Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-02 / 28. szám
2 NEPŰJSAG 1961. február 2., csütörtök ^|^Mel6izcweteet|ii^k^ Amerikai idegenforgalmi propaganda Európában Márciusban Európába érkezik egy csoport amerikai idegenforgalmi szakember, akiknek az a feladata, hogy kampányt indítsanak az amerikai idegenforgalom emelésére. Az idegenforgalom emelésével a dollárválságot akarják enyhíteni és ennek érdekében mozgalom indult azért is, hogy a turisták könnyebben kaphassanak amerikai látogató vízumot. Megállapították ugyanis, hogy számos európai országban, így pl. Görögországban hónapokig tárt, míg valakinek megadják az amerikai turista vízumot, és ezért a turistáknak elmegy a kedvük az amerikai utazástól. Az európai idegen- forgalmat Amerikában 3 éven belül 300 százalékkal szeretnék növelni. építettek két juhhodályt, mintegy 60 ezer forint értékben, egy süldőszállást és egy fiaz- tatót 50 ezer forintért, kukori- cagórét 40 ezer forintért, ezenkívül takarmányost és tejházat is építettek. 37 ezer forintot fordítottak a mezőgazdasági kisgépek vásárlására. A beruházás mellett jelentősen növelték az állatállományt is. Jelenleg 59 szarvasmarhája 19 anyakocája, s mintegy 300 birkája van a szövetkezetnek. A szövetkezet gazdagságára vall az is, hogy zárszámadáskor egy munkaegységre 45 forintot osztottak. Nem egy olyan szövetkezeti tsig volt, aki készpénzben többi mint 20 ezer forintot kapott. Murányi György, aki családjával dolgozott a nyáron, 30 ezer forint felett kapott részesedést. Alsó Kotroczó József 22191 forint, Bíró Sándorné 24 043 forint, Kotroczó József- né pedig 12 278 forint részesedést kapott a zárszámadási közgyűlés után. Orcskai Mihály Kennedy kongresszusi üzenetének washingtoni visszhang fa Sximonov t Nappalok és éjszakák azok, akik a futóárkok mélyén kuporogva túlélték a reggeli órák pokoli tüzet — a golyószórókhoz ugrottak ők is, vagy automatát, puskát ragadtak az ellenség fogadására. A szakadék, amelyet még az első német támadások alkalmával az elmúlt héten „halálárok”-nak neveztek el, most újra rászolgált erre a névrf; lejtőit néhány perc alatt elborították a holttestek és a haldoklók. Voltak, akik húsz, tizenöt, tíz méternyire megközelítették a sáncot: úgy látszott, hogy csak egy másodperc, egy félmásodperc telik bele és átugorják — de nem ugrották > át. Az utolsó percben elfogta őket a halál borzadálya és hátrálásra késztette a legbátrabbakat is. Pedig ha nem fordulnak vissza, eljuthattak volna a sáncig. De megtorpantak, s akik nem hullottak el, amikor előre rohantak, szembe a fegyverekkel, azokat utolérte a halál hátrálás közben. A z első roham kudarcot vallott, s akkor elölről kezdődött minden. Ám, ha első ízben csak két óra hosszat tartott a pokoli tüzelés, másodízben öt és fél órán keresztül zengett-dörgött szünet nélkül. Mintha csak eltökélte volna az ellenség, hogy a parti sávon senkit sem hagy életben! Az egész sávot annyira felszántották a becsapódások, hogyha a gáfántok egyszerre robbantak volna, valóban, még hírmondónak sem maradt volna itt életben senki. A lövedékek azonban, szerencsére, bizonyos időközökben robbantak, s mihelyt valahol tölcsért vájt a bomba, a vöröskatonák máris belefeküdtek, s onnan lőttek az ellenségre; ott pedig, ahol a következő bomba robbant, már nem voltak emberek. Így folytatódott ez a halálos játék, halálos bujócska öt és fél órán keresztül. Mikor azután a németek a hatodik óra vége felé támadásba mentek át, a morajtól félig süket vöröskatonák lerázták magukról a földet, amely félig betemette őket, talpra ugrottak, elkeseredve lövöldöztek mindenre, ami elé- bük került, fáradságtól és portól fekete arccal rohantak előre, s visszaverték ezt a rohamot is. A harci lárma lázgörbéje hirtelen újra a magasba szökött. Most repülőgépek szálltak fel, ötösével, tízesével, húszasával jöttek, s olyan alacsonyan repültek, hogy a robbanások megingatták a gépeket a levegőben. Ügyet sem vetve a földön dúló tűzre, a sáncokat rohamozták, s a futóárkokban lapulókat gépfegyverezték, alig húsz méter távolságból. Lángszórók nyaldosták végig a földet, felülről hullott a tűz az alsóra, mint amikor folyóba esik az eső. T dőzített és repeszes bombák, kicsik és nagyok, olyanok, amelyek öt méter mély tölcséreket vágnak és Olyanok, amelyek éppen csak érintik a talajt s felrobbannak, mihelyt földet érnek, ezernyi repeszt szórva szét, olyan alacsonyan, hogy a füvet is lekaszálták volna, ha fű termett volna itt a kövek közt — félelmes erejű bombák, amelyek kétszáz méter magasságban robbannak, hogy tíz kisebb bombára szakadva, srapnellzá- port ontsanak a földre — a bombák és lövedékek minden fajtája ott kavargóit a vöröskatonák feje fölött, körülbelül három óra hosszat. De amikor pontosan este hét órakor a németek harmadszor is rohamra mentek, most is csak holttesteikkel tudták betemetni a halálárkot. Szaburov először életében látott ennyi temérdek halottat ily kicsiny térségen. Reggel, amikor a megerősítés érkezésekor megolvasta az embereit nyolcvanhármam voltak. Jól megjegyezte ezt a számot. Most esti hét óra után harmincötén maradtak, ezeknek kétharmada is könnyű sebesült. Feltehető, hogy ugyanez volt a helyzet tőle jobbra és balra is. A sáncok fel voltak dúlva, a futóárkokat lépten-nyomon megszakították az egyenesen beléjük vágódott bombák, sok fedezék teljesen használhatatlanná vált. Az egész térséget felszántotta a támadás. Szaburov maga már harmadik napja zúzódásos sebeket viselt és majdnem teljesen meg- siketült. Már régén véget ért a csata, de az ő fülében még mindisr zúgott, harsogott a po- 'koli dörej. Ha valaki később megkérte volna, mondja el mindazt, amit ezen a napon átélt, voltaképpen néhány rövid szóval ecsetelhette volna a csata lefolyását: A németek tüzelni kezdtek, erre mi elbújtunk a sáncok mögé; amikor abbahagyták a tüzelést, mi felugráltunk, lőttük őket, ők meghátráltak, újra kezdődött a tüzelés, mi úira elbújtunk és amikor támadásba mentek át, megint erősen lőttük őket... T ényegében csakugyan így történt. Ez volt minden, amit ő és bajtársai ezen a napon cselekedtek. Érdekes, hogy Szaburov soha életében nem érzett olyan forró vágyat az élet után, mint ezen a meleg napon. Csak most maradjon életben! Nem volt ez halálfélelem, nem is az bántotta, hogy eddigi formájában megszakad az élet, minden örömével, minden bánatával együtt, nem is az a gondolat gyötörte, hogy eljön a holnap és nem lesz már a világon. Nem, benne a bombázás egész ideje alatt csak a vágy tartotta a lelket, hogy megérje azt a percet, amikor beáll a csend s megkezdődik a roham, hogy ő is felpattanhasson, s lőhessen az ellenségre. Mindazok, akik körülötte lapultak, vele együtt a nap folyamán harmadszor is csak azt a percet várták. Nem tudták, mi lesz azután, de addig a percig élni akartak minden áron. És amikor este hét óra után visz- szaverték az utolsó rohamot is, amikor beállt a csend, s az emberek újra emberi hangon szólhattak egymáshoz, szavaik szokatlanul csendeseknek, s szelídeknek tűntek fel a harsány vezényszavak, nem is emberi, hanem állati ordítások és vad szitkok után, amelyeket lövedékeik kíséretében az ellenségre szórtak. fTjjongó öröm repesett a levegőben. Mintha váratlan fordulat állott volna be, mintha valami rendkívül fontos dolog történt volna. Szaburov érezte, hogy ők ma győzelmet arattak az ellenség felett — több volt ez annál, amit a Tudósító Iroda talán így foglal majd szavakba: „Ez meg ez az alakulat megsemmisített nyolcszáz Hitler-ka- tonát.” Ez a mai nap azt bizonyította, hogy a Vörös Hadsereg erősebb, mint ellenfele. kerülte a kelet-európai népek ,.felszabadítása” kifejezést, s nem beszélt a i,rab nemzetekről” sem. Ezáltal az elnök továbbra is nyitva hagyta az ajtót a szovjet—amerikai viszony javítására irányuló tárgyalások előtt. Az igazság az, hogy az elnök üzenetének a kelet-európai országokról szóló része pontosan beillik Kennedy külpolitikai irányvonalának keretébe. Az Egyesült Államok elnöke a jelek szerint új módon, szerinte megfelelőbb és hatásosabb eszközükkel kívánja szolgálni a régi célt: a szocializmus győzelmének megakadályozását. Lényegében azt mondta: hajlandók vagyunk tárgyalni a leszerelésről — pontosabban: a fegyverzet ellenőrzéséről —, az atomfegyverkísérletek szüneteltetéséről, közös űrkutatási programról és más kérdésekről, amelyeknek megoldása csökkentené a nemzetközi feszültséget. De a mostaninál nagyobb erő pozíciójából akarunk tárgyalni és mindent megteszünk nemcsak azért, hogy erősebbek legyünk, hanem azért is, hogy gyengítsük az ellenfél politikai és morális erejét. Röviden: Kennedy .szeretne elődjénél hatékonyabban cselekedni — hogy az ő terminológiáját használjuk — a „kommunista vetélytárs leküzdése érdekében”. isztyija iái kapcsolatokról nak, hogy az új elnöknek szándékában van megjavítani a szovjet—amerikai kapcsolatokat, megelégedéssel fogadta a világ közvéleménye. Ez arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió békeszerető politikája meghódította embermilliók szivét és eszét, s ezek most arra várnak, hogy az Egyesült Államok végül kellő józanságot tanúsít és építő jellegű intézkedéseket tesz a népek békéjének és megértésének megszilárdítására. Természetesen nem szabad arra számítani — jegyzi meg a lap —, hogy a hosszú évek alatt felgyülemlett kérdések tömegét most egy varázsütésre sikerül megoldani. Idő kell ahhoz, hogy megszűnjenek a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának útjában álló akadályok. (MTI) Meghalt Eugene Dennis NEW YORK (MTI): Kedden New Yorkban, hosszas betegség után, 56 éves korában elhunyt Eugene Dennis, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke. Eugene Dennis, a Kommunista Pártba 1927-ben lépett be, s 1938- ban a párt országos bizottságának tagjává választották. A háború végén, 1944-ben és 1945-ben William Z. Fosterrel együtt erélyesen fellépett a revizionista, likvidátor! né.- zetek ellen. Az 1945. évi rendkívüli pártkongresszuson a titkárság tagjává, 1946-ban a párt főtitkárává választották, 1959-ben a párt elnöke lett. Haladó politikai tevékenységéért többször állították bíróság, illetve vizsgálóbizottság elé. Az „amerika- ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság«* í947-ben egyévi börtönre ítéltette, majd 1949-ben tíz más elvtársával együtt Dennist ismét bíróság elé állították. 1950 májusában börtönbe vetették, innen 1951-ben szabadult, de még ugyanez év júliusában ismét bebörtönözték. 1959-ben a szenátus vizsgáló bizottsága elé hurcolták. Nem sokkal ezután kiújult szívbajához tüdőrák Járult, ez okozta korai halálát is. (MTI) Idő járás jelentés Várható Időjárás csütörtök estig: Szerdán borult, csendes idő, 60k helyen eső, csütörtökön felszakadozó felhőzet, .megélénkülő nyugati-északnyugati szél, már csak futóesők. a hegyeken futó hózáporok. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 3—mínusz 1. legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: plusz 2—plusz 4 fok között. (MTI) Zársxámadás után a dormándi Vörös Hajnal Tsx-ben A dormándi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben 47 forintot ért az idén egy munkaegység, amelyből 20 forintot részben előlegként, részben pedig természetben az év folyamán már megkaptak a tagok. Ez évben a tsz hatalmas lépést tesz előre, mert bevezetik a készpénzfizetést, a készpénzrészesedést. Ügy tervezik, hogy az esztendő minden hónapjában húsz forint előleget folyósítanak munkaegységenként, ami havi 30 munkaegység megszerzése esetén 600 forintot jelent a tagnak. A termelőszövetkezet, K o- vács József elvtárs vezetésével jól dolgozott az elmúlt esztendőben, amit bizonyít az is, hogy a tsz vagyona 200 ezer forinttal gyarapodott és jelenleg meghaladja az egymilliót. Terményeit szerződéses alapon értékesítették, mintegy 850 ezer forint értékben. A 14 hold területen fekvő kertészetből 160 ezer forint jövedelmük származott, de az idén újabb 60 holddal növelik a kertészet területét. Termelési szerződéseiket már meg is kötötték az illetékes szervekkel. A szövetkezet szarvasmarhaállománya harminc darabbal szaporodik az idén, 20 szarvas- marhát és 120 sertést szerződtek. A sertéstenyésztéshez szükséges fiaztató építését saját erőből megkezdték. Megkezdik a baromfitenyésztést a tarnabodi Rákóczi Tsz-ben A tarnabodi Rákóczi Termelőszövetkezetben február 3-án tartják meg a zárszámadási közgyűlést. A termelőszövetkezetet fagykár érte az elmúlt esztendőben, de ennek ellenére kielégítőek az eredmények, amelyet többek között az is mutat, hogy 46 forinton felül osztanak egy munkaegységre. A termelőszövetkezet tiszta vagyona jelenleg másfélmillió forint és az, elmúlt évben több mint 200 ezer forintos saját beruházást eszközöltek. A fiatal szövetkezet jószágállománya is gyarapszik, Jelenleg 100 ■.'■.lauaiiB■ 11,1 aoaiiául.il llRullllllll!■ A pétervásári járásban a szederkenypusztai dolgozó parasztok voltak az elsők, akik egy emberként léptek a szocialista gazdálkodás útjára. Itt is, mint a többi községekben, nem minden gondolkodás nélkül választották a közös utat a dolgozó parasztok. Több este összejöttek, hogy ’megvitassák a szövetkezés problémáit. Az egyik este részt vett egy ilyen összejövetelen a párttitkár elvtárs is, és Szederkénypuszta minden dolgozója előtt kitöltötte a belépési nyilatkozatot. .Példáját hamarosan követte az egész puszta. A közös munka ’ azonban csak az őszi betakarítás után kezdődött el. A munka felvételében nagyon sokat segített a párt és a termelőszövetkezet vezetősége, élén Murányi Gábor tsz-elnökkel. A jó gazdálkodásnak és a szorgalmas munkának hamarosan meg is lett az eredménye. Jelentősen növelték a termelőszövetkezet közös vagyonát. 1960-ban saját erőből Jól sikerült az első közös esztendő Szederkény pusztán szarvasmarhájuk van és átlagos tejhozamuk eléri tehenenként a 3180 litert. Az idei eredmények mellett figyelmet érdemel a termelő- szövetkezet terve is. Sertésállományukat kétszeresére növelik és 100 hízót szerződnek le az illetékes vállalattal. Tovább fejlesztik a kertészetet is és a közeljövőben szerzik be a még hiányzó deszkát. Terveik szerint az idén nyolcvan hold kerti növényre kötnek szerződést a MÉK Vállalattal. A tsz vezetősége és tagsága megértette, hogy a nagyobb jövedelem biztosításához eredményesen hozzájárul a baromfinevelés is. Éppen ezért az idén megkezdik a baromfitenyésztést és a háromezer csibe részére saját erőből építenek majd ólakat, férőhelyet a közeli hetekben. Terveik megvalósítását az állam egy 120 férőhelyes sertéshizlalda építésével segíti elő. Tizennyolc évvel ezelőtt fejeződött be a II. világháború legnagyobb ütközete: a sztálingrádi csata. Az ellen- támadásba lendült vöröshadsereg megsemmisítő csapást mért a fasiszta betolakodókra. A gigászi küzdelem hevét jól érzékelteti az alábbi regényrészlet. P eggeli nyolc órától kezd- *-*■ ve, amikor az első német támadás indult, egészen este hét óráig, amikor elcsitult a harc, tizenegy keserves óra telt el, s közben alig adódott ötpercnyi csend és nyugalom. Az elmúlt héten, amikor a hadosztályt, ezen a szakaszon erősen a partnak szorították, Frocenkonak gondja volt rá, hogy csapatai ott különös gonddal erősítsék' meg állásaikat. Az egész térséget keresztül- kasul szelték a sáncok és futóárkok, az épületmaradványok alapjai alatt gödröket, s fedezékeket vájtak, elöl pedig egy aránylag keskeny, de meglehetősen mély szakadék húzódott. A németeknek, ha az orosz állásokhoz akartak jutni, így vagy úgy, de okvetlenül át kellett kelniök ezen a szakadékon. Ha diagrammot lehetne rajzolni a csatatér morajának hullámzásáról, akkor látni lehetne, hogy az, mint a váltólázas betegek hőmérséklete, a nap folyamán, háromszor szökött a magasba, hogy hirtelen leszálljon megint. Reggel a németek az ezred- tüzérség köszöntésével kezdték a harcot. Majd bekapcsolódtak a nehéz aknavetők, azután a hadosztály tüzérsége. Következtek a nehéz rohamágyúk, végül pusztító bombázás indult meg. Amikor a fülsiketítő robaj tetőpontjára hágott, hirtelen elhallgatott, s az ellenség rohamra indult, amihez csak a golyószórók szakadatlan ropogása adta a kísérőzenét. Nyomban talpra ugrottak avö- töskatonák is — már tudniillik nyékét két csoportba lehet osztani. Az egyik vélemény szerint az elnök a „kelet-enrópai népek szabadságának” megemlítésével némileg visszalépett azoktól a kijelentéseitől, amelyek azt sejtették, hogy komolyan keresi a megoldatlan kérdések rendezésének útját a Szovjetunióval. E vélemény hívei hangoztatják, hogy valahányszor az Egyesült Államok a „keleteurópai népek szabadságának védelmezőjeként” lépett fel, az mindig erőteljes visszautasításban részesült Moszkvában és a népi demokratikus államok fővárosaiban. Az a tény, hogy Kennedy mégis jónak látta felvetni ezt a kérdést az első kongresszusi üzenetében, nem tesz jó szolgálatot a szovjet-amerikai viszony megjavítása ügyének. A másikfajta vélemény képviselői — s ezek vannak többségben Washingtonban — arra mutatnak rá, hogy Kennedy ellommunista pártok rszágaik területe ermentes övezet és megállapodtak abban, hogy az északi népeknek minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatniok kell ezeknek az országoknak törekvését a teljes függetlenségre. (MTI) Az Izve a szovjet—amerik MOSZKVA (TASZSZ): Az Izvesztyija keddi számában foglalkozik a szovjet—amerikai kapcsolatokról. Eisenhower ma már nincs. Sem ő, sem pedig ügyefogyott alelnöke, Nixon, nem mérgezhetik többé a két nagyhatalom kapcsolatait. Kennedynek azokat az első lépéseit, amelyek arra mutatanaiiauanaMaiiaiiaiiBit« laiiaiiaiiauaniiiaiiaiiBiiBitiiit WASHINGTON (MTI): Kennedy első kongresszusi üzenete éles vitákat idézett elő washingtoni politikai körökben. Demokrata párti szenátorok és képviselők úgyszólván fenntartás nélkül helyeslik az elnök értékelését az Egyesült Államok helyzetéről, valamint terveit is. Számos republikánus párti törvényhozó viszont nyíltan rosszallását fejezte ki. Közülük legtöbben azt mondják, hogy Kennedy pénzügyi elgondolásai irreálisak és lehetetlen lesz előteremteni a szükséges ösz- szegeket a tervbe vett belső beruházásokhoz, katonai kiadásokhoz és külföldi segélyekhez és ugyanakkor rendbehozni a deficites fizetési mérleget, valamint megszilárdítani a dollárt. A legnagyobb feltűnést Kennedy üzenetének az a része keltette Washingtonban, amely a kelet-európai népekről szól. Az ezzel kapcsolatos vélemé\i észak-európai k követelik, hogv 01 legyen atomfegyv STOCKHOLM (ADN): Norvégia, Svédország, Dánia és Finnország kommunista pártjának képviselői értekezletet tartottak Stockholmban. A kiadott közlemény megállapítja, hogy „a NATO atomhatalommá változtatása, Nyu- gat-N émetország felfegyverzése atomfegyverekkel és megnövekedett katonai befolyása Dániára és Norvégiára, veszélyezteti a békét és valamennyi északi ország önállóságát.” Az értekezlet részvevői követelték, hogy egész Észak-Európa legyen atomfegyvermentes övezet. A tanácskozáson foglalkoztak a gyarmatosítás alól felszabadult országok iránt tanúsítandó szolidaritás kérdésével __ .- ______
