Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

I A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Így dolgozunk mi A Heréd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet műkö­dési területe három községre terjed ki, mely magába foglal­ja Lőrinci, Heréd és Nagykö­kényes községeket. Az utóbbi éveket figyelembe véve ebben a három községben a föld­művesszövetkezeti mozgalom lényeges fejlődést mutat. A földművesszövetkezet mind kereskedelmi, vendéglá­tóipari, mind felvásárlási vo­nalon a három községben igyekszik kielégíteni a vásár­lóközönség igényeit. Ugyancsak a három község dolgozó pa­rasztsága és a tsz-ek által ter­melt terményeket teljes egé­szében a földművesszövetkezet felvásárlása útján értékesítet­te. Kereskedelmi vonalon a há­rom község közül Lőrinci köz­ség ez év október 1-ig, mint közös terület volt, mely köz­ségben állami kiskereskedelem és földművesszövetkezeti kis­kereskedelem működött. Most azonban a földműves­szövetkezeti mozgalom Lőrinci községben még inkább meg­erősödött, mivel október 1-vel az állami kereskedelemtől hat üzlet került át a földműves­szövetkezeti hálózatba. Ezt az átszervezést a lakos­ság örömmel fogadta, főleg azért, mert a földművesszövet­kezeti hálózatban levő egysé­geket a lakosság mindig ma­gáénak tekintette. Az átadással egyidejűleg az áruellátással és az üzlethálózat általános vezetésével a földmű­vesszövetkezet dolgozóinak és választott vezetőségének egy­aránt nagyobb lett a felelőssé­ge és a feladata is. Az állami kereskedelemtől a földművesszövetkezet hálóza­tába átkerült dolgozók és a választott vezetőség bekapcso­lásával egy olyan termelési ta­nácskozást tartottunk, mely nagyobb aktivitásra, szorga­lomra és odaadó munkára ser­kenti az összes dolgozókat, a vagyonvédelem, az áruellátás és a saját erő növelésével kap­csolatban. Ugyancsak ismer­tettük az új dolgozók előtt, hogy a földművesszövetkezet dolgozói folyamatosan részt vesznek a versenymozgalom­ban, egyben az egymás közötti párosversenyben. A megnövekedett feladatok megoldásához a választott ve­zetőség teljes egészében bekap­csolódott a téli oktatásba és az ott elsajátítottakat a gyakor­latban fogják hasznosítani. A földművesszövetkezet ve­zetősége nemcsak megköveteli a dolgozóktól, hogy eleget te­gyenek a rájuk háruló felada­toknak, hanem ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy a dolgozók megkapják azon szo­ciális juttatásokat, melyeket különböző munkavédelmi sza­bályok és egyéb rendelkezések számukra előírnak. A dolgozók részére előírt szociális juttatások biztosítása érdekében felsőbb szerveink november első felében vizsgá­latot végeztek, ahol kisebb- nagyobb hiányosságok mellett biztosítottnak állapították meg a munkavédelmi szempontok betartását. A még meglevő hiányosságok j kiküszöbölése érdekében a, földművesszövetkezet vezetősé­ge a szakszervezet vezetésével még szorosabban együtt dolgo­zik. Rendszeresen tájékoztatja a dolgozókat elért eredménye­ikről. és minden segítséget megad a feladatok végrehajtá­sához. Ügy dolgozunk, hogy a községek lakosai megelégedje­nek ne csak a kereskedelmi és vendéglátóipari munkánkkal, hanem ténylegesen maguké­nak érezzék a földroűvesszö- vetkezetet. Lássák munkánk­ban azt az igyekezetei, amit ki­fejtünk a jobb élet megterem­téséért. Szalay István Lőrinci. K Mit uyújt a falunak a takarékszövetkezet Ki kaphat kölcsönt? Kölcsönt csak annak folyósít a takarékszövetkezet, aki belé­pett tagjai sorába. Általában előnyben részesítik a rendsze­resen és újabb betéteket elhe­lyező tagokat. Kölcsönt többféle célra kér­hetünk. Beruházási célokra (tataro­zás. kisebb építkezés, kútfúrás, vízvezeték, villany bevezetése, stb.). Termelési célokra (háztáji állatvásárlás, takarmányvásár­lás, felszerelések, stb.). Fogyasztási célokra (bútor- vásárlás, kultúrcikkek, ruhá­zat. stb. vásárlása, házasságkö­tés, születés, elemi csapásból származó kár, hosszú betegség, halálozás, stb.). A kölcsön összege beruházá­si és termelési célokra nyújtott kölcsönöknél legfeljebb 5000 forint, fogyasztási kölcsönök­nél legfeljebb 3000 forint. A kölcsön v i ss*a t'i vetése Rendkívül előnyös a kölcsö­nök visszafizetése: előre meg­határozott összegekben — te­hát részletekben — általában egy, ritkábban legfeljebb két év alatt kell törleszteni. Fo­gyasztási célokra általában 6 hónapra, kivételesen, indokolt esetben egy évre adják a köl­csönt. A kölcsönöket fedezet ellenében folyósítják. A fede­zet vagy házingatlan és belte­lek. vagy kezességvállalás, vagy állat (ebben az esetben a járlatlevelet záradékolják), vagy illetmény, munkabér le­kötése, A kölcsön összege után ka­matot és kezelési költséget szá­mítanak. Az évi kamat 8—10 százalék, ezenfelül már a fo­lyósításkor levonják egyszer s mindenkorra a kezelési költ­séget, vagyis a kölcsön legfel­jebb öt százalékát. A kamat és a költség együttesen nem lehet több a kölcsön évi 18 százalé­kánál. A falusi takarékszövetkezet szervezete A takarékszövetkezet leg­fontosabb szerve a közgyűlés, amelyen valamennyi tagnak egy szavazati joga van. Min­den alapvető, lényeges kérdés­ben a közgyűlés dönt. Azt azonban senki sem kívánhatja, hogy a takarékszövetkezet tag­ságát gyakran összehívják, minden egyes kölcsön folyósí­tása előtt kikérjék a vélemé­nyüket. Éppen ezért az ügyek intézésére a tagok 6—15 sze­mélyből álló igazgatóságot vá­lasztanak azokból, akik erre a tisztségre a legalkalmasabbak. Az igazgatóság a takarékszö­vetkezet gyakorlati, minden­napi munkáját irányítja, fel­adata gondoskodni a működési szabályzat megtartásáról, az alkalmazottak felvételéről, a kölcsönök engedélyezéséről és folyósításáról. A takarékszövetkezet gazdál­kodását a tagság nevében leg­alább háromtagú felügyelő bi­zottság ellenőrzi. (Folytatjuk.) Az első kitüntetés i A Vendéglátó­ipari Orszá­gos Szövetke­zeti Központ egri borpalac­kozó üzemében dolgozik Zsebe pálmán cso­portvezető. 1958 óta, amióta ezt az üzemet meg­nyitották, itt dolgozik és munkájával mindig arra tö­rekedett, hogy a terveket tel­jesítse. Mindig igyekszik dol­gozó társainak segíteni és szak­tudásával elő­segíteni a pa­lackozóüzem a munkáját. Morvái Károly telepvezető termelési értekezleten adta át a ..Kiváló dolgozó” ki­tüntetést és a vele járó pénzjutalmad Zsebe Kálmán csoportvezetőnek. Takarékossági nap Csányban A megyénkben folyó „taka­rékossági napok” keretében szerdán este Csányban nagysi­kerű takarékossági napot tar­tottak. A községi Művelődési Otthonban tartott ünnepségre már jóval a kezdés előtt igen nagyszámú közönség érkezett. Kárpáti Ferenc MSZMP köz­ségi titkár elvtárs megnyitó szavaiban ismertette a me­gyénkben folyó takarékossági mozgalom eredményeit. A meg­nyitó után Joó Imre, a MEZÖ- SZÖV Vállalat igazgatója mél­tatta a takarékos gazdálkodás megvalósításának lehetőségeit. Elmondotta, hogy az OTP és a MÉSZÖV rendezésében meg­tartott takarékossági ankétok mit jelentenek a takarékosság minél szélesebb körben való elterjesztésében. Ezek után rátért az országos és megyei számok ismertetésé­re. majd a község takarékossá­gáról szólt. Csányban ma már mind több ember ismeri fel a pénzgazdálkodás ezen formá­jának jelentőségét. A község­ben működő takarékszövetke­zet miként segíti a dolgozó pa­rasztok jobb életének megvaló­sítását. Kölcsönöket folyósít, hogy a tagok kisebb-nagyobb kiadásaikat rendezni tudják. Ehhez viszont az szükséges, hogy a megtakarított pénzt be­tétekbe helyezzék. Az ismertető után kultúrmű­sor következett, amelyben az ecsédi földművesszövetkezet kultúrcsoportja szórakoztatta a je’enlevőket. A műsor kere­tén belül megrendezték a „kér­dezz — felelek” játékot, amely­ben a fiatalok versenyeztek a kitűzött díjakért. Nagy derült­séget keltett a nézőkben az ügyességi verseny is. Ebben a számban különböző feladato­kat kellett sikeresen végrehaj­tani a versenyzőknek. Áz ankéton mintegy 230 dol­gozó ismerkedett meg a taka­rékosság feladataival és szóra­kozott a bemutatott műsoron. Reméljük, hogy a sikeres ren­dezés után a takarékosságban is szép eredményeket érnek el a községben. (-SZ-) Segítenek a f iatalok Amint már azt az újságból | olvashattuk, Erdőtelken cuk­rászdát építenek. Ez a cuk­rászda építése a községben már évekkel ezelőtt felvető­dött. A földművesszövetkezeti közgyűlés napirendjén állan­dóan szerepelt és a tagok kér­ték. hogy valósítsák meg az építést. A földművesszövetkezet a tagok kérését jogosnak tartot­ta ugyan, de mindig akadtak előbbrevaló feladatok, amelyet sürgősen meg kellett oldani. Ez évben pl. a vegyesboltok szakosítását, illetve egy ön-ki­szolgáló élelmiszer-háztartási bolt létesítését végezték el. Beruházási keret sem volt, hogy a kérésüket teljesíthették volna. A MÉSZÖV azonban mérlegelte kérésüket és úgy határozott, hogy a cukrászda létesítéséhez a megfelelő be­ruházási keretet biztosítja. Egy feltételt azonban biztosí­tani kellett, mégpedig a beru­házáshoz való 20 százalékos hozzájárulást. Amióta ez a kezdeményezés megtörtént, a községben mű­ködű KISZ-szervezet felaján­lotta, hogy minden tagja részt I vesz társadalmi munkában a cukrászda építésén. A KISZ- fiatalokat ‘ mozgósították és már ez idáig elvégezték azokat az átalakítási munkálatokat, amelyben segítséget adhattak az építkezéshez. Naponta je­lentkeznek a KISZ-szervezet fiataljai, hogy a brigádokba történő beosztás alapján vala­milyen munkával bízzák meg őket. Vállalták, hogy a cuk­rászda átalakításánál a köz­falak lebontásán, az építő­anyag elszállításán kívül min­den olyan munkát elvégeznek, amelyet szakirányítás mellett a fiatalok el tudnak végezni. A fiatalok eddig több mint 60 óra társadalmi munkát végez­tek a bontásnál és anyagszállí­tásnál. Egy idő óta azonban nem tudnak dolgozni, mert a szi- halmi ktsz a cukrászda építé­sének tervrajzát még nem ké­szítette el. Jó lenne, ha a terv­rajz minél előbb elkészülne, hogy a cukrászda építésén kí­vül a fiatalok is minél többet tudnának segíteni a létesít­őién' megvalósításában. Juhász Károly, Heves. Négyezer földművesszövetkezeti tag tanácskozott a füzesabonyi járásban A földművesszövetkezetek életében jelentős helyet foglal el a tagság rendszeres tájékoz­tatása, a tagság és a vezetőség kapcsolatának szélesítése, a termelőszövetkezetek segítése és a velük való állandó jó kap­csolat fenntartása. E fenti cél érdekében tar­tottunk az elmúlt hónapban tagértekezleteket és tagtanács­kozásokat. A füzesabonyi já­rás tizenhét községében na­gyon helyeselték ezeket a tá­jékoztató gyűléseket. Bizonyít­ja, hogy a megtartott tizenkét tagértekezleten és 86 tagta­nácskozáson 4196 földműves­szövetkezeti tag jelent meg és 295 tag hozzászólásaiban ki is nyilvánította véleményét. A gyűléseket csaknem min­denütt az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság tagjai tartot­ták meg, s előtte vezetőségi ülésen megvitatták. A tagérte­kezleteken és tagtanácskozáso­kon elsősorban a tsz-ek meg­szilárdításával, az őszi mező- gazdasági munkák mielőbbi elvégzésével, a tsz-ek áruval való ellátásával, a szerződés- kötésekkel foglalkoztak és igen fontos kérdésként beszélték meg a felvásárlási feladato­kat. Különösen a baromfi-, tojás- felvásárlás szükségességét hangoztatták. Nem egy helyen konkrét határozatokat hoztak a termelők lelátogatására, el­sősorban azokat, akik szerző­désben kötelezettséget vállal­tak. Üjlőrincfalván. a Május 1 Tsz-ben tartott gyűlésen Csör­gő Zoltán javasolta, hogy a földművesszövetkezeti tagok és a vezetőség ségítsen a fel­vásárlónak, látogassák le a termelőket, hogy minél több tojást és baromfit vigyenek be a felvásárló helyre. Ezt negyvenöt földműves­szövetkezeti tag határozatként vállalta magára. A poroszlói Rákóczi Tsz-ben is különösen a baromfi- és tojásfelvásár­lással foglalkoztak. Javasolták, hogy szólítsák fel azokat a termelőket, akik leszerződtek és még nem teljesítették válla­lásukat és amennyiben elhul­lott a baromfijuk, szabadon vá­sárolják meg a termelők. A poroszlói Haladás Tsz-ben 62 földművesszövetkezeti tag vállata, hogy a felvásárlás ér­dekében segítenek úgy, hogy elsősorban ők a tojás- és ba­romfiféleségüket a felvásárlón keresztül értékesítik, és ugyan­akkor elbeszélgetnek azokkal a termelőkkel, akik leszerződ­tek, de még nem teljesítették a feladatukat. Komvolton Bíró Andrásné a baromfi szerződéskötés fontos­ságával foglalkozott és kérte a vezetőséget, hogy ezzel a jö­vőben komolyabban foglalkoz­zanak, mert ebben a község­ben is megvan a íehetősége. Besenyőtelken pl. a Szabad Föld Tsz-ben, ahol a beszá­molót Bölkény Gábor tsz-el- nök tartotta, ugyancsak a fel­vásárlás fontosságát hangsú­lyozták. Külön kitért a beszá­moló arra, hogy a tsz-tagok jövőre a háztáji gazdaságban nagyobb mennyiségű baromfit neveljenek. Ugyanakkor a ta­gok kérték, hogy a földműves­szövetkezet idejében gondos­kodjék a naposcsibe biztosítá­sáról. A tagtanácskozásokon álta­lában nagyon helyeselték az új kereskedelmi formák beve­zetését, a korszerűsítéseket. Sőt egyes helyeken, mint pl. Kompolton, Mezoszemerén, valósággal követelték, hogy náluk is legyenek ilyen egy­ségek. Nagyúton pl. a gyűlé­seken az italbolt bővítését kér­ték. Amikor a megbeszélések alapján megtudták, hogy új beruházásra nincs lehetőség, társadalmi hiúnkéban vállal­ták, hogy még ebben az évben megvalósítják az italbolt bőví­tését, amelyhez a hét folya­mán hozzá is fogtak. A gyűlések színvonala min­denütt jó volt és az eredmény sem maradt el. A földműves- szövetkezeti tagok igen bátran elmondották véleményüket, és nem egy helyen bírálták a ve­zetőséget és a dolgozókat az észlelt hiányosságok miatt. Így volt ez Besenyőtelken is, ahol felvetették, hogy az 1. sz. boltvezető lassú a kiszolgá­lásban. Tófaluban elmondot­ták, hogy az ősz folyamán a Hatvani Konzervgyár által fel­vásárolt birsalmát 3 forint he­lyett 2,50 forinttal fizette ki a felvásárló. Poroszlón a cuk­rász munkáját bírálták, hogy a torta minősége nem mindig megfelelő, vagy a rendelt árut nem készíti el és erre azt a ki­fogást adta, hogy nem ér rá, sok az adminisztrációs mun­kája. Ugyanitt a tsz-tagok kifogá­solták, hogy a vasbolt sokáig zárva volt és így több áruért Egerbe kellett utazni és ez munkakiesést is jelentett. Füzesabonyban főleg az egyes áruhiányokkal foglal­koztak. Feldebrőn azt kérte a tagság, hogy több ellenőrzést végezzen a vezetőség. Általában a tagtanácskozá­sokat nagyon helyeselték, amit bizonyít az is, hogy a nagy munkaidő ellenére szívesen mentek a gyűlésekre. Mező- tárkányban külön kérték, hogy több esetben alkalmazza a földművesszövetkezet ezt a módszert, mert így közvetle­nebbül tudnak a tagsággal ta­nácskozni és bátrabban el­mondják véleményüket. Bukucs Józsefné, Füzesabony. Játékvásár Sarudon A földművesszövetkezet áru­háza minden idényben felké­szül a várható forgalomra. Az ünnepek előtt most elhatároz­ták, hogy a földművesszövet­kezet régi italbolt-helyiségé­ben — amely ma kihasználat­lanul áll — játék- és ajándék- vásárt rendeznek. Demkó And­rás, az áruház vezetője, birto­kába vette a helyiséget és íz­lésesen berendezve, még az el­múlt héten megrendezte az ajándékvásárt. Már az első napokban igen sok látogatója volt a kiállítás és vásárnak, mutatja ezt az el­ső napi 2000 forintos forga­lom. A szép játékok mellett különböző ajándéktárgyak is megtalálhatók. A könyvárusí­tás sem maradt ki, hiszen az a tapasztalat, hogy a község­ben egy-egy ilyen alkalomkor sok könyvet vásárolnak a falu dolgozói. A könyvnek ünne­peken kívül is nagy keletje van és az áruházvezető min­dig nagy forgalmat bonyolít le. Ezzel a játékvásárral részben mentesítette az áruházat a forgalomtól, de hozzájárult ahhoz is, hogy az ünnepek előtt mind a fiatalok, mind a szülők kiválaszthassák a leg­szebb játékokat, amelyeket ajándékozni kívánnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom