Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 10. szám
1961. január 12., csütörtök N E P C J 8 A O 3 A háború ördöge újra masírozik Kevésbé szívesen terjesztik Adolf Heusinger vezérkari főnök életrajzát, akit Hitler 1940- ben a szárazföldi erők vezérkarának főnökévé nevezett ki. 1941-ben vezérőrnagyé 1943- ban altábomagyi rangot kapott. Állítólag részt vett az 1944 nyarán szőtt Hitler-elle- nes összeesküvésben, de három hónapi nyomozás után, valamennyi bűntársának kivégzésével egyidejűleg, őt egyedül szabadlábra helyezték. Adolf Heusinger Hitler ellenében ártatlannak bizonyult. Ezért lehet ma a német fegyverek legfőbb parancsnoka... Csak a horogkereszt hiányzik A Bundeswehr-tábornokom közül Franciaországban Hans Speidel neve a legismertebb. Hitler vezérkarában ő volt a francia ügyek szakértője, azelőtt Németország párizsi nagykövete, a megszállás alatt pedig Párizs főparancsnoka és Hitler „idegenvezetője” a „Führer” franciaországi látogatása idején. Speidel néhány évi távoliét után visszatért Franciaországbájában. Az eltelt idő alatt a kitüntetések megsokasodtak Speidel tábornok úr mellén, csak a horogkereszt az, mely tapintatosan eltűnt. Az atomfegyvert követelő emlékirat I r r f • alairoj A német vezérkar 1960 augusztusában nyilvánosságra vezetőkre: Friedrich Foertsch ma a NATO-vezérkar politikai adjutánsa. ' Josef Kammliubcr tábornok úr hajh an van Súlyos vádak nehezednek a .. kekszemé tábornok” fejére, írásos dokumentumok kétséget kizáróan bebizonyították felelősségét azért, hogy német kötelékek a német Freyburg vákerült emlékirata, amely a" Bundeswehr atomfelfegyverrosát szándékosan bombázták. Ez a provokáció szolgált ürügyül Coventrynék és Rotterdaminak a hitiéri Luftwaffe által történő lerombolására, Josef Kammhuber, az újjászervezett légierő parancsnoka, Hitler és Göring közeli bizalmasa volt. A közelmúltban azonban kellemetlensége támadt: adjutánsa: von Bliga százados és Herr Winzer, a ba, s jelenleg Fontainebleau- zését követeli, Rüge altenger- Bundeswehr sajtófőnöke a Né- ban székel a NATO közép-ei- nagy aláírását viseli. A vice- met Demokratikus Köz társa- rópai erőinek parancsnoka- admirális 1914-ben kezdte ka- ságba menekült, mert nem vol- kérit. 1950 óta egyébként Ade- tonai pályafutását, szolgált a tafc hajlandók továbbra is közműéi- katonai tanácsadója, s weimari köztársaság hadsere- reműködni a bonni kormány és mint ilyen, hervadhatatlan ér- gében, a Reichwehrben, majd a vezérkar agresszív terveiben, demeket szerzett a Wehr- a hitleri Wehrmachtban. 1941- (Folytatása következik.) II. Akik újra felvették az egyenruhái Joseph Strauss hadügymi- macht újjászervezésében. Első niszter úr sajtószolgálata szél- képünk Stuelpnagel tábornok tében-hosszaban terjeszti a rá- és Hitler minisztere,. Von galmat, hogy a Nemet Demokratikus Köztársaság hadseregét Hitler tábornokai irányítják. A bonni mesterkedésekre ezúttal kiváltképp találó a mondás: az kiabál, akinek a háza ég. Százharminckilenc nyugatnémet tábornok közül 71 korábban magasrangú náci tiszt volt, közülük 45 tábornoki rangban és hétnek a neve ott szerepel a háborús bűnösök listáján is. A bonni sajtószolgálat azonban erről diszkréten hallgat, s ha megszólal, akkor álszent propagandával próbálja elködösíteni az igazságot. Az új hadsereg vezetőinek mélységes demokratizmusára jellemző példaként emlegetik Herzog brigádtábornok sorsát, aki nyolc évig „sínylődött” egy szovjet hadifogoly-táborban, ahol egyszerű ácsként kellett dolgoznia. Schwerin-Krosigt társaságában mutatja egy gyertyafénynél rendezett vacsorán, 1941- ben, Párizsban. Második képen pedig Challe tábornokkal látjuk, 1960-ban hivatali szobán megkapta a legmagasabb kitüntetést, a Lovagkeresztet. 1944-ben segített Rommel tábornoknak á szövetséges haderők partraszállásának megakadályozására irányuló hadműveletekben. Ruge altenger- nagy ma az új német hadsereg flottájának parancsnoka. Hitler hajút kezéből Micsoda megtiszteltetés egy Wehrmacht-tábornoknak, ha a „Führer” kezéből veheti át a legmagasabb kitüntetést, a Lovagkeresztet! Ez a „tisztesség” érte a 18. hadosztály parancsnokát, akit néhány hónap múlva altábomaggyá léptettek elő. Németország feltétel nélküli kapitulációja azonban véget vetett a szédítő karriernek és Friedrich Foertsch tábornokot, — mert róla van szó — háborús bűnösként elítélté« és bebörtönözték. 1955-ben szabadult, s ekkor azonnal felöltötte a Bundeswehr egyenruháját. — A Bundeswehrnek ugyanis szüksége van a régi, tapasztalt Miszticizmus és tudomány Gondolkodás és előérzet Határtalan az emberi gondolat szárnyalása. Az ember napjainkban űrhajót bocáát útjára, olyan anyagokat hoz létre, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Megismeri az elemi részecskék világát, behatol a részecskék szerkezeti titkaiba, pedig ezek olyan aprók, hogy belőlük milliónyi is kell egy hajszál vastagságú darabhoz. Az ember arra kényszeríti az elemi részecskéket, hogy neki dolgozzanak. Az ember gondolata villámgyorsan bejárja a határtalan végtelenséget, á jövőt. A gondolat előtt nincs akadály, nincsenek határok. Mi a gondolat? Hogyan keletkezik a gondolat? Honnan van ilyen hatalmas ■ ereje? Ez olyan kérdés, amelyet előbb-utóbb mindenki feltesz magának. Az emberek j évezredeken át azt hitték, hogy a gondolat egy természetfeletti erő adta „lélek” sa- ! játos tulajdonsága, amelynek lényegét nem lehet megérteni, s forrását hiábavaló kutatni. A tudomány azonban visszavonhatatlanul bebizonyította, hogy a gondolat milliárd és milliárd agysejt terméke, amelyet a külvilágból érkező ingerek váltanak ki. Ha az ember érzékszervei valamilyen oknál fogva kikapcsolódnak, nem segít az illetőn semmilyen tei'mészetfölötti erő. • Egyszer súlyos beteget hoz- ! tak be a klinikára. Idegrendszere nagyfokú sérülést szenvedett. Nem működött egyetlen érzékszerve sem, kivéve az egyik szemét és az egyik fülét. Ha az illető egészséges fülével a párnára feküdt, behunyta épen maradt szemét, azonnal elaludt. Tudata kikapcsolódott. Nem lehetett semmiképpen sem felébreszteni, nem érezte, hogy lehúzzák róla a takarót, nem hallotta még a hangos kiáltásokat sem. Szervezete csak akkor reagált, ha megvilágították egészséges szemét, vagy ha hang jutott egészséges fülébe. Ilyenkor az ember felébredt, s tudott válaszolni a kérdésekre. Pszichológiailag teljesen normális volt, s tudatában volt súlyos helyzetének. De ha az orvos letakarta a szemét, és a fülét, tudata azonnal ismét kikapcsolódott. ’ Üjra elaludt mindaddig, amíg működésen kívül volt ez a két csatorna, amely még tartotta a kopcsolatot a beteg agya és a külvilág között. I. P. Pavlov akadémikus állatokon nagyszámú hasonló kísérletet végzett. Meg kell mondanunk azonban, hogy a gondolkodás nem egyszerű tükörképe a külvilágnak. Mert a tükör olyannak mutatja a szemben levő tárgyat, amilyen, egyszerűen „lemásolja” azt. Az agy pedig a tükrözés folyamatéba sok minden sajátost visz bele. Ez a „sajátos” pedig a régebbi benyomásoknak az agyban megmaradt számtalan nyomából származik. A tüdősök behatóan tanulmányozták az agy működését, fölfedték az idegsejtekben végbemenő alapvető folyamatokat. Igaz ugyan, hogy e folyamatok biokémiai oldalára még nem derült fény, de külső megnyilatkozásaikat, az idegsejtek kölcsönös egymás- rahatását, — ezek együttműködését a tudósok nemcsak tanulmányozzák, hanem modelljüket is elkészítették. A korszerű elektronikus technika segítségével „utánozni” lehet az agysejtek tevékenységének alapvető elemeit. Vannak olyan gondolkodó gépek, amelyek sakkoznak, fordítanak, bonyolult egyenleteket oldanak meg. Ezek a gépek ezer és ezer ember munkáját képesek helyettesíteni. A misz- ticizmjis képviselői pedig ezzel kapcsolatban kénytelenek elismerni, hogy gondolkozá- I sunkban nincsen semmi termé- í szetfölötti. Ellenkező esetben ugyanis a primitív emberhez í hasonlóan természetfölötti erőt kellene tulajdonítaniok „lélektelen” gépeknek. — Feltételes reflex? — vetik föl a kérdést a miszticizmus képviselői, s hozzáteszik: — Hát igen, meglehet, hogy ilyesmi létezik. De föltételss reflexek jelentkezhetnek a kutyánál is, „lelke” pedig csak az embernek van, A miszticizmus képviselői azt állítják, hogy az ember nem ilyen úton. hanem előérzetek, „bölcs” áh mok útján ismeri meg az igazságot. A reflexeknek pedig ehhez semmi közük. Az ehhez hasonló felfogás nem ritka. Van olyan agytevékenység ugyanis, amely nem tükröződik a tudatban. Tudatos és tudat alatti Bármennyire is bonyolultak és sokoldalúak legyenek a gondolatok, mindig a külvilág bizonyos behatásainak eredményeként jelennek meg. „Nincs ok okozat nélkül” — ez az elv jellemzi a természet valamennyi jelenségét, s. teljes mértékben alkalmazható az agytevékenységre, a gondolat keletkezésére is. Megtörténik azonban, hogy az ember néha bármennyire igyekezzék is, nem tudja megtalálni az okát egyik-másik gondolatának, vagy cselekvésének. „Ilyen elöérzetem volt” — mondja ilyenkor. A miszticizmus képviselői azt állítják, hogy az ilyen előérzet az emberi „lélek” és a természetfölötti erő közvetlen kapcsolatának eredménye. Nézzük meg a dolgot közelebbről, idézzük a korszerű fiziológia néhány kísérleti eredményét. Helyezzünk e) egy embert tökéletes hangszigetelésű szobában. Felkérjük, hogy tartsa rajta a kezét az ott található fémelektródokon. Az elektródokon aztán erős, de emberi szervezetre nem ártalmas villamos áramot engedünk keresztül. Az ember elkapja a kezét az elektródról. Közismert reflex születik — a szervezet védekező reakciója. A továbbiakban kissé bonyolítjuk a kísérletet. A villamos áram bekapcsolása előtt különleges készülékkel rendszeres, igen gyenge hangot keltünk a szobában. Ez annyira gyenge, hogy a szobában levő ember nem hallja, de nem is fordít rá figyelmet. Ügy tűnik neki, hogy a szobában teljes csend van. Ezután az áram bekapcsolása előtt az emberre mindig hatni fog ez a számára nem hallható hang is. A két ingert többször megismételjük, utána pedig csak a hangot idézzük elő anélkül, hogy az elektródon áramot vezetnénk keresztül. Az illető mégis elkapja a kezét az elektródákról, mintha áramütést kapott volna. Ha megkérdezzük tőle, miért tette, azt fogja válaszolni, úgy érezte, hogy villamos áram halad keresztül az elektródákon, vagy hogy az áramütés rövidesen megérkezik, noha a valóságban nem így történt. Feltételes reflex kialakulásával van dolgunk. Az embernek úgy tűnt, hogy nem hallotta a hangot. Ez tehát nem jutott el a tudatába, mégis, valamilyen formában tükröződött idegrendszerében, hiszen kiváltotta a reakciót. Ez a kísérlet arról tanúskodik, hogy a külvilág nem minden behatása jut el az ember tudatáig. Egész sor gyenge, mondhatni észrevétlen külső behatás változást idézhet elő az ember magatartásában. Az agy szabályozza például a belső szerveket, a szív, a máj, stb. működését. Mindez azonban a tudat ellenőrzése nélkül történik. Az agynak van egy tudat alatti működése is. Áz úgynevezett előérzet tehát nem egyéb, mint szintén a külvilágból jövő inger, amit azonban nem veszünk észre, s amely különböző tárgyak vagy jelenségek érzékelésével együtt jut a tudatunkba. — Ha tehát a tudatost szembe próbáljuk állítani a ludat alattival —, akkor vagy nem értjük, vagy meghamisítjuk a külvilág tükröződé- désének tényleges folyamatát. Az ösztönök törvényei Milyen törvények szabályózzák az ösztönöket, óhajokat, érzékeket? Vannak-é egyáltalán ilyen törvények? Igen, léteznek ilyen törvények. Az ösztönök, az óhajok valóban nem mindig tudatosak, de minden esetben a szerveket bizonyos biológiai szükségleteit tükrözik. Megtörténik, hogy kisgyermekek jó étvággyal rágják a krétát, vagy a falról lekapart vakolatot, mintha cukrot ennének. Ennek az a magyarázata, hogy szervezetük kalciumsók szükségét érzi. Szovjet tudósok bebizonyították, hogy a belső szervekben számos ideg-impulzus jön létre. Ezek az impulzusok azonban rendszerint nem jutnak el ,a tudatba. Az orvosok jól tudják, hogy szívbetegségben szenvedő ember például halálfélelmet érez. Az epevezetékek megbetegedése következtében az illető ember ingerült, a vastagbélmegbetegedés viszont apátiát, renyheséget vált ki. E változások oka a beteg számára nem nyilvánvaló, azonban annyira törvényszerű, hogy orvosi kézikönyvekben a kórmegállapitás szubjektív tüneteiként szerepelnek. Az élő szervezetnek állandóan tápanyagokra van szüksége. Ha e tápanyagok felvételében zavar áll be, haladéktalanul egész sor különböző inger keletkezik. Ezek eredményeként növekszik a tápanyagok felvételével összefüggésben álló idegek ingerlékenysége. Így történik, hogy kisgyerekek krétát esznek, állapotos nőknek hányingerük van, stb. Mindez a szervezet biológiai szükségletének megnyilatkozása. Gondolatközlés A társadalmi élet rendkívül fontos feltétele a gondolatközlés. amely szakadatlan folyamatot képez. A gondolatközlés eszköze a beszéd, az írás, a telefon, a rádió, stb. Gondolatot továbbít a művész festménye, a mérnök gépe, a feltaláló készüléke, vagy a sakkfigurák elhelyezése a sakktáblán. E cikk írójának gondolatait ezek1 a sorok közvetítik az olvasóhoz. A cikkíró e gondo’atai most már nem tőle magától függenek, eljuthatnak az olvasóhoz nélküle is. — Igen ám — vethetné közbe va'aki —, de nem erről van szó, hanem arról, hogy lehet-e továbbítani „tiszta gondolatot”, a szavak és je'ek nélkül anyagi hordozó nélkül? A helyzet az, hogy ilyen „tiszta gondolat” természetben nem létezik. A tudatban felmerülő gondolat sem ilyen, hanem az agyban végbemenő anyagi folyamatok eredménye. Jól tudjuk, hogy az ember gondolata az agyműködés terméke, tehát anyagi tennék. s mint ilyen a külvilág tudatban való tükröződésének eredménye. A gondolat nem létezhet az anyagtól külön, csak együtt, anyagi hordozójával — csak szavakban, az agyban végbemenő idegfolyamatokban, mint ahogy az árnyék sem létezhet tárgy nélkül. • Az egyik embertől a másikhoz pedig nem a „tiszta gondolat” jut el, hanem a gondolat egyik, vagy másik anyagi hordozója, a beszéd hangjai, a nyomtatott szavak, képek, gesztusok, stb. Következésképpen bármilyen gondolat, óhaj, hangulat, cselekvés mind'g okozatikig összefügg a külvilágtól, vagy a belső szervekből érkező ingerékkel, még abban az esetben is, ha az emberben ez nem tudatosodik. A tudomány visszavonhatatlanul bebizonyította, hogy az emberi „lélek” nem egyéb, mint a tudat, amely a külvilág agyban való tükröződésének terméke.
