Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-08 / 33. szám
4 NÉPÜJSÄG 1961. február 8., szerda Felelőtlenség Hajszál híján halesetet okozott Egerben a HT 14—18 rendszámú tehergépkocsi vezetője, aki tegnap reggel 8 óra tájban a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt a Széchenyi utcán, majd sebességét nem csökkentve, igyekezett elsuhanni a járda és egy gépkocsit éppen előző parasztszekér mellett. Nos, a manőver ezúttal sikerült, de a járdaszélnek is nekiverődő, rohanó gépkocsit csak a szerencse mentette meg a komolyabb balesettől. Reméljük, ez jó figyelmeztetőül szolgál a felelőtlen gépkocsivezető számára! (—dy) — AZ A PCI Fémtermia Vállalatnál kedden délután fél háromkor termelési tanácskozást tartottak. A tanácskozáson Kővári János elvtárs, a Fémtermia igazgatója számolt be a múlt év eredményeiről és az idei nép- gazdasági feladatokról. — A HATVANI járás termelőszövetkezetei az elmúlt gazdasági év végére 20 millió forint hitelt fizettek vissza az államnak. Így a járásban minden szövetkezet tiszta lappal indulhatott az idei évnek. • — LAPUNK január 31-i számában Követendő példa címmel cikk jelent meg, amelyben névelírás történt. A hasznos előadást nem dr. Tóth Ferenc, hanem dr. Kovács Ferenc főorvos tartotta. — AZ EGERFARMOSI Kossuth Termelőszövetkezet az elmúlt évben 170 000 forintértékű saját beruházást hajtott végre. Ebből az összegből építették az 50 férőhelyes istállót, 20 férőhelyes sertésfiazta- tót, 120 férőhelyes sertéshizlaldát, a 10 vagonos górét, 6xl2-es lábas fészert, szecskavágót, és más erőgépet is vásároltak. — AZ UTÓBBI időben 16 ifjúmunkás és fiatal műszaki kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt a Mátravidéki Erőműben. Ezenkívül egy fiatalokból álló munkacsapat elnyerte a szocialista munkabrigád címet. — A HATVANI Kossuth Termelőszövetkezetben a szövetkezeti tagok általában 300 munkaegységet teljesítettek az elmúlt gazdasági évben. Az összes munkaegységre 1 666 525 forintot osztottak ki részesedést. — A LAKOSSÁG összefogásával, jól szervezett társadalmi munkával az elmúlt évben a tervezett egy kilométer helyett hárem és fél kilométer hosszúságú járdát építettek Nagyrédén. — TÍZ ÉVE, hogy Nagyidai Tivadarné átvette az egerfar- mosi vegyesbolt vezetését. Abban az időben a bolt havi forgalma épphogy meghaladta a havi 60 000 forintot. Jelenleg 110—120 ezer forint körül van az üzlet forgalma. A forgalom lebonyolításában nagy segítséget nyújt Nagy Eszter, a másik kiszolgáló. Számításuk szerint e hónap végére a 120 ezer forint forgalom megint meglesz. — A MÁTRAVIDÉKI Szén- bányászati Tröszt gépüzemében is hódít az ifjúsági brigádok mozgalma. A fiatalok közül 41-en vesznek részt benne, s ezek közül _ 12-én már elnyerték a szocialista munkabrigád címet. — SÁRVÁRI JÁNOS, a gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár üzemi könyvtárosa nyerte el a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa mellett működő könyvtárak vezetői számára meghirdetett verseny első díját, a 400 forintos könyvutalványt. Helyesbítés A Népújság tegnapi számában megjelent „Ki a kannibál?” című cikkünkbe tévesen került bele Illeo neve. Az idézett, hibás mondat helyesen így hangzik: „Társával, Mpolo- val összebéklyózva, ráncigálták ki a repülőgépből.” Pénteken este i Ősbemutató a Gárdonyé Géza Színházban Kabalevszkij: Dalol a tavass Egy magas színvonalú dráma, a Szent Johanna bemutatója után most új operettet, igényes operettet mutat be pénteken — elsőnek az országban — az egri Gárdonyi Géza Színház. A szovjet operett, a mai fiatalság életének tükre, szerelmük, gondjaik, munkájuk talál megjelenítésre a szövegkönyvben, de nem utolsósorban muzsikájában is. Kabalevszkij 1904-ben született. A zeneakadémia elvégzése után belépett az alkotóművészek sorába. Három operát írt, híven követve az új szovjet opera fejlődésének vonalát, néhány esetben teljesen újat adva. De szerzője számtalan zongora-, hegedű-, gordonkaversenynek, kantátának, és szimfóniának éppúgy, mint kórusműveknek. A fiataloknak ajánlott hegedűversenyéért Sztálin-díjat kapott Nálunk főleg a zenepedagógusok ismerik és becsülik elsőrangú zenepedagógiai műveiért. Zongoradarabjait és szonátáit a zeneiskolák és zenei szakiskolák használják kiváló eredménnyel. Széles skálájú alkotóművészete modem, haladó. Kabalevszkij műveiben és műveinek megformálásában az ifjúságot tartja szem előtt. Sokat írt róluk és nekik. A most bemutatásra kerülő operettje is róluk szól. Fiatal értelmiségiek, végzős mérnökök a darab főszereplői, akik Szibériában, egy új település alapjainak lerakásán dolgoznak, professzoraikkal együtt. A cselekmény részben ezen az építkezésen, részben Moszkvában játszódik. Főszereplője a fiatal mérnök: Tánya, az árvalány, aki itt találja meg azt az embert, aki őt hozzásegítette, hogy belőle mérnök legyen. A darab negatív hőse Borisz, Tánya szerelme, törtető, karrierista fiatalember, akinek viselkedése, életfelfogása bonyolítja a cselekmény konfliktusait. Kedves alakjai az operettnek az idős, de vidám professzorok, akik még utoljára vannak együtt tanítványaikkal, mielőtt azok megkezdhetnék munkájukat ott, ahová kinevezésük szól. Szerelmek szövődnek, bonyodalmak alakulnak, de hála az operett vidám, hangulatos légkörének: minden megoldódik, minden helyrebillen, mindenki megtalálja a párját. Nagyon sok nevettető helyzetkomikum és sok szép táncbetét teszi vidámmá, külsőségeiben is széppé a készülő előadást. A Dalol a tavasz lírikus—komikus operett. Zenéje kimagaslik a mai operettek közül. Világos, melodikus, könnyen érthető. Nem csupán aláfestője és kísérője az énekesek számainak, hanem maga a zene is segít életre kelteni az alakításokat. Jellemeznek a motívumok, hangulatot adnak a bedolgozott, megcsendülő népi motívumok, s a vidámságot is hűen megteremtik a daktilusi ritmusok. Egy-egy melódiája első hallásra megtetszik, megjegyezhető. Például az első felvonás fináléja, a második felvonás Stefanik—Gyu- ricza kettőse, meg Ruttkay— Antal—Czeglédy tercettje számíthat arra, hogy sláger lesz belőle. Az új operett még azzal az előnyös oldalával is jelentkezik, hogy bár lírikus, mégsem csúszik el az érzelgősség felé, s bár komikus, mégsem tartja elsődlegesen fontosnak azt, hogy ostoba helyzeteken nevettesse a közönséget. Tartalmában is benne van a mély gondolat, harc a karrierizmus ellen. Ám ezt a harcot se nem látja, se nem hallja, csupán érzi a közönség. A bemutatót maga a színház is nagy várakozással rendezi. Vass Károly, a színház főrendezője — a darab rendezője — náp mint nap talál rajta csiszolni valót. Kelemen Márta szólótáncos és a tánckar fáradhatatlanul próbál. Tánya szerepében Szegő Zsuzsát, Szima szerepében Stefanik Irént, Lolita Lepeskina szerepében Lenkey Editet, Magdaléna szerepében Ruttkay Máriát üdvözölheti a közönség, míg a férfiszerepeket Szabadi József, Füzessy Ottó, Pálffy György, Czeglédy Sándor, Gyu- ricza Ottó, Fekete Alajos és Kanalas László játsszák. De velük együtt még sokan dolgoznak azon, hogy ez az ősbemutató úgy sikerüljön, ahogyan tervezik. Feltevésünk szerint ez az operett azért számíthat nálunk. Magyarországon is nagy sikerre, mert mondanivalójában a hibát mély szatírával, a konfliktusokat kedves humorral szólaltatja meg. Az emberek általában szeretnek nevetni, szeretik, ha sok komoly dolguk közepette vidáman felüdülhetnek, gondtalanul szórakozhatnak a színház előadásán. Valószínűleg ez lesz a siker második titka. A magyar közönség Vass Lajos, az ismert magyar zeneszerző hangszerelésében hallhatja Kabalevszkij zenéjét. A hang- szerelés értéke, hogy a dallamosságot, a könnyedséget sikerrel ültette át a zenekar hangszereire. Az egri közönség nagy érdeklődéssel várja a péntek esti bemutatót. Cs. Adám Éva EGRI VÖRÖS CSILLAG Számíthatsz rám EGRI BRODY Sziklák és emberek GYÖNGYÖSI PUSKIN Zápor GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Ember született HEVES Kard és kocka PÉTERVASARA Ballada a katonáról FÜZESABONY Sztyeppék csendjében Egerben este 7 órakor: DULSZKA ASSZONY ERKÖLCSE (Pótszelvények érvényeseik) 1961. FEBRUAR 8., SZERDA: ARANKA 50 éve, 1911. február 8-án halt meg GUSTAV FRÖDING svéd költő, a költői nyelv egyik legnagyobb művésze. Költészetének tárgya kezdetben gyermekkori emlékei, s a természet, később az emberi erkölcs és lét értelmét kutatta. Filozófiájának jellegzetessége, hogy az Nietzsche gondolatvilágával élesen szembehelyezkedett. Fröding 1860-ban született. 40 éve, 1921-ben e napon halt meg PJOTR KRAPOTKIN orosz anarchista. Tevékenységéért 1874-ben letartóztatták, majd a börtönből kiszabadulva Nyugat-Európában tevékenykedett. Az anarchista mozgalomról érdekes képet rajzolt memoárjában. 30 éve, 1931-ben ezen a napon csangkajsekista banditák meggyilkolták LIN JUJ-NAN kínai szakszervezeti vezetőt. 15 évvel ezelőtt, 1946. február 8-án alakult meg Észak-Koreá- ban az ideiglenes nemzeti bizottság és annak elnöke KIM IR- SZEN lett. Ugyanezen a napon vette kezdetét az országban a földreform. 5 évvel ezelőtt, 1956 februárjában létesült az első állandó jellegű szovjet kutatóállomás a Déli-sarkon és azt az e területet 1820- ban felfedező F. Bellingshausen hajójáról MlRNIJ-állomásnak nevezték el. Fábián József sikeres beugrása Az elmúlt héten az egri Gárdonyi Géza Színházba is „betört” a hűlésés megbetegedés. Paláncz Ferenc, aki estéről estére nagy sikerrel játszotta Du- nois szerepét, — megbetegedett. Sürgős beugrásra volt szükség. A fiatal Fábián József vállalkozott a feladatra, holott jól udta, hogy egyetlen éjszaka és egyetlen utópróba áll csak rendelkezésére ahhoz, hogy beleilleszkedjék a darab egészébe. Vállalkozása sikerült, s három estén keresztül Dunois szerepében neki tapsolt az egri közönség a Szent Johanna előadásain. FILM: Kihívás Ez a többszörösen díjat nyert olasz film érdekes mondani- valójú, jól rendezett és jól játszott alkotás. Szerelem, küzdelem, gyilkosság. E három köré fonódik a film története. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza február 9-től 15-ig. (33) — De hát... — Egy szót sem! — suttogta főj {ottan Szerencsés. Hát nem érted? Átok fekszik Bar- talis aranyán! — Ostobaság! — legyintett fölényesen Júlia. — En magyarázzam meg neked, „Szerencsés elvtársnák”, hogy a babona — hülyeség?! — Nem úgy értem, Júlia — csillapodott le Szerencsés. — Az arany maga az átok. Mindennek megrontója. Ami bűn és iszonyat van a világon, az mind az aranyból táplálkozik. — Hagyjuk ezt, János! ko- morodott el Júlia. — Ez az arany a tiéd, még csak nem is loptad. Találtad. Na és? Ha nem találod 3 meg, lehet, hogy ezer évig ott rejtőzik abban az üregben. A tiéd, senki másé. Megszenvedtél érte. Szerencsés kimondhatatlanul szenvedett. Nem, mégsem kellett volna elárulnia titkát! — En meg akarom mondani Benkőnek... — kezdte eltökélten, de Júlia úgy rontott rá, mint egy tébolyult fúria: — Megőrültél? Tönkre akarod tenni az életünket? Tudod te, mi lesz ebből? Nem, te képtelen vagy előre látni. Először is képzeld csak el — sitt élessé, gúnyorossá vált a hangja —, beállít a pártirodára -egy „derék elvtárs” és azt mondja: „elvtársaim, majdnem elfelejtettem, nekem van tíz kiló aranyam! O, te marha! — De Júlia! — Igen, igen! És azt, hogy „elvtársak, én házas ember vagyok, de elfelejtettem mondani, hogy az első feleségemmel van nekem egy elintézetlen ügyem, mert kiforgattam őt...” Arról én most nem is beszélek, mi lesz, ha a te nagy buzgalmad miatt előkerül az első feleséged, és elcseveghetsz vele az aranyatokról... — Hallgass el! — Es természetesen az elvtársaid majd megkérdezik: honnét van az a tíz kiló arany? Hát honnét lenne? — mondod majd te. — Hát természetesen, loptam! Vagy esetleg azt, hogy „Bartalis építész kizsákmányolásból szerezte azt az aranyat, és én visszavettem tőle __” Gyöny örű jelenet lesz, mindenki zokog majd a meghatottságtól... De elég a tréfából! Vedd tudomásul, hogy én egy percig sem élek veled így tovább! Az én életemet nem fogod tönkretenni! És engemet nem kárpótol az a tudat, hogy a te Borsiczkydat börtönbe dugják. Felőlem ott bujkál, ahol akar. Nekem az a fontos, hogy végre feltörj, és annyi pénzed legyen, amennyit akarsz! Szerencsés tehetetlenül vergődött. Ügy zuhogott rá Júlia dühkitörése, mint súlyos pörölycsapás. Nyöszörgött: — De hát mit csináljak, Júlia? — Amit akarsz. Menj Ben- kőhöz, és hallgasd meg, amikor rád olvassa: Te piszkos kapitalista ... Szerencsés tenyerébe rejtette arcát. Júlia várt egy darabig, és határozott hangon kimondta a végső szentenciát: — Senki sem tudhatja meg, mi történt. Minden úgy marad, amint volt. Ne is gondolj arra a gazemberre. Te most nem mész be a gyárba, hiszen az idegeid teljesen felmondták a szolgálatot. Majd én beszélek Harasztival, elküldetlek szanatóriumba. Végül én magam megyek le az aranyért Csókavárra. Amikor ezt mondta, láz csillant meg szemeiben. Az arany tündökölt ebben a csillámlás- ban. Miután Júlia ágyba dugta Szerencsést, besietett a gyárba, Benkőt, Haraszti igazgatónál találta. Benkő elébe jött az előszobába. — Jő reggelt, asszonyom. Hol van Jancsi? — Beteg, Tönkrementek az idegei. Éppen azért jöttem magukhoz. Küldjék betegszabadságra ezt az embert. Legjobban szeretném, ha egy szanatóriumba küldenék. Nagyon ráfér szegénykémre. Benkő az állát vakargatta. — Igen, ez helyes volna. Ugye Haraszti elvtárs? Még ma intézkedünk. Legyen nyugodt, elvtársnő és menjen haza, legyen a férje mellett. Estefelé magam is meglátogatom. Júlia alig várta, hogy bete- hesse maga mögött Haraszti szobájának ajtaját. Torkában dobogott a szíve. Haraszti és az embernek egy kissé a fejükbe száll a mámor. — Különben elhoztuk neked a beutalót. Holnap reggel a kocsi felvisz a Dobogókőre. Pihfenj sokat! Majd meglátogatunk — búcsúzkodtak a vendégek. Amikor elmentek, Szerencsés kimerültén hanyatlott párnájára. De most már mindegy. Nincs visszafordulás. Nem esett jól a falat, pedig Júlia remek vacsorát vitt az ágyhoz. Szerencsés észrevette, hogy Júlia alig tudja palástolni izgatott örömét. Foglyul ejtette, hatalmába kerítette -az aranyláz. Ö, tudja Benkő már kora délután meglátogatták Szerencsést. Szerencsésfélt ettől a találkozástól. De Haraszti is, Benkő is nagyon szívélyes volt. Benkő még azt is megjegyezte: természetes dolog, hogy engedtek a parasztok kínálásának, és hát ilyenkor megesik, hogy ő már, milyen ez az érzés! Gyötrődés és ujjongás, kín és kéj furcsa keveréke. Vacsora után Júlia az ágy szélére telepedett. Papírlap és ceruza volt a kezében. — Most pedig — mondta szelíden — meséld el nekem, hol a rejtekhely. Majd együtt lerajzoljuk. Szerencsés mondani akart valamit. Elemi erővel készült feltörni belőle a tiltakozás, de ereje elhagyta. Csak nézte, nézte Júliát, belemélyült tüzelő szemével, és megérezte, hogyha ellenáll, elveszíti őt is... Kivette a papírlapot az asz- szony kezéből és felült az ágyban. Egy' könyv fedelén kusza vonásokkal felvázolta Csóka- vár fekvését. (Folytatjuki
