Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

1981. február Z., csütörtök

Ni PCJ8A6

5 ■

• «iiőgaidasa'úi

A fejőstehenek téli takarmányozásához

den tehenet egyformán etetni, mert azok, amelyek tőgyük gyenge energiája miatt a tápanyagot tejjé alakítani nem tudják, inkább elhíznak, de több tejet nem adnak. A jó tejelő teheneink viszont, ha tőgyük kihasználásához a szükséges takarmánymennyiséget nem kapják meg, ugyancsak gyengébb tej elésre kényszerülnek. Leghelyesebb az egyedi takarmányozást bevezetni. Szakemberrel a rendelkezésünkre álló szálas- és vizenyős takarmányból állíttassuk össze az alaptakarmányt, amely az életfenntartó szükségletet és az átlagosan termelt tej szükségletét fedezik.

Majd állítsunk össze ugyancsak az abrakféléinkből olyan adagot, amely egy liter, tej termelésére elegendő tápanyagot nyújt. Ebből minden tehén naponta annyi adagot kap, ahány literrel napi tejtermelése az alaptakarmánnyal fedezett tejmennyiséget maghaladja. Leghelyesebb egy olyan edényt készíttetni, amelybe pontosan belefér az 1 liter tejtöbblet után járó pótadag. A brigádvezető leleményességén múlik azután, hogy az arra érdemes tehén egye meg a pótabrakot, nem pedig a szomszédja.

Szóbaj öhet a csoportos etetés (a jól tejelőket egymás mellé kötik.) Hátránya, hogy így gyakran kell az állatokkal helyet változtatni. Segíthetünk rövidrekötéssel, vagy kis vályú behelyezésével a jászolba, illetve a jászolra közönséges, sűrűbb és ritkább fokú létrát helyezhetünk, stb.

Megemlítem még a „szárazra állított” tehenek takarmányozását is. A szárazra állítás kezdetén 10—14 napig csak életfenntartó táplálásra keli a tehenet utalni, hogy a tej mirigyek nyugalmi állapotba jussanak. Ezt követőleg az el- lés előtt hat héttel meg kell kezdeni az előkészítő etetést. Ennek célja, hogy megtöltsük az állat raktárait fehérjékkel, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Hacsak az ellés után kezdődnék meg a jobb táplálás, az nem lenne célravezető, mert a tőgy ilyenkor nagy igényekkel lép fel és az emészOAUDOUIN belga király tavaly még fennkölt szavakkal áltatta kongói „honfitársait.” „Az elmaradott országok előtt megnyitjuk az európai civilizációt — valahogyan így mondotta — és mikor megszabadítottuk őket a rabszolgasorstól, a betegségektől és a nyomortól, lakosságukat a szabadság és a haladás útjára vezetjük.” De nemcsak a belga, hanem a francia, angol, holland és amerikai gyarmattartók is hasonló, álszent és ficérmányo- san megfogalmazott mondatokban ígértek szabadságot és civilizációt, jólétet és kultúrát kiszipolyozott alattvalóiknak.

Mit váltottak valóra ígéreteikből?

A kegyetlen vérengzésekben, szenvedésekkel teli mozzanatokban oly gazdag gyarmati történelem tanúsítja, hogy — semmit.

ígértek civilizációt!

Civilizáció — ha ezt a szót halljuk, önkéntelenül is modern városokra, kórházakra, iskolákra, hatalmas ipartelepekre, korszerű utakra gondolunk.

Modern városok, kórházak?

Épültek ilyenek, igen!

Főként luxusvillák. A fehér gyarmatosító uraknak. Épültek világvárosi szállodák, hipermodern nyaralók, az „anyaországból” érkező, gazdag nászutasoknak, kéjutazóknak.

Épültek iskolák, Sőt: egyetemek, de néger oda a lábát be nem tehette. Épültek városok, városnegyedek, szemgyönyörködtető házsorokkal, de azok- I ban a házakban a színesbőrű csak háziszolga lehetett. És nem lehetett tulajdonos! De „háborítatlanul” lakhatott konzervdobozokból összerakott, földdel kitapasztott kunyhókban. Bedeszkázott, szögesdróttal körülkerített, piszkos sikátorok mélyein — mint Hitler gettóiban a „tisztátalan faj”, annak idején; s addig, amíg gázkamrákban meg nem ölték, elevenen el, nem égették koncentrációs táborokban nagy részüket. *

Hatalmas ipartelepek? Nem, nem, ilyesmik nem épültek. Miért építették volna?! Talán azért, hogy busás extraprofittól fosszák meg magukat? Talán azért, hogy kitűnő felvevő piacuktól essenek el? Talán azért, hogy fogyasztóiknak nagy részét elveszítsék? Az ilyen ipar- telepítés semmiképp sem lett volna „kifizetődő” számukra. Dolgozni dolgozhattak a jámbor bennszülöttek. „Munkaalkalom” bőséggel volt számukra. Dolgozhattak bányákban, fakitermeléseknél, az őserdők rengetegeiben és dolgozhattak ültetvényeken. Éhbérért. S ha a szerződések fehér papírjára odatették kézjegyüket — ujjlenyomatukat! —, mikor _ az embertelen bánásmód miatt Tiás munkahelyre akartak menni, nem lehetett. Éveken át egy helyben kellett, állat módján dolgozni, míg -a kegyetlenségekbe bele nem pusztultak.

S ha valamelyikük lázadni mert sorsa ellen, csattant a korbács a meztelen ember hátán. Ha megszökött, hajtóvadászat kezdődött kézrekeríté- sére. És jaj volt annak, akit sikeniit elfogniok a fehér üldözőknek. s a fehéreket kiszolgáló fekete fogdmegeknek — borzalmas halál várt a szökevényre S a fehérek kezéből osztott borzalmaknál sokszor hűsebb, ölelőbb volt a Kongó és más afrikai folyam vize. Százak és százak fojtották életüket a hatalmas hullámokba.

~ \ FEHÉREKNEK dolgoz- ^ ni — muszáj volt. A Nagy Fehér Űr — II. Lipót belga király — hatalmas adókat vetett ki a színesbőrű törzsekre. Az adókat elefántcsontban, kaucsukban „kérte”. Ha nem szolgáltatták be az előírt mennyiséget, katonai büntetőszázadok fogták körül a törzsek szálláshelyét. Hullahe- gvek jelezték az ilyen „büntető csapatok” útját.

A század elején is megdöbbenést keltettek azok az újsághírek, kénes beszámolók, amelyek a , fekete kontinens” országaiban folyó szörnyű gaztettek. véres tragédiák adatairól tájékoztatták az emberiséget. Miről szóltak az akkori híradások? Faluk teljes kiirtásáról, fegyvertelen emberek ezII.

AZ EDDIG EMLÍTETT takarmányrélékbol, szakszerű összeálítás esetén a cehén tápanyagszükséglétét napi 10, sót 15 kg tej termeléséig, ábrák etetése nélkül is ki lehet. elégíteni. Ezért igyekezzünk a napi adagot minél olcsóbban, abraktakarékosan összeállítani. Természetesen, ha nincs elég és jó minőségű szénánk, vagy a szilázst a tehenek valami oknál fogva nem szívesen fogyasztják, nincs elég répánk, vagy ha teheneink többet termelnének, mint ami alaptakarmánnyal fedezhető lenne, úgy feltétlen gondoskodnunk kell abraktakarmányról. Leghelyesebb, ha minél több keverékből állítjuk össze abraktakarmányunkat (5—6 féle), mert ezeket sokkal jobb étvággyal fogyasztja az állat és jobban is értékesíti. Állataink abrakjának zömét gabonaszemekkel és hüvelyes magvakkal fedezzük. Az • abrakféleségek közül legelterjedtebb a kukorica, kevés fehérje, sok keményítő van benne. A tejelő pót- abrakban 20—30 százalék erejéig szerepelhet. Hasonló hatású és arányú az árpadara, azonban könnyen penészesedig romolva súlyosan betegít. Szükség esetén etethető rozs- ocsú is, csak „anyarozs” ne legyen benne, tápérétke az árpáéval egyenlő, azonban étrendi hatása rosszabb. Hüvelyes magvak több fehérjét tartalmaznak, mint a gabonafélék, azonban íztelenek és könnyen dugítanak. Aránylag legjobb az étrendi hatása a takarmányborsónak, azonban a pótabraknak legfeljebb egy- harmadát tegye ki. A szójabab nagyértékű abraktakarmány, azonban az állatok hamar megunják, legfeljebb 5— 10 százalék arányban etethető. Olajgyári melléktermékek közül a napraforgópogácsához és darához juthat legkönnyebben a gazdaság. Tápláló értékét nagyban befolyásolja a hán- tolás foka, foszforban gazdag, a pótabrak 20 százalékáig etethető. nagy mennyiség (4—5 kg) kiütést okoz. Malomipari melléktermékek közül kiterjedten etatik a búzakorpát, rozskorpát. Gazdag foszfortartalma alkalmassá teszi, hogy tejelő állatok abrakiában bőven szerepeltessük. (50 százalékig.)

EGY TSZ TEHENÉSZETÉBEN célszerűtlen lenne minNácik fimerikábai

tőcső, amely a szárazon állás aiatt elszokott az erélyesebb munkától, nem tudna lépést tartani vele. Az ellési idő közeledtével inkább töményebb takarmányt, abrakféléket nyújtsunk állatainknak, mert a terimés, rossz minőségű takarmányból az állat kénytelen sokat fogyasztani, hogy ét-' vágyát csillapítsa, ez a körülmény pedig a vehemre van rossz hatással. Pár nappal az ellés előtt a bőséges táplálást meg kell szűntetni és diétiku- san kell az állatot etetni. Ilyenkor elegendő lesz a tehénnek kevés széna és csökkent répaadag. korpáabrakkal. Utóbbi elmaradása könnyen .meddőséget okoz. Az ellés Után 3—4 napig- még szintén diétikusan etessük állatainkat.

A Ml RÉTJEINK keveset és bizonytalanul teremnek, így gyakran kerülnek a gazdaságok olyan helyzetbe, hogy a kellő szálas mennyiséget szénában biztosítani nem tudják, szarvasmarha emésztéséhez pedig feltétlenül szükséges naponta legkevesebb 2—3 kg szálastakarmány nyújtása. Honnan vegyük ilyen esetben a hiányzó szálastakarmányt? Nyúljunk bátran a gazdaságban mindig megtalálható szál-, ma, kukoricaszár és pelyvafélékhez is. Még jó tehenészetben is előfordul, hogy — aszályos években — a fejőstehénnek csak 1—3 kg széna int, amely mellett a jóminőségű tavaszi szalmából 10 kg-ot is Megeszik.

A szalmafélék fehérjében, ásványi anyagokban szegények, keményítő értékük pedig szintén lényegesen kevesebb, mint a szénáé. A tavaszi kalászosok szalmája 50 százalékkal értékesebb, mint az őszieké. Ha szalmát kell etetnünk, sózással, melasszal, pácolással ízesítsük, esetleg szecskázva répához, abrakhoz, silótakarmányhoz keverjük. A szalmák közül árpa, zab és búza szalma jön tekintetbe, azonban elővigyázatosak legyünk és penészes szalmát ne etessünk, mert könnyen emésztési zavarokat okoz.

Hazánkban sok kukoricát termesztenek és így sók a kukoricaszár is. A gyakorlatból tudom, hogy kisparaszti gazdaságokban a szénahiányt télen kizárólag kükoricaszárral oldották meg. Tápértéke a gyengébb minőségű szénáéval vetekszik — ha a töréssel egyidejűleg levágják, — az őszi szalmánál sem ér többet, ha hetekig vágatlanul hagyják. A szarvasmarhának legjobb szecskázva adni, répaszelettel,, répával készült pác alakjában, vagy sós vízzel, illetve melasz- szál ízesítve, mert így a durvább részek is felpuhulnak és a rágási munka kevesebb lesz. Kezdetleges módszer, ha a száraz kévét teszik a marha jászolába.

Megemlítem végül a pelyvaféléket. Az e csoportba tartozó búza, zab, árpapelyvák sok rostot, kevés, fehérjét, kémé- ' nyitót és ásványi sókat tartalmaznak. Itt is a tavasziak pelyvája értékesebb, mint az őszieké. A pelyva , igen sok vizet vesz fel, legtöbbször répával, ritkábban abrakkal, melasszal, vagy sós vízzel lágyít- ; va etetik. A tehén sokat nem fogyaszt belőle, legfeljebb 2—

4 kg-ot, mert íztelen.

KÜLÖNÖS NYOMATÉK- KAL kell hangsúlyoznom, hogy az említett kiegészítő szálastakarmányok ásványi sókban és vitaminokban igen szegények, etetésük alkalmával azok pótlásáról feltétlen gondoskodni kell. A helyes szabvány alkalmazása végett azonban forduljunk szakemberhez. Dr. Calla Ferenc városi főállatorvos

megegyeznek a mi szellemi vezérünk: Adolf Hitler programjával” — írja Páll, aki a továbbiakban utal arra. hogy a náci párt az Egyesült Államokban törvényes párt, s ami az Egyesült Államokban szabad, az megengedett dolog az amerikaiak tengerentúli támaszpontjain is. Magyarán mondva: Páll János felszólítja a nyugat-berlinieket, hogy sorakozzanak a horogkeresztes zászlók alá. mert ez az amerikai imperializmus hidegháborús frontvárosában immár nem lehet tiltott dolog.

A fasiszták szemérmetlen nyíltsággal hirdetik programjukat, de annál jobban őrködnek szervezeti titkaik felett. Kiderült, hogy a párt vezére nem maga Rockwell, hanem egy rejtélyes ismeretlen, övé az egyes számú tagkönyv, Rockwelié a kettes számú. Rockwell közölte: az egyes számú vezér „gazdag és nagynevű ember”; '■

A legnagyobb veszélyt azonban ma még nem maguk a fasiszták jelentik, hanem az amerikai közvélemény közönye. Az amerikaiak túlnyomó többsége demokrata és nem akar fasizmust, de a tömegpropagandaeszközök által fenntartott közömbösség olyan körülményeket teremt, hogy a fasizmus kényelmesen fejlődhet. Az amerikaiak egyszerűen nem törődnek a nácik garázdaságaival és nem gondolják meg, hogy volt már egy nép, amely hasonlóan viselkedett és ezt az egész emberiséggel együtt drágán fizette meg.

desen holtan találták a lakásán. A rendőrség nem találta meg a gyilkosokat.

Az ..American Nazi Party”- nak külföldi kapcsolatai is vannak. Rockwell nemrég a kanadai náci párt ünnepélyes alakuló gyűlésének díszvendége volt. A televízióban is szerepelt az ottani Führerrel együtt és megismételte a gázkamrákra vonatkozó ígéretét.

A náci párt főhadiszállásáról mostanában gyakran érkeznek levelek Nyugat-Berlinbe. A náci párt nemzetközi osztályának vezetője, John Páll, a Nyugat-Berlinbe érkező leveleken is az ó aláírása olvasható, Amint magáról írja, magyar származású, s azzal dicsekszik, hogy húsz év óta vesz részt a nemzeti szocialista mozgalomban, s így már bő tapasztalatokkal rendelkezik.

Páll János egyik levele például így hangzik: „Drága barátom, a parancsnok és én igen örültünk szeptember 9-én kelt levelének. Az ön levele ismét bizonyítja, hogy Adolf Hiller lángoló szelleme halála után is szövétnekként világít”;

Páll János leveleihez csatoltan megszokta küldeni az „American Nazi Party” programját is, amely semmiben sem különbözik Hitler egykori programjától.

„Olvassa el ön a levélhez csatolt irodalmat, s akkor megállapíthatja. hogy a mi nagyszabású feladataink teljesen

Az MTI jelenti: Az USAban törvényes pártként működik az úgynevezett „American Nazi Party”, amelynek főhadiszállása Washington egyik elővárosában, Ar- lingtonban van^s amelynek egyik vezetője Rockwell, nemzetközi osztályának vezetője pedig Jonh Páll, magyar származású egyén.

Arlingtonban óriási horogkeresztes zászlót lobogtat a szél. A ház körül bamainges, kisportolt ifjak sürögnek-forog- nak, horogkeresztes karszalaggal, széles övükön gumibot és pisztoly, ök Röckwellnek, az amerikai nácipárt egyik vezetőjének testőrei.Az amerikai ember, hazatérve, csaknem mindig talál valamit postaládájában. Jégszekrény-, vagy margarin-reklámot, vagy meghívót az anabaptisták istentiszteletére. Mostanában azonban egyre gyakrabban találnak horogkereszttel díszített nyomtatványokat, amelyek arra hívják fel, hogy lépjen be -az amerikai nádi páftba, vagy fizessen elő fasiszta sajtótermékekre.

Válogathat is, mert az Egyesült Államokban kb. 500 nyíltan fasiszta lap jelenik meg. Vannak köztük sokszorosított röplapocskák, de vannak jelentős példányszámú, gazdag kiállítású. színes folyóiratok is.

A „Józan Ész” című pl. 300 ezer példányban, a „Védelmező” 100 ezer példányban, a „Kereszt és Zászló” 25 ezer példányban jelenik meg.

Ugyan miket írnak ezek a lapok? Idézzünk a „Józan Ész” címűből:

,.A marxisták alávaló összeesküvésének célja a fehér, keresztény faj elgyengitése és

tönkretevése”.

A „Biblia Újság” című lap szerint mindenki, aki elismeri a fajok egyenjogúságát, „az ördög küldötte” és ..alacsonyabb emberkategóriába tartozik.” A lap szerint „egyetlen óriási pogromot” kellene rendezni és akkor mi,. Jen rendben lesz.

Az idézetekből láthatjuk, hogy az amerikai nácik a fasiszta ideológiából főleg a fajgyűlöletet vették át.

A nácik fanatikusak és céljukat a jövőben látják. Rockwell nemegyszer világosan megmondja, hogy tíz év múlva övé lesz a hatalom az Egyesült Államokban, 1972-re pedig az egész országban felépítik a gázkamrákat. Ezekben elégetik mindazokat, akiknek valami közük van a marxizmushoz.

Rockwell és bandája buzgón készülődik ezekre a „feladatokra”. „Ha erőszakra lesz szükség, nem riadunk vissza tőle — jelentette ki az amerikai hitlerivadék egy sajtóértekezleten. — Naponta gyakoroljuk az ökölvívást és a birkózást, tudjuk, hogyan kell fájdalmat okozni.”.

Gyermekjáték ez, vagy egy hatalmas szervezet tüntetése? Elszigetelt jelenség, vagy egy világméretű, fasiszta összeesküvés jele? Erre a kérdésre kereste a választ Roby Heard, a Los Angeles City News Service 38 éves újságírója. Nem sok anyagot gyűjthetett. Rövion Miniera nemzetközi tröszt 60 százalékos haszonkulccsal dolgozik és egyedül az utóbbi hat évben 20 milliárd 600 millió frank tiszta nyereséget zsebelt be.

A gyarmatosítók órája már elütötte a tizenkettőt. „Ütött, a gyarmati rendszer végórája!” — rögzítette le a világ népeihez intézett moszkvai Békenyilatkozat is. Tudják ezt az imperialista, gyarmatosító hatalmak, s ezért hadonásznak kétségbeesetten, mint a vízbe- fúló ember a szalmaszál után. Nem tudnak és nem akarnak beletörődni abba, hogy Kongó, Algéria és más országok, egész Afrika, a „nagy lehetőségek kontinense” — a leggazdagabb zsákmány kicsússzék karmaik közül. Érthető, hiszen egyre növekvő profitot nyernek a félgyarmati vagv gyarmati sorban élő népek kizsákmányolásából, országaik természeti kincseinek kifosztásából.

A függetlenség és a haladás útjára már rátaláltak a gyár* mati népek. Mint a Moszkvai Nyilatkozat is megállapította: „A gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen.” Csakhogy nem a gyarmatosítók engedékenysége miatt.! „Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok, o szocialista államok és az összes nemzetközi haladó erők támogatásával egyre gyakrabban mérnek vereséget az imperialista hatalmakra és szövetségeseikre” — mondotta Hruscsov elvtárs a moszkvai kommunisták taggyűlésén. És egyre erősödik a függetlenségükért harcoló népek mozgalma. A rabság és a nyomor országainak népei következetes küzdelmet folytatnak a szabadságukért, hogy ők is mielőbb rátérhessenek a függetlenség és a haladás útjára. Az ENSZ közgyűlésének 15. történelmi ülésszaka hatalmas csapást mért a gyarmatosítókra, mikor törvénybe iktatta a rabszolgatársadalmait megszüntetését.

A KOMMUNISTA és munkáspártok Moszkvai Értekezletének Nyilakozata határozottsággal állapította meg: „A gyarmati rabság rendszeré- : nek a nemzeti felszabadító mozgalom előretörése következtében végbemenő összeomlása — történelmi jelentőségét tekintve a szocialista világrendszer megalakulása óta a ; legfontosabb jelenség.”

Az óra elütötte a tizenkettőt...

Pataky Dezső i

reinek vízbe fullasztásáról, ke- resztrefeszítéséről. elevenen elégetéséről. Kiderült az írásokból, hogy a kaucsukkal késlekedőknek büntetésképpen — már akkor is! — levágták a kezét, s a falu felére csökkentett, megcsonkított lakosaitól követelték a halottak adósságát is. Félkézzel kellett gyűjteniök a szerencsétleneknek. Egész vidékek népe menekült az őserdőbe, s igyekeztek kiszökni szenvedéseik helyéről más országokba. Fegyveres hordák vadásztak a menekülő feketékre. S mikor rájuk akadtak, bekerítették őket, az asszonyok leölték gyermekeiket, a férfiak leölték asszonyaikat és önmaguk életének is véget vetettek; a fejvadászok csak a férfiak egy részét foghatták el, azokat, akiknek már nem volt idejük az öngyilkolásra; az elfogott férfiakat irthatták csak ki, válogatott kínzásaikkal. Hatalmas vidékek néptelenedtek el a tervszerű embervadászat „eredményeképpen”. És ezekat a szadista kegyetlenkedéseket évtizedeken át folytatták, módszereiket tökéletesítették.

A fehéreknek dolgozni — muszály volt. Leplombált vagonokban szállították és szállítják több helyről a mai napig is a négereket Rhodézia bányáiba. A Brazzaville (Francia- Konffó) és az Atlanti óceán közötti vasútvonal építésére tízezreket ..mozgósítottak” — korbáccsal és puskatussal — a „humanizmus” elveit hirdető gyarmati urak. 17 ezer afrikai élete árán épült meg a több ezer kilométeres vasútvonal. Kilométerenként 120 ember vesztette életét a megfeszített ütemű munkálatokban.

ígértek jólétet is! ígérték, hogy megszüntetik a nyomort, az éhínséget! S arról érkeznek jelentések, hogy Kongóban naponta 200 ember veszíti életét azért, mert nincs mit ennie.

1V/I IÉRT A NYOMOR, a be- tegség, az éhezés?!

A gyarmatosító hatalmak kiaknázzák a rabságban tartott országok természeti kincseit, és cserébe nem adnak — semmit. Többszörös nyomor szorítja bilincsekbe a megalázott népeket. Mert az anyagi nyomorúság mellett mindenütt jelen van a szellemi nyomor is. Az iskoláskorú gyermekek 45 százaléka nem jár iskolába, s a felnőtt lakosság 55 százaléka írástudatlan.

A gyarmati népek elnyomo- rodtak — a népeket kizsákmányoló monopóliumok profitja pedig fantasztikusan megnövekedett. Például a Katanga ásványi kincseit kihasználó UniÄz óra elütötte a tizenkettőt