Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

4

.1

nc-rujűau

fl« H£&

Ismeretterjesztés és tömegszervezetek

Öntudat

Szép cselekedetek máglyáinál szívesen melegszik az emberi szív. Ebből a tűzből néha gyufányi is kellemes melegséget tud adni — amikor az emberek kéretlenül a köz javára j cselekednek.

Az Egri Dohánygyárban nemrégen a rakodásnál élveszett 10 ezer darab. cigaretta. A munkások mondhatták volna: keresse meg a rendőrség. Nem ezt mondták. Addig kutatták, míg elő nem kerítették a hiányzó csomagot. Nem hivatalból tették — felelősségérzetből.

Erre mondják, s joggal: fejlődik az emberek öntudata.

K. E.

— A PATYOLAT Vállalat az új esztendőben vidéken is kirendeltségeket nyit. A hatvani Patyolat-üzem átvételére kedden került sor.

— JELENTŐS költséggel hozták rendbe a hatvani vasutas dolgozók művelődését és szórakozását biztosító kultúrott- hont. Rendbehozása több mint egymillió forintba került.

— ELKÉSZÜLT Eger város déli és északi területének rendezési terve. A város déli iparterülete részletes rendezési tervének végrehajtásával kapcsclatban. az összes érdekelt vállalatok bevonásával, január 4-éu tartották meg a program tárgyalását a városi tanács kistanácstermében.

— ŰJABB TAGOKKAL erősödik a kiskörei Rákóczi Termelőszövetkezet pártszervezete. A 35 főből álló kommunista közösségbe az utóbbi időben hatan kérték felvételüket a szövetkezeti gazdák közül. Ez évben is újabb jelentkezőkre számítanak.

— AZ ÓÉV utolsó napjaiban, december 27-én kezdtek hozzá az Eger város kórházaiba történő gázbevezetés munkálataihoz, a gázvezetékek lefektetéséhez. A munkálatok jelenleg is folynak, s remélhetőleg még ebben a negyedévben befejezést nyernek.

— A HATVANI Beke Termelőszövetkezet az 1960-as évben erőteljesen fejlesztette állatállományát, ehhez újabb istállókra, s egyéb gazdasági épületre volt szükség. A szövetkezet tagjai közel egymillió forintot költöttek az istálló és sertésól felépítésére.

— MÉG 1960 őszén hozzákezdtek a képzőművészeti munkacsoport tagjai az egri Városi Tanács nagytanács-1 termének resturálásához. A hónapokig tartó munka nemrég véget ért. Az egri képzőművészeti munkacsoport tagjai sikeres munkát végeztek: a városi tanacs nagytanácsterme szép, ízléses és gyönyörködtető díszítésekkel várja, hogy az idei év első tanácsülése már itt kezdhesse meg munkáját.

— A HEVES megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az év végére befejezte Egerben a Bajcsy- Zsilinszky utca 3!, valamint a 17-19-cs számú házak felújítását, tatarozását, új homlokzatot adlak az Alkotmány utca 13. számú épületnek. Az új év első napjaiban a Dobó tér 11-es ház tatarozásán dolgoznak. Ha keményebb tél áll be, akkor az Ady Endre Kollégium és a Közgazdasági Technikum belső munkáin dolgoznak.

— A FÜZESABONYI Vegyes Ktsz vezetősége elhatározta, hogy Füzesabonyban, az Üjtelepen fodrász és kozmetikai részleget nyit. A telket megvásárolták, az új épület terveit a megyei tervező iroda készíti, a kőműves, asztalos és egyéb munkákat saját részlegük végzi.

— AZ IDÉN a füzesabonyi járásban újabb 100 hold földet tesznek öniözhetővé.' A munkák elvégzésére 400 000 forintot fordítanak.

ELTELT JÓ NÉHÁNY esztendő, míg a népművelés szerteágazó munkájában az ismeretterjesztés kivívta az őt megillető helyet. Ma már nemcsak szervezik a különböző előadásokat, hanem városon és falun, s üzemben egyaránt igénylik is a népművelő munka e jól bevált formáját.

Az évek során változtak az emberek, más lett az életük, s a gondolkodásuk is. Űj gyárak, városok épültek, s a parasztság szocialista módon, közösen műveli földjét. Az enyémtől a miénkig, a misztikus idealista nézetektől a haladó materialista szemléletig hosszú az út. Ezt egyengeti az ismeretterjesztő munka is.

Csak az elmúlt évben a TIT 2700 előadást tartott a megyében, amelyen több mint 150 ezer hallgató vett részt. (Tartottak még előadásokat a népfront-bizottságok, tanácsok is.)

Jelentős számok ezek, és ha még azt is hozzátesszük, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói eljutottak az üzemekbe és falvakba is, a munkások és parasztok közé, akkor látjuk e munka nagyszerűségét.

Az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával készült a TIT az 1961-es téli, tavaszi időszak ismeretterjesztő munkájára is. Több mint három és félezer előadásra kötöttek szerződést. A különböző tanfolyamok, munkás- és ifjúsági akadémiák, előadássorozatok már megkezdődtek. Vannak tapasztalatok, jók és rosszak is.

Megyei szinten teljes az összhang. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a TIT és a tömegszervezetek összehangolták terveiket. Ugyanez mondható a járásokra is.

AZ ÜZEMEKBEN, a falusi kultúrotthonokban —- ahol már nemcsak tervezni, hanem szervezni is kell az ismeretterjesztő munkát, ahol gondoskodni kell hallgatóságról is — ott már mutatkozik némi hiányosság.

E cikk nem akar vészharangot kongatni, hiszen erre semmi szükség, az ismeretterjesztő munka eredményei nagyszerűek, de van egy-két olyan jelenség, amely gátja lehet e fontos politikai munka további kibontakozásának.

A községekben és az üzemekben is a különböző társadalmi és tömegszervezetek közösen készítették kulturális terveiket. Ezekben a tervekben nagy súlyt kapott az ismeretterjesztő munka is. A terv tehát közös munka eredménye. A végrehajtásban azonban már sok helyen nem található meg ez az összhang.

Amikor egy-egy előadás megtartására kerül sor, amikor meg kell szervezni a hallgatóságot, már magára marad a rendező szerv, de vannak olyan helyek is, ahol úgy vélekednek: szervezzen a TIT. az ismeretterjesztés az ő feladata.

Ilyen körülmények között hiába megy ki az előadó Péter- vásárára, vagy az egri építőipari munkásszállásra, nem talál hallgatóságot. Nem találhat, mert az illetékesek a TIT- től várják a szervezés munkáját.

Ez a nézet természetesen helytelen, hiszen a TIT-nek nem a szervezés a feladata, hanem az előadók felkészítése és azok biztosítósa. A TIT nem tömegszervezet, s így nem képes arra, hogy egy-egy üzemben, vagy községben hatásos propagandát fejtsen ki az előadások érdekében;

Ez a tömegszervezetek feladata. A szakszervezetnek, a népfrontnak, a ' KISZ-nek, nőtanácsnak vannak aktívái, akik, ha összefognak, meg tudják szervezni az előadásokat. És ezzel nem a TIT-nek adriait segítséget! Nem, hiszen a tömegszervezetek feladata, hogy gondoskodjanak tagjaik tudományos és kulturális igényeinek kielégítéséről. Ki foglalkozna az üzemi munkások eszmei, politikai nevelésével, ha nem a szakszervezet, s ki szervezze az ifjúságot egy-egy érdekes előadásra, ha nem a

KISZ. Sorolhatnánk a többi tömegszervezeteket is.

SZÓLNI KELL MÉG arról is, hogy néhány helyen nem biztosítanak megfelelő kulturált körülményeket az előadások számára. A bányáknál a műszakból feljött emberek a nagy teremben, lócán és a lépcsőkön ülve hallgatják az előadásokat. S nem valami megnyugtató szervezésről tanúskodik az sem, hogy egy-egy előadás alkalmával későbbi időpontban indítják a munkásjáratokat.

Nem számíthat teljes értékű hallgatóságra az az előadó sem, aki egy üzemben — bár rendes kultúrhelyiségben — de közvetlenül a műszak után tartja előadását. Munka után már nem figyelnek úgy az emberek, ahogyan kellene, sokan gondolatban már otthon járnak.

Feltétlenül felülvizsgálásra szorul az üzemi szervezőmunka ilyen módszere. Mérlegeim kellene: nem hasznosabb-e, ha a bányászok és a falura hazajáró munkások részére a lakóhelyükön rendeznék meg, kulturált körülmények között az előadásokat. És talán még a városiak is szívesebben végighallgatnák az ismeretterjesztő előadást az esti órákban, a városi kultúrházban, vagy akár az üzem kultúrtermében, ahová rendesen, átöltözve, esetleg családjaikkal együtt mennének, úgy mint a moziba, vagy a színházba.

Lehet, hogy ilyen körülmények között kevesebb előadást mutatna a statisztika, de a tömegszervezetek összefogásával, a dolgozók igényeinek figyelembe vételével, így is lehetne hallgatóságot biztosítani az ismeretterjesztő előadásokra.

S AZ SEM ART, ha a meny- nyiség mellett, a számok mellett a minőség is szób.a kerül!

JVIárkusz László

<íHfc

B

Maxik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG Ármány Cü Eszere&em KORI BRÖDY Szomj úaág

GYÖNGYÖSI PUSKIN

A Noszty fiú esete Tóth Marival GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Magasabb elv

HA'rVANI VÖRÖS CSILLAG

Légy jó mindhalálig HATVANI KOSSUTH Sikoly az utcáról HEVES

Odüsszeusz

PÉ'rERVASARA

Végállomás, szerelem FÜZESABONY Rangon alul

1961. JANUAR 7., SZOMBAT: ATTILA

Öt évvel ezelőtt, 1956. január 7-én halt meg N Y ISZTOK GYÖRGY, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő vezetője. Az I;

világháború idején a földmunkás szövetség titkára, a Tanácslköz- társaság idején pedig a földművelésügy népbiztosa volt. A proletárdiktatúra leverése után életfogytiglani börtönre ítélték és 1922- ben a szovjet kormány fogoly-cseréje mentette meg a Horthy-bör- tönből. A felszabadulás után hazatért és itthon halt meg;

65 éve, 1896-ban e napon halt meg PAUL VERLAINE francia költő, a szimbolizmus főképviselője. Érzelmeit a vers zeneiségével fejezi ki. s költeményei egy-egy múló hangulatot érzékeltetnék. Különös, bohém barátság fűzte Rimbeaudhoz. a fiatal költőhöz, akire végül is rálőtt és emiatt börtönbe került. Ady tói kezdve nagy hatással volt a modern magyar költészetre. Egyik jellegzetes vers- szakát idézzük Tóth Árpád fordításában:

,,ösz húrja zsong,

Jajong, busón g a tájon S ont monoton bút Konokon és fájón.”

25 évvel ezelőtt, 1936-ban e napon halt meg LAMBRECHT KALMAN természettudós és író, az őslénytan . népszerű, tudományos irodalom egyik megalapítója (Az ősember, Az ősember elődei). Irodalmi művei közül sikert aratott Hermann Ottó élete és a Világ- irodalom anekdotakincse című gyűjteménye. Lambrecht Kálmán 1889-Jpen született.

Nőknek nem hiszünk!

Az angol rádió számos levelet kapott (női) hallgatóitól, amelyekben követelik, hogy a BBC kizárólag férfi hírközlőket alkalmazzon. Indokolás: a hírek minden hitelességüket elvesztik, ha csicsergő női hang olvassa fel azokat.

— Uram, én igenis hiszek a plátói szerelemben.

Es én elhittem a hitét, — nyolcvanéves volt.

♦

Gyanús nekem ez az egész kibernetika. Kezdetben protekció kellett, hogy mosógépet lásson az ember, ma ahhoz kell protekció, hogy elektronikus számológépre vethessük

pillantásunkat. Egy-két év és bevonul házihasználatra! Kénytelen leszek minden elsején elrontani

majd. Biztos, ami biztos.

• S

— Én nem értem, mit voltak annyira oda azzal a rakétával'! Elindul, hajtja a hajtómű és leszáll a Marson és kész. Tiszta nevetség.

Ezt az unokám mondja majd. Én még a motorkerékpárt is megcsodálom.

•

Attól félek, ha nem volna időjárás, halálosan unatkoznának, az emberek.

t

Szeretlek: mondta Neand Andor nejének. Szerellek: mondta Cleo- pátrának Antonius, Júliának Romeo, Tristannak Izolda, Kajevác Benőné Benőnek. — Elég targédia — válaszolt rezignálton Benő. Hurrá, megszületett az új tragédia, címe: Benő és Benőné.

•

— Tojást kaphatok!

— Nincs — válaszolja az eladó kartársnő.

— Mikor lesz? «

kérdezem szeré♦

tiyen.

— Az isten tudja — rántja meg •

vállát.

Megmondom őszintén, szégyel- lek az. istenhez, vacak négy tojás ügyében elmenni.

(egri)

,iuu»imnu»iiiiiiiiiinii«iniiiiini«inii«iuii«iiiiiiinlftnniiiimi»imniiiii»ininii»iniiiiiiu>iiiinuiiiiiimiiiiiiiiniiiiniiiiiiiiniiii.ii.iiiininaiiiiii.itini,iii»i,iininii.iniiiinini;liiiiriiiii[iiiiti.i[.ii.ii«ii.iiiii.ii.iii»iíiiii.n.ii.,i.ti.ii.ii.,i.Fi.....f„.

_____________

Il

onám jóim -.

mmsAe&r

műsora

Egerben este 7 órakor:

A DENEVÉR (Katona J.-bérlet) Gyöngyösön este 7 órakor: A makrancos hölgy

(6.)

Éjféltájban felkelt és kisietett a fáskamrába. Nem tudta megállni, hogy meg ne nézze a kincseket. Felvillantotta zseblámpáját, s felnyitotta a ládikót. A tíz aranyrúd hűvösen csillogott. Matejka babonás félelemmel vegyes tisztelettel bámult az aranyrudakra. Lélegzetét is visszafojtotta. Erezte, hogy rosszul cselekszik. Vissza kellene térnie az ágyba, mert még fel talál ébredni valaki, s akkor mi lesz! De nem tudott elmozdulni onnét. Nem tudta levenni szemét az aranyról. Hosszú perceken át mereven bámult a ládikóba. Egyenként megtapogatta a rudacskákat az ujjaival.

Kívülről neszt hallott. Rémülten rezzent össze. Eloltotta a lámpát és rákotorta az aprófát a ládikóra. Talpraszökkent és kilépett a kamra elé. Tekintetét belefúrta a sötétbe. Ügy érezte, ölni is tudna. De senkit sem látott. Bezárta a kamrát és nesztelenül beosont a lakásba.

Pirkadatig hánykolódott az ágyon. Csuromvizes volt a párnája. Négy óra tájt felkelt és észrevétlenül kilopakodott a házból. Mire Matej káné felébredt hűlt helye volt. A pallér nagy kerülővel lépkedett a villanegyed felé. Nem akart korábban odaérni, mint az emberei.

Fél hétkor a csapat munkához látott, a pallér pedig lemászott a pincébe. Az üregen még tátongott a rés. Matejka

gyors mozdulatokkal visszarakta a kiszedett téglákat. Aztán köműveskalapácsával nekiesett a vakolatnak és jókora foltokat vert le a falról. A foltok szinte egybeolvadtak, s azt a látszatot keltették, mintha a bomba repeszdarabjai okozták volna a sérülést az egész falon. Matejka elégedetten állapította meg, hogy sikerült teljesen eltüntetni a nyomokat.

Két nap múlva a csapat végzett a romeltakarítással. A pompás Bartalis-villa helyén immár csak egy telek ásíto- zott. A szomszédos, villák sérüléseit is kijavították. Ki állítaná, hogy Csókavárra repülőbombák hullottak?

Amint teltek a napok és hetek, Matejka szemmel láthatóan összezsugorodott. Feltűnően sápadt volt. Szemei mélyen behúzódtak gödrükbe. Munka után némán üldögélt a szobában, arcát tenyerébe rejtette. Máskor késő éjszakáig kószált az erdő szélén, vagy rótta a kisváros külső negyedeinek sikátorait. Kerülte- az embereket. Feleségével is csak ritkán váltott szót. Matej káné el sem tudta képzelni, hogy mi lelte a pallért. Erezte ,hogy valami történt vele, s ez a valami eszi-rágja a belsejét, de hogy micsoda? A pallér nem tűrte, hogy az asz- szony faggassa.

Matejka nyugalma mindenestől odaveszett. Fogalma sem volt, mitévő legyen a talált arannyal. A titok terhe földig

húzta. Mindennap Iákaparta a fáskamrából a zsákot és üveges tekintettel bámulta az aranyrudacskákat. Aztán elrejtette megint, s egyre kevésbé tudta maga elé képzelni a jövőt.

Matejka András egész életében a jó szerencsét kergette. Es most, amikor megálmodha- tatlan bőséggel hullott az ölébe, csaknem összeroskadt súlya alatt. Matejka elsőrangú kőműves volt. Csókavár leg- szébb épületei dicsérték keze munkáját. De hát a jó szakmunkás hírén, rangján és módján túl sohasem emelkedett. Pedig szeretett volna gazdag ember lenni! Irigyelte a gazdagokat. Gyakran álmodozott. Bartalis helyébe álmodta magát, hogy aztán annál keservesebb legyen az ébredés. Gondolatban különb villát épített magának, mint Bartalisé volt, de álmainak bölcsője, egyszersmind temetője a szegénység, ütött-kopott bútorokkal zsúfolt kis szoba-konyhás lakás maradt. Matejka tudta, hogy munkával, iparkodással és becsületességgel sohasem viheti feljebb, ha csak nem jó szerencsével. Ezért vált szenvedélyévé a sorsjáték. De a szerencse sohasem kopogtatott be hozzá. Mindinkább belefásult a gondolatba, hogy a krajcárért vívott küzdelem elnyü- vi életét. És elnyüvi boldogságát is.

Hiába igyekezett titkolni önmaga előtt, minduntalan rá kellett döbbennie, hogy a felesége csalódott benne. Látta az asszony meddő vágyakozását a gondtalanság után, s látta, mint hervadnak le reményei. Matejkáné apja jobb iparosember volt. A harminchármas nagy válság előtt jól ment neki. Szép háza volt és egy ezeröles gyümölcsöse. Cselédet tartottak. Matejkánét az anyja nagy reményekkel készítette az életre. Finom nevelést kapott, minden kívánsága teljesült, még a fúvó széltől is óvták. De a válság elvitte mindenüket. A házat és a gyümölcsöst elárverezték, vége szakadt a gondtalanságnak. Az öreg kénytelen volt beállni egyik hitelezőjéhez munkásnak. Szegényesen tengődtek,

amikor Matejka megkérte a lány kezét. Az apja örömest beleegyezett a házasságba. Matejka ügyességét, kiváló szaktudását városszerte ismerték és dicsérték. Az öreg reménykedett abban, hogy Matejka hamarosan feltör majd, önállósítja magát és a műhely az ő közreműködésével majd családi vállalkozássá szélesedik.

A fiatalasszonyt szintén ez a reménység vezényelte Matejka oldalára. Okos volt, s meg tudott alkudni azzal a gondolattal, hogy egy darabig tó

kell tartani, de bízott benne, hogy néhány év múltán jómódú polgárasszony lesz belőle. Am amikor kiderült, hogy az álmok nem válnak valóra, és a balsors egy szoba-konyhás lakást jelölt ki számára örökös hajlékul, Matejkáné is a szerencse kergetésébe fogott. 0 unszolta a pallért, hogy játsszék a lutrin, hátha a szerencse hamarosan bebotorkál életük sikátorába, s akkor beteljesülnek merész lánykori álmai.

Matejka valóban szerette volna úriasszonyá nevelni feleségét. Az asszony arra is született. Szép lány volt, mélytüzű szeme úgy ragyogott, mint két fekete ékkő, s szén fehér fogsora mindig üde mosoly közepette villant elő.

Ámbár most, negyven éves korára megfakult az arc, s megságult némelyik foga is. Fekete szeme alatt mélyülő árok futott át arcán, orra

nyergén kifényesedett a bőr. Szemének vérpezsdítő tüze is elfátyolozódott. De még mindig élettől duzzadó, kívánatos jelenség volt.

Matejka két hónap alatt két esztendőt öregedett. Matejkáné döbbenten tapasztalta ezt a változást. Nem is sejtette, miért emészti magát a pallér, s mennyire szeretné kínzó gondjait megosztani vele, de nem meri. Öt magát alig tudja visszatartani a megfontolt okosság, hát még egy hiú asz- szonyt?

(Folytatjuk^