Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
ü< VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jr • |Változások Gyöngyösön 9. Akik az élen jártak ... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 20. szám Ara 50 fillér . 1961. január 24., kedd Igazolatlan hiányzások Általános tapasztalat, hogy az év első munkanapjain sok az igazolatlanul hiányzó. A karácsonyi ünnepek, utána Szilveszter és Üjév napja szinte csábítanak a régi, vagy nem is létező izületi gyulladás kiújulására, szívpanaszokra, és ki tudná felsorolni, hogy még milyen „betegségekre”. Mások nem keresik az orvosi rendelőkben a kibúvót, de a munkahelyen nem jelennek meg, igazolatlanul hiányoznak, nemcsak újév után, hanem később is, ha valami „rendkívüli” közbejött. Csak egyetlen gyár adata: a Selypi Cukorgyárban tavaly az első dekádban négy igazolatlan hiányzás volt. Az idén, január 1. és 10-e között hat igazolatlan hiányzást tartanak nyilván. De vajon különféle fondorlattal hányán hoznak orvosi igazolást és a jószívű műszaki vezetők hány embernek írnak utólag szabadságot? Ha ezeket mind hozzászámítjuk, akkor jóval több hiányzásról kell beszélni — Selypen is és a többi üzemben is. Vannak, akik azt tartják, hogy egy-két ember nem számít. A gyárban észre sem veszik, hogy távol maradt. Nem egészen így van! A jól szervezett üzem olyan, mint egy pontos óramű. Mindenkinek megvan a maga helye és feladata. Márpedig az órából nem hiányozhat egyetlen kicsi kerék, csavar, vagy rúgó sem. A legtöbb üzemben összeszokott, úgynevezett komplex-brigádok dolgoznak együtt. Ha a brigádból kimarad valaki — méghozzá váratlanul, előzetes bejelentés nélkül, azaz igazolatlanul hiányzik —, akkor hátráltatja brigádja és az egész üzem munkáját. De a tényleges fennakadáson kívül figyelembe kell venni egy nagyobb veszélyt is. Ha az emberek azt látják, hogy az egyiknek lehet igazolatlanul mulasztani, sőt a munkavezető így, vagy úgy utólag elsimítja az ügyet, akkor abban a gyárban hamarosan szaporodik az igazolatlanul mulasztók száma. (Petőfibányán, az altáróban, tegnap igazoltak egy december 2-i műszakot!) Munkásaink többsége szorgalmas, becsületes ember. L’gy-egy gyárból — a Selypi Cukorgyárból is — sok olyan dolgozót lehetne felsorolni, akik 10—15 esztendeje soha, egyetlen műszakot sem hiányoztak. A példák azt bizonyítják, hogy Selypen a rendellenességek, az igazolatlan hiányzások többsége az idénymunkások között fordult elő. A többi gyárban is az újonnan felvett munkásokkal akad baj. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen nem szokták még meg a fegyelmet. De ez nem is megy magától. Következetes nevelőmunkára, példamutatásra és emberséges szigorra van szükség. A jófiúskodás, a jogtalan utólagos igazolások ártanak a gyárnak és a munkásoknak, mert akadályozzák a szervezett munkát, lazítják a munkafegyelmet. A gyom, a dudva könnyen elterebélyesedik. Idejében, minél korábban kell gyomlálni. Az igazolatlan hiányzások ellen sok a tennivaló most mindjárt, az év elején. Gyurkó Géza: TUDÁS PÁRTJÁN ★ Weidinger László; ELINDULTAK A KÖZÖS ÜTŐN ★ ÉRDEKESSÉGEK, hírek A NAGYVILÁGBÓL ★ Horváth József: aranykalitka ★ SPORT ★ KÜLPOLITIKA ★ , HASZNOS hétfő délutánok — A CSÁNY1 Petőfi Termelőszövetkezet 120 férőhelyes; hizlaldát épít 81 ezer forintos ' állami támogatással. A hizlalda felépítésére az idén kerül '■ sor. Gyöngyösi cikksorozatunkban részletesen beszámoltunk olvasóinknak a gyöngyösi változásokról. Ezúttal azokat az elvtársakat, népnevelőket mutatjuk be, akik irányították és vezették a város mezőgazdaságának szocialista átszervezését, valamint azokat, akik élen jártak a felvilágosító munkákban. Képünkön Bállá Jánost, a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet elnökét mutatjuk be. (Kiss Béla felvételei) A termelőszövetkezetek segítéséről tanácskoztak a Hazafias Népfront MSZMP csoportvezetői A Hazafias Népfront MSZMP csoportvezetői értekezletet tartottak a hevesi járási Hazafias népfront-bizottságokban működő csoportok Eger: termelőszövetkezeti város Az utóbbi napokban egyre több egri parasztcsalád kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe, s e hét elejére csaknem valamennyi egri szőlőművelő és földműves szakított a régi gazdálkodási móddal, aláírta a belépési nyilatkozatot és már arról beszélgetnek szerte a hós- tyákon, miként szervezzék majd a munkát, hogy az egri szőlő továbbra is olyan jó hírnévnek örvendjen, mint örvendett évszázadokon át. A város földműveslakta negyedeiben, az Űjsoron a Hat- vani-hóstyán vasárnap tömegesen kérték felvételüket a dolgozó parasztok. Elhatározásukban igen nagy szerepet kapott a megyében működő termelőszövetkezetek eredményeinek megismerése, s az, hogy az egri Nagy József és Petőfi Termelőszövetkezet is 60 forinton felül osztott munkaegységenként. Természetesen az üzemek népnevelői is sokat segítettek abban, hogy az egri szőlősgazdák megértsék a nagyüzemi mezőgazdaság és szőlőművelés előnyeit, hogy a szövetkezeti útra térjenek. Három hét alatt 2653 család kérte felvételét a termelőszövetkezetbe, ezzel Egerben a szőlő- és szántóterületen csaknem teljesen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az új szövetkezeti gazdák rövidesen megtartják alakuló közgyűlésüket. feladatairól. Elsősorban a termelőszövetkezetekben végzendő politikai munkát vitatták meg. Oláh András elvtárs, a járási párt-vb. képviseletében értékelte a Hazafias Népfront MSZMP csoportjainak eddigi munkáját. Megállapította, hogy a csoportok tevékenysége fejlődött, de még rendszeresebbé kell tenni munkájukat. Részletesen meg kell vitatnioik a párt határozatait és abból adódóan a Hazafias Népfrontban dolgozó kommunisták sajátos feladatait. Kezdeményezésükkel, példamutatásukkal győzhetik meg leginkább a mozgalomban dolgozó pártonkívülie- ket és így biztosíthatják a párt politikájának szélesebbkörű megismerését, s a dolgozók aktivitásának fokozását. A Hazafias Népfront hevesi járási titkára, Mátyás Ferenc, előadásában tájékoztatta az értekezlet részvevőit a népfront 1961 első félévi feladatairól. Elsősorban azt akarják elérni, hogy a községi népfront-bizottságok aktívabban részt vegyenek a helyi politikai, gazdasági és kulturális életben, a helyi feladatok megvalósításában. A termelőszövetkezetek zárszámadásaihoz, az elmúlt évi tapasztalatok alapján az idei tervkészítéshez is segítséget nyújtanak. A továbbiakban ismertette a tanácstagok és a népfrontbizottsági tagok oktatásban való részvételét — ami örvendetesen javul. A beszámolót vita követte. Zárszámadás Kerekharaszton Az elmúlt hét csütörtökén tartotta még zárszámadási közgyűlését a kerekhamszti Alkotmány Termelőszövetkezet. A közgyűlésen 104 tag vett részt és megelégedéssel hallgatták a közgyűlés szónokát, aki többek között elmondotta, hogy a szövetkezet dolgozói az elmúlt évben becsületesen elvégezték munkájukat, s így el tudták érni azt, hogy egy munkaegységre 40 forint 11 fillért oszthatnak. Lényegesen tovább növelték a szövetkezet fel nem osztható alapját. Elmondqtta a szövetkezet elnöke, hogy 1959-ben ennek értéke 742 ezer forintot, jelenleg pedig 984 ezer forintot tesz ki. A szövetkezet ünnepségén részt vettek a patronáló cementgyári dolgozók küldöttei is, és együtt ünnepeltek a kerekharaszti Alkotmány Tsz tagjaival. WVAAAAAA^vNAA^AAAA^wA^\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA»\AAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAA^wA^\a^\AAAAAAAAAAAAAAAAAAA^^ Változások Gyöngyösön 9. Akik az élen jártak ... RAFT MIKLÓS MONTVAI ANDOR KÁDÁR BÉLA KISS LÁSZLÓ PAMPUK IMRE KOVÁCS B. JÁNOS
