Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-29 / 25. szám

1961. január 29., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Sikeres év után nagy feladatok előtt Képek az egri Dobó István Tsz alakuló közgyűléséről Műszaki értekezlet a Gjröngyiisoroszi Ércbányánál A Gyöngyösoroszi Ércbánya műszaki vezetői a napokban tartották meg értekezletüket, amelyen Flórián Gusztáv igaz­gató ismertette az 1960-as év eredményeit, hibáit, valamint az 1961. év feladatait. Az igazgató beszámolójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben mintegy 4 millió forint többlet termelési értéket adtak, s a termelés növekedését nem a munkáslétszám indokolatlan emelésével, hanem a párt poli­tikájának megfelelően, a ter­melékenység fokozásával ér­ték el. A bánya érctermelés tervét sikerrel teljesítette, az ércelő- készitömű pedig cink-színpor termelési tervét 104,3 százalék­ra teljesítette. Az önköltség csökkentésében is több mint egyszázalékos eredményt értek el, amely pénzben kifejezve, mintegy hatszázezer forint megtakarí­tást jelent, ezzel megteremtet­ték az anyagi alapját a közel egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésnek. Biztatóan emelkedett az egy főre jutó termelési érték is, ugyancsak nőtt a bányánál az egy főre jutó teljesítmény is. A műszaki értekezleten ter­mészetesen szóba kerültek a hibák is, közte, hogy az, igazo­latlan mulasztások száma majdnem duplájára növeke­dett az előző évhez képest. De mindennek ellenére, az ércbá­nyászok munkájára a pozitívu­mok voltak jellemzőek. A műszaki fejlesztési terv teljesítésénél, különösen a bá­nyánál, a kutatási, az ércelő­készítőműben a kísérletezési munkáknál voltak jelentős eredmények. Hibaként róható fel viszont, hogy a mozdony­szállítás, valamint a meddő- válogatáís nem volt kellőkép­pen megszervezve. Az újítási javaslatok száma, az előző évhez viszonyítva, nö­vekedett. Nyolcvannégy újítási javaslatot adtak be, amely több mint félmillió forint meg­takarítást jelent évenként. Sok szó esett a balesetek szá­mának csökkenéséről is, hiszen nem közömbös a bánya számá­ra, hogy mennyi műszak vesz kárba balesetek miatt. A bal­esetek miatt kiesett műszakok száma ugyanis növekedett az előző évhez képest, a balese­tek súlyosak voltak, a sérültek hosszú idő alatt gyógyultak meg. Flórián Gusztáv igazgató, a továbbiakban a munkaverseny- mozgalom fejlődéséről beszélt, örömmel állapította meg, hogy a dolgozók jelentős része csat­lakozott a mozgalomhoz, növe­kedett a szocialista brigádok száma is. Az utóbbi félév alap­ján 24 bányászt és műszakit terjesztettek fel kiváló dolgozó jelvényre és oklevélre, többek között Kükkel István, Szűcs János vájárt, Nyilas János, Szabó János 111. csillést, Tar­jányi Sándor és Újvári Pál flotációs cellakezelőket, akik valamennyien jóval száz szá­zalékon felül teljesítették ter­vüket. A kitüntetettek között lesz Palencsár Zoltán műszaki vezető, Bozsik István eszter­gályos és Kovács István kazán­fűtő is. A bányászati munka­zászló érdemérmet és a vele járó egyhavi fizetésnek meg­felelő pénzjutalmat Nagy Gá­bor flotációs cellakezelő kapja majd. A munkaverseny eredménye­képpen — hangoztatta az igaz­gató — az elmúlt évi felaján­lásokat, egy feladat kivételével, teljesítették a bányászok. A munka eredményei mel­lett természetesen jelentkeztek a termelést gátló akádályok is. Az ércszállítást nem sikerült jól megszervezni, csökkent a törőüzem teljesítménye, vala­mint a golyós malmok üzem­ideje is. Az elmúlt évi eredmények és hibák értékelése után az idei feladatokat ismertette beszá­molójában Flórián Gusztáv igazgató. Áz év folyamán meg kell kezdeni az ércelőkészítő­mű felújítását, s ezt úgy kell megoldani, hogy a termelés fo­ltét főn új önkiszolgáló bolt nyílik meg Markazon A markazi földművesszövet­kezet tagsága állandóan és gondosan fejleszti kiskereske­delmi hálózatát. A tagság 34 ezer forinttal járult hozzá egy új bolt kialakításához. Január 30-án, 11 órakor nyílik meg a faluban az új, immár második élelmiszer—háztartási önki­szolgáló üzlet. lyamatos legyen, fokozottabban be kell tartani a technológiai fegyelmet, a bányaüzemnél át kell térni a kétműszakos szál­lításra, a gépek alkalmazására, a rakodásra. Mindezeken túl többet kell törődni a baleset­elhárítással, különös gondot kell fordítani a tervszerűségre, a munkafegyelem betartására, a dolgozók szakmai képzettsé­gére, hangoztatta az igazgató. A vitában 20 felszólalás hangzott el, amelyek azt mu­tatták, hogy az ércbánya mű­szaki dolgozói meg akarják és meg is tudják valósítani a rá­juk bízott nehéz, de szép fel­adatokat és további sikereket érnek el ez évben is. Cseh Pál Szerdán délelőtt tartotta meg első közgyűlését az egri Dobó István Termelőszö­vetkezet, az egri Gárdonyi Géza Színházban. Fényképfelvételeink a közgyűlés néhány mozzanatát örökítették meg. I munkaegység = 48.33 Ft Csütörtökön délután a Ter­melőszövetkezeti Székházban tartotta tizedik ünnepélyes zárszámadó közgyűlését a gyöngyösi Új Élet Termelőszö­vetkezet. Az ünnepélyes köz­gyűlésen részt vett Molnár Gusztáv, a városi pártbizottság titkára. Kádár Béla, a városi pártbizottság munkatársa. Raft Miklós, a városi tanács elnöke, Agócs István a városi tanács VB elnökhelyettese. A zárszámadó közgyűlést kultúrműsor előzte meg, me­lyen a termelőszövetkezet KISZ-fiataljai és a IV. számú általános iskola úttörői szóra­koztatták a megjelenteket. — A tízéves múltra visszate­kintő termelőszövetkezet éle­tében nagy jelentőségű a mai közgyűlés — mondotta, és az elmúlt gazdasági év eredmé­nyeiről, hiányosságairól, a szövetkezeti vagyon helyzetéről szóló beszámolót a termelőszö­vetkezet tagjai nagy figyelem­mel hallgatták. Az elmúlt gazdasági évben a termelőszövetkezet 231 ka- tasztrális hold szántóterületen és 103 katasztrális hold közös művelésű szőlőterületen gaz­dálkodott. Dicséret és elismerés illeti a termelőszövetkezet'tag­jait, hiszen egész éven keresz­tül mind a 143 tag rendszere­sen végzett közös munkát. A termelőszövetkezet 1960. évben 3 100 000 forintot kapott áruértékesítésből, ezzel tervü­ket 127 százalékra teljesítették. Jleüdezwik. *ják, PANASZOLJÁK Községünk felső részén 1945 óta új lakóházsor épült, s ezen a vonalon nincs villany. Ezért rádió is csak kevés helyen van, az is telepes. Másik sérel­münk, hogy újságot 25—30 család nem olvashat, mert a kézbesítő munkaideje négy óra, az útvonal amit meg kéne tenni naponta 15 800 méter, így is hat-hét órát kénytelen dolgozni sok esetben a kézbe­sítő. Ezzel a panaszunkkal már három esetben fordultunk a postaigazgatósághoz, de a mai napig sem kaptunk rá választ. A kézbesítő a legnagyobb szor­galommal végzi munkáját, munkaideje azonban nem elég ahhoz, hogy feladatát teljes mértékben elvégezze. Ehhez az volna . szükséges, hogy a pos­tás munkaidejét hat órára hosszabbítsák meg. Ezúton negyedszer kérjük a Miskolci Postaigazgatóságot, hogy segítsen a szentdomon- kosiak problémáján, mert a sajtó igen hiányzik a lakók­nak, hogy tájékoztatást kapja­nak a kül- és belpolitikai hely­zetről, a munkaeredmények­ről, s általában mindenről, ami a világon történik. Szentgyörgyi Gyula, Szentdomonkos. ★ Hevesaranyos eléggé eldu­gott kis falu a Bükk a Mátra völgyében. Mégis van mozink, könyvtárunk az úttörők és a kiszesek pedig eleven kultúr- élettel töltik meg szép kultúr- házunkat. Sőt van autóbuszjá­ratunk is ami összeköt a vá­rossal. tehát viszonylag min­denünk megvan, csak mégis hiányzik valami, községünket nem látják el rendszeresen kenyérrel. Egy-egy alkalom­mal közelharcot kell vívni, hogy kenyérhez jussunk. Tud­juk azt, nem azért van ilyen rendszertelenség, mert nincs kenyér, hanem a rossz elosz­tás és nagyfokú gondatlanság miatt. Sőt előfordult már az is, hogy egyáltalán nem kap­hatunk kenyeret, így az egész község kenyér nélkül maradt. Kérjük az illetékeseket, hogy segítsenek ezen a kétség­beejtő helyzeten, hiszen nem mindenki teheti meg azt, hogy otthon süssön kenyeret. Jónás Mártonná ★ A Horti Gépállomáson a na­pokban nagy figyelemmel kí­sért előadást tartott Simon Mihály, a hatvani rendőrka­pitányság bűnügyi alosztályá­nak vezetője. A szocialista társadalom együttélési szabá­lyait ismertette a mintegy másfélszáznyi hallgató előtt. Hangsúlyozta és példákkal bi­zonyította milyen komoly és káros következményei vannak és lehetnek a túlzott mérték­ben fogyasztott szeszes ital­nak. Beszélt a gyakran előfor­duló testisértéses bűncselekmé­nyekről, még mindig előfor­duló falusi legényvirtusokról. Remélhetőleg ez az előadás is hozzájárul ahhoz, hogy Hort környékén csökkenjen a ha­sonló okokból eredő bűncse­lekmények száma. R. ö. ★ A múlt nyáron igen sok ta­nuló vállalt kétheti önkéntes társadalmi munkát, a hatvani gimnáziumból. Ebben a társa­dalmi munkában részt vett lá­nyok és fiúk egy kedves tánc­est rendezésével akarták fel­idézni szorgos munkájuk min­den kis epizódját. Ezért a Vö­rösmarty Kultúrház nagyter­mébe gyűltek össze, ahol me­leg hangulatú műsoros est ke­retében a nyáron végzett mun­káról, a két legjobban szerep­lő brigád vezetői tartottak él­ménybeszámolót. A nyári mun­kában mind a lányok, mind a fiúk jól megállták helyüket, egy lány- s egy fiúcsapat büsz­kén tért haza iskolánkhoz, a sok kellemes élmény mellett, a KISZ Központi Bizottsága által ajándékozott zászlóval. A bodrogkeresztúri „kubiko­saink” közül Besztercei Sán­dor brigádja, a balatonboglári gyümölcsszedőknél Bartos Hajnalka csapata vívta ki szorgos munkával a tábor leg­jobb brigádja címet. A két el­ső hely nem teszi elbizakodot- tá tanulóinkat, a jövőben még jobban szeretnének szerepel­ni. Bartos Hajnalka beszámoló­ja végén a bizakodás helyett a jövő nyári még jobb ered­ményt tűzte ki célul, majd be­fejezésképpen mondta: „Vi szontlátásra, Mezőfalván!” Ezután zenés ajándékmű- sorral jutalmazták a tanuló­kat, a vezető tanárokat és meghívták erre a kedves mű­soros estre, a szülők közül azokat a kőműveseket, ácso­kat, akik a közelmúltban az iskola udvarára egy autóga­rázst építettek ugyancsak tár­sadalmi munkával. A gimná­zium aranykönyvébe lelkesítő szöveget jegyeztek be és írtak alá: Nagy Sándor, Kerek Ist­ván, Tatai Imre, Illés Gyula, Sisa Imre, Illés Géza kőmű­ves és ács szakmunkások. Bartos Ágnes—Mongyi László Az áruértékesítési terv túltelje­sítéséért kedvezményben része­sültek, 73 ezer forint állami tá­mogatást kaptak. A termelőszövetkezet szerző­déses kötelezettségének, a bor kivételével, teljes egészében el tett. Sajnos, a kedvezőt­len időjárás miatt a szőlőnél tervezett 30 mázsás katasztrá­lis holdanként! átlagot a tsz nem tudta elérni, de még így is 19 mázsa átlagot értek el, amely a gyöngyösi termelőszö­vetkezetek közül a legjobb. Az elmúlt évben saját erőből 229 ezer forintot, hitelből pedig 98 ezer forintot ruháztak be. A beruházások között jelentős gépi beruházás volt. Jelenleg a termelőszövetke­zet állóeszközeinek értéke 2 239 812 forint. A tsz tiszta vagyona az elmúlt gazdasági évben 723 829 forinttal nőtt. A kedvezőtlen időjárás elle­nére a tagok szorgalmas munkája nyomán 48 forint 33 fillér jut egy munkaegységre, ami a járási és megyei átlagot messze felülmúlja. A termelő­szövetkezeti tagok az elmúlt év gazdasági eredményeivel elé­gedettek. Szorgalmas munká­juk gyümölcseként a zárszám­adáskor ki-ki a végzett mun­kája nyomán részesült a jöve­delemből, ípv például Gyurics János, akinek fia is besegített az elmúlt évben 530 munka­egységet ért el, melynek ellen­értékeként 25 600 forintot, Farkas Imre 21 360 forintot, Pampuk András családjával együtt 51 053 forintot kapott 1057 munkaegységre. Pampuk elvtárs beszámolója után Molnár Gusztáv, a városi pártbizottság titkára és Raft Miklós, a városi tanács elnöke szólalt fel és méltatta az Új Élet Termelőszövetkezet ered­ményeit. A közgyűlés elnöksége, amelyben helyet foglalt Putno- ki László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Ká- csor Jánosné elvtársnö, Eger város pártbizottságának első titkára, valamint a Hatvani-hóstya dolgozó parasztságának több képviselője. A képen Kocsmár János elvtárs, az Egri Városi Tanács VB-elnöke, a közgyűlés elnöke, megnyitó be­szédét mondja. Az egri Gárdonyi Géza Színházat zsúfolásig megtöltő tsz-tagok egy csoportja. U) Putnoki László elvtárs a Dobó István Termelőszövetkezet elnökével: Cseh Istvánnal beszélget a közgyűlés után; (Fényszöv. Szigeti Tibor felvételet) A Ml TANÍTÓNK A falu kultúrforra- dalmában a helyi pe­dagógusokat derekas népművelő munkára serkenti az idő. A tu­datformálás, a gon­dolkodásmód fej­lesztése elsősorban az ő feladatuk. Nem le­het kívülállóként szemlélniök azokat a változásokat, amelyek a falusi emberek álta­lános műveltségét nö­velik, a falu képét korszerűbbé alakítják. Seréndi István, a mónosbéli iskola igaz­gatója olyan ember, aki évek óta szívesen végzi a kultúrmun- kát. Harmincharma­dik éve dolgozik az alig 600 lelket számlá­ló községben. Ügy be­szélnek róla: „a mi tanítónk’’, „Pista bá­tyánk”, „barátunk”. Ez az őszinte tisztelet és szeretet egyaránt szól az embernek és pedagógusnak, aki nem cserélte el helyét és szívét, pedig sok­szor csábította ké­nyelmesebb katedra, mint a küzdelmes, fa­lusi élet... Mit kellett tennie azért, hogy a falu magáénak vallja, hogy kiérdemelje a megbecsülést? Min­den évben — néha többször is tanít szín­darabot a falusi cso­portnak. Legutóbb a társadalmi munkával újjáépített kultúr­otthon avatásán A kőszívű ember fiait mutatta be az együt­tes. A szereplők már magabiztosan mozog­tak a színpadon... Mennyi munkába ke­rült, míg a félszeg, s darabos beszédű szén­osztályozók, fatelepi munkások szépen tudtak játszani és művészi élményt nyújtó előadásukkal szórakoztatták, gyö­nyörködtették a hálás és igényes közönsé­get... A színjátszó együt­tes bátran vállalkozik új színdarab betanu­lására, de a csoport irányítása — sok más tennivaló mellett — nem kis fáradsággal jár. Az iskolában is pél­damutató munkát vé­gez Seréndi István. A gyakorlati életre ne­vel. Maga készíti a szemléltető eszközök javát. S mégis jut ide­je ismeretterjesztő előadásokat tartani, a szülők iskolájának foglalkozásain a kor­szerű nevelésről vitat­kozni. Ö vezeti az út­törőcsapatot. Tanács­tag is és a Hazafias Népfront helyi elnö­ke... Első tanítványai­nak már gyermekei is sihederekké serdül­tek. S ö ma is frissen, lendületesen dolgo­zik. Nagy emberszere- tete, tettekre kész nyugtalansága, vagy elhivatottsága fűti? Nehéz válaszolni. Fá­radhatatlanul és ön­zetlenül, tiszta szívvel és lelkesedéssel tesz eleget nemes küldeté­sének. Azért tisztelik, mert nemcsak beil­leszkedett a közösség­be, hanem tevékeny részese a falu életé­nek. A tartalmas, em­berformáló művészet megértésére és szere- tetére neveli barátai­val a mónosbéli em­bereket. t Raffai

Next

/
Oldalképek
Tartalom