Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

1961. február 1., szerda NEPCJSAO Tóth összpontosít.. \ szombaton, vasárnap Egerben lezajlott megyei egyéni ökölvivó- bajnokságon különösen a felnőttek csoportjában láthattak a nézők né­hány színvonalas, érdekes, izgal­makban bővelkedő mérkőzést. Ilyen volt a kisváltósúlyüak küz­delme a válogatott gyöngyösi Tóth és a fiatal egri Barta között. Ké­pünk a két kitűnő ökölvívó össze­csapásáról készült, a támadásba lendülő Tóth minden idegszálával összpontosít, Barta biztos fedezék mögül figyeli ellenfele mozdulatait. A helyzet magaslatán... Kánya Jutka, a bájos, tehetséges egri műkorcsolyázó kislány elége­dett mosollyal tekint a fényképező­gép lencséjébe. Teheti, hiszen a va­sárnap megrendezett tehetségku­tató versenyen két számban is dia­dalmaskodott. Mflkorrsolyázásban néhány szép gyakorlattal ragadtat­ta tapsra a nézőket, s a futásban sem akadt legyőzőre ... (Foto: Kiss) Hont/ György MLSZ főtitkár nyilatkozata a labdarúgó NB lll-ról Legutóbb az Egri Vasas csapatá­nak felkészülésével kapcsolatos cikkünkben említést tettünk arról, hogy a jövőben a labdarúgó NB III. rendszerében esetleg változások történnek. Ezekre a változásokra, vélemé­nyünk szerint nagyon is szükség van, mert nem épülhet homokvár­ra egyetlen sportág, így a labdarú­gás sem. Ezzel kapcsolatban legutóbb ép­pen a legilletékesebb, Ilont! György MLSZ főtitkár nyilatkozott Kapos­várott. A főtitkár többek között ezeket mondotta: — A labdarúgó NB Hl. ügye na­pirenden szereplő kérdés. Ez a baj­nokság, amelyet azok a személyek hoztak létre, akik 1956-ban a sar­kából fordították ki a magyar lab­darúgást — jelentős költségtöbble­tet jelent. Meg kell azonban je­gyezni, hogy nem azoknak a vidéki csapatoknak, amelyeknek mérkő­zésein több ezer néző is megjele­nik, hanem a kis fővárosi NB III- as csapatoknak ... Tévedés ne essék: a labdarúgó NB III-at fenn kell tartani, mert az végeredményben igen népszerű, jól bevcált bajnoki rendszer és biztosít­ja a színvonal emelkedést is. El­gondolkoztató viszont, hogy helyes- e a meglevő hat csoport. A mi vé­leményünk szerint elég lenne 4, de nem 16, hanem 18 csapattal, ami feltétlenül további színvonalemel­kedést jelentene. A kérdés az, hogy vajon „befér-e” a 18 csapat a baj noki idénybe? A válasz: igen! A terv ugyanis az, hogy a bajnokság időpontját megváltoztatjuk. Javaslatunk, hogy március 15-től október 30-ig tartson a labdarúgó-idény az NB Ill-ban, tehát rá kell térnünk a tavaszi, őszi bajnoki rendre. így az év eleji alapozás nem vész kárba a nyári szünidőben. És nem kell a februári fagyban, hóban a novemberi, de cemberi sárban, vízben futballoz­ni, a nem eléggé korszerű, sokszor elhanyagolt vidéki pályákon ... Ami a tavaszi, őszi bajnoki ren­det illeti, legfeljebb 1963-ban kerül­het bevezetésre. Nem volna helyes ugyanis megmásítani négyéves sportfejlesztési tervünket. Az új tavaszi, őszi rendszerre való átté­rést bajnoki kiírásban rögzítjük majd. Annyit máris elárulhatok, hogy az áttérést minden bizonnyal há­romfordulós bajnoksággal, tehát őszi, tavaszi, őszi bajnoksággal bo­nyolítjuk le .. * Honti György fent elmondott tá­jékoztatója nyilván kielégíti az NB III. sorsáért aggódó labdarúgó­barátokat. Barátságos labdarúgó-mérkőzés Verpeléti Honvéd— Kompolti MEDOSZ 9:0 (3:0) Verpelét, 200 néző. V.: Medveczki. Erősen csúszós talajú pályán ke­rült sor a megyei labdarúgó-baj­nokság éllovasá­nak első hazai edzőmérkőzésére. Eleinte — megle­petésre — a kom- poltiak Irányítot­ták a játékot, a hazaiak csapkodóan, szétesően fut­balloztak. Erősen meglátszott raj­tuk az ldényelejl forma. A félidő közepétől fokozatosán belemelegedtek a verpeléti fiúk és formás támadásokat Indítottak a vendégek kapuja ellen. Molnár szerezte az első gólt, majd rögtön utána Bonlvárt góljával 2:0-ra ala­kult a mérkőzés állása. Most már teljesen a hazaiak Irá­nyították a játékot, s a félidő be­fejezéséig még Molnár volt ered­ményes. A n. félidőben több csere tör­Sporthírek- AZ EGRI VASAS SC február 3-án, pénteken délután 5 órakor, a szakszervezeti székház nagytermé­ben tartja szokásos évi közgyűlé­sét. A közgyűlés napirendje: 1. Az elnökség beszámolója; 2. Hozzászó­lások; 3. Az elnökség kiegészítése. A sportkör ezúttal is meghívja az érdeklődőket.- A GYÖNGYÖSI Spartacus ko­sárlabda-szakosztálya minden szombaton délután 5 órai kezdet­tel, tánccal egybekötött klub-dél­utánt rendez a sporttelep kultúr- helyiségében. A klubdélutánra minden szórakozni vágyó fiatalt szeretettel vár a rendezőség.- A GYÖNGYÖSI JÁRÁSI spar- takiád sakk egyéni és csapatdöntő­jét február 5-én, reggel fél 9 órai kezdettel rendezi meg a járási spar- takiád rendező bizottsága. Szín­hely: a gyöngyösi Fő tér 13. szám alatti járási lanácsház nagyterme. A rendező bizottság felkéri a spar- takiádon részvevőket, hogy sakk­készleteiket, a lehetőségekhez ké­pest, hozzák magukkal.- A HEVESI MEDOSZ tavaly megalakult úszószakosztálya az idén jó eredmények elérésére tö­rekszik. Nyilván ezt a célt szolgál­Í ja az is, hogy Bánfalvi Zsigmon- dot, az ismert úszószakembert, most edzőképző tanfolyamra küldi I sportköre. tént. A verpeléti együttes nyo­masztó fölénybe került és végered­ményben Molnár 2, Merkli 2, Bont- várt és Kozma újabb góljaival ala­kult ki a 9:0-ás végeredmény. A két csapat találkozója 'eléggé alacsony színvonalú Játékot hozott, a fokozatosan játékba lendülő.ha­zaiak nagyobb arányban is győz­hettek volna. A verpeléti csatárok a 9 gólon kívül még hat kapufát Is rúgtak! (vitéz) Sportfilmsorozat Ma este 6 órakor az egri városi Művelődési Ház ifjúsági klubjában érdekes, egész estét betöltő sport- film-sorozat vetítésére kerül sor. A sorozat keretében bemutatják a nemrégiben elkészült, s máris nagy sikert aratott ..Labdarúgó iskola4’ c. kisfilmet is. A többi bemutatásra kerülő filmek címei: „A vízilabda művészei”, ,,A kard mesterei4’, „Vi- lá greko r de rek ’ ’. A Művelődési Ház vezetősége szeretettel vár minden sportbará­tot. A Népújság iotó-tippjes 6. hét: 1. Catania—Milan 1 2 2. Inter.—Atalanla 1 3. Lecco—Fiorentina 1 x 4. Napoli—Lanerossi 1 5. Roma—Bari 1 6. Sampdoria—Torino 1 7. Troyes—Sedan 2 x 8. Valenciennes—Angers 2 x 9. Rennes—St. Etienne 1x2 10. Lyon—Reims x 2 11. Limoges—Nice 2 1 12. Nim es—Racing Paris 1x2 Pótmérkőzések: 13. Grenoble—Lens x 1 14. St. Francais—Le Havre 1x2 15. Padova—Spal l 16. Juventus—Udinese 1 A totó nyereményei: az 5. foga­dási hétre 701 248 darab totószel­vényt küldtek be a fogadók. Nye­reményalapként 1 262 247 forint ke­rült felosztásra. 12 találatom szel­vény 22 akadt, nyereményösszeg egyenként 14 343,75 forint. 11 talála­tot 646 darab szelvényen értek el. Nyereményösszeg egyenként 488,75 forint. A 10 találatos szelvények száma 7518, azokra egyenként 56,25 forint nyeremény jut. AtHÓíkÁlD aíaoi A fejőstehenek téli takarmányozásához i. A szarvasmarhatenyésztés szempontjából elsőrendű fel­adat, hogy a gazdaság a meg­felelő takarmányszükségletet biztosítani tudja, mert nélküle tenyésztésről beszélni nem le­het, sőt még állattartásról sem lehet szó. A hiányos, helytelen takarmányozás következmé­nyei közismertek, a tejterme­lés csökkenése, lesoványodás, meddőség, korai selejtezés, stb. Kívánatos télire a siló­takarmányok nagy tömegének biztosításán kívül a takar­mány- és murokrépa termesz­tése, a pillangósvirágú szálas­takarmányok területének ki- terjesztése és annak elérése, hogy a termelt széna korán le­kaszálva, jól megszárítva, gyorsan betakarítva kerüljön az állat elé. Ne csak a meny- nyiség, hanem a minőség is kifogástalan legyen tehát, mert csak az ilyen széna képes fe­dezni télen állataink ásványi és vitaminszükségletét. Igaz, ezen utóbbi üzemszervezési fel­adat, de az állattenyésztőnek kissé növénytermesztőnek is kell lennie. Ezért bátorkodom foglalkozásomtól távolabb eső területre lépni. Szeretnék hasz­nára lenni ezzel is azoknak, akik számára ez a cikkem író­dott. Nézzük csak, hogy milyen és mennyi takarmányra is van szüksége egy kifejlett szarvas- marhának ahhoz, hogy életét fenntartsa. Ha a szarvasmarha gazdaságilag nem termel (tejet, húst, vagy erőt), hanem pusz­tán életét tartja fenn, akkor Is igényel bizonyos, ún. létfenn­tartó tápanyagot. Ezen mennyi­ség 1000 kg súlyra vonatkoz­tatva, 5—5,2 kg keményítőér­ték. 0,5—0 6 kg emészthető fe­hérje, 40—60 gr konyhasó, 50 gr mész és 44 gr foszfor, to­vábbá A-fkarotin), D-vitamin és kb. 30—60 liter víz napon­ként. A fejőstehén azonban gyakorlatilag soha nem kerül olyan helyzetbe, hogy tisztán életének fenntartása lenne táp­lálkozásának célja, hanem te­jet termel, vagy méhében mag­zatot nevel, ha történetesen .szárazon áll”. Ezt a cél szol­gálja a termelő takarmány: A tehénnek egy kg tej ter­meléséhez 200—300 gr kemé­nyítőértékre, 50 gr fehérjére, 5,5 gr mészre, 5,4 gr foszforra van szüksége, a vízen és más nyomelemeken kívül. A szükséges keményítő és fehérje mennyiséget jó pillan­gós szénával, vagy abrakkal fedezhetjük, a mész-, vitamin- és foszforszükségletet pedig zölden száradt rétiszéna, vagy pillangósokkal biztosíthatjuk. Azonban savanyú széna, szal­ma, répa, gabonadara, cukor­gyári répaszélet, valamint aszályos években termett szé­nák etetésekor nagyon is indo­kolt ellenőrizni a takarmány ásványianyag tartalmát, és a szakemberek tanácsát idején kikérni, hogy tartalmaz-e a na­A falusi versenyzők már csak a lezajlott versenyek izgalmát tudják újra visszaidézni, amikor ezeket a sorokat olvassák az ország egyik legszélsőségesebb járásában, a pé- tervásári járásban. Igen. a péter- vásárt járásban, ahol néhány évvel ezelőtt komoly problémát jelentett egy egyszerű asztalitenisz-, vagy sakk-verseny megrendezése Is, - az érdektelenség miatt. S tni történt most Sírokban, a pétervásári járás őszi—téli sparta- kiádja asztalitenisz- és sakk-dön­tőjén? Mielőtt még a kérdésre válaszol­nánk, engedjék meg, hogy rövide­sen elmondjuk: nincs az ország­ban még egy járás, ahol olyan rosszak lennének a közlekedési vi­szonyok, mint itt. Éppen ez tette szükségessé, hogy a járás sportve­zetői két körzetre osztották a pé­tervásári járást: a recski és a pé­tervásári körzetre. A kiváló előké­szítő és szervezési munka mellett talán ez volt az egyik oka annak, hogy az eddig sportléren nem va­lami fényes eredményeket elérő járásban egyre több falusi fiatal kapcsolódik a rendszeres sporto­lásba. A fent említett sirold döntőn pél­dául a járás 23 községéből sakko­zásban 18, asztaliteniszben pedig 17 község képviseltette magát! Ezeket a számokat csak azok tud­ják Igazén értékelni, akik tudatá­ban vannak a járás most már fel­felé Ívelő kulturális életének. Január 22-én, ezen a szürke, hi­deg téli vasárnapon már a kora keggeü órákban egymást érték a Tömegek a pétervásári járási döntőkön „Fakaruszok” a siroki lakótelepi kultúrház előtt. Még onnan is jöt­tek versenyzők, ahol a hevesara­nyosiak szerint „a meszet áruló ember Is csak háttal tud visszato­latni — a keskeny utcák miatt” . . . A kultúrház bejárata felett üd­vözlő jelmondat és a siroki KISZ- fiatalok agilis csoportja fogadta az érkezőket. A régebbi spartakiá- dokról ismerős sportolók meleg baráti kézfogással és öleléssel kö­szöntötték egymást, de nagyon so­kan voltak, akik ez alkalommal találkoztak először. A döntő részvevőit Bacsó István JTST elnök köszöntötte, jó ver­senyzést kívánt részükre, majd a megalakított versenybizottságok nekiláttak a munkának, - asztal­hoz szólították az asztalitenisz-ver­senyzőket, asztalra rakták a sakk­készleteket. Az asztaliteniszezők körében nagy latolgatás folyt: vajon az idén is a tavalyi bajnok síroki Minszk Ká­roly viszi el a pálmát, vagy a még serdülőkorú mátraderecskei Zám Lászlónak sikerül az élre törnie. Közben lassan már mintegy 300 tagú «aurkológárda lepte el-a tér* met, akiknek lelkes tapsa köszön­tötte az első mérkőzést. A fiúk és a lányok izgalmas, színvonalas mérkőzéseket vívtak egymással. A döntő méltó bizonyí­téka volt annak, hogy a pétervá­sári járásban is nagy az érdeklő­dés a sport iránt, s megváltozott az a régi „begyepesedett” felfogás, amely csak a labdarúgást tekin­tette az egyedüli sportnak. Nem feledkezhetünk meg azok­ról, akik következetes, szívós mun­kával lehetővé tették, hogy ez a döntő színvonalban és tömegesség­ben ilyen eredményes legyen. A járás KISZ-vezetőiről szólunk most, akik végre sportvonalón is meg­érettek a dicséretre. Sajnos, az Recsk, Ivád, Párád, Bodony és Erdőkövesd fiataljai nem vettek részt a bajnokságon, annak elle- árnyoldalról is szólnunk kell. nére.'hogy a járás KISZ- és sport­vezetőitől minden lehető segítséget megkaptak. Ezeken a helyeken, úgy látszik, még mindig csak a labdarúgás jelenti a sportot, s ez a KISZ-alapszervezetek, valamint a sportkörök gyenge munkájára mutates* Pedig e községek fiataljai ugyan­úgy szeretnek asztaliteniszezni, sakkozni, mint a tárnáiéi eszi, a bükkszék!, vagy a mátraderecskei fiatalok. Különösen súlyosan esik latba a recski versenyzők távolma­radása ... A döntőkön egyébként — többek között — megjelent dr. Cslcsay Jó­zsef, a Heves megyei TST elnöke, Molnár László, a járási tanács VB- ^lnöke és Pallagi Imre, a járási ta­nács VB-elnökhelyettese is. Az egésznapos versenysorozat a késő esti órákban fejeződött be. EREDMÉNYEK\ Asztalitenisz: Egyéni: 1. Minszk Károly (Sírok), 2. Zám Károly (Mátraderecske), 3. Józsa Mihály (Bükkszék). Csapat: 1. Sírok. 2. Mátraderecs­ke, 3. Kisfüzes. Férfi páros: 1. Sirok, 2. Pétervá- sára, 3. Istenmezeje. Vegyes páros: 1. Kovács S.—Végh (Kisfüzes), 2. Kiss I.—Kissné (Mát- rabalLa). Női egyéni: 1. végh Mária (Kis­füzes), 2. Szabóné (Mátraballa), 3. Kissné (Mátraballa). Női csapat: 1. Kisfüzes, 2. Mátra­balla. Sakk: Egyéni: i. Nagy Sándor (Bükk­szék), 2. Vincze Lajos (Parádsas- vár), 3. Jónás Márton (Hevesara­nyos). Csapat: i. Tarnalelesz, 2. Isten­mezeje, 3. Kisfüzes. KOVÁCS JANOS pi takarmány menny iség ele­gendő ásványi anyagot és vi­tamint. Általános szabály az, hogy jó pillangós- és rétiszéna egyenlő etetésekor felesleges az ásványi anyag pótlása. Csak rétiszéna etetésekor X százalé­kos, possz minőségi rétiszéna és szalma etetésekor pedig 2 százalék takarmánymeszet ke­verjünk az abrakba. A-vita- min (karotin) biztosításához legjobb murokrépát etetni (az A-vitamin hiánya az újszülött borjakban szinte járványszerű hasmenést idézhet elő), vagy sárga színű kukoricát, amely­nek szintén van karotin tartal­ma. A napon és zölden száradt pillangós-, vagy rétiszénában elegendő az A- és D-vitamin. Ennek hiányában D-vitamint injekció formájában juttatjuk állatainknak. A szálastakarmányok napi adagjának nagyságát részben az szabja meg, hogy mennyi a gazdaság készlete. Fontos hogy a tél minden napjára jusson egyenlő adag. Előreha- ladottan vemhes tehenek ta­karmányozásánál azonban le­gyünk óvatosak, mert a nagy­mennyiségben etetett szálasta­karmány a magzat fejlődését gátolja, egyébként fejőstehe­neinkkel az összes szénafélék etethetők a muharszénát kivé­ve. Kívánatos naponta 5—0 kg jó minőségű szénát (első­sorban zöld színű pillangóst), de legalább 3 kg-ot a vitamin és ásványi anyagok biztosítása végett állatainknak nyújtani. A fejőstehenek hálás fo­gyasztói a gyökér-, gumós-, ún. nedvdús takarmányoknak is, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy sok tejet csak vizenyős takarmány nyújtása által ér hetünk el. Természetesen Túl­zásba itt sem szabad menni, mert a bélsár felhígul és tiszta fejés lehetetlenné válik. Melyek azok a vizenyős takar­mányok, amelyek télen ren­delkezésünkre állanak? Első­sorban a takarmányrépa, eb­ből naponta fejenként 25—30 kg-ot nyugodtan etethetünk állatainkkal, sőt még akkor is adhatunk naponta 10 kg-ot, ha elégséges cukorgyári szele­tünk és silónk van, mert az állatok így szívesebben fo­gyasztják el azokat. Burgo­nyából a napi fejadag nyer­sen 15 kg, párolva 25 kg. Töb­bet, különösen nyersen, nem ajánlatos etetni, mert izgató hatása van. A cukorrépa sze­let szintén jó téli kiegészítő takarmány, hátránya, hogy íz télén és így nagyobb mennyi­séget nem hajlandók az álla­tok belőle felvenni, csak ab­ban az esetben, ha más ízesí­tő takarmánnyal (melasz, ta­karmányrépa) keverjük. Ét­rendi hatása nem olyan jó, mint a takarmányrépáé, napi adagja 15—20 kilogramm le­het. A szárított cukorrépa­szelet hatása az előbbivel meg­egyezik, azonban előkészítés, (vízzel felduzzasztás) nélkül nem etethető. Tarlórépából a fejadag 15—20 kilogramm, na­gyobb mennyiség nem ajánla­tos, mert a tej esetleg keser­nyés ízűvé válik. Takarmány­tök étrendileg kedvezőtlenül hat, rövidebb ideig tartható el, mint a répa, januárig fel kell etetni, nehéz szeletelni, ke­mény héját a tehén nem na­gyon szereti, tapasztalni vélik, hogy bővebb adagok etetése­kor a tej felhígul, sőt meg is kevesbedik. Indokolt a tehe­nekkel erjesztett zöld takar­mányt is etetni. Fejőstehene­ink szívesen fogyasztanak mindenféle silótakarmányt, ha az előkészítése jól sikerült’ és nem rothadt, vagy ecetesedett meg. Bármilyen zöld takar­mányból készült szilázs etet­hető a fejőstehénnel. Tsz-eink- ben elsősorban kukoricaszár­ból, csalamádéból, silókukori­cából, esetleg pillangós növé­nyekből készítenek silót. Az utóbbi a legértékesebb. A napi fejadag belőlük 20—25 kilo­gramm lehet. (Folytatjuk.) Dr. Gállá Ferenc városi főállatorvos. Tanácskoztak a nőtanács aktívái A baromfitenyésztésről és « termelőszövetkezeti nőmozga,■* lom feladatairól tanácskoztak Egerben a nőtanács aktívái. Horváth Nándomé beszámo­lóját tartja. Krizsanyik Pálné, a verpe­léti Dózsa asszonyainak üzene. tét tolmácsolta. Boda Istvánná a gyöngyös* halászi Kossuthból jött ai ülésre. Zám Sándomé az aldebröi asszonyok nevében vállalta • baromfitenyésztés megyei tér. vénék rájuk eső részét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom