Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

I Ml. február 25., szombat NEPOJSÄO J* Hz új szakmányrendezésröl tárgyalt a petöfiitányai nagyaktíva-értekezlet A MATRAVIDÉKI Szénbá­nyászati Tröszt és különböző üzemeinek vezetői, párt- és pár- tonkívüli aktívái megbeszélést tartottak és megvitatták az új szakmánybérezés tapasztalata­it és a soron következő fel­adatokat. Morvái László elvtárs, tröszt új párttitikára tartotta beszámolót. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy nagyon fontos kérdés az, hogy az új szakmányok beve­zetésének idejére minden dol­gozó megismerje a párt- a szak- szervezeti és gazdasági szervek álláspontját, s minden dolgozó tisztában legyen saját felada­taival. Az aktívaértekezleten jelenlevő vezetők, párt-, szak- szervezeti KISZ-aktívák és a szocialista brigádvezetők fel­adata, hogy az értekezleten el­hangzottakat a munka minden frontján tudatosítsák. A szakmányrendezés szüksé­gességét igazolja az, hogy 1957- től a Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt bányáiban a mű­szaki fejlesztés és főleg gépe­sítés terén jelentős előrehala­dás történt. A korábbi évek jórészt kézi jellegű munkája sok helyen megváltozott a kor­szerű biztosítás és a különbö­ző gépek alkalmazása követ­keztében. Ha a jelenlegi szakmányok alapján megállapított különbö­ző munkafolyamatok időméré­sét összehasonlítjuk a reális helyzettel, meg kell állapíta­nunk — mondotta Morvái elv­társ —, hogy a kiszabott nor­maidő és a tényleges ráfordí­tási idő között nagy eltérések vannak. A különböző üzemek­nél és csapatoknál változó a technikai korszerűsítés. A jobb munka és a helyes üzemszer­vezés még nagyobb eltéréseket mutat. Időszerű a reális felmé­rések alapján kialakítandó új szakmány és ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint a Petőfi- •lftáróban végzett néhány fej­tési felmérés, mely szerint egy műszak során egy dolgozó 6,54 köbméter szén jövesztésére 22 percet fordít a norma szerinti 161 perc helyett. Majdnem nyolcszorosán magasabbra sza­bott normaidő a tényleges rá­fordításnál! Ez az illegális ke­reseti lehetőség onnan adódik, hogy a jelenlegi normaidőt mind a fejtésnél, mind a rako­dásnál a csákányos jövesztési alapján szabták meg. MINDEN ÜZEMNÉL egyik legsúlyosabb probléma a sok veszteségidő. Százalékos érté­kelés alapján Morvái elvtárs bizonyította, hogy milyen füg­gőségi viszony van az összes veszteségidő — ami a tröszti szinten magas 29,2 százalék — a munkásoktól függő, a tőlük független, de elkerülhető és az el nem kerülhető veszteségidők között. A százalékos értékelés alapján világos. hogy a jobb technológiai, a műszaki feltéte­lek biztosítása és a jó üzemi szervezés a munkásoktól füg­getlen, de elkerülhető veszte­ségidőt alaposan csökkentheti, ami viszont a termelékenysé­get növeli. (A munkásoktól független, de elkerülhető vesz- tesógidő Szűcsiben 12,6 száza­lék, Petőfi-altárónál 5,4 száza­lék.) A veszteségidők eredőit és csökkentési lehetőségeit ponto­san még részletezni nem lehet, de a felmérés már eddig is sok tanulságot adott, s remény van arra, hogy a fellelhető hibákat kiküszöbölve a termelékeny­ség növekedni fog. Morvái elvtárs közölte, hogy szakmányrendezés célja a jelenlegi bérszínvonal megtar­tása mellett a teljesítmények növelése. Ezt elsősorban a ter­melés előfeltételednek biztosí­tásával, a gépek, a munkaidő jobb kihasználásával, újítások­kal és műszaki fejlesztéssel ér­hetjük el. Természetes az, hogy az elemzések kapcsán megálla­pítandó új szakmánybér a szo­cialista igazságérzet alapján születik meg. Továbbra is célunk, a mi­nisztérium által meghatározott határidő előtt egy hónappal, tehát június elején az új szak- mányokat bevezetni. A beszámolóból, de a hozzá­szólásokból is súlyponti kér­déssé vált a műszaki középká­derek munkájának fontossága és felelőssége. Az a véleményünk — közöl­te Morvái elvtárs —, hogy ami­kor az üzemek megkapják az új szakmányt, alaposan fel kell, hogy készítsék a dolgozókat el­sősorban politikailag, de szak­mai vonatkozásban is. Részle­tesen meg kell magyarázni, mi­ből tevődik össze a szakmány, mennyit kell azért teljesíteni, hogy a szakmánybán meghatá­rozott béreket a dolgozók meg tudják keresni. A párt, a szak- szervezet és a gazdaságvezetés feladata, hogy az ilyen irányú munka zökkenőmentesen és megelégedést kiváltva folyjék. Morvái elvtárs beszélt a bé­rek és teljesítmények alakulá­sáról. — „A múltban ezt a kérdést elhanyagoltuk. Ebből adódott, hogy amikor a bérek emelkedtek, a teljesítmények viszont csökkentek”. Ferde ha­ladás volt ez. Számokkal is iga­zolta állítását: 1958—60 között a bérek így alakultak: 2139— 2250—2310 forint. UGYANAKKOR az egy főre eső összüzemi teljesítmény ,tonnára és műszakra viszonyít­va 1313—1293—1246 kilo­gramm volt. Közös nevezőre kell tehát hozni a bér és teljesítmény arányát. A feladat komoly, nagy elhatározást, körültekintő munkát, s minden dolgozó ré­széről szocialista igazságér ze- tet követel. Fokozza a feladat nagyságát, hogy a munka biz­tonságának növelésével, a bal­esetek csökkentésével kell azt végrehajtani. A beszámolót élénk vita követte. Földi Gyula A békemozgalmi feladatokat és a tavaszi mezőgazdasági munkákra való készülést vitatták meg a Hazafias Népfront megyei bizottságának ülésén Lapunk tegnapi számában közöltük: február 23-án Eger­ben ülést tartott a Hazafias Népfront Heves megyei bizott­sága. A tanácskozáson Otta István vezérőrnagy, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja a nemzetközi hely­zetről, a békemozgalom Idő­szerű feladatairól tartott elő­adást. Beszéde első részében a szovjet hadsereg megalakulá­sának 43. évfordulójára, törté­nelmi jelentőségű győzelmeire, a magyar és szovjet nép fegy­verbarátságára emlékezett. Ki­emelte, hogy napjainkban is szorosan összefügg a béke és a szovjet hadsereg ereje. A továbbiakban a Moszkvai Értekezlet Békekiéltványának szellemében vázolta a háború elkerülhetőségének lehetősé­geit. Hangsúlyozta, hogy a Ha­zafias Népfront feladata a ki­áltvány széleskörű tudatosítá­sa. Az emberiség addig nem lehet nyugodt, míg fegyverben állnak az imperialista hadse­regek. Világosan kell látni a népeknek: két tábor van a vi­lágon és senki sem lehet kö­zömbös a háború és a béke kérdésében. A szocialista or­szágok békeakarata őszinte, nincsenek hódító céljaink, pí- acproblémáink. A rablószán­dékú burzsoázia népei előtt el­ferdíti a szocialista tábor bé­ketörekvéseit. Fontos, hogy a mi népünk tisztán lássa a vi­lágon megváltozott erőviszo­nyokat. Az imperialistákat nem a háború pusztító volta riasztja vissza annak kirob­bantásától, hanem a győzelem kilátástalansága. A szocialista tábor egysége, tömege, techni­kai fölénye, a gyarmati népek és a kapitalista országokban dolgozó népek békeakarata erős bástyaként áll szemben a háborús törekvésekkel. 'Beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy nálunk a termelőmunka sikerei is aktív formája a békeharcnak. Meg­győződéssel kell végezni mun­kánkat, hogy valamennyien érezzük az egyéni felelősséget a békemozgalomban. A második napirendi pont előadója Molek Jenő, a megyei tanács VB-elnöhelyettese, a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről be­szélt. Bevezetőjében az MSZMP Központi Bizottsága február 17-1 értekezletéről ki­adott közleményt ismertette. Vázolta megyénk szociális szektorainak helyzetét és fel­adatait. Megyénk tsz-einek jelenleg 63 000 tagja van és ebből 53— 55 ezer tag vehet részt a közös munkában. Ha ehhez még a több mint 13 000 családtag is hozzájárul elegendő lesz a munkaerő. A népfrontnak is feladata mozgósítani, hogy minden tag kivegye részét a munkából. Fontos dolog — hangsúlyozta az előadó —, hogy a népfront­bizottságok tagjai is szószólói legyenek a tsz-ekben, a terü­let családoknak való kiosztá­sának, a premizálás elterjesz­tésének és a százalékos alapon való területkiosztásnak. A tervtárgyaló közgyűléseket vi­tafórumokká kell tenni, ahol érvényesül a szövetkezeti de­mokrácia, hogy a tervek a tag­ság és az állami érdekek mesz- szemenő figyelembe vételével készüljenek. Végül a szakmai és általános műveltség növelé­sére hívta fel a figyelmet az előadó. A beszámolókat élénk vita követte. (R) Lengyel—magyar baráti estet rendeztek Csányban Február 22-én, kedden a csá- nyi Hazafias Népfront lengyel —magyar baráti estet rendezett. Az esten megjelentek a Len­gyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége mellett működő „Lengyel Kultúra Háza” veze­tői és munkatársai. A fogadá­son — amely a községi tanács nagytermében történt — Jan Bystrzycki elvtárs, a Lengyel Kultúra Házának vezetője, be­szédet mondott, hangsúlyozta, hogy a magyar és lengyel nép barátsága több évszázados tör­ténelmi tradíciókkal rendelke­Sikert hozott az ősbemutató az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán, ahol már második hete telt ház előtt, nagy siker­rel játsszák Kabalevszkij Da­lol a tavasz című nagyoperett­jét. Amint erről már beszá­moltunk olvasóinknak, Ma­gyarországon első alkalommal Egerben mutatták be ezt a szovjet operettet, s a plakátok is mutatják, hogy a kéthetes si­ker után még egy hétig játsz- szák Kabalevszkij operettjét. ★ Beszámolunk7 olvasóinknak arról is, hogy Egerben, a Már­tírok tere 1. szám alatt meg­nyílt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete és a színészek közös klubhelyisége, ahol rendszeres ismeretterjesz­tő előadásokat, vitákat rendez­nek, lehet sakkozni, kártyázni, televíziót nézni és zenét hall­gatni. A klub nagy népszerű­ségnek örvend, esténként rend­szeresen látogatják mind a szí­nésze)?, mind az orvos-egész­ségügyi dolgozók. • • • Bementem Burbulya igazgató kartárshoz, hogy a gomblyukasztás ügyében berifjújtott újításom sorsa iránt érdeklődjem. Nem va­gyok türelmetlen ember, megvártam azt az egy órát, míg kiüzent, hogy ma nem ér rá, holnap se, de holnapután ugyanebben az idő­ben feltétlenül beszélni tudok vele. Eljöttem, mert megtudtam, hogy holnapután é n ugyanebben az időben beszélni tudok vele, bár azt nem tudtam meg, hogy holnapután ugyanebben az időben ő tud-e velem be­szélni. Bementem Kajevác osztályvezetőhöz, hogy nyári nyaralásom ügyében benyújtott kéré­sem sorsa iránt érdeklődjem. Nem vagyok türelmetlen ember, megvártam azt a másfél órát, amíg kiüzent, hogy holnap sem ér rá, sőt, holnapután se, de a jövő héten ugyaneb­ben az időben feltétlenül beszélni tudok vele. Bár azt nem tudtam meg, hogy ugyanebben az időben, a jövő héten ő tud-e velem beszél­ni, eljöttem, mert Gugyerák kartárshoz is be voltam jelentve, aki ugyanerre az időre várt. mert már jártam nála egy hónappal ezelőtt. Nem vagyok türelmetlen ember, két hetet vártam szobája küszöbén, amíg kiszólt az aj­tón, hogy ebben az évben már nem ér rá, va­lószínűleg a jövő esztendőben sem, de jöjjek vissza ugyanebben az időben úgy 1970 körül. akkor é n biztosan, ő valószínűleg beszélni tud velem. Ekkor vettem be a gyorsan ölő mérget és elmentem ahhoz a nagyon jó atyaúristenhez, aki azonnal fogadott és hellyel kínált két ke- rub között, akik mindjárt elkezdtek szárnya­ikkal legyezni. Nagyon jólesett és nem is áll­hattam meg szó nélkül: — Hogyan lehet az, mondd, kedves Atya­ióúristen, hogy hozzád azonnal beengedtek, fogadtál és meg is hallgatod földi dolgaim? Az Atyajóúristen megsimogatta hosszú, ősz szakállát és így válaszolt: — Nézd, fiam, csőd előtt áll a bolt, már a lig-alig akad egy-egy vendég ... Hogyne fo­gadnálak örömmel, amikor hosszú idő óta te vagy az egyetlen, aki hozzám jött... Nektárt kérsz, vagy mannát? (egri) Az utóbbi napokban elké­szült új műsorával a Gárdonyi Géza Kis Színház is. Szomba­ton este Erdőkövesden tartják meg ezt az izgalmasnak és ér­dekesnek ígérkező bemutatót. Műsoron: Örsi Ferenc Kilóg a lóláb című falusi komédiája. A bemutató érdekessége, hogy commedia deU’arte-szerűen játsszák a színészek és így nem kell hozzá sem színpad, sem díszlet. A komédia egy kis termelőszövetkezeti község­ben játszódik, ahol az új har­col a régivel, persze, mindez sok humorral, vidámsággal fű­szerezve. A Kis Színház új be­mutatóját Kozaróczy József rendezte, szereplői: F. Nagy Imre, Varga Ilona, Paláncz Fe- rencz, Mátyus Emília és Almá- si Albert. ★ Szombaton este még egy be­mutatót tart az egri Gárdonyi Géza Színház, mégpedig Éger- csehiben, ahol Tabi László Kü­lönleges világnap című, három- felvonásos vígjátékának elő­adásán tapsolhat a közönség. A bányatelepen éppen úgy, mint a megye többi községeiben, vagy Egerben, ahol egy későb­bi időpontban mutatják be a vígjátékot, nagy érdeklődés előzi meg a bemutatót, s a szí­nészek is nagy izgalommal ké­szültek a sok-sok humorral, szellemes ötlettel megírt víg­játék bemutatására, amely sok társadalmi és politikai monda­nivalót is rejt magában. A vígjátékot Horváth Árpád rendezte, a főbb szerepeket Kovács Mária, Kárpáthy Zol­tán, Olasz Erzsébet, Csapó Já­nos, Varga Edit és Szoboszlai Sándor játsszák. Egerben március 3-án mutat­ják be Tabi vígjátékát Ha már fentebb elárultuk azt, hogy Egerben március 3-tól a Különleges világ nap-ot játsszák a színházban, elmond­juk azt is, hogy harmadikétól kezdve két hétié Kabalevszkij Dalol a tavasz című nagyope­rettjét tájelőadáson játsszák a színház művészei. ★ Most hadd szolgáljunk ismét egy jó hírrel az operettkedvelő közönségnek. Míg esténként Kabalevszkij melódiáját játsza a zenekar, a délelőtti órákban már folynak az új operett­bemutató próbái. Március 17- én kerül bemutatásra Hajdú— Kaszó Füredi komédiások című operettje, melynek cselekmé­nye az 1830-as években játszó­dik és a dunántúli magyar színtársulat küzdelmes napjait eleveníti fel. A bemutató igen nagyszabá­súnak ígérkezik, felvonul ab­ban a színház teljes operett­gárdája: Olgyai Magda, Szaba­di József, Antal László, Rom- váry Gizi, Csernus Irén, Fü- zessy Ottó, Pusztai Péter, Fe­kete Alajos, Gyuricza Ottó, Ka­nalas László, Czeglédy Sándor, Rassy Tibor és még sokan má­sok. Hendező: Sprok György. (márkuszi Az üzemek kultúrnevelési munkájáról tanácskozott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa indokolatlanul megszűntek a jól működő csoportok. Nem is a számszerű csökkenés, a mű­vészeti munka hiányossága, hanem inkább az, nem minde­nütt megfelelő vezetők állnak az egyes csoportok élén. s így több csoportnál kifogásolható a műsorpolitika is. (Egyébként a szakszervezeti kultúrcsopor- tok műsorpolitikájáról a jelen­tés sem tudott adni egy össze­foglaló képet.) A Szakszervezetek Megyei Tanácsa több hozzászólás után néhány kiegészítéssel elfogadta a kulturális bizottság jelenté­sét. (m) jesztő előadást tartottak a me­gyében, amelyen közei 80 ezer hallgató vett részt. A jelentés külön kiemeli az Egercsehi- bányatelep ismeretterjesztő munkáját, ahol a munkásszál­láson, a művelődési otthonban, sőt a környező községekben is tartanak előadásokat. Foglalkozik a jelentés a könyvpropaganda munkájával is. Az elmúlt esztendőben több mint százezer a kikölcsönzött könyvek száma, s az olvasók száma meghaladja a 16 ezret. Különösen jó a Szerszám- és Készülékgyár, a selypi, a hat­vani cukorgyárak, a Bélapát­falvi Cementgyár, a Kompolti Állami Gazdaság, a Parádsas- vári Üveggyár könyvtári mun­kája. A klubélet is sokat fejlődött az elmúlt időszakban — mond­ja a jelentés —, s főleg gyara­podott a klubok felszerelése. Televíziókat vásároltak, sak­kot, pingpongasztalt, s bizto­sítva van a dolgozók több ol­dalú szórakozási igényeinek kielégítése. A kulturális bizottság je­lentésében igyekezett feltárni a kultúrmunka hiányosságait is. Az ateista propaganda te­rületén még sok a tennivaló. Számos szakszervezeti bizott­ság nem ütemezte be az isme­retterjesztő előadások temati­kájába az olyan előadásokat, mint például a Tudomány és a vallás, Legenda és valóság. Csodák a tudomány fényében, és az olyan előadásokat, ame­lyek feltétlenül szükségesek a helyes, materialista világnézet kialakításához. A MŰVÉSZETI CSOPOR­TOK tevékenységében is több hiányosságot találtak a kultu­rális bizottság munkatársai. Ma számszerűleg is kevesebb szakszervezeti kultúrcsoport és főleg színjátszócsoport műkö­dik a megyében, mint egy-két évvel ezelőtt. Több vállalatnál A SZAKSZERVEZETEK He­ves megyei Tanácsa megvitat­ta az SZMT mellett működő megyei kulturális bizottság je­lentését az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok és kultúr- otthonok kulturális nevelő­munkájáról. A kulturális bizottság 35 he­lyen vizsgálta meg a kulturális munkát és a tapasztalatok alapján azokat általánosítva, tették meg jelentésüket. A kulturális bizottság jelen­tése beszámol arról, hogy az utóbbi időben sokat javult a kulturális nevelőmunka. A kultúrházak, üzemek, vállala­tok nagy többségében rendsze­resen megtartják a vezetőségi üléseket és sokat javult a kap­csolat a tömegszervezetek és a szakszervezet kultúrmunkásai között. Igen örvendetes dolog, hogy a világnézeti nevelés szem­pontjából olyan fontos terüle­ten, mint az ismeretterjesztő munka, nagyszerű eredmények születtek az eltelt néhány hó­nap alatt. Csak egy példát e megállapítás illusztrálására: az elmúlt esztendőben három munkásakadémia működött a megyében, míg jelenleg 32 munkásakadémián tartanak előadásokat. Igaz. a munkás- akadémiáknak vannak hiá­nyosságai is, sokszor hullámzik a hallgatóság, nem mindenütt van meg az állandó létszám, de maga az a tény, hogy 32 üzem­nél, vállalatnál előre megha­tározott tematika alapján, rendszeresen tartanak előadá­sokat, már egymagában is szép eredménynek tekinthető. Külö­nösen jónak mondható a Gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Vállalat, a Füzesabonyi Állami Gazdaság, a Hatvani Cukor­gyár munkásakadémiája. A MUNKÁS akadémia természetesen az ismeretter­jesztésnek csak egyik formája, s a jelentés részletesen foglal­kozik azzal is. hogy az elmúlt Esztendőben 1200 ismerelter­zik. Mi arra törekszünk, hogy ezt a barátságot új tartalom­mal telítsük, s olyan közvetlen barátsággá, együttműködéssé alakítsuk, mint amilyen a két nép vezetőinek barátsága. A baráti esten megnyitották a „Varsó pusztulása és újjá­építése” című fotókiállítást Az esten Stanislaw Sochacki, a történet-tudományok doktora tartott előadást Varsóról — magyar nyelven. Az előadás után az úttörők műsora követ­kezett. ök magyar és lengyel népdalokkal kedveskedtek a vendégeknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom