Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
1961. január 15., vasárnap NEPOJSÄG s A háború ördöge újra masírozik Egy kudarcra ítélt politika szószólói Thomas Mann-tói. az egész világon ismert, olvasott és nagy tiszteletben álló írótól egyszer megkérdezték, hogy mi a véleménye az antikommu- nizmusról. A nagy író a tőle megszokott nyíltsággal mondta ki véleményét: — Az antikommunizmus a huszadik század alapvető ostobasága! Ez az alapvető ostobaság azonban több nyugati államban egyet jelent a hivatalos politikával. Különösen Nyugat- Németország dicsekedhet ebben a tekintetben. A bonni állam vezetői ugyanis a „huszadik század alapvető ostobaságát” tették meg hivatalos politikává. Ennek az eszme-torz- szüleménynek jegyében élnek, virulnak Hitler „leghűségesebb” fasisztái, dolgoztatnak a hadianyaggyárosok, többek közt például a hírhedt ágyúkirály, Krupp úr. A nyugatnémet hadsereg és tábornokai is az antikommunizmus zászlaja alatt tanulják a hadviselést. Ez a zászló teljesen azonos Hitler zászlajával. Azonos, hiszen Nyugat-Német- ország az antikommunizmus jegyében már odáig süllyedt, hogy a militarizmus és a fasizmus szelleme minden fronton előre nyomult. Hitler hűségeseit ma már a kormány helyezi megfelelő állásba, mint megbízható elemeket — vezető beosztásba. Különben maga a kormány, a minisztériumok, az igazságszolgáltatás, a propaganda központok is a hitleristák vezetése alatt áll. A papság — nagyon kevés kivétellel — szintén ezt az alapvető ostobaságot hirdeti, ennek jegyében megáldják a fegyvereket, az „új keresztes háborúra” készülő katonákat mányt két csoportra osztotta: a) Még a II. világháború előtt vag>' alatt szolgált tisztek csoportja. Ezek a tisztek harci csoportot egy értékűvé tenni. Rendszeres tartalékos tiszti tanfolyamokkal a második világháborúban már részt vett tisztekből alegység és egység (század, zászlóalj) parancsnokokat és szakembereket, a fiatal, Bundeswehrben kiképzett tisztekből pedig szakaszpa Strauss hadügyminiszter Münchenben provokációs beszédet mondott, melyben nyíltan síkra szállt Nyugat-Némel- ország felfegyverzése mellett. Az alsó-szászországi dolgozók tüntetése a lüneburgi pusztán levő NATO rakéta-támaszponton. és maguk is sürgetik Nyugat- Németország atomfelfegyverzését. Adenauer és katonai stratégiái a hitleri úton készülnek újra végigmenni. Az új nyugatnémet hadsereget úgy helyezték el az ország területén, hogy adott pillanatban lerohanhassa a Német Demokratikus Köztársaságot, Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot és természetesen Ausztriát. A különféle félkatonai tömegszervezetek és bajtársi szövetségek nyilvános és ma már mindennapos összejövetelein ilyen szellemben nyilatkoznak az összeverődő hitleristák és egykori tábornokaik, de még a találkozókon részvevő nyugatnémet miniszterek is. Nyugat-Németországban fasiszta bajtársi találkozókra gyakran kerül sor, hiszen a bonni államban több mint 700 militarista katonai szövetség működik és körülbelül másfél millió hitlerista katonát, tiszt- helyettest, tisztet és tábornokot egyesít az antikommunizmus — a fasizmus jegyében. Ezeknek a szervezeteknek a fő feladata elő- és új kiképzésben részesíteni a frontokat megjárt nácikat és a militarista szellemben nevelt fiatalokat. Az oktatók természetesen a „harci tapasztalatokkal rendelkező” hitleristákból és a Bundeswehr tisztikarából kerülnek ki. Az elmúlt évben Strauss hadügyminiszter megalakította a Bundeswehr tartalékállományát. Elgondolásai alapján, a bajtársi szövetségekre támaszkodva, a tartalékos tiszti állojól ismerik a Bundeswehr fegyverzetét és harcászati elveit. Hamburgban a „Stahlhelm” fasiszta szervezet volt tagjai a hitleri birodalom hadizászlóival vonultak fel. A Bundeswehr vezérkara tonai szabályzatokat is és azo- most a militarista szervezete- kát kiküldték a tartalékos tisz- ken keresztül igyekszik a két teknek. különböző képzettségű tiszti (Folytatása következik) Mozgalmas filmforgatás A „Spartacus” című film nemcsak a film előzetes költségvetésének nagyarányú túllépése miatt kerül Hollywood filmtörténetének érdekességei közé. Az eredeti költségelőirányzatok szerint a Spartacusnak ötmillió dollárba kellett volna kerülnie és bennfentesek értesülésed szerint 17 millió dollárba kerül. De még ha csak a bevallott 12 millió dollárba is került, mégis a legdrágább film, amelyet valaha is forgattak Hollywoodban (a 15 millió dollár költséggel készült Ben Húr Rómában készült.)^ A Spartacusnak három hónap alatt el kellett volna készülnie. A film forgatása mégis két évig tartott „Járni tanul“ a széngyalu A múlt év decemberében teherautók kanyarodtak az Egercsehi-bányatelep felé vezető útra. A teherautókon hatalmas ládák, idegen nyelvű feliratokkal. Vigyázva, óvatosan, centiméterről centiméterre engedték le az autókról a különös szállítmányt. A ládákban igen értékes gép alkatrészei pihentek — egy PL—2 típusú cseh széngyalu. A bányászok egymásnak vitték, újságolták a hírt: — „... megérkezett... itt vat hát végre!” Ideges várakozással teli napok következtek. Mert a gépek megérkeztek ugyan, de kicsomagolásához, összeszereléséhez nem kezdhettek, mert a szükséges dokumentációk késtek. És a cseh szakemberek sem jelentkeztek. Állandóan csengett a telefon Varga Lajos főmérnök elvtárs irodájában. Hívta a trösztöt, sürgette a minisztériumot: mit csináljanak?! Mert két lehetőség között választhattak: vagy várakoznak a dokumentációra, a cseh szakemberekre — ez több százezer forintos kárt jelentett —, vagy hozzákezdenek a gép összeszereléséhez ők maguk. Az utóbbit választották... Segítségükre siettek a minisztérium és a tröszt szakemberei, mérnökök, bányagépészek. S majd egyhetes, kemény, szívós munka után eredmény is mutatkozott. A külszínen összeszerelték a gépet. És következett a próba. A széngyalu láncai megindultak. Zúgva és csattogva. A gyalu föld alatti összeállítása — a délnyugati mező vékony-telepében — már nehezebb és lassúbb volt. De ezzel is megbirkóztak. Sőt: keveset előre is haladtak a fronttal. December huszonkilencedi- kén megérkeztek a cseh szakemberek is. Vybiral Miroszlav, Madea Rudolf és Vanik Ar- nost, az Osztrava melletti Opo- va-i bányagépgyár szakemberei nagyon elcsodálkoztak a látottakon. Dokumentációk nélkül és öt nap alatt végezték el a gyalu összeszerelését? — kérdezték. Mert náluk dokumentációval is több időt vesz igénybe a szerelési munka. A széngyalu már ott áll az acéltámokkal beépített fronton. Működése még nem egészen tökéletes. — A gépészeti bajokat már megszüntettük — mondotta Varga Lajos főmérnök elvtárs, a vékony-telepi fronton a gyalu működését magyarázva. — Most már meg kell tanítani a széngyalut járni. A 114 méteres szakaszon hat perc alatt megy végig a nagy szakítószilárdságú láncokon mozgó késes fej. Húsz-huszonöt, harminc centiméternyi mélyen hatolva be a szénfalba. Milyen nehézségek akadnak most a „gyalus-fronton”? — A talp és a fedő rétegek nem valami kemények, s körülbelül 20 méteres szakaszon a szénfal is nedves, átázott, csordogál belőle a víz. S a napokban volt egy tetőszakadásunk itt a fronton, amelynek elhárítása drága időt rabolt el tőlünk. Ezen a héten eltávoznak az Egercsehi Bányaüzemből a tröszt és a minisztérium által odarendelt szakemberek. Megelégedéssel ül vonatra Péter József elvtárs, a Nehézipari Minisztérium kiküldött mérnöke is. — Most már menni fog a gyalu. Percenként három-négy csille telítődik meg szénnel a futószalag alatt, ha a gép termelni fog — mondotta. A cseh szakemberek Borsodba távoznak. Négy széngyalut ott is üzembehelyeznek, s a gép összeszereléséről, prdba- gyalulásáról elkésni már nem szeretnének, mint Egercsehiben történt. Az Egercsehi Bányaüzem vezetői, munkásai szeretettel búcsúztatják majd el csehszlovák barátaikat, hiszen sokat tanultak egymástól a munkában töltött napok, hetek alatt. Madea elvtárs tanácsot is adott a gyalu működtetésére vonatkozóan. Azt ajánlotta' Varga elvtársnak, hogy az első két műszakban két órát dolgoztassák a gépet, s a harmadik műszakban végeztessenek elhárítási munkákat, hogy a gép zökkenők nélkül, zavartalanul gyalulhasson. Varga Lajos elvtárs ezt a tanácsot elfogadta és megköszönte; ő is hasonlóképpen gondolkozott a gyalu üzemeltetéséről. — Remélem — mondotta Madea elvtárs —, hogy műszakonként, kétórás termeléssel, 100 vagon szenet, vagy még ennél is többet ad a gyalu. Ebben a „jóslásban” az üzem vezetői is bíznak. Hiszen nenéz feladatok valóra váltása vár az Egercsehi Bányaüzemre. Napi 85 vagonos termeléssel, 25 százalékkal magasabb tervet kell teljesíteniök, 52 ezer tonnával több szenet kell felszínre küldeniük ebben az évben, mint tavaly. Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemei közül Egercsehi termeli majd a legtöbb szenet, Pataky Dezső Miért utazik az egri balettmesternő Csehszlovákiába? Elutazott Török Endréné, az egri művelődési Ház balettiskolájának balettmestere Csehszlovákiába. Ez magában véve még hír sem lenne, de hogy miért utazott el, arra már érdemes választ kapni. Az ősszel, — még mindenki jól emlékszik rá — televízióközvetítés volt Egerből, s ezen a balettiskola néhány növendéke részletet mutatott be a János Vitéz című mesejáték balett feldolgozásából. A koreográfiát Török Endréné készítette, s így elsőnek vitte a balett kifejező művészetén keresztül táncjátékként színpadra ezt a szép magyar mesét. A televízió-közvetítést úgy látszik — nemcsak Egerben és az országban nézték, de látták külföldön is. Erről tanúskodik az a levél, amelyet nem sokkal a közvetítés után kapott a művelődési ház. Losoncról írtak levelet, egy ottani iskola vezetősége fejezte ki tetszését. A többi között így írnak: „.. .Elragadtatással néztük a televízióban az egri közvetítést, amelynek keretében láttuk a János Vitéz balett-előadásának egy részletét ...” aztán folytatódik a levél — kérik a koreográfiát, inert ők is szeretnék előadni. A további fejleményekről Török Endréné nyilatkozott elutazása előtt: — Aztán megindult a levelezés, az ottaniak szerettek volna többet is tudni az egri balettiskoláról, mi is róluk, a vége az lett, hogy az iskola vezetősége meghívott — személyesen találkozzam a növendékekkel, s az ottani mestemő- vei, mert az hasznos lesz nekik. így most már viszem a koreográfiát, s nagyon kíváncsi vagyok arra, milyen nöAdatok az idegenlégióról Az idegenlégióról tartanak előadás-sorozatot ezidőszerint Svájc németlakta területein. Statisztikai adatok szerint az idegenlégió 60—65 százalékát németek és osztrákok, 5 százalékát svájciak és közel 30 százalékát különböző más nemzetek tagjai teszik ki. E fennmaradó 30 százaléknak is egyharmada francia. Az altiszti állomány nagyrésze idősebb német hivatásos katonákból áll. vendék-anyagot találok Losoncon. Ez a személyes kapcsolat azért is lesz jó, mert ott helyben hamarabb tudok esetleg változtatást eszközölni a koreográfián, mint látatlanul, levélben. — Vannak-e távolabbi tervek? — Igen. Már rég szerettünk volna állandó kapcsolatot teremteni valamelyik külföldi balettiskolával, s ez most megtörtént. A későbbiek folyamán majd cserelátogatásokra is sor kerül, mégpedig a növendékek egy csoportjával, a nemrég megalakult balett együttessel szeretnénk kimenni, majd itthon vendégül látni a losonciakat. Minden esetre, többet tudok mondani, ha már hazajöttem, mert eddig .csak a levelek alapján beszélhettem. így hát az egri balettiskola kilépett az ismeretlenségből, a televízió-szereplés után nemcsak az országban, hanem külföldön is híre szaladt annak a szorgalmas és művészi munkának, amely ilyen előadást produkált. (á) Kezdetleges élet a Marson Vlagyimir Feszenkov akadémikus, a neves szovjet csillagász az Ogonyok újévi számában feltételezi, hogy a Marson végbemegy valamiféle szerves anyag fejlődése. Tagadhatatlan, írja Feszenkov, hogy a Marson van valamilyen szerves élet, természetesen a legegyszerűbb formájában. A tudós feltevését arra alapozza, hogy színképelemzés segítségével a Marson CH-tí- pusú szerves molekulákat fedeztek fel. A színképben ez a molekula csupán akkor jelentkezik, amikor zöldellnek á Mars „oázisai”. A vöröses pusztaságokban ezt a molekulát nem lehet észlelni. Feszenkov akadémikus a továbbiakban azt a meggyőződését hangoztatja, hogy a Marson magasabbrendű élet nem lehetséges, mivel a bolygón nincs szabad oxigén és hiányzanak az atmoszféra egyéb fizikai és vegyi sajátosságai. Az újságíró noteszéből Színhely Éger, Makiári út környéke Egy háznál jártunk tegnap, ahol azt mondták, majd csak akkor írják alá a belépési nyilatkozatot, ha aláírták a szomszédok is, meg asF ismerősök. Estefelé újra benéztünk, nem gondolták-e még meg a ’ dolgot, nem érkezett-e friss hír a szomszédoktól. A ház asszonya ezzel fogadott: Adja ide azt a papírt. Aláírom, belépek a termelőszövetkezetbe, nem hallgatok tovább senkire. Nem tudtuk mire vélni a hirtelen pálfordulást, de csodálkozó tekintetünkre az asszonyka így magyarázza: — Tudják, az úgy volt, hogy érdeklődtem én a szomszédoktól, aláírták-e már ők is. Az egyik azt mondta igen, a másik azt, hogy nem. De alig csuktam be magam mögött az ajtót, amikor már az utcán megtudtam, hogy ők is aláírták az ívet, csak éppen „elfelejtették” megmondani. Ekkor határoztam el magam, máskor nem hallgatok senkire, megyek mindig a magam feje után. ★ — Azt mondták a cimborák, lépjek be én is, nincs mire várni. Így mondta egy gazda az XJjsor utcában. Később már arra kért bennünket, ne siessünk, üljünk le egy félórácskára, beszélgessünk, hogyan is lesz majd azzal a szőlővel? Aztán arról szólt, hogy mielőbb meg kell már alakítani azt a szövetkezetei, mert sürget az idő, nyakunkon a tavasz és a szorgalmas, szőlőjét szerető egri gazdának már az ilyen szép téli napokon is akad tennivalója kint a határban. És ahány ház, annyi szokás, ahány gazda, annyiféle érvet mond a szövetkezet ellen, vagy mellette, de annyi bizonyos, hogy ma Egerben mindenki a termelőszövetkezetekről, a nagyüzemi gazdálkodásról beszél... (i®). rancsnokokat „nevelni”. A tartalékos tiszteket a militarista félkatonai szervezetekben nyert kiképzés után a Bundeswehr gyakorlataiba is bevonják. De ezen felül van levelező oktatás is. A militarista Wehrkunde című újság szerint, levelező tanfolyamon azok a tisztek vesznek részt, akik „ ... odahaza vagy munkahelyükön nagyon el vannak foglalva és nem tekintve azt, hogy akarják-e ismereteiket fejleszteni, nem képesek figyelemmel kísérni a haditudomány fejlődését.” Ezek a tisztek írásban megkapják a feladatokat és kapnak megfelelő könyveket is. A Wehrkunde szerint: „A katonai tárgyakat önállóan tanulók a szükséges irodalmat és segédleteket — rövid adattárakat és katonai folyóiratokat (Trup- penpraksis, Werausbildung in Wort und Bild, Soldat und Technik, Wehrwissenschaftliche stb.) — az üzletekben beszerezhetik” és mint a lap még megemlíti, újra nyomták a katapasztalatokkal rendelkeznek, de új katonai ismereteik nem kielégítőek; b) fiatalabb tisztek, akiknek nincsen harci tapasztalata, de
