Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Óvodások farsangja (Kiss Béla képes riportjai AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 47. szám Ara SO fillér 1961. február 24., péntek Friss szín és elevenség... Nemrégiben egy idősebb asszonnyal beszélgettem. Takarítóként dolgozik egyik megyei felvásárló szervünk­nél. A múlt év őszén két hétig Svédországban tartózko­dott. Nővérét látogatta meg, aki már másfél évtizede él a távoli, északi országban, családjával. S mivel az emlí­tett vállalatnál éppen gyűléscztek — termelési tanácsko­zással egybekötött szakszervezeti gyűlést tartottak —, s a befejezés kicsit elhúzódott, erről indult közöttünk a be­szélgetés. A gyűlésekről. — Svédországban ilyen gyűlések nincsenek — mondta az asszony. — Ott, ha az ember letette a mun­kát, nem tartja vissza senki. Kutya se bánja, mehet haza. Pedig ott is van szakszervezet. Meg termelés. De nem terhelik még gyűlésekkel is az embereket. Nem lopják el tőlük a pihenés óráit. Hát nem jobb az úgy, mondja?! Az érvelés fölöttébb tetszetős. De furcsa és torz is. (Ezt ott frissiben az asszonynak is megmondtam!) Az ösz- szehasonlításnak ez a módja félrevezető és hazug. Ilyen párhuzamot vonni nem lehet. Aki csak azt a tanulságot tudja levonni a két ország közötti különbséget vizsgál- gatva, hogy ott, Svédországban, jobb a munkások­nak, mint nálunk, mert ott nincsenek termelési tanács­kozások, — ez, enyhén szólva, gondolatszegénységet, poli­tikai analfabétaságot, szűklátókörűséget mutat. Miért kell ezt a sokat hangoztatott tényt újra szavakba foglalni, újra leírni? Mert sokan hajlamosak az ilyen párhuzamok felállítására, az ilyen komolytalan következtetésekre. Nem akarok itt kitérni a Svéd Királyság és a magyar népi demokrácia, a két társadalmi rendszer közötti különbsé­gek taglalására. E nyilvánvaló, s népi demokráciánkat magasabbrendűségre emelő különbségekkel mindenki tisztában van. Itt csupán azzal a kitétellel szeretnék fog­lalkozni, amellyel e Svédországot megjárt asszony a mi termelési tanácskozásainkat illette. Feleslegesnek és ter­hes dolognak titulálva azokat... Gondolatokat ébresztő, s a tömegek kérdéseire helye­sen válaszoló gyűléseken, tanácskozásokon, szívesen vesz­nek részt az emberek. Pezsgő, forró hangulatú, élményt adó gyűlések ezek. E gyűlések titka is egyszerű: meg­felelő időpontban és megfelelő módon tűzik napirendre a dolgozókat érdeklő és dolgozókat érintő kérdéseket. A teljes tisztasággal, meg nem kopott fényű szavakkal tol­mácsolt gondolatok lezárt zsilipeket nyitnak meg, s sza­badon áradnak a vélemények, bírálatok, javaslatok a ve­zetés felé. Az utóbbi esztendőkben egész sor fontos változás tör­tént országunk életében. Megnőttek dolgozóink igényei. Megnőttek az igények a j ó gyűlések iránt is. A február elsején megtartott megyei szakszervezeti tanácskozáson Marosán elvtárs komoly bírálatot mondott azért, mert formális termelési tanácskozást kapott, papírízű hozzá­szólásokkal. „Senki se született szónoknak — mondta Marosán elvtárs —, a szónoklást meg kell tanulni. És hol tanulja meg a munkás, a dolgozó? Az ilyen tanács­kozásokon, gyűléseken. Ez a legnagyobb nevelőiskola. Itt lehet megkedveltetni a legegyszerűbb emberekkel is a politikai gondolkodást.” Az emberek viszolyognak a formális jellegű gyűlé­sektől, termelési tanácskozásoktól, amelyeket legtöbbször azért tartanak, azért hívnak össze, hogy kipipáljanak egy pontot a munkatervből. Magam is részt vettem már olyan termelési tanács­kozásokon, ahol teljes részvétlenség, közömbösség uralta a színteret. A főmérnök felolvasta a beszámolót az el­múlt negyedév eredményeiről, csupa százalék, csupa hemzsegő számadat. És semmi több. Mikor végére ért, s kezéből az asztalra rakta a vaskos paksamétát, sokáig ösztökélte a hallgatóságot: „Elvtársak, szóljanak hozzá Csak bátran, bátran. Hiszen bőven akadnak nálunk hi­bák. Mondják el.” A biztatásra nagy nehezen akadt két hozzászóló, azok is a vezetés részéről, s a termelést gátló nehézségek helyett adminisztrációs, ügyviteli problémá­kat boncolgattak. Pedig, mint a főmérnök mondta: bőven akadnak hibák, megoldásra váró problémák az üzemben. Mivel azonban ő egyetlen hibát, egyetlen problémát sem említett meg, a felszólalók helyett csak a csend volt hallható. S hány olyan termelési tanácskozás van, amely a szervezők igénytelensége miatt válik érdektelenné, szürkévé. Az ilyen termelési tanácskozások valóban ter­het jelentenek a műszakot töltő dolgozóknak, eredmény­telenek maradnak. A megyei szakszervezeti vezetők február elsejei ta­nácsülése is megállapította: „A termelési tanácskozások színvonala sok üzemben gyenge, és nem nyújt elég segít­séget a vezetésnek. Ez abból adódik, _hogy ezeket^ a ta­nácskozásokat felületesen készítik elő... Nem közvetlen azokat a problémákat viszik a dolgozók elé, amely legin­kább érdekelné őket,... Ezért van az, hogy a beszámolók után kevés hozzászólás hangzik el.” Nem szabad, hogy a termelési tanácskozások lapos és unalmas értekezletek hangulatát árasszák. Hogy a beszá­molókban csak számok és adatok tömkelegé sorakozzék, minden különösebb értékelés, vagy gondolat nélkül. Mert nemcsak arról van szó, hogy formalitásnál megragadó tanácskozásokat terhesnek és fárasztónak, feleslegesnek érzik az emberek, hanem arról, hogy nagy lehetőségeket, politikai lehetőségeket hagynak kárba veszni az elrontott gyűlésekkel. A termelési tanácskozások fórumok, szere­pük, amelyeket be kell, hogy töltsenek, politikai jellegű, mintsem gazdasági. Emelni kell a termelési tanácskozások színvonalát, életet lehelni a számokba, megmagyarázni azokat. S ez nem is olyan nehéz. Csak szakítani kell a káros, helyte­len szemléletekkel, az eddigi rossz gyakorlattal, s tovább menni a formaságok határainál, kikérve a dolgozók véle­ményét, meghallgatni tanácskozásokon túl is, a dolgozók javaslatait, s azokra építeni. Másként a tanácskozások színvonalának javításáról szó sem lehe* - IP. D.) Papp János: A HÁBORÚ ELKERÜLHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGÉRŐL ★ Holló Béla: KÖZSÉGI NÉPI ELLENŐRZÉSI CSOPORTOK ALAKULNAK ★ AKI A TŰZZEL JÄTSZIK ★ Horváth József: ARANYKALITKA . ★ HÍREK — SPORT Mér!e«záró ünnepi közgyűlés Az Egri Vas- és Fém Ktsz < 1961. február 25-én, szómba-; ton délelőtt, 9 órai kezdettel; tartja 1960. évi mérlegzáró ün­nepi közgyűlését az egri Szö­vetkezeti Székház emeleti kul­túrtermében (Dobó tér 4 sz.). A közgyűlésen Sugár Bernát elnök tartja a vezetőség be­számolóját, a mérlegbeszámo­lót Bodnár István főkönyvelő. Az ellenőrző bizottság munká­ját Járdán István, az ellenőrző bizottság elnöke, a szövetkeze­ti bizottság munkáját Látvány i Sándor, a szövetkezeti, bizott­ság titkára ismerteti, majd az MSZB beszámolóját Jakab Já­nos, az MSZB elnöke mondja el. A mérlegzáró ünnepi köz­gyűlés után kerül sor a szö­vetkezeti dolgozók között a nyereségrészesedés kioszlására. Százéves óvoda kis növendékei léptek ez alkalommal színre az Egri Járási Tanáét kultúrtermében. Az egri Györgyényi úti óvoda kis- és nagy-csoportos növendékei mutatkoz­tak be tudományukkal. Szavalatok, táncok, jelenetek hangzottak el, ami bizony sok tapsot csalt ki a mamáktól. Képünkön két kis-csoportost mutatunk be: Birincsik Ildikét és Gál Adrient. (A képes riport folytatása az 5. oldalonJ ‘ AAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAA/\AAA/VAA/V\AAAAAAAAAAAAA/VAAAAAAAAA(\^WVAAAAAAAAAA/SAAiVVAAAAAAAAAAAAAAA/^# Az 1961. évi költségvetés tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961. évi költségvetés tárgy adását1. - Az ülésen részt vett'Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagjai; Gáspár Sándor, Ko­Újabb bevételi lehetőség a termelőszövetkezetek részére Élelmiszerboltjainkat láto­gatva, országos viszonylatban is megállapítható, hogy igen keresett cikk a juhtúró — de igen kevés van belőle. Így van ez Heves megyében is — ahol pedig megvannak a lehetőségei nagyobb mennyiségű juhtej termelésére, ami pedig a gomo­lyának. illetve a juhtúrónaik alapanyaga; Heves megyében a becslések szerint több ezer juhot tartanak nyilván és nevelnek a termelő- szövetkezetekben, ebből körül­belül 14 ezer az anyajuhok szá­ma. A Heves megyei MÉK most a kérdés fontosságához mérten szakembereket küld azokhoz a termelőszövetkeze­tekhez, ahol a tejtermék gyár­tással, illetve a tejtermeléssel kapcsolatban szakmai kérdés merül fel. A kiküldött minden szükséges felvilágosítást meg­ad és betanítja az arra kijelölt dolgozókat. Ezenkívül jelentős anyagi bevételt biztosít a termelőszö­vetkezetek résziére azáltal, hogy a megtermelt juhgomo- lyára értékesítési szerződést köt, kedvező feltételek mellett. A termelőszövetkezetek ré­széről máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a juhgomolya szerződéskötést illetően, ami egyben biztosíték arra, hogy még ebben az évben nagyobb mennyiségű juhtúró kerül az élelmiszerboltokba. Nagy András mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP politikai bizottsá­gának póttagjai; Benke Valé­ria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, lncze Jenő, Kisházi Ödön, Kos­sá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János,, Trautman Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, ahol elsőnek Erdei Fe­renc képviselő, majd Varghá Ferencné, Sopron megyei kép­viselő, dr. Huth Tivadar Bara­nya megyei, Szijjártó Bajos Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Takács And* rás Somogy megyei, Tóth Ist­ván Borsod megyei és Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselők szólaltak fel. Hála és szeretet Tarnazsadányban az elmúlt napokban megmozdult a köz­ség apraja-nagyja, hogy meg­ünnepelje Szabó István peda­gógus 40 éves jubileumát. Negyven év a katedrán. Negy­ven évfolyam elindítása a for­rongó, változó 20-as, 80-as, 40- es években, s azóta is mindig, minden évben az újfajta mér­földjelzők mellett útjára bo­csátani a tarnazsadányi gyere­keket — komoly és nagy fel­adat volt. Tudják és értékelik ezt a falu lakói, különösen, akik már túl vannak a negy­venen, gyermekeiket, unokái­kat oktatja még ma is szépre, jóra Szabó István tanító. Leg­első tanítványainak egyike kö­szöntötte az ünnepléshez nem szokott idős embert, s még ma­ga is meghatottan rendezgette köszönő gondolatait. Könnyes szemmel állták körül azok, akiket Szabó István tanított meg arra, ami az élethez, az életben szükséges. UT /l t£L A termelőszövetkezetek párttitkárai tanácskoztak Egerben Az egri járás termelőszövet­kezeteinek párttitkárai a hét első felében háromnapos ta­nácskozást rendeztek Egerben. A tanácskozás mindegyik nap­ján egy-egy előadást hallgat­tak meg, amelyet aztán meg­vitattak. Az első napon Kres- kai János, a járási pártbizott­ság szervezési osztályvezetője a termelés pártellenőrzéséről, a második napon Himer Jó­zsef, a járási pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője az imitációs és propagandamunka nány fontos kérdéséről, a pedig Paparó József, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője a 3004/3. számú kormányren­deletről tartott előadást. A tanácskozáson részt vett párttitkárok a párt Politikai Bizottságának határozata alap­ján intézkedési tervet is dol­goztak ki ez alkalommal, ame­lyek közül egyet-egyet csopor­tonként megtárgyaltak, érté­keltek. Ennek alapján a tsz- titkárok képet kaptak aríól, hogy miként helyes összeállí­tani egy határozattal kapcso­latos, a maguk munkájára vo­natkozó intézkedési tervet. A háromnapos tanácskozá­son részt vettek közül számo­sán elmondták véleményüket a hallottakról, tapasztaltakról. Ezek alapján lemérhető, hogy a legnagyobb érdeklődés a párthatározatok végrehajtá­sának megszervezése és a menetközbeni ellenőrzés kér­dései iránt nyilvánult meg. A tsz-párttitkárok közül töb­ben a tanácskozás végén an­nak a reményüknek adtak ki­fejezést, hogy az ilyen megbe­szélésekre a jövőben gyakrab­ban kerülhet sor. A megye járásaiban ör­vendetesen munkába len­dültek a sport, agitációs és propaganda bizottságok. Bizony a jövő tengernyi feladatát tekintve szükség is van a bizottságok jó munkájára, szükség van mozgósító és felvilágosító tevékenységére. Különösen a hatvani és a füzesabonyi agitációs és propaganda bizottság végzi kiemelkedően feladatát. A füzesabonyiak most 12 pontból álló munkatervet állítottak össze, amelyben — többek között — szere­pel egy képes faliújság fel­állítása a füzesabonyi vas­útállomás nagy csarnoká­ban. A faliújságon rövid átfogó jelentés jelenik meg minden héten a járás sport- eseményeiről, de olvasha­tók lesznek érdekes képes riportok is. Ennek a fali­újságnak bizonyára sok szemlélője akad, s újabb és újabb emberek előtt válik népszerűbbé a sport... — dp —

Next

/
Oldalképek
Tartalom