Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-15 / 39. szám
ck. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Amíg hint süvölt a téli ssél • • • AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 39. szám Ara 50 fillér 1961. február 15., szerda Temetünk is miközben új élet sarjad Sok érv elhangzott az utóbbi időben a közös nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése mellett. Hivatkoztak a népnevelők a korábban megalakult termelő- szövetkezetek szép gazdasági eredményeire, arra, hogy milyen lehetőségeket nyújt a gépesítésre, a munka megkönnyítésére a mezőgazdasági nagyüzem. Szóltak arról, hogy a közös munka mennyire közel hozza az embereket, hogy mennyivel eredményesebb az, de egy valamiről kevés szó esett, ; történetesen, hogy Egerben a régi egyéni gazdálkodás felszámolásával igen nagy területen szűnik meg a kizsákmányolás lehetősége. Egyik igen döntő eredménye ez a mezőgazdaság átszervezésének. Ismeretes, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek kialakításának két fő útja van, vagy kapitalista módra alakítják át a kisebb gazdaságok fokozatos tönkretételével és felvásárlásával, vagy pedig szocialista módra, a dolgozó parasztok önkéntes társulása alapján szervezik nagyüzemmé. Az egri napszámosok és kisebb földterülettel rendelkező gazdák a kapitalista módra szervezett nagyüzemnek megismerték „áldásait’. Azok a szőlőmunkások, akik a tulajdonosok kénye-kedvére kiszolgáltatva, kapálták a szőlőt, hogy másnak teremjen jó borokat, — nyilván nem kérnek ebből az útból. Az is ismeretes, hogy az egri határban igen sok olyan tulajdonosnak volt és van nagyobb területű szőlője, akik mással műveltették azt. S ha nem is volt alkalmuk a szőlőművelő munkások nagyarányú kizsákmányolására, mégis bizonyos fokig azok munkájából éltek. Természetesen itt nem azokról a kistulajdonosokról van szó, akik öregségük miatt mással dolgoztatták néhány száz négyszögöl szőlőjüket; hanem az úgynevezett „nagy halakról”. Mindez a múlté lett, hiszen a kapások, napszámosok, többsége aláírta a belépési nyilatkozatokat és nem mások szolgájaként, hanem az egri határ gazdájaként kezd tavasszal munkához. Ezen a tavaszon tehát jelentős vereséget mérünk megyénkben is az elmúlt rendszer maradványaira. S ha itt-ott még fel is lelhető a kizsákmányolásnak bizonyos— főleg burkolt —fajtája, elmondhatjuk, hogy megyénkben utolsó napjait éli az embernek ember által való kizsákmányolása. A régi népeknél szokás volt a halottak kedvenc állatait, s használati eszközeit sírba helyezni. Nos, mi is követjük ezt a szokást. Az elmúlt rendszer sírjába egymás után fektetjük az analfabétizmust, a nyomort, a munkanélküliséget, most pedig a kizsákmányolás utolsó lehetőségeit is temetjük. A kizsákmányolás egykor erős bástyájának romjait pedig szórjuk az elmúlt rendszert jelképező sír domborulatára. Ezért is volt nagy jelentőségű az a munka, amely Egerben és megyeszerte is befejeződött — a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Otven tss-tagot üdüitet az Állami Biztosító Nagy sikeré van megyénkben a termelőszövetkezetek tagjai között az Állami Biztosító által kezdeményezett és létrehozott üdültetési akciónak. A közös gazdaságok tagjai közül mind többen beszélnek társaiknak a parádfürdői Vasutas Üdülőben töltött szép napokról, annál inkább, mert az akció révén eddig mintegy 120-an pihenhettek tíz-tíz napig a festői környezetű üdülőben, jó munkájuk jutalmául, minden térítés nélkül. Az üdültetés időszaka a lassanként sorra kerülő fontos, gyorsaságot és minden munkáskezet követelő tavaszi me- . zőgazdasági munkák megindulásával lejár. A termelőszövetkezetek tagjai nyugodtan, gondok nélkül csak ősszel pihenhetnek majd ismét, ám az Állami Biztosító, addig amíg a tavaszi munkák beindulására sor kerül, még ötven tsz-tagot visz tíz-tíznapos üdülésre a parádfürdői Vasutas Üdülőbe. Cs. Ádám Éva: AMÍG KINT SÜVÖLT A SZÉL ★ Pataky Dezső: A VÉR A GYILKOSOK FEJÉRE SZÄLL! ★ Kozaróczy József: A KIS SZÍNPAD ÖTVENEDIK ELÖADÄSA UTÁN ★ Horváth József: ARANYKALITKA ★ KÜLPOLITIKA ★ HÍREK — SPORT Műsorpolitikai bizottság alakult megyénkben Három és félmillió mozilátogató egy év alatt A Heves megyei Tanács művelődési osztálya megyei műsorpolitikai bizottságot hozott létre, amely nemrégen tartotta idei első ülését. Megbeszélték a Heves megyei filmszínházak 1960. évi tapasztalatait és az idei év műsorpolitikai feladatait. Megállapították, hogy a megyében — különösen a termelőszövetkezeti falvakban — tovább növekedett a mozilátogatók száma. Egy év alatt három és félmillió ember látogatta Heves megyében a mozielőadásokat, miszerint a mozilátogatások egy főre eső átlaga a megyében meghaladja a tíz előadást. Elhatározták, hogy az idei évben tovább növelik a falvakban is a vasárnap délelőtti előadások számát, és év végére már a városokon túl mintegy 50 községben is lesz matiné a gyermekek részére minden vasárnap. A falusi lakosság érdeklődésének kielégítésére az idén bevezetik a havi bérletet a mozilátogatók számára, így a közönség előre biztosíthatja megszokott helyét a nézőtéren. (ka) HecsKen sincs már fonóház, áe fonnivaló, az bőven akad. 'Lepedőt, zsákot, törlőket szőnek a szorgos asszonykezek, s a tél folyamán összegyűlnek a szomszédasszonyok, hogy vidám beszélgetés mellett pergessék az orsót. Holló Józsefné szívesen emlékezik vissza a 40—50 esztendővel ezelőtti fonóházi estékre, amikor még ott ültek mellettük a legények és szórakoztatták őket, hogy ne legyen olyan unalmas a munka. Most Maruzs Piroskának azt magyarázza. hogyan kell a tincsből húzni a szálat, hogy egyenletes fonal tekerődjék az orsóra. (Foto: Kiss Béla) .' . . . (Képes riport az 5. oldalon) Ä Venus felé halad a szovjet űrrakéta Modern ipari nagyüzem és gyártmányai színes filmen A Siemens-gyár működését, automatizált gépsorait, gyártmányainak széles skáláját s ezek előállításának módját mutatta be szombaton délután öt órakor Egerben, a Helyőrségi Tiszti Klubban a TIT, egyórás, igen szép, színes film keretében. Az egzotikus vidékeken történő erőműszerelésektől az óriási turbogenerátorok gyártásán át a miniatűr tranzisztorok és germániumdiódák készítéséig a modern ipar sok alkotásának létrejöttét láthatta a néző. A film nemcsak a technikai alkotások szempontjából Volt érdekes, hanem távoli országok jellegzetes tájaiból is sokat mutatott. MOSZKVA (MTI): Hétfőn az egész szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel várta az újonnan fellőtt Venus-rakétá- ról elhangzott tudományos kommentárokat, közleményeket. A sajtó hasábjain, a rádióban ismert szovjet csillagászok állapították meg: az űrrakéta fellövése közelebb hozza a tudományt a Venus „rejtélyeinek” megoldásához. A tudósok A Föld és a Venus pályája a Naprendszerben azonban türelemre intik a köz- I véleményt, hangsúlyozzák, hogy egyetlen kísérlettől, magától értetődően, nem lehet valamennyi fontos kérdésre választ kapni. 80 millió kilométeres „találka“ Ari Sternfeld, nemzetközi űrhajózási ösztöndíjas a következőket mondta a TASZSZ tudósítójának a Venus felé haladó, önműködő szovjet bolygóközi állomásról: — A szovjet bolygóközi állomás május 15-e és május 31-e között találkozik a Venus-szal. Még az űrállomás a Venus felé száguld, a Föld 91—106 fokkal, a Venus pedig 147—173 fokkal fordul el napkörüli pályáján. — A bolygóközi állomás kilövésének napján a Venus pályáján megközelítőleg 35 fokkal a Föld mögött tartózkodott. A Föld azonban egy nap alatt 0,986 fokkal halad előre nap- körijli pályáján, míg a Venus megfelelő szöge 62,6 százalékkal nagyobb. Ily módon a Venus naponta 0,617 fokot behoz napkörüli pályáján a Földhöz képest és az űrállomás felbocsátását követő 57. napon, vagyis április 10-én, pályájának ugyanazon pontjára kerül, mint a Föld. Ekkor következik be a Venus alsó együttállása. — Az említett adatok alapján — mondotta Stemfeld — elképzelhetjük, milyen pályán mozog az űrállomás. A Föld és a Venus egymáshoz viszonyított helyzete kizárja mind a Föld pályájához, mind pedig a Venus pályájához érintőleges pályákat. Amikor a bolygóközi állomás első ízben tér vissza Föld pályához, ezen a pályán nem találkozik már bolygónkkal. »»« — Ily módon — tételezi fel Stemfeld — a megfigyelések Földre való továbbításának legkedvezőbb időpontja az az idő, amikor a bolygóközi állomás a legközelebb jut a Venus- hoz. Ez 5—7 héttel az alsó együttállás után következik be (alsó együttállásnak nevezzük azt, amikor a Venus és a Föld távolsága a legkisebb — körülbelül negyven millió kilométer). Ez idő alatt a bolygóköd állomás még nem távolodhat el túlságosan a Földtől. A Földtől számított távolsága nem kevesebb, mint 80 millió kilométer lesz. A bolygóközi állomás ezután mind távolabb és távolabb kerijl a Földtől. (Ugyancsak növekedni fog a Föld és a Ven.is távolsága, amely a jövő év elejére több mint 250 millió kilométer lesz.) — Felmerül azonban a kérdés, # képesek-e a rádióműszerek arra, hogy tízmillió kilométerekre sugározzák jeleiket? — Ezt majd a gyakorlat fogja megmutatni. Ebből a szempontból— fűzi hozzá Stemfeld — reményt keltő az a tény, hogy igen nagy az űrállomás súlya. A bolygóközi állomás súlya 78 százalékkal haladja meg az első mesterséges bolygó súlyát és több mint tizenháromszor nehezebb mindkét amerikai mesterséges bolygónál. (MTI)
