Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

1961. február 23., csütörtök

NÉPÜJSAG

s

„Hogy ütüzködül nélkülem? Hogy...?

Beteg csirkét 120-ért, vagy egészségest 20 forintért ?

Azt hisszük, a választás nem túlságosan nehéz. Legyen inkább kisebb, mint a száz forinton felüli, de egészséges, fiatal, s a tálon szem-szájnak ingere. S legyen inkább 20, vagy esetleg harminc forint az ára, mint kétszer hatvan. Ez a háziasszonyok vágya és egyetlen kérése — méltán.

Mert mit ér a csirke, ha párba kötve, szép nagy is, súlyos is, de mégis beteg, annyira, hogy még mielőtt a nyakvágó kést meglátta volna, kiadd „lelkét". Mert ismerek házíasz- szonyt, aki szombaton vásárolt ilyen jószágokat az egri piacon nagy örömmel, s most ugyanolyan keserűséggel mérgelődik, hogy se pénz, se csirke. S hozzá még a legnagyobb baj, hogy a vasárnapi étrend csirke hiányában veszekedés volt élete párjával. Pedig nem a háziasszony érdemelte elsősorban a szidást, hanem a lelkiismeretlen piaci árus, aki nemcsak nagy pénzeket vesz ki az emberek zsebéből, szemrebbenés nélkül árujáért, hanem ráadásul még rosszat, hitványát ad.

Ideje lenne már egyszer s mindenkorra véget vetni a piaci árusok kiskirálykodásának, önkényes ármeghatározásának. Ideje lenne? De hisz az itt is van már, szerencsére, s hogy elérkezett a.z, amit oly sokan várnak esztendők óta, mind több jel mutatja. A csirkék ügyét tekintve elsősorban a termelőszövetkezetekből érkező, megrakott teherautók, amelyekről száz számra adják el Egerben is a rántani való kis tollas jószágokat, nem százhúszért, hanem állami áron,

húsz—harminc forintért, legfeljebb.

Nem rendszeresek ma még ezek a megyeszékhelyre érkező teherautó járatok, de mind inkább szaporodnak. Az elmúlt héten is alig egy-két nap kivételével minden reggel vásárolhattak az „olcsó csirkékből” a háziasszonyok. A környékbeli, vagy távolabbi termelőszövetkezetek szállítják be a nagy örömmel fogadott szárnyasokat a piacra, s a kísérők sokszor alig tudják, hol a fejük, árujuknak oly nagy keletje van minden alkalommal.

De több kell az ilyen „olcsó csirkékből”. Még több és még annál is sokkal több, mert véget kell vetni a 120 forintos csirkét árulók „uralmának”, ezekkel az olcsókkal. Szerencsére, a kezdet után a megfelelő folytatáshoz is megvan minden remény. Az elhatározások, komoly, alapos tárgyalások. megbeszélések adják ezt, amelyek arról szólnak, hogy a termelőszövetkezetek tagjai ebben az évben soha nem látott mértékben foglalkoznak már majd a baromfineveléssel.

Száz és száz példát lehetne sorolni, a megye egyik csücskétől a másikig sorra véve a községeket.

De azért is, mert most, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén megnyíltak a lehetőségek kapui, ezeket becsülettel ki is használják a közös gazdaságok, tudva, hogy senki sem akar már sokáig 120 forintos csirkét vásárolni — amikor a tsz-ek munkája révén olcsóbbat is kaphatnak rövid idő múlva, rendszeresen.

W. L.

Tavaszváró napok

Kisfiú áll az ágyacskájában, fehér inge félig kigombolva s anyja, aki a szerelemért elhagyta egyetlen fiát, összetörve a látványtól, leikéből szakadt rémülettel csak ennyit tud kinyógni:

— Hogy öltözködöl nélkülem? Hogy...

Szerjózsa a kisfiú, Anna Karenina az anyja. Tolsztoj -a- gényének egyik legmegrázóbb jelenete az, amikor a kétség- beesett kisfiú átérezve, hogy elhagyta az anyja, arcát kezébe temetve zokog.

Mikor ezt a regényt olvastam, arra gondoltam, milyen jó lenne, ha ez nem lenne igaz, ha ilyet csak regényekben olvashatnánk, ha ilyen történet csak a gondolatokban születhetne meg. De sajnos, nem így van. Nemcsak a regényekben van ilyen, mert napjainkban is találkozunk olyan gyermekekkel, akik a legédesebb, legboldogít óbb valóságtól, a szülői ház, a családi otthon melegétől nagyon messzire kerülnek. Akiknek szülei meghaltak. azokban megmaradt a hajdani gondoskodás emléke, s a fájdalom lassan enyhülve édes emlékké válik.

De milyen a sorsa azoknak a gyermekeknek, akiknek anyja, apja éli világát, s mit sem törődik a kicsi emberkével, akit végeredményben akarata ellenére hívtak életre. A gyerek magára hagyatva lődörög az ezer veszélyt rejtő világban, s ezer szerencse, hogy amikor már maga is megindul a rossz út felé, van valaki, aki kimenti a fertőből, aki felhívja az illetékes hatóság figyelmét, s gyermekotthonba helyezik el a kisfiút, kislányt. A kisgyerek bekerül valahová, ahol apró ágyacskák sorakoznak egymás mellett, ahol szép ruhát, szép cipőt, jó ellátást kap, ahol szól a csengő, ha reggelizni kell, ha tanulni kell, vagy sétálni indulnak, f etéb- red az első éjszaka után, s

bár kedves szóval hajol fölé a fehérköpenyes gondozónéni, kis szívébe egyszerre belesaj- dul a fájdalom — ez nem az édesanyám. És akkor a kicsi gyerek szíve összeszorul, torkát sírás fojtogatja, szemébe könnyek gyűlnek, és zokogva hívja, az édesanyját. Nem köny- nyű az idegen környezetet megszokni.

Aztán lassan beletörődik abba, hogy neki ilyen sors jutott. Egy idő múlva már örülni is tud valaminek. És amikor már megszokta új környezetét, mikor ráébred arra, hogy senki nem áll mellette szerető anyai szívvel, akkor — újra változás.

Kis motyót a kézbe, s egy vadidegen mellett ballagni új szoba, új ágyacska, új család felé. Nevelőszülőkhöz került. Újra ideges, magábazárkózott- ság, bizalmatlanság, s minden szóra rezzenő, ijedt, ösztönös védekezés. Nevelőszülőkhöz került a gyerek. De hova? Kihez, milyen családhoz? Emberszámba veszik, marad számára szeretet, gondoskodás? Van ahol marad. Van, ahol a kis állami gondozott gyerek boldogabb, jobb otthonba kerül, mint édes szüleinél volt, és ezekről a nevelőszülőkről kell írni, róluk kell beszélni, akik békés, meleg családi fészket biztosítanak a gyerekeknek.

Egerben P. Gy-éknél minden gondoskodás és szeretet a kis Éváé, aki néhány esztendeje, hogy náluk otthont talált. A gyermektelen házaspár napsugarat akart lopni életébe, életcélt kerestek maguknak, munkálkodásuknak. És Évike boldog. Ma már szívesen, gyermekleikének egész melegével tudja mondani- „édesanyám”, „édesapám”. Az iskolában, ahol megkezdte a tanulást szülői értekezleteken az ő apukája, anyukája elsők között jelenik meg. Ha esik az eső, az ő apukája esőköpenynyel a karján áll az iskola előtt — Évikét várja. S ha beteg, az ő anyukája hajlik fölé, akinek egyetlen vágya az, hogy felnevelje, boldoggá tegye a hajdan riadt kis madarat. Egy gyerek otthonra, meleg családi fészekre lelt, mert nevelősziilei ma már igazi szülei, akiknek sikerült Éviké számára megoldani a mát. de a holnapot is.

Mert van-e szebb, boldogi- tóbb érzés, mint amikor a tisztalelkű kis apróság kitárja puha karjait valaki felé, aki őt szereti, akit ő szerethet? Nincs. Ez a legmagasztosabb emberi érzés — a szülők érzése, mert az érzelmeken túl benne rejlik a jövőért vállalt felelősség. Felelősség azért, akinek nevelése osztályrészként jutott a gyermektelen nevelőszülőknek. Felelősség azért, akit óvni, vezetni, tanítani kell, hogyan köszönjön, hogyan tanuljon, hogyan keresse és találja meg az életben a helyét. Felelősség azért, hogy a tiszta lappal induló élet megteljék a becsületes ember jellemvonásaival, hogy örökre rányomódjék az érték, amely meghatározza hovatartozását a társadalomban.

Ez pedig nem könnyű feladat, de ha a nevelő szülő megéri azt, hogy élete utolsó éveiben gyönyörködhet abban, akit az ő nevelése tett emberré, akkor ez az érzés mindenért kárpótolja, ami nehézsége valaha is volt. S ha magános élete kényelmét feláldozta azért, hogy egy magá- rahagyatott sorsú gyermeknek olyan életet adjon, amely elvezeti a boldoguláshoz, megbecsülést, tiszteletet érdemel. És ezek a nevelőszülők bátran elhagyhatják a „nevelő” jelzőt, mert bár nem ők adtak életet neveltjüknek, mégis azt tették, amit az igazi szülők: felelősséggel felneveltek valakit, a jövő emberét.

Cs. Ádám Éva

Jogi előadások a pétervásári járásban

A megyében, így a pétervá- sári járásban is sok egyéni dolgozó paraszt lett termelőszövetkezeti tag. Néhány dologban nem látnak tisztán, s tájékozatlanságuk esetleg odavezethetne, hogy egyszerű jogi problémákat rosszul értelmezve, helytelenül cselekednének. Ennek megakadályozására a Hazafias Népfront mellett működő jogi bizottság tagjai előadásokat tartanak a tsz-közsé- gekben.

Ezeket az előadásokat mindenütt nagy érdeklődés fogadja. Mátraballán a tsz-tagok örökösödési jogairól és az idős tsz-tagok eltartásának körülményeiről beszélt dr. Vendrei István járási közjegyző. Sok kérdést tettek fel a hallgatók. Mindez azt bizonyítja, hogy az emberek szeretik tudni mi történik körülöttük, mik a kötelességeik, mik a jogaik, és az a felvilágosító és meggyőző munka feltétlenül elő fogja segíteni a termelőszövetkezetek megszilárdítását.

Exportra is termetnek megyénk ktss-ei

Heves megye kisipari termelőszövetkezetei a hároméves terv időszakában kapcsolódtak bele az export-termelésbe, részben a gépgyártás, részben a cipőipar területén. S az importpótló — eddig Csehszlovákiából szállított ze- tor-karok — gépalkatrészek előállításában is jelentős eredményeket tudnak felmutatni.

A KISZÖV legutóbbi aktívaülésén foglalkoztak az export- termelés problémáival is. Az aktívaülés határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a gépgyártási iparcsoport — a lehetőségeket kihasználva — exporttermelését ebben az évben legalább 10—15 százalékkal emelje.

Elődjének a Mezőgazdasági Technikumnak 1956-óta utódja a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Mezőgazdasági Szakiskola Kertészeti Tagozata.

Az intézet jelentőségét emeli a mezőgazdaság nagyüzemi termelésre való áttérése.

Az intézet tanulói nagy többségükben termelőszövetkezeti tagok gyermekei, akik nyolcosztályos általános iskola elvégzése után kerülnek a szakiskolába. A felvételi korhatár 27 év. Az iskola kétéves. A kollégiumi teljes ellátást és iskolai tanszereket a tanulók díjmentesen kapják, sőt a tanulmányi eredményüktől függően még 30—50 forintnyi havi. költőpénzt is kapnak a növendékek.

A szakiskolával párhuzamosan működik egy harminc fős tanulóképző iskola, amely hároméves időtartamú és főként a gyakorlati munkák szakszerű elsajátítását nyújtja a részvevőknek, az elméleti oktatáson kívül. A tanulóképzősök is bentlakói az intézetnek és ugyancsak — mint a szakiskola hallgatói —, térítés nélküli ellátásban részesülnek, de ők már órabért kapnak a végzett munkájukért, amely tanulóbér eléri havonta a 4— 500 forintot is. A tanulóképzö- sök minden évfolyamból három hónapot az iskolában töltenek, ahol megfelelő elméleti oktatásban részesülnek. Erre az időre 100—250 forintig terjedő tanulmányi díjazást, kapnak. Az iskola elvégzésekor szőlőtermelő és borkezelői

szakmunkás-bizonyítványt

kapnak.

A szakiskola és a tangazdaság igazgatója Czeglédy László elvtárs, aki fiatal akarterővei és nagy ambícióval vezeti, irányítja a jövő szakembereit és a gazdaságot.

— A tanulók már kora tavasszal tanárok vezetésével felkeresik a környéki termelőszövetkezeti gazdaságokat — mondja Czeglédy igazgató elvtárs —, és ott egyrészt betekintést nyernek a gazdaságok vezetésébe, másrészt segítséget nyújtanak gyakorlati munkájukkal akkor, amikc-r koronaalakító metszéseket végeznek, vagy mint a szalóki Vörös Csillagban, új szőlőtelepítés kitűzését végezték el. Ez a munkálat azért jelentős, mert már olyan sorközi távolságok kihagyásával történik,

hogy a kisgépek elférjenek a sorközökben. A Nagy József Tsz-ben faoltások munkálatait végezték, míg a Balázs Ignác Termelőszövetkezetben részt vettek a szőlőmetszésen. *í

Az elméleti oktatás mellett a gyakorlati munka 50—55 százalék arányú és ebben ben- foglaltatik az állattenyésztési ismereteknek gyakorlata is. Ez azt jelenti, hogy be van vezetve az intézetnél az úgynevezett hetes szolgálat, vagyis ügyeletes szolgálatot látnak el az állatok körül a tanulók, hogy gyakorlati ismereteket szerezzenek az állattenyésztés napi munkáinak végzésében.

— Milyen képesítést nyernek a hallgatók a szakiskola elvégzésekor?

— A szakiskola képesített kertész bizonyítványt adj amely brigádvezetői, községi gazdasági felügyelői,, beosztásra képesít. De van már olyan nálunk végzett növendék is, aki járási agronómus, sőt van olyan is, aki főagronómusi állást tölt be.

— Az iskola gondoskodik a végzett növendékek elhelyezéséről?

— Nem. Nem vállalja az

iskola az elhelyezések gondját/ de erre nincs is szükség, mivel ezzel nincs probléma.

— Mehetnek-e a tanulók az itt nyert képesítéssel felsőbb iskolákba?

— A szakiskolát végzetteknek előnyük van a technikumi 1 elvételre és a II. évfolyamon kezdenek. A tanulók 60—70 százaléka jelentkezik a továbbtanulásra. Többnyire a sátoraljaújhelyi technikumon tanulnak növendékeink,. ahol a 4 éves kertészeti tagozatot 3 év alatt végzik el és ahol érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet nyernek.

— Milyen az intézet kulturális élete?

— A KISZ-szabadegyeiem

által rendezett előadásokon vesznek részt az iskola tanulói. Négyezerhatszáz kötetes

könyvtárunk van és a szak- irodalom mellett nemcsak a külföldi és hazai klbsszikuso- kat olvashatják a hallgatók, de az élő mai magyar és külföldi irodalmat is. Ezenkívül moziba, színházba járunk és a látottakat megvitatjuk.

Tavaszt várunk, nvnél előbb tavaszt, mert a gyakorlat teszi az embert igazén mesterré.

Okos Miklós

Poroszló as idén ismét előbbre lép

AZ OLVADÓ Hó nyomán igazi vendégmarasztaló sár tapad a lábunkra Poroszló környékén. Valóságos sártenger az egész határ. Tengelyig süpped a lovaskocsik kereke a hideg latyakban és ilyenkor az ember szinte félve, szorongó léptekkel vág neki a falunak. De lám, már az állomásnál itt van az első meglepetés, autóbusz várja a vonatról leszálló Utasokat, de a gyalogosok számára itt ott húzódik a járda. Mégsem olyan nagy itt az elmaradottság, mint ahogyan azt az első pillanatban madártávlatból „látja” és gondolja a jámbor idegen. Mert igaz, százszorosán is igaz, hogy a község lakosai a felszabadulás óta eredményesen vívják meg harcukat a sár, az elmaradottság, a régmúlt szokásai és mulasztásai ellen. Hat, jól működő termelőszövetkezet, napközi otthon, gyógyszertár, kisvendéglő, hogy csak a legfontosabbakat említsük, tanúskodnak arról a hatalmas méretű Változásról, amely a felszabadult nép szorgalmas építő- munkája nyomán ebben a községben is végbement.

SOKAT FEJLŐDÖTT hát Poroszló, ez a gazdaságilag és létszámban is jelentős Dél-Heves megyei nagyközség, de fejlődését korántsem szabad véglegesnek és lezártnak tekinteni. Erről beszélgetünk a_ tanácsházán a község vezetőivel, akiktől megtudjuk, hogy az idén, a korlátozott anyagi befektetések ellenére is sok új dologgal és több szép színfolttal gazdagodik Poroszló.

Az új esztendő legnagyobb és legjelentősebb változása az, hogv a községben végleg befejeződött a közös gazdaságok szervezése, s ezzel Poroszló is termelőszövetkezeti község lett. A tanácsházán éppen ezekben a napokban ülésezett a földrendező bizottság. Nemsokára végrehajtják a földrendezést, s most már kialakul a határ végleges képe. E<*vütt lesz a 'Rákóczi Tsz közel háromezer hol- «as táblája, a Béke Termelőszövetkezet 2200 holdas birtoka, s a nyáron már egységes, nagyüzemi táblák ölelik körül a községet.

Az idén tovább fejlődnek és erősödnek a termelőszövetkezetek, több istállót, magtárt építenek saját erőből, új létesítmények, új üzemágak alakulnak ki. Feltétlen szólnunk kell a Béke Tsz 10 ezer férőhelyes baromfióljáról, s ugyancsak a Rákóczi Tsz hasonló baromfitelepéről, amely egyenként 100—100 ezer forintba kerül, s már az idén sok hasznot hajt a szövetkezetnek és az ország népének egyaránt.

Sokat segít a község új arculatának kialakításában az a sok létesítmény, amely részben állami támogatás révén, részben pedig a községfejlesztési alapból kerül megvalósításra. Az ÉMÁSZ dolgozói már hozzá is láttak a Fő utca villany- hálózatának lecseréléséhez, felújításához. Több mint fél millió forintba kerül a régi vezetékek lecserélése. Hasonlóképpen állami támogatásból épül 'meg az út a község középpontja, és az állomás között. A Közúti Igazgatóság szakemberei már felmérték a műszaki teendőket, s mintegy két és fél kilométeres szakaszon közel 3 millió forintos költséggel, modern, bitumenes burkolatú utat építenek a vasútállomáshoz. Bővül a helyi buszjáratok száma, s ezzel együtt a koratavaszi időszaktól kezdve, új járat is indul, amely közvetlenül Borsodivánkával és Mezőkövesddel köti össze Poroszló községet.

AZ ÁLLAM támogatásátlátják és élvezik a poroszlóiak az új, modern tervezésű kul- túrház felépítésében is. A községi tanácsházával szemben már tető alatt áll az új létesítmény, s az építők ígérete szerint augusztus 20-ra már át is adják a lakosságnak. Közel 5 millió forintba kerül ez a szép kultúrotthon, amely ezután már központja és székhelye lesz a község egyre inkább fejlődő és kibontakozó kulturális életének. Az építkezés költségeinek zömét az állam viseli, de a község lakosai is adnak hozzá egymillió forintot a községfejlesztési alapból. Ezt az egymilliót évenként törlesztik a poroszlóiak, így az idén is 180 ezer forinttal járultak hozzá az építkezés költségeihez.

Az állam és a község szép együttműködését látjuk abból is, hogy a most vásárolt orvosi lakás egyik felét, 127 ezer forintot az állam adta, a másik 127 ezer forint pedig a községfejlesztési alapból került ki. A község vezetői sokat tesznek és fáradoznak azért, hogy az idén is sokat szépüljön, csinosodjon a község arculata. Üj villany- hálózatot kap a Petőfi és az Egyenlőség utca lakossága, s természetesen az utcák lakói is mindent megtesznek, hogy társadalmi munkájukkal segítsék mindezek megvalósítását. Társadalmi munkával kívánják megoldani a további járdaépítéseket, hiszen a lakosság a legmesszebbmenő segítségét ajánlotta fel a szállításoknál, a villanyoszlopok gödreinek kiásásánál, s egyéb természetű munkák elvégzésénél.

SOKAT SEGÍT a lakosság a piactér modernizálásában, amit a községfejlesztési alapból 100 ezer forintos költséggel akarnak megvalósítani. Űj, olajos burkolattal látják el a piacteret, s nem kell ezután itt sem a sarat kerülgetni, s az árusok is rendesebb, kulturáltabb. körülmények között árulhatnak. A gyermekek örömére új játszótér is épül tavasszal, s a községfejlesztési alapból erre is szakítanak néhány ezer forintot. Segíti a község lakosságát ebben a patronáló üzemük, a Duclos Bányagépgyár munkássága is, akik azt ígérték, hogy elkészítik hozzá a hinták és egyéb játékok vasszerkezeteit.

íme, ezek a legfontosabb tervek, tények és határkövek a község idei fejlődésében, s

még mindig nem szóltunk arról, hogy a helybeli földművesszövetkezet új és modern önkiszolgáló csemege- és vegyesáru boltot nyitott, hogy a közelmúltban egy fogorvos is idé'-öltözött és megkezdte a rendelést a községben, hogy a Május 1 Halászati Termelőszövetkezet új halastavak létesítésével belterjes nagyüzemi haltenyésztő gazdasággá alakul át, hogy újjáépített, modern helyiséggé varázsolják a halászcsárdát, és így tovább.

Nem szóltunk még, de feltétlenül szólni kell arról, hogy az új kultúrotthon felépítése után felvirágzik majd a kultúra, helyes irányba terelődik majd az ifjúság élete.

— Valahogyan úgy érezzük, hogy növekedőben van a lakosság érdeklődése a közügyek iránt, de növekedik politikai aktivitása is — monja Kapuvári elvtárs, a községi tanács elnöke.

Nemrég tartottak összejövetelt a falu fiataljai számára, ahol az ifjúság szép számmal megjelent, s különféle felajánlásokat. elhatározásokat tettek a sportélet fellendítésére, új szakosztályokat alakítottak. Most ülésezett a nőtanács is, amelynek tagjai elhatározták, hogy az idén sokat tesznek azért, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók családtagjait még jobban bevonják a közös munkába.

ZAJLIK ÉS forrong Poroszlón az új élet, ezt tapasztalhatja mindenki, aki most itt jár és a község életébe, idei terveibe egy kissé beletekint. Üjabb és újabb elgondolások, tervek válnak itt valóra a lakosság építő, alkotó munkája nyomán. Ezért jelent sokai Poroszló község számára az

1961-es esztendő, ezért mondhatjuk el méltán, hogy ez a község az idén is nagyot lép előre a megkezdett úton — amelynek végcélja a falu és város közötti különbség fokozatos megszüntetése.

Császár István