Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

s NÉPŰJSAG " 1960. december 20., kedd Nemzetközi szemle mm A Patet Lao Luang Prabanghan karcol a lázadók ellen LUANG PRABANG (MTI): Mint az AP hírügynökség jelenti, a Patet Lao egységei megtámadták a lázadók kezén levő Luang Prabangot. A Pa­tet Lao előzőleg körülzárta a királyi székhelyet, majd a kül­városokban elfoglalta Nosa- vanék számos fontos hadállá­sát és jelenleg a város köz­pontjában folyik a harc Lu­ang Prabang felszabadításáért. Hírek szerint Vientiane fe­lől Patet Lao egységek nyo­mulnak előre a királyi szék­hely felé. A Patet Lao alakulatai köz­ben az ország más területein is hadműveleteket folytatnak Nosavan és 3oun Oum bandái ellen. Ugyancsak az AP közli, hogy a Patet Lao megtámadta az ellenforradalmárok ellen­őrzése alatt álló Khouang tar­tomány több városát. Dél-Laoszban a hazafias erők felszabadították Dack- hunk Sanche és Phia Phay megyét, és az ellenség több fontos hadállását megsemmi­sítették. WASHINGTON: Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, az Egyesült Al­Megkezdődíí Franciaország] PÁRIZS (MTI): Hétfőre vir­radó éjszaka 0 órakor hivata­losan megkezdődött Francia- országban a népszavazás kam­pánya. A szavazóhelyiségek közelében már felállítják a vá­lasztási plakátok deszkapalánk- jait. Kijelölték azokat a párto­kat, amelyek részt vehetnek a Csou En-lz a kam bődz Pekingben ad< PEKING {MTI): Norodom Szihanuk, Kambodzsa Kínában tartózkodó államfője, vasárnap fogadást adott. Csou Eri-laj, a Kínai Népköztársaság államta­nácsának elnöke, a fogadáson kijelentette, hogy Kína kormá­nya nemcsak a szomszédos or­szágokkal kíván békében és barátságban élni, de a békés együttélés öt elve alapján ápol­ja a barátságot és az együttmű­ködést minden olyan országgal, amely szintén erre törekszik. Kína békeszeretö politikája — folytatta Csou En-laj — harca a különböző társadalmi beren­dezésű országok békés együtt­éléséért — megmásíthatatlan. A jelenlegi, igen kedvező nemzetközi helyzetben egyre jobban kibontakozik a béke és az igazságosság erőinek túl­súlya. Ugyanakkor látnunk kell — mondotta Csou En-laj —, hogy az imperializmus erői még mindig az agresszív há­ború politikáját folytatják. Ez a politika a népek rabságba döntésére irányul és fenyegeti a világ békéjét. Ma különös nyugtalanságot kelt a Laoszban kialakult sú­lyos helyzet — mondotta Kína miniszterelnöke. — Idegen ag­resszív erők durván beavat­koznak Laosz ügyeibe, nyíltan támogatják Laosz lázadó klikk­jét, provokálják és kiterjesztik a polgárháborút, ami súlyosan veszélyezteti a békét Indokina térségében. A kínai—kambodzsai viszony­ról szólva, Csou En-laj hangsú­lyozta, hogy hagyományos ba­rátság és együttműködés fűzi össze a két ország népét. — A Kínai Népköztársaság Idő,járásjelentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás kedd estig: Fel­hős, az évszakhoz képest enyhe Idő, sokfelé esővel. Mérsékelt, he­lyenként élénk déli, délnyugati szél. Néhány helyen köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 6—10, várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 1—5 fok között. Távolabbi kilátások.: A hét köze­pén a hőmérséklet csökken. (MTI) | lamok szombaton jegyzéket nyújtott át a Szovjetunió was­hingtoni nagykövetének. A jegyzékben az Egyesült Álla­mok azzal vádolja a Szovjet­uniót, hogy fegyvereket szál­lított — Souvanna Phouma törvényes kormányának. A jegyzék azt a meglepően sze­mérmetlen rágalmat is han­goztatja, hogy a Szovjetunió felelős a Laoszban dúló pol­gárháborúért. A jegyzék azután azzal az állítással hozakodik elő, hogy „észak-vietnami csapatok vo­nulnak a laoszi határ felé”. A rabló tolvajt kiált, az amerikai külügyminisztérium vezetői rágalmaznak, s persze elhallgatják azt az immár nyilvánvalóvá vált tényt, hogy Nosavan ellenforradalmi ala­kulataiban amerikai, laoszi, fülöp-szigeti és csangkajsekis- ta katonák is harcolnak Laosz függetlensége és semlegessége, törvényes kormánya ellen. Kong Le csapatai mint isme­retes. foglyokat is ejtettek kö­zülük. Szovjet—jugoszláv táviratváltások MOSZKVA (TASZSZ): Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Hruscsov, a szov­jet minisztertanács elnöke táviratot intézett Joszip Bruz Titohoz. Hruscsov kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcso­latai és együttműködése to­vábbra is a világbéke érdekei­nek megfelelően fognak fej­lődni. Joszip Broz Tito választáv­k a népszavazási ei ban — Elkobozták kampányban, szóhoz jutnak a rádióban és a televízióban, fal­ragaszokat adhatnak ki, stb. A degaulleista UNR, a kommu­nista párt, a jobboldali függet­lenek, az MRP, a radikálisok és Guy Mollett szocialistái folytathatnak kampányt. Ad­minisztratív okokra hivatkoz­ij beszéde sai államfő )tt fogadásán kormánya és Kambodzsa kor­mánya — mondotta Csou En- laj — megkötik a barátsági és kölcsönös meg nem támadási szerződést. Csou En-laj kifejez­te azt a meggyőződését, hogy a szerződés aláírása a két ország baráti kapcsolatainak további fejlődését és megerősödését eredményezi majd. Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő válaszá­ban megállapította, hogy a kambodzsai—kínai barátság megfelel Kambodzsa leghőbb óhajainak. Azonosak nézeteink a béke és a haladás főbb prob­lémáit illetően, a bandungi ne­mes elveknek, különösen a be nem avatkozás és a szuverenl- ás tiszteletbentartása elveinek megfelelően. (MTI) iBfliiaiHiiaiBftRi iratában csatlakozott Hrus­csov jókívánságaihoz. Táviratváltás történt Leo- nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke és Joszip Broz Ti­to, valamint Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Kocsa Popovics jugoszláv kül­ügyi államtitkár között is. (MTI) lőkésziiletek az Humaiiitét va, kirekesztették Soustelle „Hazafias Tömörülését”, emiatt aztán a szélsőjobboldal vezére heves hangú tiltakozó nyilat­kozatot adott ki. A degaulleista hatóságok azonban gondosan ügyelnek rá, hogy „egyenlítsenek”: hétfőn reggel elkobozták a Francia Kommunista Pórt lapját, az Humanitét, mivel az vezércik­kében leszögezte: ha De Gaul­le tábornok valóban meg akar­ja kezdeni a tárgyalásokat a népszavazás után az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyával, ezt beiktathatta volna a népszavazásra bocsátott kér­dés szövegébe. Így a tárgyalás csupán homályos ígéret marad, amely arra szolgálhat, hogy megtévesszék az algériai békét követelő francia népet. A kormánypropaganda való­ban azt hirdeti, hogy a köztár­sasági elnök a népszavazás si­kere után nagyobb súllyal vet­heti latba Franciaország meg­nyilvánult akaratát az FLN- nel meginduló tárgyalásokon. Az ilyen hangulatkeltés csak azt teszi lehetővé, hogy a pol­gári pártok és Guy Mollett jobboldali szocialistái is az „igen” mellett nyilatkozzanak meg. Ezt tette a keresztényde­mokrata MRP vasárnap hozott határozatában. A szocialisták megvárják De Gaulle tábornok keddi rádióbeszédét. (MTI) BBBBBBBBBBBMB’' ' Termelési tanácskozás a Egri Dohánygyárban I960, december 14-én tartot­ták meg az Egri Dohánygyár­ban az év utolsó termelési ta­nácskozását. A tanácskozáson értékelték a felszabadulási munka\rerseny eredményeit, sa következő év legfontosabb tervfeladatairól tárgyaltak. A dohánygyár dolgozói a felsza­badul ás tiszteletére vállalták, hogy a melléktermék csökken­tése. va'amint egyéb anyagok­ból 657 000 forintot takaríta­nak meg. November 30-ig a megtakarított anyagok értéke már elérte a 684 000 forintot. A legtakarékosabban dolgozók: Bata Józsefné, aki 12 450 szi- varborítékanyagot, Nagy Péter- né 19 620, Kovács Józsefné 14 680 minőségi szdvar-boríték- anyagot takarítottak meg. A tanácskozáson szó került az é'd nyereségrészesedésre is. A kilátások kedvezőek, de na gyón figyelmes, becsületes munkát kell végezni mindenki­Figyelem! Term elősxövetk eze iek. Gépállomások^ Állami Gazdaságok I év végi beruházási kereteik felhasználása, illetve vásárlás céljából keressék meg a HEVES MEGYEI MEZÖSZÖV VÁLLALATOT. Raktárról azonnal szállítani tudunk: PÓTKOCSIKAT. SZÉNA-SZAEMAFÜVÖKAT. GABONAFÜVÖKAT, VILLANYMOTOROKAT, MAGTISZTÍTÓ BERENDEZÉSEKET. KISVASÜTI SZÁLLÍTÓKOCSIKAT, HÍDMÉRLEGEKE T, LA JTKOCSIK A T, HENGERELT ÉS HOZOTT ARUKAT, TEJSZEPARÁTOROKAT, HUZALÄRUT, horganyzott és fekete kivitelben. A hengerelt és húzott árukat csak termelőszövetkezetek részére! Heves megyei MEZÖSZOV IRODA: RAKTÁR: Dobó tér 1. szám. Eger-Tihamér V. á EGER. fl gyarmati rendszer utolsó órái Az eimúlt hót nemzetközi eseményeinek sorozatát a Moszkvai Kiáltvány vezette be: e minden idők leghatal­masabb lenyűgöző erejű felhí­vása általános harcra hív a béke védelmében — egy újabb világháború veszélye ellen. A háború ellen, amelynek sza­kadékéba akarják taszítani a világot a monopóliumok és gyarmattartók érdekeiért lá­zasan fegyverkező imperialis­ták. Mert — éppen e hét lao­szi, kongói és algériai esemé­nyei bizonyítják megdöbben­tően: — az amerikai imperia­lizmus nem adta fel a számá­ra egyre kilátástalanabbá váló harcot sem. Mindenütt új há­borús tűzfészkek újjáéleszté­sén manőverez s igyekszik meghiúsítani a leszerelésre irányuló törekvéseket és ja­vaslatokat. Útjában áll minden lehetsé­ges eszközzel korunk egyik parancsoló szükségességét je­lentő gyarmati kérdés felszá­molásának is. H gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen, — állapította meg a kommu­nista és munkáspártok képvi­selőinek moszkvai értekezleté­ről kiadott Nyilatkozat. Az el­múlt másfél évtized során Ázsiában és Afrikában har­mincnyolc szuverén állam jött létre. Megindult egy olyan történelmi folyamat, amit töb­bé feltartóztatni nem lehet. Legfeljebb ideig-óráig útjába állhatnak még az embertelen elnyomás alatt élő több mint százmillió ember felszabadu­lásának, úgymint napjainkban Kongóban és Algériában. De immár kétségtelenül, csak rö­vid idő kérdése, hogy a gyar­mati elnyomás minden formá­ját megszüntessék a szocialis­ta rendszer által támogatott gyarmati népek. Hatalmas je­lentősége lesz ennek a nem­zetközi feszültség megszünte­tése, a béke megszilárdítása szempontjából is. Égő szégyenfolt a huszadik század testén a gyarmati rendszer — írta csaknem két évtizede világ­szerte robbanó sikert kivál­tott, megrendítő erejű művé­ben, A gyarmatosítás történe­tében Kicsaleer professzor. Az embertelenségnek ebben a borzalmas erejű vádiratában Cortez és Pizaro bestiális bennszülöttirtásától, az indiá­nok kipusztításától a meg­mérgezett ausztráliai őslakó­kig, az amerikai, angol, spa­nyol, portugál, francia, német, holland gyarmatosítás milliók életébe került útját tárta a világ elé a szerző. Ez a szé­gyenfolt még napjainkban is ott ég az algériai muzulmánok ellen eldördült sortüzekben, annak a kongói népnek sorsá­ban, ahol naponta kétszáz em­ber hal éhen, csak azért, mert a belga és amerikai kolonalis- ták az ENSZ-szel összefogva minden eszközzel megakadá­lyozzák, hogy Kongó népe megszabaduljon a gyarmati járomtól. A gyarmati kérdés­ről folyt a Vita a héten az ENSZ-ben is, mialatt minden szónál meggyőzőbben hirdette a gyarmati rendszer tartha­tatlanságát az algériai tünte­tők legyilkolása és az ameri­kai—belga gyarmatosítókkal szövetkezett Mobutu rémural­ma. Vagy a hollandok büntető­expedíciója Nyugat-Iriánban, ahol pápuákat lőttek agyon a Malinm-völgyben és békés la­kosok házait felperzselték. Mindez a huszadik század kö­zepén, amikor feltartóztatha­tatlan már a gyarmati rend­szer felszámolása, de mihelyt belga, amerikai, vagy angol nagyvállalatok érdekeiről van szó, az imperialista őrület ma is olyan kalandokra ragadtat­ja magát, amelyek nem sok­ban különböznek az Eszak- Amerika indiánjait kiirtó, Dél- Amerika egész tartományait elnéptelenítő, egész népeket koldussá tevő egykori gyar­matosítók barbárságaitól. A nemzetközi feszültség megszüntetésének, a népek békés egymás mellett élése megvalósításának tehát kétségtelen, egyik legfontosabb tényezője, hogy a még gyarma­ti sorban tartott népek elnyer­jék függetlenségüket. Már Emery Reves, az 1947-ben meg­jelent „Béke anatómiája” című könyv szerzője — művének sok vitatható részlete mellett — a gyarmati népek teljes felsza­badítását jelöli meg a béke ér­dekében világszerte megoldás­ra váró problémák egyik leg­fontosabbikául. Egy érdekes hazai vonatkozású tanulmány még jobban bizonyítja ennek a kérdésnek súlyát. A húszas évek végén a Népszövetség nemzetközi pályázatot írt ki a béke megőrzésének biztosítá­sát tudományos alapon tárgya­ló tanulmányra. A pályázatot egy magyar tudós, Ceglédi Ist­ván, „Paxológia — a népek kö­zötti béke tudománya” című tanulmánya nyerte meg. Ebben a szerző tudományos alapon fejti ki, hogy a háború ellen a népek közötti összetűzéseket kiváltó okok megszüntetésével preventív alapon kell védekez­ni. A megelőző intézkedések egyik legjelentősebbikének tartja a gyarmati kérdés gyö­Szülői munkaközi) Bár a szülői munkaközössé­geknek elsősorban az a felada­tuk, hogy az iskola oktató­nevelő munkáját segítsék, mégis megtalálják egyes helye­ken a leghelyesebb módját an­nak, hogyan segítsék ezt a munkát anyagiakkal is. így például igen ötletes ja­keres megoldását, „kiéhezett kínlódó páriák százezrei pusz­tulnak el világszerte azért hogy pöffeszikedő pénzeszsákok szemérmetlen jólétét növeljék Senki sem ringathatja magái illúziókban, hogyha felül nem kerekedik a józanság a gyar­mattartókban, akkor az a vég­telen emberi nyomorúság, amiben a gyarmatok rabszolga- sorban tartott emberei élnek, egy napon újabb felfordulást idéz elő a világban. És ezt a kérdést nem lehet részenged- délyekkel megoldani. Előbb- utóbb el kell jutni a világbéke érdekében oda, hogy teljes sza­badságot kell adni azoknak a százmillióknak, akik ma élet­nek nem nevezhető körülmé­nyek között tengődnek. Es ki­nek van joga ezeket az embe­reket elzárni a kultúrától, a tanulás, művelődés lehetőségei­től? Hiszen ezzel a világot fosztjuk meg azoktól a tudó­soktól, feltalálóktól, akik a rendkívül tehetséges, tanulé­kony színesek soraiból bizo­nyára kikerülnének?... A haladó emberiség mái' hosszú évtizedek óta a vi­lág lázas, üszkösödő sebeként látja a gyarmati kérdést. Ah­hoz azonban, hogy ez a prob­léma a gyakorlati megoldás küszöbéi-e jusson, el kell jön­nie a világban az erőviszonyok olyan megváltozásának, hogy s szocialista tábor erői döntően érvényesíthessék befolyásukat, oda állhassanak az elnyomott, gyarmati népek igazsága mellé. Ez az erő nyilvánul meg a Szovjetuniónak a gyarmati kérdésben leszögezett állás­pontjában az ENSZ elé terjesz­tett javaslatában. Ez nyilvánult meg a békeszerető népek nagy győzelmében, amikor az Egye­sült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta a negy­venhárom ázsiai és afrikai or­szág által beterjesztett nyilat­kozatot a gyarmati országok­nak és népeknek nyújtandó függetlenségéről. Az az erő te­szi bizonyossá, hogyha nap­jainkban még az utolsó manő­vereivel egyre szemérmetle- nebbül próbálkozó imperializ­mus ideig-óráig odázhatja is a kérdések tisztázását, ha az erő­szak legszennyesebb eszközei­vel, vérfürdővel, sortüzekke! próbálja is tartani uralmát Kongóban és Algériában — ez már nem tartóztathatja fel a megmozdult történelmi erőket. Nincs hatalom, ami a gyarmati népek felszabadulásának útjá­ba álljon. A gyarmati rendszer utolsó óráit éli. És e kérdés megoldásával egy újabb hatal­mas akadályt gördítenek el a népek békés egymás mellett élésének útjából. sség az iskoláért vaslat született meg az ősszel az egri VII. számú Általános IskoLa szülői között, nevezete­sen az, hogy rendezzenek a szü­lők karácsonyi vásárt. Az öt­letet tettek követték, az édes­anyák Greskovics Béláné ne­velő és Muskotály Sándomé, szülői munkaközösségi elnök- helyettes irányításával meg­kezdték a szebbnél szebb pár­nák, térítők, és egyebek hímzé­sét. December 18-án aztán megtartották a vásárt. A város­tól távol eső kezdeményezés nagyon tetszett a környék la­kóinak, mert így sokan hely­ben megoldották a karácsonyi ajándékozás problémáját — vá­sároltak a kiállított tárgyakból. Az anyagi eredménnyel is elé­gedettek lehetnek a választ­mány tagjai, mert köznl két­ezer forintot forgalmaztak ezen a karácsonyi vásáron. Nagyon „jól jött” ez a kis pénz a szülői munkaközösség­nek. mert televíziót vesznek az iskolának, és éppen ennyi hiányzott még hozzá. Így az­tán a gyerekek is, meg a fel­nőttek is jó szórakozásban ré­szesülnek a hosszúra nyúló téli estéken. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Szénás! Sándor, Annus Béla Miklós. Hegedűs Ibolya, Kiss Zoltán Tibor, Kállai Mária, Kettes Katalin Teréz, Péli Erilka, Sltóonyi József. Házasságkötés és halálozás nem történt. nek, hogy eredményeinket megtartsuk, sót: fokozni tud­juk. Foglalkoztak a munkavédelmi szabályok betartásának jelen­tőségével is. a balesetek szám­adatának alakulásával. Javult az üzemben a munkafegyelem is, egyre kevesebb azoknak a száma, akik fegyelmi vétséget követnek el: november hónap­ban mindössze 4 igazolatlan nap esett ki a termelésből. Hogyan áll az évi tervek tel­jesítésével az Egri Dohány­gyár? Kötött tervekkel dolgozunk, s az előirányzatokat pontosan betartjuk, December 15-ig terv- le'jesítésünk az éves tervhez viszonyítva 99,2 százalékra áll. Tervünket minden vonatkozás­ban teljesíteni fogjuk — határ­időn belül. A termelési tanácskozás utol­sónak az 1961-ben a gyár előtt álló feladatokat tárgyalta. Bicska Pétemé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom