Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

19' Január 2?., vasárnap NÉPOJSAG •> Változások Gyöngyösön 8. Tovább szilárdult a munkásosztály és a parasztság szövetsége Testvért köszöntünk zésének kettős nagy eredmé­nye volt. Egyik az, hogy dolgo­zó parasztságunk szocialista módon gazdálkodik most már, s a másik, amelyik nem kevés­bé döntő, hogy tovább szilár­dult a munkásosztály és a pa­rasztság szövetsége, népi de­mokráciánk alapja. — A városi pártbizottság tudja, hogy a nehezebbje még hátra van: és ez a megszilárdí­tás. Mast azon dolgozunk, hogy felmérjük mindenütt a munka­erőszükségletet. Azokat a lehe­tőségeket, amelyek a szövetke­zetek előtt állnak. Ki kell ala­kítani a munkaszervezeteket, s létre kell hoznunk majd a ne­gyedik termelőszövetkezetben is a legjobbak közül a párt alapszervezetét és valamennyi­ben a KISZ-t. Az az elképzelé­sünk továbbá, hogy azok az üzemek, amelyek részt vettek a szervezés munkájában: patro­nálják továbbra is a hozzájuk tartozó termelőszövetkezeteket, döntő súlyban politikai téren. Elképzeléseink közé tartozik az is, hogy a városi tanáccsal egyetértésben február elején tanfolyamot szervezzünk a szövetkezetek vezetői, brigád-, munkacsapatvezetői részére. Mindent meg kell tennünk és meg is teszünk, hogy termelő- szövetkezeteinkben kialakul­jon az egység, az a politikai meggyőződés, hogy csakis erő­feszítéssel, szorgos munkával lehet virágzóvá tenni a régi és az újonnan alakult termelőszö­vetkezeteket. Ezt tartja legfon­tosabb feladatának a városi pártbizottság és ezt Gyöngyös minden kommunistája — fe­jezte be nyilatkozatát Molnár Gusztáv elvtárs. (Folytatjuk.) LAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/0* 1921. január 21-én az olasz kommunisták, az olasz munkásmozgalom legjobb tradíciói­nak örökösei, akiket a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom lelkesített, Gramsci és Tog­liatti elvtársak vezetésével megalakították pártjukat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése és győzelme az olasz proletariátus példája, az olasz népben csodálatot és rokon- szenvet váltóit ki. A munkások kommunista csoportjai sorra aiahultak a gyárakban és a gyári tanácsok, liommunista vezetéssel, első­nek emelték magasra a forradalmi harc zász­laját. Ezek a csoportok értették nieg legjob­ban az orosz munkásosztály forradalmi pél­dáját, szembeszáiitak és leleplezték azokat az irányzatokat, amelyek „orosz sajátosságról”, a forradalmi harc szükségességének tagadá­sáról szóltak. 1921-ben az olaszországi helyzet cs az olasz proletariátus megérett arra, hogy létre­hozza a munkásosztály élcsapatát, forradalmi pártját, hogy az opportunizmus elleni harc­ban a forradalom útjára vezesse az olasz né­pet. Vitákban,, harcokban született az Olasz Kommunista Párt. de a lenini tanítások, va­lamint a demagógok és reformisták nagy ösz- szecs^pásából a lenini eszme került ki győz­tesen. Amilyen harcos volt születése, olyan har­cos volt az eltelt 40 év is. Megalakulása után alig öt esztendővel, a fasiszta reakció illega­litásba kényszerítette a pártot. Húsz évig a föld alatt szervezte, irányította a harcot, és a fasiszta elnyomás, terror sem tudta végképp elpusztítani, mert vezetői megértették: csak a tömegek támogatásával, szoros kapcsola­tával élhet és érhet cl eredményt a párt. Cse­lekedetei mindenkor a nép, a munkásosztály forradalmi érdekeit tükrözték. Ezeket az ér­dekeket védte a szektáns és opportunista irányzatokkal szemben, ezekért szállt síkra, amikor leleplezte az olasz afrikai háborút és jó előre figyelmeztetett: mit jelent Olaszor­szágnak Hitler oldalán részt venni a hábo­rúban. Az Olasz Kommunista Párt a hősiesség dicső lapjait írta a fasizmus elleni harcban, s a párt erejéhez lényegesen hozzájárult a kommunisták aktív bátorsága, áldozatkész­sége és internacionalizmusa. A párt ezer és ezer önkéntese harcolt Spanyolországban a fasiszták ellen. Olaszországban a kommunis­ták szervezték az ellenállást 1943 tavaszán és a torinói, milánói nagy sztrájkok alapjaiban ingatták meg a fasizmust. A párt által vezetett demonstráció bebi­zonyította: az olasz nép ellene van a fasiszta háborúnak. A párt, a tömegek békeérdekei­nek megfelelően kiadta a nemzeti egység jel­szavát a náei megszállókkal szemben. Nagy fegyveres ellenállást szervezett és a Gari- baldi-Rohambrigádok jelentős területeket szabadítottak fel, több nagyobb városban fel­kelés tört ki. A párt szervező munkája, tag­jainak hősiessége és a nemzeti egység politi­kájának meghirdetése vezetett végül is az 1945. áprilisi győzelmes felkeléshez. A fasizmus felett aratott győzelem lezárt egy időszakot, de nem zárta le a kommunista párt harcait. A párt az olasz munkásosztály, az olasz nép élén, ma is harcot visel a reak­ció, a haladás ellenségei és az Olaszország­ban is itt-ott felbukkanó fasizmus erői ellen. A párt volt a motorja az ország újjáépíté­séért, a demokráciáért vívott harcnak. Lelep­lezte és ma is leleplezi az amerikai—angol imperialisták Olaszország demokratikus fej­lődése elleni tevékenységét. Az elmúlt évek alatt a nép élén, számos csatát nyert meg, sikerrel harcolt a Kereszténydemokrata Párt politikai monopóliumának megtöréséért, szo­ros kapcsolatot teremtett a többi ország né­peivel, munkáspártjaival. Az Olasz Kommunista Párt a munkásosz­tály és az olasz nép jelentős támogatását él­vezi. Hárommillió tagja mellé egy-egy válasz­táson újabb milliók állnak és kifejezik: egyetértenek a párt politikájával, amelyet a békéért, az olasz nép felemelkedéséért folytat. Mi is együtt ünnepelünk testvérpártunk­kal, az olasz kommunistákkal és mindazok­kal a hazafiakkal, akik a pártot támogatják és újabb sikereket kívánunk abban a nemes harcban, amelyet a békéért, a dolgozók érde­keiért és a szabadságjogok vedel mézeséért folytatnak. A gép mellett I ngujjra vetkőzötten állt az előmelegítő mellett. Homlokát sűrű izzadságcsep- pek lepték el. Pedig nem vég­zett megfeszített, nehéz mun­kát. A hőmérőket figyelte és a szivattyúkat kezelte. A nyerslé elérte a 80—82 fo­kot. Kovács József csa­vart egyet a gőzadagoló kis ke­rekén, hogy a tartályok ponto­san tartsák a megadott hőfo­kot. ■WWsWVWAMAWS/WVAWNAAWV'WVVVWWiVvVWWVWWVVVVWWVAAVV/VSAíVSANAWSAA^VVVV^^ Arra kértek, jöjjek,— s itt vagyok... Első beszélgetés az abasári tsz elnökével ki legelőször is. Abból meglát­juk, hol kell először cseleked­nünk. Hol vannak elöregedett, hiányos szőlőink, amelyek pót­lásra szorulnak, vagy éppen megértek a kivágásra, hogy helyükbe új telepítés kerüljön, természetesen nagyüzemi, amit minél több munkagéppel mű­velhetünk. Persze, ez meglehe­tősen hosszú időt vesz igénybe, hogy minden szőlőt nagyüzemi táblákba telepítsünk, így addig is igyekszünk a lehetőségekhez mérten gépesíteni, például még az oltványtelepi bakhátak készítését is. A talajerózió el­len úgy védekezünk majd, hogy a szomszédos hegyekről lezúduló víz levezetésére árko- gat ásunk, ahol kell, teraszos művelést alakítunk ki. Ilyen sokrétű tevékenység mellett nyilván a tagok is meg­találják számításukat, — ve­tem közbe. — Ez egyik legfőbb törekvé­sünk. Azt szeretnénk, ha az abasári bor rövid idő alatt iga­zi hírnévre tenne szert, de ez­zel párhuzamosan a Rákóczi Tsz tagságának jövedelme is biztosan, egyenletesen növe­kedne. Éppen ezért már a kö­zeljövőben részletes és min­denre kiterjedő premizálási tervet állítunk össze, amely nemcsak jó, hanem a lehető­ségekhez mérten többletmun­kára, nagyobb eredmények el­érésére is serkenti tagságun­kat. Az abasári termelőszövetke­zet tagjai tehát elégedettek lehetnek elnökükkel. Gondos, nagy tudású és ambícióval teli szakembert kaptak közös gaz­daságuk élére Nagy Dezső elv­társ személyében, akivel együttműködni szebb eredmé­nyekben — zárszámadáskor pedig anyagi javakban is — gazdagabb közös tevékenysé­get jelent majd. Weidínger László A régi. lexikonban ennyi áll róla: „Abasár (ezelőtt: Sár), nagyközség, Heves vm, gyön­gyösi j.-ban. 2411 lak.; posta, u. t.: Gyöngyös. Jó bor terem. Az emberek egészen masok, mint azok, akik néhány évti­zeddel ezelőtt úgy szerepeltek a lexikonban: 2411 lakos. Fel­világosult gondolkodásúak. na­gyobb tudásúak, akik különö­sen 1945 óta tanultak sokat az életről, a boldogulás nagyobb lehetőségeiről. E tantárgyakból épp néhány héttel ezelőtt tet­tek vizsgát, mégpedig jelesen. Elszakadtak a régitől, az elma­radottól, ami már korszerűt­lenné vált, s az újat választot­ták: a termelőszövetkezetet. A közös gazdálkodásnak még csak a kezdetén járnak. A közgyűlésen megválasztott vezetőség szinte naponta érke­zik. fontos ügyekben dönt, a leltározással megbízott tagok sorra járták a házakat, s ösz- szeírták, mi az, ami közös va­gyon lesz, földben, szőlőben, eszközökben állatokban. Né­hány nappal ezelőtt, az új év A J. diffúzió mellett meg­szorult a levegő. Tikkasztó hő­ség volt. Kovács Józsefnek ne­hezére esett a légzés is. — öregszem?... Hiába, negy­ven év nem gyerekjáték — morfondírozott magában. De a csüggedés csak egy pillanatig tartott. Északi szél fújt, egy kicsi beszökött belőle a nagy, nehéz ajtón, megsimogatta, íelüdítette. — Hány éves voltam, ami­kor bekerültem a gyárba? Ti­zennégy körül. Olyan küldönc­félének vettek fel. Azóta sok­féle beosztásban dolgoztam már. Nehéz volt ez a huszon­hat esztendő.. a ★ A Selypi Cukorgyárban ^ egyenletes zúgással do­hogtak a gépek. — Pedig kilenc hónappal ez­előtt mi volt itt? Ott lent, a betonlapokat készítettük, régi falmaradványokat bontottunk. Kézi erővel, nagy kalapáccsal és lapáttal. Igyekeztünk, hogy mire a J. diffúzió szerelésére megérkeznek a sztálinvárosi munkások, készen legyünk az alapozással. Sikerült. Sok új embert vettek fel, de sok volt a munka is. Három műszakban, éjjel-nappal dol­goztunk. Kőművesek, ácsok, de többségében csak segédmun­kások. Az én kezem alatt vol- ták vagy 15—20-an. Többen már korábban is itt dolgoztak, mások csak akkor jöttek. Nem nógattam én senkit. Persze, so­kat kellett magyarázni. Pedig egymás szavát is alig értettük, úgy zakatolt, csattogott a lég­kalapács. És este sem volt vé­ge. Otthon is zúgott a fejem, a munka minden zaja a fülem­ben dübörgött. De milyen meg­értő volt az asszony. Tudta, hogy sok a gondom, bajom. Nem türelmetlenkedett, soha se panaszkodott, pedig akkori­ban keveset segítettem neki. A négy gyerek mellett, a napi 8 órai munka után, sok feladat vár rá még otthon. ★ A Selypi Cukorgyárban vagonszámra érkeztek a csövek, gépek és alkatré­szek. Ki kellett azokat rakni. Aztán következett a csőház összerakása. A rajzok szerint Balogh mérnök irányította a munkát. Itt volt a szerelő­brigád vezetője is, de a 15—20 fős házi brigád csak hozzám húzott. Szokatlan volt minden, soha sem végeztünk ilyen mun­kát. De haladni kellett. A ve­zetők, a szakemberek meg­mondták, hogy mit kell csi­nálni. De hogyan ... Azt bi- jzony sokszor elfelejtették meg­magyarázni. De azért mindig kispekuláltuk. RááUítottam az embereket, aztán akadályt nem ismertünk. Szent igaz, hogy sok segédmunkás többet ér, mint egy rossz lakatos. ★ Víajon a Jóska gyerek ha- ’ zajött-e már az iskolá­ból? Teri biztosan kéri már az ebédet. Hiába, neki még gond­ját kell viselni, hiszen csak öt­éves. A két középső fiú elvan együtt, meg a pajtásokkal. ★ Llű, az volt ám a csoda, ahogy azt a soktonnás hajtóművet beemeltük. Kézi- csörlővel húzattuk. Az erőmű­nél, már láttam ilyesmit, de ezen a szűk helyen, sűrű áll­ványok és oszlopok között, nagyon nehezen ment. Nagy gcnddal kellett beosztani az embereket. A figyelőbe, a csör- lőhöz, a drótkötélhez. Kit mire lehetett a legjobban használni. Egyszerre, egy akarattal kel­lett feszülni minden erőnek. Lassan, centiméterenként ju­tott feljebb a nagy, súlyos test. Mennyi munka és mennyi iz­galom. Nagyon vigyáztunk, nehogy kiszakadjanak a he­gesztett acélfülek, nehogy meg­billenjen a teher. Mi lett vol­na, ha visszazuhan? Kovács József előmunkás még most is belesápadt ennek puszta gondolatára is. De nem történt semmi baj, nem fordult elő baleset. Kovács József bri­gádjára mindig számíthattak a gyárban. Nem válogatlak a munkában. A gépek egyenletesen dol- ^ goznak, ontják a cukrot. Jut belőle mindenkinek ebben az országban, de sokat szállí­tunk külföldre is. És ebben ne­kem is, mindnyájunknak része van. Megelégedett, boldog mosoly tükröződött Kovács József ar­cán. Most nem érezte már a tikkasztó meleget. Pedig nagy verejtékcsepp gyöngyözött homlokán. A haja tövéről in­dult el, elkerülte szemöldökét. Letörölte, csak úgy, a feltűrt ingujjal. — A kis családi ház is elké­szül lassan. A fontos az, hogy már tető alatt van és benne lakunk. Nőnek a gyerekek, há­rom fiú és egy leányka. Nekik már könnyebb lesz. Értük is dolgozunk A mi gye­rekeinknek nem kell elölről kezdeni. Kovács József most sokáig nézte a hőmérőket. A higany­szál vékony csíkja mögött messzire nézett. Biztatónak és szépnek látta a jövőt, F. h. pártbizottságnak, az aktivis­táknak. Lapunk munkatársa ezzel kapcsolatban kereste fel Mol­nár Gusztáv elvtársat, a Gyön­gyösi Városi Pártbizottság első titkárát, mondja el, hogyan szervezte, irányította a párt- bizottság ezt a város történel­mében oly jelentős és messze kiható munkát. — Pártunk határozata nyo­mán — mondotta Molnár Gusztáv elvtárs — a városi pártbizottság megvizsgálta, hogy vajon megérett-e az idő itt Gyöngyösön is a szövetke­zeti mozgalom kiteljesedésére. A pártbizottság alaposan meg­vitatva ezt a problémát, úgy látta, hogy a körülmények megértek arra, hogy Gyöngyös város dolgozó parasztsága a szövetkezés útjára lépjen. áfádról roll szó, megóvása, a szőlők rekonstruk­ciója, a gyöngyösi dolgozó pa­rasztok felemelkedése elkép­zelhetetlen. a nagyüzemi gaz­dálkodás nélkül.. Ebben az időszakban rendeztünk kétna­pos tanfolyamot, a mintegy 800 agitátor számára, hogy ér­vekkel lássuk el őket, hogy ne csak elvekben, de a minden­napi gyakorlatban is tudjanak tanácsot és választ adni a dol­gozó parasztok számára. Ki­hangsúlyoztuk, hogy munkánk legalapvetőbb kritériuma: az önkéntesség elve. Ilyen előzmények után, de­cember 10-én indultak el a népnevelők a körzetekbe, jár­va házról házra, hogy diadalra vigyék a szövetkezeti eszmét városunkban is. tinvű mimika és főleg nagyon lelkes munka meghozta gyümölcsét: az új esztendő mint szövetkezeti vá­rost köszöntötte Gyöngyöst. A szövetkezeti mozgalom szerve­Gyöngyös, megyénk máso­dik legnagyobb városa, orszá­gosan, sőt az országhatáron túl is ismert és elismert borvidék: szövetkezeti város lett. Sokan a kishitűek közül egyértelmű­en vallották és hitték is, hogy ebben a városban szövetkezés­ről lehet beszélni, de az egész város életét átformáló szövet­kezeti mozgalom kialakításáról már kevésbé. Nos, a kishitűek- nek is, vagy ha úgy tetszik, az országnak, világnak is bebizo­nyították a gyöngyösi parasz­tok, hogy felmérték, mi a jövő útja, hol a helyük, a maguk jobblétéről, az egész magyar mezőgazdaság fejlődéséről van szó. Igaz, nem ment ez köny- nyen, sem egyik napról a má­sikra, felbecsülhetetlen érdeme volt az átszervezésben és van most a megszilárdításban a vá­ros kommunistáinak, a városi fünfegy 2600 cs akik közül 1200 a kétlakí. A döntés után a végrehajtó bi­zottság tervet készített és öt körzetre osztva a várost, első­sorban az öt nagyüzemre tá- moszkodva, megjelölte ezeknek a körzeteknek agitációs felelő­seit és kiválasztotta azokat az aktivistákat, akik a munkás­osztály segítő szándékát, meg­győző szavait voltak hivatottak hirdetni a dolgozó parasztok körében. Már az előkészítés szakaszában széleskörű felvi­lágosító munkát folytattunk, részben a szülői értekezlete­ken, részben a tanácstagi be­számolókon, elmondva többek között, hogy a hírneves Gyön­gyös szőlőinek 60 százaléka di- rekttermő, jó 50 százaléka pe­dig már kiöregedett. A hírnév Nem volt kő Nem egyszer és nem kétszer kellett új, meg új érvekkel, el­gondolásokkal segítenie a párt- bizottságnak a népnevelők munkáját, de a kitartó, szívós hát azon alapszik, hogy ezt a hagyományt fejleszteni kell, s mindkét művelési ágat korsze­rűsítjük, magasabb színvonal­ra emeljük, nagyüzemivé tesz- szük a jövőben. A borterme­lésnél Esősorban az önköltsé­get kell csökkenteni, az olt­ványtermelésnél pedig meg kell valósítani a forgórend­szert. E-7 annál is inkább szük­séges, mert itt, Abasúron, öntö­zéses oltványnevelés folyik, ami egyenlő a talaj nagyobb arányú kilúgozásával. — Természetesen magát az öntözést is rendezni kell, hogy víz mindig legyen akkor, ami­kor kell. Ez eddig nagy gondot jelentett, sok háborúságot oko­zott az egyéni gazdák között. Ha szükséges, gyűjtőmedencé­ket építünk, amelyekben addig tárolhatjuk a megfelelő meny- nyiségű vizet, ameddig akar­juk. — A bortermelés és a minő­ségi borok arányának növelé­séről is vannak elképzelései? — A következőket nem mint abasári tsz-elnök, hanem mint szőlészeti, borászati szakember mondom: olyan bort, mint az abasári rizling, nem nagyon találni az ország még egy ré­szén, de még európai viszony­latban is megállná helyét, jó tulajdonságai révén. Ezek kö­zül a legkiemelkedőbb az, hogy az itt szüretelt szőlőkből ké­szült bor a nagy tömegek által keresett és igényelt úgyneve­zett táplálékkiegészítő ital, amelyből nem azért isznak az emberek, hogy delíriumos álla­potba kerüljenek, hanem mert üdito, kellemes közérzetet adó, s igen ízletes. Természetes te­hát. hogy az ilyen kiváló tu­lajdonsággal rendelkező bor termelésére a termelőszövetke­zetben mindig nagy gondot for­dítunk. Mit kell tennünk? Re­konstrukciós tervet dolgozunk első munkanapján érkezett meg a községbe a megválasz­tott tsz-elnök is, Tóth Dezső elvtárs. Tele van munkával. Jegyzetfüzetében egymásután telnek meg a lapok feljegyzé­sekkel arról, amit már elintéz­tek, s arról, amit a közeljövő­ben kell tenni Két megbeszélés közti né­hány perces szünetben váltha­tunk szót. — Hol dolgozott eddig? — érdeklődtünk —, s így válaszol: — A Földművelésügyi Mi­nisztérium Szőlő- és Gyü- mölcstermelésd Igazgatóságán voltam osztályvezető, majd fő­előadó. Nyolc éve foglalkoztam az egész országban a szőlőre­konstrukció elvi irányításával, a szőlő oltványanyag szaporí­tásával, amit a Szőlőoltvány- és Facsemete Értékesítő Válla­lat számára termeltettünk. — Akkor természetesen több­ször járt Abasáron is, ahol ugyancsak foglalkoznak mind­kettővel, a szőlővel, s az olt­vánnyal is. — Természetesen. Mint min­denütt, itt is sokat beszélget­tem esténként -a valamilyen szerződéses viszonyban levő termelőkkel, egyéni gazdákkal, s légióként ennek tulajdonít­hatom azt is, hogy nemrégen felkerestek a községből, hogy jöjjek el Abasárra, az új ter­melőszövetkezet elnökének. Otthon sokat tanácskoztunk a feleségemmel. mit tegyek. Négyéves kisfiúnk beteges, fe­leségem tudományos munkán dolgozik, magam disszertációt írok, mert tavasszal doktorál­ni akarok, nem volt hát köny- nyü határozni. Mégis döntöt­tünk — s itt vagyok, dolgozom új munkahelyemen. — Abasár eddig főként sző­lőtermeléssel és oltványneve­léssel foglalkozott — mondja az elnök. — Elgondolásom te-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom