Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-11 / 36. szám

A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA A falvak kulturális felemelkedéséért A gazdasági fejlődés, mely végbement megyénk községei­ben, egyre nagyobb feladatok elé állítja a falvak dolgozóit. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével megoldottuk a termelés nagyüzemi módsze­reinek bevezetését és a dolgo­zó parasztság jövedelmének emelkedését. Mindezek mellett azonban a nagyobb feladat még hátra van, átnevelni az embereket, megváltoztatni gon­dolkodásukat. Ez a munka nem Jesz olyafi könnyű, mint a bejéiiések agi- tációkkal való megszervezése, mért a falvak lakóiban eleve­nen él az a több száz éves ha­gyomány, amelyet beléjük ne­velt az apjuk, nagyapjuk. Ma —* az átszervezés után — egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezt a munkát szívvel, lélekkel végezzük, mert addig a nagy­üzemi gazdálkodás sem ver teljes egészében gyökeret a falvakban. A gondolkodásuk, illetve az átnevelésből legfontosabb fel­adat jut a falvak kultúrmun- kásaira. A termelőszövetkeze­tek kulturális életének kialakí­tására. A kultúrcsoportok tag­jai már az elmúlt években is sikeres munkát fejtettek ki a falu szórakoztatásának biztosí­tásában. Most ez a feladatuk kibővült. A szórakoztatás mel­lett segítséget kell adni az új eszme elterjesztésében. Legjobb módszere ennek, hogy a kultúrcsoport, munkád jában is arra törekedjen, hogy a kulturális.- nevelő . munka nsind’ e feladat megvalósításá­ra irányulj&n.' Ä fördművesszÖ- yétkezeti kultúrcsoportok ma már legtöbb helyen közösen működnek a termelőszövetke­zetekkel és KlSZ-szervezetek- kel. A segítség tehát egész kö­ze} áll. A hátralevő téli hete­ket kultúresoportjaink még ma is hasznosan gyümölcsöztethe- tí’k. A természettudományos előadásokon keresztül segítsék a község kulturális felemelke­dését, Már eddig is számos községben színvonalas előadá­sokat tartottak, amelyeken a megjelenés jónak mondható. Kiállítások rendezésével mu­tassák meg, hogy mi az a fej­lődés, amelyet a falvak az utóbbi években elértek. A társasutazások szervezésé­vel látogassák meg fővárosun­kat és más nagyobb városokat. Számos tapasztalat van arra, hogy a faivak dolgozói szíve­sen utaznak, ha a programot úgy állítják össze, hogy a szó­rakozás mellett tanulhassanak is. Az IBUSZ térvei szerint február és március hónapok­ban a főváros meglátogatására külön vonatokat szerveznek. A nevezetességek megtekintése mellett látogatásokat tesznek üzemekben, gyárakban, ahol a felutazók megismerkedhetnek a munkások életével. A párt célkitűzéseinek vég­rehajtása és az irányelvek megvalósítása csak úgy lesz megoldható, ha a kultúrmun- kások ismerik azt és munká­jukban mindig szem előtt tart­ják. Ne legyen reszortfeladat a kultúrmunka. A kultúrmunká- sok tekintsék e nagyszerű fel­adatot hivatásuknak, hiszen ma a falun ők járulhatnak hozzá legjobban a kulturális felemelkedéshez. Munkájuk csak úgy lesz gyü­mölcsöző, ha nem önállóan, hanem a falu különböző szer­veivel együttműködve végzik. Munkájukat hangolják össze és segítsenek a nagy feladatok végrehajtásában. A földműves­szövetkezeti vezetők törekedje­nek arra, hogy helyet kapja­nak a kultúrotthon vezetőségé­ben, mert csak így tudnak még lobban bekapcsolódni a község kulturális életébe. Törekedje­nek arra, hogy a különböző szövetkezeti megmozdulásokat mindig a falu kultúrotthoná- ban tartsák és kultúrműsorral, filmvetítéssel tegyék színessé. A termelőszövetkezetekkel tartsanak szoros kapcsolatot és a jól dolgozókat a falurádión keresztül is propagálják. Ez hozzájárul a jobb munkaszer­vezet kialakításán túl, a ter­melőszövetkezeti tagok mun­kakedvének növeléséhez. A falusi KISZ-szervezetek munkáját és a KISZ-fiatalok bevonását elsősorban a föld­művesszövetkezetek tudják biztosítani. Egy-egy szövetke­zeti feladat megvalósításá­ba kapcsolják be a fiatalokat, így azok még közelebbről is megismerik a földművesszö­vetkezet életét és munkáját. A színjátszó és népi tánc-csopor­tok műsorpolitikájával pedig elsősorban hozzájárulhatnak a falvakban kialakulóban levő szocialista élet megvalósításá­hoz. Külföldi hír Önkiszolgáló büfé Prága egyik pályaudvarán Csehszlovákiában egyre nép­szerűbbek az önkiszolgáló ven­déglátóipari egységek. A Pra­ha Stred állomás utasai, akik­nek idejét a vonatindulás kö­zelgő pillanata gyakran igen rövidre szabja, különösen ked­velik ezt a gyos ■ kiszolgálást biztosító módszert. A 100 sze­mélyes büfében az egyik fal mellett korszerű hűtőberende­zéssel ellátott önkiszolgáló pul­tot látunk. A pult üvegezett Párosverseny Pély és Tarnaszentmiklós között A pélyi és a tarnaszeritmik- lósi földművesszövetkezet kö­zött szinte már hagyományo­san minden évben megszerve­zik a párosversenyt. Az 1960-as évre a két földművesszövetke­zet 21 versenypontba foglalta, illetve állapította meg, hogy hogyan, miben mérjék össze erejüket. A versenypontokban szerepelt például a kiskereske­delmi, vendéglátó, felvásárlási forgalmi tervek, a részjegy­terv mikénti teljesítése, a költ­ségek csökkentése, az ered­mény-terv, a leltárhiány ese­teinek és összegének csökken­tese, a társadalmi ellenőrzések számának emelése, stb. , A múlt hét folyamán ült ösz- sze a két földművesszövetkezet — bevonva a szakszervezeti megbízottakat és az FJK-t is —, hogy megállapítsák, az ér­tékelés során melyikük dolgo­zott jobban a másiknál, meg­állapítsák, hogy ki a győztes. ' •A ■ párosversenyt kiértékelő bizottság az 'értékelés során megállapította, hdgy a1 tarha- szentmikíósi földművesszövet­kezet a párosverseríyben meg­állapított 21 pontból 15 pont­ban bizonyult jobbnak, mint a péiyi földművesszövetkezet, így a párosversenyből győztes­ként került ki. Ügy a pélyi, mint a" tarna- szentmiklósi földművesszövet­kezet dolgozói termelési ta­nácskozáson ismét elhatároz­ták, hogy a párosversenyt a két földművesszövetkezet kö­zött 'tovább szélesítik. Ügy döntöttek, hogy a Heves me­gyei és a Csongrád megyei MESZÖ-V között 5 évre kötött versenyszerződés pontjai alap­ján, az ötéves terv időszakára ismételten párosversenyre lép­nek egymással. A versenyszer­ződést a két földművesszövet­kezet meg is kötötte és szerző­dés formájában írásban rögzí­tette. A párosverseny célul tűzte ki, hogy 1965. év végére elérik a tisztán saját erőből, állami hitel nélkül való gazdálkodást. A részjegy-alapot 1959. decem­ber 31-i állapotot figyelembe véve, kétszeresére emelik, a hiányok számát állandóan csökkentik, de ugyanakkor ál­landóan csökkentik a leltár­hiányok összegét is. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a költségeket a minimá­lisra csökkentsék. A verseny­szerződésben lefektetett pon­toknak megfelelően, a ver­senyt minden év végén az éyes mérleg elkészítése után, közö­sen fogják értékelni és győz­tesként azt tekintik, amely az öt év alatt — figyelembe véve az öt értékelést — nagyobb eredményeket ér el. Figyelem­be veszik az értékelésnél az üzletek tisztaságát, kulturált kiszolgálást és a község lakos­ságának mikénti árubiztosítá­sát is. Az FJK igazgatósága és a KPVDSZ járási vezetősége a két földművesszövetkezet kö­zött kialakult és tovább fej­lesztett párosversenyt öröm­mel fogadta és munkájukhoz minden segítséget megad. JUHÁSZ KAROLY, Heves vitrinje elől nyitott. Polcain jól áttekinthetően és könnyen hozzáférhetően kis tálakon he­lyezték el a különböző hideg- konyha-készítményeket, fel­vágott-tálakat, hideg sülteket, salátákat, sajtos és tojáséte­leket, cukrász- és péksütemé­nyeket, kenyérszeleteket. A választék igen gazdag és azt napról napra változtatják. A fogyasztó a bejárat mel­lett elhelyezett pultról mü- anyagtálcát, evőeszközt vesz el, az önkiszolgáló pult polca­iról a tálcára helyezi a kivá­lasztott ételeket, majd a pénz­tárhoz megy, ahol a gyakor­lott pénztáros pillanatok alatt kiszámítja, a fizetendő össze­get. Most már csak az van hátra, hogy a fehér abrosszal megterített asztalok mellett jóízűen1 el is fogyassza a fi­nom falatokat. A pénztárosnő mellett a bü­fének mindössze egy alkalma­zottja van a tálcák és evőesz­közök leszedésére, az asztalok letakarítására. Az árukészlet utánpótlásáról a vállalat köz­ponti hidegkonyhája gondos­kodik. Sütő tanfolyam Párádon A községi nőtanács és a föld­művesszövetkezet sütő tanfo­lyamot indított a község­ben. A tanfolyam időtartama hat hét, amelyre a község asz- szonyai közül mintegy 24 fő je­lentkezett. A hallgatók megis­merkednek a cukrászsütemé­nyek készítésével és a különbö­ző cukrászati készítmények tu­dományával. A tanfolyamot Surányi Alfonz cukrászmester vezeti, aki szorgalmasan oktat­ja a részvevőket a különböző elméleti és gyakorlati fogások elsajátítására. A részvevők nagy szorgalommal járnak a tanfolyamra, hiszen megismer­kedhetnek azon készítmények elkészítésének receptjeivel, amelyek ma szükségesek a háztartásban. A tanfolyamon részvevő háziasszonyok elisme­résüket fejezték ki a földmű­vesszövetkezetnek e nagyszerű kezdeményezésért és kérték, hogy a jövőben hasonló sütő­főző tanfolyamot indítsanak be a községben. Pintér Sándor, Párád. Jól halad a tojásfelvásárlás Boldogon A községben még az elmúlt év folyamán az a vélemény alakult ki, hogy a tojásfelvá­sárlást nem lehet kellően tel­jesíteni. Volt is alapja e felte­vésnek, hiszen a község dol­gozói a háztáji baromfiállo­mányt és a tojást nem a föld­művesszövetkezeten keresztül értékesítették. Ha valaki Bol­dogon járt láthatta, hogy a hatvani autóbuszon vitték a városba az értékesítésre szánt baromfiakat. Ebben az év­ben változás állt be a felvá­sárlási munkában is. A földműveszövetkezet le­hetővé tette, hogy a falu dol­gozói ne csak a felvásárló-te­lepeken, hanem az üzletekben is értékesíthetik a felesleges tojáskészleteiket. Az intézke­désnek már az első hónapban is meglett az eredménye, mert amíg az elmúlt év utolsó ne­gyedévében mindössze 1590 darab tojást vásároltak fel, addig január hónapban mint­egy 11 500 darabot vettek át. Az a tapasztalat, hogy a köz­ség dolgozói a kevesebb tojás­mennyiséget is értékesítik az üzletekben, mert ezekkel a mennyiségekkel a felvásárlási telepekre gyakran kilométere­ket is kellene gyalogolni. A másik tapasztalat pedig az, hogy általában az üzletek­ben történő értékesítések után az érte járó összeget ott hely­ben le is vásárolják. Nagy se­gítség ez a háziasszonyoknak is, hiszen nem kell külön el­menni a felvásárló-telepre ér­tékesíteni és utána a boltba menni vásárolni, hanem mind­ezt egy helyen elvégezhetik. Az üzleteken kívül felvásár­lást folytatnak még az italbol­tok is. Eredmény itt is mutat­kozik, hiszen január hónapban az italboltok 200 darab tojást vásároltak fel. A jó árpoliti­ka és a kedvező eladási lehe­tőségek tehát meghozták az eredményt ebben a köszégben is. Reméljük, hogy a jövő hó­napokban is ehhez hasonló jó eredményeket érnek majd el a tojás és baromfi felvásárlásá­ban. Sz. Kertészkedik a dormándi „Vöröshajnal“ Termelőszövetkezet A dormándi Vöröshajnal Tsz vezetősége elhatározta, hogy a korábbi évektől eltérő­en kertészetüket nem feles ker­tésszel dolgoztatják meg, ha­nem saját tagjaikkal. Mint Ko­vács elvtárs, a termelőszövet­kezet elnöke mondotta — így 80—100 ezer forint marad visz- sza a tsz tagjai részére, amit a korábbi években feles kerté­szek elvittek. Van már nekik is hozzáértő kertészkedő szak­emberük. Az idén is szeretnék, ha mi­nél több korán megjelenő zöldségfélét termelhetnének. Erre már nagyrészt a termelő- szövetkezet fel is készült. Rá­jöttek arra, hogy a korai áru többszörösen kifizetődőbb és jóval magasabb árat biztosít, mint amikor az áruféleség már zömében jelentkezik. Van a termelőszövetkezet­nek baromfiállománya is. Évente nagyon sok csirkét ne­vel fel a termelőszövetkezet­ben Balogh Zsigmondné. ö már idestova 10 éve dolgozik a Vöröshajnal Termelőszövet­kezetben, becsületesen és szor­galmasan. Az elmúlt évben is 391,5 munkaegységet teljesí­tett, pedig már nem éppen so­rolható a fiatalok közé. Ebben az évben is szépen osztott a dormándi Vöröshajnal Ter­melőszövetkezet. Egy munka­jói működik földmű vessző vet kezet A karácsondi földművesszö­vetkezet felügyelő bizottsága üléseit rendszeresen megtartja, azon konkrét határozatokat hoz az igazgatóság felé az ellenőr­zés során megállapított hiá­nyosságok felszámolása érde­kében. Ellenőrzéseiket tervszerűen, az ellenőrzési munkatervben meghatározott feladatok alap­ján végzik. Ellenőrzéseik al­kalmával nyíltan, őszintén fel­tárják a hiányosságokat. Ilyen konkrét esetek fordultak elő több esetben a TÜZÉP-tele- pen, ahol megállapították, hogy az adminisztrátor munkája nem megfelelő. A felügyelő bizottság ezen megállapítását az igazgatóság felé észrevételezte, s ennek alapján nevezett az igazga­tóság részéről figyelmeztetés­ben részesült és azóta munká­ját lényegesen jobban végzi. A felügyelő bizottság intéz­a karácsondi felügyelő bizottsága kedése alapján a 2. sz. boltban előforduló hiányosságok hason­lóan felszámolást nyertek. A 2. sz. italbolt vagyonvédelmi be­rendezése is megvalósítást nyert a felügyelő bizottság fel­hívása alapján. A feltárt hiányosságok nem sikkadnak el, mivel a felügyelő bizottság rendszeresen ellen­őrzi az igazgatóság által hozott határozatokat és annak végre­hajtását. A gyöngyösi járásban is el kívánjuk érni, hogy minden egyes földművesszövetkezet felügyelő bizottságának mű­ködése elérje az igazgatóság működésének szintjét, éppen ezért február hónap folyamán a földművesszövetkezeti fel­ügyelő bizottsági elnökök ré­szére tájértekezletet tartunk, többek között Karácsondon is, melyet minta-felügyelő bizott­sági üléssel és gyakorlati el­lenőrzéssel kapcsolunk össze. egységre közel 48 forintot fi­zettek. Baloghné is elégedett a jövedelmével. Amit a ter­melőszövetkezettől kapott eb­ben az évben, igen szép sum­ma. Megfelel 1800—1900 fo­rintos havi fizetésnek. Nagyon sok asszony példát vehet Ba- loghnétól. Bízunk benne, hogy Balogh­né ebben az évben is hozzájá­rul majd a dormándi Vörös­hajnal Termelőszövetkezeten keresztül a megye 1 200 000 darabos baromfi átadási köte­lezettségének teljesítéséhez, amit a népgazdaságnak me­gyénk az 1961’ gazdasági év­ben adni köteles. N. L. Megnyílt Markazon a második önkiszolgáló élelmiszer háztartási bolt Január 30-án a délelőtti órákban a község apraja- nagyja, a földművesszövétke- zet vezetősége, tagsága igye­kezett a földművesszövetkezet főüzlete felé. Nagy volt az ér- dekődés az új önkiszolgáló bolt megnyitása iránt. A régi, korszerűtlen vegyes­bolt helyén a markazi fölmű­vesszövetkezet megnyitotta második új önkiszolgáló bolt­ját. Február hónapban került sor ugyanezen épületben aJ5 iparcikk-bolt megnyitására. Az új kereskedelmi forma szerint működő egységek hiég- nyitásához a földművesszövet- kezeti tagság 34 000 forint részjegy-befizetéssel járult hozzá. . • ................' / A megnyitott új önkiszolgá­ló bolt megnyerte a lakosság* a földművesszövetkezeti tag­ság tetszését már az első na­pon a bolt mintegy 10.000 fo­rintos forgalmat bonyolított le. Nyolcvanöt éve pusztít a íiSoxera A szőlő évi munkájának nagy részét a kártevők elleni védekezés emeli. A nem immu­nis talajokon a védekezés a legveszedelmesebb kártevő, a filoxéra ellen, már az oltvány­készítéssel kezdődik. Mióta pusztít Európában, il­letve hazánkban is a filoxéra? 1855—1862 között Észak- Amerikából Laliman francia szőlőbirtokos hozta be a fi- loxérát Európába. Lalimannak Franciaországban, Bordeaux mellett nagy szőlőfajta-gyűjte­ménye volt, ahol már 1869-ben észlelte a kárt, a filoxéra fel­lépését. Ezúttal a gyűjtési szenve­dély, az amerikai szőlőfajták Európába való telepítése a kon­tinens szőlőtermesztésének leg­nagyobb katasztrófáját okozta. Hazánkban a filoxéra fellépé­sét 1875-ben észlelték először, de már a 80-as évek végére a szőlőterületek túlnyomó részét el is pusztította. Laliman a filoxéra kártételé­nek észlelésekor megfigyel te, hogy az amerikai szőlőket nem teszi tönkre. Ez a felismerés segítette elő a szőlőterületek amerikai alanyra oltott fajták­kal történő felújítását. Ebben az időben, sajnos, nemcsak olt­ványkészítéssel igyekeztek pó­tolni á kipusztult, területeket! hanem a direkttermő fajtákat karolták fel, mivel azok nem­csak a filoxérával mutattak többé-kevésbé ellenállóságoti hanem részben ellenálltak az ugyancsak „importált” pero- noszpóra és lisztharmat gom­bakártevőknek is, ’ De míg a filoxéra elleni vé­dekezés oltványkészítéssel, ha költséges is, hosszú időre szóló. Sajnos, a gombakártevőkkel szemben minden évben újból és újból, az időjárástól függő­en, többször kell védekezni. Minden évben sok anyagot és munkát igényel, a permetezés és porozás a peronoszpórá és a lisztharmat ellen. Mégis, bízva nézhetünk a jövő elé, hogy a nemesítők fáradságos, hosszú munkája nyomán megszületik olyan szőlőfajta, amelynek gyö­kere ellenáll a filoxérának, le­vele és hajtása pedig a gomba­kártevőknek és amellett minő­séget is terem. Ott, ahol a tervszerű gazdál­kodás az eszményi- szőlőfajta megszületését mindenben elő­segíti, nem kétséges, hogy ,az eszményi szőlőfajta nem utó­pia. hanem elérhető cél. Amit ha elérünk, sokszorosan kama­toztatja a ráfordított forinto­kat. B...Ö.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom