Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

4 NEPÜJSÄG I960, november 29.. k"dd Gyors intézkedés Egy szombat délután, — szokás szerint — nagy tömeg várako­zott az autóbuszra a füzesabo­nyi vasútállomás előtt. Néhány méterrel odébb, a járási tanács épülete mellett, két 10 év körü­li gyermek verekedett, amúgy istenigazában, agyba-főbe pü- fölték egymást. Nem messze tűlük, egy eső­kabátos, svájcisapkás fiatalem­ber kacarászott nagyokat a ve­rekedőkön, nyilván nagyon tetszhetett neki az ingyenes lát­ványosság. mert még serken­tette is a két dühödt ellenfelet. Ekkor érkezett oda a füzesabo­nyi járási üanész, aki azonnal szétválasztotta a civódókat, majd alaposan megleckéztette a színhelyről gyorsan elpárolgó esőkabátost. A várakozók nagy megnyug­vással fogadták a gyors ügyé­szi intézkedést. (—váry) — A MÉSZÖV rendezésé­ben Tarnamérán is megtar­tották a takarékossági estet, amelyen a nagyszámú közön­séget Patkó József tájékoz­tatta a takarékosság megyei, községi állásáról. Az előadás után filmvetítés volt.- TERPES, Heves megye ta­lán legkisebb községe, mind­össze 105 család lakja, a hír­lapterjesztési munkában mégis nagyszerű eredményekkel di­csekedhetnek. A postahivatal­ban a legkülönbözőbb lapokra 189 előfizetést tartanak nyil­ván. — MA EGERBEN tart ülést a katolikus papok megyei békebizottsága.- A TÉL FOLYAMÁN At- káron, az Üj Élet Termelőszö­vetkezetben 60 tag részére sző- lőoltványkészitő tanfolyamot rendeznek. Ugyancsak a tél folyamán rendezik meg a szö­vetkezetben a brigád- és mun­kacsapat-vezetők részére is a szakmai tanfolyamot. — NOVEMBER 26-ÁN a KISZÖV megyei vezetői szov­jet csoportot láttak vendégül Egerben. A kazahsztáni elv­társak sok kérdést tettek fel a vendéglátóknak, majd a meleghangú est után vissza­tértek Budapestre.- A PÉTERVÁSÁRl Ezüst­kalász Termelőszövetkezetben a hét végére befejezik a 300 férőhelyes juhhodály építését. Az új juhhodály 84 000 forint­jába került a szövetkezetnek. — TARNAMÉRAN 19 asz­szony vállalkozott arra, hogy a kulturális életbe aktívan belekapcsolódik: énekkart alakítottak, amelyet az isko­la egyik pedagógusa vezet. Ebben az évben már részt vesznek a Hámán Kató kul­turális seregszemlén.- A MINISZTERTANÁCS az elmúlt napokban ülést tar­tott, és a kormány elfogadta a bányászatról szóló törvényter­vezetet, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlés legközeleb­bi ülésszaka elé terjeszti. — A NAGY érdeklődésre való tekintettel, e hét péntekéig meghosszabbítot­ták a foto-kiállítást Egerben. Engels Frigyes I 1( ) évvel ezelőtt, Barmen - ben született a tudo­mányos szocializmus egyik langlelkű megteremtője: En­gels Frigyes. Engels polgári családból származott, apja gyá­ros volt, aki fiát is ipari pá­lyára szánta. 1838-ban Engels segéd lett egy brémai cégnél, ez a munkája azonban nem akadályozta meg abban, hogy fejlessze tudományos és poli­tikai képzettségét. Szabad ide­jében német és ókori filozófu­sok müveit tanulmányozta és aktívan bekapcsolódott a tár­sadalmi életbe. Németországban a 19. század közepén, polgári forradalom­tól volt terhes a levegő. Az egyre gazdagodó polgárság szemben állt az önkényura­lommal és a gazdasági hata­lom mellé meg akarta szerezni a politikai hatalmat is. A né­met szellemi élet is a fejlődés állapotában volt és alátámasz­totta a polgárság hatalmi tö­rekvéseit. Az 1830-as években a burzsoázia fejlődésével pár­huzamosan, kialakult a német munkásság is, amely már meg­jelenésének kezdetén, önálló követelésekkel és célkitűzéssel lépett a társadalmi élet küzdő­terére. Ebben az időben Hegel filo­zófiai tanítása ragadta magá­val a német értelmiségi ifjú­ságot. Hegel filozófiája idea­lista volt, amely a szellem és az eszmék fejlődéséről beszélt. Hegel módszere azonban a dia­lektika volt, amely a termé­szet tapasztalható jelen­ségeit mint örök fejlődési fo­lyamatot fogta fel. Marx és Engels — akik kezdetben ugyancsak Hegel követői vol­tak — csakhamar túljutottak az idealista filozófiai nézete­ken és meglátták, hogy „mi­ként az összes természeti je­lenségek alapját materiális okok képezik, úgy az emberi társadalom fejlődését is az anyagi, a termelőerők fejlődé­se határozza meg". 17 ngels politikai fejlődésé- ^ ben igen nagy lépést je­lentett angliai tartózkodása. Engels 1842-ben ment Angliá­ba és Manchesterben, az angol ipar akkori központjában he­lyezkedett el. Itt a hivatalos munkája után bejárta a mun­kások által lakott kopott, nyo­morúságos városnegyedeket és saját szemével győződött meg a munkások nyomorúságos helyzetéről. Tapasztalatai arra indították, hogy tanulmányoz­za általában az angol munkás­ság helyzetét és megfigyeléseit rögzítse. E tanulmányok és megfigye­lések után jelent meg 1845-ben „A munkásosztály helyzete Angliában” c. könyve, amely­ben elsőnek mondja ki, hogy a munkásosztály a kapitalizmus keretei között nemcsak szen­vedő osztály, hanem olyan osz­Repülő-ouió Alekszej Szmolin szovjet autótervező, akinek verseny­autói több európai csúcsot tar­tanak, nemrég elkészítette a repülőautó eredeti műszaki terveit. A repülő-autó folyó­hoz, vagy más akadályhoz ér­ve a levegőbe emelkedik és átrepül felette. A repülés szétszedhető heli­kopter-légcsavar segítségével történik. A légcsavar a pogy- gyásztartóban van elhelyezve és néhány pillanat alatt a gép­kocsi tetejére szerelhető. A közönséges autómotor energiá­ja teljesen elegendő kis távol­ságokra való repüléshez. Szmolin a geológusok szá­mára kidolgozta a repülő-autó egy másik változatát is. Kis­méretű repülő-terepjárót, amely a tajgán, a sivatagok­ban és a távoli Északon kitű­nően felhasználható. KÖZÉPKOR tály is, amelyet éppen elvisel­hetetlen sorsa szervezkedésre indít és amely segíteni fog ön­magán. Ennek a munkának a megírásával kapcsolatban látja meg Engels a munkásság osz­tályharcának a szükségességét és itt válik szocialistává. 1844-ben megismerkedik Marx Károllyal és ismeretsé­gük csakhamar sírig tartó ba­rátsággá fejlődik. Már szoros barátság fűzi őket össze, ami­kor 1847-ben a titkos német ..Kommunista Szövetség” meg­bízza őket, hogy fejtsék ki az általuk kidolgozott szocializ­mus alapelveit. így született meg 1848 elején Marx és En­gels híres műve. a „Kommu­nista Kiáltvány”. Lenin így ér­tékeli a Kommunista Kiált­ványt: „Ez a kis könyvecske kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig élteti és mozgatja a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát.” Az 1848-as forradalom — melyben Engels fegyverrel is harcolt a győzelemért — buká­sa után emigrálni kényszerül Németországból. Ekkor ismét Manchesterbe megy, Marx pe­dig Londonban él. Kapcsola­tuk, mely már eddig is sok szép gyümölcsöt termett, még tovább mélyül. Az 1850—60-as években számos kisebb-na- gyobb tanulmánya jelenik meg, melyek Marx gazdasági elméletével együtt lerakják a tudományos szocializmus alap­jait. IM arx és Engels tanítása a 1 múlt század második felében a kispolgári nézetek elleni harcban fokról fokra meghódította a világ munkás­ságát. Marx és Engels vezeté­sével Európa-szerte kialakul­tak a munkásszervezetek és a tudományos szocializmussal felvértezve, megindították szervezett harcukat a burzsoá­zia ellen. rj.jL£ii».iZAi\DR BJLOK I960. NOVEMBER 29., KEDD: NOÉ 80 évvel ezelőtt, 1880 novemberé­ben született ALEKSZANDR BLOK orosz költő. Munkásságának első szakaszában a polgári-dekadens jellegű szimbolista' irányzat kép­viselője (Versek a gyönyörű hölgy­ről — 1904.) Az 1905-ös forradalom után egyre inkább a realizmushoz közeledett (Hóálarc — 1906.) főleg a Kulikovöi síkon című hazafias ver­sével. Legszebb költeményeivel, a Tizenkettő című versciklusával az Októberi Forradalmat üdvözölte. 445 évvel ezelőtt. 1515. november 9-én halt meg GIOVANNI BEL­LINI, az olasz korai reneszánsz festőművésze. Műveinek lágyrajzú Madonna-ábrázolásai, ragyogó szí­nei és valószerűsége sok későbbi olasz mesterre hatott. November 29-e Albánia és Jugosz­lávia ünnepe: 1944-ben e napon szabadult fel Albánia a fasiszta megszállás alól. 1945-ben pedig ek­kor törölték ei Jugoszláviában a királyságot és alakult meg a Ju­goszláv Szövetséges Köztársaság. 65 évvel ezelőtt, 1895-ben e napon alakult meg Pétervarott a HARCI SZÖVETSÉG A MUNKÁSOSZTÁLY FÉLSZ AB ADlTAS ÄRA nevű forradalmi egyesülés. 35 évvel ezelőtt. 1925-^ben alaldtotta meg a Magyar Szociálde­mokrata Párt a Szocialista Földmunkások Oszágos Szövetségét, a párt parasztszervezetét. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban e napon a Kommunista Ifjúsági Inter- nacionálé Végrehajtó Bizottsága felhívást bocsátott ki a magyar el­lenforradalom börtöneiben sínylődő kommunisták megsegítésére. Lenin életéről és tevékenységéről szóló dókáméntáeiós képktállílás Petőí'ibáuyán Petőfibányán. a Gépüzem irodájának falain dokumentá­ciós képkiállítást rendeztek. Nincs sémi dísz. vagy cikornyás felirat, csak egyszerű, repro­dukciós képek. De ezek a ké­pek a XX. század legnagyobb emberéről. Leninről szólnak. Rendkívül értelmes arcú, négyéves kisfiú néz szembe a a folyosó járókelőivel, a másik j szólnak. kép érettségiző diákot ábrázol. Lenin a fronton, a cári börtön­ben, Lenin a forradalom élén, Lenin beszél a Putyilov gyár­ban. majd Lenin kihirdeti a szovjet hatalmat. Egy kép, egy szemvillanás, élő történelem. Tanítanak, figyelmeztetnek ezek a képek. A ma emberéhez- a petőfibányai munkásokhoz Legszerkesztőibb üzenetek tcemeumamm f/m a ■ tt m t EGRI VÖRÖS CSILLAG Az arc-nélküli város EGRI BRODY A kutyás hölgy GYÖNGYÖSI PUSKIN Légy jó mindhalálig GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Normandia-Nyeman HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hosszú az út hazáig HATVANI KOSSUTH A sztyeppék csendjében HEVES öngól PETERVASARA Harmadik Líceum FÜZESABONY Amigo i műsorti — Szabad a személyi igazolványt?! Számos lapunk, igen helyesen lelkiklinikat nyitott, ahol minden sebre, amely szívet, vagy lelket takar, írt kevernek, amelyet ha az olvasó páciens se­bére ken, megnézheti magát. Nem vagyok hajlandó tudomásul venni, hogy ezt csak számos lapunk teheti meg és én nem. Ezen­nel bejelentem, hogy a Burbulya Féle Ha Nagyon Fáj, Gyere Ide Klinika meg­nyílt, tanácsaim leg­alább olyan jók, mintha nem adnám őket, minden búra, bajra recept itt kap­ható. S hogy szavaim nem üres fecsegést jelentenek, ezennel az eddig hozzám beérkezett kérdések­re mellékelem ízelí­tőül néhány válaszo­mat. Szende lány: Azt kérdi, szabad-e? És, ha azt mondom, nem, akkor mi van? „Megtört szív’’ jel­igére: Csak kétszer nyúltam a kasszába, mégis az egész pénzt az én nyakamba akarják sózni — írja levelében és tanácsot is kér, hogy mit csi­náljon. Tanácsom: legközelebb olyan kasszába nyúljon, amelyhez csak magá­nak van kulcsa. Biz­tos, ami biztos. Bánatos anya: Iga­za van, ha egy fiú dohányzik, iszik, sőt kártyázik is, az több mint veszélyes. Csüg­gednie azért nem kell, van még idő, kinőheti a gyerek, hisz még csak há­roméves. Minden­esetre, a házassággal azért még várjon a fiú egy-két évet. Sosem elég — N. J. levelének ez a mot­tója. Segítséget kér, hogy egyszer már eleget igyék és ne kí­vánjon többet, egyet­len kortyot sem. Kedves N. J., bízzék az életben, amely egyszer úgyis véget ér, s akkor már nem kívánja többé. Csak magán múlik, hogy : mielőbb elérkezzek ez a boldog állapot. „Gyanakvó férj’’ jeligére üzenem: Jobb a kétely, mint a bizonyosság. „Gyanakvó feleség” jeligére üzenem: Jobb a bizonyosság, mint a kétely. Számos olvasóm­nak üzenem, hogy a világ legokosabb em­bere a szerkesztői üzenetek szerkesztő­je. Mindig, mindent tud. Ha nem, akkor tévedett. S tévedni emberi dolog. (egri) ■goooooooooooooooooocűoooooooooooooccxdooooooooooooooocoooooüoüooooooooooooooogooooooccxx3ooooooooodoocoooooooooo(v-.'OOOCCiooooooooooooooooooooooooooooooooooooooocoooooocooooococoooouocx)cx)ooüoocooooooocxxx)ogcxxxxxx Egerben délután 3 órakor: Szemtől szembe (Arany J.. középábkolás bérlet) Eete 7 órakor: Három a kislány IBianco-bérlet) Vasárnapesti negyvenedik előadásával működésének har­madik esztendejébe lépett a hatvani irodalmi színpad. Mint meleghangú bevezetőjében dr. Bartos Imre, a hatvani gimná­zium igazgatója indokolt öröm­mel megállapította, a hatvani az ország egyik legöregebb iro­dalmi színpada és együttese. Eddigi eredményei és a me­gyén kívüli sikerei is egyaránt biztatóak a jövőt illetően. A vasámapesti műsor az örök virágok fejlécét viselte. Az általános cím mögött fel­sorakoztak a világirodalom óri­ásai: Sophokles. Ovidius, Pet­rarca. Villon, Shakespeare, Goethe. Rimbaud, Byron, Schiller, Heine. Ibsen, Brecht és Majakovszkij. Nem a téma­kör, nem az irodalmi egyenran­gúság határozta meg a műsor gerincét, hanem a műsor össze­állítóinak, az irodalmi színpad fáradhatatlan és igen lelkes munkatársainak irodalmi igé­nye. A műsort két. lendületesen előadott kórusmű vezette be. Bőze Tibor vezényelte a hatva­ni kultúrotthon vegyeskarát. Majd sorra következtek az An­tigoné ismert monológja, Ovi­dius nagyvilági hangvételű cir­kuszi beszélgetése, Petrarca el­ső szonettje, Villon Nagy testa­mentumának í’észlete. a Ham- let-monolófe, Goethe Erlkönig- je. Byron: Childe Harold bú­csúja, Schiller Kesztyű című verse. Heine Rabszolgahajója- ból részlet, Peer Gynt aarómo­Örök virágok" A hatvani irodalmi színpad műsoráról u nológja, Brecht két harcos írá­sa, Jiry Wolken verse József Attila fordításában. Visnyev- szkij Optimista tragédiájának részlete és egy dinamikus, rö­vid szakasz Majakovszkij Csu- dajójából. Az est előadói Szívós József, dr. Ripka Kálmán, Kanyó Gá­bor elsősorban, de velük együtt a fiatalok is: Halmos Tibor, Tő- zsér Ferenc, és Válóczi István jogosan osztoztak a megérde­melt tapsokon és sikeren. A klasszikus versszámok kö­zött elhangzott ifj. Radnóti Ti­bor hegedűjén Bach Szóló-szo­nátája és Vecsey Vízesése. A virtuóz-számok a tehetséges hegedűs interpretálásában nagy hatást keltettek. Hartl Mária egy Puccini- és egy Verdi-áriát adott elő kedvesen, fiatalosan csengő hangon. A hegedűszóló­kat és énekszámokat Radnóti Tibomé kísérte zongorán. Az igényes és rangos fogal- mazású összekötő szöveget — kollektív munka Szikura Éva tolmácsolta. Az est szereplőgárdáját di­cséret illeti. Nem csalt azért, mert a műsor sok számát jól előadták és művészi élvezetet nyűjtotak Hatvan kétszáz fő­nyi közönségének, hanem azért is, mert színpadi beállításban, képszerűségben igyekeztek újszerűt adni. a megszokottól eltérni. A függönyöket és a jel- zéses díszleteket itt-ott még bátortalanul és nem a legcél­szerűbben használták, a füg­göny lélektani pillanatait sem mérték meg mindig a legpon­tosabban. Igaz. hogy az irodal­mi színpad ügyét Hatvanban anyagiakban nem nagyon ké­nyeztetik, és ezért néha a leg­egyszerűbb műszaki dolgok az előadás előtti percekben is gondot jelentenek a nyolc-tíz­tagú lelkes gárdának. Néhány kritikai megjegyzést ide kell írnunk a híradás tel­jessé tételére. Az első a mű­sor összeállítására vonatkozik. Véleményünk szerint a felnőtt nagykorú hatvani irodalmi színpad sem teheti meg azt igé­nyes. de sokrétű közönségével, hogy műsorát csak a világiro­dalom akkora óriásaiból állít­ja össze, mint ahogyan az most történt. A sok filozófia, a drá­ma és a ballada nagy tépelődé- sej ilyen tömény ötvözetben a közönséget fárasztják, még mi­előtt a színpad pedagógiai cél­ját elérhetné. Azt sém hisszük el egészen, hogy ebbe a műsorba — akár­csak világirodalmi mérce miatt is — nem kaphatott volna helyet a magyar iroda’om egy­két nagysága. A műsor végén az volt az ér­zésünk, hogy ez a szándékában feltétlenül tiszteletreméltó és nagyon lelkes gárda a műsort amolyan szellemi piknik ala­pon — önmagából kiindulva és önmagának állította össze. Nem vették figyelembe, hogy a nézőtéren fiatalok, diáklányok, és diákfiúk ülnek, akik a bo­nyolult drámai feszültséget és filozófiát nem tudják töretlen figyelemmel kísérni két órán keresztül. Pedig a hatvani kö­zönség nem hálátlan, most is jutalmazta előadóit, de na­gyobb hatású, még igazabb len­ne a hallgatók és az irodalmi színpad előadóinak ünnepi ta­lálkozása, ha a színpad és a né­zőtér közelebb kerülne' egymás­hoz. Volt ebben az irodalmi es­tében valami arisztokratikus vonás. Ne vegyék sértésnek és be- leavatkozásnak a hatvani szín­pad vezetői, de úgy érezzük, színesebb és egyben gazda­gabb is lenne egy-egy est tar­talma, ha az eltávozott elő­adók helyét új erőkkel, tapo­gatózó, de erős akaratú, friss tehetségekkel töltenék be. A szakmai elkülönülés, az önma­guk előadói nívójának mások­tól való azonnali megkövete­lése, vagy egyéb okok nem akadályozhatják meg a hatva­ni gimnáziumban és ipari ta­nulóknál fellelhető jó vers­mondók jelentkezését és ki­bontakozását. Ha nem jönnek maguktól, mert gátlásaik aka­dályozzák őket a jelentkezés­ben, el kell menni értük, meg kell hallgatni őket, fel kell kelteni bennük az érdeklődést a diákfellépéseken túl a ma­gasabb igényeket rejtő szín­padi szereplés iránt: közös hasznára válna egy-egy ilyen őszinte találkozás a színpad­nak is, a fiataloknak is. A vasárnapesti hatvani kultúr- házban a közönség összetétele arra utalt,, mintha a színpad a két év előtti tömegérdeklő­dést elvesztette volna. Pedig ennek nyilván oka van. Az okot pedig meg kell keresni és meg kell szüntetni. Ha a hatvani lelkes gárda a véleményünk szerint meglevő művészi és társadalmi elszige­teltségéből — elsősorban mű- sorpolitikájával — kilép, meg­szűnik az egyedülvalóság szo­rongó érzése és rádöbbennek az áldozatkész mostam elő­adók, hogy érdemes az. újabb generációt megnevelni és meg­tanítani a művészet tolmácso­lására és élvezésére. Mert ez egyik legsarkalatosabb célja az irodalmi színpadnak. Farkas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom