Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

4 NÉPÚJSÁG tsuit Török ágyú Az Esti Hirlap még nyom- daszagú példányait kapkodják Egerben, a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán. A kíváncsiabbak már ott a helyszínen beleol­vasnak, szenzációra éhes te­kintetek kutatják az oldala­kat. Az egyik fiú fennhangon olvassa: — Török ágyút találtak Szé kesfehérvárott abban az épü­letben, amely a budai pasa pa­lotája volt 1560-ban. — Te! — üt barátja vállára — kutassuk ki otthon a suf­nit, ki tudja?... Mire a társa így bátorítja: — Na hallod, ha már Székes­fehérvárott is találtak.. Egerben ne lenne ... — SCHWARCZ DEZSŐ egri városi tanácstag e hó 3-án, szombaton délután 18 órakor, az I. sz. Általános Is­kolában tanácstagi beszámo­lót tart. — FELÚJÍTOTTÁK az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt központi mentőállomá­sát, amely Somsályon van. Ez eléggé távol esik Egercsehihez, a bányamentők baj, szerencsét­lenség, esetleges katasztrófa idején, nem tudnának megfele­lő időben a helyszínre érkezni Ezért is szerelték fel Egercsehi- ben az üzem „saját használa­tú” mentőállomását. Nemrégi­ben a somsályi központi állo­mást oxigénpalack-töltőkészü- lékkel látták el, s így e munká­kat most már helyben el tud­ják végezni. Lehetőség van ar­ra, hogy rövid időn belül Eger- csehi is kap hasonló töltőké­szüléket. — A MEGYEI TANÁCS jövőre tervbe vette a gyön- gyöstarjáni és a nagytályai szeszfőzdék üzemeltetését. A szeszfőzdék üzemeltetésére jelentős összeget irányoztak elő a jövő évi költségvetés­ben. — HÉTSZÁZNÉGY államo­sított lakás van megyénkben a községi tanácsok kezelésében. E lakások karbantartási, illetve felújítási munkáiról maguk a községi tanácsok gondoskod­nak. A Heves megyei Tanács az 1961. évi költségvetés tár­gyalása során 1 millió 734 ezer forintot tervezett be a lakások megjavítására, rendbentartá- sara. — NAGYTÁLYÁN és Bükkszentmártonban a mű­velődési otthon kézimunka­szakköröket szervezett a köz­ség asszonyai és leányai szá­mára. A szakkörök nagy nép­szerűségnek örvendenek, oly annyira, hogy folyamatos működésüket még a mező- gazdasági munkák sem gátol­ják. — NOVAJ, Verpelét és Ba­laton községekben nagy sikere van a dolgozók iskolájának. Azok a felnőttek, akik a régi rendszerben nem tudták meg­szerezni az általános alapmű­veltséget, most nagy lelkese­déssel tanulnak, s a három községben, ebben a tanévben is mintegy 60-an járnak az ál­talános iskola VII-ik és Vili­ik osztályába. lönyjtcjpolt VIVA CASTRO (Jacques Lanzmunn riportkönyve) Riportkönyv... Igen, Lanz­mann szenvedélyes, elevenvé­rű, irodalmi értékű riportok­ban fest képet az Antillák pál­maékes gyöngyéről, a rum és a cukor országáról. Az egy­másba kapcsolt riportok szí­nes és hiteles beszámolók Ku­ba sorsdöntő napjairól. Azok­ról a napokról, amikor még folyt a harc Batista diktatúrá­ja ellen. Azokról a napokról, amikor még tankok cirkáltak Havanna és Santiago de Cuba és más városok utcáin, amikor ezreket gyilkoltak halomra a fegyveres hóhérok. Jacques Lanzmann, a kiváló francia riporter-író, a francia ellenál­lási mozgalom egykori harcosa, minden veszéllyel dacolva jár­ja a szigetország útjait, ismer­kedik a harcban álló néppel. Kapcsolatokat keres a fidelis- tákkal, beszélni akar a nagy forradalmárral, Castróval és megörökíteni mindazt, amit utazása közben látott, hallott és tapasztalt; megörökítette a lakkcsizmás önkény és korrup­ció, a rothadt társadalom ha­talmasainak utolsó óráit. A mexicói Mérida városá­ban Lanzmann megismerkedik egy fiatal diákkal, a „Július 26” mozgalom egyik szervező­jével, aki maga is részt vett Castro kétszáz főnyi csapatá­ban, mikor megrohamozták az egyik katonai kaszárnyát. A diák két címet ír fel Lanz- mannak: „Mauel Péroz, finca ,La Crioja’ Corretera de Ca- magüeyi... Senor Espin Bacar- dy Santiago de Cuba”. De Lanzmannak nem sikerül kap­csolatot teremteni e két em­berrel, időközben a rendőrség letartóztatta őket; nincs senki, akitől Lanzmann megtudhatná, merre találja a felkelők hegyi szállásait, a Sierra sziklacsú­csai közt. És hiába minden törekvése, erőlködése... Egy­szer már-már úgy tűnik, si­kerül feljutnia a hegyekbe, Castro seregéhez. De indulása előtt egy órával fogdmegek jelennek meg szálláshelyén, a SIM, Batista diktátor titkos- szolgálatának emberei és le­tartóztatják Lanzmannt, kollé­gájával együtt. Menniök kell innen, menekülniük kell a szigetről, mert halállal fe­nyegetik meg őket. Lanzmann búcsút int a szigetországnak: „Viva Castro!” Tapasztalatairól, a kubai for­radalom átélt szakaszáról él­ménygazdag. érdekes riportok­ban számol be a haladó világ­nézetű, erőteljes egyéniségű, kitűnő tollú zsurnaliszta. Iró­niája, időnként felszínre bukó halk humora — ellenállhatat­lan. Csodálatos ez az ember! A halál árnyékában is az élet szeretetével festi hangulatait, s fel-felcsillanó kedve, szelle­meskedése szinte akasztófahu­mornak hat. Igaz, nagyon érez­ni a történetben, a részletek­ben az újságíró tollát: felüle­tes, elnagyolt, és sietős az írás; de még ez is értékévé válik a könyvnek, lenyűgöző és meg­győző minden sora, de felka­varó és megrázó is. Erősen érezni a történetben a szerző impresszionista látásmódját, ahogyan a körülötte zajló ese­ményeket szemléli. Pillanatfel­vételei impresszionista pilla­natfelvételek. Értékes kereszt- metszetét adja a felbomló, a forradalom csapásai alatt ösz- szeroppanó társadalomnak. Vajúdás, nyugtalanság és vér, vér, nagyon sok vér, nagyon sok halál van a könyvben. Fia­tal fiúk halála, akik „Fidel Castro fényképét hordják a nyakukban, amulettbe zárva.” Ezek a fiatalemberek éheznek, harcolnak és meghalnak, ki­mennek az utcápa, sztrájkol­nak és tüntetnek, s a géppus­kák szabályos kattogása, a fel­csattanó sortűz kioltja életü­ket. De Castro serege már mu­togatja oroszlánkörmeit, s ezek a vajúdásban telő véres pilla­natok már sejtetik: Fidel igazsága győzedelmeskedik a pálmafák alatt; készülődik már az új állam, amely szabad­ságban rendezi be vér nélküli életét. A kötetben Mexicóról is ol­vashatunk írásokat. Érdekesek ezek az apró riportok. Boldizsár Iván fordította magyarra Lanzmann munkáit. A fordítás kitűnően sikerült. Érezzük a fordításban azt a franciás könnyedséget, az élve­zetes olvasmány fordulatait, stílus árnyalatait, amely Lanz- mannra olyannyira jellemző. (P. D.) 1960. DECEMBER 2., PÉNTEK: AURÉLIA Sü évvel ezelőtt, 1880-ban ezen a napon született NYIKOLAJ PAPALEKSZI orosz fizikus. Mandelstattal együtt a rezonancia je­lenségét vizsgálta, munkássága jelentős a rádiótechnika terén: az interferencia jelenségét, a rádióhullámok terjedését és azok sebes­ségét ő határozta meg. 300 éves az angol posta: II. KAROLY angol király 1660-ban ad­ta ki a posta alapító maniíesztumát. Alapításának 950. évfordulóját ünnepelte HANOI, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa. Az 1010-ben alapított város eredeti neve Pang Long volt. 155 évvel ezelőtt, 1805. december 2-án zajlott le a napóleoni há­borúk egyik döntő ütközete, az AUSTERLITZI CSATA, a mai csehszlovákiai Slavlov mellett.- Az ún. ..három császár csatája” eredményeként Ausztria kényte’en volt elfogadni a pozsonyi béke (1805. december 5-én) feltételeit. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: A gépi berendezésű szövőszéket 1785-ben, valamint 5 évvel ké­sőbb a Gyapjúfésülő gépet EDMUND CARTWRIGHT angol felta­láló készítette el. iriLM: ROVERE TÁBORNOK Ezüstkalászos tanfolyamok az egri járásban Az egri járásban néhány község kivételével még mind ez ideig nem sikerült beindí­tani az ezüstkalászos tanfo­lyamokat. A késést a rossz idő­járás okozta, és ez kotholy problémákat jelent a tanfo­lyam vezetőinek és részvevői­nek egyaránt. Ugyanis ha mindenképpen el akarják vé­gezni a 96 órás tanfolyamot, zsúfoltabbá kell tenni a prog­ramot, tehát heti két foglalko­zás helyett 3—4-et kell majd beiktatni. A film díjnyertes olasz film, amely egy hámos átalakulását és tragikus mártírhalálát film főszereplője Vittorio de Sica. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be bér 2-án, 3-án, 6-án és 7-én. nagystílű szél­mondja el. A decem­Vli ágváros — számokban Ritka lelet Az Ob folyó árterületén mammutcombcsontra, vala­mint óriási szarvas és szibériai orrszarvú csontmaradványaira bukkantak. A különféle álla­tok csontjait egy helyen talál­ták. Feltehető, hogy a marn- mut és a szibériai orrszarvú valamilyen elemi csapás, való­színűleg árvíz következtében pusztult el. A szakértők szerint a jégkor­szakban a mai Novoszibirszk területén mammut- és szarvas­csordák, továbbá más olyan állatok tanyáztak, amelyek már vagy 15—20 000 éve ki­pusztultak. A ritka leletre a második novoszibirszki hőerőmű terü­letén folyó földmunkák alkal­mával bukkantak. Molnár-vígjáték ősbemutatója az Egyesült Államokban Darvas Lili, Molnár Ferenc özvegye, az író hagyatékában egy „Ma este színházat ját­szunk” című vígjátékot talált, amelyet januárban mutattak be New Yorkban. A vígjáték, amelyet valószínűleg 1950-ben legutolsó cselekmé­írt, Molnár Ferenc színműve. A darab nye Bécsben játszódik, a har­mincas években. Két nővér sorsáról szól, az egyik irodal­mi tehetségével, a másik szép­ségével tündököl. 1620-ban Manhattan szige­tét, a mai New York központ­ját, 24 dollárért adták el angol bevándorlóknak. A lakosság — mindössze vagy 200 fő — an­nak idején primitív kunyhók­ban lakott. Ma, 350 évvel ké­sőbb, New Yorknak 8 millió lakosa van. A kunyhók helyén 683 000 cementből, acélból és betonból épült felhőkarcoló emelkedik a magasba. Az épü­letek és telkek értéke adó­becslések szerint kb. 19 mil­liárd dollár. Huszonkétezer rendőr és 12 ezer tűzoltó gondoskodik a lakosság biztonságáról. A biz­tonság fenntartása egymagá­ban évi 210 millió dollárba ke­rül, a városi közigazgatás költségei pedig mintegy évi 1277 millió dollárt tesznek ki. New Yorkban 83 nyelvet be­szélnek és másodpercenként száz telefonbeszélgetést foly­tatnak. A New York-i vízmű­vek évente kb. ötmilliárd liter ivóvizet szolgáltatnak, emel­lett mintegy 25 milliárd pohár sört és egyéb italokat mérnek ki. EGRI VÖRÖS CSILLAG Egy tiszta szerelem története EGRI BRODY Rovere tábornok GYÖNGYÖSI PUSKIN Alázatosan jelentem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ballada a katonáról HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rózsák az államügyésznek HATVANI KOSSUTH A fehér rénszarvas HEVES Légy .jó mindhalálig PÉTERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás műsora Egerben este 7 órakor: HÁROM a KISLÁNY (Bianco-bérleti B. TRAVEN: Mr. Collins és a Rosa Blanca A Condor Olajtársaság ko­rántsem volt a leghatalmasabb és a legerősebb azok között a nagy amerikai olajtársaságok között, amelyeknek érdekeltsé­gei Mexikóra is kiterjedtek. Étvágya azonban a legna­gyobb volt. ★ A Condor Co. tájain, ame­lyeket közeli gazdag olajlelő­vidékek határolnak, s amelyek a társaság birtokában vagy bérletében voltak, feküdt a La Rosa Blanca hacienda. A La Rosa Blanca hacienda mintegy nyolcszáz hektáron terült el. Gazdája az indián Hacinto Yanyez. ★ És mert ő indián volt, és mert az ősrégi indián törvé­nyeket tisztelte és követte, anélkül, hogy szöveg szerint ismerte volna azokat, hiszen a vérében voltak azok, ezért szükségszerűen bekövetkezett a tragédia, amely az ő és az amerikai olajtársaság összetű­zéséből keletkezett. ★ Ha egyszer egy amerikai olajtársaság földet akar sze­rezni, nehéz dolog azt megvé­deni. Olyan sokat az ember nem tud fizetni a saját ügy­védjeinek, mint amennyit egy társaság ad a saját jogászai­nak. ★ „Mit gondol magáról egy ilyen piszokfajta indián-alak, ki ő és mit képzel, hogy kivel van dolga itt?!” — kérdezte a társaság elnöke, Mister Collins. „Olyan földet az egész univer- sumban nem lehet találni, sárolni. De nem égy ezerkét­száz dolláros túrakocsit! Az autó elsőosztályú volt, min­dennel, ami szem-száj ingere, minden drágasággal, csábító ravaszságokkal. Mintegy bu- doár. Tizenhatezer dollárt kós­tált. Amióta a kocsi megvolt, a dáma naponta négyszer pa­naszkodott telefonon, hogy ga­rázs is kellene, ahol a kocsi parkol és a garázs csak úgy kell, ha ahhoz egy nagyon ele­gáns villa is tartozik. Hetenként kétszer, estén­ként, tulajdonképpen inkább éjszaka, a dáma takarosán el­............. .. ........ an dalgott az elnökkel; de nap­pal mindig ócsárolta őt, mert nem készült el gyorsan a ga­rázs. S a dáma addig szavalt neki, amíg minden úgy nem történt, ahogyan ő akarta. Mindez nem tartott sokáig. Az elnöknek elő kellett teremte­ni a garázst, és természetesen a házat is hozzá, mert egyéb­ként a már megvett autót a veszteséglistára írhatta volna. Ha ugyanis ő spórolt volna a garázs előteremtésével, a dá­ma bizonyára talált volna va­laki mást, akire az a szerencse csillogott volna, hogy a ga­rázst megvegye az ő számára. Ezért hát jól meg kell gon­dolnunk a dolgot, hogy egy nagy amerikai olajtársaság el­nökének nem rózsákon nyug­szik a párnája és azt is, hogy nehéz szükségben szenved, go­nosz gondjai üldözik úgy, hogy az életen alig tudja magát ke­resztül verni és nehezére esik a dolgokat jól elrendezni. Mi az a nyomorult három- százezer dollár, amit mint év: járadékot egy olajtársaság el­nöke agyonhajszoltan, üldö­zötten és szánalomra méltóan élve felvesz!? Alig elég ez az összeg sóra és levesre. Egy olajtársaság elnökének pedig kötelezettségei vannak. És főképpen hogyan is tud eligazodni ezek között a gon­dok között? Itt van ez a nagy­városi ház huszonnyolc szo­bával. Az elnök nem lakhatik indiánkunyhóban. Miért is lenne akkor egy olajtársaság elnöke? Itt van a személyzet. Az emberek nem szolgák és nem szolgálólányok. Ok Ame­rikában vannak. Ok „híred persons”, fizetett emberek, al­kalmazottak, tisztviselők a háznál. Ezeket jól meg keli fizetni. (Folytatjuk.) jában, üzleti akták alá rejtve még néhány képecske feküdt: kóristalányokról. A lányok a képeken szemtelenül néztek ki, mint akikre sokat kell köl­teni. Ugyanebben a fiókban, egy mappában volt még egy kép. Ezen a képen az az írás volt olvasható: „To my belo­ved Daddy from your Flossy.” („Az én szeretett apikámnak, az ő Flossyj ától.”) Ö egyálta­lán nem volt Flossy apja, de az mégiscsak kedves volt Flos- sytól, hogy ezt ilyen kedvesen írta. Flossy minden hónapban egy ezer dolláros csekket ka­pott, fel sem számítva itt az ajándékokat és azokat az esté­ket, amelyeket az elnök Flos- syval a klubokban vagy a vá­roson kívüli, az autóutak mel­lett épült szállodákban eltöl­tött. A kóristalányok nem ír­tak semmit képeikre. Az el­nök nem ismerte őket olyan sokáig, mint Flossyt, éppen ezért azok drágábbak is vol­tak. Aztán volt még egy dáma, akiről képe volt, egy egészen kicsi kép, de ezt egy nagyon szépen kidolgozott, arannyal gazdagon díszített keretbe rakta. Ez a kép a balkéz felől, a fontosabb dolgok fiókjában feküdt; egy ébenfadobozban, amit mindig zárva tartott. Ennek az elegáns és aranyo­zott, drága keretben tartott dámának az utolsó héten az elnök kénytelen volt autót vá­amit én nem kapnék meg, ha én meg akarom kaparintani.” ★ Mr. Collins, az elnök, ügyes ember volt, ez egészen biztos. Ha ő valamit akart, akkor semmi nem állhatott útjába, hogy azt el is érje. „Teneked csak azt kell, hogy komolyan végy valamit, s akkor azt el is éred minden bizonnyal!” — ez volt sok és kedvelt közmondá­sainak egyike, amelyekkel gazdagon körülvette magát. ★ Asztalán állt felesége képe, aki már-már éppenséggel elhí­zott. És leányának a képe is, aki ugyan még nem volt kö­vér, de akinek a képéről is meg lehetett állapítani, hogy kellőképpen ismeri az életet és semmi titok nem volt már előtte. Egyébként is egy film­színésznő benyomását keltette. Jobbkéz felőli íróasztaliiók-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom