Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17 / 297. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, december 17., sswnbat Pénztárgép-gond Az egri Vörös Csillag Film- tzínházzal szemközti önkiszol­gáló boltban gyakran elromlik az egyik pénztárgép. Ilyenkor az emberek hosszú sorban ácsorognak, mert csak egy he­lyen lehet fizetni. Kígyózó so­rok, tolakodás, lökdösés... Ez bosszantja a vevőket is, de leginkább a bolt személyzetét. Pedig a dolgozók lelkiismere­tesek, figyelmesek. Ember- feletti munkát végeznek, főleg amikor „kidől” az egyik pénz­tárgép. Nem könnyű idegekkel bírni. De bírják. A minap pél­dául az egyik „üzemelő” pénz­táros még utánam is szólt, hogy egy tízessel többet fizettem. Pedig az emberfürt csak úgy zsongott a pultjánál. Kérdés: nem lehetne-e vég­legesen, vagy legalábbis hosz- szabb időre megjavítani a gé­peket? (k) — EGERBEN, 1960. de­cember 19-én országos állat­áé kirakodó-vásár lesz. — A HEVES megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat a megye mindhárom városá­ban bevezette a fagyasztott vágott baromfi árusítását. A fagyasztott baromfihús ízléses polietilén csomagolásban kerül forgalomba. — FÜZESABONYBAN, az általános iskola és a községi óvoda felújítására 300 000 fo­rintot fordítanak. A munkák elvégzésére 1961-ben kerül sor. — A VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉG szakszerűbb, gondosabb kiszol­gálására nyitották meg Eger­ben a halboltot. Az üzlet veze­tősége mindent elkövet azért, hogy a város halellátása bősé­ges és folyamatos legyen. — A MÄTRADERECSKEI Rákóczi Termelőszövetkezet­ben 50 férőhelyes növendék­istállót építenek jövőre. Az istálló felépítése 150 000 fo­rintjába kerül a szövetkezet­nek. — CSALÁDIAS, bensőséges I kis ünnepségen búcsúzott Szé­kely Béláné, az Egri Dohány­gyár kultúrfelelőse, munkatár­saitól: több mint negyven évi szolgálat után nyugdíjba ment. — ÖTVENHAT MÄZSA hízott sertést, harminchárom hízott marhát, 11,36 mázsa baromfit adtak át eddig az államnak a kápolnai Új Élet Termelőszövetkezet tagjai. — AZ EGRI Dohánygyárban is megkezdődtek a munkás- alcadémia foglalkozásai. Nagy sikert aratott a hallgatóság körében dr. Vendrei Gézának, a vállalat igazgatójának, a do­hányzás történetéről tartott előadása. — JÖVÖRE A GYÖNGYÖ­SI JÁRÁSBAN újabb 100 hold földet tesznek öntözéses gazdálkodásra alkalmassá. A munkák elvégzésére 300 000 forintot fordítanak. — DECEMBER 19-ÉN Ko­vács Máté egyetemi tanár ve­zetésével tanulmányi kirándu­lásra Egerbe érkezik a buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mány Egyetem könyvtárszakos hallgatóinak csoportja. A hall­gatók megtekintik a város fon­tosabb kulturális létesítmé­nyeit. — MA délután Egerben Kiss Lászlóné tanácstag, a Szovjethadsereg úti iskolá­ban, tanácstagi beszámolót tart, a 40-cs körzet választói­nak. __________ KÖZ LEMÉNY A Kelemen László Irodalmi Színpad előadása, a Szerel­münk: a Vers címmel, techni­kai okok miatt elmarad. Az előadásra január első heteiben kerül sor. R LOTTO e heti nyerőszámai A lottó 51. hetének sorsolá­sát a kunszentmártoni Műve­lődési Házban rendezték meg. Ezúttal 4 093 079 szelvény vett részt a játékban, s egy osz­tályra 1 573 904 forint nyere­mény jutott. A nyerőszámok: 28, 44, 57, 88, 90 A4 a, I960, december 17-én ■LTX Czuczor Gergelyre, a költőre s a nyelvtudósra em­lékezünk. Pontosan 160 esz­tendeje született a Nyitra me­gyei Andód községben, hol apja Czuczor János, gróf Ká­rolyi József jobbágya volt A gyermeket a szülök közös el­határozása alapján papi pá­lyára küldték, s így került a kis Gergely a gimnázium el­végzése után a pannonhalmi bencés rendbe. Tanulmányai befejezése után Győrben és Komáromban tanároskodott. Az irodalom szépsége mindig vonzotta, hisz a népköltészet némi ismeretével indult a tu­dós pályára, s 1835-ben már megjelent egy kötetnyi verse Toldy Ferenc gondozásában. Ez az irodalmi siker a hiva­talos életben nagy ellenkezést váltott ki; egyházi és világi felettesei egyaránt megvetet­ték érte, s a költő sorsa valósá­gos kálvária-járás lett. Szer­zetének főnöksége Pannonhal­mára rendelte, ahol éles meg­rovásban részesült, a nem szerzeteshez méltó versek mi­att, s kötetét indexre tették. Ezután a rend pannonhalmi könyvtárának gondozója lett. A költői mesterség persze ez­után is fontos életeleme, s ha művei nyomtatásban nem is jelenhettek meg, ő rendület­lenül dolgozott Költői pályája kezdetén a reformkor divatos műfaját, az eposzt kedvelte. Költői hírne­vét is az 1824-ből való Augs- burgi ütközettel alapozta meg, s a század igen nagy tehetsé­gű eposzírója, Vörösmarty ins­pirációi nyomán még két ha­sonló zsánerű művet írt (Ara­di gyűlés 1828; Botond 1833). Az eposz után a ballada prob­lémája foglalkoztatja, s csak­hamar napvilágot lát a Szon­di, Hunyadi, Kont, stb., ame­Czuczor Gergely lyek megírásával a magyar műballada-költészet történeté­nek jelentős képviselőjévé vá­lik. Ezek a balladák még igen távol vannak a népi elemeken alapuló Arany-balladáktól, mégis — a ballada fejlődésé­nek fonalát tekintve — hatá­rozottan azok felé mutatnak. A harmincas évek folya- mán fordult a népdal­forma felé. Dalai közül igen sok a nép ajkára került, amit még Kodály Zoltán népdal­gyűjteményével is igazolha­tunk. O jegyezte fel egyik gyűjtőútján a Fúj, süvölt a Mátra szele kezdetű verset. Erdélyi János híres népdalgyűjteményében is sze­repel a Czuczor-dalokból hu­szonhárom. Persze mindezek ellenére is igazat kell adnunk Horváth János ama megálla­pításának, hogy ezek a dalok „Csinosak, simák, tagadhatat­lanul — de élménytől, érze­lemtől, sőt még csak hangu­lattól is többnyire üresek...” Inkább „a népnek adás jel­lemző” dalaira, mintsem „a népi szemlélet, népi atmoszfé­ra.” Értéküket leginkább a Kisfaludy-féle kezdeményezés folytatása adja meg, ami vol­taképpen Petőfi valódi, a szó szoros értelmében vett népi­essége felé mutat. Népdalai mellett külön em­lítést érdemelnek életképei, amelyek közül legközismer­tebb volt A falusi kislány Pes­ten című; politikai témájú epigrammái ;s az ún. Paprikás versek, amelyekben egyaránt kipellengérezi a . részegeske­dést, a felelőtlenül kötött há­zasságot, a műveletlenséget, stb. A szabadságharc alatt sem némult el lantja. 1848 decem­berében megjelent Riadó cí­mű lelkesítő hangú verséért a bukás után Kufstein várába EGRI VÖRÖS CSILLAG Magasabb elv EGRI BRÓDY Diplomácia, 6! GYÖNGYÖSI PUSKIN Háború és béke (I—H. ívsz) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Öz. a csodák csodája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Sikoly az utcáról HATVANI KOSSUTH Vidéki lány HEVES Tamango PETERVASARA A holtak bolygója FÜZESABONY Fűre lépni szabad műsora: Egerben, este 7 órakor: A MAKRANCOS HÖLGY (Katona J.-bérleti Ludason este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjárt iflúr zárták, ahonnan csak 1851 ta­vaszán szabadult. (Mennyi ha­sonlatosságot mutat mindez a felvilágosodás költészetének nagynevű poétájának, Verseg­hy Ferencnek sorsávid!) A szabadulás után élete hátralevő esztendeit szinte kizárólag nyelvészeti vizsgálódásokkal töltötte, s a mai napig is komoly tudomá­nyos értékkel bíró nagy Szó­tár írásával, amelyre a megbí­zást még 1844-ben kapta az Akadémiától. A tudósra oly­annyira jellemző „munkás el­vonultságban” élt Múzeum körúti lakásán, míg a szorgos munka mellől 1866. szeptem­ber 9-én el nem ragadta a ha­lál. A nagy mű teljes elkészü­lését hát nem érhette meg, a hű társ, Fogarasi János végez­te be a hatalmas arányú vál­lalkozást. A tiszteletről, meg­becsülésről azonban a halotti ravatalnál sem feledkeztek meg a haza és a költészet hű fiai. Temetése — miként Vö- rösmarty-é — valóságos tö­megmegmozdulás volt,- mint­egy tiltakozásul az osztrák uralom ellen. Lokos István I860. DECEMBER 17., SZOMBAT: lAzAk 160 éwei ezelőtt, 1800. december 17-én született CZUCZOR GER­GELY költő. Lelkes magyarsága a bécsi körök üldözését vonta magá­ra: kitiltották a fővárosból, majd a szabadságharc bukása után a Riadó című költeménye miatt Kufstein­ben két évig raboskodott, Művel közül kiemelkednek a hexamétereB Botond, az Augsburg! ütközet, a Szondi című románc, a Mátyás ki­rály című mondája, a Falusi kis­lány Pesten című életképe, vala­mint üde, közvetlen népdalai. Czu­czor Gergely 1866-ban halt meg, ú*> évvel ezelőtt, 1830-ban e napon született JULES GONCOURT francia író, aki bátyjával. Edmonddal együtt, a naturalista regény és dráma előfutárja volt. Ma legjelentősebb művük Naplójuk, ök alapították a Goncourt-díjat, amellyel évente a leggazdagabb fan­táziájú francia regényt díjazzák. 130 évvel ezelőtt, 1830-ban e napon halt meg SIMON BOLIVAR, a dél-amerikai függetlenségi háború venezuelai származású veze­tője, Columbia, Bolívia, Ecuador, Peru és Venezuela felszabadí­tója. Élete vége felé, mint Columbia, majd Peru köztársasági el­nöke diktátor! hatalmat gyakorolt, ezért megfosztották megbíza­tásától. 65 évvel ezelőtt, 1895-ben e napon halt meg IRINYI JANOS ké­mikus, aki 19 éves korában, 1836-ban feltalálta a 6zuperoxidoe gyufát, amely az addigi, robbanásszerűen gyulladó, tűzveszélyes káliumklorátos gyufával szemben zajtalanul gyűlt és lassan égett. A szabadságharc alatt Nagyváradon Irinyi a lőporgyártás és az ágyúöntés vezetője volt, CZUCZOR GERGELY Baleseti krónika Megyénk területén az el­múlt héten hét közlekedési baleset történt. December 6-án Hatvan bel­területén Asztalos György bu­dapesti lakos, a 12. sz. AKÖV tehergépkocsijával a sáros, nyálkás úttesten, gyorshajtás következtében megcsúszott. Ez­után erősen fékezett és lement az út jobboldalára és elütötte K. J. hatvani lakost, aki az út­testről a sarat takarította le. K. J. könnyű sérülést szenve­dett. Asztalos György ellen a büntető eljárás megindult. Másnap ugyancsak sáros­csúszós úton szintén gyorshaj­tás miatt Mészáros István bu­dapesti lakos az út melletti eperfának vezette a személy- gépkocsit. A baleset következ­tében sérülés nem történt, de a társadalmi tulajdonban kö­rülbelül 1500 forint értékű kár keletkezett. Ugyanezen a napon a dél­utáni órákban Halmajugra és Kápolna között, az úgyneve­zett Dózsa-telepnél Nagy Sán­dor debreceni lakos, a Belke­reskedelmi Szállítási Vállalat tulajonát képező tehergépko­csival elütötte Czapkó István halmajugrai lakost, aki min­den körültekintés nélkül akart az úttesten áthaladni. Czapkó a helyszínen meghalt. December 9-én az esti órák­ban Ecséd belterületén Her- czegh Imre budapesti lakos Zetor vontatóval a sáros-síkos úton gondatlan vezetés követ­keztében az útról leszaladt az útpádkára, majd két méter mély árokba borult. Ekkor Herczegh Imre a vontató ala esett, ami agyonnyomta. December 10-én, ugyancsak Hatvan és Lőrinci között Kiss Sándor nagykökényesi lakos, a Mátravidéki Erőmű tulajdo­nában levő személygépkocsi­val a sáros úton gyorsabban hajtott, mint ahogyan azt a biztonságos közlekedés meg­kívánja. Előtte haladt kerék­páron Lüküder János hatvani lakos és amikor a gépkocsi már előzésben volt, minden jelzés és körültekintés nélkül balra kanyarodott. Lüküdert súlyos sérüléssel szállították kórházba, ahol még aznap meghalt. December 12-én Galyatető és Mátraháza között Pálfi Ti­vadar gyöngyösi lakos a saját motorkerékpárjával nekiütkö­zött a Mátrai Állami Erdő- gazdaság darus gépkocsijának. Pálfi Tivadart, aki szeszes italt fogyasztott, könnyebb sé­rülést szenvedett, míg a pót­utast súlyos sérüléssel szállí­tották el. A balesetek okozóival, illet­ve a szabálytalanságot elkö­vetőkkel szemben a büntető eljárás megindult. Az elmúlt heti baleseteik ar­ra figyelmeztetnek minden gépjárművezetőt, hogy a nyál­kás-csúszós úttesten óvatosan, a KRESZ szabályainak figye­lembe vételével vezessék jár­műveiket. A jelenlegi útviszo­nyok legalább annyira veszé­lyesek, mint a havas, jeges út Ismételten és nyomatékosan felhívjuk a vontató- és teher­gépkocsivezetők, valamint a lovaskocsi hajtők figyelmét ar­ra, hogy a földútról műútra tör­ténő ráhajtás előtt alaposan takarítsák le járműveik kere­keit a sártól. Azok a szervek, amelyek ha­sonló körülmények között vé­geznek szállításokat — gondos­kodjanak arról, hogy az úttisz­tító munkások takarítsák le a műútra felhordott sárréteget lakóterületen kívül. A helyi tanácsok, a megyei tanács uta­sítása alapján — a lakott terü­leten belüli útszakaszok sárta- lanítását feltétlenül végeztes­sék el, hogy ne következhesse­nek be a fentiekhez hasonló balesetek. BM Heves megyei Rendőr­főkapitányság Közlekedés- ren lészeti Alosztálya, Eger «iiiiiiiiiiiiiiinimiiiiiliauiiiliiluiiiliiluiiiiiiliiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiMiiiiiilUiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiláiiii i [i;iii;itii!iiiiiiiiiiii!iiiii;iui!ii. mi ■ i: ii'iimiuiii;íiiiiiiiiiii:iiiiiii' i.nmiiiiniiiiiiiiiinii»iiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilT» Gondolatok egy filmről BEVEZETŐBEN és ki nem tett zárójelben meg kell jegyez­nem: ez az írás nem kíván a minden áron újat mondani akarás hamis pátoszában tet­szelegni, de csépelni sem akar zsákba gyűlt búzát, valami jól­eső örömet (meg büszkeséget) szeretne megfogalmazni, s né­hány meggondolt, hites szóval hozzájárulni a kerekedő vi­lágképhez: nem lesz annyira kidolgozott, mint amennyit mondanivalója megérdemelne: de mégis meg kellett írni, mert az eddigiekben —■ főleg szava­kon keresztül — nagyrészt tisztázódott ugyan az ábrázo­lás emberesedő formája, a szo­cialista realizmus, de nem olyan mértékben és mindenki­nek, hogy ne legyen létjogo­sultsága és hitele egy ezért harcoló ember gondolatainak. Az utóbbi időkben jóleső öröm simogatott meg minket: nemcsak sikerült, de szug- gesztív hatású filmeket lát­tunk, olyan alkotásokat, me­lyek messze túlnőnek azokon a normákon, amik csak a „jó” filmeket jelzik. A „Ballada a katonáról” a legnagyobb jelző­ket követeli meg, s ma már csak a cím első felére kérdez­zük: „Ugye, te sem tudsz sza­badulni a Balladától?” — és gyors patakként peregnek a szavak, s a mögöttük kialakult fogalom: ez a belénkégett film szimbólummá lett kétféle érte­lemben is: megmutatta, hogy mi a háború (gyakorlatilag, enélkül) és megmutatta, a va­lóságábrázolás új lehetőségeit. Mindkét tett egyformán fontos, de hangsúlyozzuk ki az utób­bit, nem azért, mintha fonto­sabb lenne, de mert meg­örvendeztető valasz a régi kér­désre; milyen a nagy film, mi­lyen a mi filmünk, hogyan kell ábrázolni a valóságot? EDDIG MAR SOK SZŐ kelt arról, meg éreztük is mindany- nyian, hogy a szocialista-rea­lista művészetnek sokkal töb­bet kell adnia és emberekbe- szólóbban, mint eddig. Ne ta­gadjuk el, hogy az eszmei mondanivaló megformálása nem volt mindig a legsikere­sebb; a „mit” nagyon fontos, de legalább olyan súllyal esik latba a „hogyan”. (Csak egy példát: gyárban dolgozik va­laki és gyalugépet kezel. Olyan termékeket állít elő, amelyek a népgazdaságnak szükségesek. Tehát, amit csinál, fontos: mindannyiunkért csinálja; De hogyan csinálja. Nyilván nem mindegy sem neki, sem a kö­zösség számára, hogy minden tizedik darab selejtes áru, vagy csak — esetleg — sok évi munka után adódik egy.) Mit valósított meg eddig a szovjet filmművészet? Az ábrázolás minőségében ugyan vitathatat­lanul voltak hiányosságok, de az ide sorolható alkotásoknak mégis volt egy karakteriszti­kus jellege: a múlt harcairól szóltak a mának, hogy a jövő teljesebb lehessen. Óriási ér­demük: megadják egy épülő világ lendületét, hitét; alap­állást formáltak: élj, dolgozz, harcolj úgy, hogy sohase le­gyen többé háború. Tudatoso­dott az is, hogy a múlt köveit el kell görgetni az útból, de nem úgy, hogy a főszereplő egy gigász, akit senki sem tud megállítani; tisztázódott, hogy az emberi alapállást nem föl­tétlenül az ágyúdörgés teszi hi­telessé; ismertté vált — jó kri­tikák segítettek ebben —, hogy az új világért harcoló fősze­replőnek nem kell föltétlenül nagy hősnek lennie, aki nem keni föl minden áron magát, sem az események nem teszik óriássá, mert ő is ember, egy­szerűen, hibákkal, gátlásokkal teli. Így született meg az az alak, akit nem ünnepel újráz­va senki, de mindenkiben ott­marad, él és hat az arca. Ilyen, mindannyiunkból mozduló ember született: magunkat lát­tatja, úgy él, ahogy mi élünk, úgy gondolkozik, ahogy mi: nem Herkules, csak ember, de olyan, aki tudja, hogy merre szalad az utunk. ÍGY JÖTT A HÍR: a „Bal­lada a katonáról” jó film, Cannes-ban, San-Francisco- ban díjat nyert. „De háborús film” — biggyedtek le a szájak s szinte megelevenedett a kép­zeletbeli forgatókönyv: csaták, ágyúdörgés, közben valami sze­relem, s aztán a győzelem új- jongása: babér, dicsőség. Egé­szen más volt, s a témáját röviden el lehet mondani: egy kiskatona bátor helytállása ju­talmul csak annyit kér, hogy hazamehessen édesanyja házá­nak tetejét megfoltozni. Egy kócos-kedves, vőlegényt füllen­tő lánnyal ismerkedik meg a vonaton, de az utak szétvál­nak, s a katona csak perceket tölthet anyjával: „Visszajövök” — kiállt vissza, a teherautó ke­rekei a végtelen úton futnak el oda, ahonnan már nincs visszatérés: Látszólag csak ennyit mond el a film; Nem politizál, mert ezen a fokon már nincs erre szükség: apokaliptikus ször­nyűségek nem zuhognak, s nem azok a legszuggesztívebb jele­netei a filmnek, amikor nehéz­bombázók támadják meg a vonatot; nem a felpergő képek adják a történetet: inkább csak megvillannak a dolgok, hogy bennünk játszódjék le min­den. Milyen giccs-lehetőségü té­ma! Tiszta szerelem a halál előrekiáltó borzalmában, s a kiélezett polgáris ellentét: csóktalan, teljessé lehető öröm a jövő lehetősége nélkül: nem lehet megoldás, mert az elfutó filmkockák mögött barbárság­ban semmiféle lehetőség nincs az emberfokú életre: hiába a legtisztább, önfeláldozó haza- szeretet, a fiúi jóság, s a bol­dog emberi élet megtudatoso­dó szomjúsága: a Háború Űr, meg vágtató tankjai nem szen­timentálisak, és széttiporják az utat, erős fák és emberi szívek roppannak össze talpai alatt. A katona ott áll az úton, édes­anyjával szemben: „Még be­szélgethetünk egy kicsit” — és nézik, simogatják egymást, szó nem hallik, csali a szemek mondják a szavakat: menni kell a tizenkilenc év minden lehetőségét, s a jövendő bol­dogságot szalasztja messze a kötelesség: vissza kell menni a frontra, hogy szebb lehessen azoknak az élete, akik majd meg fogják találni ezt a meg­harcolt boldogságot; VAN EGY OLYAN hiede­lem, hogy ami az emberekben szól, azt nem mindig és nem föltétlenül az elpergő képek adják. Ott, a képek mögött sű­rűsödik meg minden, ami fon­tos. A történetet síkban látjuk és a világostól a sötétig válto­zik a szín, s a képeknek szé­lessége és hosszúsága van; a harmadik dimenzió befogásá­nak lehetőségét a rendező ötle­tei és az operatőr teremti meg; a negyedik vektor, az idő, a filmtechnikában könnyen meg­valósítható, s hatásos megol­dásokra van lehetősége; az ötödik — amiről, úgy gondo­lom, hogy a legtöbbet kellene szólni — a hatás, a velünk, szereplőkkel együtt kerekedő folyamatok, a tudatban meg mögötte is; a rezonálás, a meg­élés összefonódó ízei; a min­denki számára fontos szavak biztos meghallása; ez az ötös jelzésű dimenzió mérheti le egyedül egy alkotás értékét. S az első négy minél teljesebb, gondolatokat, hitet okosan-jól megformáló, annál lerázhatat- lanabb és lenyűgöző az utolsó és — végső fokon az egyedül fontos — a megrázó, együtt­ölöm, az együtt-sírás: a szinté­zis. Ha egy film nemcsak jó, de nagy is, akkor megadja a látott helyzetekből továbblen­dítő mozgási energiának ezt a fokát. A Ballada nagy film, s amennyi tisztaság lehet, be­csületesség, meg áradó szere­tet, az mind megvan benne. A FUTÓ KEPEK megtelje­sedtek. Nemcsak neked, ne­kem, hanem mindenkinek szólnak. Nem harsonások, de jó-magunkat tudták megfor- málni.Bennünk maradt, s meg­győződésem, hogy száz év múlva is nagy film lesz. Nem azért, hogy hatni akart. Örök hitele van. Embersza­bású. Papp Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom