Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
4 népújság 1961. január 1., vasárnap tiÜf BUÉK Négy betű csupán. Bontogatom az aprócska borítékokat, $ elolvasom a névjegykártyát, az aláírást. Ismerőseim, távol élő rokonaim, barátaim kívánnak boldog új esztendőt. Boldog új évet! Ezzel a köszöntéssel van tele a levegő, az éter. Telefonon, levelezőlapon, aprócska borítékokban jönnek, szállnak a jókívánságok ezrei, milliói, s e napokban minden házhoz kopogtat a postás, átadja az üdvözlő lapokat, s maga is így köszön: boldog új esztendőt! Gondolkodom. Gondolkodom és úgy érzem, hogy mindegyik üdvözlet egy-egy darabka szeretet, amelyeket ha összekapcsolunk, átfogja az egész országot, egész népünket, de fénye és ereje eljut a világ minden országába, ahol az emberek a mi szívünk szerint kívánnak egymásnak békés, boldog új esztendőt. (sz... y) — FELNÉMETEN, A PETŐFI Termelőszövetkezetben tavaly a tervkészítés Idején úgy tervezték, hogy az állat- tenyésztésből 267 000 forint jövedelmet érnek el ebben az érvben. Jó munkájukkal ez ideig már 340 000 forint hasznot írtak állattenyésztésből a számlájukra. — FEJLESZTENI AKARJÁK tudásukat a Horti Gépállomás traktorosai és műszaki szakmunkásai. Januárban ezért szakmai továbbképző tanfolyamokat indítanak a gépállomáson, amelyeknek alapfokon 40, középfokon pedig 74 hallgatója lesz. — JANUÁR 3-ÄN az egri III. számú iskola tanulói látogatnak el a művelődési házba, ahol filmvetítéssel, játékkal, egy előadás meghallgatásával ismerkednek meg a gyerekek a kultúrház belső életével. — JO MUNKÁT VÉGEZNEK nap mint nap Egercsehi postai kézbesítői. Kelemen Fe- rencné és Tóth Gyuláné postai kézbesítők napi munkájuk mellett a sajtó terjesztésével is foglalkoznak. Az elmúlt hónapban 11 Népszabadság és 11 Népújság előfizetőt gyűjtöttek. — AZ ECSÉDI napközi otthon környékének helyreállításában, december hónapban 27 szülő vett részt társadalmi munkában. Járdát építettek, amihez anyagot a tanács, fuvart a Földkotró Vállalat adott. — NÉGYNAPOS TANFOLYAMOT rendeznek Egerben a megyei tanácson a községi tanácstitkárok és dolgozók részvételével. A továbbképzés január 3-án kezdődik és január 6-án fejeződik be. — A MEGYE országgyűlési képviselőinek beszámolóit nagy érdeklődés kísérte szerte a megyében. Egy-egy beszámolón mintegy 300—400 ember jelent meg, s túl azon, hogy meghallgatták a beszámolót, érdeklődtek országos, nemzetközi és megyei problémák iránt is. EGRI VÖRÖS CSILLAG: A Noszty-fiu esete Tóth Marival EGRI BRÓDY: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN: Próbaút GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Isten után az első HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Szent Johanna HATVANI KOSSUTH: Rejtjel HEVES: Normandia-Nyeman PETER VAS ARA: Elloptak egy villamost. FÜZESABONY: Az Eiffel-torony árnyékában EGRI BEKE: Különleges megbízatás Egerben, este 7 órakor: A DENEVER CMadach-bérlet) jrnfórUm A Noszty fiú esete Tóth Marival Üi magyar lilm Egy letűnt kor uralkodó osztálya ül előttünk a vádlottak padján Mikszáth azonos című regényében. A kritikai realizmus nagyszerű eszközeit mesterien alkalmazó író e művében is elevenre tapint. Reális korképet, vagy inkább kórképet rajzol arról a társadalomról, melynek tulajdonképpen ő maga is tagja. Kedvenc témája volt az írónak a hatalmát, birtokát vesztett, élősdivé lett dzsentri-réteg, rajza. Újra előelőbukkan regényeiben, novelláiban, de amikor bírál, amikor könyörtelenül leleplez, ugyanakkor együtt érez, mintegy együtt kesereg pusztulásra ítélt hőseivel, anekdotázó stílusával tompítja bírálatának élét. Elég hogyha a Nemzetes uramék, a Két választás Magyarországon, vagy a Gavallérokra gondolunk itt. Ebből a sorozatból azonban kétségkívül kiemelkedik A Noszty fiú esete Tóth Marival című regénye. amelyben Mikszáth a kritikai realizmus útját járva, a legmesszebbre jut el. Mikszáth műveit dramatizálni, filmesíteni igen nehéz feladat, hisz a mű így épp azt a jellegzetességét veszti el, amely leginkább mikszáthi. A soksok epizód bonyolítása, a jellemek fokozatos fejlődése, az anekdotázás szinte eltűnik a feldolgozásokban. Valami veszteség tehát mindig éri a nézőt, akár színpadon látja Mikszáth művét, akár filmen. Különösein akkor tapasztalja ezt az ember, hogyha a feldolgozás még módosításokat is eszközöl az eredetihez képest. Jellemző például, hogy a Hórthy-éra idején készült Har- sámyi-féle színpadi feldolgozás a mű leleplező tendenciáját szinte teljesen elvetette és vígjátékot formált belőle. A fel- szabadulás utáni bemutató (Nemzeti Színház) viszont annál közelebb viszi az eredetihez. Még a most bemutatott fiknfeldolgozásnál is mikszá- thibb. Egyébként filmre már harmadszor kerül Noszty Feri és Tóth Mart históriája. Először 1928-ban jelent meg a filmvásznon, majd 1937-ben Jávor Pállal a címszerepben. A felszabadulás után kedvenc filmtéma Mikszáth egy- egy regénye. A Beszterce ostroma, Különös házasság. Szent Péter esernyője című regények után a Noszty fiú esetét is megfilmesítették. A bemutató ez alkalommal is azt igazolta, hogy ez a film is az előzőekhez hasonló sikerrel szerepel majd filmszínházaink műsorán. A Noszty fiú esetét Thurzó Gábor forgatókönyve nyomán Gertler Viktor vitte filmre egy sor ismert és több új, Igen tehetséges művésszel. Bár a film igen szórakoztató és bővelkedik kacagtató jelenetekben, itt- ott eredeti ötlet is fel-felcsil- lan, egy kicsit mégis úgy érezzük, hogy az átültetés egy kicsit elcsúszott az eredetitől a vígjáték felé. Elég itt utalni Noszty Feri elhibázott játékfelfogására. A címszerep nem egyenlő szépfiúval, pedig a filmben Noszty Feri sokkal inkább nevezhető ficsumak, számpatikus csirkefogónak, mint könyörtelen hozományvadásznak. Nem éreztük azt a fojtó légkört, mely a regényből árad. Nem tudjuk elhinni, hogy a Noszty fiúnak, sőt egész családjának mit jelent a „benő- sülós”, illetve mit jelentett volna! A dzsentrinek már csak a neve, a rangja van meg, no és a tengernyi adóssága. Létkérdés számára a nagy hozomány. Erre megy a játék Mik- száthnál! Könyörtelen küzdelem megy végbe a létért, hogy a léha életmódtól ne kelljen megválni. Ugyanakkor a film Noszty Ferije szinte jókedvűen udvarolgat, csak itt-ott érezzük, hogy mennyire fontos számára a pénz és a nagy csalódás után rövid idővel már is csókot dob a vizet merő lánynak. Sokkal inkább kifejezi — ha szimbolikusan is — a mű eszmei mondanivalóját a hálóját szövögető pók. Hűebb, kifejezőbb a szövetséges” Máli néni alakja, kiben a gonoszság, és látszat- jóakarás pompásan ötvöződik. A kerítőnő ötletteli, semmitől vissza nem riadó figurája emlékezetes. Hasonlóan jó Kope- reczky báró alakja is. A sikerben nagy része van a fiatal Mécs Károlynak (Noszty Feri), ki bár még főiskolás, de már tagja a Nemzeti Színháznak és harmadszor állt filmfelvevő előtt. Igen ügyes, jó mozgású, kellemes megjelenésű, szépen beszélő színész, akire még bizonyára igen sok szép feladat megoldása vár. Hogy az általa megformált figura nem azonos a regény hősével, azt sokkal inkább a rendező számlájára írhatjuk fel. Petényi Ilona a partner, Tóth Mari szerepében már halványabb, de szintén ígérete film- művészetünknek. A rendező elvitathatatlan érdeme, hogy fiatalokra bízta ezt a két igen nehéz főszerepet. Csak az elismerés hangján szólhatunk Mezey Máriáról (Máli tanti), Páger Antalról, Uray Tivadarról és Fónai Mártáról, akiknek játéka annyira életszerű, hogy szinte nem is játsszák szerepüket György László Kopereczkyje, >Kren- csey Mariann Noszty Vilmája, Csűrös Karola a Velkovits Rozija, Csata Zsuzsa kocsmáros- lánya mind-mind dicsérendő a’aki tás. Szólni kellene még Pécsi Sándorról, aki, sajnos, csak fel-feltűnik egy-egy pillanatra, de így is természetes, egyszerű játékával a legjobbak mellé sorolható. A rendezésről már előbb szóltunk. Még talán csak any- nyit, hogy igen jól felépített jelenet a főispáni beiktatás, pompás az esküvőre való felvonulás is, néhol viszont talán túl sokáig időzött a felvevőgép lencséje (pl. iparosok bálja, stb.). Pásztor István operatőr ez alkalommal is remekelt. Nagy Andor 1931. JANUAR L, ÚJÉV PETŐFI SÁNDOR, Irodalmunk büszkesége, a világirodalom egyik legnagyobb lírikusa 1823. január 1- én született. Művészete nyomán lett a magyar líra nemzetivé és európaivá, forradalmi dalai révén az Ifjúság szabadságmozgalmának vezérévé vált. 80 éve, 1881. január 1-én halt meg LOUIS BLANQUI francia kispolgári szocialista. Részt vett az 1830— 1870. kfizti párizsi forradalmakban. Követői („blanquisták”) nagy szerepet vittek az 1871-es Párizsi Kom- mün idején. Tanait — melyek szerint az emberiségnek a bérrabszolgaságból való szabadulását „Intellektuális kisebbség összeesküvése által" (Lenin) lehet elérni, Lenin éles kritikának vetette alá. «0 éve, 1901. január 1-én született MIHAIL DUBINYIN, kétszeres Sztálln-dljas szovjet kémikus. Kutatásai fontosak a gázok, gőzök és oldatok elnyelési jelenségeit Illetőleg. 18 évvel ezelőtt, 1946-ban, e napon kiáltották ki az Albán Nép- köztársaságot és annak első kormányfője ENVER HODZSA lett. Január 1-e a HAITI KÖZTÁRSASÁG nemzeti ünnepe, 1804-ben 3 évi felszabadító háború után Hispaniola szigetén az első néger köztársaság e napon alakult meg. 5 évvel ezelőtt, 1936-ban, az addigi brit-egyiptomi közös gyarmat területén megalakult az önálló SZUDÁN! KÖZTÁRSASÁG. 15 évvel ezelőtt. 1946-ban e napon történt meg nálunk a szénbányák államosítása. 15 évvel ezelőtt, 1946. január 1-én jelent meg a TÁRSADALMI SZEMLE első száma. LOUIS BLANQUI BÜCSÜ AZ ÓÉVTŐL m Négy száznyolcvankettő húsz... Homfim •••v.v.wv.v »»•.‘♦A A mai nappal a Népújság megkezdi Horváth József Arany kalitka című regényének közlését. (í) Bartalisné gyöngéden megrázta alvó férje vállát: — Ébredj, szívem, öt óra. A férfi félig felnyitott szemhéja mögül körülnézett a szobában. A redőnyök nyílásán át a délutáni Nap gyér fényei lopakodtak be. Amint ringó léptekkel hajladozó felesége mozdulatait követte, forró áram cikázott át Bartalis erein. A félhomályban szinte csak a sziluettjét látta. Az asszony így még kívánatosabbnak tűnt, mint máskor. Bartalisné frissen vasalt fehér inget, meg egy bordó cso- komyakkendőt vett elő a szekrényből majd türelmetlen pillantást vetett a kerevetre. A férfi hirtelen behúnyta a szemét. Ügy tett, mintha még mindig mélyen aludna. De amikor az asszony föléhajolt, hogy ismét felrázza, Bartalis elkapta karjával és magához húzta a kerevetre. — Legyen esze, az istenért! — szisszent fel az asszony. — Az ajtó tárva-nyitva! — Zárja be! — suttogta Bartalis és karjának szorítása máris felengedett. De az asz- szony talpraszökött és kisiklott kezei közül. Szótlanul tett-vett a szobában. Bartalis lehiggadt és egykedvűen tá- pászkodott fel a kerevetről. — Maga azt mondta, hogy fontos megbeszélése lesz fél hatkor — jegyezte meg az asszony. I — Igen, már megyek, i — A Komorődy-féle építkezés? — Nem, szívem a kaszinóban várnak. — Ügy? — biggyesztette ajkát az asszony. Gúny vibrált a hangjában. A tagbaszakadt, energikus férfi elébe állt: — Maga nagyon jól tudja, drágám — mondta nyomatékkai —, hogy a mai nehéz időkben fontos társadalmi kötelezettségeket is magamra kell vennem. Nemcsak üzletember vagyok, de ennek a városnak legelső polgára is. Maga... maga, nem büszke erre egy kicsit? Lopva sandított a feleségére, de Bartalisné szenvtelen, szoborszerű arccal tett-vett körülötte. —• Lizi... — próbált az asszony szivéhez szólni a vállalkozó. — 1943-at írunk. Háború van. Hálistennek, maga ebből semmit sem érez. De másképp is lehetne... Én el tudom képzelni, hogy kint hem- pergek a fronton egy sáros fedezékben. De itthon vagyok, hát nem jobb így? Itthon vagyok, mert a városnak szüksége van rám. Hát nem látja, hogy nélkülem itt semmi sem történik? Az asszony nem felelt, s amint Bartalis a tükör elé állt, felesége kisurrant a szobából. A vállalkozó vállat vont és sebesen felöltözött. Amint a kaszinóba menet kilépett a kapun, pillantásával még egyszer magához ölelte házának s kertjének pompás panorámáját. Gyönyörködött. Ez a kúria volt a büszkesége, mindene. Maga tervezte a kacsalábon forgó várat. Irdatlan pénzbe került az építkezés, de nincs is párja az egész vármegyében! A házszentelőn ott tolongott a vármegye színe-java, és Bartalis határtalanul élvezte, hogy mindenkinek leesett az álla. Egyesek azt hitték, hogy előnyösnek találta a vármegye, biztosra mehetett minden versenytárgyaláson. A jó rokonok nem voltak szűkmarkúak, de Bartalis sem, ha a rokonság elébe tartotta a markát egy kis családi kölcsönért „soha vissza nem adom” jeligére. A vállalkozó kényelmesen sétált a kaszinó felé. A csöndes utcákon derűs nyugalom lengedezett körülötte. Még azt mondják, borzasztó a háború. De hiszen itt minden oly békés, oly nyugodalmas! Valóságos csoda ez a vérben fürdő Európa közepén. Az a meghitt társaság, amelynek Bartalis, Réczey polgármester, dr. Fekete alpolgármester, dr. Bozóky főorvos és Batazár ezredes, a helyőrség parancsnoka volt tagja, nem győzött felbámulni Bartalis egész vagyonát beépítette a házba. De akik közelről ismerték, tudták, hogy a ház vagyonának legfeljebb harmadát-negyedét képviseli. Bartalis a vármegye leggazdagabb polgára volt. Építési nagyvállalata ontotta az aranyat. Felesége, Szentmar- jay Elíz, a főispán húga, s e kitűnő családi kapcsolat révén Bartalis kapott meg minden nagyobb építkezést. Az ő költségvetését mindig roppant erre a csodára. Ezek a „realitásokat kereső”, liberális urak Sztálingrád után rájöttek, hogy Hitler elvesztette a játszmát. A kaszinó belső kis szalonjában napról napra megvitatták a politikai fejleményeket, kutatták a jövendő körvonalait Eleinte mindenki bizonytalanul meredt a jövendőbe, csak Bartalis volt magabiztos. S az ő hitvallása, optimizmusa lassacskán átragadt a többiekre is. Bartalis azt vallotta, hogy jobb lett volna ugyan, ha győzedelmeskedik az „európai új rend”, ám így sem fenyeget tragédia, mert a háború után az angolszászok égisze alatt szépen tovább folydogál majd ez a pompás magyar élet Evégből nincs más teendő, mint mindent átvészelni, mindent átmenteni. Az uralkodó osztály integritását éppúgy, mint a jövő anyagi alapjait, Kállay miniszterelnök is ezt cselekszi nemzeti méretekben. Nemhiába tartották őt a osókavári urak eszményképüknek. Bizonyságnak itt van a „légi békesség”. Minden este, sőt olykor fényes nappal is hatalmas angolszász bombázó kötelékek húznak át Csókavár fölött. Ausztriába vagy Németországba mennek, s ott szórják le halálos terhüket, de magyar területre egyetlen bomba sem hull. Az egész, mintha Bartalis igazságát jelképezné. Nem csoda, hogy a vállalkozó most is, amint belépett a kaszinó öblös kapuján, szinte öntelten bámult fel az égre. Megint egy hatalmas repülőkötelék dübörgött odafent, de Csókaváron még csak riadót sem fújtak. Átvonulás .... A kaszinóban már várták Bartalist, s elébe tálalták a legfrissebb háborús jelentéseket. Bartalis kerek képén derű fénylett. ö nem a percek eseményein rágódott, számára mit sem jelentettek a háború epizódjai. Fő, hogy a végcél világos legyen. Ezúttal is ezt fejtegette a társaságnak. Érezte, hogy rajta csügg minden tekintet, s fölöttébb büszke volt önmagára. Ezek a kaszinóbeli beszélgetések teljesen kieléeítették. Titokban nagv politikai hivatásra szánta magát. De nem ezekben a zavaros időkben. Neki tisztán kell maradnia, ő a jövő embere. Majd ha az események fényesen beigazolják jóslatait, majd akkor. (Folytatjuk.)
