Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-09 / 264. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, november 9.. szerda \ Mátra is taníthatták volna Rendőr bácsi sétálgatott az az utcán, kézen fogva egy kétéves forma kisgyermeket. A belvárosnak egész sor utcáját végigjárta vele már, s közben minden sarkon érdeklődött: — No, kicsi, ebben az utcában laktokf • A gyerek minden esetben tagadóén rázta a fejét, aztán hozzátette: — Nem tudom ... Reggel elvesztette valahogy édesanyját, ez a rendőr bácsi találta meg, szeretné hazavinni. De hiába, a gyerek ném tudja megmondani, hol lakik. Mindannyiszor sikertelenül, de most még egyszer meg próbálja tudni, legalább a nevét. De a csepp fiú erre a kérdésre minduntalan csak azt mondja: — Két és fél éves, partiképes, nőtlen fiatalember vagyok ... Mást semmit. Ezt bemagoltatták vele sikeresen, de szülei inkább niásra taníthatták volna, elsősorban arra, hogy mi a neve és hol lakik, (w) — A HATVANI MTH-iskolában jól bevált az a kezdeményezés, hogy fegyelmi ügyekben első fokon az osztálytanács, tehát maguk -a tanulók döntsenek. A tapasztalatok ast mutatják, hogy a fiúk igen körültekintően és alapos megfontolás után, helyesen döntenek. A tanárok kiválónak mondják az osztálytanácsok nevelömunká- ját. , — ÖTMILLIÓ FORINTOS BEVÉTELRE számítottak ebben az évben a paprikakertészetből a boldogi Béke Tsz tagjai. Rövid idővel ezelőtt elfogyott a szedni való paprika, s az utolsó szállítmány eladása után összeszámolták a tsz-ben a végleges bevételt, amelyből kitűnt, hogy a paprikakertészet ötmillió egyszázezer forintot hozott a termelőszövetkezet tagjainak. — AZ APCI Fémtermia Vállalat november 7-ig túlteljesítette éves jövedelmezőségi tervét. Ha valami rendkívüli dolog közbe nem jön, jelentékeny mennyiségű nyereségrészesedést fizetnek a dolgozóknak. — A KŐVETKEZŐ ESZTENDŐBEN nagymértékben fejlesztik az állatállományt a nagyfügedi Dózsa Tsz-ben. Ennek érdekében a lehetőségekhez , mérten már most több gazdasági épületet építenek a gazdaságban. így jelenleg befejezés előtt áll egy 23 férőhelyes kutrica és egy 50 férőhelyes tehénistálló építése — „AZ EVOLÚCIÓ megrekedt útjai” címmel tart előadást ma este fél 8 órakor a TIT egri klubjában dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanár, rektorhelyettes, a biológiai tudományok doktora. fdcífárásjeleiilé« , \ Várható időjárás szerda estig: Változó felhőzet, párás idő, sok helyen reggeli, délelőtti köd. Néhány helyen ködszitálás, kisebb eső. Mérsékelt szél. Hajnali fagyok. »Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 9—10, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 2 fok között. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Légy jó mindhalálig, EGRI BRÖDY Légy boldog, Irina GYÖNGYÖSI SZABADSÁG , Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN A kicsi HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH A 13-as S2ámú kedvenc HEVES Vörös levelek FÜZESABONY Mozart PETERVÁSÁRA Polónia expressz Egerben este 7 órakor: Szemtől szemben (Minden jegy elkelt) Ősbemutató — emlékezetes siker! Danek izemtől szembe című drámája az egri színházban Fiatal cseh drámaíró. Oldrich Danek Szemtől szembe című művét mutatta be vasárnap este a Gárdonyi Géza Színház A darabot Magyaroszágpn először játsszák és az ünnepi hangulat az ősbemutatónak még mélyebb tartalmat, még komolyabb hangsúlyt adott. A dráma ma játszódik le Prágában. Danek merész kézzel és nagyszerű kísérletező szándékkal nyúl a mai fiatalok problémájához. Öszihtén nyilatkozik a fiatalokról, nevelő szándékkal, anélkül, hogy túlzásokba esne. Pedig a kérdések felvetése szélsőséges drámai nyitásból indul. Keretként halljuk a vállalati igazgató és a személyzeti főnök beszélgetését két mai fiatal nőről. Amikor a párbeszéd elhangzik, Olga Vancsurova lakásán vagyunk. Itt a fiatalok a jóllakottak fellengzős cinizmusával beszélnek a mai életről, helyzetükről, egymásról, a szerelemről, a maguk értékéről, vagy értéktelenségéről, távirati stílusban, míg a fő kérdésre hirtelen csap át a dráma: Olga és Hanka közűi ki nyeri meg. az exportvállalatnál azt a titkárnői állast, amely épp most üresedett meg és jelentős fizetés- emeléssel, talán dél-amerikai utazásokkal is szolgál a szerencsés számára. Hanka a pálinkával biztosított hangulatban odavágja Olgának, hogy ő az esélyes, mert mártír apja van, míg neki csak órásiparos apát adott a sorsa. Martin Vlachban feltárnád az újságírói szenvedély és témát lát a mártír > apában. A dokumentumok keresése köbben azonban akaratlanul is sérti Olgát, aki vendégeit távozásra bírja. A magával és magában maradó Olga végiglapozza apjáról maradt drága emlékeit és a megelevenedő levelek, rajzok, látogatások még inkább eszébe juttatják, a lel- kiismeretébe marják a belül már régen érlelődő megállapítást: ő, Olga Vancsui-ova, a harmincoh inneni fiatalasszony, Jan Kubesnak, a nagy cseh forradalmi harcosnak a lánya, nem méltó apjához, annak emlékéhez. Mit tett ő, Olga Van- csurova. a forradalomért? Szemébe tudna-e nézni az apjának, aki kérdezné őt akkor is, ha szót semszólna? A halották nem szólnak, mégis igen beszédesen vádolnak a lelki ismeretük mélyén azért, mert nem teszünk .semmit, semmi különöset a forradalom befejezéséért! De hát, hogyan és mit? Olga rádöbben, hogy az apja emlékét gyalázná meg, ha most, éppen most az új beosztásáért az édesapját állítaná csatasorba. Elmegy a személyzeti főnökhöz. Lezajlik a káderezés, amelyben mégiscsak fény derül Jan Kubes erkölcsi és szellemi értékének méltatására, de már nem haszonlesésből. Nem Olga hivatkozik rá, hanem az igazgató, aki alig 40 másodpercig ismerte Jan Kubest a ma- uthauseni koncentrációs táborban. Eddig a dráma lélektani vonulata. Eddig? Sokkal tovább! Dpnek nem tipikus helyzeteket sorjáz egymás után azért, hogy a mai csehszlovák fidtalságót megvallassa. Nemcsak a szentimentális részegség állapota, de a külkereskedelmi kérdések felvetése is csak arra jó nála, hogy a mai fiatalság egy részének jóllakottságát és ebből fakadó cinizmusát mutassa be. Ennek a generációnak nem kellett harcolni a forradalomért, készen kapta a munkás- osztály hatalmát. Miért lelkesedjék, milyen célok viszik és vihetik magasabbra? Hogyan élnek? Olga elválik Pétertől. Martin Vlach elégedetlen. Hanka dühös és részegségbe menekül, mert apja miatt nem törhet magasabbra. Bohus, a fagyöngyszerű figura pedig egyszerűen iszik a többiekkel, mert' ő alkalmi jelenség, aki vetődik-hányódik ide-oda: ért az apróbb üzletekhez, társaságban hasznosítja magát, mert még férfi és még fiatal. Olga nem hisz magában. Un, lát apja élete és a magáé között. Martin Vlach is érzi, hogy helyzete és indokai érthetetlenek. Többször felteszi a kérdést, van-e joguk szemébe nézni apáiknak? A dráma szöveg szerint nem mondja ki a nemet erre a kérdésre, de a hallgatás nemet felel. Pedig- — és itt vitába kell szállnunk Da- nekkel, a drámaíróval — nemcsak joga, de kötelessége is a mai generációnak az apák szemébe nézni. Martin Vlach éáámon kéri a naggyá-fejlődés lehetőségét a kortól és az emberektől. De csak a kor és csak az emberek emelhetnek naggyá valakit? Talán nem az a sorrend, hőgy először belül, a lélek mélyén szenvedjük meg a hit és az akarat magasra törekvését,'aztán belüiről csap ki tettekben a nagyszerű elhatározás? Addig Vlach is eljut a dráma végére, hogy az olcsó pénzért eldobott írógépet visszaveszi. Otthon is írni akar. De még nincs meg a biztos fogalmazás arról, mit és főként hogyan? Danek is, hősei is keresik a feszült pillanatokban az élet tartalmát, hozzá a formát, amelyet jól és lélek szerint ki keli tölteniök. Nem lelik. Pedig Jan Kubes példájában ott a megoldás, csak oda kell nyúlni érte: rendíthetetlenül kell hinni a dolgokban, az ügyben és szeretni kell azokat, akikhez tartozunk: az asszony, a gyermek, a család, a társadalom a hétköznapok szürkeségét fel tudja oldani egészséges ritmusával. Danek drámai formájáról, formabontásáról néhány szót: az első keret, amelyben a lélektani képsorozat beágyazódik, az igazgató és a személyzeti főnök beszélgetése, a második, amikor Olga Vancsurova visszaemlékezései kivetí- tődríek, lejátszódnak, újra élni kezdenek a történelmi színtérré tágított lakásban. Olga is a keret részévé válik. S pereg kilenc negyedórán keresztül 31 kép — távirati stílusban. Sokszor idő és alkalom sem marad, vagy éppen elszalaszt ódik, hogy mélyebb indokolást kapjanak az események és a jellemek. Az ősbemutató rendezője Vass Károly, tervezője Pásztor Péter. A két nevet és a két ember munkáját egymás mellett kell említenünk, mert a technikai fogások, a díszletek, a mozgó színpadi szelvények, éppúgy fontos részei a produkciónak, mint a szereplők játéka, vezénylése. Az időbeli és térbeli eltolódásokat, hatásokat és visszahatásokat jó helyen és jó érzékkel kutatta a rendező is. a tervező is. Vass Károly és Pásztor Péter ügyszeretete és buzgalma, akik az újnak, az ismeretlennek a felfedezésével és megmutatásával nagyszerű teljesítményt nyújtottak — különösen elismerésre méltó. Vass Káro'y szokatlan hősöket mozgatott ebben a darabban. Olga' nem dinamikus hős abban az értelemben, hogy tetteivel és szándékaival robba- nóan tör előre. Elmélkedik, töpreng, és a végén sem maga oldja meg a saját sorsát. Martin ismeretlen hatalmasságokat vádol, de nem indokol, s ha igen, nem egészen hihetően. A fogalmak határozottsága is hiányzik olykor ebben a darabban (például szentimentális részegség), de a darab buktatóit sok szellemmel, eleven ötletekkel igyekszik kikerülni a rendező. Feltétlenül Vass Károly és Pásztor Péter érdeme, hogy a képek gyorsan peregnek, a passzív és epikus részek nem feszítik szét a drámai riport egységét, és a darab zárójele- nbtéig friss marad érdeklődésünk a fiatalok sorsa iránt. Amit a Gestapo-kihallgatás jelenetében Vass Károly és Pásztor Péter megalkotott, az sokáig emlékezetes marad a közönség számára. A rendezés lényegre törése még nem volt ilyen nyilvánvaló Vass Károly korábbi munkáinál. Kovács Mária alakította Olgát. A legtöbb újszerű helyzettel és nehézséggel neki kellett megküzdenie. Olyan történelmi nagyság nyomja ezt a nőt, amelyhez szeretne felmagasodni. Védekezik is. önálló is akar lenni, s passzív lesz, amennyire csak egy önálló asszony pasz- szív lehet. Nem cinikus, de nem hisz különösebben magában sem. de semmiben sem: csaknem semleges. És ez a leg- irtóztatóbb számára. Kovács Mária finom eszközökkel, szelíden, csaknem szomorúan ver- gődi végig ezt a különös játékot. Nem háborodik fel. amikor Vlach független asszonyi mivoltára hivatkozva próbálkozik: védekező marad, mert az idegek feszültségét a hallgatással és az e’révedéssel igazabban lehet kifejezni, mint a harsogással. Romvári Gizi Hankát játsz- sza, a mai lányt, aki káderkérdése megoldásán fáradozik és a pálinkától berúg Olga lakásán. Végigcsókolózza az éjszakát, Mások véleménye után megy. mert magának nincs elfogadható nézete a dolgokról és az emberekről. Játszik, olykor önfeledten csak azt az üresei adja. amit a szerző neki szánt, de hangja melegebb és lágyabb, mintsem hogy a karaktert »Danek szerint játszotta volna el. A botcsinálta főszerkesztőt Szoboszlai Sándor a’akítja. Az intellektuális alkatú Martin Vlach Szoboszlai megformálásában nagyhangú. Bár igazat mond. vagy úgy érzi, hogy nagy igazságodat mond, nem akarja észrevenni, hogy a for- tisszimó árt a gondolatnak. A lelkiismeret vívódása ben csap , szöveg szerint is a legmagasabbra. Szerelmi vallomása és búcsújelenete hatásosan zárta le a darabot. Pusztai Péter üres vagánya Bohus szerepében hiteles volt. Mintha ide skatulyázták volna be! Kubest, a hőst. Füzessy Ottó alakította. A meghalt eszményt ilyen rövid villanásokban életre kelteni lehetetlen. Játékra ilyen szöveggel és ilyen helyzeti adottsággal nem sok lehetőség nyílik. A hős feleségét. Kubesovát, Dallas Szilvia játszotta. Sikerrel .oldotta meg feladatát. Lenkey Edit, a szovjet tisztasszony alakjában. Csapó dános Paoló monológjával, Pa- láncz Ferenc Valta, Almási Albert Gregowszki szerepében hiteleset nyújtottak. Drámai- lag legegységesebb része a darabnak Kubes találkozása Vi- ardin professzorral és feleségével, Suzanne-nal. Pálffy György a francia polgárt, annak politikailag és lélektanilag is iskolázott logikáját önti mondatokba, nií^ Csornai Irén a nagypolgári francia asszony emberi érdeklődését, majd ro- konszenvét fogalmazza meg: minden mondata szellemes és nem véletlenül csattan fel a taps Pálffy és Csornai kitűnő jelenete után. F. Nagy Imre bebizonyította ismét, hogy' pár mondatos alakítás is lehet teljes, csak szív kell hozzá. Olasz Erzsébet Nagynénije roko szenves jelenség, Kozaróczy József Pétert alakította. Kanalas László gyógyszerésze komikus figura, a generációs probléma megszólaltatására — nézetünk szerint — nem alkalmas. A FÉ- MEX igazgatója Kürtös István a darabban. Magatartása a nemzetközi érintkezésben kiművelt /munkást ábrázolja. A személyzeti főnököt Dánffy Sándor személyesíti meg. A jellemi ellentmondásokat nem tudják feloldani sem Kürtös sem Dánffy, de igyekeztek _ az írói hibán túl, az erkölcsi ítéletet megalapozni. Horváth Ottó újságárusa éi SS-legénye külsőleges hatásaival. helyes rendezői elgondolásból származott. A díszletek talán egy árnyalattal kelleténél modernebbek. A darab hatása szempontjából problematikus, hogy a fekete körfüggöny, és általában a fekete alap használata a színpadon indokolt-e? Amikor elkönyveljük az ősbemutatót a kiváló teljesítmé-. nyék és a jelentős sikerek .oldalára. nem hallgathatjuk el azt a kívánságunkat, hogy az egri színházban fordítsanak a rendezők több gondot a helyes magyar beszédre. Feltűnően sok a szövegmondási hiba. A szó, a gondolat nemes valuta, ne gyűrjük be se az egyik, se a másik szélét ennek a díszes bankjegynek. FARKAS ANDRÁS ■ 4 ANAKBEON I960. NOVEMBER 9., SZERDA: TIVADAR 2445 évvel ezelőtt, ié. 485-ben halt nies ANAKBEON görög lírai költő. Nagyszerű tormaszépségű verseiben az élet örömeit, s a szerelmet énekelte meg. Verseinek hangulatait müveikben sokan utánozták: az ún. ..anakreoni dalok4’ későbbi szerzőktől. főleg a XVIII. századból valók. 105 évvel ezelőtt, 1855. november ü-én halt meg VÖRÖSMARTY MIHÁLY. a legnagyobb s romantikus költőnk, az 1848-as forradalom elő- hcücoáa. Vörösmarty a szabadság- harc bukása után bújdosás közben, szegényen és elhagyatottan halt meg. összes müveit Gyulay Pál adta ki először. Regényes életrajzát Balassa Imre ITT ÉLNED, ÉLNED HÁLNOD KELL című regényében irta meg. • 80 évvel ezelőtt. 1880. november 9-én született JORDAN JOV- KOV bolgár író. Kiváló elbeszélő müveiben: AZ ARATÓ, SZTARA PLAN INAI LEGENDÁK és szfrida lapjaiban: VIHAR, ALBÉNA hazája patriarkális viszonyairól idealizált* képet fest. Jovkov 1937-ben halt meg. 55 évvel ezelőtt. 1905-ben ezen a napon, jelent meg az. első bol- seviki újság, a NO VAJ A ZSIZNY első száma. 4:0 évvel ezelőtt. 1920. november 4-én verte meg a vöröshadsere Vrangel hadait a .krími Perekopnál. Kiváló szólisták hangversenye Egerben-1 Nagy várakozás előzte meg H. Kováts Irén és Váczi Gyula egri hangversenyét. Az ismert művészek szereplése a zenét kedvelő közönség körében komoly érdeklődésre tartott számat. A zongorajáték mestere. Váczi Gyula, akinek meleghangú, szívvel, muzikalitással teli játéka számtalanszor felcsendül a rádióban és H. Ko váts Irén, a kolozsvári opera volt szólistája nem okozott csalódást a közönségnek. Ebben a kellemes akusztikájú teremben jól érvényesülnek a zenei finomságok. a muzsika keltette j hatás minden finom változatát élénken adja vissza a helyiség, i s a közönség igazi zenei Fiozza- ] értése csak emelte a hangver- ! seny keltette hangulatot. A két művész, művészete tel- j jességét, a zene és ének vará- I zsának szépségét árasztotta a megjelentek szívében. H. Kováts Irén csengő lírai szopránja változatos színnel, érzékelhető tónusokkal adta vissza a dalok és áriák hangú1 atát. Kulturált hangja, megjelenése, művészi átélése méltán váltotta ki a közönség tapsvi- hai'át. Az idő múlását senki nem vette észre, az ismétlések, a ráadások mind kevésnek bizonyultak. Liszt Ha álmom mély című dalának finom könnyedsége után hatalmas erővel, szinte váratlan keménységgel csendült fel Verdi Pace-áriája a Végzet hatalma című operából. H. Kováts Irén művészetének lehettek tanúi azok, akik a változatos és változatosan e!őadott műsorának tanúi Voltak. Divatról Váczi Gyula zongoraművész előadásmódja Liszt-játékosra vall. Erőteljes, dinamikailag kidolgozott virtuóz játéka az igényes darabokkal szinte elkápráztatta a közönséget. Liszt Hárfa etűdjének finom, köny- nyed előadása után a Vihar című Liszt-darab művészi előadása híven tükrözte a természet kavargó, fenségesen komor és nagyszerű elemi harcát, magát a vihart. Átélhetővé lette a természetben felkorbácsolt indulatokat, s a még zengő utolsó akkordok után csak másodpercek döbbent csendje után csattant fel az elismerés tapsvihara. A zongoraművész válogatására általában jellemző volt a nagy technikát igénylő darabok változata. így méltán aratott tetszést Hacsalur- ján Kardtánca dübörgő ritmusával, már ismert dallamának szokatlanul erőteljes, kifejező előadásával. A hangverseny a szezon első hangversenye volt, amelyet a következő hónapokban . még követ egy-egy ilyen, valóban művészi színvonalú hangverseny. amelyről már bemutatkozáskor elmondhatjuk: minden igényt kielégít, s megfelel a legkomolyabb várakozásnak is. A Zeneiskola ilyen irányú tevékenysége nem lehet közömbös.az egriek előtt, mert színházunk van, de hangversenyért bizony még iKázni kell! Köszönet a város zenekedvelő közönsége nevében azoknak, akik időt. fáradságot nem kímélve gondolnak arra, hogy a hangverseny „helyünkbe jöjjön“’! (A. E.) mindenkinek A Nyugat felől áramló divatőrület hallatlanul ízléstelen modelljein a mi lányaink, asz- szonyaink vagy nevelnek vagy megrőkönyödötten és értetlenül csodálkoznak. De azért van a textiliparban annyi jó ízlésű tervezőnk, hogy ezeket a valóban, szinte viselhetetlen darabokat áttervezzék, a közízlésnek megfelelően átalakítsák. Ilyen formában jelent meg vasárnap este a Park Szállóban néhány kedves megjelenésű maneken bemutatásában 110 szebbnél szebb ka- bát, kompié és szövetruha a divatbemutató iránt érdeklődő egriek előtt. A budapesti Textil Laboratórium mutatta be azokat a modelleket, amelyek nincsenek távol a kisvárostól, sem formájukban^ sem anyagukban, nem „Váci utcai” elérhetetlenségek, hanem itt, Egerben megrendelhetők és megcsináltathatók az egri Mértékutáni Női Szabóságban. Ez volt az egyik előnye ennek a bemutatónak, hogy most olyan modelleket láthattunk, ami valóban újvonalú, valóban divatos és elegáns, de nem elérhetetlen. Nézzük, milyen is az új téli diVat? Tomecz _ István, az OKISZ-laboratórium vezetője tájékoztat bennünket erről a kérdésről. — A mai divat a test formáját kihangsúlyözó öltözék. Általában puha esésű szövetekből készülnek a női ruhák. A zsák és hasonló lehetetlen formákat elvetettük, helyette az ízlés, a nőiesség vonala az irányadó. Változatlanul divat a princessz szabás, azzal a különbséggel, hogy a felső része lazább, nem simul szorosan a testhez. Általában a felső rész buggyan, ez még a kosztümöknél is érvényesül, s a buggyanó felsőrészhez kisbőségű szoknya a divat. Továbbra is divat a gallér nélküli kabát és- ruha, maradt a rövid, általában éppen a térdet takaró hosszúság. A férfiaknál a zakó hosszabb lett, a felhajtó nélküli nadrág hódít és a mellény továbbra is divatos. Alkalmi ruhának férfiaknál a sötétkék szín vitte cl a pálmát. A tájékoztató után érdekes látványt nyújtott maga a bemutató, amelyen valóban elegáns ruhákat láthattunk. Az átlag női formákon kívül külön még a molett hölgyek részére is szép számmal mutattak be különböző kabátokat ás ruhákat. A bemutatón sokan feljegyezték egyes modellek számát, valószínűleg azért, hogy alkalomadtán megcsináltassák. (*i
