Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

1961. február 1., szerda NEPCJSAO s Jól szerepeltek Er művelődési otthon » Vasárnap, az ecsécLiek örömét re és szórakoztatására, a Gyön­gyös városi Művelődési Otthon művészeti csoportjai egész dél­utánt betöltő műsort adtak. A helyi kultúrotthonban több mint 300-an hallgatták meg az énekkar, a balettcsoport és né­hány szavaló előadását. Igen tetszett a nézőknek Ménesi Gabriella balett-száma, s ugyancsak nagy tapsot kapott Szövetkezetünk egy év < Már kora reggel szinte ünne­pi hangulat lett úrrá Kerekha- raszt község utcáin a zárszám­adási közgyűlés napján. Minde­nütt derűs, mosolygós arcokat lehetett látni. Délután 2 órakor, a szépen feldíszített kultúrotthonban már együtt volt az Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága, hogy meghallgassa az egyévi munka számvetését. Eljöttek a meghívottak is: a járási párt- bizottság, a Selypi Cementmű­vek, a járási tanács küldöttei, a termelőszövetkezet patronálok Gulyás László, a termelőszö­vetkezet párttitkárának meg- ' ovitó szavai után Kovács Ist­ván tartotta meg gondosan ösz- sy eállított zárszámadási beszá­molóját. A beszámolóból kide­rült, hogy igen sokat fejlődött egy év alatt a termelőszövetke­zet. Jelentősen megjavult a munkafegyelem, növekedett a közös vagyon és a tagok jöve­delme. A jó vezetés, a tagok lelkiis­meretes munkája meghozta gyümölcsét. A zárszámadási beszámoló adatai szerint a ta­gok részesedése munkaegysé­genként 40,11 forint, ami jól végzett, becsületes munkát iga­zol. A hallgatóság nagy meg­Elbocsátások Chryslernél és Fordnál Az amerikai Chrysler Autó- művek hót szerelőüzeme közül a múlt héten hármat bezártak, ezt megelőzően már 1500 mun­kást bocsátottak el. A Ford Mű­vek 11 szerelöüzeme közül há­romban beszüntették a sze­mélygépkocsik szerelését. En­nek folytán 5135 alkalmazott vált munkanélkülivé — jelenti a nyugatnémet „Welt”. A Heves megyei Tűzrendészen Osztályparancsnokság felhívása A hideg idő következtében a tüzelőberendezések fokozottabb mértékben vannak igénybe vé­ve. A jelenlegi időszakban gya­kori a fűtés tűzrendészet! sza­bályainak megszegéséből kelet­kezett tűzeset. A tűzrendészeti szabályta­lanságok megszüntetésére és ezzel együtt a lakóházi tűzese­tek megelőzésére hívjuk fel a dolgozók figyelmét. Különösen szükséges, hogy mindenki a sa­ját érdekében tartsa be az alábbi tűzrendészeti előíráso­kat: A tüzelőberendezések kör­nyékén egy méteres körzetben könnyen gyűlő anyagot elhe­lyezni tilos. A tűzhely ajtaja elé védőle­mezt helyezzenek el, amely megakadályozza azt, hogy az esetleges kihulló parázstól a padozat meggyulladjon. A használaton kívüli füst­csőnyílásokat éghetetlen anya­gokkal zárják el. A szülők ne hagyják felügye­let nélkül gyermeküket, mert országos viszonylatban a ma­gukra hagyott gyermekek már eddig is sok tüzet okoztak és nem egyszer a tűzzel gondatla­nul játszó gyermek is életét vesztette. A szülők ne helyezzék el a gyermekágyat a tűzhely köze­lében, mert a sugárzó hőtől az meggyulladhat, ami végzetes tragédiához vezet. A tűz gyújtásához, élesztősé­hez tűzveszélyes folyadékot ne használjanak, mert ilyen do­logból is fordult már elő súlyos kimenetelű baleset. Toronyai István, tűzoltószázados, tűzrend. osztályparancsnok Új, nagyhatású baromfigyógyszer gyártását kezdték meg A baromfitífusz és a kok- cidiózis évről évre nagy pusz­tításokat okozott az ország baromfiállományában. E két veszedelmes betegség megelő­Munkások — szövetkezetiek A napokban tartotta a hatvani Béke Termelőszövetke­zet zárszámadó közgyűlését. Ez alkalomból megjelentek a ter­melőszövetkezetet patronáló vasutas dolgozók is. A közgyű­lés után meleg, baráti beszélgetést folytattak a patronálok a szövetkezet dolgozóival. A közgyűlésről lapunkban képesri­portban számolunk be. zésére eddig külföldről hoztak be kisebb mennyiségben Fura- solidon nevű gyógyszert, amely a tapasztalatok szerint a fer­tőzött szárnyasok emésztőcsa­tornájában gyorsan elpusztít­ja a káros baktériumokat. A boramfitenyésztő üzemek­ben jól bevált gyógyszer kí­sérleti gyártását már a múlt év végén megkezdte a Chinoin Gyógyszerárugyár, most pe­dig hozzáfogtak az üzemi gyártáshoz is. A szakemberek számítása szeriét az év első hónapjaiban már hazai -gyártású Furasoli- don-gyógyszerrel elégíthetik ki a gazdaságok teljes igényét, s így — a megelőző eljárásokat alkalmazva, érzékeny károktól mentik meg a népgazdaságot. (MTI) Félévszázad után Búcsúztatott a Heves megyei Nyomdaipari Vállalat, özvegy Erdélyi Istvánná, aki 48 év óta dolgozik a vállalatnál, nyugdíjba ment. Az őszülő „Annuska néni”, akit a, vállalatnál mindenki szeretett, otthagyja régi munkahelyét, ahol majd fél évszázadig dolgozott becsülettel. Emlékezik: — Tizenkétéves kislány voltam, mikor felvettek kifutó­nak. Később kiszolgáló lettem, majd a csomagolóbe kerültem, és most innen is megyek nyugdíjba. Február 1-én már nem jelentkezik munkahelyén, de azért, mint mondja, belátogat majd, sőt szeretné, ha minden hónapban egy hetet dolgozhatna. Erre ígéretet is kapott. Nyug­díjazása alkalmából a vállalat igazgatója. Mandula Ernő bú­csúztatta, aki egyben a hűséges munkatársnak a szakma ki­váló dolgozója jelvényt és a velejáró egyhavi fizetést adta át. Munkatársai, régi kollégái is szeretettel búcsúztak Aipiuska nénitől, ez alkalomból kívánunk mi is jó egészséget a szakmá­jában fél évszázadot eltöltő Erdélyi néninek. i (kisbé) 50 millió forint takarmánymagvak felvásárlására Az idén tovább növekedik megyénkben a szántóföldi ta­karmánymagvak termelése, mert kifizető a vele való fog­lalkozás. Termelőszövetkeze­teink élnek is ezzel a lehető­séggel. Már az elmúlt gazdasá­gi évben is komoly területi fej­lődés történt a takarmánymag­vak termelésében. Az eddigi 15 ezer holddal szemben tavaly a mezőgazdasági aprómag terme­léssel együtt 25 ezer holdon termeltek vetőmagot. A területtel együtt növeke­dett a magtermelés mennyisé­ge is. 1959-ben csak 400 vagon vetőmagvat termeltek a me­•• „.„„„niiiiiiraiiiiiiiitiiiiiiiiiHitiiHiu^otuiuiiiBuiiiioi'ifiitMiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiMtiiiiiiiiiiiiirtinMiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiii iiiiB'i|iiiiiiiiiii»iftn«i!iiiiiiiiiiiiiiiauiiiiii|iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«tiiiiiHii'iiiiiiiiiiiiitiaiiitiiiiiiiriiiiiiiiiiaiiJitiiiiiiiiiaHiiiiiii w fémet elvtársat keresem. — A Magnéziumüzem­ben keresse... ott megtalálja. A Magnézium-üzem hatal­mas csarnokában barátságos, meleg levegő fogad. A retor- tás kemence felől árad a for­róság. Egy fiatal szerelő igazit útba, mutatja a magasban le­vő üvegfalú művezető-irodát. Az elektromos kemence mel­lett keskeny, magasba kúszó vaslépcsők vezetnek az eme­leti „üvegkaitkához”. De hiába a lépcsőmászás. Német elvtár­sat nem lelem. — ... akkor a pártirodában nézze meg... A pártirodában valóban rá­akadok Német Dezső elvtárs­ra. Az asztalon — előtte — könyvek és ceruzasorokkal te­lerótt papírlapok. A Moszkvai Nyilatkozat anyagát tanulmá­nyozza éppen. Beszámolóját készíti. A taggyűlésre. Magas, derék ember. Mind­össze negyvenkét éves, de idő­sebbnek tetszik. És ezt a haj teszi. A megőszült, kifakult haj. — Huszonöt éves korom óta ilyen. Akkor még tetszett is ez a hajszín — magyarázza mo­solyogva. — Most meg már azt szeretném, ha fekete len­ne. Dehát... úgy vagyok vele, hogy nem fáj, elbírom. Es komolyra fordítva a szót, "■"inkájáról kezd beszélni, "^ndennapi életéről, amely ‘ -"gernyi munka közt telik el s‘t az Apci Fémtermiában. Gazdasági vezetés és politikai ’"unka. E két fontos területen ’-övetel tőle kemény helytál­lt az élet. Mert Német De- —ő, a Magnézium-üzem veze- és a gyár párttitkára egy s-’~mélyben. Egyszerű, tömör mondatok­A fák gyümölcsöt teremnek Egy kohász-párttitkár portréja ••• ban fogalmaz. Nem az a fajta ember, aki a meglepőbbnél meglepőbb „storykat” ontja, aki kiszínezett, ritka történe­tekkel hozakodik elő. Amit mond, az nyers, keresetlen és forma nélküli. Ezekből a képekből kell, hogy kiteljesed­jék, s jellemző vonásaival eggyéálljon a róla készített portré. Reggel korán, még fúvás előtt érkezik a gyárba. Ke­mencétől kemencéig jár, mun­kásokkal beszélget: nincs-e valami baj, valami hiba a be­rendezésekben. S utána asztal mellé ül, hogy elkészítse az előző napi termelés-jelentését Majd műszaki megbeszélés kö­vetkezik, referálás a vállalat vezetőinek, politikai megbeszé­lések — ezek a tennivalók töl­tik ki munkaidejének minden percét. Pártügyek intézésére a délutáni órákban kerülhet sor. Ilyenkor szervez, agitál, érvel, meggyőz, vagy a szükséges ad­minisztrációkat végzi. A z Apci Fémtermia Válla- lat kis üzem. Munkás­létszáma 190—200 fő között mozog. Az ember — különö­sen, ha párttitkár — szinte mindenkit ismer. Érthető és természetes ez, hiszen gyakran emberi dolgokban kell dönte­nie, tanácsokat adni. — Ha férj, feleség összekoc­can, azt is tudom. Mert el­mondják nekem és segítséget várnak. Az ellentéteket leg­többször sikerül feloldani, de előfordulnak olyan esetek is, mikor erélyesebb lépésekre kényszerül az ember. Német elvtárs elmesélt egy szomorúan végződő esetet... N. N., ötcsaládos apa részeg­ségre adta a fejét, s minden pénzét elitta. Otthonról éjsza­kákra, napokra kimaradozott. A gyárban végzett munkája el­len is komoly kifogásokat emeltek. Borgőzös fejjel állí­tott be munkahelyére. Haza­küldtek. Aludja ki a bor­mámort. Másnap újra ismétlő­dött az egész. A részegség. A hazaküldés. Felesége vörösre duzzadt, kisírt szemmel kérte a gyári kommunistákat: térít­sék eszére a rossz úton járót A rábeszélés, a szép szó azonban mit sem ért. A férfi apróbb- kisébb „kihagyásokkal”, de ren­dületlenül ivott. Szemernyit se változtatott könnyelmű élet­módján. Mindent megpróbál­tak vele — másfél évig, hogy javulásra bírják. És másfél évi keserves kínlódás után — nem tehettek mást! — elbocsátották az üzemből... Családi életek összekúszált szálai is rendre kibogozódtak itt a pártiroda apró szobájá­ban. Volt eset, hogy már a bí­rósági döntés is megszületett, amely a fiatal házasok törvé­nyes elválasztását rögzítette. A pártszervezet meggyőződött ar­ról, hogy a fiatalok még min­dig szeretik egymást. Behívat­ták a férfit, a nőt — és külön- külön elbeszélgették velük..Az­tán mindkettőjüket is az iro­dába „rendelték”. És megtör­tént a kibékülés, a „volt” férj s a „volt” feleség megcsókolta egymást. Üjra házasságot kö­töttek. S most olyan boldog dolgok szépen nem rendeződ­nek. Késő este búcsúzik el a gyár­tól. S a gyárkapuban már ott várja őt felesége és kétéves kisfia. Pestről kerültek ide a Mátra alji faluba. Német elv­társ kilenc, a családja két esz­tendeje váltak meg a főváros zajától. Tíz-tízenkét éve dolgo­zik műszaki vonalon, mint ve­zető. Múltbeli életéről keveset beszélt Dunántúli parasztfiú­ból edződött munkássá. Első gyerek volt a hattagú család­ban. Életében, mint annyi más ember életében, sok hétközna- pian tipikus vonás lelhető fel. Városról városra dobta a sors, a munkakeresés. Aztán katona­ság, frontszolgálat hadifogság. Az ő életébe keményen bele­szólt a háború — majd har­minc éves volt mikor megnő­sülhetett 1VI őst itt lakik családjával 1TJ- a gyár lakótelepén. Ta­karos házacskában. A házban fürdőszoba, rádió, szép búto­rok. S a ház körül parányi kert. Itt foglalatoskodik, ha ke­vés üres ideje akad. Kopár még a kertecske, de egy-két fát már elültetett. így teleped­nek le most már itt az embe­rek, hogy nemcsak az életüket, rendezik be, hanem a kertet, a tájat is. A Német-psalád is így telepedett meg az apci gyár szomszédságában. A tájon gyá­rat építettek, amely egyre tere­bélyesedik, és munkát ad az ittlakóknak egy életen át. A kertbe fákat ültettek el, amely gyümölcsöt hoz majd. S a gyü- möcsök húsában a munkálko­dás örömét ízlelhetik. A mun­ka örömét, amely leginkább jellemzi az embereket itt — a Mátra aljában. Pataky Dezső gyében, de 1960-bam már 760 vagon vetőmagot vásároltak fel állami szerveink. Ezzel ter­melőszövetkezeteink a rend. j- vüli időjárás ellenére is igen komoly bevételhez jutottak. Mégis elmondhatjuk, hogy szö­vetkezeteink nem használtak ki minden lehetőséget a vető­magtermesztésben, bár a múlt évi eredményeik dicséretet ér­demelnek. Ha megvizsgáljuk az elmúlt tízévi átlagtermést, azt kell megállapítanunk, hogy egy-két növény kivételével, az 1960- as átlagtermések túl­szárnyaltak mindenegyes átla­got. Termelőszövetkezeteink a tájtermelésnek megfelelően már nem termelnek annyiféle magvat, mint a korábbi évek­ben. A nagyüzemi termelésből következik az, hogy a vetésfor­gó célszerű kialakításával egy- egy szövetkezet csak három— ötféle vetőmag termelésével foglalkozik. Ebben az évben ez az arány tovább fog javulni. Újabb területi növekedéssel is számolhatunk. Az idén közel 30 ezer hold területen történik vetőmagtermelés. Természete­sen ezzel együtt jár a mennyi­ségi emelkedés is. A múlt év­ben felvásárolt vetőmag meny- nyisége 760 vagont tett ki. 1961- ben 900 vagonra számí­tunk. Ha forintértékben vizs­gáljuk, láthatjuk, hogy az el­múlt évben 30 millió forintot fordított az állam vetőmagvá­sárlásra, az idén ez az összeg már 50 millió forintot tesz ki. Ez komoly növekedés, de szük­séges, mert megnövekedett a korábbi évekhez viszonyítva a vetőmagkereslet mind belföl­di, mind külföldi piacon egya­ránt. Külföldi megrendelőink nemcsak nálunk szerzik be a szükséges vetőmagjukat, , ha­nem saját leromlott vetőmag­jukat behozzák hazánkba és a mi hazai klímánk hatása alatt ezek a vetőmagok minőségileg feljavulnak és úgy viszik visz- sza a külföldi államokba^ Ez egyben igen komoly deviza- bevételt is jelent a népgazda­ságnak. Nagy Istvérn megértésben, szerelemben te­lik az életük, mintha nem tör­tént volna közöttük az ég egy világon semmi. „Salamoni döntés” is szüle­tett a gyári pártszervezet iro­dájában. p1 gy kommunista bri­•Lj gádtag és egy párton- kívüli brigádvezető között ösz- szezördülés történt. Valami semmitmondó, apró, bagatell dolog miatt. És egész fergeteg kavarodott belőle. Mert a vé­gén már presztízs kérdést csi­náltak abból, hogy kinek az „igazsága” győzzön. A pártszervezet tüzetes vizs­gálatot tartott ebben az ügy­ben. És alaposan megmosta a hiú „kakaskodók’*- fejét. — Utólag regisztrálva a tör­ténteket, újra és újra el kell mondani azt, hogy nincs sem­mi értelme az ilyen „hatalmi” tusakodásoknak. A kommunis­ta nem élhet vissza politikai hatalmával személyi, egyéni dolgaiban. A kommunistáknak nem az a feladata, hogy szün­telenül „leleplezze” a párton- kívüli vezetőt s ezáltal lejáras­sa vezetői tekintélyét. Ellenke­zőleg: ha hibát észlel, hívja fel azokra az illető figyelmét és segítsen a hibák orvoslásában. Mert ha nem ezt teszi, a hibák súlyosabbá válnak s ez meg­mutatkozik a termelésben is. Az egészségtelenné vált mun­kalégkör jóra nem vezethet Ilyen „ügyek” teszik gond­terheltté Német Dezső elvtár­sat. Ezek a feladatok fáraszt­ják. Mert nem nyugszik addig soha, amíg egy-egy emberi probléma elintézetlen, amíg a tétlen a gyöngyösi lövészeti csoportjai Dankóné, szavalatáért. A mű­sor után a Hazafias Népfront megvendégelte a szereplőket, s igen jó hangulatban búcsúztak el az ecsédiektől. Mi, ecsédiek, nagyon szeret­nénk, ha minél gyakrabban el­látogatnának hozzánk, s szeret­nénk. ha az ő segítségükkel új­jászerveznénk az ecsédi ének­kart is. Nagy Piroska sokat fejlődött ilatt. .. elfedéssel nyugtázza e beje­lentést, és a mosolygó arcokról le lehet olvasni a belső gondo­latot: érdemes volt dolgozni, biztos jövő áll előttünk. A termelőszövetkezet elnöké­nek beszámolója után igen sok hozzászólás, javaslat és fel­ajánlás hangzott el a tagok és a patronálok részéről. A köz­gyűlést vacsora követte, majd utána a cigányzene hangjaira táncra perdült a termelőszövet­kezet öregje-fiatalja. Jó ked­vük bizonysága volt az egyre szépülő életüknek. (Gólya I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom