Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

4 NÉP ÜJSAG I960, nov ember 26., szombat Követendő példa! Másfél hónap óta ez az első hét, amikor egyfolytában 4—5 napig esőmentes az időjárás. A termelőszövetkezetek dolgozói minden erejük latbavetésével küzdenek, hogy a még hátra­levő őszi mezőgazdasági mun­kákat elvégezzék. összefogtak a mi megyénk termelőszövetkezetének pa­rasztjai is, hogy meggyorsít­sák a munkát. A tenki Béke Termelőszövetkezet például — amely befejezte a vetést — 50 embert a szomszédos átányi termelőszövetkezetbe küldött, hogy ott is meggyorsítsák a munkát. Ez a nemes cselekedet! Iga­zán elvtársi segítségnyújtás, valóban követésre méltó kez­deményezés! — (f. i.) GYÖNGYÖSIEK, FIGYELEM! Mai számunk gyöngyösi kiadása forgalmi zavar miatt nem jelenhetett meg. — A BÉLAPÁTFALVI Ce­mentgyárban elég gyakoriak a munka közben előforduló bal­esetek, amelyek a termelésben is komoly veszteséget jelente­nek. Ebben az évben már 34 esetben fordult elő baleset, leg­utóbb november 3-án, amikor Bajzáth Imre mészrakodó bri­gádvezető életét vesztette. 1959- ben 832 munkanap esett ki a termelésből a balesetek miatt, az elmúlt háromnegyed év so­rán pedig 828 munkanap. — KATALIN-BÄLT ren­deznek Parádfürdőn a SZOT- szanatőrium nagytermében, 27-én este. A bált a szakszer­vezetek vezetősége rendezi. Ugyan csak ezen a napon Ka- talin-bál lesz a parádsasvári kultúrházban is, amelyet az iskola szülői munkaközössé­ge rendez.- AZ EGRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ma este rendezi meg ha­gyományos Katalin-bálját a Park Szállóban. Megnyitó kc- ringőt a Gárdonyi Géza Gim­názium tánccsoportja táncolja. A bálon vidám társasjátékok és vetélkedők várják a ver­senyzőket. A verseny nyertesei értékes jutalmat kapnak. A LOTTÓ e heti nyerőszámai Ä 48. játékhéten a Püspök­ladányban megtartott sorsolá­son a következő nyerőszámo­kat húzták ki: 9, 43, 46, 60, 67. A jövő héten sorra kerülő tárgynyeremény-sorsoláson a 46. heti lottószelvények vesz­nek részt. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Az arcnélküli város EGRI BRODY A kutyás hölgy GYÖNGYÖSI PUSKIN Légy jó mindhalálig GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Normandia—Nyeman HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az ordító egér HATVANI KOSSUTH Megfelelő ember HEVES Merénylet PÉTFRVÁSARA Montparnasse 19. FÜZESABONY Két fiú, egy kislány MUNKÁSOTTHON MOZI MŰSORA november 27-én, délután, 5 és 7 órai kezdettel: A BÉKE ELSŐ NAPJA november 27-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, matiné: HAJDÚK ESKÜJE Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Kiss Zsuzsanna, Kol­lár László, Pádár László. Baranyi Mária, Ajtai I^ijos, Magyar Zsu­zsanna. Papo László, Bakos Tiva­dar Ákos, Hatvani Gábor György, Tóth Magdolna, Farkas Gyula, Drabos Katalin, Perlaki Éva Teré­zia, Tomayer Erzsébet Borbála, Szlávik Tibor. Házasságot kötöttek: Rozsnoki Jó­zsef—Tolmáesi Ilona Margit. Szabó Lászlóf-Győri Marianna, Tóth Imre —Juhász Mária, Balogh István— Ludányi Gizella. Nohavicska László —Forgács Erzsébet, Pádár Zoltán— Bakos Julianna. Meghaltak: Seidl Károly, Palásti Sándor, Tary Lajos Elek. C0^/p onjtn Az arcnélküli város Joggal remélhetjük, hogy így, az év vége felé, egy jó magyar filmet is láthatunk az idei termésből. Érdeklődéssel mentünk a filmszínházba, hi­szen a téma nagyszerű anyag­nak ígérkezett egy jó és iz­galmas film elkészítéséhez. Sajnos, csalódtunk. A Szász Péter forgatókönyvéből ké­szült film hitelességében, s művészi színvonalában nem sorakozik méltóan az 56-os eseményekről készített másik két filmünk, a Tegnap és a Virrad mellé. A film egy kis bányaváros néhány napjába enged bete­kintést. Idő: 1956 novembere. A fegyveres harc már eldőlt, de a csalódott, s megzavart lel­kekben még dúl a harc, a munkástanács a sztrájkot szer­vezi, s dördül még a fegyver is. A rendőrség néhány embe­re mély pesszimizmussal szem­léli az eseményeket, s ekkor jön a segítség, két ember csu­pán: Takács ezredes (Besse­nyei Ferenc), és sofőrje: Varsa karhatalmista (Szirtes Adám). Megindul a küzdelem a bá­nyáért, az életért. Igazi történelmi levegőt áraszt a film, de ugyanakkor tele van buktatókkal, amelye­ket nem mindig tudtak simán átlépni a film alkotói. Takács ezredesnek nagyszerű jellem­vonásai vannak, bátor, az igazságban, a pártban bízó harcos kommunista, nem esik pánikba, pedig egyetlen isme­rőse, Pallós, a bánya volt párt­titkára, a munkástanács elnö­keként szervezi a sztrájkot, az igazgató elmenekült, s még a helybeli rendőrszázadost (Pé­csi Sándor) is meg kell győz­nie a harc kilátásairól. S ez a Takács, a forgató- könyv jóvoltából egymás után követi el a hibákat. Intézkedé­seiből csak a bátorságot érez­(űj magyar film) zük, a megfontoltságot és fele­lősséget nem. A józan gondol­kodású, okos ezredes egy perc alatt kinevezteti Zách Kornélt (Páger Antal), a régivágású, hamisítatlan polgári igazgató­nak, csak azért, mert nem me­nekült el, s betetőzésül ezt nem a kommunistákkal, hanem a munkástanáccsal beszéli meg. Pedig már voltak kom­munisták is, akik a sztrájk el­lenére lent dolgoztak a bányá­ban, s a párt megalakításáról beszélgettek. Nehéz és izgalmas napok elevenednek meg a vásznon, de a történetet itt-ott leegy­szerűsíti a film. A sztrájk ide­jén például Réti Péter bátor csapata a felzaklatott embe­rek sorai között indul a bá­nyába. Ruzics (Sinkovits Im­re) a sztrájk mellett ván. Rö­vid szóváltás, egy megjegyzés Ruzics munkabírásáról, aki csakazértis alapon máris sza­lad a lámpáért és indul a többiek után. Nem ilyen egy­szerű volt ez négy évvel ez­előtt! Érdemes még szólni arról is, hogy Réti Péterről (Zenthe Fe­renc), erről a bátor fiatal bá­nyászról még csak annyit mond el a film. hogy szereti Galetta mérnök feleségét (Ruttkay Éva), pedig egy bő jellemrajzzal, s jói megírt sze­reppel elfogadható, hitelesebb lenne Réti alakja. Az arcnélküli város tulaj­donképpen bűnügyi film, még­hozzá érdekes, s izgalmas is. De a műfajadta buktatókat itt sem tudták elkerülni az alko­tók. A művészi hitelesség he­lyett, detektívregénybe illő fordulatokat tálalnak a nézők elé. Ilyen a gyilkosság önvád­jával viaskodó Réti. A tetem- rehívásszerű tanúkihallgatás, s Galetta mérnök letartóztatása Eger város anyakönyvéböl Születtek: Antal István: Szalai György, Tamás Gabriella, Fejes Mária, Nagy Mária, Focztk László, Gál István, Kiss Béla, Kiss Enikő, Barkóczi Tünde, Dorkó Sándor, Csóka Béla, Vincze László, Kovács József, Szabó József, Mihály Aran­ka, Tóth Szilvia Katalin, Nagy Er­zsébet, Szűcs Katalin, Papp Tünde Zsuzsanna, Deme István, Horváth György, Kovács Anikó, Nagy Má­ria, Szabó Ibolya, Bárdos Mária, Benvenutti Agnes Mária. Csattos Imre Csaba, Bányai Erzsébet, Mol­nár Ilona, Balogh József, Rostás Kálmán, Bak Zsuzsanna, Tóth La­jos. Szuromi Irén Mária. Török Er­zsébet. Ludvig József, Molnár Márta, Bajzáth Klára, Dudás Zol­tán, Bakondl Lajos, Bóta Agnes, Tamásik Gyula, Tánczos István, Kovács Attila Csaba, Balogh Kata­lin, Bérezés Zita. Kónya Katalin, Csuhány Ibolya, Német József, Ki­vés Margit Ottilia, Kökény Géza István, Kuczyczky Júlia Etelka, La­mos István József, Barta László Já­nos, Sós Anna, Sály Rózsa Mária, Német Mária, Loviczár Agnes, Molnár Katalin. Simon Katalin, Le- hó Mária Magdolna, Farkas Ildikó, Tóth Endre Zsigmond, Csóka Zol­tán, Koós Pál, Puramer Mihály, Restás László, Csikós László, Kele­men Judit. Német Mária Viktória, Galambos Éva. Farkas Tamás. Bar­na Erzsébet, Boza Éva Erzsébet, Kiss Terézia, Farkas Lajos Imre, Máté Mária, Ratsek László, Csiki Izabella, Ferencz József. Házasságot kötöttek: Román Ist­ván—Bárdos Mária, Nagy László Miklós—Madarassy Anna, Kocsis László József—Báder Anna Mária, Kamocsár László—Hartman Adél. Szarvas Gábor—Dongó Klára. Sütő Sándor—Béla Rozália Mária, Tere- nyei Kálmán—balok Etelka, Debre­ceni' László—Pilissy Emőke Viola, Kozicska Lajos—Kaminiczky Mag­dolna, Szálkái István—Gergely Pi­roska, Markovics Gyula József— Pál Anna Rozália, Kardos István— Lichter Klára, Vasas István—Bonc Erzsébet. Tóth László—Nagy Mária, Molnár Béla—Kincs Erzsébet, Ta­mási László Bemát—Majoros Er­zsébet, Nagy Lajos István—Tóth Margit, Kalmár Géza—Herenik Er­zsébet, Fülöp Lajos—Tóth Berta Agnes. Dinnyés-Petrovics Tamás— Nagy Margit. Asztalos István—Ján- falvi Zsuzsanna Terézia, Sáry László—Tóth Katalin. Meghaltak: Mezei Ferencné (Gsil- lag Erzsébet). Makovinyi Ferencné (Nagy Erzsébet). Szeréül Antahié (Molnár Anna). Mikó Gábor, Nagy József, Gál István, Szarvas Lídia, mRMrfl :rben este 1 órakor: HABOM A KISLÁNY (Katona-bérlet) mpolton (Állami Gazdaság) este 7 órakor: jubileum — A mennyetjárt ifi ár Tóth Jánosné (Fazekas Judit), Baj­záth Bertalanne (Pintér Mária), Bu­rai Pál, Cserhalmi Miklós Lajos, Bóta Gáborné (Gál Veronika). Ke­rekes Sándorné (Wittmann Emma), Juhász Jánosné (Kormos Julianna), Csóka Zsófia Ibolya, Lipthay Ist­ván, Szuromi Irén Mária. Tóth Mi­hály, Koncz László, Szántó Károly, Bujáki Józsefné (Lengyel Anna), Sípos Jánosné (Nagy Etelka). Kol- láth Mária Magdolna, Barna Erzsé­bet, Galambos Éva, Szakács Ár- pádné (Kobzos Ilona), Romáin Gá- bomé (Rácz Rozália). is. Takács ezredes nem a bá­nyászok segítségével nyomoz­za ki a gyilkos személyét, ha­nem váratlanul megjelenik Pi­pi, a zongorista, akinek sze­rencsére jó arcmemóriája van, s leleplezi az ál-Galettát. A felfegyverzett bányászok már csak a menekülő gyilkos elfo­gásához adnak segítséget. A filmet nagyszerű színészek játsszák. Bessenyei Ferenc markáns, erőtadó alakot for­mál Takács ezredesből, s új­szerű maszkjában érdekes ala­kítást nyújt Ladányi Ferenc is Galetti mérnök szerepében. A film egyik leghitelesebb alak­ját, Müllert, a Pestről jött munkástanács-titkárt Görbe János játssza. Ö nyújtja a film egyik legjobb alakítását. Páger Antal mély emberséggel jász- sza szűkreszabotf szerepét, s a vázlatosan megírt szerep sorsa várt Réti megszemélyesítőjé­re, Zenthe Ferencre is. (Nem így képzeljük el a hős bányász öntudatos alakját.) Az epizódszereplők közül főleg a bányászalakok kitűnő­ek. Barsi Béla, Sinkovits Imre, Peti Sándor emlékezetes ala­kítást nyújtottak kis szerepük­ben. Fejér Tamás, a film rendező­je. a történelmileg hiteles han­gulatért, a kis bányászváros légkörének művészi ábrázolá­sáért, a bánya- és a tömegjele­netekért érdemel elismerést. A hangulat megteremtésében jó segítőtársat kapott az ope­ratőr Forgács Ottó személyé­ben. aki kissé vad tónusú, ke­mény képeivel segítette az 56- os légkör megteremtését. So­katmondó képsor volt például az autó bekerítése. Nem könnyű filmre vinni az 56-os események egy-egy epi­zódját. Különösen nehéz az áb­rázolás egy kis bányaváros harcain keresztül. Nehéz, de lehetséges. Egy jól megírt, a művészettel meg nem alkuvó forgatókönyv alapja lehetett volna ebben az esetben is egy igazán művészi magyar film megalkotásának. A rendező már nem enyhí­tette az író hibáit, s ha nem is sikerült úgy ez a film, mint ahogy vártuk, mégis izgalmas, érdekes filmet láthat a közön­ség, tele jó színészi alakítás­sal. Igaz, ez még nem minden! Márkusz László A KISDOBOS Sándor Lajos felvétele (Hort) NOVEMBER 26. MILOS SZOMBAT: 103 évvel ezelőtt, 1833. november 26-án halt meg ADAM MICZKIE- WICZ. a legnagyobb lengyel költő, a romantieizmus képviselője. Szo­netteket, balladákat, drámákat írt. Pan Taddeusz című műve az első lengyel nemzeti eposz. 120 évvel ezelőtt. 1.840-ben szüle­tett GLEB USZPENSZKIJ orosz iorradalmi demokrata író. Művei­ben annak adott kifejezést, hogy a kapitalizmus miként zúzza szét az orosz parasztság patriarkális élet- tormáját. (Üj idők. új gondok). ADAM M1CZK1EWICZ alakult meg az MONGOL NÉP­1924-ben e napon önálló és független KÖZTÁRSASÁG, napon nyílt meg Párizsban a világ 15 évvel ezelőtt, 1945-ben demokratikus nőinek antifasiszta konferenciája. ÉRDEKES IA1ÄLHANYOK ES FELFEDEZÉSEK: 150 évvel ezelőtt, 1810-ben született VILLIAM ARMSTRONG an­gol technikus, több találmánya közül legnevezetesebb a hidrauli­kus emelődarú és a nagyellenállású ágyúcsövek készítési eljárása. Elswickben alapított gyára magja voit a későbbi Armstrong- Vickers konszernnek, Európa legnagyobb hadianyaggyárának. Az első gőzgépet, amelyet gyakorlati használatra is beállítottak, IVAN POLZUNOV orosz feltaláló 1S5 évvel . 'lőtt. 1775-ben készí­tette. Az egyik bányában elhelyezett ún. ..ctmoszférikus’“ gőzgép dugattyúját a külső légnyomás mozgatta. Hiába, nem könnyű kiis­merni az egri közönséget — mondják színházi berkekben a Három a kislány előadásaira célozva. Az első héten nem ép­pen zsúfolt házak előtt ját­szották a daljátékot, de mivel a jó hír is szárnyon jár, ezen a héten már napról napra job­ban megtelik a nézőtér. ★ Beszámolunk néhány sorban a Kis Színház előadásairól is. A Jubileum és a Mennyeljárt ifiúr című darabokat már húsz helyen játszotta a színház kis­együttese. A Három a kislány előadá­sai miatt a Kis Színház műso­rában a Mennyetjárt ifiúr cí­mű zenés játék Borbála szere­pét Szabó Rózsa helyett Varga Edit, míg Szabadi József sze­repét Köti Árpád vette át. ★ Nemcsak szerepváltozást, hanem rendezőcserét is közöl­hetünk olvasóinkkal. A de­cember 9-én bemutatásra ke­rülő Shakespeare-vigjátékot, a Makrancos hölgyet előbbi hír­adásunkkal ellentétben, nem Vass Károly, hanem Horváth Jenő rendezi. A címszerepet Stefanik Irén, a férfiszerepet Füzessy Oltó játssza. ★ Az elmúlt napokban osztot­ták ki a soron következő há­rom darab szerepeit. Január­ban kerül bemutatásra G. B. Shaw: Szent Johannája, Hor­váth Jenő rendezésében. \ címszerepet Kovács Mária, a főbb szerepeket Pálffy György, Kárpáthy Zoltán, Pusztai Pé­ter játsszák. Ismét új darabot avat a Gárdonyi Géza Színház és ős­bemutatóval lepi meg a közön­séget. Bemutatják Kabalevsz- kij szovjet zeneszerző Daloló, tavasz című nagyoperettjét, amelyben fellép a színház va­lamennyi énekese. Az ősbemu­tatót Vass Károly rendezi. (Ezért adta át a Makrancos hölgy rendezését.) Kiosztották a Kis Színház legújabb műsorának szerepeit is. A megye községeit Zapolsz- ka Dulszka asszony erkölcse című művével keresik fel, amelynek főszerepeit Olgyai Magda, Romvári Gizi, Varga Edit, Rassy Tibor és Kleszó Imre játsszák. Rendező: Koza- róczy József. (M. L.) Goudolaiok egy évadnyitó előtt A hatvani irodalmi színpad november 27-én este 7 órakor tartja évadnyitó előadását, a hatvani Vörösmarty Művelő­dési Házban. A rendezőség a verses, zenés irodalmi összeál­lításnak az „Örök virágok” cí­met adta. Az évadnyitó előadás műso­ra nem teljességre törekszik, ez a rövidre szabott idő és a gazdag irodalmi anyag miatt nem is lenne megoldható. A műsor célja, hogy az idézett művek segítségével megismer­tesse a különböző korok élet- szemléletét, életérzését. Elsőnek a klasszikus ókor tá­borából az emberi vitalitás és a vidám életöröm két tolmá- csolója, Sophokles és Ovidius szólal majd meg. A műsor to­vábbi részében Petrarca, Vil­lon és Shakespeare művei kép­viselik majd a középkort. Dan­te Alighieri monumentális Di- vina Comediájának első sorai talán nemcsak életútjának, hanem az egész középkor kilá- tástalanságát is jellemzik. Az ember e korban irtózik a földi élettől, de ugyanakkor a bi­zonytalan túlvilági ígéret föld­jével szemben is bizalmatlan. S valóban, az elveszett iste­ni, királyi hatalmak helyét a világégés, a küzdelem, a pénz hatalma foglalja el. A kor iro­dalmának hatalmas tárháza a hajszolt emberi lélek vágyait tükrözi a Szépség, a Jóság, a Nyugalom, a Béke után. Meg­jelenik a romantika álmainak világa a • valóság talaján, de ugyanakkor a küzdelem is az embertelenség ellen... Ezeket a gondolatokat idézik a műsor­ban majd Goethe, Rimbaud, Byron, Schiller. Heine, Puskin és Ibsen. A költő, az iró, az irodalom ma is küzd az emberi igazság­talanságok ellen — a jobb, iga- zabb, a békés emberi életért; A forradalom által kivívott győzelem, a civilizáció, a tech­nika világa is ezzel a lázzal te­li, s ezt szolgálják korunk mo­dern irodalmának gyöngysze­mei is. S ezt kell tovább vinni a jövő irodalmának is. Brecht, Wolker, Majakovszkij, Vis- nyevszkij példája nyomán... Ezekkel a gondolatokkal zá­rul a műsor, s egyben az iro­dalmi színpad évadnyitó elő­adása is. És még néhány mű­sorszámra külön is fe'hívjuk a figyelmet... Hallhatjuk Sha­kespeare Hamlet. Ibsen Peer Gynt-monológját is. Beethoven F-dur románca, Csajkovszkij Anyegin-áriája, Verdi Álarcosbál-áriája is sze­repel a műsorban. Ezekkel a gondolatokkal te­kintünk a vasárnapi évadnyitó előadás elé, mely minden bi­zonnyal nemcsak az 1960 6)-es színházi évad első előadása lesz, hanem a sikerekben gaz­dag hatvani irodalmi színpad további sikeretsorozatának új állomása is! Dr. Rőczey Ödön

Next

/
Oldalképek
Tartalom