Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

1960. december 30., péntek NEPÜJSÄG s Fórum: A normo az ott dolgozók prémium lehe­tősége, mert a többlet termelés értékének jelentős részét meg­kapják a munkások. Hasonlóan járnak el a gyön­gyösi XII-es aknában is. Új anyagnormákat dolgoztak ki, rendezték az F—4-es, elővájá- son dolgozó fejtőrakodógépe- ken dolgozók normáját is és új szakmánybéreket állapítanak meg. Mindez nem fogja meg­károsítani a bányászokat, mert keresetük nem változik. Csak a régebbi pénzért most már lel­kiismeretesebb, több munkát követelnek töltik. Egyre több üzemben látnak munkához. A műszakilag nem eléggé körvonalazott, meg nem alapozott normákat felülvizs­gálják. Keresik, kutatják a le­hetőségeket, hogyan növelhet­nék még jobban a termelé­kenységet. S ahol lazaságokat tapasztalnak a normáknál, ahol azok nem megfelelőek — ott határozottan és egyértel­műen teremtsenék rendet. Meggondoltan és csak indo­kolt esetekben változtatnak a normákon. A vezetők megbe­szélik a dolgozókkal a problé­mákat, mielőbb cselekednének. Meghallgatják tanácsaikat, tá­maszkodnak tapasztalataikra. A gyakorlat azt bizonyítja: ha munkás és vezető közösen összefog, ha a kommunisták és pártonkívüliek együtt keresik, kutatják a nagyszerű és hatal­mas erőtartalékokat, a lehető­ségeket, azt, hogy miként nö­velhetnék leginkább a terme­lékenységet — akkor nem for­dulhat elő semmi túlkapás, semmi hiba egy-egy üzemben. Ha közösen keresik az utat és a módot, hogyan rendezzék az avult és korszerűtlen normá­kat, akkor reális eredményeket szülnek a cselekedetek. S ak­kor sem az egyén, sem a kö­zösség nem károsodik. Pataky Dezső Enyhébb lesz az influenza az idén Az Egészségügyi Világszer­vezet influenzás megbetegedé­sekkel foglalkozó londoni inté­zete jelentést közölt, amelyből kitűnik, hogy ez év telén nem kell tartanunk nagyobb szabá­sú influenza-járványtól. Dr. C. H. Andrewes, az inté­zet igazgatója, optimizmusát arra a tényre alapozza, hogy az elmúlt hat hónapban nem volt semmiféle nagyobbszabású jár­vány sem a déli, sem az északi féltekén. Az 1957. évi járvány tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy az influenza elleni oltások 60—70 százalékos védelmet nyújtanak. Ezek az oltások főként azok­nak ajánlatosak, akik számára különösen veszélyes lehet a fertőzés, például öregek, szív-, tüdő- és cukorbajosok, vagy terhes asszonyok számára.- AZ EDDIGIEKHEZ hason­lóan, az elkövetkező években is jelentős összegeket fordíta­nak Verpelét község rendezé­sére. A jövő évi terv 60 000 fo­rintot irányoz elő ilyen cé­lokra. Fiatalok a szövetkezetben Gyöngyösön a Dimitrov Termelőszövetkezetben — mint már ezt megírtuk — idejében végeztek el az idén minden munkát. A szövetkezeti tagok, minden hónap harmadik nap­ján a ledolgozott munkaegységekre 30 forint előleget kap­nak. Szeretnek is dolgozni itt a fiatalok. Vidáman végzik a munkát, de gyorsan, és ügyesen is. Képünkön Maticsek Erzsé­bet leánybrigádja: Nagy Marika, Baranyi Marika, Kelemen Editke és a többiek káposztát tisztítanak, ők mondták, hogy jobban szeretnek a szövetkezetben dolgozni, mint az üzem­ben, mert szakma nélkül itt többet keresnek. Az elmúlt hó­napban is a brigád átlagosan 1200 forintot keresett. (Foto: Kiss Béla) Nem új — de hasznos A Petőfi-altárónál igen hasz­nos megoldást találtak arra, hogy az üzem kommunista ve­zetői minél hathatósabban se­gíthessék a pártszervezetek munkáját. Ezt úgy sikerült elérni, hogy minden műszak pártszervezetéhez beosztottak néhányat az üzem vezetői kö­zül. Az igazgató, a főmérnök és a többi vezető így nem kü- lön-külön pártszervezetbe ke­rült és minden taggyűlésen számot tudnak adni a bánya eredményeiről és hibáiról. ★ Valóságos mozgalommá vált, s ennek a kommunisták vol­tak az úttörői, hogy az egri Finomszerelvénygyárban azo­kat a hibás munkadarabokat annak adják vissza megjaví­tásra, aki a hibát elkpvette. Ugyan ez áll a meósokra is, akik szintén maguk hozzák rendbe azokat az alkatrésze­ket, amelyeket hibásan vettek As építészek ifi felelősek a sok válásért Richard Joseph Neutra, svájci származású épí­tészmérnök kije­lentette, hogy az építészek is felelő­sek a rengeteg vá­lásért, mert „olyan házakat tervez­nek, amelyekben a házaspárok nem érzik jól magu- í kát.’’ Neutra, aki részt vett az uj brazíliai főváros házainak tervezé­sében, elmondot­ta, hogy például ebben az új vá­rosban az építke­zések folyamán teljesen eltávolí­tották a talaj leg­felső, jól kötő ré­tegét, miáltal a vá­ros rendkívül po­ros és a háziasszo­nyok csak nehezen tudják tisztán tar­tani otthonaikat. „Az ilyesmi arra vezet, hogy a házi­asszonyok állan­dóan fáradtak, rosszkedvűek és a házasságok csődbe jutnak” — mon­dotta Neutra. át. Azóta mindenki vigyáz ar­ra, hogy hibátlan munkadara­bok kerüljenek ki keze alól. A minőségi vizsgálat is alapo­sabb, mert ha a meósok selej­tes alkatrészt vesznek át, ne­kik kell azt rendbehozni. Mi lenne, ha ezt a módszert az élet más területén is alkal­maznánk? ★ Legtöbb pártszervezetnél naplót vezetnek a pártcsopor­tok vezetői. Ebbe jegyzik be naponként, hogy milyen poli­tikai, gazdasági munkát végez­tek, milyen problémák akad­tak üzemük házatáján. Ez a módszer igen jól beválik, — ha lelkiismeretesen vezetik a naplót. A Petőfi-altárói párt- szervezenél azonban más mó­don kísérik figyelemmel a pártcsoportok tevékenységét. Eddig a kéthetenként tartott értekezleten . számoltak be a pártcsoport vezetők munkájuk eredményéről, hibáiról, mun­kahelyük problémáiról. A leg­utóbbi időben, hogy még vi­lágosabb legyen a pártcsopor­tok tevékenysége, írásban ad­ják be észrevételüket a párt­csoportok vezetői. Így biztosí­tották, hogy egyetlen ügy, egyetlen probléma sem merül feledésbe és a pártmegbízatá­sok végrehajtását is tisztán látják a jelentések alapján. ★ A füzesabonyi járás RISZ- szervezeteiben több mint 100 KISZ korosztálybeli kommunis­ta fiatal dolgozik. A pártszerve­zetek ezenkívül megbízottakat küldenek a fiatalok szerveze­tébe, akik az ifjú kommunis­tákkal együtt végzik a fiatalok nevelését. Az ifjúság körében végzett felvilágosító munkában nagy segítséget ad az az ötven fia­tal is, akiket az utóbbi időben vettek fel a párt tagjai sorá­ba. A pártszervezetek KISZ-t segítő munkája igen eredmé­nyesnek mutatkozik a járás­ban, s továbbra is célja a pártszervezeteknek, hogy ki­tartó, türelmes felvilágosító munkával, a KISZ-szervezétek önzetlen segítségével még eredményesebbé tegyék az if­júsági szerveztek munkáját. A gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalat párt- szervezetei időnként megtár­gyalják a legsürgősebb gazda­sági, termelési ügyeit a gyár­nak. A munkaidő kihasználá­sától kezdve, a létszámgazdál­kodásig, valamint a bérkérdé­sekig igen sok probléma ke­rül így megvitatásra. Most az alkalmazotti létszámot vizs­gálják felül, hogy egyes osz­tályokon tisztázzák, kinek ml a munkaköre, így nagyobb fe­lelősséggel végzik majd mun­kájukat a műszaki és admi­nisztratív dolgozók. Ettől vár­ják a fegyelem megjavulását, a munkaintenzitás növelését, s ami mindennél fontosabb: a műsíaki és adminisztratív fel­adatok a mostaninál lelkiis­meretesebb és jobb elvégzését. K. E. lenni! Ne nézz rám úgy a fal­ról, Pista. Nem szédült pillanat ez, nem testi vágy szülte bűn, ez a mi átkunk, vágyunk — asszonyoké! A kertben rózsa udvaroltat magának a napfénnyel. Kék nefelejcs és árvácska szerénykedik a hortenziák tö­vében. A göcsörtös, zöldlombú cseresznyefa mosolygó sze­mekkel enyeleg a széllel, s két vadgerle turbékol. Csókolóz- nak. Virágot, szerelmet, életet ér­lel ez a május. Reggel hét órára került haza a főmérnök. Az éjjel két he­lyen is betört a futóhomok (Szántó valahol Pesten csa­vargóit, két nap szabadságot engedélyezett neki), így aztán őt hívták le a bányába. Bántotta, rettenetesen a föld alatt maradt ötvagonnyi szén, már maga előtt látta a tröszt főmérnökének arcát, hallani vélte az udvarias korholást: '—- Kérem, ez így nem mehet tovább. Nem tudok már kifo­gást írni a minisztériumba. Önnek tudnia kell, mily óriási felelősség terhel engem. Ké­rem, a jövőben, stb. stb.... Elmosolyodott, mert eszébe jutott: „mindig azt a lovat ütik, amelyik a legjobban húz”, s ebben van valami igaz­ság. Hä jól termel, senki sem néz feléje, kivéve azt a két— három pártfunkcionáriust, akiknek mindegy, éjjel vagy nappal, eljönnek, érdeklődnek, bátorítják, biztatják, segítik. Bezzeg, ha egy „dekád” nem jól sikerül, telefon, telefon «tán, egyik újságíró a másikat éri, s a rádiókocsi is éppen* 1 ilyenkor leli meg az utat a bá-' nyához. Óvatosan kikulcsolta az elő-i szobaajtót. Azonnal megtelt felesége illatával, kesernyés mandulaíz, lehetetlen nevű kölni, de szereti, mert az asz- szony is szereti. S az illat hat rá, beszívódik pórusaiba, vére meglódul — még tizenöt év után is. A hálóból semmi nesz sem' hallatszott. Lassan nyomta le a kilincset. Belépett. A szobá­ban félhomály volt, a redőny leeresztve, csupán a hasadé- kokon özönlött be a napsugár, széles, pásztaszerű, legyező alakban. Az ágyhoz lépett. Felesége még aludt, a hollófekete haj lágyan omlott a fehér párnára, félkarja a paplanon, alabást- romnak tetszett, csupán azok a fekete szempillák, azok reb­bentek néha-néha. Vajon miről álmodik? Az asszony nem álmodott semmiről, ébren volt, színlelte az alvást, nem volt ereje az ébredéshez. Félig csukott szempillái alól figyelte a fér­jét, mint ahogy teszi állandóan — azóta. Meg fog-e ma csó­kolni, mint szokása szerint, ha alva talál? Egészen lehúnyta szempil­láit, s várta a kissé dohány- szagú csókot, amire aztán fel­ébred. Igen, ma is megcsókol­ta. A haját simogatta, s ő csak néz-néz rá, abba a hűséges, barna szempárba, s nem akar semmit tudni a világról, ó sem­mit — semmit. (Folytatjuk) I ÜJ ÜT AZ ÜJ SZÁLLODÁHOZ % Az 1960-as esztendő már a r végét várja. De az idő kedvező, 'a munka meg sok, ezért még tmindig javában folynak az út- 'építések, útjavítások. Üj utat f létesítenek a Klapka György és 7a Nagy József utcák között, a ÍTEFU jelenlegi telephelyének Tmegfelelő magasságban. Ennek fáz útnak a* adja meg a jelen­I tőségét, hogy az út két oldalán fjelentős üdülőhelyi és idegen- fforgalmi létesítmények nyer­snek majd elhelyezést: a 250 fszemélyes idegenforgalmi szál­loda és egy több mint száz sze­rmélyes üdülő. Útépítés folyik |az új. Gólya utcai lakótömb f mellett és a7l Egészségház ut- |cából kiinduíóan is. A Balas- Isa Bálint utcát is újraburkol- Iják. A Day ka Gábor utcánál: fa Knézich Károly utcába való ^torkolatánál levő igen rossz ^útszakaszt is átépítik hamaro- fsan. A Vécsey-völgy utcában faszfaltjárdát építenek. Amikor !pedig itt végeztek a munkával, fáz Almagyar utcából a posta­ihivatal mellett futó, újonnan |épült útszakasz járdáját építik fki aszfaltburkolattal. I Egyre kevesebb tehát a régi frendszertől örökségül hagyott, Telhanyagolt utca, útszakasz. I ANYÁS CSECSEMŐOTTHON I Javában folynak az ép'tkezé- fsek a Petőfi utcánál. Itt 64 Tgyermak elhelyezéséire alkal­Sg.Fi ni más csecsemőotthon létesül Az otthonban nyolc szoptatós anya elhelyezése is lehetséges. A létesítmény teljesen korsze­rű kivitelben kerül az állam gondjaira bízott kicsinyek használatába még az 1961. esz­tendő során. A Baktai úton létesül az új, 100 ágyas elmeo6Ztály. Itt azok a betegek kerülnek elhelyezés­re, akiknek betegsége nem kíván nap-nap után orvosi kezelést. Természetesen az ápoltak itt is állandó szakorvosi felügyelet alatt állnak majd. TSZ-ÜDÜLÖ Végre sikerült Eger városá­nak régi terve és sor kerül egy új üdülő létesítésére. A Heves megyei tsz-parasztok és dolgo­zók önsegélyező csoportja ré­szére igen kedvező helyet biz­tosított a városi tanács: a Park Szálló mögötti be nem épített területet. 1961-ben megkezdő­dik az építkezés. Az üdülő, a legkorszerűbb kiképzésben áll majd a termelőszövetkezeti pa­rasztok és dolgozók rendelke­zésére. Az a terv, hogy az egyes megyék önsegélyező cso­portjaival való kapcsolat ré­vén a férőhelyek egy részét át­engedik más megyék paraszt­jainak is, — ugyanakkor a He­ves megyeiek részére megad­ják a választás lehetőségét, hogy más megyék üdülőiben pihen jede ld magukat. Az új üdülő vendégeinek felfrissülé­sét szolgálja majd az országos hírű egri strandfürdő, a város számos kulturális létesítménye, színház, mozik, s a közeli Bükk könnyen elérhető kirándulóhe­lyed. Az üdülő mellett kerül fel­építésre egy nagy befogadóké­pességű előadóterem, ahol a termelőszövetkezeti vezetők, a legkülönbözőbb aktívák tart­hatják majd értekezleteiket, nem utolsósorban pedig, itt ke­rülhetnek megrendezésre a szükségessé váló különböző tanfolyamok is. A Nagy József és a Klapka György utcákat összekötő út építése során, a munkások csá­kánya csontokba ütközött. A közérdekű bejelentés nyomán a Dobó Múzeum szakembere nyomban kiszállt a helyszínre, és megkezdte a kutatást. Idáig nyolc sírt sikerült feltárni. Ki­derült ugyanis, hogy a Park Szálló mögött egykor temető állott és annak bukkantak ríj őst a nyomára. Idáig még nem si­került bizonyossággal megálla­pítani a sírok eredetét — a te­rület múltjának, ismeretéből azonban két lehetőség, áll fenn: vagy a török derviskolostor körüli török sírok kerültek napfényre, vagy pedig még a török hódoltság előtti időszak­ból származó középkori ma­gyar temetőre bukkantak a ré­gészek. Bármelyik eset áll is fenn, mindenképpen méltó a terület további kutató feltá­rásra. A VAROS GÁZELLÁTÁSA A város határában feltörő gáz jelenleg csak a fürdőig van bevezetve és a Patyolatot, a kertészet virágházait és a fürdő kazánjait fűtik vele. Te­kintve, hogy átlagban több gáz megy még így js a levegőbe ki­használatlanul, mint az egész hónapban felhasznált mennyi­ség —, szükségessé vált újabb nagyfogyasztók után . nézni:' így esett a választás a kórhá­zakra, ahol télen-nyáron je­lentős a fűtőanyagszükséglet. A városi tanács útkarbantartó munkásai máris hozzáláttak a gázcsöveket magukba fogadó árkok ásásához. A gázvezeték a fürdőtől folytatódva, követi a patak folyását, eljut az I. sz. Kórházig és továbbfutva éri el. végpontját, a Széchenyi úti IL sz. Kórházat. Közben tenné-' szelesen mód adódik arra is, hogy a sütőipar központi sütö­déje is hozzájusson ehhez az olcsó és nagy kalóriajú fűtő-’ anyaghoz. A vezetékek meg-, hosszabbításával a városi ta­nács ismét közelebb jut a ma­ga elé fűzött célhoz: az egész városnak gázzal való ellátásá­hoz. Sugár István mák mellett a tervek sem fe­szítettek. Mert reálisnak mond- hatók-e ezek a tervek, mint például a Gyöngyösi Kézmű ­ipari Vállalaté, amelyet 125,2 százalékra teljesítettek, vagy a Miskolci Cementipari Vállalat felnémeti telepének terve, me­lyet a harmadik negyedévben 155,6 százalékra teljesítettek? És sorolhatnánk még egész sor üzem és vállalat tervét. Laza tervezések hibái mutatkoznak a helyiipar vonalán is, például az Egri Vegyesipari Vállalat 115,4 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tervét, a Finommechanikai Vállalat pe­dig 118,2 százalékra. (A Ve­gyesipari Vállalat már éves tervkötelezettségeinek is eleget tett október hónap közepén). A tervteljesítések százalékai azt mutatják, hogy nem eléggé szoros tervekkel dolgoznak a nevezett vállalatok. Erejükből több, értékesebb eredmények­re is telnék. A párt és a kormány határo­zatban (1065-ös minisztertaná­csi rendelet) rögzítette: abban az esetben, ha az üzemnél technikai, technológiai válto­zás történt, vagy új gépet al­kalmaznak, új módszert, újítá­sokat vezetnek be a termelés­be — a normákat is e változá­soknak megfelelően kell újra­igazítani. Ezt a határozatot hajtották végre az Egri Laka- tosárugyárban, s ezek a mun­kálatok folynak most a gyön­gyösi XII-es aknában is ... A gépek korszerűsítésével, a műveletek egyszerűsítésével egy időben hajtottak végre normarendezéseket az Egri Lakatosárugyárban egyes gyártmányok — bőröndsarok- csiszolás, címkenyomatás, él­védő sarok, szerszám, stb. — esetében. Az élvédő sarok szer­szám elkészítése régebben kéz­zel történt, 100 db. szerszám le­gyártásáért 36 fillér munka­bért fizettek ki: a gyártás je­lenleg félautomatikusan törté­nik, szalagról. Ez a művelet gyorsabb, könnyebb, a gyártási idő is rövidebb lett. 100 darab szerszám elkészítéséért most 24 fillér munkabért fizetnek. A címkenyomatásnál 86 fillérről 58 fillérre csökkentették a 100 darab elkészítéséért járó bért. Mindezek a változtatások nem okoztak csonkulást a dolgozók fizetésében, mert gyakorlottsá­guk már olyan, hogy egy mű­szak alatt például kengyelbői 1900 darabot szerelnek össze a munkásnők. (Pesten csak 1600 darab összeszerelését tudták elvégezni!) Bevezették a nor­mát a galvanizáló és edző mű­helyben is. így biztosítva van Az ipar legfontosabb fel­adata ma: termelékenyebben, gazdaságosabban termelni, emelve a gyártmányok műsza­ki színvonalát. E feladatkörön belül sokat emlegetett, sokat vitatott — s a munkásokat leg­jobban érintő — téma nap­jainkban a normák rendezésé­nek megoldása. Sokakban fel­merült már e kérdés: Miért van szükség a normák rendezésére? — Igen sok üzemben a je­lenleg meglevő normák el­avultak, idejétmúltak, ósdiak. Nem fedik a mögöttük levő munkát, Nem fejezik ki azt az időt, amennyi idő alatt a mun­kát — normális körülmények között — el lehet végezni. A régi normák bevezetése óta lényegesen fejlődött üze­meink technikai színvonala, dolgozóink szakmai képzettsé­ge. Mutatja ezt az a körül­mény is, hogy megyénkben — az elmúlt három negyedév so­rán — 50 millió forint értékű gépet állítottunk be ipari ter­melőegységeinkbe. Rekonstru­áltuk, korszerűsítettük, „meg­fiatalítottuk” üzemeinket. Űj technológiákat alkalmazunk. Mindezek a változások fellazí­tották a normákat. A normák „megkotyogósodtak”. A laza norma pedig előbb-utóbb ke­rékkötőjévé válik a termelés előrehaladásának. Gátolja a termelékenység növelését, s a fegyelem lazulásához Vezet. Sőt. ellentéteket szül a munka- padok mellett is. Mert ha egy munkás azt látja, hogy társa könnyen keresi meg fizetését, vagy többet keres, mint ő — aki lelkiismerettel, erőfeszítés­sel dolgozik —, végül is elége­detlen lesz. S ez megbosszulja magát a termelésben. Sok ember, helytelenül, a „munkás zsebe elleni táma- dás”-nak minősíti a normaiga­zításokat. Pedig ezek a változ­tatások éppen a munkások ér­dekeinek szem előtt tartása je­gyében történnek. Érthető, hogy miért ragaszkodnak a munkások a több fizetéshez: megsokasodtak igényeik, s az igények kielégítéséhez — pénz kell. Vásárolni mindenfélét, amire szükségük van: új búto­rokat, televíziót, rádiót, stb. A fizetésekből telik ezekre. De ha ezekből az árukból nem gyár­tunk eleget, ha nem emelke­dik e gyártmányok termelé­kenysége — mert a régi, rossz normák mellett ez nem lehet­séges! — hiába a szép fizetés, mert nem tudjuk ésszerűen el­költeni. Romlik a pénz vásárló- értéke. Több üzemben a laza nor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom