Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
Itt van Kongói VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XI. évfolyam, 290. szám Ara 50 fillér I960, december 9., péntek 0 nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével megnyílik a lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére A% országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló tárgyalását. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Losonczi Pál beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szemben ma már a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas szántóterület hetvenhét százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Dolgozó népünk ma jobban él, mint a felszabadulás előtt. Több élelmiszert fogyasztunk, de még többet akarunk adni, főleg húsfélékből, tejtermékből, tojásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a fokozódó igényeket is kielégítsük. Jó az éghajlat, s a termőtalaj, parasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével tehát megnyílik a lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére. — Majd így folytatta: — Immár saját tapasztalataink alapján mondhatjuk: ahhoz. hogy a mezőgazdasági termelést — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük, ahhoz tovább kell erősíteni és szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát. A kormány tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztésével lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel az életszínvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglevő termelő- szövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetkezetek eredményét a még egyénileg dolgozó parasztok is látják. Az újat, a jövőt illetően elsősorban az a gondolat foglalkoztatja őket, hogyan alakul majd életük a termelőszövetkezetben, milyen megélhetést biztosíthatnak családjuknak. Ügy gondolom, ezeket a parasztembereket kötelességünk felkeresni a télen, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket illetően. A földművelésügyi miniszter ezután az idei gazdasági év eredményeiről beszélt. — A mezőgazdaság átszervezésében ez év elején újabb nagy lépést tettünk előre. Ezzel döntően túlsúlyra jutott mezőgazdaságunkban a szocialista szektor. Az idei eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére számítsunk. Ismeretes, hogy nem kevesen voltak olyanok, akik a termelés nagyarányú visszaesésére számítottak. Tévedtek. Az idei év döntő volt a szocialista viszonyok megerősödése szempontjából és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az időjárás ebben az évben nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, majd télvégi — hónélküli — erős fagyok, a nyári aszály, most ősszel pedig a szokásosnál kétszerte több csapadék a legjobb gazdaságokat is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdeti nehézségek ellenére mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a tervezettől — a tavalyi szint körül mozog. Ezután részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés és felvásárlás idei alakulását. A terméseredményekről — A búza termésátlaga a avalyi 9,8 mázsával szemben z idén 9,7 mázsa. Az állami ;azdaságok a tavalyi 13,5 másás átlaggal szemben az idén 4 mázsát termeltek, az egyé- ti parasztok termésátlaga vi- zont — amely tavaly 1,2 másával maradt az országc« átlag alatt — az idén 2,3 múzsával kevesebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett és — az egyes vidékeken mutatkozó aszály ellenére — az össztermés megközelíti a tavalyi szintet. Burgonyaellátásunkban a tavalyi gyenge termés miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetés- területen mintegy 50 000 vagonnal több termést takarítottunk be, mint tavaly, s ez lehetővé teszi a zavartalan ellátást. Cukorrépa-termésünk kedvezően alakult. Nagyobb volt a vetésterület, így mintegy 40 ezer vagonnal több termés várható, mint tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyihoz. A zöldségtermelő terület hetven százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez tokozott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak kellően felkészülve, ezért a piacon néhányszor zavarok mutatkoztak a zöldségellátásban. Nem egy esetben kifogásolható volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a felvásárlók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. — Gyümölcstermelésünk az idén gyengébb a tavalyinál. A legfontosabb gyümölcstermő vidékeken kedvezőtlen volt az időjárás a virágzás idején. Nem kedvezett az időjárás a szőlőtermelésnek sem. A rendkívül esős ősz nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat. Ez gátolta a szövetkezeti parasztok munkáját is, s így — bár a társadalom minden rétege segítségükre sietett — elhúzódott az őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vetése is. Őszi árpából és őszi takarmánykeverékből többet vetettünk, mint tavaly, őszi kenyérgabona vetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a terveIgaz, hogy az ember még csak VI. osztályos, azért érdekelheti, sőt, nagyon is érdekli. hol lehet az a Kongó, amelyről annyit, de annyit beszél ma a rádió. És Fain Mária nevelő szívesen magyaráz. Előkerül a hatalmas földgömb, és az érdeklődő gyerekek előtt kibontakozik az a terület, ahol most olyan komoly a helyzet. Tóth Vilmos, Mátrai Benedek és Kvacsány István nézegetik a glóbuszt és közben vajon mire gondolnak? Mit hallottak már eddig erről a földrészről? S amikor mi már messze járunk, az esti kivilágításban pompázó ecsédi iskola termeiben vetik a nevelők a magot, amely megtermi majd a gondolkodó, értelmes embereket. (Foto: Kiss) zettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel .300 000 katasztrális .holdon nagyhozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk. Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad, azzal pótoljuk az elmaradt őszi; vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb területen vessenek napraforgómagot, amelynek árát kormányzatunk jelentősen felemelte, így a termelők megtalálják számításukat. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavaszi szántásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tapasztalatok alapján azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy szántóföldjeik egészén végezzenek mélyszántást. Eddig 1820 000 katasztrális holdon fejezték be ezt a munkát. Most, amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden traktor és fogat is — mélyszántson a jövő évi jobb termés érdekében. A földművelésügyi miniszter ezután az állattenyésztés helyzetét ismertette. Ezt érdemes összehasonlítani az 1958. októberében készült adatokkal, amikor még nem kezdtük el a mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. Szarvasmarha-állományunk 1958. októberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márciustól 70 000 darabbal nőtt a termelőszövetkezeti tagok közös, illetve háztáji gazdaságában levő szarvasmarha-állomány. Sertésállományunk két év alatt 2,6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le, s ennek ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Így ez év márciusában kevesebb kocánk volt mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi állományát is túlhaladtuk. Jóval több a malac is, de ennek kedvező hatása csak a iövő év második felében érezhető a felvásárlásban. Sertésállományunk 54 százaléka, a kocákban pedig 65 százaléka a termelőszövetkezetek közös, illetve a tagok háztáji gazdaságában van, s ez lehetőséget ad az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús-fogyasztás más országokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagyüzemi baromfitenyésztés . megteremtését, illetve fejlesztését. Ennek egyik feltétele a keltető kapacitás növelése, valamint a meglevő kisparaszti istállók kihasználása nagyüzemi baromfitenyésztésre. Ezenkívül korszerű baromfi, telepeket is létésítünk. Több gyári takarmánykeverékről) úgynevezett barömfitápról kell gondoskodnunk. Éneikül ugyanis gazdaságtalan a nagyüzemi baromfitenyésztés. A felvásárlásról Felvásárlásunk a tavalyi körül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, burgonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából kilenc százalékkal, tejből négyegész öttized százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november végéig. Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink — bár zömük még alig egy— két éves — már megfelelő részt adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területének tizenhárom százalékát képezik —kenyérgabonából a készletek mintegy harminc százalékát adták — sertéshúsból ugyancsak harminc, vágómarhából húsz, tejből pedig huszonhét százaléknyi részesedéssel járulnak hozzá az ország ellátásához. Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentősebbek volnának. — Amikor a felvásárlási problémáinkról beszélünk, természetesen, nem arról van szó. hogy k'izellátásunk romlott volna az előző évekhez képest. Az elmúlt négy évben a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. • A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki, amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosit a parasztságnak, másrészt a fogyasztók számára is elfogadható. A lakosság fogyasztása megnövekedett. Ma már nincs olyan gondja parasztságunknak, hogy megtermelt áruját nem tudja eladni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlási árakkal parasztságunk elégedett volt. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lényegében változatlanok maradtak. A gépesítéssel viszont csökkent az élőmunka ráfordítás és csökkent a termelésre fordított kiadás. Milliárdokkal kevesebb a parasztság állammal szembeni teherviselése, ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti parasztság betegellátásának megoldása és az öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztságot. emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a parasztság által termelt árut várja az ország lakossága. Ahogyan a parasztság elvárja az ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, megszabott áron, ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indokolt tehát, hogy a parasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. (Folytatása a 2. oldalcm' Az állatállomány alakulása
