgy volt, hogy elmen­tünk az asszonnyal oda, pedif akkor már megvolt mind '< kettő gyerek — meséli a kér vény születésének körűimé nyeit... - Hát lefagyott i szőlő, s akkor már bizony munka sehol... A Vastag Já nos találta ki ezt a kérvény dolgot, hátha segít... — Kicsoda ez a Vastag Já nos? — kérdem és már jegyez ném: hol van, mint van? A tol felemelkedik és visszahull Nincs mit jegyezni. — ö volt a mi bandánk ve Setője... De odalett. A hábc Hódolattal: Tari László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom