Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Óvodások farsangja (Kiss Béla képes riportjai AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 47. szám Ara SO fillér 1961. február 24., péntek Friss szín és elevenség... Nemrégiben egy idősebb asszonnyal beszélgettem. Takarítóként dolgozik egyik megyei felvásárló szervünknél. A múlt év őszén két hétig Svédországban tartózkodott. Nővérét látogatta meg, aki már másfél évtizede él a távoli, északi országban, családjával. S mivel az említett vállalatnál éppen gyűléscztek — termelési tanácskozással egybekötött szakszervezeti gyűlést tartottak —, s a befejezés kicsit elhúzódott, erről indult közöttünk a beszélgetés. A gyűlésekről. — Svédországban ilyen gyűlések nincsenek — mondta az asszony. — Ott, ha az ember letette a munkát, nem tartja vissza senki. Kutya se bánja, mehet haza. Pedig ott is van szakszervezet. Meg termelés. De nem terhelik még gyűlésekkel is az embereket. Nem lopják el tőlük a pihenés óráit. Hát nem jobb az úgy, mondja?! Az érvelés fölöttébb tetszetős. De furcsa és torz is. (Ezt ott frissiben az asszonynak is megmondtam!) Az ösz- szehasonlításnak ez a módja félrevezető és hazug. Ilyen párhuzamot vonni nem lehet. Aki csak azt a tanulságot tudja levonni a két ország közötti különbséget vizsgál- gatva, hogy ott, Svédországban, jobb a munkásoknak, mint nálunk, mert ott nincsenek termelési tanácskozások, — ez, enyhén szólva, gondolatszegénységet, politikai analfabétaságot, szűklátókörűséget mutat. Miért kell ezt a sokat hangoztatott tényt újra szavakba foglalni, újra leírni? Mert sokan hajlamosak az ilyen párhuzamok felállítására, az ilyen komolytalan következtetésekre. Nem akarok itt kitérni a Svéd Királyság és a magyar népi demokrácia, a két társadalmi rendszer közötti különbségek taglalására. E nyilvánvaló, s népi demokráciánkat magasabbrendűségre emelő különbségekkel mindenki tisztában van. Itt csupán azzal a kitétellel szeretnék foglalkozni, amellyel e Svédországot megjárt asszony a mi termelési tanácskozásainkat illette. Feleslegesnek és terhes dolognak titulálva azokat... Gondolatokat ébresztő, s a tömegek kérdéseire helyesen válaszoló gyűléseken, tanácskozásokon, szívesen vesznek részt az emberek. Pezsgő, forró hangulatú, élményt adó gyűlések ezek. E gyűlések titka is egyszerű: megfelelő időpontban és megfelelő módon tűzik napirendre a dolgozókat érdeklő és dolgozókat érintő kérdéseket. A teljes tisztasággal, meg nem kopott fényű szavakkal tolmácsolt gondolatok lezárt zsilipeket nyitnak meg, s szabadon áradnak a vélemények, bírálatok, javaslatok a vezetés felé. Az utóbbi esztendőkben egész sor fontos változás történt országunk életében. Megnőttek dolgozóink igényei. Megnőttek az igények a j ó gyűlések iránt is. A február elsején megtartott megyei szakszervezeti tanácskozáson Marosán elvtárs komoly bírálatot mondott azért, mert formális termelési tanácskozást kapott, papírízű hozzászólásokkal. „Senki se született szónoknak — mondta Marosán elvtárs —, a szónoklást meg kell tanulni. És hol tanulja meg a munkás, a dolgozó? Az ilyen tanácskozásokon, gyűléseken. Ez a legnagyobb nevelőiskola. Itt lehet megkedveltetni a legegyszerűbb emberekkel is a politikai gondolkodást.” Az emberek viszolyognak a formális jellegű gyűlésektől, termelési tanácskozásoktól, amelyeket legtöbbször azért tartanak, azért hívnak össze, hogy kipipáljanak egy pontot a munkatervből. Magam is részt vettem már olyan termelési tanácskozásokon, ahol teljes részvétlenség, közömbösség uralta a színteret. A főmérnök felolvasta a beszámolót az elmúlt negyedév eredményeiről, csupa százalék, csupa hemzsegő számadat. És semmi több. Mikor végére ért, s kezéből az asztalra rakta a vaskos paksamétát, sokáig ösztökélte a hallgatóságot: „Elvtársak, szóljanak hozzá Csak bátran, bátran. Hiszen bőven akadnak nálunk hibák. Mondják el.” A biztatásra nagy nehezen akadt két hozzászóló, azok is a vezetés részéről, s a termelést gátló nehézségek helyett adminisztrációs, ügyviteli problémákat boncolgattak. Pedig, mint a főmérnök mondta: bőven akadnak hibák, megoldásra váró problémák az üzemben. Mivel azonban ő egyetlen hibát, egyetlen problémát sem említett meg, a felszólalók helyett csak a csend volt hallható. S hány olyan termelési tanácskozás van, amely a szervezők igénytelensége miatt válik érdektelenné, szürkévé. Az ilyen termelési tanácskozások valóban terhet jelentenek a műszakot töltő dolgozóknak, eredménytelenek maradnak. A megyei szakszervezeti vezetők február elsejei tanácsülése is megállapította: „A termelési tanácskozások színvonala sok üzemben gyenge, és nem nyújt elég segítséget a vezetésnek. Ez abból adódik, _hogy ezeket^ a tanácskozásokat felületesen készítik elő... Nem közvetlen azokat a problémákat viszik a dolgozók elé, amely leginkább érdekelné őket,... Ezért van az, hogy a beszámolók után kevés hozzászólás hangzik el.” Nem szabad, hogy a termelési tanácskozások lapos és unalmas értekezletek hangulatát árasszák. Hogy a beszámolókban csak számok és adatok tömkelegé sorakozzék, minden különösebb értékelés, vagy gondolat nélkül. Mert nemcsak arról van szó, hogy formalitásnál megragadó tanácskozásokat terhesnek és fárasztónak, feleslegesnek érzik az emberek, hanem arról, hogy nagy lehetőségeket, politikai lehetőségeket hagynak kárba veszni az elrontott gyűlésekkel. A termelési tanácskozások fórumok, szerepük, amelyeket be kell, hogy töltsenek, politikai jellegű, mintsem gazdasági. Emelni kell a termelési tanácskozások színvonalát, életet lehelni a számokba, megmagyarázni azokat. S ez nem is olyan nehéz. Csak szakítani kell a káros, helytelen szemléletekkel, az eddigi rossz gyakorlattal, s tovább menni a formaságok határainál, kikérve a dolgozók véleményét, meghallgatni tanácskozásokon túl is, a dolgozók javaslatait, s azokra építeni. Másként a tanácskozások színvonalának javításáról szó sem lehe* - IP. D.) Papp János: A HÁBORÚ ELKERÜLHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGÉRŐL ★ Holló Béla: KÖZSÉGI NÉPI ELLENŐRZÉSI CSOPORTOK ALAKULNAK ★ AKI A TŰZZEL JÄTSZIK ★ Horváth József: ARANYKALITKA . ★ HÍREK — SPORT Mér!e«záró ünnepi közgyűlés Az Egri Vas- és Fém Ktsz < 1961. február 25-én, szómba-; ton délelőtt, 9 órai kezdettel; tartja 1960. évi mérlegzáró ünnepi közgyűlését az egri Szövetkezeti Székház emeleti kultúrtermében (Dobó tér 4 sz.). A közgyűlésen Sugár Bernát elnök tartja a vezetőség beszámolóját, a mérlegbeszámolót Bodnár István főkönyvelő. Az ellenőrző bizottság munkáját Járdán István, az ellenőrző bizottság elnöke, a szövetkezeti bizottság munkáját Látvány i Sándor, a szövetkezeti, bizottság titkára ismerteti, majd az MSZB beszámolóját Jakab János, az MSZB elnöke mondja el. A mérlegzáró ünnepi közgyűlés után kerül sor a szövetkezeti dolgozók között a nyereségrészesedés kioszlására. Százéves óvoda kis növendékei léptek ez alkalommal színre az Egri Járási Tanáét kultúrtermében. Az egri Györgyényi úti óvoda kis- és nagy-csoportos növendékei mutatkoztak be tudományukkal. Szavalatok, táncok, jelenetek hangzottak el, ami bizony sok tapsot csalt ki a mamáktól. Képünkön két kis-csoportost mutatunk be: Birincsik Ildikét és Gál Adrient. (A képes riport folytatása az 5. oldalonJ ‘ AAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAA/\AAA/VAA/V\AAAAAAAAAAAAA/VAAAAAAAAA(\^WVAAAAAAAAAA/SAAiVVAAAAAAAAAAAAAAA/^# Az 1961. évi költségvetés tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961. évi költségvetés tárgy adását1. - Az ülésen részt vett'Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, KoÚjabb bevételi lehetőség a termelőszövetkezetek részére Élelmiszerboltjainkat látogatva, országos viszonylatban is megállapítható, hogy igen keresett cikk a juhtúró — de igen kevés van belőle. Így van ez Heves megyében is — ahol pedig megvannak a lehetőségei nagyobb mennyiségű juhtej termelésére, ami pedig a gomolyának. illetve a juhtúrónaik alapanyaga; Heves megyében a becslések szerint több ezer juhot tartanak nyilván és nevelnek a termelő- szövetkezetekben, ebből körülbelül 14 ezer az anyajuhok száma. A Heves megyei MÉK most a kérdés fontosságához mérten szakembereket küld azokhoz a termelőszövetkezetekhez, ahol a tejtermék gyártással, illetve a tejtermeléssel kapcsolatban szakmai kérdés merül fel. A kiküldött minden szükséges felvilágosítást megad és betanítja az arra kijelölt dolgozókat. Ezenkívül jelentős anyagi bevételt biztosít a termelőszövetkezetek résziére azáltal, hogy a megtermelt juhgomo- lyára értékesítési szerződést köt, kedvező feltételek mellett. A termelőszövetkezetek részéről máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a juhgomolya szerződéskötést illetően, ami egyben biztosíték arra, hogy még ebben az évben nagyobb mennyiségű juhtúró kerül az élelmiszerboltokba. Nagy András mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP politikai bizottságának póttagjai; Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János,, Trautman Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, ahol elsőnek Erdei Ferenc képviselő, majd Varghá Ferencné, Sopron megyei képviselő, dr. Huth Tivadar Baranya megyei, Szijjártó Bajos Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Takács And* rás Somogy megyei, Tóth István Borsod megyei és Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár megyei képviselők szólaltak fel. Hála és szeretet Tarnazsadányban az elmúlt napokban megmozdult a község apraja-nagyja, hogy megünnepelje Szabó István pedagógus 40 éves jubileumát. Negyven év a katedrán. Negyven évfolyam elindítása a forrongó, változó 20-as, 80-as, 40- es években, s azóta is mindig, minden évben az újfajta mérföldjelzők mellett útjára bocsátani a tarnazsadányi gyerekeket — komoly és nagy feladat volt. Tudják és értékelik ezt a falu lakói, különösen, akik már túl vannak a negyvenen, gyermekeiket, unokáikat oktatja még ma is szépre, jóra Szabó István tanító. Legelső tanítványainak egyike köszöntötte az ünnepléshez nem szokott idős embert, s még maga is meghatottan rendezgette köszönő gondolatait. Könnyes szemmel állták körül azok, akiket Szabó István tanított meg arra, ami az élethez, az életben szükséges. UT /l t£L A termelőszövetkezetek párttitkárai tanácskoztak Egerben Az egri járás termelőszövetkezeteinek párttitkárai a hét első felében háromnapos tanácskozást rendeztek Egerben. A tanácskozás mindegyik napján egy-egy előadást hallgattak meg, amelyet aztán megvitattak. Az első napon Kres- kai János, a járási pártbizottság szervezési osztályvezetője a termelés pártellenőrzéséről, a második napon Himer József, a járási pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője az imitációs és propagandamunka nány fontos kérdéséről, a pedig Paparó József, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője a 3004/3. számú kormányrendeletről tartott előadást. A tanácskozáson részt vett párttitkárok a párt Politikai Bizottságának határozata alapján intézkedési tervet is dolgoztak ki ez alkalommal, amelyek közül egyet-egyet csoportonként megtárgyaltak, értékeltek. Ennek alapján a tsz- titkárok képet kaptak aríól, hogy miként helyes összeállítani egy határozattal kapcsolatos, a maguk munkájára vonatkozó intézkedési tervet. A háromnapos tanácskozáson részt vettek közül számosán elmondták véleményüket a hallottakról, tapasztaltakról. Ezek alapján lemérhető, hogy a legnagyobb érdeklődés a párthatározatok végrehajtásának megszervezése és a menetközbeni ellenőrzés kérdései iránt nyilvánult meg. A tsz-párttitkárok közül többen a tanácskozás végén annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy az ilyen megbeszélésekre a jövőben gyakrabban kerülhet sor. A megye járásaiban örvendetesen munkába lendültek a sport, agitációs és propaganda bizottságok. Bizony a jövő tengernyi feladatát tekintve szükség is van a bizottságok jó munkájára, szükség van mozgósító és felvilágosító tevékenységére. Különösen a hatvani és a füzesabonyi agitációs és propaganda bizottság végzi kiemelkedően feladatát. A füzesabonyiak most 12 pontból álló munkatervet állítottak össze, amelyben — többek között — szerepel egy képes faliújság felállítása a füzesabonyi vasútállomás nagy csarnokában. A faliújságon rövid átfogó jelentés jelenik meg minden héten a járás sport- eseményeiről, de olvashatók lesznek érdekes képes riportok is. Ennek a faliújságnak bizonyára sok szemlélője akad, s újabb és újabb emberek előtt válik népszerűbbé a sport... — dp —