Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-22 / 45. szám

* 1961. február 22., szerda nepojsag Emeljük a munka (ermelckenységét! íz" étharmad és egy harmad... “ A termeléssel összefonó­dott fogalmak ezek. Kétharmad és egyharmad... Ipari termelésünk emelésének útját s módját szabja meg e két szóban 1961, évi nép* gazdasági tervünk. 1961-ben ipari teremlésünk növekedése kétharmad részben a termelé­kenység fokozásából, egyhar­mad részben a munkáslétszám emeléséből kell, hogy szár­mazzon. Sokat hangoztatott, legfon­tosabb feladatunk elsősorban: emelni a munka termelékeny­ségét! A termelékenység több té­nyezőből tevődik ősszé ... A szocialista társadalom ál­talános törvénye, hogy a mun­kások állandóan növelik túr dósukat, felkészültségük szín­vonalát, hogy a munkában jobban boldoguljanak, olcsób­ban és többet termeljenek. Üzemeinkben sok munkás ta­nul. Számszerű adatot lehetet­len említeni, mennyien van­nak azok, akik több tudásra vágynak. S nemcsak az általá­nos műveltségben gyarapítják magukat munkásaink, szak­mai továbbképzéseken is részt vesznek. Ismerkednek a ter­melés folyamatával, a techni­ka kihasználásának lehetősé­geivel, új technológiák elsajá­tításával. S ugyanazon idő alatt többet, termelnek, jobb | minőségű termékeket állítanak elő. A szaktudás növelése mel­lett rendkívül fontos feladata munkafegyelem megszilárdítá­sa és a munkaidő teljes ki­használása. Olyan légkört kell kialakítani a munkahelyeken, hogy kirívó esetek ne fordul­hassanak elő. A határozottság, a fegyelmi vétséget elkövetők­kel szembeni erélyes fellépés gondolkodásra készteti a köny- nyelműeket is. A virtuskodó- kat. Vagánykodókat. Üzemeinkben sok a külön­böző hibákból — pld. munka­szervezetlenség, káros szemlé­letek, laza munkafegyelem — származó veszteségidő. Na­gyon sok idő megy kárba g rt, mert nincs előkészítve a gmunkálandó anyag, mert sokat kell várni arra, amíg á raktáros a munkás kezébe ad­ja a kért szerszámot. Nagyon sok veszteség szár­mazik a kényelmeskedésből, a rosszul értelmezett hagyomá­nyok ápolásából. Például a bá­nyászoknál... A beszállás 15 perc. Gyaloglás a munkahely­re 20 perc. A munkahelyre ér­kezés után egy kis szalonnáz- gatás, beszélgetés 15 peré. A munkaidőből 50 perc semmi­tevéssel telik el. Nem beszélve a szállítások problémájáról, mikor az üres csillék után né­ha félórákat vagy annál is többet kell mászkálni. A bá­nyákban folyó brigád-vizsgála­tok mindezekre fényt derítet­tek: kimutatások készültek a Az elmúlt évben? 270 kislakást építettek a ktsz-ek At KISZÖV irányításával műk'ödő ktsz-ek a múlt évben jelentős sikereket értek el a kislakás-építkezésekben. A kisipari szövetkezetek me­gyénk területén, 1960-ban több mint 270 kislakást építettek fel és adtak át megfelelő mi­nőségben, kivitelezésben a megrendelőknek. munkanap-fényképezés ada­taiból, a veszteségidőkről. A változtatás szükségességét mindenki érzi. Í4 arcot kell vívni a selejt­L± gyártók ellen. Helyes, egészséges atmoszférát kell te­remtenünk üzemeinkben ezen a téren is. Ha az öntő selejtet önt, adják vissza neki: tegye a füstre. A bányász ne próbál­kozzon azzal, hogy kővel sza­porítsa a szenet __ A selejt­gy ártó munkásokat a munka­fegyelem kell, hogy kösse. A ielkiismeret és a becsület kell, hogy kösse. Mert ha az orvos nem csinálhat selejtet, s ha a pilótától is megkövetel­jük, hogy biztos kézzel vezes­se gépét, minden alkotó, mun­kálkodó embertől is meg kell követelni a jót, a jobbat. Ki­vételt nem képezhet senki. A kapitalisták írott és írat­lan törvénye volt: kipréselni a munkásból mindent, amit csak lehet. A szocialista rendszer nemcsak társadalomban és termelési formában teremt újat, nemcsak az ember és a társadalom, az ember és a munka közötti viszonyt vál­toztatta meg, de mássá for­málta a kapitalisták emberte­len törvényét is. A szocializ­mus jelszava: préselj ki a technikából, amit csak lehet' E jelszó valóra váltása azért is különösen fontos, mert a technika maximális kihaszná­lása, a gépek s más modern termelőeszközök teljes kapa­citásának kiaknázása a munka termelékenységének egyik leg­fontosabb emeltyűje. A há­roméves tervben rengeteg új gépet, új termelőberendezést állítottunk munkába. Sok he­lyen a gépeket nem állították munkába rögtön, a megérke­zés után napokig, hetekig, sőt hónapokig ki sem csomagol­ták a ládákból. S ha ezt meg is tették, nem dolgoztatják eleget. Műszakokat pihentetik, s húzzák-hálasztják a gépek több műszakos üzemeltetését, mondván, hogy nincs elegendő munkaerő a gépekre. Megyénk üzemeiben a gépek kihaszná­lása mindössze csak.30 száza­lékos. Pedig nemcsak azért vannak ezek a gépek, hogy ugyanannyi idő alatt kevesebb energia- és szerszámfelhaszná­lással több terméket állítsa­nak elő, hanem azért is, hogy e gépekkel dolgozva az em­ber munkáját könnyítsék. A műszaki, technikai szín­vonalat tovább kell emelni üzemeinkben. Elengedhetetle­nül szükséges a termelékeny­ség-fokozás tudományos mód­szereinek kidolgozása. Több üzemben, mint például a gyön­gyösi Váltó-és Kitérőgyárban, a munkafolyamat vizsgálatát is precíz, tudományos módsze­rekkel végezték el. Nagy fel­adatok várnak a tudományos módszerek kidolgozásában a jmíszaki vezetőkre: a lehető­ségekre építve olyan javasla­tokat tegyenek, hogy a meg­dönthetetlen és túlszárnyalha- tatlan normákat is lepipálják. omoly tennivalóink van­*-*■ nak az újitó-mozgalom további fellendítésében. To­vább kell szélesítenünk ezt a fontos mozgalmat. El kell ké­szíteni az újítási feladatterve­ket. Gondoskodni kell a be­adott újítások időbeni elbírá­lásáról, az elfogadott újítások elterjesztéséről, alkalmazásá­ról. Anyagi és erkölcsi támo­gatást kell adni az újító dol­gozóknak. Rendkívüli jelentősége van a SZOT IX. plenáris ülésén hozott irányelvek gyakorlati megvalósításának, a munka- verseny széleskörű kibonta­koztatásának. A munkaver­senynek igen sokrétű és be­vált módszerei vannak me­gyénk üzemeiben. Dolgozóink nagy tábora rendszeresed részt vesz a versenyekben. Bizonyit- ia ezt az is, hogy az elmúlt év második felében 165 nő és 108 férfi dolgozó nyerte el a kiváló dolgozói oklevelet. Lel­kesítő eredményeket tud fel­mutatni a szocialista munka* brigád-mozgalom. A szocialis­ta cím elnyeréséért megyénk­ben 491 brigád versenyez, s 133 brigád nyerte el a meg­tisztelő címet. A munkaver­seny legnépszerűbb és legel­terjedtebb formája a brigád- verseny. Megyénk üzemeiben 1614 brigád vetélkedik, 16 600 taggal. A brigád-verseny szer­vezése mellett hangot kell kapnia a műhelyek, gyárrész­legek és üzemrészek közötti, valamint ■ az egyéni verseny­nek. A szocialista munkaver­seny a termelékenység -.emelé­sének egyik nagyon fontos módszere. Soronkövetkező ten­nivalónk, hogy növeljük a ver­senyben részt vevők számát — s ezáltal a termelékenységet! — s az eddigieknél is nagyobb gondot fordítsunk a vállalá­sok, felajánlások megtételére, a munkaversenv eredményei­nek publikálására, a propa­gandaeszközök fokozottabb felhasználásával. A z 1961-es év, s az egész ötéves terv feladatai si­keres megvalósításának döntő feltétele a termelékenység emelése Ezért foglalkozzanak vele mind többet és mind konkrétabban üzemeink szak- szervezeti szervei taggyűlése­ken, termelési tanácsion záso­kon. Segítsék elő a szocialista munkaverseny kibontakozta­tását, hogy határidő előtt si­kerrel tehessünk eleget terv­kötelezettségeinknek. P. D. A „puttonyrádió” bemondta: államosították a templomokat, elhurcolták a papokat Az egriek körében jól ismert ez a „rádió”. Nincsen magas adótornya, nincsenek bonyolult elektrotechnikai berendezései, mégis, bejárják hírei az egész várost. És ezek a hírek legtöbb esetben minden alapot nélkü­löznek, a bolhából elefántot csinálnak, ha azok terjesztői szájaíze szerint valók. Ezekben a napokban a „puttonyrádió” útján olyan rémhírek keltek szárnyra, mintha államosítanák és elvennék a templomokat, a papokat pedig elhurcolnák. A józanul gondolkodó embe­rek számára bármennyire Is nevetségesnék tűnik ez a rém­hír, mégis termékeny talajra talált egyes emberek fejében. Ez a mesterségesen terjesztett hír is azt a célt szolgálja, hogy nyugtalanságot keltsen az em­berek között, hogy lejárassa ál­lami szerveink tekintélyét. Mi a valóság? Ismert tény, hogy a templo­mok „államosítása” és „elkob­zása” helyett, akárcsak az el­múlt években, most is jelentős összeget fordít kormányunk a templomok tatarozására, hely­reállítására. Elégendő, ha Eger­ben a főszékesegyházat és a minorjta templomot említjük, de sorolhatnánk tovább, mi­lyen jelentős összegekkel járul hozzá máshói Is államunk a templomok renoválásához. És ha ehhez még hozzávesszük, hogy a papok „elhurcolása” he­lyett a számukra folyósított ál­lami segélyt továbbra is teljes összegben megkapják, annak ellenére, hogy a püspöki karral történt megegyezés szerint 1961. január 1-től a korábbi összegnek csak felét kellene fi­zetni kormányunknak. Ami a rémhír „alapja”, va­Rafinált módszer A jó bűnügyi nyomozó hol­tig tanul. Ezt bizonyítja egy franciaországi eset is, amelyet igen nehezen sikerült felderí­teni, Egy nizzai férfi egészen eredeti módszerrel hosszú ide­ig ingyen utazgatott az egész országban. A találékony férfiú a következőképpen járt el: fel­szállt a vonatra és ha észrevet­te, hogy az egyik WC foglalt, erélyesen bekopogott és hatá­rozott hangon ellenőrzésre kér­te a jegyet.' Amikor „érthető okokból” a jegyet csak az aj- tóhasadékon keresztül nyújtot­ták ki, a férfi szó nélkül eltűnt vele, a következő állomáson ki­szállt és a legközelebbi vonat­tal egyszerűen tovább utazott, most már érvényes menet jegy­gyei. Vizsgára készülnek Hevesen a baromfitenyésztők MANAPSÁG MI LESZ, HA RAMéSIK?! nem tűnik fel senkinek He­vesen, hogy kedd reggelenként fejkendős nénikék, fiatalabb asszonyok tartanak a járási kultúrház felé. Megszokták már, hiszen az elmúlt év ok­tóber elejétől rendszeresen működik a kultúrházban a he­vesi járás női tsz-dolgozóinak részvételével a baromfite­nyésztési tanfolyam. Negyven­öt termelőszövetkezetből jár­nak ide az asszonyok, hogy el­sajátítsák a baromfitenyésztés korszerű Ismereteit. Mint Bo­gár hászlónétál, a nőtanács hevesi járási titkárétól meg­tudtuk, hetvenöt asszony jár el az előadásokra rendszeresen, hogy meghallgassák a helyes baromfitenyésztésről szóló elő­adásokat. A tanfolyam első és második évfolyammal működik. Az első évfolyamon 36-an, a másodikon 39-en vesz­nek részt. Szorgalmukra jel­lemző, hogy például Tarnabod- ról négy asszony jár be He­vesre hóban, sárban, nem res­tellik a fáradságot, csakhogy elvégezhessék a tanfolyamot. Pedig nem könnyű ez az „is­kola”, Komoly követelménye­ket támaszt hallgatóival szem­ben. Üj fogalmakat, új szava­kat keli a termelőszövetkezeti asszonyoknak elsajátítaniuk. Csak egy példát. A tanfolya­mon matematikát is tanulnak a hallgatók. Ismerni kell a százalékszámítást, hiszen enél- kül nem tudnák helyesen, pon­tosan összeállítani a baromfiak takarmányozását. A tanultak alapján alkalmazni kell a helyes tápanyag-összetételt, ismerni kell azonkívül a fe­hérjetartalom mennyiségét, s mindezt a százalékszámítás nélkül nem tudnák megbízha­tóan, a legpontosabban össze­állítani. Eleinte ugyan félve mentek ki a táblához, az első számtani műveletek megoldá­sát nehéznek találták, de a tü­relmes segítség, a közösség összefogása hamarosan felol­dotta a félénkséget. * részvevőit A TANFOLYAMI #uátták tankönyvekkel. A legjobb szakembereket biztosítják az előadások megtartására. Leg­utóbb, kedden: Rádai Gedeon elvtárs, az Agrártudományi Egyetemről a hevesi járás me­zőgazdasági osztályára kihelye­zett egyetemi tanár tartott elő­adást a baromfiak helyes ta­karmányozásáról. Emellett a megyei tanács mezőgazdasági osztályáról Papp Sándor főál­lattenyésztő, hiányai Miklós megyei főállatorvos, a Hevesi Járás Mezőgazdasági Osztályá­ról Kiss József agrármérnök, Somody Miklós főagronómiu. Szabó Ágoston tsz-csoportve- zető és Juhász Sándor, erdőtel­ki állatorvos tart rendszeresen előadást a tsz-asszonyok ré­szére. A vélemények és tapasztala­tok szerint komolyan készül­nek az asszonyok a március 15-én kezdődő vizsgákra. So­kat tanulnak, nagy az igyeke­zet, mert vizsgabizottság előtt kell számot adni a tanultakról, s senki sem akar szégyenkezni. A tanfolyam sikeres elvég­zésével szakképesítést "kapnak, miszerint a végzett hallgatók a termelőszövetkezetekben mint szakképzett baromfitenyésztők dolgoznak és erről oklevél ad bizonyságot. A tanfolyam befejezése előtt, e hó végén egynapos tapaszta­latcsere-látogatásra mennek Gödöllőre, a kísérleti intézet telepére. a tan- fO' AKI MOSTANÁBAN lyam hallgatóival beszélget, meggyőződhet arról, hogy nem hiába, és nem véletlenül vál­lalták a hevest járás asszonyai 7—800 ezer baromfi felnevelé­sét ebben az esztendőben, Meg­gondoltan döntöttek. Meglesz! — ígérik, s mindent elkövet­nek, hogy ígéretüket becsület­tel teljesítsék Is. lószínűleg az a közismert tény lehetett, hogy az egri főegyhóz­megyei hatóság megszüntette az I-es számú kórházban levő, volt irgalihasrendi kápolna működését. A kápolna működésének megszüntetésében több ok köz­rejátszott. Ismeretes, hogy mis Egerben a hívek bőven el van­nak látva templomokkal, ugyanakkor a kórháznak gyógyszer tárolási nehézségei voltak. Ezen túl egyes plébá­niák vezetői már régóta szóvá tették, hogy az említett kórházi tulajdonban levő kápolnát szüntessék meg. mint olyant, amelynek nyitvatartása lelki­pásztori szempontból sem in­dokolt. Mindezeket figyelembe véve az egyházmegyei íÓhatóság hozzá áruit a kápolna átadásához. Dr. Bre- zanöczy Pál apostoli kormány­zó, aki mindenkor megértést tanústolt nemcsak papjai, hívei, hanem a város prob-, lémái iránt is, magáévá tette a kérést, így került sor az említett kápolna átadására. A kápolna berendezésére ter- mészétesen, a kórház nem tár­tott igényt, azt az újonnan épült makiári templomba szál­lították el. Az egri I-es kórházban levő kápolnán kívül sehol nem ke­rült sor templomok és kápol­nák átadására. Az egyház- megyei főhatóság ezenkívül se­hol nem szüntetett meg sem templomot, sem kápolnát. A másik Ilyen rémhír a pa­pok „elhurcolásáról” beszél. Természetesen, ez sem felel meg a valóságnak. Országos vi­szonylatban történtek ugyan őrizetbevételek, amelyről a rá­dió és a sajtó korábban értesí­tette a közönséget. A kormány­zat azonban azért, mert néhá- nyan államellenes összeeskü­vést szőttek, nem általánosít és a ielkéssskedó papság nyugodtan végzi ieladatát. Egyébként ezt a szerzetesi összeesküvést a lelkészkedő papság is elítélte, s elhatárolva magukat a tettesektől ■kijelen­tették, hogy egyetlen kormány­zat sem tűrheti a világón, hogy ellene összeesküdjenek, tehát érthető és jogos a kormányzat reagálása. \ ' > A „puttonyrádió” tudni véli azt is, hogy ifjúság élleni bűn- cselekménnyel vádolva sok pa­pot elhurcoltak. Mi ebből az igazság? Még példáért is megyén kívül kell menni. Ugyanis a Szolnok me­gyei bíróság tárgyalta pár hó­nappal ezelőtt dr. Kishonti Ist­ván, egri szárihazású káplán ügyét, aki nemrégen még Ká­polnán tevékenykedett. Az em­lített káplán a nyilvános. tár­gyaláson cinikusan bevallotta, hogy pályafutása alatt körül­belül 200 10—14 év közötti gyermeket rontott tneg. A „puttonyrádió” adásait így cáfolják meg a tények, így te­szi újra bolhává az elefántot az igazság, a rémhír terjesztői­nek, útjára indítóinak — gon­doljuk — nem kis bánatára. Kovács Endre Sok hasznot hoz a termelőszövetkezeteknek a baromflnevelés Heves megyében az 1961-es gazdasági évben csaknem va­lamennyi termelőszövetkezet nevel baromfit. A közös gaz­daságok számításokat végez­tek a báromfitákarmáriyozás költségeiről, s mindenütt igye­keznek a legjobban bevált módszereket alkalmazni. Bebi­zonyosodott, hogy megfelelő eredményt elsősorban a szak­szerű ápolással és etetéssel le­het elérni. A kiskörei Dózsa Tsz tagsága is ennek köszön­heti elmúlt évi sikereit. A ka­csák nevelésénél például, he­lyes összeállítás után mindösz­sze három kilogramm kellett egy kilogramm súlygyarapo­dáshoz. Hasonló eredményről adhatott számot ebben a köz­ségben a Rákóczi Termelőszö­vetkezet, s Kiskörén kívül még több Tisza menti közös gazda­ság is­A kiskörei Dózsa Tsz-ben így 2500 kacsa felnevelése után 25 000 forint tiszta jövedelem­re tettek szert. A kialakult nagyüzemi módszerrel ez a kö­zös gazdaság ebben az évben már húszezer kacsa felnevelé­sét tervezi, amelyből 140 000 forint tiszta jövedelemre szá­mít. 9 Még volt egy negyedórács­kám a mozi kezdéséig, ^sétálok egyet — gondolnám, ez volt. a vesztem, összetalálkoztam Gríz Tamással, ezzel az utálatos em­beri topronggyal. Úgy tettem, mintha valami fontos dolgot látnék a túloldalon és átsiet­tem. De ez az alak jött utánam, jött visszavonhatatlanul. — Hogy vagy? — kezdte. — Éldegélek, csak.,. csak — mondtam, érez. tetve a hang­súlyon, hogy rövid akarok lenni és roppant bárgyú képet vágtam, hogy észrevegye, mást igazán nem tudok mondani. — Láttad a közértben a na­rancsot? — kér­dezte sötéten, mintha leg­alábbis lopott narancsot ad­nának ott el. — Igen, szép, fejlett naran­csok és édesek is, — Nem eredeti — hajolt kö­zelebb Gríz. — No, ne hülyéskedj, a múlt­kor a szappanra mondtad, hogy hamisítvány és eredetit nem is gyártanak. S amikor megnéztem, vagonszámra volt a Háztartást Boltban és ami­kor megkérdeztem, hogy hami­sítvány-e, be akartak telefonál­ni « mentőknek. — No, de ba­nán nines!-csil­lant fel vize­nyős szeme. — Mennyit akarsz, legalább egy életre valót vásárolhatsz o boltokban. — Ügy, és szerecsendiót va­jon lehet kapni?! — Fillérekért, te selyem jam­pec. — A múltkoriban viszont nem volt prézli az egész város­ban. — De most van, te átkozott, és arra is meg mernék esküdni, hogy a vaskereskedésben kér­dezted meg, csak azért, hogy azt halljad, hogy nincs. — Keserűmandula? — Van! •— Hántolt rizs? — Amennyi kell! — Rozskenyér? — Mázsaszámra! — Tojás? — HŰ, a mindenit, ez tény­leg nincs... ta. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom