Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

VHÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 279. szám Ara 50 fillér 1960. november 26., szombat Az 1961. évi költségvetésről és az 1959. évi zárszámadásról tárgyalt a megyei tanáes Heves megye Tanácsa pénteken délelőtt, a megyei ta­nácsháza nagytermében ülést tartott. Dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácsülést. A megnyitó után javaslatot tett az elnökségre. A tanácsülés egyhangúlag választotta meg dr. Böőr Pétert a tanácsülés elnökének, Bíró József, Németh Tibor, Zakar Zoltánná, Kollár Ferenc, GaranSz Lajos és Kurtán Ignác megyei tanácstagokat elnökségi tagoknak. A tanácsülés az 1961. évi költségvetésről és az 1959. évi zár­számadásról tárgyalt, a végrehajtó bizottság beszámolója alapján, amelynek összeállítója dr. Pápay Gyula VB-tag, pénzügyi osztályvezető volt. A beszámolót az alábbiakban ismertetjük: A% előirányzatok reálisak és szükségesek Minden évben a tanácstör­vényben biztosított joga és fontos feladata a tanácsnak a a költségvetés megállapítása — kezdődik a referátum. — Az 1961. évi költségvetés megálla­pításának fontosságát külön lei­eméit, hogy új költségvetési év és második ötévé., tervünk kez­dő időszakát jelenti és olyan időben kerül a megyei tanács elé. amikor a közelmúltban tárgyalta meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága népgazdaságunk helyzetét, és hozott határozato­kat egész gazdasági életünk további fejlődését illetően. E két nagy jelentőségű lény alapjaiban meghatározza ta­nácsaink 1961. évi gazdasági te­vékenységét. költségvetési gaz­dálkodását is, mert biztosítania kell a népgazdasági terv elő­irányzatai alapján gazdasági, szociális, kulturális és egyéb vonatkozásban is az elért szín­vonal tartását, sőt több vonat- Icozásban emelését — különös tekintettel arra, hogy me­gyénkben is sok új igényt je­lent a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése — és a legcél­szerűbben, a legtakarékosab­ban kell előirányozni és majd felhasználni minden rendelke­zésünkre álló összeget. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mindezekre különös figyelemmel irányította az 1961. évi költségvetések elké­szítési munkáit és a végrehaj­tó bizottság értékelése szerint a költségvetésben szereplő elő­irányzatok így reálisak és szük­ségesek. Heves megye 1961. évi össze­sített költségvetése, beruházási keretek nélkül összesen 318 millió 638 ezer forintot tesz ki A beruházási keret az e’múlt évi 81 millió 612 ezer forinttal szemben 64 millió 439 ezer fo­rint. A költségvetési előirány­zatnövekedés az 1960. évi­hez viszonyítva meghalad­ja a 26 millió forintot, amely feltétlen indokolt, és a jövő évre tervezett mennyiségi és minőségi fejlesztések fede­zetét képezi. A Pénzügyminisz­térium. a második ötéves nép- gazdasági terv e'őírásai, vala­mint, népgazdaságunk jelenlegi teherbíró képessége alapján a megye költségvetési, bevételi és egyéb '-iadási keretszámait a módosítások és az ál­lami lakások felújítási kereté­nek figyelembevételével 318 mi iió 638 ezer forintban álla­pította meg. Előirányzatunk végösszege így megegyezik a közölt kerettel. Az összesített költségvetési előirányzatok főbb szamainak ismertetése után részleteiben is foglalkozott a beszámoló á jóváhagyásra előterjesztett költségvetéssel. — Ä tanácsi vál'alatok nye- resegbeí ize lését — összesen 37 millió 498 ezer forintot egye­lőre csak felsőszinti tervezés­sel tudjuk megállapítani, mi­vel az Országos Tervhivatal még nem közölte a tervezés alapját képező irányszámokat, illetve kötelező mutatókat. így a nyereségterv a későbbiekben valószínűleg módosul, a terme­lékenység megfelelő növelése és az önköltség csökkentése alapján kidolgozandó vállalati tervekre épülve. (Végered­ményben ezt az összeget 46 millió 32 ezer forintban álla­pították meg.) A vállalati jellegű előirányzataink kereté­ben gondoskodtunk a vállalati dolgozók céljutalmazásával kapcsolatos előirányzatokról, amelyre összesen 40 ezer forin­tot terveztünk be. Jelentős mértékben növeke­dett az ingatlankezelő vállala­tok által gondozott állami la­kások felújítási előirányzata, amelyre az idei 5 millió 707 ezer forint helyett, 6 millió 470 ezer forintot irányoztunk elő. Megyeszerte megvizsgáltuk és rendeztük az állatorvosok tsz- és útiátalányait, hogy a tsz-ek állatállományának rendszeres látogatását ezzel is elősegítsük. Ennek összege megyei szinten közel 200 000 forintot tesz ki. Gondoskod­tunk azonban az állatorvosi rendelők, dögterek és dögku- tak fenntartásával, valamint a különböző állategészségügyi akciós munkákkal kapcsolatos előirányzatokról, amelyekre együttvéve közel 3 millió 400 ezer forintot terveztünk be. Biztosítottuk a legelővíztelení­tési előirányzatokat és a taná­csok kezelésében levő egyre csökkenő területű gazdaságok művelési költségeit, valamint a mezőőrökkel kapcsolatos előirányzatokat. A mezőgazda­ság szocialista átszervezéséből adódóan ezek az előirányza­tok évről évre csökkennek, gondoskodtunk a termelőszö­vetkezetek irányításával, a tsz-beruházási iroda támoga­tásával, a tsz-tanulóképzéssel, a telepítéstervezéssel, vala­mint a tapasztalatcserékkel A beszámoló következő pontjai a város- és községgaz­dálkodási feladatokkal, víz­gazdálkodási feladatokkal, egészségügyi és szociális fel­adatokkal foglalkoztak. Kő- és homokbányák működtetésére, utak tisztítására, parkok és illése Ezzel számos elhanyagólt épü­let rendbetételét tudjuk majd biztosítani. A tanácsi jellegű beruházá­sok keretét az Országos Terv­hivatal, a népgazdaság teher­bíró képességeihez mérten, az idei eredeti 81 millió 612 ezer forinttal szemben 64 millió 439 ezer forintban állapította meg. A mezőgazdaság terén, annak szocialista átszervezésével pár­huzamosan egyes mezőgazda- sági előirányzatainknál emel­kedés, más előirányzatoknál csökkenés tapasztalható, ösz- szességében az idei 8 millió fo­rinttal szemben 8 millió 988 ezer forint lesz e feladatcso­portban a jövő évi előirányzat. A tsz-mozgalom. a mesterséges termékenyítő hálózat bővítésé­vel párhuzamosan az apaállat­tartás és a legelőgazdálkodás rendszere lényegében megvál­tozott és ez tükröződik már 1961. évi költségvetésünkben. A legeltetési bizottságok szá­mára kivételesen megállapított támogatás összege a jövő év­ben már csak 92 ezer forint lesz, vagyis 240 ezer forinttal kevesebb, mint I960, évben volt. Ugyanakkor jelentős fejlő­dés tapasztalható a mestersé­ges szarvasmarha-termékenyí­tés térién. Az inszeminálások száma az idei 18 ezen-öl 20 ezerrie emelkedik. A mester­séges termékenyítő hálózat fenntartására, illetve fejleszté­sére így az idei 2 millió 216 ezer forinttal szemben 2 mil­lió 324 ezer forintot tervezünk felhasználni. Az állategészség­ügyi előirányzataink összeállí­tásánál kapcsolatos előirányzatokról, amelyre 1 767 000 forintot ter­veztünk be. A beszámoló ezután a köz­lekedési feladatokról szólt. Ezen belül arról, hogy az üdülőhelyi feladatoknál 767 ezer forintról 1 millió 121 ezer forintra növekszik az 'ló- irányzat, mivel a folyó évben Mátraszentimrét és Szilvásvá­radot üdülőhellyé nyilvánítot­ták. Biztosítottuk a tiszanánai komp működtetésével, vala­mint a komplejáró felújításá­val kapcsolatos előirányzatot, amelyre összesen 338 000 fo­rintot terveztünk be. Gondos­kodtunk a tanácsi utak és hi­dak felújítási előirányzatáról, s ezzel kapcsolatosan 9 millió 550 000 forint betervezéséről. Az egyéb gazdasági felada­tokról szólva legelső helyen említette a községi malmok üzemeltetését és fenntartását. Erre a 600 000 forintos felújí­tással együtt összesen 2 millió 159 000 forintot terveztek be. Az élelmiszeripari üzemek ke­retében szóit a gyöngyöstarjá- ni és nagytályai szeszfőzdék üzemeltetéséről. hősi emlékművek tisztítására, rendbentartására, államosított lakások felújítására, község- rendezésre, közvilágításra az elmúlt évi 9 millió 500 ezer forint helyett 10 millió 700 ezer forintot irányzott elő a ta­nács. A vízgazdálkodás terén fokozott figyelmet .fordítottunk a termelőszövetkezetek fejlődéséből adódó feladatokra. A város- és községgazdálkodási, az egészségügyi és szociális, a vízgazdálkodási feladatokról Szerelőből újítási előadó É Veress Sándor, a gyöngyösi 34-es Autóközlekedési Vállalat fiatal újítási előadója, mint szerelő került a vállalathoz. Jó munkájára felfigyeltek és a vezetőség javaslatára ki­nevezték újítási előadónak. Mint a vállalat KISZ-titkára, sokat segít a KISZ-fiataluk mun­kájában is. A 122 fős KISZ-alapszervezet küldöttnek választotta meg. (Foto: Kiss) kútfelújításra 1 millió 500 ezer forint áll rendelkezésre, a ku­tak karban tartási és a törpe­vízművek fenntartási elő­irányzata pedig együttesen 881 ezer forint. A karbantartandó kutak szama 27 , darabkái,; a, törpevízmuvek száma pedig 1 darabbal növekedett ebben az évben. Az egészségügyi és szoci­ális téren az előirányzat az idei 94 millió forinttal szemben közel 103 millió forint. Ez lehetővé teszi a megye egészségügyi hálózatának to­vábbi bővítését, a kórházi ágyak számának növelését, a rendelőintézeti napi rendelési órák számának szaporítását, a bölcsődei férőhelyek, az egész­ségvédelmi kör- és a házi-be- tegápolói hálózat bővítését. A kulturális előirányzat Ezután a kulturális tokát vette tervbe a móló: A Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusán el­fogadott határozatok, illetve a Központi Bizottság és a kor­mány által kiadott irányelvek alapján a kulturális ellátás te­rén légíontosatjb ’ feladatúnk az 1 iskolareform fokozatos megvalósítása, a pedagógusok eszmei, politikai és szakmai nevelésé, a munkáslakta tele­pülések és a tsz-községek köz- művelődési ellátottságának to­vábbfejlesztése és a gyermek- védelmi feladatok ellátása — hangoztatta. — Kulturális elő­irányzataink között sorrend­ben az első helyen szerepel­nek az óvodák, napközi ottho­nok előirányzatai, kettős szem­pontok alapján. Egyrészt arra törekedtünk, hogy a munkás­lakta körzetekben biztositsuk a napközi otthonok kellő szín­vonalon való működéséhez szükséges előirányzatokat. Másrészt a rendelkezésre álló lehetőségekhez mérten kielé­gítsük a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével kapcsola­tosan jelentkező igényeket. A rendes korú általános- ás középiskolai tanulók politech­nikai képzésére, illetve az eh­hez szükséges feltételek bizto­sítására szintén nagy figyel­met fordítottunk. Éppúgy, .minjf ntésils;, fontos feladatunk­ra, ,a, s%^lí,muiikáá utánpótlás' nevelésére, szakmai képzésére.: A népművelési és művé­szeti intézmények fenn­tartására, illetve támoga­tására a jövő évben több mint 10 millió forintot tervezünk. Ebből mintegy négy és fél millió forint jut az egri Gár­donyi Géza Színház támogatá­sára, illetve épületének felújí­tására, s másfél millió forint a művelődési házak és ottho­nok támogatására. A könyvtá­rak előirányzata meghaladja a 2 millió 600 ezer forintot. A megye sportéletének fejleszté­sére pedig 1 millió 800 ezer forintot fordítunk terveink szerint. A beszámoló p végén rendé­szeti és igazgatási feladatokról szólt, amelyekre közel 50 mil­lió forintot irányoztak elő. felada­beszá­A tanácsi szervek 1959, évi gazdálkodása A beszámoló második része az 1959. évi tanácsi költségve­tési gazdálkodásról szóló zár­számadással foglalkozott. Er­ről a többi között a követke­zőket tartalmazza: Heves megye tanácsainak 1959. évi összesített eredeti költségvetési előirányzata 299 millió 061 ezer forint volt a jóváhagyás szerint. Ebből az összegből a szorosan vett költ­ségvetési feladatok ellátásra 233 millió 644 ezer forint és a beruházási feladatokra 61 mil­lió 083 ezer forint esett. A többi összeg a kiegyenlítő ke­zeléssel, vállalati pénzellátás­sal és a költségvetési tartalék képzésével kapcsolatos. Az év­közi feladatváltozásokkal kap­csolatban a közvetlen költség- vetési feladatoknál 30 millió 578 ezer forint póthitel enge­délyezése és 11 millió 933 ezer forint előirányzat zárolá­sa vált szükségessé. összességében elemezve ta­nácsaink 1959. évi költségvetést feladatainak elvégzését, meg­állapítható. hogy az 97 száza­lékban történt meg. Ez az eredmény kielégítő, annál is in­kább, mert ha figyelembe vesszük a kimutatott tartozá­sokat, akkor az eredmény még további egy százalékkal javul, ami végeredményben azt mu­tatja, hogy tanácsaink feladataikat az 1958. évihez viszonyítva egy százalékkal eredmé­nyesebben hajtották végre. A beruházási feladatokra eredetileg 61083 000 forintot irányoztunk elő. Ez az összeg az évközi feladatváltozásokra engedélyezett 17 561 000 forint póthitel engedélyezés és 530 000 forint zárolási elrendelés mel­lett 78 114 000 forintra emelke­dett. A felhasználás pedig 78 927 000 forintot tesz ki. En­nek keretében az egri Talaj­erőgazdálkodási Vállalat szem­csésé üzemének építése, vala­mint a Gyöngyösi Kenyér­gyár és az Egri Szeszüzem helyreállítási munkái fejeződ­tek be. Megépült Füzesabony­ban az állatorvosi lakás, Eger■» ben a Markhot úti híd, vala­mint a népkerti gyalogsétány. Megvalósult a szarvaskői sze­kunder elosztó. hálózat bővíté­se, a lőrinci mélyfúrású kút építése és Hatvan város rész­beni közművesítése. Ugyancsak megépült Gyöngyösön 8 egy­szobás és 16 másfélszobás ház, továbbá Eger városban 30 egy­szobás, 6 kétszobás, s végül Hatvanban 4 egyszobás, 12 másfélszobás, 9 kétszobás és 9 háromszobás lakóház. Megépült a gyöngyösi kórház fertőtlenítő háza, továbbá az egri megyei kórház trafó-állo­mása és kazánháza, a vámos- gv 'rki szociális otthon szenny­víztisztító telepe.- Ugyancsak megtörtént a hatvani diákott­hon étterem- és konyhabővíté­se is. Ezenkívül megépült még az adácsi gyógyszertár kétszo­bás lakással. Jelentős beruházások való­sultak meg kulturális vonalon is, így Szajlán és Mátraderecs- kén egy-egy tanterem, Atány- ban, Pétervásárán, Mátraszent- imrén, Tarnazsadányban két- két, Karácsondon, Hevesen. Boldogon. Gyöngyöshalászon. Kecskén 4—4 és Hatvan váro­sában 8 tanterem építése feje­ződött be. (Folytatása a 2. oldalont

Next

/
Oldalképek
Tartalom