Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-07 / 32. szám

NßPÜJSÄG 1961. február 7„ kedd As úttörők segítettek A kemény, fagyos napok után az időjárás kissé meg­enyhült. A járdák és úttestek sikamlóssá váltak. A füzesabo­nyi főutca lakosai éppen ezért szorgalmasan tisztogatják a járdákat. A napokban az egyik 60 év körüli nénike is beállt a söprö- getök sorába. Háza előtt tiszto­gatta a járdát, de nagyon ne­hézkesen mozgott a söprő ke­zében. Azonban nem sokáig kellett fáradoznia, mert három kisfiú sietett segítségére. Ami­kor a nénikéhez értek, kivették a seprőt kezéből és egy-kettőre megtisztították a járdát. Ezek a gyerekek úttörők vol­tak! Pirosnyakkendős úttörők, a Füzesabonyi Általános Iskola tanulói, akik ezen a napon újabb dicsőséget szereztek mozgalmuknak. (—váry) — KÜLÖNVONATOT in­dít az Idegenforgalmi Hivatal egri kirendeltsége március 19-én Budapestre, az új jég- revű előadására. Jelentkezni Egerben a Bajcsy-Zsilinszky n. 10. szám alatt lehet. — AZ APCI Fémtermia Vál­lalat elektromos üzemrészét tovább bővítik. Egyes termé­kek — például az alumínium — termikus úton való gyártá­sáról fokozatosan az elektro­termikus gyártási módra tér­nek át. Ennek érdekében még egy elektromos kemence meg­építését tervezik, a már meg­levő, régebbi elektromos ke­mence mellé. — A KISÁLLATTE­NYÉSZTÉS jelene ha­zánkban címmel hétfőn este, hét órai kezdettel, az egri TIT-klubban Jurányi József, a megyei tanács mezőgazda­sági osztályának főállatte­nyésztője tart előadást. — TARNASZENTMIKLÓ- SON a Kossuth Termelőszö­vetkezet ebben az évben 20 fé­rőhelyes sertésfiaztatót, míg a Petőfi Termelőszövetkezet 50 férőhelyes tehénistállót és 20 férőhelyes sertésfiaztatót épít. Az állam a két szövetkezet építkezéseit 788 000 forinttal támogatja. — SZÉPSÉGVERSENY és tombola szerepel a KPVDSZ Heves megyei területi bizott­sága farsangi bálján, amelyet az egri Park Szállóban ren­deznek meg február 11-én, este 9 órai kezdettel. — A HATVANI járás ter­melőszövetkezetei az elmúlt gazdasági évben saját erőből körülbelül négymillió forintot ruháztak be építkezésekre és őgépek vásárlására. Terv- -xeríí munkájukra jellemző, \ogy egyetlen termelőszövet­kezetben sem mutatkozott az idén mérleghiány. — „AZ ÉLELMISZER- IPARI dolgozók turista­mozgalmának fejlődése” cím­mel kép- és turisztikai felsze­relés-kiállítást nyitott meg az egri Kinizsi Természetbará­tok Egyesület a Pedagógiai Főiskola dísztermében. A ki­állítás február 14-ig, reggel 9 órától este 7 óráig tekint­hető meg. Felhívás Az Egri Városi Tanács VB egészségügyi osztálya értesíti a szülőket, hogy 1961. február 13—14-én diftéria. szamárköhö­gés és tetanusz elleni pótoltást tart. Oltásban részesülnek azok a gyermekek, akik az 1957—58— 59—60-as években valamilyen oknál fogva oltásban nem ré­szesültek. Az oltás helye: a városi ta­nács egészségügyi osztálya I. emelet, 21. szoba, ideje: dél­előtt 8 órától délután 17 óráig. Kérjük a szülőket, hogy az oltási lapot, valamint a névre szóló idézőt hozzák magukkal. ín I* sora Ikerben este 7 órakor: SZENT JOHANNA (Jókai-bérlet, főiskolást Néhány adat Szent Johanna máglyafényénél AZ EGRI Gárdonyi Géza Színház már második hete játssza B. Shaw Szent Johan­na című színművét. Johannát, az egyház ítélete alapján éget­ték meg, mint varázslót, bű­bájos boszorkányt és eretne­ket és nem egész öt évszázad után boldoggá avatták, majd 1920-ban, ugyanaz az egy­ház beiktatta a kanonizált szentek sorába. Johanna máglyatüzének fé­nye élesen világítja meg a kö­zépkori egyházat, amint a re­neszánsz kezdetével a huma­nitás korszakában legemberte­lenebb módon, sötét tudatlan­ságba, babonába süllyedve, a boszorkányüldözéssel a törté­nelem legkegyetlenebb ember­irtó hadjáratát hirdette meg, s az inkvizíciót szentesítette. A boszorkányperek áldozatai­nak száma egyes, talán nem túlzó szerzők szerint felülmúl­ta a háborúk és pestisjárvá­nyok áldozatainak számát is. Természetes, hogy Magyar- ország sem volt mentes a bo­szorkányperektől, bár sokkal kevésbé dühöngött nálunk, de ami sokkal szomorúbb, hogy elég sokáig maradt meg. Magyarországon először I. István törvénykönyve tesz em­lítést a boszorkányokról, „kit a templomba kell vezetni, át kell adni a papoknak, akik azt megböjtöltetik, visszaesés ese­tében újból böjtöltetni kell és tüzes templomkulccsal a mel­lén, homlokán és vállai között keresztalakban meg kell bé­lyegezni, újabb visszaesésnél átadják a bíróságnak.” I. László, Kálmán király törvényei között szintén találunk a boszorkányokra vonatkozó szankciókat. Levél­táraink megmaradt periratai alapján Komáromi Andor ál­lította össze Magyarországon a boszorkányperek oklevéltá­rát 1565-től 1765-ig. A hiányos iratok tanúsága szerint 169 boszorkány máglyahalálal, egy vízbefullasztással, egy agyon- kövezéssel halt meg, 23-at pe­dig lefejeztek, megégettek. EGERBEN a városi levéltár XVIII. századi aktái szintén tanúskodnak boszorkánype­rekről, bűbájos kurúzslók megbüntetéséről, de arányta­lanul kevesebb esetet említe­nek, mint más városokban. Antal Mihály felesége, Zsó­fia asszony perét 1720. június 22-én tárgyalta a püspöki vá­ros úriszéke. A peranyag ta­nulsága szerint az asszonyt kínvallatásnak (tortúra) vetet­ték alá, s a magisztrátus úgy döntött, „hogy a pecér által 3—4 vesszőcsapással sújtandó, és a városból végképp kitil­tandó”. 1754. február 24-én a me­gyei törvényszék „Zay Mi- hályné Uj Judit perében ho­zott ítéletet. Judit asszonyt Atány község elöljárósága vá­dolta meg boszorkánysággal, mert többeket „bűbájos csele­kedeteivel s meg kenési vei megrontott”. A bizonyító eljá­rás során 17 tanú vallott elle­ne s nagy ördögi praktika, s természet ellen való gyógyítá­sokkal vádolták. „Üj Judit anyja 1724. esztendőben meg- égettetett ugyan hasonló bű­bájos ördögi mesterségért, s nem régente Gyulán, amidőn nász asszonya hasonló boszor­kányos cselekedeteiért meg- égettetett eő is (Üj Judit) ezen mester által már megcsigázta- tott” stb. olvashatjuk az íté­letben, amely a következő­képp zárul: „hogy ezen undok véteknek neme tovább ne ter­jedjen, másoknak irtóztató példájára nézve nekie pedig érdemlett büntetéssére, mester által elsőben feje vétetik, az­tán teste megh égettetik”. 1726. szeptember 26-án há­rom szerencsétlen, Kató Ist­ván, Pető Judit és Nagy Er­zsébet talpig láncbaverve állt Egerben a Heves megyei fe- nyítőszék előtt. A vádlottak a kínvallatás gyötrelmei alatt a legképtelenebb vallomásokat teszik, s a rosszakaratú tanúk kihallgatása után az ítélet el­hangzott. „Végeztetett minekutána a tanúknak a bí­róság előtt hittel is megerősí­tett vallomásaiból is kitűnik, hogy boszorkányos cselekede­teket űztek; stb., ennek okáért a vádlottak, miután a kínzó vallatást kiállották, máglyára ítéltetnek.” A magyar törvénykezések kezdetben a nyugatitól eltérő módon ítélkeztek a boszor­kányügyekben. A boszorkány­ság és eretnekség azonosítását először a XV. század elején, a Budai Jogkönyvben találjuk meg. Zsigmond király is el­rendelte 1387-ben a boszorká­nyok kínvallatását és elégeté­sét, míg a Budai Jogkönyv vi­lágosan kimondja, hogy a visszaeső boszorkányt, mint eretneket kell megégetni. A Heves megyei, de egy­szersmind a későbbi magyar boszorkányperek peres eljárás, s a per alapját képező boszor­kányhit tekintetében is eltér­tek a nyugat-európaitól, álta­lában nem vallási alapjuk volt. Okát bűbájolás, megron­tás, gyógyító kurúzslásokban, mágiás praktikákban keres­hetjük, s a peres eljárás is majdnem mindig kivétel nél­kül világi bíróság előtt folyt le. Megdöbbentő az a hátbor­zongató kegyetlenség, amelye­ket még a XVIII. század kö­zepén, a felvilágosodás korá­ban is találunk. A törvényes üldözés megszüntetésével, de főleg a természettudományok, különösen az orvostudomány fejlődése derített fényt e sö­tét babona tarthatatlanságára. JOHANNÁT ugyan megéget­ték, de a mártírokat megillető dics és kegyelet övezi, míg a többi szerencsétlent a maga idejében csak a társadalom részvétlensége, saját családjá­nak, ismerőseinek megvetése, az emberek undora és miszti­kus félelme, s bíráinak rossz­indulatú, szadista kegyetlen­sége kísérte. Rassy Tibor 1861. FEBRUÁR 7., KEDD: TÖDOR 115 évvel ezelőtt, 1846. február 7-én született VLAGYIMIR MA- KOVSZKU orosz realista festőmű­vész. Művészi törekvése az volt; hogy alakjai jellemét ábrázolja (Körúton.) Kiemelkednek forradalr mi művei: 1905. január 9-e, A for» radalmár lány kihallgatása. Makov szkij 1920-ban halt meg. 80 éve, 1881-ben e napon született BESS STREETER ALDRICH ameri­kai írónő. Nagy népszerűségnek ör­vendő regényei magyarul is meg­jelentek: (Száll a fehér madár, csa­ládi kör, és Lámpást adott kezem­be az úr). 160 éve, 1801-ben e napon halt VLAGYIMIR MAKOVSZKIJ meg DANIEL CHODOWIECKI né­met festő és rézkarcoló művész; Több mint 2000 rézkarca közül jelentősek a Lessing, Goethe, Schil­ler és Cervantes műveihez készült Illusztrációi. 15 éve, 1946-ban ezen a napon alakult meg nálunk a Baloldali Blokk. 15 éve, 1946-ban az amerikai képviselőház sztrájkellenes tör­vényjavaslatot fogadott el. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 100 éve, 1861 februárjában született NYIKOLAJ ZELINSZKIJ szovjet-orosz vegyész. Kidolgozta a ciklus szénvegyületek új el­méletét és munkássága úttörő jellegű az olajkutatás terén, ö ta­lálta fel a szénbetétes gázálarcot. 170 éve, 1791-ben e napon született ERNST ALBAN német fel­találó, a gőzgép egyik úttörője. Munkavédelmi kiállítás a Mátravidéki Erőműnél Államunk milliókat költ a dolgozók egészségének és testi épségének védelmére. A biz­tonságos munkakörülmények megteremtésére minden üzem­ben és egyéb munkahelyen tö­rekednek; A Mátravidéki Erőműnél is nagy gondot fordítanak arra, hogy a dolgozók egészségét és testi épségét veszélyeztető munkahelyeken megfelelő vé­dőberendezések álljanak ren­delkezésre. A dolgozókat állan­dó munkavédelmi oktatásban részesítik. Ezt a célt szolgálja a február 6-án megnyitott munkavédelmi kiállítás is, amelyet a> lakótelepen levő kultúrhelyiségben rendezték meg. A kiállításon szemlélte­tik, hogyan kell egyes gépeket berendezéseket használni, ugyanakkor felhívja a figyel­met, hogy a helytelen kezelés­sel milyen veszélynek, balese­teknek teszik ki magukat a dolgozók. A kiállításon bemutatásra kerül az üzemi, közlekedési balesetelhárítás módja, de fog­lalkozik a háztartási kisgépek — mosógép, padlókeféló, vil­lanytűzhely, vasaló és egyéb használati tárgyak — helyes és helytelen használatával is. E hasznos és tanulságos kiál­lítás egy hónapig tart EGRI VÖRÖS CSILLAG Számíthatsz rám EGRI BRODY Sziklák és emberek GYÖNGYÖSI PUSKIN Zápor GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sabella nagymama HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fekete-tenger lánya HATVANT KOSSUTH Ember született HEVES Kard és kocka pEtervasára Ballada a katonáról FÜZESABONY Sztyeppék csendjéről 0 Csipkerózsika az apci általános iskolások műsorán Az Apci Általános Iskola ne­velőinek rendezésében az isko­la legifjabb tanulói nagy si­kerrel mutatták be Ignáczi Rózsa Csipkerózsika című me­sejátékát. Az előadás mindkét napján telt ház volt és a szép számú közönség nagy tapssal jutalmazta a kicsiny szereplő­ket, akik pompás jelmezükkel színessé tették az előadást. A szép előadásért elismerés illeti a nevelőket, szereplőket és Kovács Imre bácsit, aki szor­galmas munkával festette a díszleteket. •■•iitiiiiiiiiiiiiiitiKiiRiiaiiiittitiiitiitiiiiiiiir'UliVHittiiiBiiiiMtiiuiiiiiiiitiiiiiitHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiniitititiiniiiiiiiiiiuitiiitiiiiiituiititiiiiiiKtiiiiitiiuiiikiiriviiRitaiiiuiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiuiniiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiviiiniiiiiiiiiRiiiiiiiians'iiiiiitinituiiiiiiiniiiitiutiui HORúéTR JÓZSEF: rencsés befejezte. Sokáig mé­lyen hallgattak. Júlia szólni sem tudott a meglepetéstől. Száguldva keringtek gondola­tai. — Mit gondolsz — kérdezte végül —, hol lehet ez a Bor- siczky? — Fogalmam sincs; Lehet, hogy soha többé nőm kerül elém. wmjtfiwr (32) De vajon él-e? És az arany? Amely a csóka- vári erdő szélén, azon a tisztá­son, az öreg fa mohos oldalá­nál, egy méternyire a föld fel­színétől pihen, s őt várja? Erre a gondolatra elborzadt. Majd­nem felkiáltott: nem, soha töb­bé nem! Memyei, a sofőr, gyöngéden költögetni kezdte. Ügy tett, mintha most riadna föl álmá­ból. — Szerencsés elvtárs... hány szám alatt lakik? — Tizenkettő. — Akkor ez az. Tessék, itt a táskája. Jobban van, Szeren­csés elvtárs? — Igen, azt hiszem, rendbe­jöttem az úton — motyogta Szerencsés. Memyei pedig mo­solygott a bajusza alatt: ajaj, mi lesz most, ha Szerencsés fel­megy, s' az asszony észreveszi rajta a korhely kedés nyomait! Szerencsés felbotorkált a la­kásba. Lábai rogyadoztak. Uj- jával tétován megnyomta a csengőt. Júlia tüstént ajtót nyitott. Sebtében felkapott pongyoláját a kezével fogta össze. Meglát­szott rajta, hogy le sem húnyta a szemét az éjjel, ébren tartot­ta az aggodalom. — Na, végre, hát mi ez? Azt mondtad, nyolc—kilenc óra kö­rül hazajössz! — Menjünk be, Júlia! — mondta Szerencsés és gyöngé­den betuszkolta Júliát. Az asszony a villany fényé­nél megpillantotta Szerencsés arcát és hátrahőkölt. A férfi két szeme mélyen behúzódott gödrébe. Alatta mély, kék ár­kok húzódtak. Cserepes volt a szája széle. Az egész arc meg­fonnyadt, összeesett Még so­hasem látta ilyennek a férjét. Lángnyelv tört ki belőle. — Ügy? Leittad magadat? Szégyen, gyalázat! Egy osztály- vezető, a munkások szeme lát­tára! — Júlia — kérlelte Szeren­csés, összeszedve maradék ere­jét —, ne kiabálj. Éjszaka van. Júlia sími szeretett volna. Észrevette, hogy Szerencsés tá­molyog, amint a szoba felé tart. Bizonyosra vette, hogy még mindig részeg. Többé egy szót sem szólt hozzá. Durcásan le­dobta magát az ágyra és a fai felé fordult. Szerencsés is levetkőzött, s lefeküdt. Erőlködve gondolko­zott. Mit tegyen? Mit mondjon Júliának? Te jó ég, Júlia visz- szafojtva szipog. Ezt nem le­het elviselni. — Júlia — érintette meg gyön­géden a vállát —, Júlia, figyelj ide. — Hagyj békén! — rándított a vállán az asszony —, nem va­gyok rád kíváncsi. Istenem, ho­vá süllyedtem? Egy részeg disznó hever mellettem. — Júlia! — ismételte halkan, szárazon Szerencsés —, én nem vagyok részeg. Térj észre. — Nem? — pattant fel fekté­ből Júlia. — Még tagadod? Hát nincs benned szégyenérzet? — Mondom, hogy nem va­gyok részeg. Ó, bárcsak részeg volnék, Júlia, ó, ha kiderülne, hogy csak részeg vagyok ... De nem. Hallgass meg. — Elmondom neked, mi tör­tént. Elmondom, bár lehet, hogy okosabb lenne, ha hall­gatnék, ha soha sem tudnád meg az igazságot. Hanem azt hiszem, megfulladnék, ha el­hallgatnám előtted. Júlia, én ma megtudtam, ki vagyok! Júlia hirtelen felült az ágy­ban és megborzongott. Szem­ügyre vette a férjét. Semmit sem kérdezett, csak várakozó­an nézett az arcába. Szerencsés hanyatt feküdt és tenyerét a feje alá rejtette. A tekintete a messzeségbe révedt. Halk, monoton hangon pereg­tek elő szájából a súlyos sza­vak. Elmondta Júliának teljes életét. Júlia gyakran felszisz- szent, s közbevetett egy-egy iz­gatott kérdést. Aztán megbű- völten hallgatott tovább. Időn­ként megremegett. Szerencsés megfogta a kezét, s megnyug­tatta. Ügy folytatta tovább el­beszélését. Kivilágosodott, amire Sze­megviseli az elbeszélés, és még majd összeroppan. De most csodálkozva kellett látnia, hogy története korántsem gya­korolt ilyen benyomást az asz- szonyra. Amikor végül Júlia megszó­lalt, tárgyilagos szárazsággal foglalta össze gondolatait: — Ez az egész a mi titkunk marad, fiam. Soha, senkinek sem szabad megtudnia. — Megértem, hogy halálo­san gyűlölöd ezt a Borsicz- kyt, mégis hagyd futni azt a bért. bosszú gazem- Nem a a fon­— Nem baj — vágta rá Júlia. Szerencsés figyelmét nem kerülte el ennek a megjegyzés­nek hangsúlya. Júlia hangjá­ban élesen csattanó indulat és bizonyos fajta megnyugvás ele­gyedett össze. A férfi Júliára emelte fürkésző tekintetét: — Nos, Júlia, hát mindent tudsz. Mi legyen ezután? Júlia felkelt és pongyolában fel s alá sétált a szobában. Sze­rencsés attól félt, hogy nagyon tos, nem. Ha­nem... Matej- ka András meghalt. Sze­rencsés János él. Istenem, milyen külö­nös az élet! mondd biztos benne, rátalálsz az arany rej­tekhelyére? Szerencsés megreszketett. Felugrott az ágyról és meg ragadta Júlia vállát: — Júlia, én többé hallani sem akarok arról az aranyról! Én... azt akarom, hogy az az átkozott, gyilkos gazember megbűnhődjék! Fogják csak el, dugják fegyházba! Bosszút akarok állni megrabolt élete­mért, Júlia. Nekem, igenis ez a fontos, nem az a nyomorult arany! Júlia csodálkozó tekintettel nézett Szerencsésre. (Folytat juk4

Next

/
Oldalképek
Tartalom