Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-31 / 26. szám
1.961. január 31., kedd NEPÜJ8AO 9 300 között egy sem Ki felel meg csoportvezetőnek ? Humoreszket, könnyedet, nevettetőt írnék róla, ha nem volna olyan bosszantóan komoly a dolog. De, hát ez olyan eset, amit most elmondok, amelyen nem mosolyogva kell okulni, hanem mélyen elgondolkodva levonni a tanulságot. Egyik üzem vezetője panaszolja: képzelje el, megüresedett nálunk egy vezető állás és nincs akivel betöltse, (több mint 300 dolgozóból.) Vajon milyen állás iehet ez? — lepődöm meg. Különös, született tehetséget igénylő, vagy talán több éves tanulmányt, esetleg kivételes fizikai feltételt követelő? Egyiket sem! Csak gyakorlatot, amit hosszabb-rövidebb idő alatt meg lehet szerezni, lelkiismeretességet, szorgalmat, amely minden munkához szükséges. Háromszáz ember között ne lenne egy ilyen? Máshol, az üzem kapuin kívül kell ilyenek után kutatni, — 300 ember között ne lenne egy, aki csoportvezetőnek megfelel? A panaszkodó szerint nincs. Egyik fiatal, a másik tapasztalatlan, a harmadik nő, a többi: Öreg, bejáró, más beosztása van, nem vezetőnek való, más vele a terv, nem vállalja, szóval: minek folytassuk, nincs az üzemben 300 ember között egy sem, aki betöltse ezt az állást. Elhiszi ezt valaki? Én nem hittem el. És a hosszantarttó beszélgetés is mindinkább arról győzött meg, hogy nem a dolgozók képességében, rátermettségében, hanem egyes emberek szemléletében rejlik a hiba. Mert végeredményben is oda lyukadtam ki, hogy volna itt ember, aki „előbbreléphetne”, de hát itt nagyon-nagyon meggondolják, míg egyszer ezt lehetővé teszik. Micsoda — mondhatná valaki, — Már az is baj, hogy meggondolják? Nem az a baj, egyáltalán nem az. Hanem az, hogy a „meggondolások” végén csaknem mindig ilyen következtetésre jutnak: hát bizony, ez sem megfelelő. Meg is indokolják: az egyik fiatal, a másik tapasztalatlan, a harmadik nő, a többi öreg, bejáró nem vezetőnek való, stb. Szinte nem hisz az ember a fülének ilyenek hallatán. Tizenhat esztendeje lesz lassan, hogy felszabadultunk, több mint tizenkét esztendeje már annak, hogy győzött a proletárdiktatúra, a munkás hatalom. A munkásból, parasztból A kommunista újságírónak, lapszerkesztőnek és terjesztőnek gazdag tanítások mutatnak utat. Nemcsak a forradalmi elmélet és gyakorlat klasz- szikus mesterei foglalkoztak sokat a kommunista sajtó szerepével és feladataival, nemcsak a kommunista és munkáspártok vezető testületéi határoztak számos alkalommal a párt lapjairól —_ a gyakorlati élet is állandóan fejleszti a szerkesztés, újságírás és terjesztés módszereit. Szerte a világon naponta sok tízezer kommunista újság jelenik meg, megannyi bátor harcosa a béke, a szabadság és a szocializmus ügyének. Természetesen már a kommunista lap feladata, más eszközökre van szükség ott, ahol a proletariátus van uralmon, a párt vezeti az országot a szocializmus, a kommunizmus felé, és másokra ott, ahol a nép még kapitalista elnyomás alatt küzd szabadságáért. Más mértékkel kell mérnünk a legkiemelkedőbb pártlapot, a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi lapját, a Pravdát és mással — például — a Nuestra Palabrát, Argentína Kommunista Pártjának újságját, amelyet rendkívül nehéz körülmények között írnak és terjesztenek. Mások voltak a követelmények a két világháború között illegálisan megjelent Ifjú Proletárral és mások a mai Magyar Ifjúsággal szemben. Vannak a a kommunista lapok között korszerűen előállított, kiválóGazdag program a Hazafias Népfront9 félévi munkatervében A Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága elkészítette az 1961-es első féléves munkatervét, amely a mozgalom továbbfejlesztését jelöli meg fő feladatul. A Hazafias Népfrontban dolgozó aktívák mozgalmi eszközökkel, hathatósabb módszerekkel segítik elő a párt VII. kongresszusának útmutatásai, valamint a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Nagy feladatok várnak a járási népfront-bizottságokra a termelőszövetkezeti községekben folyó mozgalmi tevékenység irányításában, segítésében. A békeagitációs munka is a termelőszövetkezetek politikai megszilárdítását, az emberek tudatformálását szolgálja. Az első félévben két megyei bizottsági ülést tartanak, ahol a nemzetközi kérdésekről, az elnökség munkájáról, a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről és más időszerű feladatokról tartanak vitaindító előadásokat. Az elnökségi üléseken többek között a járási, városi bizottságok munkáját vitatják meg, azt, hogy milyen eredményeket értek el az oktatásban, a békemozgalmi munkában, a társadalmi rétegek között végzett politikai munkával. A tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködését és a társadalmi munkavégzés eredményeit is; megtárgyalják. A munkaterv részletesen vázolja a községpolitikában, a mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdításában, a békemozgalomban, a művelődésben, oktatásban, szervezésben végzendő munkákat. Altatás elektromos úton Mississippi állam Jackson városában az egyetemi kórház sebészei elektromos úton végezték egy műtétre kerülő nő altatását. Az altatás olyan egyszerűen megy végbe, akár a villanyvilágítás bekapcsolása. A műtét végeztével az altatókészüléket kikapcsolták, s az asszony másodperceken belül felébredt, semmiféle kellemetlen utóhatást nem érzett, elmaradt a szokásos altatás nyomán fellépő émelygés is. Az elektromos altatóbersnde- zés egy oszcillátorból, vagyis frekvenciagenerátorból áll, amely erősítőberendezésen át 700 ciklus áramot juttat a beteg testébe, a halántékon elhelyezett kisméretű elektródán keresztül. Harminc-hatvan másodperccel a készülék bekapcsolása után a beteg elalszik és megkezdhetik a műtétet. Az áram kikapcsolása után a felébredés ugyancsak 30—60 másodpercen belül következik be. A feladatok szervezett, hatékony ellenőrzést követelnek A népi ellenőrzési bizottságok munkájáról Az élet ezer ténye igazolja, hogy gazdasági-társadalmi életünk gyorsan fejlődik. De átmeneti korban élünk, az emberek tudata még nem alakult teljesen a szocialista együttélés szabályaihoz, másrészt a munka hevében sok hibát követünk el. Ezekinek a hiányosságoknak, hibáknak, vagy éppen tudatos és szándékos kártevéseknek felfedésén, vagy ha lehetséges, megakadályozásán dolgozik megyénkben 1182 népi ellenőr. Az elmúlt esztendőben a népi ellenőrök megyénkben 246 vizsgálatot tartottak, 1077 vállalati, tanácsi, szövetkezeti, vagy egyéb szerveknél. Vizsgálták például a gyógyszerellátás helyzetét, a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolatát, a tanácsi szervek gazdálkodását, tsz-építkezéseket, kollégiumokat és diákotthonokat, a Hatvani Konzervgyár termeltetési és felvásárlási munkáját, a sportegyesületek pénzgazdálkodását, a MÁV dolgozóinak szociális ellátottságát, a gyógyfürdők és üdülőhelyeik helyzetét, a Heves megyei Földmérő Munkaközösség működését és még egy csomó szerv gazdálkodását. önként felvetődik a kérdés, hogy milyen eredménnyel járt ez a sokirányú ellenőrzés, hogyan, miképpen vitte előre mindez gazdasági életünk fejlődését? A kommunista sajtó sajátosságairól* an szerkesztett tömeglapok; és vannak olyanok is, amelyek kis sokszorosító gépen, a legnehezebb viszonyok között készülnek, szerkesztőik, íróik, terjesztőik és nyomdászaik az életüket kockáztatják érte, s mégis tömegek várják cikkeiket. Helyzetük korunkban aszerint változik, hogy az egyes országok népei milyen mértékben képesek dönteni saját sorsuk felett. Kis illegális lapok válnak egyik napról a másikra hatalmas, országos orgánumokká, de előfordul a fordítottja is: ahol időlegesen felülkerekednek az imperialisták, föld alá kényszerítik a kommunista sajtót is. A párt lapja A kommunista lap azáltal érdemli meg ezt a megtisztelő nevet, hogy iránya mindenkor pontosan megegyezik a párt irányvonalával, politikai mondanivalója a párt politikájával, helyzete megfelel annak a helyzetnek, amelyben az adott helyen és időben a párt dolgozik. A kommunista újságot úgy kell szerkeszteni, írni és terjeszteni, hogy minden pártmunkás fel tudja használni napi munkájában, tájékozódni tudjon belőle a mindennap kérdéseiben, jól megismerje az országban és a nagy világban történő eseményeket. Különösen a párt politikáját kell közvetlenül, vagy közvetett módon alaposan ismertetnie, hogy mindenki pontosan megértse, mit akar, merre tart a párt. N. Sz. Hruscsov 1953- ban így jellemezte a kommunista sajtónak ezt a sajátosságát: „Nincs sajtónknál erősebb, hatékonyabb fegyverünk. Ha jó anyagot választunk ki a lapok és folyóiratok számára, sok ezer kilométer távolságban is célba találhatunk, feltárhatjuk a hiányosságokat óriási kiterjedésű országunk minden részében”. A nép lap ja „Utolsó szavunk mindig és mindenütt ez lesz: a munkás- osztály felszabadítása” — ezzel a mondattal búcsúzott olvasóitól megszűnésekor Marx és Engels lapja, a Neue Rheinische Zeitung. Ez a több mint száz esztendeje leírt program azóta is iránytű az egész világ kommunista sajtója számára. Üldözés, betiltás, börtön és akasztófa sem törheti meg e lapok erejét, ha szoros kapcsolatban vannak a néppel, ha valóban szeretik őket az olvasók. De a legnagyobb példányszámú, legtökéletesebb technikával előállított lap is megszűnnék marxista—leninista lap lenni, ha elfelejtkeznek olvasóiról, a munkásokról, a dolgozó népről. A forradalmi munkásmozgalom tapasztalatai arra taní- tanítják a kommunista sajtó munkásait, hogy cikkeik hősei a dolgozó tömegek legyenek. Ezt nemcsak úgy kell érteni, hogy a cikkek a tömegekről, a történelem igazi alkotóiról és a népmilliókat érdeklő kérdésekről szóljanak, de úgy is, hogy a kommunista lapok hasábjain nagyszámban jelenjenek meg az egyszerű dolgozók levelei. „A szociáldemokrata újságon minden szociáldemokratának dolgoznia kell .— írta Lenin 1904-ben, ,Levél az elvtársakhoz’ című munkájában. — Mindenkit kérünk, de különösen a munkásokat, hogy levelezzenek velünk. Adjanak mennél több lehetőséget a munkásoknak, hogy írjanak lapunkba, írjanak a szó szoros értelmében mindenről, írjanak lehetőleg minél többet hétköznapi életükről, érdekeikről és munkájukról — ilyen anyag nélkül krajcárt sem fog érni a szociáldemokrata lap és nem fogja megérdemelni a szociáldemokrata nevet... Csak így és csak ilyen széleskörű levelezéssel tehetjük vállvetve lapunkat az oroszországi munkásmozgalom, igazi lapjává.” A lefolytatott vizsgálatok eredményeként 103 esetben fegyelmi eljárást és 62 kártérítési javaslatot tettek a népi ellenőrzési bizottságok. De előfordult, hogy az eset súlyossága bűnvádi feljelentést tett szükségessé. A kártérítési ösz- szegek meghaladják a 200 ezer forintot De lehet-e számokkal, forintokkal mérni azt az erkölcsi, politikai hatást, melyet a népi ellenőrzés munkája a terv- és a munkafegyelem, valamint a társadalmi tulajdon megszilárdításában elért? A népi ellenőrzési bizottságok éves munkaprogramjukat az illetékes párt, tanácsi és ügyészségi szervekkel összehangolják, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság saját területén több országos vizsgálatot végzett. A megyei vizsgálatok eredményeit, megállapításait és javaslatait a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ösz- szesíti és az alapvető kérdéseket a minisztertanács és más felsőbb szervek esetenként megtárgyalják, annak alapján országos rendelkezések születnek. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy az előttünk álló idei feladatok az előzőeknél nagyobbak. Minden hiba, pazarlás és visszaélés lassítja népgazdaságunk fejlődését. Ezért a népi ellenőrök elsőrendű feladata, hogy A szovjet sajtó ma is egyik legfőbb feladatának tekinti a levelezési mozgalom szervezését, az egyszerű dolgozók leveleinek, bírálatainak, megjegyzéseinek közlését. A néppel való szoros összefor- rottság teszi a kommunista sajtót százezrek kenyerévé, nélkülözhetetlen szellemi táplálékává, a párt és tömegek közti szilárd kapcsolat egyik fontos eszközévé. Mint ahogy korunk valamennyi pártja közül egyedül a kommunista pártok küzdenek tántoríthatatlanul a népek szabadságáért és függetlenségéért, ugyanúgy egyedül a kommunista sajtó az, amelyet a népek joggal vallhatnak a magukénak. Nincs más sajtó a világon amely oly következetesen képviselné valamennyi dolgozó osztály és réteg érdekeit, mint a kommunista lapok. ★ A magyar kommunista sajtó története azt bizonyítja, hogy a párt a' legnehezebb időkben is színvonalas, egészséges tömegsajtót tudott létesíteni s így a párttagság sokszorosát kitevő tömegekre tudott hatni. Hogyne tudna ma, amikor a szocializmus építésének körülményei között tanítja, neveli és szervezi népünket a békéért s a szocializmus felépítéséért vívott küzdelemben! • (Részletek Máté György Szikrától lobban a láng című munkájából.) tovább javítsák munkájukat, a bizottságok tegyék hatékonyabbá az ellenőrzést. Miként lehetséges ez? Az elfogadott határozati javaslat megállapítja, hogy a népi ellenőrzési bizottságoknak tovább kell szilárdítaniok kapcsolatukat a helyi párt- tanácsi és tömegszervezetekkel. Fokozattabban és következetesen kell támaszkodni a Politikai Bizottság határozataira és a kormányrendeletekre, végrehajtási utasításokra. Az alapvető gazdasági kérdéseket el- mélyülten, alaposan kell tanulmányozni. Az élet bonyolultsága sok vizsgálatot tesz szükségessé, de időt és módot kell találni a felfedett hibák kijavításának ellenőrzésére. Figyelemmel kell kísérni, hogy milyen eredménnyel járt az intézkedés és a javaslat. Ha a lakosság, egy-egy üzem, vagy termelőszövetkezet dolgozói azt tapasztalják, hogy a közérdekű bejelentéseket hamarosan vizsgálat követi, a vizsgálat nyomán megfelelő intézkedéseket tesznek, vagyis ha jobban kidomborodik a mi ellenőrzési rendszerünk népi jellege, akkor több lesz az alulról jövő kezdeményezés, az aktív támogatás és ez nagymértékben javítani fogja az ellenőrzési munkát. Előfordult, hogy a vizsgált szerv vezetője, vagy felügyeleti hatósága nem értett egyet a vizsgálattal, vitatta a megállapítások helytállóságát. Mások a feltárt hibákat magyarázgat- ták, vitatkoztak, húzódoztak a megfelelő intézkedések elől. Félreérthetetlenül le kell szögezni, hogy a népi ellenőrzésről az 1957. évi VII. törvény intézkedik. A népi ellenőröknek mindenkor ennek szellemében kell dolgozniuk, az ellenőrzött szerv pedig tisztelje és tartsa be a törvényt. Ezt követeli a szocialista társadalmi rend és az elvtársi együttélés íratlan szabálya. A népi ellenőrök szakmai képzésére tanfolyam formájában jelenleg nincs mód. De az 1 élet, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy akik egyszer-kétszer részt vettek a bizottság munkájában, azok jogaikat és kötelességüket pontosan megismerték, elsajátították az ellenőrzés helyes módszerét. A szakmai képzés módja tehát a gyakorlati munka. A népi ellenőrzési bizottságok felülvizsgálják a népi ellenőri hálózat összetételét, fokozott mértékben vonnak be a munkába tsz-parasztokat, erősíteni kívánják a népi ellenőri szakcsoportokat, az egyes vizsgálatokhoz fokozottabban vonnak be szakembereket. A beszámoló és a kialakult vita alapján megállapíthatjuk, hogy a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt évben ellátta feladatát, jó munkát végzett. A most elfogadott határozati javaslatok tovább fogják javítani a munkát — mindnyájunk, a köz javára. . ^ F. L.- lett vezetők országot irányíta- 1 nak; a volt bányász miniszté- riumot, a régi cseléd megyét, í S éppen ez is egyike azoknak- a tetteknek, amelyekkel ámu■ latba ejtettük a magyar tőkést,- földbirtokost és a kapitalista világot: hogy jól irányítanak, . okosan és eredményesen vezet- . nek. Mert mit mondtak ők? i Hogy egy káosz, egy zűrzavar, i egy szervezetlen semmi válik i ebből az országból, ha ők, akik ■ irányításra, vezetésre születtek, : kiengedik kezükből a gyeplőt. S azóta? Azóta hápognak és i eljönnek hozzánk — látogatóba ■ és tanulni, — London polgár- mestere és a reálisabbak, a jó■ zanabbak már régen túl van- i nak azon, hogy a magyar , munkás, a magyar paraszt ké- , pességét a vezetést illetően kétségbe vonják. Pedig ugye, a magyar bányász, vagy paraszt nem született minisztériumi „előszobában”? S bizony sok volt olyan is, aki, amikor államosítottuk az üzemeket, és azt mondták neki; „tessék, elvtárs, ezt a gyárat te vezeted”, hát jobban meglepődött, mint életében valaha. Aztán nekifogott és csinálta. Hol kevesebb, hol több eredménnyel, és senki sem tagadja, olykor bizony több hibával, mint eredménnyel. Olyan is volt, aki képtelennek bizonyult ellátni ilyen nagy feladatot, de a többsége megtanulta és eredményesen dolgozott, dolgozik ma is. És hány, meg hány újabb vezetőt neveltek maguk mellett, nem keveset olyat is, aki túltett tanítómesterén. Most pedig akad olyan, aki azt állítja: háromszáz ember között nincs egy, aki alkalmas lenne csoportvezetői beosztásra. De elnézést kérek, ha annak idején, amikor 8 „előbbre lépett”, az akkor arra illetékes is úgy vélekedett volna, mint most ő, vajon hogyan lett volna valaha is vezető? És egyáltalán: egy vezető sem vezetőként kezdte az életet „Fiatal, tapasztalatlan” — érvel most. Ö alig volt több huszonöt évesnél és bár a gépén eredményesen dolgozott, semmi tapasztalata nem volt egy üzemrész munkájának a megszervezéséhez. De megtanulta! Miért ne tanulhatná meg ezt az ő üzeméből is valaki? — Most! „Nem vezetőnek való” — mondja a másikra. Becsületére váljék, azt is megmondja, miért: egyik túlságosan zárkózott, a másik annyira víg kedélyű, hogy majdnem komolytalan, a harmadiknak mindene a futball. Furcsa érvek ezek. Én nem egy olyan vezetőt ismerek, aki nagyokat nevet, ha jó vicceket hall és szívesen mesél ő maga is éppúgy, mint más ember, de „betyárosan” komoly, ha unkáról van szó És bár él-hal a sportért, munkáját mindenkor előbbrevalónak tartja. Abban az üzemben ne akadna Ilyen? De hát honnan tudhatják ezt. ha egyszer meg sem próbálják. S egyáltalán, hát egy csoportvezető nem nevethet, nem lehet komoly és nem szeretheti a futballt? Mit tehet egyáltalában, ha ilyen átlagos emberi tulajdonságokat is a szemére vetünk... Igazuk van azoknak, akik azt mondják: ha valaki emberekkel bánik, értsen is az emberekhez. Márpedig a párt ezt mondja: kísérjék figyelemmel és segítsék a vezetők beosztottjaik, munkatársuk fejlődését, ha ismerik őket. meglátják erényeiket, képességeiket éppúgy. mint gyengéiket, hibáikat. Így és csakis így tudnak dönteni abban, ki milyen poszton tudja megállni a helyét és segítsenek abban is, hogy minden ember ott tevékenykedhessék, ahol legeredményesebben dolgozhat a társadalom és a maga javá-a. De akire emberek vannak bízva, semmire sem halad, ha hiányzik belőle a bizalom az emberek Iránt, ha szűk látókörűen eltúlozza egyes emberek akár jó, akár rossz tulajdonságait. Az egész embert, annak jellemzőit, tehetségét és adottságát kell meglátni, és ha van, segíteni abban, hogy vadhajtásaikat lenyesegessék. Előnyeit és hátrányait egyeránt látni kell az embernek és úgy támaszkodni rá, úgy határozni sorsáról, nem magára hagyni, ha új, nehezebb munkát bíznak rá, de segíteni abban, hogy mielőbb legyen „tapasztalata” és ha szükséges, figyelmeztetni, hogy ne nevessen, amikor komoly dologról van szó és ne menjen futballmeccsre, míg munkáját el nem végezte; Papp János
