Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

4

NEPÜJSÄG

1960. november 6., vasárnap

Számai jón he az állomás főnök.

A hatvani vasútállomás I-es alapszervezetének legutóbbi taggyűlésén szót kért Váradi Bertalan kalauz és elmondta, hogy az állomásfőnök Ausztriában fárt.

— Hiányolom, hogy az útjáról még nem számolt be a dolgozóknak. Kérem, hogy pótolja — fejeződött be a rövid felszólalás.

Igaza van a kalauznak. Jóleső érzés hallani, hogy a munkásokat érdekli mindaz, o,mi körülöttük történik és tanulni akarnak vezetőjük tapasztalataiból.

Ha hivatalos kiküldetésben volt az állomásfőnök, akkor rendelet kötelezi a beszámolásra. Ha magánemberként utazott, akkor is indokolt a kérés — és főként könnyen teljesíthető. F • L.

— A SZAKSZERVEZETEK megyei tanácsának nőbizottsága és a Heves megyei Nőtanács végrehajtó bizottsága a nőtanácsok tagjai és az üzemi nőfelelősök részére tartott értekezletet. Előadó volt Horváth Nándorné, a megyei nőtanács titkára. Foglalkozott az egységes nő- mozgalom kérdésével, a falusi nőmozgalom és a szakszervezeti nőmozgalom irányítá— HATVAN VÁROS 1961. évi költségvetési előirányzatának felét, azaz nyolc és félmillió forintot szánnak kulturális célokra. Az általános iskolák, óvodák, középiskolák, népművelési intézmények, művészetre és sportcélokra szánt összegei bizonyítják, hogy a hatvaniak szeretik városukat és ha a műveltség fejlesztéséről, a kultúra ápolásáról van szó, nem is szűkmarkúak.

— DECEMBER 8-ÄN a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat klubjában délután négy órakor női klubdélutánt rendez a TIT Egerben.

— A FÜZESABONYI Járási Tanács VB legutóbbi ülésén megállapította, hogy a ktsz-ek és kisiparosok együttesen sem tudják kielégíteni a lakosság es a termelőszövetkezetek ^ megnövekedett igényeit. Ezért nagyobb súlyt kell helyezni a fiatalok szakmai képzésére, alaposabban kell foglalkozni az ipari tanulókkal.

— NOVEMBER 7-ÉN este 6 órakor megemlékező ünnepség lesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója alkalmából a ka- rácsondi kultúrotthonban a község dolgozói részére.

— HEVES MEGYÉBEN 1960 Utolsó negyedévének elején 129 millió forint volt a takarék- pénztárakban elhelyezett betétállomány. 1949-ben mindössze 23 forint volt az egy lakosra eső megtakarított pénz, TTICL 7YICLT 267 fOTÍTltTCL SZCLfiOTO- dott az átlagos, egy főre eső betétállomány.

— A MEGYE meghívott pedagógusai részére dr. Borai Emil tartott előadást a „Vajúdó egyház” címmel.

— A FÜZESABONYI vasútállomáson Goda István és Bocsi Benedek forgalmi szolgálattevők brigádjai fej-fej mellett haladnak a munkaverseny élén. A múlt hónapi versenyt talán Goda István brigádja nyerte volna meg, de októberben baleset történt. Ezért a versenyértékelésnél négy százalékot levontak. Hiába, a „következmények nélküli balesetet” is komolyan kell venni, mert a vasútnál elsőrendű szempont a közbiztonság.

November 6-áu:

Egerben este 7 órakor: SZEMTŐL SZEMBE

ősbemutató.

(Minden jegy elkelt). November 7-én:

Egerben este 7 órakor: SZEMTŐL SZEMBE (Gárdonyi-bérlet) November 8-án:

Szünnap.

Erkel Ferenc

o klasszikus magyar opera megteremtőié (1810-1893)

„Kevesen tudják és soha nem emlegetik, hogy már Erkel Ferenc megindult azon az úton, amelyen a zenét a nép felé, a népet a zene felé közelíteni lehet.”

(Kodály)

p rkel Ferenc életét és művészetét nem elég a puszta életrajzi adatokkal ismertetni. Több volt ő, mint nagy muzsikus és zeneszerző. A magyar történelemnek azt az évszázadát élte át hosszú, munkásélete alatt, amely egyesítette magában a reformkornak, a szabadságharc korának és az abszolutizmus korának történelmét. Ezért maradandó értékű, az, hogy e korszaknak nemzetet egyesítő, lelkesítő és mozgósító zenedrámáját megalkotta.

Óriási érdeme az, hogy a hangszeres magyar tánczenét a forradalmi hősi hang fokára emelte, az operaszínpad drámai, szenvedélyes légkörében, s ösztönösen, magára hagyatva is megtalálta az opera fejlődésének egyetlen útját — a népi realizmus útját. Glinka, Moni- uszko, Smetana szükségszerűen megelőzték operáikkal a többi nagy zenei műfaj kialakulását, mert azokban az országokban, ahol éltek és alkottak, a nemzeti függetlenség és a polgári fejlődés érdekei ösz- szefonódott egységben jelentkeztek, s az opera, mint leginkább a tömeghez szóló műfaj, zseniális zeneszerzők kort megelőző alkotásaiban juttatta kifejezésre a nemzeti törekvéseket. Ennek a folyamatnak volt képviselője Magyarországon Erkel Ferenc.

1 Ol -ben született GyuJIJ1V/ Édesapja tanító és kórusvezető, aki hamar meglátta, mit jelent fia életében a zene, a tudás tökéletesítése. Megjárja a magyar zenei centrumokat, majd karmesteri minőségben Kolozsvárra kerül. Ezek az évek nagy hatással vannak zenei fejlődésére, mert Kolozsvárról kiindulva, Brassai Sámuel ösztönzésére határozta el, hogy művészi körutat tesz Erdélyben, s megismerkedik a népzenével. Mint kiváló zongoraművész sok hangversenyt ad, de a kolozsvári évek termelik ki belőle az ösztönös, de jól felkészült alkotót — a zeneszerzőt.

28 éves korában Pestre szerződik a Nemzeti Színház karmesterének. A levegőt egyre jobban fűti a szabadságharcot

megelőző harcias, puskaporos légkör, amely alkotó kedvét és bátorságát egyaránt felszítja. Első harci riadója 1840-ben a „Báthori Mária” bemutatása. 1844-ben megnyeri a Himnusz megzenésítésére hirdetett pályázatot. S hogy műveinek nem árt az idő múlása, azt legfényesebben éppen a Himnusz mutatja, amely ma is Erkel alkotásában csendül fel országon belül és határainkon kívül is.

Alkotások, harcok, mesterművek jelzik azt a fényes utat, amelyet Erkel Ferenc befutott. Nem szűnt meg alkotni, ébreszteni a legválságosabb történelmi időkben sem. Alkotása nemcsak korája vonatkozott, mert minek lehet nevezni a Filharmóniai Társaság megalapítását, az Országos Dalár- egyletet, a Zeneakadémiát, az Operaházat, amelyeket ő hívott életre, ha nem alkotásnak? Olyan létesítmények ezek, amelyek azóta is virágoznak, azóta is hirdetik a magyar zenekultúra meg nem álló, egyre irányt mutatóbb fejlődését.

piperáiban kora nagy el- lentéteinek összecsapását ábrázolta. Báthori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, Névtelen hősök, egy-egy olyan művészi állomás, amely az uralkodó osztály ellenséges hangulatán túl, sok esetben betiltással, rossz kritikával megállásra akarta kényszeríteni a zsenit. Erkel Ferenc pozitív alakjai és negatív jellemei, mind arra mutatnak, hogy maga is ismerte azt a réteget, amely egyelőre minden országos megmozdulásból kirekesztve, de hatalmas tömeget képviselve állt a jövőt jelentő út két oldalán. Ez a népismeret itt-ott még hiányos, de azzal, hogy egyáltalában megjelenik a tömeg, a parasztok, sőt egy hatalmas réteg panaszát nyíltan elmondó paraszt, Tiborc alakja a hősi polgári opera színpadán, magában véve is olyan jelentős, hogy valóban utat mutat a későbbi alkotások, a népi realizmus felé.

Harmónia- és formavilága gazdag, egyre színesedő, s mint festő a színeket, úgy keveri a magyar zenei alapanyagot, a verbunkos és népies dal formáit, ö még csak találkozott a népzenével; de ez a találkozás nyomot hagyott operáiban. Műveiben tovább fejleszti a verbunkos zenei stíSzovjet könyvkiállítás nyílt Egerben

A Pedagógiai Főiskola orosz I A kiállítás november 5—15

tanszéke és a Megyei Könyvtár a főiskola I. emeleti csarnokában „A szovjet könyv” címmel kiállítást rendezett, amely 10 vitrinben, téma szerinti csoportosításban mutatja be a szovjet könyvtermelés javát magyar és orosz nyelven.

Lenin és a róla szóló művek mellett megtaláljuk a Tanács- köztársaság idején megjelent magyar fordítású politikai műveket is.

Bő anyag mutatja be a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a világháborúról és a háború utáni szovjet életről szóló irodalmat. Helyet kaptak a művészeti, technikai, gyermek, ifjúsági és a felszabadulás előtt hazánkban megjelent művek is.

Mozik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG

6—7—8-án:

Légy jó mindhalálig EGRI BRÖDY

6—7-én: Nincs előadás

8-án: Légy boldog, Irina GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

6—7—8-án:

Tájfun Nagaszaki felett GYÖNGYÖSI PUSKIN

6- án: Annuska

7— 8-án: A kicsi HATVANI VÖRÖS CSILLAG

6—7—8-án: Megbilincseltek HATVANI KOSSUTH

6- án: ösvény a hegyekben

7- én: Nincs előadás

8- án: A 13. sz. kedvenc HEVES

6- án: Horgász a pácban

7- 8-án: Vörös levelek aZESABONY

6—7-én: A csodálatos malom

8- án: Mozart - ETERVÁSARA

6—7-én: Négyszáz csapás

8-án: Polónia expressz

között tekinthető meg.

E1

lust, szélesen ívelő dallamaiba beolvasztja a népzene fordulatait és történelmi hagyományainkat.

A magyar társadalmat Erkel korában a feudalizmusból való fokozatos kibontakozás jellemzi. A XIX. század elején még ott a hatalmas birtokkal rendelkező, de számarányában kis tömegű főúri osztály. A század közepétől kezdve a kapitalizmus fejlődő ipart és gazdasági fellendülést hozott. A társadalomban megindult a polgárosodás folyamata. A század második felében kialakul a munkásosztály, amely később mind nagyobb mértékben érezteti jelenlétét a társadalmi mozgalmakban.

rkel együtt érez a történelem haladó erőivel, népének, nemzetének szabadságáért, függetlenségéért küzdő harcával. Erkel operái, bár a múltba nyúlnak vissza, a múlt példáján keresztül mindig saját kortársai öntudatára igyekeznek hatni.

Erkel Ferenc munkásságát a törhetetlen akarat, a nemzeti egység gondolata, a kiváló, újat alkotó zsenialitás jellemezte. Ezért fogadjuk el ma is Jókai megállapítását: „A fenségestől kezdve a népiességig, a paloták komoly méltóságától, a tragikum gyászától elkezdve a puszták méla ábrázolásáig, mindent feltalálunk eszményítve, megnemesítve Erkel dalműveiben, ami magyar, ami a miénk. Ez örökíti meg Erkel alkotásait e hazában míg magyar él, míg a magyar haza áll.”

CS. ÄDÄM ÉVA

196«. NOVEMBER 6., VASÁRNAP: LÉNARD

80 evvel ezelőtt, 188«. november 6-án született ROBERT MUSIL, a modern osztrák irodalom legnagyobb elbeszélője. Első művében: a TORLESS KADÉT ZURZAVARAI-ban egy katonai nevelőintézeti növendék történetét meséli el. Eőmüvére — EGY EMBER. AKINEK NINCSENEK TULAJDONSÁGAI című regényére antifasiszta vonásai miatt életében nem kapott kiadót. Musil 1842-ben halt meg.

1960. NOVEMBER 7., HÉTFŐ:

1917. november 7-e a NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÜNNEPE. A párt

' Központi Bizottságának • október 10-1 határozata alapján az orosz mun- Sitii kásosztály, szövetkezve a dolgozó parasztsággal, magához ragadta a hatalmat. Az Ideiglenes Kormány székhelye, a Téli Palota elleni rohamra a jelet 21 óra 45 perekor az AURORA cirkálóról leadott lövések adták meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világimperializmus rendszerén rést ütve a szocializmus megalapozásával az emberiség történetének új fejezetét nyitotta meg.

AURORA CIRKÁLÓ

150 évvel ezelőtt, 1810. november 7-én született ERKEL FERENC zeneszerző, a Nemzeti Színháznak közel 50 éven át karnagya, a ro- , mantikus magyar operairodalom í legnevesebb képviselője. Operái 3 tárgyát a magyar történelemből veszi, s az olasz és francia operazene stílusát magyar verbunkos elemekkel vegyíti. Operái: Báthori Mária, Hunyadi László (1844.) Bánk bán (1861.). A Himnusz zenéjét 1844-ben szerezte. Emlékét az Operaház homlokzatán és Gyulán szobor hirdeti. 1952-ben zeneszerzőink jutalmazására Erkel-díjat alapítottak. Erkel Ferenc 1893-ban halt meg.

40 évvel ezelőtt, 1920. november 7-én halt meg ENDRÖDI SÁNDOR író. Keresettek voltak KURUC NÓTÁK és az ANAKREON1 DALOK című verskötetei. Neves Petőfi-kutató volt. Híres antológiája a MAGYAR KÖLTÉSZET KINCSESHÁZA (1895.) című. Endrődi 1850-ben született.

v*4 •..., * v 1

ERKEL FERENC

OsJhitji tő üt&iet

Az amőba ott ül az őstenger fenekén, s nem a sajátján, mert neki még minden mindegy volt. Ott ült és állábait sejtmagjára szorítva, mai szemmel láthatólag töprengett valamin, ami egy amőbától meglehetősen szokatlan dolog. Körülötte csend volt, felette csend volt, a szárazföldön is csend volt, leszámítva néhány ezer vulkán kitörését és talán összesen százharmincezer földrengést, így tehát minden lehetőség adva volt a konstruktív gondolatokhoz, egyáltalán e gondolat kigondolására is, hogy: konstruktív.

Amint ott ült és állábaival nyomogatta sejtmagját, hátha kijön belőle valami okos, odafolyt hozzá egy másik amőba, amely úgy hasonlított hozzá, mint egyik ko- csonyacsöpp a másikhoz. Beszélgetni kezdtek, szidták az aminosavakat, a nuk- leinsavról úgy beszéltek, hogy egy jobb érzésű egysejtű rögtön vörös pigméntes- teket termelt volna, amikor a gondolkodót megkérdezte társa.

— Min töprengsz, amőba?

— Amőbajom van, hidd el, hogy azt se

tudom, hol az álfejem ... Most például azon töprengek, osztódjak-e vagy sem, hozzákezdjek-e a szárazföld meghódításához, s majdan az ember megteremtéséhez? Mi a véleményed?

— Hm... hm — mormogott álszájával a másik amőba, s ő is elkezdett töprengeni. Száztizennégymillió év múlva halkan megszólalt, mert olyan csendes fajta volt:

— Ügy vélem, itt volna az ideje ... Osztódjál... Büszke leszel majd rá, hidd el... Nagy dolog ám az ember!

S akkor az amőba,

hallgatva a jó tanácsra, elkezdett osztódni. Osztódott, oszt osztódott, serényen, megállás nélkül, mert ez egy nagyon szorgalmas amőba volt.

Tegnap ismét találkoztak.

— Na, ugye, hogy érdemes volt... Látod, mire képes az ember? Már atombombája is van — örvendezett a régi ismerősnek a tanácsot adó.

Az amőba csak horkantott egyet dühösen és ennyit mondott:

— Te, amőba — a többit állábaival folytatta.

(egri)

Légy jó, légy jó mindhalálig. S hogy ez milyen nehéz még egy kisfiúnak is, aki pedig mindig csak jót akart az embereknek, milyen nehéz egyáltalán embernek lenni egy olyan társadalomban, amely az embertelenséget tűzte zászlajára —, erről szól Móricz

Zsigmond feledhetetlen regénye a: Légy jó mindhalálig! A regényben Nyilas Misi alakjában az író debreceni szegénydiák emlékeit, lényegében saját magát rajzolta meg.

Gyermekkorunk' örök emlékű olvasmánya — és miért csak a gyermekkori?! —, amely egyszerre megrázott és felkavart, kétségbeejtett és szinte ölni tudó dühre fakasztott, amikor együtt sóhajtottunk fel Nyilas Misivel: ó. ha felnőttek lehetnénk, de nekimennék Török úrnak.

Nagy tartozást törlesztettek azok, akik ezt a lélekrajzban gazdag regényt megkísérelték a film nyelvére fordítani és a bennünk élő Nyilas Misi II/B. osztályos tanulót a film vásznán élő. valóságos, plasztikus alakká varázsolni. Kicsit szorongva. kicsit a régi ízek ínyünkön való újjászületését remegőn várva ültünk be a moziba, — mit kapunk vissza emlékeinkből. a regény poézis- sal. lágy, sajátos hangulattal telt levegőjéből.

így ültünk le és valahogy emlékeinket sajnálva keltünk fel, Nyilas Misi történetét láttuk a filmen — de valahogy csak a

Történet poózis helyett

A Légy jó mindhalálig című film bemutatójáról

történetét. A debreceni kollégiumot láttuk vissza, de ez a kollégium túlságosan hiteles volt, túlságosan pontos és tökéletes. hogysem benne, élőnek higgyem el a kis szegény diákot. az egész akkori világot. Minden precíz és pontos ezen a filmen és valahogy mégsem vált bennem azzá: kort. levegőt, társadalmi környezetet teremtő egésszé, amely meghatározta. átformálta, egyszerűen mondva, lázadóvá faragott egy 12 éves parasztfiút.

A regény elsősorban lélek- rajz. A film éppen ezért, igyekezvén egy kicsit a maga nyelvére és lehetőségeire fordítani Móricz Zsigmondof —, a cselekményre sűrítette mondanivalóját. Darvas József, jószándékkal és nagy szeretettel nyúlt a regényhez, törekvését talán a csóka szerepeltetése, Misi „egyetlen” barátjának törtszárnyú szimbóluma is igazolja. De: a cselekmény megmaradt, sőt ki is bővült (például a vonatjelenet), elveszett

azonban benne a poézis. a hangulat, a kor, elveszett saját maga. a kis Nyilas Misi.

Nem hiszem, hogy én tehetnék róla: nem tudott úgy megrázni Misi könnyes arca. amelyet totálban fényképezett a

kamera, mint hatott rám e

drámai pillanat a regényben. Nem én tehetek róla. hogy egy kicsit már groteszknek és túlságosan is modemnek — ha nem e'lkoptatottnak! — éreztem éppen a vonat jelenetet, vagy

Misi megtört lépteit a sejtelmesen sötét fák, s még sejtelmesebb. korom színű ég alatt. Annak a Nyi’as Misinek ott, a könyvben, mindent elhittem, semmilyen érzése nem volt idegen és erőltetett számomra; itt, a filmen, legalábbis gyanússá váltak ezek a nagy érzelmek.

Pedig a szereplők mindent megtettek, amit tehettek. Bessenyei Ferenc és Makláry Zoltán, Bihari József és Psota Irén, Holl István és Törőcsík Mari, Kiss Ferenc és nem utolsósorban Tóth Laci különkülön is, egy-egy jelenetben is, hiteles figurát keltett életre vásznon. De részben a szövegkönyv, másrészt Ranódy László rendező hibájából, aki túlságosan. szinte direkt módon is hangsúlyozta a film mondanivalójának drámaiságát, a jól alkotott mozaikok nem álltak össze egységes egésszé.

Része van ebben minden bizonnyal az egyébként néhány egészen megkapóan fényképezett jelenet meüett is. a film operatőrjének, Pásztor Istvánnak. Pásztor sötét, szinte már hamleti tónusokkal akarta kifejezni azt, amit maga a film egésze sem volt képes, a drá- maiságot. a magárahagyottsá- got, a küzdelem reménytelenségét. Az operatőr is részese, hogy egy gyermek könnyes- mosolygós megható és igaz története helyett valamiféle sötét tragédiát rajzoltak fel a füm vásznára.

Láttam Nyilas Misit, láttam Názo tanár urat, a vín bakát, a jóságos bagolyt, ráismertem a pedellusra, még Misi édesanyjára is. Néhány kocka elringatott, megragadott, de valahogy nem éreztem át e mondatok igazi mélységét, s mindazt, amit a kijelentés takar: — Én nem akarok debreceni diák lenni! Én nem akarok élni! Más szóval: a történetet láttam, de nem láttam a „Légy jó mindhalálig”-ot.

Nem hiszem, hogy bennem lett volna a hiba.

(gy...óf