Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

2 NE PCJSAO 1961. február SS., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka ÍMagyösszegű előirányzatok szerepelnek a költségvetésben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére is Antonin Novotny elvtárs beszéde Nagygyűlés az Egyesült Izzóban A mezőgazdasági beruházá­sok értéke az idén 5,1 milliárd forint. Ebből többek között 4370 új traktort, 1050 új kom­bájnt, 250 pótkocsit, számos munkagépet kap mezőgazda­ságunk. Az idén felépül a hód­mezővásárhelyi hibridüzem, amelynek napi kapacitása 50 tonna lesz, A kedvezménves vetőmag-, talajjavítási és sző­lőtelepítési akciók állami tá­mogatására 280 millió forint az előirányzat, s állami erő­forrásokból 480 millió forint hitelt folyósítunk a szövetke­zetek tenyészállományának megalapozásához, s ezen felül több százmillió forinttal támo­gatjuk a termelőszövetkezetek szervestrágya- és műtrágya­ellátását. — Az állami gazdaságok 1960-ban a legfontosabb ter­mékekből túlteljesítették áru­értékesítési tervüket. Eredmé­nyeink további javításához népgazdasági tervünk és álla­mi költségvetésünk biztosítja a szükséges feltételeket. Az ál­lami gazdaságok összesített eredménye a tavalyihoz viszo­nyítva 65 millió forinttal ja­vult, s a tervezettnél nagyobb lehetőségek is vannak a ter­melékenység növelésére, nz önköltség csökkentésére. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági termelés szakosítása, amellyel például a Bikli Állami Gazda­ság szép eredményeket ért el. Az állami gazdaságok a vezetés szakszerűbbé téte­lével is sokszázezer forint kiadástól mentesíthetik népgazdaságunkat. — A mezőgazdaság szocialis­ta átalakításának első szakasza most lézárul, s kezdetét veszi a megszilárdítás szakasza. A ter­melőszövetkezetek támogatá­sára továbbra is nagyösszegű hiteleket folyósítunk igen ked­vező feltételekkel: három­egész négytized milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt irányzunk. elő a mezőgazdasá­gi szövetkezetek számára; eb­ből 1950 millió forintot kife­jezetten beruházási célokra, továbbra is számítunk arra, hogy a szövetkezetek saját for­rásaikból is beruháznak. — A szövetkezetek túlnyo­mó többsége — csaknem ki­lencvenöt százaléka — elkészí­tette múlt évi zárszámadását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szö­vetkezetek nagyobb része jól gazdálkodott, de mint­egy tíz százalékuk nem működött kielégítően. Az idén el kell érni, hogy ezek a szövetkezetek már saját ere­jükből, rendkívüli hitelek nél­kül Is megálljának a lábukon. Ipari beruházásokra mintegy tizenhárom milliárd forintot irányoz elő a költségvetés A bányászatban megkezdő­dik a pécsi durvamosómű re­konstrukciója, megkezdik a termelést az ecsédi külfejtésen, amely az ország legkorszerűbb, legjobban gépesített külfejtése lesz. Bővítik a pécsi hőerőmű­vet, amely Pécs és környéké­nek villamosenergia-ellátását javítja, befejeződik a salgótar­jáni acélárugyár hideghenger­művének fejlesztése, valamint a Dunai Vasmű meleghenger­művének beruházása. Korsze­rűsítik az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. Az év végén már termel a Szovjetunióból folyamatosan érkező negyven- hatezer fonóorsós fonodái be­rendezés. Befejeződik a kőbá­nyai textilművek és a kispesti textilgyár automatizálása. Kor­szerűsítik és egy helyre tele­pítik a minőségi cipőgyár üze­meit: a többletkapacitás évi négyszázhetvenezer pár cipő. Elkészült a diósgyőri édesipari gyár is. Jelentős ősszeget biztosít a költségvetés a vízgazdálkodás feladatainak megoldására, az árvízvédelmi töltések fenntar­tására, folyamszabályozásra és belvízvédelemre. Folytatják a borsodi vízellátási rendszer, a pécsi, és a soproni vízmű, va­lamint a győri ipari vízmű épí­tését. . A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokból másfél milliárdnyi jut a MÄV dieselesítési prog­ramjának folytatására és a budapest—miskolci vonal további villamosítására. Diesel- és villanymoz­donyokat, személykocsikat sze­reznek be, a gépjárműállo­mány pedig ezerhétszáz teher­gépkocsival, háromszázhar­minc autóbusszal és ötszáz­nyolcvanöt teherautó és autó­busz pótkocsival bővül. Kecs­keméten új szálló épül. A költségvetés 2,4 milliárd forintot irányoz elő lakás­építésre. Ebben az évben negyvenhat- ezerhatszázötvennyolc lakás építését fejezik be. Tizenhét- ezerszázötvennyolc állami erő­ből, kétszázkilencvenegyezer ’pedig magánerőből épül. Az állami erőből épülő lakások közül a szövetkezeti lakások száma négyezernyolcszázötven- ötre növekszik. A családiház­építést és a tatarozást az Or­szágos Takarékpénztár által folyósított kedvező hitelekkel támogatja az állam. Erre a célra a tavalyi 900 millió helyett az idén egymilliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Az idei beruházási program jelentős. Végrehajtásának bi- tosítására a kormány úgy ha­tározott, hogy az év elején nem osztja szét a teljes beru­házási keretet, hanem egy ré­szét a leggazdaságosabbnak bizonyuló beruházások meg­gyorsítására tartalékolja. Csökkenteni kell a beruházá­sok kivitelezésének idejét és meg kell akadályozni a beru­házási eszközök szétaprózódá­sát A szociális, az egészségügyi és a kulturális kiadásokra húszeg észhét tized milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, az összes kiadá­sok huszonhétegészháromtized százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az ország lakosai között, kiderül, hogy egy főre évente kétezerhetven forint jut a költségvetés szo­ciális és kulturális kiadásaiból. Az egészségügyi és szociális kiadások előirányzata a tava­lyinál hét százalékkal maga­sabb. A gyógyintézeti ágyak szá­ma ezerkétszázzal emelke­dik, s így az idén eléri a hetvenegy ezer-kétszázat. Bővítik az orvostovábbképző intézetet, az orvos remuma és fürdőügyi intézetet, a csákvári és mátraházi tüdőbeteg gyógy­intézetet, korszerűsítik és bőví­tik a sárvári és a sümegi kór­házakat. Számos városban épül új rendelőintézet, bővül az or­szágos mentő- és vérellátó szol­gálat. A társadalombiztosítás­ban részesülők száma eléri a négyegészöttizedmillió és a családtagokkal együtt az év vé­géig a lakosságnak közel 95 százaléka már biztosított lesz. A biztosítottak gyógyszerellá­tására több mint egymilliárd forintot, a betegségi készpénz­segélyekre 1,9 milliárd forintot irányoz «lő a költségvetés. Családi pótlékra egymilliárd forintot fizetünk ki. A nyugdíjasok száma ebben az évben 651 000-re emelke­dik. A szakszervezeti üdülte­tést és a gyermeküdültetést 197 millió forinttal támogatja az állami költségvetés. Egészség- ügyi és szociális helyzetünk összességében kedvező. Arra törekszünk, hogy egészségügyi intézményeink fejlesztése foko­zatosan nyomon kövesse a biz­tosítottak számának nagymér­vű emelkedését. Magyarország a 10 000 la­kosra jutó orvosok számát tekintve, az európai orszá­gok nagy részét megelőzi. Jobban állunk például, mint Anglia, Franciaország, Svéd­ország, Finnország. Míg azon­ban Budapesten 35, addig vi­déken csak tíz orvos jut 10 000 lakosra. Az üres orvosi állások háromnegyed része is vidéken van. Különösen sok az üres orvosi állások száma Borsod, Nógrád, Szabolcs és Veszprém megyében. A tavalyinál 9,1 százalékkal magasabb összeget, 6 milliárd 952 millió forintot irányozunk elő kulturális célokra. 1327 millió forint a népmű­velési és egyéb kulturális fel­adatok megvalósítását bizto­sítja. Az előirányzatok szerint például az óvodai helyek szá­mát 6700-zal növeljük, s az óvodás korú gyermekek 31 szá­zalékát helyezzük el óvodá­ban. Az alsófokú oktatási in­tézmények 835 új osztályter­met kapnak, s a két, vagy há­romváltásos tanítási arány 2 százalékkal csökken, annak el­lenére, hogy a tanulólétszám a szokásosnál nagyobb arányban emelkedik. További 50 iskolá­ban bevezetik a gyakorlati ok­tatást, s 463 új általános isko­lai napközi otthont szervez­nek. Az ipari tanulók képzésére 592 millió forintot, a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek működésére pedig 835 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Hasonlóan nagy összeget, 734 millió forintot biztosítanak a felsőfokú oktatási intézmények fenntartására. A"Z év végére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma a nappali tagozaton meghaladja a 32 000 főt, az est! és levelező tagozat hallgatói­nak száma pedig a 18,5 ezret. Népművelési intézményeink fenntartására, a népművelés feladatainak megoldására 552 millió forintot irányoztak elő. 15 millió forint jut többek kö­zött a televíziós adóhálózat szélesítésére és az adások mű­szaki színvonalának javítására. Előreláthatólag az idén 2 millió 300 ezerre emelkedik a rádió­előfizetők száma, s mintegy 160 000-re a televízió tulajdo­nosok száma. Könyvtáraink fenntartására és fejlesztésére 135 millió forint áll rendelke­zésre. A tudományos kutatások költségeinek fedezésére a költségvetési szervek kere­téből 800 millió forintot, a műszaki fejlesztési alapból félmilliárd forintot, nép- gazdasági beruházásból pedig 300 millió forintot, együttesen tehát 1,6 mil­liárd forintot biztosítanak. Államunk továbbra is jelentős támogatással segíti a művé­szeti intézmények munkáját Az Állami Operaház minden látogatója például esetenként 21 forint, a Nemzeti Színház minden nézője 17 forint állami támogatást kap. A színházláto­gatók számának növekedésére jellemző, hogy hazánkban száz ember közül évente 69 megy színházba, ugyanakkor Auszt­riában csak 42, az NSZK-ban 36, Olaszországban pedig 26. A költségvetés 129 millió fo­rinttal járul hozzá a testneve­lési és sportcélok megvalósí­tásához, a védelmi kiadásokra pedig az összes kiadásoknak 4,5 százalékát irányozza elő. Kedden délután öt érakor az Egyesült Izzó kultúrtermében nagygyűlést rendeztek Antonín Novotny elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, | a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első- titkára és kísérete tiszteletére. A nagygyűlésen elhangzott be­szédekből lapunk tegnapi szá­mában már közöltük Kádár Já­nos elvtáns. az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának beszédét. Lapunk mai számában alant közöljük Anto­nin Novotny elvtárs beszédét. Novotny elvtárs beszéde elején köszönetét mondott a fogadtatásért, tolmácsolta a magyar munkásosztálynak a csehszlovák munkások és tech­nikusok, valamint a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elvtársi üdvözletét. Ezután meleg han­gon emlékezett meg az Egye­sült Izzó dolgozóinak elért si­kereiről. A továbbiakban hangoztat­ta: figyelemmel és örömmel követjük a népi Magyarország szocialista fejlődését és nagy örömmel fogadjuk egyre na­gyobb eredményeiket. Teljesí­tették, sőt túlteljestíették a há­roméves népgazdasági tervei, ezzel jó alapot teremtettek második ötéves tervük végre­hajtásához. Különösen örven­detes, hogy a magyar ipar ter­melése 1957-hez viszonyítva 40 százalékkal emelkedett. Ez a fejlődés a magyar munkások, ipari dolgozók nagy* győzelme. A mezőgazdaság is hatéko­nyan hozzájárul az ország előrehaladásához. Sikeresen fejlődnek a termelőszövetkeze­tek, erősödik a nagyüzemi gazdálkodás. Ma a szántóterü­letnek már 90 százaléka tar­tozik a szocialista szektorhoz, s a parasztság szocialista mó­don kezd gazdálkodni. Nagyra becsüljük eredmé­nyeiket, nagyra értékeljük a Magyar Szocialista Munkás­párt munkáját, amely szilár­dan vezeti a magyar dolgozó népet a szocializmus felé. Kedves elvtársak! Eredmé­nyeik, a szocializmus építésé­ben elért sikereik szorosan összefüggnek forradalmi mún- káspártjukkal. Magyarorszá­gon megszilárdult a népi de­mokratikus rendszer, megszi­lárdult a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma. A ma­gyar nép a többi szocialista országokkal vállvetve — szi­lárdan halad a szocialista épí ­tés új sikerei, új győzelmei fe­lé. Munkájuk eredményeként országuk fejlett ipari ország lett Munkásosztályuk — a mi­énkhez hasonlóan — tuda­tában van történelmi fele­lősségének. Ezért döntő szerepet vállalt az új tár­sadalmi rend felépítését szolgáló merész tervek végrehajtásából, határozot­tan halad előre a kommu­nizmushoz vezető úton. A csehszlovák és magyar munkások ezért haladnak az újért vívott harc első sorai­ban, ezért honosítják meg az iparban a legújabb technikát, ezért tökéletesítik a munka- szervezést. így biztosítják, A tanácsok költségvetésével kapcsolatban Nyers Rezső han­goztatta: a kiadások ugyan­olyan növekedést mutatnak, mint az állami költségvetés ki­adásai. Az irányzatokat az ille­tékes tanácsok javaslatai alap­ján állították össze. A község­fejlesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesznek ki. Az előttünk álló esztendőt politikai, gazdasági és pénz­ügyi szempontból is bizako. dóan ítélhetjük meg. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy időszerű gazdasági prob­lémáinkat megoldjuk. A gaz­dálkodás ismert fogyatékossá­gainak felszámolásával olyan tartalékokat szabadíthatunk fel, amelyeket feladataink meg­oldására hasznosíthatunk. Ké­rem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1961. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­latot fogadja el — fejezte be expozéját Nyers Rezső pénz­ügyminiszter. A pénzügyminiszter beszéde után dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának előadója szólalt fel. (MTI) hogy a szocialista népgazda­ság többet, jobbat és olcsób­ban termeljen. A munkásosztálynak nem szabad szem elől tévesztenie azt sem, hogy a szocialista építés programjának megvaló­sítása az egész dolgozó nép szilárd összefogását követeli meg. A munkásosztályra hárul az a feladat, hogy állandóan szilárdítsa a munkásság, a pa­rasztság és az értelmiség szö­vetségét. Ezek a vonások jel­lemzik valamennyi szocialista ország munkásosztályát. Mindazért, amit élértünn, s amit el akarunk érni, évtize­dekig harcolt a magyar, a cseh és a szlovák munkásosztály. Kemény, szívós harc volt ez, amelyet dolgozóink kommu­nista pártjaik vezetésével vív­tak meg. A tőkések és a föld- birtokosok elleni közös küzde­lemben alakult ki és erősödött meg a magyar és a csehszlo­vák munkásosztály együttmű­ködése. Ezt az elvtársi szoli­daritást kommunista pártja­ink alapozták meg. Számos magyar munkás és elvtárs dolgozott, élt nálunk. A közös forradalmi célok, egymás köl­csönös támogatása vetette meg munkásosztályaink kapcsola­tainak szilárd alapját. Mun­kásosztályunk harca a mi har­cunk is volt. Mai sikereink egyben az önök sikerei is. Kölcsönös kapcsolataink a proletár nemzetközi ség szel­lemében alakultak ki, fej­lődnek; a proletár nemzet­köziség edzi közös akara­tunkat további győzel­mekre, a béke megvédésé-, re, a szocializmus felépíté­sére. Munkásosztályunk, dolgozó népünk szilárdan a proletár internacionalizmus alapján áll: szoros kapcsolatot épített ki a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország dolgozóival. A szocialista országok munkás-1 osztálya az az alappillér, amely­re politikai és gazdasági sike­reinket építjük, amely békéért folytatott harcunk szilárd bá­zisa. Ez az az erő, amely a marxizmus—leninizmus alap­ján megteremti a cselekvés és a célok egységét; amely létre­hozta a szocialista tábort, a vi­lág legnagyobb erejét. Meggyő­ződésünk, hogy ez az erő — a nemzetközi munkásosztály nö­vekedő erejével együtt — még hatalmasabbá válik és győze­delmeskedni fog. A munkásosztály, a szocia­lista országok történelmi fel­adata, hogy megmutassák a további győzelmekhez vezető utat. A múltban a két ország munkásainak és kommunista pártjainak forradalmi harca gátolta elsősorban a csehszlo­vák és a magyar burzsoázia soviniszta, burzsoárnacionalis- ta céljainak megvalósítását. Meggyőződésem, hogy a magyar és a csehszlovák munkásosztály és pártjai a jövőben sem térnek le az egyedüli helyes útról, a proletár nemzetköziség út­járól. Történelmi tapasztalatokból tudjuk, hogy ahol felülkere­kednek a burzsoá-nacionalista maradványok és törekvések, ott az csak az imperialistákat szolgálja, s a szocializmus és a kommunizmus erejének meg­bontásához vezet Elvtársak! Csehszlovákiában megteremtettük a szocializmus szilárd anyagi-technikai alap­ját Országunk ipari termelése ma négyszerese a háború előt­tinek. A mezőgazdaságban véglege­sen győzedelmeskedtek a szo­cialista termelési viszonyok. Parasztságunk túlnyomó többsége ma már termelőszö­vetkezetekben gazdálkodik. A múlt évben széleskörűen meg­tárgyaltuk új, szocialista al­kotmányunk tervezetét, s a nemzetgyűlés elfogadta az új alkotmányt Módosítottuk álla­munk területi felosztását. A nemzeti bizottságok, a taná­csok mint választott szervek, széleskörű jogkörrel és felelős­séggel rendelkeznek. A nép­gazdaság nagy részét közvetle­nül a nemzeti bizottságok igaz­gatják. Mindez a szocialista demok­ratizmus tovább mélyítését je­lenti és megteremtette a felté­teleket ahhoz, hogy a dolgozók mind nagyobb mértékben ve­gyenek részt az államigazga­tásban. s a nemzetgazdaság irá­nyításában. Ebben az évben hozzákezd­ünk harmadik ötéves tervünk végrehajtásához. Ez a terv a fejlett szocialista társadalom felépítésének prog­ramja. Az ipari termelésnek 1965- ig — 1960-hoz viszonyítva — 56 százalékkal kell emel­kednie. A népgazdaságban meghonosított új techniká­val 1965-ig 43 százalékkal növekszik az iparban a munka termelékenysége, a nemzeti jövedelem pedig több mint 42 százalékkal lesz magasabb. Az elkövetkező időszak fő feladata, hogy a harmadik öt­éves terv teljesítésével nagy­mértékben fejlesszük mezőgaz­daságunkat és 22—23 százalék­kal emeljük a mezőgazdaság termelését. Legkésőbb 1970-re el akar­juk érni, hogy mezőgazdasági termelésünkben kialakuljanak azok a nagyüzemi formák, amelyekben maradéktalanul felhasználjuk a modern tech­nika, agrotechnika leghaladot- tabb tapasztalatait, s így a me­zőgazdaságunk több terméket biztosít dolgozóinknak. Ezek a terveink, amelyeket a baráti szocialista országokkal való legszorosabb együttműködés segítségével akarunk megvaló­sítani. Minden szocialista ország és nép szempontjából felbecsül­hetetlen jelentőségű a szocia­lista országok együttműködése, barátsága és egysége, amely a proletárnemzetköziség elvein alapul. Országaink, népeink biz­tonságának. alapköve a Szovjetunióval való együtt­működés és barátság; a Szovjetunióval való barát­ság és együttműködés a szocialista tábor vakuneny- nyi országában a szociális-' ta építés sikerének alapja. A Szovjetunió nemcsak a magyar népnek volt legfőbb támasza, hanem a nemzetközi forradalmi erőknek is az im­perializmus elleni harcban. Ezért a szocialista táboron be­lül a jövőben is erősítjük a ba­rátságot, tovább mélyítjük a kölcsönös együttműködést és nem engedjük, hogy bárki is megbontsa szocialista táborunk egységét. Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Még egyszer köszö­nöm a szívélyes fogadtatást Kívánom, hogy sikeresen telje­sítsék második ötéves tervüket, s üzemük az elsők között le­gyen. Kívánok önöknek, csa­ládjuknak, társaiknak boldog életet, jó egészséget. Erősödjék és gazdagodjék a magyar és a csehszlovák nép barátsága! Éljen- a Magyar 'Szocialista Munkáspárt, a magyar dolgozó nép vezető ereje! Éljen a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, annak lenini köz­ponti bizottsága, amely bátran vezeti a szovjet népet a kom­munizmus felé! Éljen a szocializmust építő magyar munkásosztály! (Hosz- szan tartó, ütemes, nagy taps.) Antonin Novotny elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Szűcs Lajos elvtárs bú­csúzott a kedves vendégektől. Az ünnepi gyűlés az Intema- cionáléval ért véget. Időjárás jelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás csütörtök estig: Párás idő, néhány helyen reggeli ködképződés, felhőátvonulások, egy-két helyen kevés esővel, hó- szállingózással, mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2—plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap: 4—8 fok között. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom