Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜIJETEK! Jf AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XII. évfolyam, 38. szám Ara 50 fillér 1961. február 14., kedd • • • és a nyolcadik! Egy pillanatra félre a „szürke” hétköznapok krónikáját jegyző tollat, elő az ünnepit: olyan diadalt ünnepel most az emberiség, amelyről elmondhatjuk, nincs talán még hozzáfogható. Amikor néhány nappal ezelőtt szinte megrökönyödve fogadtuk a hírt a hetedikről, a majd hat és félezer kilós óriásszputnyikról, csak sejtettük, hogy a közeljövőben újabb rakéta indul a világűrbe, a „világűrkutatási programnak megfelelően” — ahogyan ezt a tudósok tárgyilagosságával, s a hírügynökségek szófukarságával nevezni szekták. De, hogy alig egy héttel később, egy mindennél hatalmasabb rakéta induljon földkörüli pályára, s hogy erről a rakétáról egy másikat indítsanak útra — és nem a Földről! — az nemcsak újszerűségével, de váratlanságánál fogva is egyik leghatalmasabb szenzáció. Ez a világűr-Cupidó most a Venus meghódítására indult! A szemérmes, szerelmes csillag, amely lágy fényével évezredek óta magához vonzza a földi ember szemét és szivét, amelyhez annyi bájos, kedves, szerelmes legenda fűződik, most leveti a legenda köntösét, hogy ugyan egy legendával kevesebb legyen, de egy ismert bolygóval több, ahol előbb-utóbb ténylegesen is megveti az ember a lábát. A nyolcadik ott vágtat most a világűr végtelen térségeiben, s napról napra kisebb lesz a Föld, az anya, amely világűrútra küldte fiát, s a májusra már csak csillagnyi kis bolygóról mégis elérkeznek az ember „jelei”, diktál az ember akarata: továbbra is hatalmában tartja az űrállomást a tudomány ezernyi, csodálatos bilincse. Nem tud az ember meghatódás nélkül gondolni erre a „mai” csodára, amelyet a szovjet tudomány teremtett meg, amely lehetővé teszi, hogy nyolcadszorra is kiröppenve a világegyetem hatalmas térségeibe, új csapást nyisson az ember számára, pionírként a következők számára. Mert ki kételkednék abban, hogy a nyolcadikat a kilencedik követi, azt a tizedik, s eljön az idő, amikor már csak az első néhány űrhajóra emlékezünk vissza, az űrkutatás „hőskorára” amelyben most élünk, s amely talán már a mi életünkben történelemmé válik. Nincsenek hivatalos adatok eddig arról, hogy a „tökéletesített, többfokozatú rakéta”, amelyről a világűr-Cupidó útnak indult, milyen súlyú, milyen nagyságú: de egy biztos, hogy hatalmas, minden eddiginél többször hatalmasabb rakéta lehetett csak, amely ilyen feladat megoldására képes. Ez a rakéta csak a maga súlyával is a szovjet rakétatechnikai és az asztronautikai felkészültség hallatlan magas fokáról tanúskodik, amely sok évvel előtte jár az Egyesült Államokénál. Nem véletlen, hogy az űrkutatás új és hatalmas sikerei éppen a szovjet hétéves terv első és diadalmas időszakára esnek, amikor e tervnek megfelelően az élet és szó szerint a „világ” minden területén rendkívül gyors ütemben fejlődik és tör előre a Szovjetunió. A hétéves terv nem szűkölködik meglepetésekben! Ezek azonban végeredményben csak azok számára jelentenek meglepetést a szó teljes értelmében, akik nyíltan, vagy titokban tamáskodva figyelik a szovjet gazdasági, tudományos és kulturális terveket, s azok végrehajtására tett intézkedéseket. Mert ezek a meglepetések, lehetnek nagyszerűek, lehetnek váratlanok — ami az időjontot jelenti, de semmiképpen sem meghökkentőek, ami a kitűzött célok megvalósítását illetik. A világsajtó érthető szenzációként tálalja az űrhajó elindítását és útjának célját, s még a legelfogultabb újságok is kénytelenek az elismerés magas hőfokán írni erről a rendkívüli tudományos eseményről. A Reuter a „világűrkutatás legszenzációsabb eredményének” nevezte a tényt, hogy vasárnap automatikus bolygóközi állomás indult útnak a Venus térségei felé. A párizsi rádió hírmagyarázója „házi példával” élve, a feladat nagyságát jellemezve, így kommentálta a feladat nagyságát: „Mintha egy algíri legyet kellene eltalálni puskával Párizsból...” A Venus, a Mars meghódítása valamikor — valamikor? — a fantázia világába tartozott, s ma — reális valósággá vált. A fantázia realitással való megtöltése: ez a szovjet tudomány érdeme, a felszabadult emberé, amely képes felkutatni a világegyetem titkait, választ adni olyan kérdésekre. amelyekre nem is olyan régen még az idealista tudomány akart, és természetszerűleg nem tudott választ adni. A bolygóközi állomás szédületes sebességgel vágtat a Venus felé. nehogy lekésse a májusi randevút. Otját az egész Föld kíséri, és egyöntetűen nemcsak a 643 kilós világ- 3r-Cupidónak kíván sok sikert, de azoknak is, akik e „randevút” megrendezték, s a tudomány minden eszközével bábáskodnak azon, hogy létre is jöjjön e nagy találkozás. (Gy. G.) Meggyilkolták Lumumbát ELISABETHVILLE (MTI): Hétfőn délután, alig néhány órával a Biztonsági Tanács kongói vitája előtt, Muhongo, Katanga tartomány szakadár „kormányának” belügyminisztere, rendkívüli sajtóértekezleten bejelentette, hogy Lumumbát, a kongói köztársaság törvényes miniszterelnökét, valamint két társát, Mpolo-t, az ifjúsági ügyek miniszterét és Okito-t, a kongói szenátus elnökhelyettesét megölték. Csőmbe és hatóságai, mint ismeretes, feltűnő módon, két nappal ezelőtt közölték, hogy Lumumba és két társa „megszökött” börtönéből és vérdíjat tűztek ki fejükre. Munongo azt állítja, hogy „egy bennszülött falu lakosai lemészárolták a három menekülőt”. A falu nevét azonban nem volt hajlandó elárulni. Kijelentette, hogy „az áldozatok kilétét minden kétséget kizáróan megállapították, holttestüket pedig azonnal eltemették egy helyre, amelyet mi nem vagyunk hajlandók közelebbről meghatározni”. (MTI) Ma: A SZOCIALIZMUS GYORSAN FEJLŐDŐ ÉS ERŐSÖDŐ VILÁGRENDSZER ★ Cs. Ádám Éva: FELAVATTAK AZ ÜJJÉPÍTETT KARÁCSONDI MŰVELŐDÉSI HAZAT ★ A GYÖNGYÖSI MUNKÁSOKÉ A SZÓ ★ HÍREK — SPORT cic, A naprendszer három első bolygójának pályája és a Venus rakéta útja. Az ábrán feltüntettük a Föld és a Venus helyzetét 1961. február 12-én, a Venus rakéta indulásakor, továbbá 1961. május 15-én, amikorra a Venus rakéta a Venus bolygó közelébe ér. Kozmikus rakéta száguld a Venus felé A TASZSZ közleménye a szovjet automatikus bolygóközi állomás fellövéséről automatikus bolygóközi állomás súlya 643,5 MOSZKVA (TASZSZ): A világűrkutatási programnak megfelelően 1961. február 12-én a Szovjetunióban tökéletesített, többfokozatú rakétával földkörüli pályára vittek egy nehéz mesterséges holdat. Ugyanazon a napon, erről a mesterséges holdról, távirányítású kozmikus rakéta indult el, amely automatikus bolygóközi állomást vitt a Venus bolygó felé irányuló pályára. Az utomatikus bolygóközi állomás 1961. május második felében éri el a Venus térségét, A felbocsátás fő feladatai a következők: Kozmikus objektum bolygóközi pályára vitele módszereinek ellenőrzése, a nagy távolságú rádióösszeköttetés és az űrállomás irányításának ellenőrzése, a naprendszer méreteinek pontosabb meghatározása, valamint több fizikai kutatás elvégzése a világűrben. A bolygóközi állomásban elhelyezett készülékek működése normális. Az kilogramm. Az automatikus bolygóközi állomás a Földről adott utasításra 922,8 megaherz frekvencián sugároz rádióadást. Az automatikus bolygóközi állomás a Szovjetunió állami címerét ábrázoló jelvényt visz magával. A kapott adatok szerint az automatikus bolygóközi állomás a számítotthoz közeli pályán halad. 1961. február 12-én, magyar idő szerint délelőtt 10 órakor az állomás Földünk felületétől 126 300 kilométerre volt, a keleti hosszúság 86 fok 40, és az északi szélesség 6 fok 04 koordináták által meghatározott pont fölött. A Venus felé tartó kozmikus rakéta sikeres felbocsátása megnyitja az első bolygóközi útvonalat a naprendszer bolygói felé. (MTI) Szerte a világon óriási szenzációt keltett a Venus bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása (MTI): A Venus bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása világszerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpítették a hírt. A Reuter, az AP, az AFP és az UPI a TASZSZ közleményére hivatkozva, terjedelmes beszámolókban foglalkozik a szovjet tudománynak ezzel az újabb világraszóló sikerével. Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti műsorát, hogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sier Bemard Lovell, az angliai Jodrrel Bank obszervetóri- umának igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vállalkozásukhoz. Lovell bejelentette, hogy az obszervatórium — amely mint ismeretes — a világ egyik legnagyobb rádió- teleszkópjával rendelkezik — nyomon kíséri majd a szovjet automatikus bolygóközi állomást, amikor a Venus körülbelül két hónap múlva földközelbe kerül. H. Massey professzor, az angol országos űrkutatási bizottság elnöke kijelentette: „Az oroszok rendkívül érdekes és izgalmas vállalkozásba kezdtek. Különösen figyelemre méltó, hogy az automatikus bolygóközi állomást egy nehéz mesterséges holdról bocsátották fel. Úgy vélem, hogy a kísérletet nagyon jól előkészítették és a kitűzött célok nagy jelentőségűek”. VARSÓ (MTI): Az MTI varsói tudósítója jelenti: A lengyel rádió és televízió vasárnap este adását megszakítva közölte, hogy a Szovjetunióban automatikus bolygóközi állomást indítottak útnak a Venus felé. A nagy esemény híre csakhamar bejárta egész Lengyelországot és mindenfelé osztatlan örömet keltett. Varsó csillagászai rámutatnak, hogy a Venus-rakéta fellövése a szovjet tudósok újabb kimagasló eredménye. „Bámulatos eredmény, — hangoztatják a nyugati visszhangok is PÁRIZS (MTI): Az AFP hírügynökség a szovjet tudomány és technika újabb eredményéről beszámoló jelentésében a következőket írja: „Ma valóban bámulatos eredményt ért el a Szovjetunió. Első ízben lőttek fel űrrakétát a naprendszer egyik bolygója felé. Első ízben alkalmazták a felbocsátásnál a kétfokozatú ugrást.” Az AFP emlékeztet a Szov- jetúnió űrkutatási eredményeire és felhívja a figyelmet arra, hogy éppen a szovjet emberek küzdötték le első ízben a Föld vonzóerejét, amikor felbocsátották a Lunyik 1-et. Bizonyossággal elmondható — jegyzi meg a hírügynökség —, hogy a szovjet emberek óriási erejű rakétákat szerkesztettek, amelyek jelentős hasznos tér-, hét vihetnek a Mars, vagy a Venus felé. Cupido és Venus májusi randevúja PÁRIZS: Az MTI párizsi tudósítója jelenti vasárnap éjfélkor: A francia rádió késő esti híradásaiban vezetőhelyen számolt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most nemcsak új óriásszputnyikot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem elsőízben visz magával az űrhajó önműködő bolygóközi állomást és első esetben vették célba a szovjet űrkutatók a Venust. Annak szemléltetésére, mekkora pontossággal kellett elindítaniok útjára az űrhajót és az önműködő bolygóközi állomást, a rádió ezt a hasonlatot választotta: mintha egy algíri legyet kellene eltalálni puskával — Párizsból... 1600 kilométeres távolságból egy légy, erre az arányra „egyszerűsíthető” le az a feladat, amelyet a szovjet tudósoknak meg kellett oldaniuk. A francia rádióhallgatók körében népszerű magánrádió, az Európe 1. tudományos munkatársa rögtönzött előadásában ismertette a szovjet tudomány új diadalának jelentőségét és rámutatott, hogy igen nagy eredmények várhatók az önműködő bolygóközi állomástól, a Venust ugyanis a csillagászok sem ismerik, rendkívül sűrű atmoszféra veszi körül a bolygót. Franciás szellemességgel az Europe 1. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önműködő bolygóközi állomásának: „Cupidónak” nevezte el és megjegyezte: Cupido és Venus randevúját májusra tűzték ki. 4 Szovjetunió évekkel megelőzte az Egyesült Államokat - amerikai vélemények WASHINGTON (MTI): Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményének híre villámgyorsan bejárta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízióállomások mindegyik híradása. Az UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét „fantasztikus rakétasikernek” nevezi. A hír- ügynökségek washingtoni tudósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakemberek véleménye szerint „a Venus- rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérletet.” Clifford Case, köztársaságpárti szenátor, az amerikai szenátus űrhajózási és űrkutatási bizottságának tagja „rendkívül érdekes eredménynek” nevezte a kozmikus műveleteknek azt a bonyolult együttesét, amelyet a Szovjetuni végrehajtott