Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-15 / 269. szám
I960. november IS., kedd népújság Bízunk a közösség erejében Társadalmunk minden biztosítékot megad az ember személyi méltóságának valódi fejlődéséhez. A szocializmus építése új viszonyt alakít ki az emberek között. Most már nem a kizsákmányoló kisebbség. hanem az egész dolgozó társadalom az, mely jogilag is fontos értékítéletet alkot az egyén felett. Vizsgálja az egyénnek a magatartásában megnyilvánuló tulajdonságait, viszonyát a munkához és embertársaihoz. Ily módon az emberi méltóság, más néven becsület új tartalmat nyer, amely nem más, mint az embernek az az értéke, melyet a dolgozó nép róla megállapít, személyes tulajdonságai és magatartása ■ alapján. Az egyenjogúság, amit alkotmányunk nemre való tekintet nélkül hazánk minden polgárának biztosit, azt is jelenti, hogy mindenki, megkülönböztetés nélkül gyakorolhatja jogait és minden magyar állampolgárt azonos jog Illet meg, az emberi méltóság vonatkozásában is. Mindenki féltve óvja becsületét, amit jó munkájával, a társadalomban kifejtett tevékenységével szerzett meg az emberek előtt, s mely olyan érték, ami , nem szenvedhet csorbát komolyabb következmények nélkül. Sajnos azonban, megyénkben igen gyakoriak az olyan magatartások, melyek alap nélkül, meggondolatlanul, vagy felhevült légkörben, súlyos sebeket ejtenek ezen a féltve őrzött kincsen, az emberi becsületen. Csak egymás megbecsülésével lehet tovább haladnunk azon az úton, amelyen elindultunk. A statisztika azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás szervei már komoly eredményeket értek el a megtévedt dolgozóink nevelése terén, azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a munkahelyen éppúgy, mint a családi körben, az utcán éppúgy, mint a lakótelepeken dolgozóink is neveljék egymást a közös cél érdekében. A nézeteltérések, veszekedé- - sek során egymás felé hangoztatott durva megjegyzések, sértő kijelentések, a rágalmazó híresztelések nem egyeztethetők össze a szocialista embertípus magatartásával. Büntetőjogi törvényeink bűncselekménnyé nyilvánították a becsületsértést éppúgy, mint a rágalmazást. Ez is azt mutalja, hogy a védett érdek olyan fontos, hogy azt a törvényhozó, a mi társadalmunkban maga a dolgozó nép megfelelően szankcionálta, s erre mutatnak a büntetés; tételek is. amikor a jogszabály 6 hónapig terjedhető börtönbüntetéssel rendeli büntetni azt a személyt, aki valakiről más előtt oly tényt állít, vagy híresztel, amely valóság esetében az Illető ellen büntető, vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet, vagy pedig őt közmegvetésnek fenné ki. Azokkal szemben pedig, akik más el'en becstelenitő, lealacsonyító, vagy megszégyenítő kifejezéseket használnak, vagy pedig ilyen cselekményt követnek el, pénzbüntetést rendel. Gyakran fordulnak elő bíróságainkon olyan bűnügyek, melyekben az elkövetők az idézett bűncselekmények elkövetésének terhe alatt várják az igazságszolgáltatástól megérdemelt büntetésüket Emberek vagyunk. Az életben sokszor előfordulnak nézeteltérések. Jó szóval, egymás iránt érzett szeretettel lehetne közös nevezőre jutni, nfpcs semmi szükség arra, hogy elhamarkodott, meggondolatlan, sértő megjegyzéseket, kijelentéseket tegyünk embertársaink felé, esetleg ezzel még inkább elmérgesítve a viszonyt. A tapasztalat . azt mutatja, hogy sok esetben sajnálatos félreértések idézik elő a nézeteltéréseket, válnak okozóivá a veszekedéseknek. A helyzet nem súlyos, megszokott, mindennapi történet az emberek között, amit egy-két barátságos szóval el is.intézhetnénk, egy bocsánatkéréssel, -mosollyal, vagy meleg kézszorítással, ehelyett pattannak a szavak, sújtanak, mint a korbács, belegázolnak embertársunk becsületébe, békétlenséget szítanak az utcán és a családi otthonban, megrontják a jószomszédi viszonyt, felháborodást keltenek embertársaink között, meghurcolják becsületes emberek jogtalanul és alap nélKlil meg- becstelenitett emberi méltóságát és ezek a körülmények nemcsak az egyén, de az egész társadalom, életére kihatnak. Kűlapdivat-bemutaté Egerben Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egri divatházában vasárnap jól sikerült kalapbemutatót tartottak. Pest után Egerben mutatták be a legfrissebb őszi-téli kalapújdonságokat. Érdekesebbé tette a bemutatót az, hogy ott a helyszínen rögtön meg lehetett vásárolni az archoz, a télikabáthoz legjobban illő kalapot. Sok szép asz- szony és leány csak kíváncsiságból ment. be a Divatházba, aztán új kalappal jött ki onnan. Az első napon mintegy 60 kalapot adtai/ eL A Bajcsy-Zsilinszky utca 17. szám alatti Divatházban rendezett divatbemutató e hét végéig lesz nyitva'. Már intózEgy dán náci vezér „súlyos" büntetése A hivatalos engedéllyel működő dán náci párt vezetőjét, az-55 éves Sven Salieathot egyheti börtönbüntetésre ítélték, amiért megszegte a faji megkülönböztetések elleni dán törvényt Salicath kijelentette, hogy valószínűleg fellebbezni fog. A dán náci párt az év elején „születésnapi ünnepséget” rendezett Hitler születésének évfordulóján. A párt egyébként havi folyóiratot ad ki „A haza” címmel, amelyben antiszemita cikkeket közöl és Hitlert „a nagyszerű német harc hősi vezetőjének” minősíti; kedtek, hogy a legjobban keresett. magas tetejű, hajlított szélű női kalapokból újabb szállítmányt kapjanak. — Milyen szín a legkeresettebb? — kérdeztük. Egyszerre többen feleltek, az árusítók és a vásárlók közül: a tojáshéjszín, a rózsaszín. Más erősítgette, hogy a lila. Abból is három színárnyalatot keresnek. Ismét mások a világos színekre' esküdtek. A vitát nehéz /látatlanban eldönteni. A divatbemutatót mindenesetre érdemes megnézni. Az emberi méltóság, becsület az embernek mások által való értékelése a társadalmi viszonyoknak abSan a körében, amelyben élete és működése folyik, szubjektív értelemben viszont a becsületen az embernek a saját méltóságára vonatkozó tudatát kell értenünk. Az emberi becsület teszi az embert igazi értékké és ezért olyan féltett kincse mindenkinek! Társadalmunkban nem tűrhetünk meg olyan tényezőket, melyek csökkentik azt az erőt. mely a közösségben rejlik. Mint ahogy az ifjúság nevelése terén nem . elégedhetünk meg azzal, hogy gyermekünk néhány órás nevelést kap az iskolában, de ennek a nevelésnek a szülői házban is folytatódnia kell. ugyanígy nem lehet elégséges a bíróságok munkája sem az emberi becsület megvédése terén. Mindkettő társadalmi feladat. Ha valamennyien megértjük a szocialista ember méltóságának, becsületének csillogó értékét és egymás nevelésével, felvilágosításával. az emberi szeretet hangján és az elvtársias jóakarat jegyében küzdünk majd ezen a téren is, a közösség ereje győzni fog! És bízunk ebben az erőben, ami még soha nem hagyott minket cserben ebben az országban. Dr. Kőczey Ödön Uj szénmonoxid- szűrő öumentő készülék a Matravidéki Szénbányászati Tröszt gyöngyösi üzemében A gázveszélyes munkahelyeken szénmonoxid-szűrő, ’ önmentő készülékkel látják eL a bányászokat, abból a célból, hogy megóvják őket az esetleges robbanás és a bányatűznél fenyegető gázmérgezésett- től. Az új készülékeket a Lengyel Népköztársaságból rendelte a Nehézipari Minisztérium. Az első szállítmány már megérkezett. A szállítmányt a tatabányai VIII-as akna, a dorogi XV-ös aknak, a Mátravi- vidéki Szénbányászati Tröszt gyöngyösi üzeme, a komlói Anna-akna, a nógrádi kányási bányaüzem, stb. dolgozói között osztják szét. Az önmehtő készülék alkalmazása új korszak kezdetét jelenti a bányászat munkásvédelmében, mert biztonságosabbá teszi a munkát, a gázveszélyes munkahelyeken. A készülék a szénmonoxidot a szervezetre ártalmatlan gázzá alakítja át, s a beszívott levegőt megtisztítja a halálos méregtől. *••• Cikkünk nyomán; Gyorsabban intézik, többet törődnek Bélapátfalván az újításokkal Mindeddig ismeretlen funkcionális rendszer az agy belsejében Rejtőznek-e még titkok az emberi szervezetben? Nehezen hihető, de mégis. A Román NK Akadémiája endokrinológiai intézetének kutatói, élükön Stefan Mil- c u akadémikussal, az agy mélyében olyan funkcionális rendszer létezését állapították meg, amelyet a múltban nem ismertek a tudósok. 1949-ben Moruzzi (Olaszország) és Magoun (USA) professzorok' ' eléktroemcefalogra- fikus feljegyzések és állatkísérletek alapján megállapították, hogy az agykéreg működését az agy mélyében, mégpedig az agy. törzsének közepén elhelyezett recésanyag ellenőrzi. Az agytörzs ingerlése nyomán, még az elaltatott állatnál is, felébred az agykéreg. Az ingerlés megszüntetésével megszűnik az agykéreg érzékenysége is. Anohin és Beritov szovjet fiziológusok kimutatták, hogy az agykéreg ingerlése szelektíven megy végbe, vagyis léteák egy olyan rendszer, amely szelektíven működik és az agykéregnek csupán bizonyos részét helyezi esetenként működésbe. Ezt a mechanizmust azonban nem fedezték fel. A bizonyítékot Jasper, Naquet és King fedezték fel 1955-ben; kimutatták a talamusnak nevezett képződményben az agynak azt a részét, amely megkülöh- böztetve csupán az agykéreg hátsó részét ellenőr?!, beleértve a látás és a hallás agyközpontjait is. Továbbra is ismeretlen maradt azonban az a tényező, amely az agykéreg első részét hozza működésbe. A román tudósok ezt a tényezőt fedezték fel. Stefan Milcu akadémikus és munkatársai, az idegrendszer és a belső kiválasztású mirigyek kapcsolatainak tanulmányozása alapján kimutatták, hogy az agykéreg első részének aktiváló rendszere ugyancsak a talamusban, mégpedig a talamus első részében van elhelyezve. Kimutatták, hogy az első hipofízis hormonjai gátló hatást gyakorolnak a talamus ama részére, Amely az agykéreg hátsó részét m- gerii. Mennél nagyobb az első hipofízis hormonjainak meny- nyisége a fiziológiai hátértéken túl, annál jobban csökken az első agykéreg reagáló képessége a belső szervekből, vagy az izmokból jövő ingerekre. A román tudósok új felfedezése igen hasznos a gyógykezelés és az elkövetkezendő endokrinológiai vizsgálatok szempontjából, amelyek előtt új távlatokat nyit. A felfedezés lehetővé teszi számos olyan zavar diagnózisát és gyógykezelését, amely csupán neurotikus tünetekben nyilvánul meg anélkül, hogy nyü- vánvaló endokrin tünetekkel járna. Lapunk augusztus 18~i számában szóvá tettük, hogy a Bélapátfalvi Cement- és Mészműben az év első hét hónapjában benyújtott 40 újításból 23 szakvélemény hiányában, hosszabb idő óla elintézetlen. „Sem az igazgató, sem a főmérnök nem követelik meg kellő eréllyel, hogy határidőre magadják a szakvéleményt, a műszaki vezetőket nem számoltatják be az újítások gyakorlati bevezetéséről.” Ilyen körül- .mények között a gyár, sőt, a népgazdaság szempontjából is fontos újítási javaslatok az íróasztalokban hevertek, az emberek kedvüket vesztették, a késedelmes, rossz ügyintézés miatt károkat szenvedett államunk. A napokban ismét megvizsgáltuk a bélapátfalvi újítások ügyét. Sólyom László, a gyár fiatal mérnöke, október 20-án adta be az eltörött baggerfogak újból való felhasználására vonatkozó javaslatát. Az újítási napló 1282. számú bejegyzéséhez tartozó írásbeli feljegyzést mutatják. Csupán pár soros írás. A főmérnök utasítja Selmeczi Miklós bányamérnököt, hogy a „fellelhető baggerfogakat haladéktalanul, a javasolt módon, hegesztéssel hozassa használható állapotba, az újítás alapján elkészített baggerfogak alkalmazhatóságáról három hónap üzemeltetési jdő után, az újítási javaslat használhatóságáról szakvéleményt köteles adni. Egyidejűleg köteles elkészíteni az újítás gazdaságosságára vonatkozó előkalkulációt is.” Ferencz Gábor lakatos, titán törőtengely műanyaggal való kiperselyezésére nyújtott be újítási javaslatot. A gazdaságossági számítás elkészült^ a 10 százalékos megtakarítás után kiszámított újítási díjat már ki is fizették. Müller Gábor mérnök a klinkerkemencék görgős csapágyházainak módosítására újított. Haladéktalanul intézkedett a gyár vezetősége, hogy a javaslatot kísérletre elfogadják és intézkedtek, hogy a nagyjavítások után a javító- műhely haladéktalanul gyártja le a javasolt csapágyháza- Kat. Az újítási napló 1284. tétel* száma alatt olvastunk Mező Gábor villanyszerelő MCO- é kapcsolók irányváltós kapcsolókká való átalakítására vonatkozó újítási javaslatáról. Az igazgató a javaslatot elfogadta, utasította a főkönyvelőt, hogy két héten belül az újítási díj kiszámításához szükséges gazdaságossági számítást adja meg. Érdemes néhány szót szólni arról, hogyan gyorsították meg az újítási ügyintézést a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű- nél. Az újítási felelős mostanában kéthetenként viszi a rajzokat, írásbeli javaslatokat és a különböző újításokat a főmérnökhöz. A megbeszélésen részt vesznek az üzemvezetők. Közösen vitatják meg, hogy használható-e, megvalósítható- e az újítás. Persze, nem minden esetben lehet azonnal dönteni. Ilyenkor szakvéleményre, esetleg kísérletre kiadják az illetékes üzemvezetőnek, de nyomban közli k vele a határozatot, hogy mikorra kell jelentést tenni az ügyről. Pontosan nyilvántartják a határidőket, nem lehet „elfektetni” az újításokat. Sikerült megértetni, hogy minden újítás elsősorban az üzemnek, a gyárnak fontos.. Gyakran egy hét múlva már az igazgató elé kerül a felülvizsgált újítási javaslat és iparkodnak minden műszaki intézkedést megtenni, hogy a bevezetéshez szükséges anyagot beszerezzék, az alkatrészeket legyártsák. A rendszeres újítók és a műszaki vezetők már most azon törik a fejüket, hogy az újításokat a legfontosabb műszaki problémák megoldására irányítsák. Elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházási-felújítási program, a műszaki fejlesztési tervek és az újítások között kellő összhang legyen, minden tervjavaslatot alaposan, minél több ember bevonásával megvitassanak. Az elmúlt augusztus óta eltelt rövid időszak azt igazolja, ha törődnek az emberekkel, bíznak bennük, ésszerű kezdeményezéseiket figyelembe veszik és hasznosítják, akkor megsokszorozódik az emberek alkotó kedve, több és egyre jelentősebb újítás érkezik a műszaki osztályra. F. L. Előadás, távcső, film Darna fedelű kockás füzet. A tetején dőlt vonalú, vastagbetűs írás: „Kún Béla KISZ-brigád; brigádvezető: Bacsinszky Gábor”. Távirati, rövid, szűkszavú mondatokban már írtam róluk: ... október 5-én alakult a brigád, nyolc taggal... vállalták, hogy a présműhely részére a javításokat gyorsan és műszakilag kifogástalanul végzik, s a javításokhoz — lehetőleg — hulla- dékanyagokat használnak fel... vállalták, hogy szakmai és politikai téren képezik magukat ... Kevés bejegyzés sorakozik még a naplóban. Gépelt papíron a vállalások pontjait olvashatom: a brigádon belüli tanulók (számuk három) átlagos tanulmányi eredménye 4- es lesz; a megmozdulásokban, társadalmi munkában kollektive részt vesznek; a munkaidő 480 percét száz százalékosan kihasználják. A brigádnapló oldalán a mottó: „a brigád minden olyan megmozdulását, összejövetelét, sőt: élményét, amely a brigád életéi, a tagok munkáját bemutatja, bejegyezzük ide”. És következik a tagok névsora: BaBrigádnapló csinszky Gábor, Szántó József, Bőgős László, Simonies György, Zimány Péter, Melczer László, Szepesi András és Várhegyi László. Fiatal munkások mind. A brigádvezető Bacsinszky Gábor is mindössze huszonegy éves. És fiatal házasember, nemrég nősült KISZ-esküvóje volt. Bacsinszky Gábor párttag. Tizennyolc éves volt, mikor a kommunisták 'soraiba lépett. Fiatal kora ellenére is komoly tekintélye van Bacsinszky Gábornak a Lakatosárugyár- ban, a brigádban. Komoly tekintélye van, mert gyors és ügyes' kezű, szakmáját értő és szakmáját ismerő munkás. Tud bánni az embereivel, kemény kézzel irányítja munkájukat, s a hét ember mindenben hallgat rá — talán furcsán is hangzik ez a kijelentés egy 21 éves fiatalemberről, de le kell írni, mert így igaz. Az egyik szerszámlakatos tanuló elbukott a szakmunkás vizsgán. Bacsinszky magához Vette ezt az embert a brigádba, segített neki, egy-egy komplikáltabb javításnál 6 is lekuporodott embere mellé a beteg géphez, s együtt örültek, mikor a gép mormogva-zúg va „egészségesen” megindult. Azóta mindenki, még az öregebbek is, másként néznek a vizsgán elbukott munkásra. Mert a fiú úgy dolgozik, hogy panasz, kifogás nem hallatszik ellene. A brigád visszaadta elveszett önbizalmát. A legközelebbi szakmunkás vizsgán — ez már biztos! — nem lesz semmi hiba. A brigád egyik tagja — Szepesi András — műszak után is benn maradt a gyárban és segített az élvédő rollózó javítását befejezni. Ez a javítás egy órai munkát jelentett, amit bér nélkül végzett el Szepesi Bandi. Közös mozilátogatáson is részt vett már a brigád. A „Fűre lépni szabad” című új magyar filmvígjátékot tekintették meg. És majd mindenki látta „A megbilincseltek” cintű amerikai filmet. Társadalmi munkában már Nem véletlen, hogy ezt a címet viseli a pétervásári Járási Művelődési Ház csillagászati hetének beszámolója. Megyénk legkisebb járási székhelyén is vannak, akik szeretik fürkészni a csillagos ég titkait, s kíváncsiak a szovjet rakétagyártás legújabb eredménem is tudják hányszor, vettek részt. Fűrészport lapátoltak. Napokon át, munkaidő után. — Törődnek a termeléssel — mondja Fazekas Gyula elvtárs, a pántműhely munkáskollektí- vájánaik vezetője. — A műhely havi tervét megkapja a brigád is, tudják hónapról hónapra, miből mennyit gyártunk. A javításokat gyorsan, fontossági sorrendben végzik. Minden hónapban be kell számolni nekik is, hogyan teljesítette tervét a műhely. Ha ezt egyszer is elmulasztanám, megsértődnének Lelkesedéssel és felelősséggel dolgoznak a brigád tagjai. Felelősséggel, mert tudják, ha késnek egy-egy javítással, a termelés késik, drága és értékes percek vesznek kárba, miattuk. S ezt ők nem akarják. Munkájukról sokasodnak a bejegyzések a barna fedelű kockás füzetben. Eddig csupa dicséret — a munka irányítóitól, a művezetőtől. Ügy dolgoznak, hogy ne kerüljön másfajta szöveg a fehér lapokra, hogy a brigádnapló a becsület könyve, a dicséretek könyve legyen. Pataky Dezső nyeire. A lakosság ilyen irányú érdeklődése mind ez ideig kielégítetlen maradt. Október végén hatalmas plakátok hirdették, hogy a Járási Művelődési Ház három előadásból álló csillagászati hetet hirdet, távcsöves bemutatóval és filmvetítéssel egybekötve. Az első előadás a Holdról szólt, dn Zétényi Endre főiskolai tanár előadásában. A távcsövet a művelődési ház előtt állították fel. Először tízen, majd húszán és egyre többen nézték meg távcsövön keresztül Földünk útitársát a Holdat. „Gyerünk nézni a Holdat”, ettől volt hangos a környék. A sok fiatal mellett szép számmal akadtak idősebb emberek is. A távcsöves bemutató közben Zétényi elvtárs állandóan mondta, hogy mit kell megfigyelni. A bemutatót előadás követte. Zétényi elvtárs közérthetően, mindenki számára világosan magyarázta el útitársunk helyzetét. Előadás után bemutatásra kerültek: „Helyünk a végtelenben” és „Így jutunk a csillagokba” című kisfilmek. A filmek kiegészítették, szemléltették az előadást. A sorozat második előadása az Űrhajózásról hangzott el, Gecse István iskolaigazgató tolmácsolásában. Bemutatásra került „Utazás á végtelenbe” című kisfilm. A harmadik előadás a nap- és holdfogyatkozásról szól. (k)
