Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: ÓZ i Nagyüzem a borospincében AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 10. szám Ara 50 fillér 1961. januar 12., csütörtök Egerben Is... Főképp az utóbbi napok­ban, de vehetjük akár a ko­rábbi éveket is, igen sok­szor elhangzott az egri dol­gozó parasztokról, hogy ők semmiképp sem választják a közös gazdálkodást, hi­szen ez szőlővidék, vigyáz­ni kell az egri bor jó hírne­vére, különben is errefelé < nem olyan „befolyásolha­tók” az emberek, mint me­gyénk más részein. Most, miután megkezdő­dött a széleskörű felvilágo­sító munka, hogy meggyőz­zék az egri dolgozó parasz­tokat is arról, hogy a világ folyása itt sem állhat meg, s miután a megye többi vá­rosai, községei, köztük a i szőlőtermelők is a szövetke­zeti gazdálkodás útjára lép­tek, a megyeszékhely föld- . je, szőlője sem maradhat a 1 régimódi, kisparcellás mű­velés alatt. Az egri szőlősgazdák mar radiságáról, nyakasságáról terjesztett efféle hírek pe­dig nem állják meg helyű- ! két. Már a felvilágosító munka kezdetén — amint erről hírt adtunk — néhány óra alatt közel 100 egri pa­rasztcsalád döntött úgy, hogy a jövőben szövetkezeti | gazdaként dolgozza a földet, a szőlőt. Az egri dolgozó parasztok ugyanúgy, mint a többi tíz­ezernyi társuk a megyében, magukban már elismerték, ! hogy a régimódi gazdálko­dás nem segíti elő a híres egri szőiövidék megkívánt \ fejlődését, hogy a kis par­cellák gátolják a nagyobb mennyiségű fajbor előállítá­sát, s megszületett bennük ; az elhatározás: szakítanak ' a régivel, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodást ; választják. Ezekben a napokban te­hát szertefoszlanák az egri szőlősgazdákról terjesztett rágalmak, s azok a hiedel­mek, hogy „műemlékként” megmaradnak a régi egyéni gazdálkodás útján. Természetesen, az új gaz­dálkodásra való áttérés nem megy egyszerűen, sok vitá­val aggállyal jár, de végül is győzedelmeskedik a jó­zan ész és egyre több név kerül a termelőszövetke­zeti belépési nyilatkozatok alá Mutatja e téves hiedel­mek széthullását az a tény is, hogy másfél nap alatt 400 egri dolgozó paraszt és családtagja lépett be a termelőszövetkezetbe, értet­te meg a türelmes felvilá­gosító munka nyomán, hogy csak ez lehet boldogulásá­nak útja. Mind többen lát­ják tisztán: csak a szövet­kezeti nagyüzemi gazdálko­dás biztosíthatja, hogy Eger szőlőkultúrája tovább nö­vekedjék, s nem utolsósor­ban az egri Nagy József Tsz-hez hasonlóan, az újon­nan megalakuló szövetkeze­tekben is olyan jövedelme legyen a szőlősgazdának, amilyent egy-egy jó kollek­tív gazdaság tud biztosíta­ni. Közismert tény ugyanis, hogy az egri Nagy József Termelőszövetkezetben jó néhányan havi 3—4000 fo­rintos keresetnek megfelelő jövedelmet értek el, s ha az új termelőszövetkezetnél az első évben nem is tudják biztosítani az ilyen „fize­tést”, az egri dolgozo pa­rasztok szorgalma, szakér­telme biztosíték arra, hogy a többi — az új, közös gaz­dasagok is Hasonló ered­ménnyel dicsekedhetnek majd. Épül a Rima-kid Makiáron Makiáron 570 000 forintos beruházással építik a Rima-hi- dat. Most végzik az utolsó - si­mításokat, még a korlátok fel­húzása van hátra. A hídépítés­hez már eddig is jelentős tár­sadalmi munkával járultak hozzá a község lakói. Előre­láthatólag március végén ad­ják át a forgalomnak a hidat, mert az időjárás hátráltatja még a szükséges kisebb mun­kálatok elvégzését. 1960 óta 14 áruda dolgozik korszerű formában Az elmúlt évben — szep­tember 30-ig — a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 14 árudája tért át a korszerű, új kereskedelmi for­mákra. Az új önkiszolgáló rendszerrel dolgozó boltokat átalakították; az átalakított egységekben új „gondolákat”, árubemutató „fakkokat” — és ahol erre szükség volt — új kasszagépeket állítottak be. Horváth József: ARANYKALITKA ★ KIBŐVÍTETT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGI ÜLÉST TARTOTT EGERBEN A MEGYEI NÖTANÄCS ★ NAGYÜZEM A BOROSPINCÉBEN ★ SÜLLYED A SZENELÖGÉP ELAKADNAK A DÖZEROK ★ halAltrösztök ★ MÉRLEGEN: A FÜZESABONYI VSC ww Ünnepélyesen avatják fel a horti művelődési otthont Horton hónapok óta segítik az emberek azt a munkát, amely- lyel a művelődési otthont épí­tik, szépítik a mesterek. Ez a segítség és a figyelem különö­sen azért lengte ennyire körül az építkezést, mert nehezen várták már a község lakói, hogy a modem épületben ki- gyúljanak a lámpák, s estén­ként itt.is lehessen szórakozni. Január 14-én végre sor kerül a művelődési ház ünnepélyes átadására. Az ünnepségen Or­bán László, a Központi Bizott­ság kulturális osztályának ve­zetője mond megnyitó beszé­det, majd az „avató előadást” a Gárdonyi Géza Színház mű­vészei tartják meg: ez alka­lommal bemutatják Darvas József Kormos ég című drá­máját. A művelődési ház közel két­millió forintos költséggel épült, teljes egészében helyi erőkből: községfejlesztésből áldoztak sokat erre az épületre, de több százezer forint értékű, nagy­arányú társadalmi munka is hozzájárult ahhoz, hogy ma már áll a nagyjából berende­zett, 450 férőhelyes nagyterem­mel, könyvtárral és klubszo­bával rendelkező művelődési ház. Helyes kezdeményezés a szűcsi bányában A Mátravidéki Szénbányá­szati Trösztnél a legutóbbi bi­zalmi értekezleten a szűcsi bá­nya szakszervezeti bizottsága javasolta, hogy az aknaüzemek verseny értékelését küldjék meg minden bányához. Ez nem jelent munkatöbbletet, viszont a rendelkezésre álló adatokból így láthatják az egyes aknaüzemek vállalását és a mindenkori teljesítéseket. A verseny nyilvánossága ösztönzőleg hat a dolgozókra. A szomszédos üzemek eredmé­nyei, esetleg lemaradások gon­dolkodásra késztetik a vezető­ket. Mi is bizonyosra vesszük, hogy nemcsak a számszerű eredményeket fogják éber fi­gyelemmel kísérni, hanem az adatok mögött az okokat és a hogyant is keresni fogják a ve­zetők, a frontmesterek és ak­nászok egyaránt. Az eleven versenyszellemből, a jobb munkára való tudatos készü­lésből pedig haszna lesz a bá­nyászoknak és a köznek is. korszerűsítették a mönosbéll kultúrházat A falusi művelődési házak a helyi kulturális élet fellegvá­rai. Színpadjaikon nemcsak öntevékeny csoportok lépnek fel, hanem mind gyakrabban népes szereplőgárdát megmoz­gató vendégművészek is szere­pelnek. A korábban még meg­felelő színpadok szűknek bizo­nyulnak egy nagyobb darab bemutatására. Eleget bosszankodtak a mó­nosbéliek is, amikor a Gárdo­nyi Géza Színház művészei hiányos díszletekkel tudtak csak szerepelni. Elhatározták: átrendezik, kibővítik kultúrter­müket. A színpadot másik helyre építették át, és ezzel a nézőtéren is jelentős helyet nyertek, öltözőt is építettek a színpad mellé, és így most már nagyobb együtteseket is tudnak fogadni a kultúrotthon- ban. Kijelölték az Egri Lakatosár úgy ár új helyét Eger város távlati fejlesztési tervének végrehajtási prog­ramjában nagy fontossággal bírnak az ipartelepítési felada­tok, a város szívében működő gyárak kiköltöztetése a város déli területére. Az Egri Laka- tosárugyár új helyének kijelö­lése a'déli iparterületen — még az elmúlt évben megtörtént, s hozzáfogtak a tervek elkészíté­séhez is. A kivitelezést még eb­ben az évben megkezdik: a gyár áttelepítését több lépcső­ben hajtják végre, s nem való­színű, hogy az összes — a tele­pítéssel járó — részletfeladatot a második ötéves terv idejében megoldják. A verpeléti Dózsa Tsz-ben található ez a borospince, s a hozzá tartozó korszerű présház is, amelyben csaknem minden munkafolyamatot gépesítettek már a közös gazdasag tagjai. A pinceben dolgozók mostanában borfejtéssel foglalkoznak, s ezt a munkát elektro­mos meghajtású szivattyú segíti. Ám, az üveglopó sem ment még ki a „divatból”, Sipeki Mátyás pincemesternek szüksége van rá, hogy időnként megnézze, milyen is már az ősszel szüretelt olasz rizling színe. v . (Képes riport az 5. oldalon) ' í^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/V^^AWAAAAAAAAAAiWWSAAAAA/VWWWWAAAAAAAAAAAAAAAAA/WAf Nehéz, de nagyon szép munka, új jövendőt kovácsolni a pacasztcsaládok tízezreinek Tanácskoztak a termelőszövetkezetekbe kihelyezett szakemberek Tegnap délelőtt tíz órakor a megyei tanács tanácstermé­ben értekezletre gyűltek össze Heves megye termelőszövetke­zeteibe kihelyezett szakembe­rek. Az értekezleten megjelen­tek Putnoki László elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság el­ső titkára, Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke, Tamás László elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője, Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Molek Jenő elvtárs, a megyei tanács elnök- helyettese, valamint a mező- gazdasági szakemberek. Az értekezletet dr. Lendvai Vilmos elvtárs nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket, megjelölte az értekezlet felada­tát és célját, majd felkérte Vajda . László elvtársat, hogy tartsa meg vitaindító előadását. Vajda László elvtárs beveze­tő szavaiban elmondotta, hogy ennek az értekezletnek tárgya a termelőszövetkezetek idő­szerű munkáival és feladatai­val kapcsolatos megbeszélés, valamint a további tennivalók megjelölése. Elöljárójában rá­tért az időszerű feladatok konkrét ismertetésére, az 1960. évi fejlesztési és termelé­si eredményekre, illetve hiá­nyosságokra. Hangsúlyozta, an­nak ellenére, hogy az 1960. gazdasági év' igén -sók problé­mát és nehézséget , okozott, mégis azt kell mondani, hogy az elmúlt évben Az előadó kiemelte a fél vá­sárlás terén jelentkező eredmé­nyeket is és megállapította, hogy 1960-ban 2516 vagon ke­nyérgabonát vásároltak fel a megyében. A kukorica 1960. évi teljesítése 258 vagon. Az elmúlt (Folytatása a 2. oldalon) mind a régi, mind az új termelőszövetkezetek megálltak helyüket, általában jól dolgoztak és jól vizsgáztak a nagyüzemi gazdál­kodás tekintetében. Igen nagy eredmény az, hogy a dolgozó parasztok tízezrei, akik azelőtt kisparcelláikon gazdálkodtak, most a párt és állam segítségét jól kihasználva fejlesztették nagyüzemi gazdaságaikat, és már az első esztendőben bebi­zonyították fölényüket a kispa­raszti gazdaságokkal szemben. Ezt mindennél jobban bizo­nyítja az a számadat is, hogy az elmúlt harminc évet figye­lembe véve az időjárás szeszé­lyei ellenére 1960. évben volt a legmagasabb megyénkben a kenyérgabona termésátlaga: 9,6 mázsa, szemben az 1958. évi 7,3 mázsával. Az őszi árpa termés­átlaga 10,8 mázsa volt, az 1958. évi 10,5 mázsavai szemben. A termelőszövetkezetek több­ségében a kapásnövények ter­melési területén is megfelelő eredményeket értek el, azon­ban itt már többféle nehézség mutatkozott. Az állattenyésztés fejlesztéséről szólva Vajda elv­társ kiemelte, hogy a párt- és tanácsszervek helyes iránymu­tatásai alapján és nem utolsó­sorban a termelőszövetkezeti vezetők, a szakemberek' jó munkája eredményeként sike­rült növelni a megye sertésál­lományát, szaporítani ezen be­lül a kocaállományt is. A beruházások tekintetében mind állami hitelből, mind sa­ját erőből egyik évbén sem ru­háztak be a tsz-ek annyit, mint 1960-ban. A rendelkezésre bo­csátott mintegy 56 millió forint hosszúlejáratú hitelhez kb. nyolcmillió forint saját erő és még további 12 milliót ruház­tak be termelőszövetkezeteink a' 'maguk erejéből. Több vásárló panaszolta, \ hogy Figaro borotvapengét < vásárolt, s kiderült, hogy az ízléses, tetszetős csomago­lással nem volt semmi baj,, csak a penge hiányzott be­lőle. S a panaszok nem bizo­nyultak alaptalanoknak. A • hatvani 81. sz. lllatszerbolt, a 77. sz. Háztartási bolt épp­úgy, mint a 65-ös számú ; trafik az egri RÖVIKÖT-iöl kapják az anginái csoma­golású borotvapengéket, sí különösen a Figarónál for- j dúl gyakran elő, hogy a ti- t zes csomagolású kis dobo- ' zokban mindössze három 1 penge van, s 7 penge papír- i ja üresen érkezik. A trafik- ! ban én is jelen voltam, ami­kor az egyik vásárló vissza­adta az eladó által jóhisze­műen kiszolgált penge üres papírját, mondva, hogy ez \ kevés a borotválkozáshoz. Ez a szituáció nemcsak az j eladónak, de a vevőnek, s i valamennyiünknek is kelle­metlen. — Vajon, hogyan fordul- hat elő ilyesmi? — kérdez- ' ték többen, s úgy gondol­juk, erre az egri RÖVIKÖT illetékesei adják majd meg a választ, azzal az intézke­déssel, hogy a jövőben ne hiányozzék az Ízléses cso­magolásból a penge sem! (rőczey)

Next

/
Oldalképek
Tartalom