Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-03 / 285. szám
1900 december 3,, szombat NEPO JS A\ Kis kommunista közösségek AZ ÉLET SŰRŰJÉBEN végzik mindennapi munkájukat a kommunista pártcsoportok. Tagjaik legmaradandóbban, legközvetlenebbül adják át napról napra a párt politikáját. elgondolásait. a ve. ük együtt dolgozó embereknek. Munkahelyük kis pártszervezeteként dolgoznak, végzik az emberek nevelését érvényesítik szűkebb hazájukban, a műhelyben, vagy üzemrészben a párt ellenőrzését, részt vállalnak az emberek gondjainak elűzéséből. a különböző termelési és egyéb feladatok megoldásából. Valóságos kis motorként működnek, melynek feladata gyorsabb előreha! adásra ösztönözni az embereket, amelyben ők maguk, a kis kommunista közösségek tagjai az első sorban haladnak. Összefoglalva: ők tes tesítsék meg a párt politikáját szűkebb környezetük számára. Azt, hogy felelősségteljes és szép feladatukat miként tudják teljesíteni, leginkább attól függ, milyen kapcsolatot tudnak kiépíteni a könyezetükben dolgozó emberekkel. Azon múlik, hogy együtt tudnak haladni a gyorsiramú fejlődéssel, nem zárkóznak el az emberektől valamiféle szűk, kis kasztként, s nem vonulnak gyáván a gyors sodrású élet csendes öbleibe, E kis kommunista közösségek nagy része feladatának, hivatásának megfelelő módon dolgozik. Mikor a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt gépüzemében Zilahi János esztergályos művezető pártcsoportjának tevékenységét vizsgáltuk, szintén ez bizonyosodott be. E hattagú kommunista közösség legutóbb a Népszabadság cikkét vitatta meg, hogy egységes véleményt tudjanak kialakítani a munkafegyelemmel, a normákkal kapcsolatban. Jelenleg üzemrészüknél nincs még norma. s most abban segítenek a gazdaságvezetésnek, annak a lehetőségét keresik, hogy reális követelményeket állítsanak náluk is az esztergályosok elé, teljesíthető, az üzem körülményeinek megfelelő norma segítségével tudják növelni munkájuk termelékenységét. S itt elsősorban saját maguk munkájának megjavítására tettek ígéretet a pártcsoport tagjai. Szabó István esztergályos csoportvezető. Angyal András, Szabó Miklós és a pártcsoport többi tagjai most úgy dolgoznak, hogy nyugodt lelkiismerettel állhassanak az emberek e’é, nyugodt lelkiismerettel nyilváníthassanak véleményt az elavult követelményekről, s áll- hassanak ki a párt határozatainak végrehajtásáért. IGEN SOKRA KÉPES néhány kommunista is, ha szervezetten végzi munkáját, ha összehívni őket. mert mind más-más munkaterületen dolgozik és rendkívül elfoglalt emberek. Így viszont, nehezen képzelhető el, hogy eredményes munkát végezhetnének a pártcsoporton belül. Az tehát, hogy csak műszaki vezetőket osztottak be ebbe a pártcsoportba, nem valami szerencsés megoldás. PAPP JÓZSEF MŰVEZETŐ, a pártcsoport bizalmija, maga se tudja, miként számoltatná be őket végzett munkájukról, nem ismerik problémáikat, s ahogy őszintén beismerte, úgy csaphatnák be a felsőbb műszaki problémák vitatásánál, ahogy akarnák. Ezen az állapoton változtatni akar a pártszervezet, felismerték, hogy ilyen módon nem lehet hasznos munkát végezni. A jövő év elejétől tehát újra szervezik a pártcsoportokat, s a műszakiak ahhoz a pártcsoporthoz tartoznak majd, amelyhez szakmailag legközelebb állnak. Ez a felismerés sokat segít majd a másik — főleg adminisztratív dolgozókból álló — pártcsoport munkájának megjavításánál is, akiknél szintén hasonló megoldást kellene ah ka'mazni: szétosztani őket a többi pártcsoportokhoz, hogy eredményesebbé tegyék azok munkáját, s megszüntessék a jelenlegi állapotot, hogy csak papíron működik e két kommunista kö össég. A GÉPÜZEMBEN SZERZETT tapasztalatok azt bizonyítják. nagyon sokat tehetnek az emberek nevelésében, a termelés fellendítésében a kommunista pártcsoportok, ha azokat céljuknak megfelelően szervezik, állítják munkába, ha vezetőik nemcsak a bélyegek eladásával foglalkoznak, hanem munkahelyük minden problémájának megoldásában hathatós segítséget nyújtanak. Kovács Endre ^áros a hó alatt Nyolc hónapig folyt a munka Grönland szigetén, amíg felépült a „város a hó alatt”, amelyben az amerikai haderő száz katonája tölti majd a telet. A hó alatti település legfontosabb létesítménye egy hordozható atomerőtelep. „Camp Century”, a különös város, 220 kilométerre fekszik Thule amerikai támaszponttól. Grönland szívében. Háromszáz méternél hosszabb „főútvonala” a két végén fokozatosan emelkedik és a hótakaró felszínére vezet. A „főútvonaltól” jobbra és balra számos kisebb, kb. száz méter hosszú alagút ágazik el. Ezekben vannak a lakások, laboratóriumok, kórtermek. Az alagutakat gépekkel ásták a hóba. A hótakarót acél ívekkel támasztották alá amelyeket el fognak távolítani, mihelyt a hó megkeményedett, A hőmérséklet az alagutakban mínusz 12 fok. A katonák fúr- nírlemezből készült kis házait az Egyesült Államokban készítették és rendezték be, majd szétszedve repülőgépekkel szállították a helyszínre. A házak teljesen szabadon állnak az alagutakban, úgyhogy körül lehet járni őket. Az ivóvíz biztosítására néhány kutat fúrtak. Családi revolver Egy chicagói cég női revolvereket ajánl a házastársi viták gyors „rendezésére”. A használati utasításban ezeket olvastuk: „Házi perpatvarok esetén helyezzünk zselatin-patront a revolverbe és célozzunk a férj arcára, a teljesen ártalmatlan folyadék a férj torkán fojtja a józanságot és a házasfelek eláshatják a csatabárdot, de nem a revolvert, mert az még kellhet!” Elmélet és gyakorlat Sokrétű feladataink megvalósítása szükségszerűen előírja, hogy a kommunisták és párton- kívülieik egyaránt állandóan növeljék elméleti, politikai felkészültségüket. A pártoktatási év ezeknek a fontos feladatoknak a megvalósulását segíti elő. Ezért a Hatvani Járási Tanácsnál igen nagy gondot fordítottunk ennek megszervezésére, a párttagság mellett igen szép számmal, 17-en jelentkeztek a pártonkívüliek közül a különböző pártoktatási formákra. A hallgatók javaslata alapján a gazdaságpolititkai tanfolyam mezőgazdasági tagozatát is megszerveztük a tanácsi do'gozók részére, amelynek vezetője Varga János, a járási tanács VB-elnöke lett. A pártoktatással egy időben kezdődött a KISZ-oktatás szervezése is, amelyre 16 an jelentkeztek. A KISZ-fiatalok a marxizmus—leninizmus tanfolyamának anyagát tanulmányozzák és Havellant István alapszervezeti párttitkár tartja az előadásokat. A hatvani járásban az idén is komoly gondot fordítottunk az orvosok, egészségügyi dolgozók politikai továbbképzésére. A filozófiai tanfolyamon ár. Várhelyi József járási főorvos vezeti a szemináriumot, míg az időszerű kérdések tanfolyamán dr. Hatfaludy László körzeti orvos a propagandista. Ezeken a tanfolyamokon legfontosabb feladatnak tartják a hallgatók a pártoktatás anyagának mélyreható tanulmányozását és azt, hogy az elvi kérdéseket a gyakorlatban Is alkalmazni tudják. hogy sikerrel vegyék fel a harcot a maradi nézetek ellen, uralkodóvá váljék a marxizmus—leninizmus világnézete. Ilyen törekvésekkel indult a pártoktatás a Hatvani Járási Tanácsnál, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják: sikerül valóra váltani ezeket az elképzeléseket. Balázs Pál Ismert ama anekdota, amely a német precizitást van hivatva karikírozni: egy tábla, amelyen a felirat, — a tenger 2 kilométer. Egy másik tábla: a tenger 10 mé- * tér. És a harmadikon a felírás: A tenger! Hogyan festene ez nálunk, néhány üzemünk gondos szervezésében? A tengerben egy tábla: a szárazföld 2 kilométer. Egy másik tábla: a szárazföld 10 méter. És egy harmadik: A szárazföld. De itt is tenger van. S ha most panaszt tenne az ember, az igazgató a MEO-ra, a MEO az objektív okokra hivatkozna, mindenki valakire és valamire, s közben a harmadik tábla alatt sehol sincs már tenger: ismét apály van. Mert a tábla még nem minden, az is fontos, hogy hová szúrjuk le! (—ó) Rózsaszenlmártoni jegyzetek Az emberek kíváncsisággal és a híres vendégnek kijáró szorongó izgalommal várták falujukba Boldizsár Iván írót- A tanács, a Hazafias Népfront helyi vezetői és a község lakói közül már sokan együtt voltak, az iskolás gyerek idegesen szorongatta a virágcsokrot és már tizedszer is elmondta magában a rövid üdvözlést, amikor megállt egy csupa-sár autó. Utasa kiszállt és ismerős, kicsit rekedtes hangon ráköszönt az egybegyűltekre. Kezet fogott velük és máris beszélgettek, meghitten, kedvesen, mintha mindig ismerték volna egymást. Éppen ilyen közvetlen volt a hangnem, amikor a neves író külföldi utazásai és személyes élményei alapján a nemzetközi helyzetről, a háború és béke kérdéseiről, a különböző népek és nemzetek magatartásáról tartott előadást. Elmondotta, hogy Egyiptomból jövet Görögország fővárosában, Athénben látott egy nyugati filmet. A film szerint az atomháború elpusztította az egész világot. A végzetes halál és reménytelen pusztítás képe megdöbbentő. Az elbeszélés olyan élethű volt, hogy beleremegtek a bányászok, a termelőszövetkezet tagjai és mindenki, aki hallotta ezt az előadást. Aztán elszánt akarat dobbantotta meg a szíveket: ezt mi nem akarjuk! A saját életünkért és Az építész nézi, nézi az öreget, aki most odavág egyet a szemével fiatalabb társai felé, mintha azt jelezné: no ennek is jól odadörgöltem! Mondom, az építész csak néz, látszik, hogy erősen gondolkodik, aztán megszólal: — En meg nem egy olyan tsz-tagot ismerek, akinek tavaly 30 000 forintnál is többre rúgott évi jövedelme. De nem is cserélne az még a királlyal sem! Csakhogy ehhez az kell, hogy alaposan megfogják a kapa nyelét. — Ügy, mint azelőtt, a sajátjukban — teszi hozzá rövid szünet után — majd így folytatja: — En most tsz-istállókat építek, lassan egy éve, hogy járom a termelőszövetkezeteket, s mondhatom: sokat láttam, sokat tapasztaltam. Ne higgyék, hogy a levegőbe beszélek ... ...A VONAT FUTÄSA lelassul, váltókon csattognak át a kerekek. A pályamunkások szedelőzködni kezdenek, degeszre tömött hátizsák kerül a széles vállakra, nyilván a heti szennyes lapul benne, meg a pesti ajándék az asszonynak, a gyerekeknek. — No, akkor isten velük — búcsúznak tőlünk, s a fiatal házas az ajtóhoz érve visszafordul: — Majd még beszélünk erről a tsz-dologról . . . Somody József gyermekeink jövőjéért küzd©- nünk kell. Az előadás véget ért, de a beszélgetés nem. Az írónak számtalan kérdést tettek fel és ő felelt, szívesen és fáradhatatlanul. Aztán a rózsaiak mondták el küzdelmes éveiket és egyre jobban szépülő életüket. Apránként szó került mindenről. Büszkén emlegették, hogy jó ivóvízzel látják el a községet. Utcai ejektoros kutakat építenek, a régi hat mellé 16 újat, 360 000 forintos költséggel. Eddig csak két utcában volt vízvezeték, most 2100 méteres vezetéket építenek a Kossuth Lajos, a Bem, a Táncsics utcákban, a Szűcsi, az Apci és a Tanács úton. Az árkok felét már kiásták, 600 méter vezetéket le is fektettek. Eddig nem volt elegendő anyag. Ma már ebben sincs hiány, de a Tarnaőrsi Vegyes Ktsz jobban siethetne a munkával. Gyakran esik az eső, beomlik az árok. — Négy kilométer járdát is építettünk az idén és a futballcsapatnak 230 000 forintért fürdőt, öltözőt és klubszobát. Újévre már ott akarjuk rendezni a bált. Mert elsősorban a sportolók használják azt, de az egész falu szórakozást talál benne. Valaki más kapta el a szót! — Kitataroztuk, rendbehoztuk az iskolánkat. A mi gyerekeink tiszta, rendes környezetben tanuljanak — magyarázzák az írónak. Szó esett arról is, hogy a nagyobb diákok hol, merre és hogyan tanulnak. Ki* mire vitte az életben? Haza- járogatnak-e, hasznára vannak-e szülőfalujuknak? Rózsaszentmártonban a község lakói és az író között kérdés kérdést követett és a válaszban sem volt hiány, akár az író, akár a községbeliek voltak soron. November 29-én valami különös történt Rózsaszentmártonban? Nem. A Hazafias Népfront meghívására az író eljött a dombok mögötti távoli kis faluba. De majd ha a rádióban újra felcsendül az ismerős hang: „Emberek között”. akkor sokan közelebb hajolnak a készülékhez, mert most már mégjobban tudják, hogy nekik és róluk beszél az író, aki pár nap óta személyes ismerősük. Villamos karórák a Szovjetunióban Villamos karórák gyártásá- •val kísérleteznek a Szovjetunióban. Az óraipari tudományos kutatóintézetben elkészültek az első ilyen órák minta- példányai. Ezeket a karórákat gomb-akkumulátor működteü, amely indukciós tekercs útján rendszeresen „felhúzza” az óra rugóját. Egy akkumulátor egy éven át biztosítja az elektromos karóra működését. Az újfajta óra pontosabb a mechanikus szerkezetű karóráknál. egyesíti erejét, s mindenki részt vállal a feladatok megoldásából. Ennek alapfeltétele, hogy a pártcsoport minden tagja kapjon valami megbízatást, hogy egyetlen kommunista se legyen ,.munka nélkül’1. Van, aki sajtófelelősként dolgozik. a többiek agitációs munkát végeznek. Angyal András pedig a fiatalok nevelésével foglalkozik. Az esztergályos-műhelyben, ha rendkívül fontos munkát kell elvégezni, ha gyors segítséget kér a műszaki vezetés, elsők, akik munkához látnak, a kommunista pártesoport tagjai. Nemrég az ő felhívásukra vállalták a műhely dolgozói, hogy a negyedik negyedéves tervet december 15-re teljesítsék és ígérték a páncélpajzs-munkák elkészítését a tervezettnél rö- videbb idő alatt. Ez utóbbi ígéret teljesítése már megvalósult, s minden bizonnyal a december 15-i határidő is valósággá lesz a kommunista és pártonkívüli esztergályosok versengése eredményeként. Zilahi János, e kis kommunista közösség vezetője, ügyesen fogja egységbe a hat kommunistát. s ennek eredménye az itt felsoroltakból is látható. A pártszervezet, amelynek egy- ;gy vezetőségi tagja mindig részt vesz a pártcsoport megbeszélésén. rendszeresen értesül az esztergályosok minden problémájáról. s így időben tud segítséget nyújtani. Ez a kis kommunista közösség tehát, a kisebb hibáktól eltekintve. jól végzi munkáját, de ugyanebben az üzemben találhatunk példát arra is, mi- tént lehet eredménytelenül működni pártcsoportnak. Papp József művezetőhöz például csupa olyan fele’.ős munkát végző műszakit osztottak be, akikkel nem valósítható mag a párt csoport hasznos nűködése. Megalakulása óta ;gyetlen egyszer sikerült csak nunkás folyásáról ten messze távol lenni a családtól, szalonnát enni minden áldott este, szombaton vonaton tölteni az éjszakát, vasárnap délután pedig visszaindulni, hogy idejében érjen a munkahelyre... Én nem becsülöm le a vasúti munkát, de a maguk helyében egy tapodtat sem mennék a faluból. S hogy feloldja a hirtelen támadt csendet, az egyik fiatalemberhez fordul, akinek kezén ott árulkodik a karikagyűrű. — Nem jó ám sokáig távol lenni az asszonytól sem — s a fiatal házas nyakig elvörösödve hallgatja a többiek harsogó nevetését, s.nem érteni mit válaszol a fogai közül. No, de nincs semmi baj. Laci bácsi egy-egy üveg sört rendel az étszolgálatostól, aki hatalmas kosárral a karján sorra járja a kocsikat. — Aztán tudja-e, hogy tavaly mennyi munkaegységet fizettek nálunk a tsz-ben? — veszi át a szót Laci bácsi az építésztől —, mert ha tudná, akkor nem tüzelne ennyire ... Itt a vasútépítőknél meg a elmúlt hónapban is megkerestem az 1800 forintot. vasúti pályát ítész a világ otthon egy kis gyümölcsöse, pár négyszögöl szőlője. Panaszkodnak. Nincs aki bekapálja, megdolgozza a szőlőt... Az asszony egyedül nem bírja... A gyerekek iskolába járnak... Drága a napszám, nem telik rá a keresetből. — Hát ha nem érdemes, minek csinálják, minek vesződnek azzal a szőlővel — így az építész. — Vagy ha már annyira ragaszkodnak hozzá, miért nem viszik be a termelőszövetkezetbe? Az olyan szakemberekre mint maguk, most ott lenne szükség. Vasúti pályamunkás csak akad, de aki a szőlőhöz, a gyümölcshöz, a földhöz ért, annak ma nagy a becsülete! MÉLYET SZÍV a cigarettából, s elgondolkodva fújja ki a füstöt. — Meg aztán nem kellene annyit utazgatni sem. Maga például mikor ér haza? — fordul egy őszülő hajú, kékove- rálos férfihez, akit a többiek csak Laci bácsinak szólítanak. — Hogy mikor? Mikor is. . Ejfél után. úgy 2 óra felé. Kál- ból nincs közvetlen csatlakozás ... — Na látja, öregem! Hát hiányzik ez magának? Egész héNégy és egy ép az operettkatonának a garázdálkodását? — MIT FELELHETNÉK? Mondom, majd csak kitalálnak valamit, mire elhúzza a száját. — Ezeeek? Legfeljebb kitüntetik ... A tiszántúli pályamunkások jót nevetnek a mondáson. — Az ám, — kapcsolódik a beszédbe egyikük —, egyik kutya nemigen szokta megmami a másikat. A belgák Mobutu- val akarják kikapartatni maguk részére a sült gesztenyét! A másik meg azt mondja: — A kongói nyersanyagért még azt is eltűrik, hogy Mobutu halomra lövesse az ENSZ- katonákat. Hja, könnyű más bőrére legénykedni... Az építész friss cigarettára gyújt. A vonat most valami kisebb állomáson rohan keresztül, az ívlámpák sárgás fénye egy pillanatra bekandikál az ablakon. Aztán jön a kalauz, megvizsgálja, lekezeli a menetjegyeket. Amikor az enyém kerül sorra, tréfásan megjegyzi: — Egerbe? No ott is kiforrott már azóta az újbor... Es ezzel új témát ad a beszélgetőknek is. Kiderül, hogy majd mindegyiküknek van rvwvwwvw vvvvvvvvvvvvwvvwv 17 ÓRA 12 PERC. A miskolci gyors lassan kigördül a Keleti pályaudvarról, majd vad csattogással rohanni kezd Gödöllő felé az esti ködtől nedves síneken. Bent a kocsiban bágyasztó a meleg, az utasok falatoznak, cigarettáznak, friss szalonnaszag keveredik a Kossuth-ciga- retta torokkaparó füstjével. Velem szemben fiatal építészmérnök temetkezik újságjába, mellettem tiszántúli vasúti pályamunkások, akik most, a heti fáradságos munka befejeztével családjukhoz igyekeznek. Az építésznek valami nem tetszhet az újságban, mert idegesen íészkelődni kezd, majd idegesen lecsapja az Esti Hírlapot, s egyenesen nekem szeg- zi a kérdést: — Tudja, uram, mit csinálnék én a gyerekemmel, ha figyelmeztetésem ellenére is beverné a szomszéd ablakát? Tudja mit? Ügy elverném, mint a kétfenekű dobot — s a nagyobb nyomaték kedvéért még meg is mutatja a kezével azokat a bizonyos mozdulatokat. A munkások kezdenek felénk figyelni, én meg buzgón bólogatok, — várom a folytatást, mert ez az építész valamit akar még, az szent. — Hát ezt kellene tenni ezzel a Mobutuval is — böki ki végre. — Uram. mondja meg őszintén: meddig tűrik még ennek
