Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

1981. február Z., csütörtök Ni PCJ8A6 5 ■ • «iiőgaidasa'úi A fejőstehenek téli takarmányozásához den tehenet egyformán etetni, mert azok, amelyek tőgyük gyenge energiája miatt a táp­anyagot tejjé alakítani nem tudják, inkább elhíznak, de több tejet nem adnak. A jó tejelő teheneink viszont, ha tőgyük kihasználásához a szük­séges takarmánymennyiséget nem kapják meg, ugyancsak gyengébb tej elésre kénysze­rülnek. Leghelyesebb az egye­di takarmányozást bevezetni. Szakemberrel a rendelkezé­sünkre álló szálas- és vizenyős takarmányból állíttassuk össze az alaptakarmányt, amely az életfenntartó szükségletet és az átlagosan termelt tej szük­ségletét fedezik. Majd állítsunk össze ugyan­csak az abrakféléinkből olyan adagot, amely egy liter, tej termelésére elegendő tápanya­got nyújt. Ebből minden tehén naponta annyi adagot kap, ahány literrel napi tejtermelé­se az alaptakarmánnyal fede­zett tejmennyiséget magha­ladja. Leghelyesebb egy olyan edényt készíttetni, amelybe pontosan belefér az 1 liter tej­többlet után járó pótadag. A brigádvezető leleményességén múlik azután, hogy az arra érdemes tehén egye meg a pótabrakot, nem pedig a szom­szédja. Szóbaj öhet a csoportos ete­tés (a jól tejelőket egymás mellé kötik.) Hátránya, hogy így gyakran kell az állatokkal helyet változtatni. Segíthetünk rövidrekötéssel, vagy kis vá­lyú behelyezésével a jászolba, illetve a jászolra közönséges, sűrűbb és ritkább fokú létrát helyezhetünk, stb. Megemlítem még a „szárazra állított” tehenek takarmányo­zását is. A szárazra állítás kezdetén 10—14 napig csak életfenntartó táplálásra keli a tehenet utalni, hogy a tej mi­rigyek nyugalmi állapotba jussanak. Ezt követőleg az el- lés előtt hat héttel meg kell kezdeni az előkészítő etetést. Ennek célja, hogy megtöltsük az állat raktárait fehérjékkel, vitaminokkal és ásványi anya­gokkal. Hacsak az ellés után kezdődnék meg a jobb táplá­lás, az nem lenne célravezető, mert a tőgy ilyenkor nagy igényekkel lép fel és az emész­OAUDOUIN belga király tavaly még fennkölt szavakkal áltatta kongói „hon­fitársait.” „Az elmaradott or­szágok előtt megnyitjuk az eu­rópai civilizációt — valahogyan így mondotta — és mikor meg­szabadítottuk őket a rabszolga­sorstól, a betegségektől és a nyomortól, lakosságukat a sza­badság és a haladás útjára ve­zetjük.” De nemcsak a belga, hanem a francia, angol, holland és amerikai gyarmattartók is hasonló, álszent és ficérmányo- san megfogalmazott mondatok­ban ígértek szabadságot és ci­vilizációt, jólétet és kultúrát kiszipolyozott alattvalóiknak. Mit váltottak valóra ígérete­ikből? A kegyetlen vérengzésekben, szenvedésekkel teli mozzana­tokban oly gazdag gyarmati történelem tanúsítja, hogy — semmit. ígértek civilizációt! Civilizáció — ha ezt a szót halljuk, önkéntelenül is mo­dern városokra, kórházakra, iskolákra, hatalmas ipartele­pekre, korszerű utakra gondo­lunk. Modern városok, kórházak? Épültek ilyenek, igen! Főként luxusvillák. A fehér gyarmatosító uraknak. Épül­tek világvárosi szállodák, hi­permodern nyaralók, az „anya­országból” érkező, gazdag nász­utasoknak, kéjutazóknak. Épültek iskolák, Sőt: egyete­mek, de néger oda a lábát be nem tehette. Épültek városok, városnegyedek, szemgyönyör­ködtető házsorokkal, de azok- I ban a házakban a színesbőrű csak háziszolga lehetett. És nem lehetett tulajdonos! De „háborítatlanul” lakhatott kon­zervdobozokból összerakott, földdel kitapasztott kunyhók­ban. Bedeszkázott, szögesdrót­tal körülkerített, piszkos siká­torok mélyein — mint Hitler gettóiban a „tisztátalan faj”, annak idején; s addig, amíg gázkamrákban meg nem ölték, elevenen el, nem égették kon­centrációs táborokban nagy részüket. * Hatalmas ipartelepek? Nem, nem, ilyesmik nem épültek. Miért építették volna?! Talán azért, hogy busás extraprofit­tól fosszák meg magukat? Ta­lán azért, hogy kitűnő felvevő pi­acuktól essenek el? Talán azért, hogy fogyasztóiknak nagy ré­szét elveszítsék? Az ilyen ipar- telepítés semmiképp sem lett volna „kifizetődő” számukra. Dolgozni dolgozhattak a jám­bor bennszülöttek. „Munkaal­kalom” bőséggel volt számuk­ra. Dolgozhattak bányákban, fakitermeléseknél, az őserdők rengetegeiben és dolgozhattak ültetvényeken. Éhbérért. S ha a szerződések fehér papírjára odatették kézjegyüket — ujj­lenyomatukat! —, mikor _ az embertelen bánásmód miatt Tiás munkahelyre akartak menni, nem lehetett. Éveken át egy helyben kellett, állat mód­ján dolgozni, míg -a kegyetlen­ségekbe bele nem pusztultak. S ha valamelyikük lázadni mert sorsa ellen, csattant a korbács a meztelen ember há­tán. Ha megszökött, hajtóva­dászat kezdődött kézrekeríté- sére. És jaj volt annak, akit sikeniit elfogniok a fehér ül­dözőknek. s a fehéreket kiszol­gáló fekete fogdmegeknek — borzalmas halál várt a szöke­vényre S a fehérek kezéből osztott borzalmaknál sokszor hűsebb, ölelőbb volt a Kongó és más afrikai folyam vize. Százak és százak fojtották éle­tüket a hatalmas hullámokba. ~ \ FEHÉREKNEK dolgoz- ^ ni — muszáj volt. A Nagy Fehér Űr — II. Lipót belga király — hatalmas adó­kat vetett ki a színesbőrű tör­zsekre. Az adókat elefántcsont­ban, kaucsukban „kérte”. Ha nem szolgáltatták be az elő­írt mennyiséget, katonai bün­tetőszázadok fogták körül a törzsek szálláshelyét. Hullahe- gvek jelezték az ilyen „bünte­tő csapatok” útját. A század elején is megdöb­benést keltettek azok az újság­hírek, kénes beszámolók, ame­lyek a , fekete kontinens” or­szágaiban folyó szörnyű gaz­tettek. véres tragédiák adatai­ról tájékoztatták az emberisé­get. Miről szóltak az akkori híradások? Faluk teljes kiirtá­sáról, fegyvertelen emberek ez­II. AZ EDDIG EMLÍTETT ta­karmányrélékbol, szaksze­rű összeálítás esetén a cehén tápanyagszükséglétét napi 10, sót 15 kg tej termeléséig, ábrák etetése nélkül is ki lehet. elé­gíteni. Ezért igyekezzünk a na­pi adagot minél olcsóbban, abraktakarékosan összeállítani. Természetesen, ha nincs elég és jó minőségű szénánk, vagy a szilázst a tehenek valami ok­nál fogva nem szívesen fo­gyasztják, nincs elég répánk, vagy ha teheneink többet ter­melnének, mint ami alapta­karmánnyal fedezhető lenne, úgy feltétlen gondoskodnunk kell abraktakarmányról. Leg­helyesebb, ha minél több ke­verékből állítjuk össze abrak­takarmányunkat (5—6 féle), mert ezeket sokkal jobb ét­vággyal fogyasztja az állat és jobban is értékesíti. Állataink abrakjának zömét gabonasze­mekkel és hüvelyes magvakkal fedezzük. Az • abrakféleségek közül legelterjedtebb a kuko­rica, kevés fehérje, sok kemé­nyítő van benne. A tejelő pót- abrakban 20—30 százalék ere­jéig szerepelhet. Hasonló ha­tású és arányú az árpadara, azonban könnyen penészese­dig romolva súlyosan betegít. Szükség esetén etethető rozs- ocsú is, csak „anyarozs” ne le­gyen benne, tápérétke az ár­páéval egyenlő, azonban ét­rendi hatása rosszabb. Hüve­lyes magvak több fehérjét tar­talmaznak, mint a gabonafé­lék, azonban íztelenek és könnyen dugítanak. Aránylag legjobb az étrendi hatása a takarmányborsónak, azonban a pótabraknak legfeljebb egy- harmadát tegye ki. A szója­bab nagyértékű abraktakar­mány, azonban az állatok ha­mar megunják, legfeljebb 5— 10 százalék arányban etethető. Olajgyári melléktermékek kö­zül a napraforgópogácsához és darához juthat legkönnyebben a gazdaság. Tápláló értékét nagyban befolyásolja a hán- tolás foka, foszforban gazdag, a pótabrak 20 százalékáig etet­hető. nagy mennyiség (4—5 kg) kiütést okoz. Malomipari mel­léktermékek közül kiterjedten etatik a búzakorpát, rozskor­pát. Gazdag foszfortartalma alkalmassá teszi, hogy tejelő állatok abrakiában bőven sze­repeltessük. (50 százalékig.) EGY TSZ TEHENÉSZETÉ­BEN célszerűtlen lenne min­Nácik fimerikábai tőcső, amely a szárazon állás aiatt elszokott az erélye­sebb munkától, nem tudna lé­pést tartani vele. Az ellési idő közeledtével inkább tömé­nyebb takarmányt, abrakfélé­ket nyújtsunk állatainknak, mert a terimés, rossz minőségű takarmányból az állat kényte­len sokat fogyasztani, hogy ét-' vágyát csillapítsa, ez a körül­mény pedig a vehemre van rossz hatással. Pár nappal az ellés előtt a bőséges táplálást meg kell szűntetni és diétiku- san kell az állatot etetni. Ilyenkor elegendő lesz a te­hénnek kevés széna és csök­kent répaadag. korpáabrakkal. Utóbbi elmaradása könnyen .meddőséget okoz. Az ellés Után 3—4 napig- még szintén diétikusan etessük állatainkat. A Ml RÉTJEINK keveset és bizonytalanul teremnek, így gyakran kerülnek a gazdasá­gok olyan helyzetbe, hogy a kellő szálas mennyiséget szé­nában biztosítani nem tudják, szarvasmarha emésztéséhez pedig feltétlenül szükséges naponta legkevesebb 2—3 kg szálastakarmány nyújtása. Honnan vegyük ilyen esetben a hiányzó szálastakarmányt? Nyúljunk bátran a gazdaság­ban mindig megtalálható szál-, ma, kukoricaszár és pelyva­félékhez is. Még jó tehenészet­ben is előfordul, hogy — aszá­lyos években — a fejőstehén­nek csak 1—3 kg széna int, amely mellett a jóminőségű tavaszi szalmából 10 kg-ot is Megeszik. A szalmafélék fehérjében, ásványi anyagokban szegé­nyek, keményítő értékük pe­dig szintén lényegesen keve­sebb, mint a szénáé. A tavaszi kalászosok szalmája 50 száza­lékkal értékesebb, mint az őszi­eké. Ha szalmát kell etetnünk, sózással, melasszal, pácolás­sal ízesítsük, esetleg szecskáz­va répához, abrakhoz, silóta­karmányhoz keverjük. A szal­mák közül árpa, zab és búza szalma jön tekintetbe, azon­ban elővigyázatosak legyünk és penészes szalmát ne etes­sünk, mert könnyen emésztési zavarokat okoz. Hazánkban sok kukoricát termesztenek és így sók a ku­koricaszár is. A gyakorlatból tudom, hogy kisparaszti gazda­ságokban a szénahiányt télen kizárólag kükoricaszárral ol­dották meg. Tápértéke a gyen­gébb minőségű szénáéval ve­tekszik — ha a töréssel egy­idejűleg levágják, — az őszi szalmánál sem ér többet, ha hetekig vágatlanul hagyják. A szarvasmarhának legjobb szecskázva adni, répaszelettel,, répával készült pác alakjában, vagy sós vízzel, illetve melasz- szál ízesítve, mert így a dur­vább részek is felpuhulnak és a rágási munka kevesebb lesz. Kezdetleges módszer, ha a szá­raz kévét teszik a marha já­szolába. Megemlítem végül a pelyva­féléket. Az e csoportba tartozó búza, zab, árpapelyvák sok rostot, kevés, fehérjét, kémé- ' nyitót és ásványi sókat tartal­maznak. Itt is a tavasziak pelyvája értékesebb, mint az őszieké. A pelyva , igen sok vizet vesz fel, legtöbbször ré­pával, ritkábban abrakkal, me­lasszal, vagy sós vízzel lágyít- ; va etetik. A tehén sokat nem fogyaszt belőle, legfeljebb 2— 4 kg-ot, mert íztelen. KÜLÖNÖS NYOMATÉK- KAL kell hangsúlyoznom, hogy az említett kiegészítő szálas­takarmányok ásványi sókban és vitaminokban igen szegé­nyek, etetésük alkalmával azok pótlásáról feltétlen gon­doskodni kell. A helyes szab­vány alkalmazása végett azon­ban forduljunk szakemberhez. Dr. Calla Ferenc városi főállatorvos megegyeznek a mi szellemi ve­zérünk: Adolf Hitler program­jával” — írja Páll, aki a to­vábbiakban utal arra. hogy a náci párt az Egyesült Államok­ban törvényes párt, s ami az Egyesült Államokban szabad, az megengedett dolog az ame­rikaiak tengerentúli támasz­pontjain is. Magyarán mond­va: Páll János felszólítja a nyugat-berlinieket, hogy sora­kozzanak a horogkeresztes zászlók alá. mert ez az ameri­kai imperializmus hideghábo­rús frontvárosában immár nem lehet tiltott dolog. A fasiszták szemérmetlen nyíltsággal hirdetik program­jukat, de annál jobban őrköd­nek szervezeti titkaik felett. Kiderült, hogy a párt vezére nem maga Rockwell, hanem egy rejtélyes ismeretlen, övé az egyes számú tagkönyv, Rockwelié a kettes számú. Rockwell közölte: az egyes szá­mú vezér „gazdag és nagynevű ember”; '■ A legnagyobb veszélyt azon­ban ma még nem maguk a fa­siszták jelentik, hanem az ame­rikai közvélemény közönye. Az amerikaiak túlnyomó többsége demokrata és nem akar fasiz­must, de a tömegpropaganda­eszközök által fenntartott kö­zömbösség olyan körülménye­ket teremt, hogy a fasizmus kényelmesen fejlődhet. Az amerikaiak egyszerűen nem törődnek a nácik garázdasá­gaival és nem gondolják meg, hogy volt már egy nép, amely hasonlóan viselkedett és ezt az egész emberiséggel együtt drá­gán fizette meg. desen holtan találták a laká­sán. A rendőrség nem találta meg a gyilkosokat. Az ..American Nazi Party”- nak külföldi kapcsolatai is van­nak. Rockwell nemrég a kana­dai náci párt ünnepélyes ala­kuló gyűlésének díszvendége volt. A televízióban is szere­pelt az ottani Führerrel együtt és megismételte a gázkamrák­ra vonatkozó ígéretét. A náci párt főhadiszállásá­ról mostanában gyakran érkez­nek levelek Nyugat-Berlinbe. A náci párt nemzetközi osztá­lyának vezetője, John Páll, a Nyugat-Berlinbe érkező leve­leken is az ó aláírása olvasha­tó, Amint magáról írja, ma­gyar származású, s azzal di­csekszik, hogy húsz év óta vesz részt a nemzeti szocialista mozgalomban, s így már bő ta­pasztalatokkal rendelkezik. Páll János egyik levele pél­dául így hangzik: „Drága ba­rátom, a parancsnok és én igen örültünk szeptember 9-én kelt levelének. Az ön levele ismét bizonyítja, hogy Adolf Hiller lángoló szelleme halála után is szövétnekként világít”; Páll János leveleihez csatol­tan megszokta küldeni az „American Nazi Party” prog­ramját is, amely semmiben sem különbözik Hitler egykori programjától. „Olvassa el ön a levélhez csatolt irodalmat, s akkor meg­állapíthatja. hogy a mi nagy­szabású feladataink teljesen Az MTI jelenti: Az USA­ban törvényes pártként mű­ködik az úgynevezett „Ame­rican Nazi Party”, amely­nek főhadiszállása Washing­ton egyik elővárosában, Ar- lingtonban van^s amelynek egyik vezetője Rockwell, nemzetközi osztályának ve­zetője pedig Jonh Páll, ma­gyar származású egyén. Arlingtonban óriási horogke­resztes zászlót lobogtat a szél. A ház körül bamainges, ki­sportolt ifjak sürögnek-forog- nak, horogkeresztes karszalag­gal, széles övükön gumibot és pisztoly, ök Röckwellnek, az amerikai nácipárt egyik veze­tőjének testőrei.­Az amerikai ember, hazatér­ve, csaknem mindig talál vala­mit postaládájában. Jégszek­rény-, vagy margarin-reklá­mot, vagy meghívót az anabap­tisták istentiszteletére. Mosta­nában azonban egyre gyakrab­ban találnak horogkereszttel díszített nyomtatványokat, amelyek arra hívják fel, hogy lépjen be -az amerikai nádi páftba, vagy fizessen elő fa­siszta sajtótermékekre. Válogathat is, mert az Egye­sült Államokban kb. 500 nyíl­tan fasiszta lap jelenik meg. Vannak köztük sokszorosított röplapocskák, de vannak jelen­tős példányszámú, gazdag ki­állítású. színes folyóiratok is. A „Józan Ész” című pl. 300 ezer példányban, a „Védelme­ző” 100 ezer példányban, a „Kereszt és Zászló” 25 ezer példányban jelenik meg. Ugyan miket írnak ezek a lapok? Idézzünk a „Józan Ész” címűből: ,.A marxisták alávaló össze­esküvésének célja a fehér, ke­resztény faj elgyengitése és tönkretevése”. A „Biblia Újság” című lap szerint mindenki, aki elismeri a fajok egyenjogúságát, „az ör­dög küldötte” és ..alacsonyabb emberkategóriába tartozik.” A lap szerint „egyetlen óriási pogromot” kellene rendezni és akkor mi,. Jen rendben lesz. Az idézetekből láthatjuk, hogy az amerikai nácik a fa­siszta ideológiából főleg a faj­gyűlöletet vették át. A nácik fanatikusak és cél­jukat a jövőben látják. Rock­well nemegyszer világosan megmondja, hogy tíz év múl­va övé lesz a hatalom az Egye­sült Államokban, 1972-re pedig az egész országban felépítik a gázkamrákat. Ezekben elégetik mindazokat, akiknek valami közük van a marxizmushoz. Rockwell és bandája buzgón készülődik ezekre a „felada­tokra”. „Ha erőszakra lesz szükség, nem riadunk vissza tőle — jelentette ki az ameri­kai hitlerivadék egy sajtóérte­kezleten. — Naponta gyakorol­juk az ökölvívást és a birkó­zást, tudjuk, hogyan kell fáj­dalmat okozni.”. Gyermekjáték ez, vagy egy hatalmas szervezet tüntetése? Elszigetelt jelenség, vagy egy világméretű, fasiszta összees­küvés jele? Erre a kérdésre ke­reste a választ Roby Heard, a Los Angeles City News Ser­vice 38 éves újságírója. Nem sok anyagot gyűjthetett. Rövi­on Miniera nemzetközi tröszt 60 százalékos haszonkulccsal dolgozik és egyedül az utóbbi hat évben 20 milliárd 600 mil­lió frank tiszta nyereséget zse­belt be. A gyarmatosítók órája már elütötte a tizenkettőt. „Ütött, a gyarmati rendszer végórája!” — rögzítette le a világ népei­hez intézett moszkvai Béke­nyilatkozat is. Tudják ezt az imperialista, gyarmatosító ha­talmak, s ezért hadonásznak kétségbeesetten, mint a vízbe- fúló ember a szalmaszál után. Nem tudnak és nem akarnak beletörődni abba, hogy Kongó, Algéria és más országok, egész Afrika, a „nagy lehetőségek kontinense” — a leggazda­gabb zsákmány kicsússzék karmaik közül. Érthető, hi­szen egyre növekvő profitot nyernek a félgyarmati vagv gyarmati sorban élő népek kizsákmányolásából, országa­ik természeti kincseinek ki­fosztásából. A függetlenség és a haladás útjára már rátaláltak a gyár* mati népek. Mint a Moszkvai Nyilatkozat is megállapította: „A gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen.” Csakhogy nem a gyarmatosí­tók engedékenysége miatt.! „Az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai országok, o szocialista ál­lamok és az összes nemzetközi haladó erők támogatásával egyre gyakrabban mérnek ve­reséget az imperialista hatal­makra és szövetségeseikre” — mondotta Hruscsov elvtárs a moszkvai kommunisták tag­gyűlésén. És egyre erősödik a függetlenségükért harcoló né­pek mozgalma. A rabság és a nyomor országainak népei kö­vetkezetes küzdelmet folytat­nak a szabadságukért, hogy ők is mielőbb rátérhessenek a függetlenség és a haladás út­jára. Az ENSZ közgyűlésének 15. történelmi ülésszaka hatal­mas csapást mért a gyarma­tosítókra, mikor törvénybe ik­tatta a rabszolgatársadalmait megszüntetését. A KOMMUNISTA és mun­káspártok Moszkvai Ér­tekezletének Nyilakozata ha­tározottsággal állapította meg: „A gyarmati rabság rendszeré- : nek a nemzeti felszabadító mozgalom előretörése követ­keztében végbemenő összeom­lása — történelmi jelentőségét tekintve a szocialista világ­rendszer megalakulása óta a ; legfontosabb jelenség.” Az óra elütötte a tizenket­tőt... Pataky Dezső i reinek vízbe fullasztásáról, ke- resztrefeszítéséről. elevenen elégetéséről. Kiderült az írá­sokból, hogy a kaucsukkal kés­lekedőknek büntetésképpen — már akkor is! — levágták a ke­zét, s a falu felére csökkentett, megcsonkított lakosaitól köve­telték a halottak adósságát is. Félkézzel kellett gyűjteniök a szerencsétleneknek. Egész vi­dékek népe menekült az ős­erdőbe, s igyekeztek kiszökni szenvedéseik helyéről más or­szágokba. Fegyveres hordák vadásztak a menekülő feketék­re. S mikor rájuk akadtak, be­kerítették őket, az asszonyok leölték gyermekeiket, a férfiak leölték asszonyaikat és önma­guk életének is véget vetettek; a fejvadászok csak a férfiak egy részét foghatták el, azokat, akiknek már nem volt idejük az öngyilkolásra; az elfogott férfiakat irthatták csak ki, vá­logatott kínzásaikkal. Hatal­mas vidékek néptelenedtek el a tervszerű embervadászat „eredményeképpen”. És ezekat a szadista kegyetlenkedéseket évtizedeken át folytatták, módszereiket tökéletesítették. A fehéreknek dolgozni — muszály volt. Leplombált va­gonokban szállították és szál­lítják több helyről a mai napig is a négereket Rhodézia bá­nyáiba. A Brazzaville (Francia- Konffó) és az Atlanti óceán közötti vasútvonal építésére tízezreket ..mozgósítottak” — korbáccsal és puskatussal — a „humanizmus” elveit hirdető gyarmati urak. 17 ezer afrikai élete árán épült meg a több ezer kilométeres vasútvonal. Kilométerenként 120 ember vesztette életét a megfeszített ütemű munkálatokban. ígértek jólétet is! ígérték, hogy megszüntetik a nyomort, az éhínséget! S arról érkeznek jelentések, hogy Kongóban na­ponta 200 ember veszíti életét azért, mert nincs mit ennie. 1V/I IÉRT A NYOMOR, a be- tegség, az éhezés?! A gyarmatosító hatalmak kiaknázzák a rabságban tar­tott országok természeti kin­cseit, és cserébe nem adnak — semmit. Többszörös nyomor szorítja bilincsekbe a megalá­zott népeket. Mert az anyagi nyomorúság mellett mindenütt jelen van a szellemi nyomor is. Az iskoláskorú gyermekek 45 százaléka nem jár iskolába, s a felnőtt lakosság 55 száza­léka írástudatlan. A gyarmati népek elnyomo- rodtak — a népeket kizsákmá­nyoló monopóliumok profitja pedig fantasztikusan megnöve­kedett. Például a Katanga ás­ványi kincseit kihasználó Uni­Äz óra elütötte a tizenkettőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom