Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

2 REPÜJSÄG IM«. november 3., «ütőrtők Ismerd meg hazádat.,. Sopron jelenleg folytatunk, nemcsak arra irányul, hogy az épületek állagát megóvjuk, hanem az a törekvés is vezet bennünket, hogy a felszínre kerülő műem­lékeket eredetijében helyreál­lítsuk. Így tatarozás közben leltünk rá egy régen keresett közép­kori zsinagógára, amelyhez ha­sonló csak Miltenbergben van. Sopron gyárváros, és az ötéves tervben az üzemek rekonst­rukciós bővítésen esnek át. Több új gyár létesült ez ideig és bővült a városban. Sopron termelőszövetkezeti város. A szőlőműveléssel foglalkozó szö­vetkezetek az új szőlőknél nem a régi, hanem az új, gépi ter­melésre térnek át. A leromlott szőlőket mindenütt felújítják. Általában a mezőgazdaság jó kezekben van a tsz-eknél és az állami gazdaságoknál. A termelésben Sopron és a me­gye nagymértékben léptek elő­re, a tsz-ek megértették, hogy egy időben az átszervezéssel még lehet a terméshozamot is nagyobbítani. A két világháború között Sopron néhány tőkés és nagy- birtokos üdülőhelye volt. Isko­lái is csak a kiváltságosok gyermekeinek szolgáltak mű­velődési lehetőséggel. Sopron ma a dolgozóké, akik szeretik, nagyon szeretik ezt a várost. A soproni városi tanács Liszt Ferenc szimfonikus zenekara ma az ország legelső vidékj hangversenyzenekarává küz­dötte fel magát, Horváth Jó- zsef karmester vezetésével. Sopron zenekultúrájának fej­lődését mutatja, hogy zeneis­kolájának ma 700 növendéke van és ez a biztosítéka a sop­roni zene további fejlődésé­nek.-Ar Szép Sopron ... mint aho­gyan szép a mi kis városunk — Eger. Az, ami rokonszen­vessé teszi és megszeretted, az az ősi patina, amely mindkét városra egyaránt rátelepszik és — bár Sopron műemlékek­ben gazdagabb — mégis ha­sonlóvá teszi az óváros „ka- réj’’-ban épített zegzugos ut­cái, a későreneszánsz-barokk stílusban épült, nemesen ódon házait és az a valami, amely láthatatlanul is bevonja, be­teríti a várost, a számunkra nem ismeretlen valamivel, hiszen a történelmi levegőt terjesztő városok sugárzása, vonzása ugyanaz: maga a történelem. Ezért szeretjük mi egriek Sopront és ez táplálja ben­nünk a rokoni érzést. Okos Miklós A nyugati határszélen, Eger­től mintegy 370 kilométer­nyire fekvő Sopron városa bár ősibb — a város múltja két és félezer évet ölel fel —, mégis sok rokonságot mutat az ország északkeleti részén levő Eger városával. Gerő László műtörténész Eger cí­mű munkájában Budapest után másodiknak Sopront és a harmadik helyen Egert em­líti a műemlékek városaként. ★ Jelen századunk építkezései, a Lőverek lábánál, a történel­mi óvárostól élesen elkülönülő újváros, szebbnél szebb palo­táival és nagyméretű parkjai­val, a modern építőművészet remekei. Az újváros középü­letei, fő- és középiskolái, ne­velőintézeteinek modem épü­letei közé épített magánházak, fejlett ízlésre valló, jó anyagi körülmények között élő, pol­gári jólétben dúskáló háztulaj­donosok, a nyugalmazott cs. és kir. katonatisztikar reprezen­tatív építkezéseit mutatja. A Lőverek a villanegyedek és üdülők telephelyéül fejlő­dött erdőséget jelentik, amely a XII. században a magyar lö­vészek lakóhely? volt. A római uralom idején itt levő településnek „Scarbantia” volt a neve, majd mindinkább a bécsi domb környékén épülő óváros a XIII. században már Ödenburg néven ismeretes. — Sopronban a XV. századtól kezdődően magyarul tanítanak és dacára a történelem során ismeretes nagyobb méretű nyugati és keleti beözönlések- nek, Sopron mindig magyar maradt. A középkori Sopron — mint történetírói írják — nagyon szép város, ahol Mátyás király hosszabb időt töltött és ame­lyet 1523-ban II. Lajos is meg­látogatott. A város a XVI. és XVII. században gyakran az országgyűlések színhelye és élénk szellemi életet él. A szá­zad elején már színdarabokat adnak elő és az evangélikus gyülekezet könyvtárat alapít. Az 1676-ban, tűzvész folytán elpusztult város helyén újjá­épült barokk város az, amelyet ma is ismerünk. A francia háborúk ideje alatt Sopron gamizon-város lett és a hadiszállításokon meg­gazdagodott főurak itt élik vi­lágukat. 1847-ben itt épül meg az ország második vasútvona­la, amely Dunántúlon az első és Sopront Bécsújhelyen át Béccsel kötötte össze. 1848-ban a város lakói Kossuthért lelke­sednek, de az osztrák császári hadsereg már december 16-án bevonul Sopronba és a sza­badságharcok ideje alatt el sem hagyja. Sopron történelmi múltjából művészeti téren kiemelkedő a XV. század zenekultúrája. Amikor az országban csak el­vétve akadt orgona, a soproni templomokban már orgonák búgnak. Egy évszázaddal ké­sőbb a világi zene is megszó­lal, a „Tűztorony” erkélyéről adnak a városnak zenét. A vá­ros 1629-től kezdődően tartja számon az innen indult, vagy itten működő zenei híressége­ket, akik között Haydn, Liszt Ferenc, Kurzwell Ferenc, Kő­szegi Károly, Liebhardt Lujza, Goldmark Károly, a két Strauss és még igen sok zenei nagysággal találkozunk, aki­ket Sopron, a „zeneváros”, szí­vesen látott vagy adott a vi­lágnak. A soproni képzőművészet építészeti vonatkozású alkotá­sai szemléltetően önmagukért beszélnek az idegeneknek. A város közterein felállított és a házak díszítéseit szolgáló szobrok és szobrászmunkák, többségükben ismeretlen mű­vészek alkotásai. Ma több is­mert és jónevű szobrász el Sopronban. Az első festőt is a XV. szá­zadtól tartják nyilván a sopro­niak. Ezután már csak a XVII. század elején találkozunk templomfestökkel és a XVIII. században „képírók”-kal. E században igen sok tehetséges és ismert festő dolgozik Sop­ronban és az arcképfestés mel­lett kibontakozik a tájképfes­tés művelése is. 1845-ben tele­pedett le a városban id. Storno Ferenc (1820—1907) akadémiai festő, hegy egy híres festő és műgyűjtő dinasztia egymást kivető tagjainak munkálkodá­sát megkezdje. Ezután az or­szágos hírű festők egész gárdá­ja tesz itt szert hírnévre. Mai életünk, a gyárak, üzemek éle­tének jónevű festői és grafiku­sai a városi tanácstól állandó kiállítási helyet kaptak és ez­zel megnyílt a közvetlen kap­csolat az alkotók és a közönség között. A soproni irodalomnak leg­alább olyan több százados múltja van, mint zenekultúrá­jának. A virágénekek a XV. századból jegyeztettek fel. A következő századokban a ma­gyar irodalöm művelőinek egész sorát találjuk Sopronban. Itt tanult Ráth Mátyás, Kiss János, Péczeli József, Döbren- tei Gábor, Berzsenyi Dániel, Révai Miklós. Itt katonáskodott Petőfi Sándor. Soproni diákok voltak Vajda Péter, Eötvös Károly és Dóczy Lajos. Sop­ronban volt szerkesztő Gyóni Géza. A mai írók közül többen fővárosi lapok és folyóiratok munkatársai: Dorozsmai János, Molnár József, Berecz Dezső, Rozsondai Károly, Kakó Jó­zsef, Kónya Lajos Kossuth- díjas, Boháti Róbert, Becht Re­zső, Szabó Jenő, Farkas Imre, akik a mai irodalmat képvise­lik. Nem utolsósorban említendő a soproni kézműipar, ahol lép- ten-nyomon találkozhatunk a művészetig fejlődő iparok min­den ágazatával. Hiteles adatok szerint Sopronban már 1485- ben zsebórát készítettek, száz évvel megelőzve a nürnbergi Henlein Péter időmérő-eszköz készítőjét. A múlt század végén és a huszadik század elején Sopron­ba beáramló idegen tőke egy­más után hozza létre a külön­böző gyárakat és egyszerre ki­alakul a gyári munkásság, akik szervezkednek és bérmozgal­makat indítanak, sztrájkolnak, ha kell. Már 1890-ben megün- neplik május elsejét és 1907- ben hetilapjuk van. 1918-ban Bors László újságíró lakásán megalakul a kommunisták pártszervezete. 1919. március 21-én pedig jelentős erők csat­lakoznak a Tanácsköztársaság kibontott zászlaja alá. A város népbiztosa Kellner Sándor nyomdász, régi munkásmozgal­mi harcos lett. A proletárdik­tatúra megdöntésére a város­ban ellenforradalmi szervezke­dés indult, melyet a diákság­gal és a haladó szellemű értel­miséggel a munkásság levert. Sopron mai életéről Erdélyi Sándor elvtárs, a városi tanács elnöke tájékoztat: „Sopron városa nagyon sokat szenvedett a második világhá­borúban. Nagy veszteségek ér­ték a várost és lakosságát. Az a sortatarozási munka, amelyet Tizedére csökkent a dohány, többszörösére J emelkedett a cigaretta fogyasztása Az Egri Dohánygyárban vég­zett számítások szerint mint­egy tizedére csökkent a csoma­golt cigarettadohány fogyasz­tása az elmúlt tíz évben. Ezzel szemben többszörösen növeke­dett a készcigaretta fogyasz­tása. Ennek egyik oka, hogy a do­hánygyári munkafolyamatok gépesítésével igen olcsón tud­ják előállítani és forgalomba hozni hazánkban a különböző cigarettafajtákat, és egyre ke­Az ENSZ közgyűlésén leleplezték az amerikaiak Kuba elleni agresszióját, de a kubai panasz megvitatását a politikai bizottsághoz utasították vesebben sodornak cigarettát. A cigaretta készítését a gyár automatizált gépekkel végzi. Űj technológiai eljárásokkal több mint százmillió cigaretta készül a gyárban havonta. Eze­ket a munkafolyamatokat ré- genle kézi munkával végezték. Jelenleg az NDK-ból kapott automata gépekkd mintegy hússzorosára emelkedett a ci­garettakészítés termelékeny­sége. (ka) A Máíravidéhi Erőműben nem hánynak szemet a mulasztás fölött Harmincegy brigád küzdött, a szocialista brigád címért. A termelési tanácskozáson a dolgozók nyilvánosan megvitatták, hogy kik érdemelték ki a megtisztelő címet. Hét bri­gádnak ítélték oda a szocialista munkabrigád kitüntető nevet. Utóbb azonban kitűnt, hogy az egyik bri­gád tagjai a szakszervezeti munkát elhanya­golták, tagsági dijaikkal is hónapokra elma­radtak. összeegyeztethető ez a szocialista ember fogalmával? Példaképül állíthatók azok az üzem munkásai elé, akik szakszervezeti életet nem élnek, nem fordítottak-e kicsit hátat a szervezett munkásságnak, még akkor is. ha egyébként jól dolgoznak? Ezt vitatják ma so­kan az erőműben. Érvelnek és mentségeket hoznak fel. Akadt, aki nem tudott dönteni. Bejelentést tett a pártszervezethez, azzal a kéréssel, hogy vizsgálják ki az ügyet, aztán döntsenek. Nem is olyan egyszerű a dolog A válla1á- sokai becsülettel teljesítették. Pontosan vezet­ték a brigádnaplót, menetközben beszámoltak eredményeikről, az esetleges hiányosságokról is. Munkájukat, a tanulást és a szocialista cí­mért küzdők emberi magatartását ellenőrizte a párt- és a szakszervezet. De arra senki sem gondolt, hogy a legjobb munkásoktól megkér­dezze: mondjátok, milyen társadalmi-nevelő munkát végeztek a szakszervezetben, rendez­tétek-e tagsági díjatokat? Csak az emberek, a brigádtagok követtek el mulasztást? A szakszervezet vezetői, a bi­zalmiak hat hónap alatt nem vették észre a hibát? A baj már megtörtént. De jó jel, hogy a Mátravidéki Erőműken komolyan veszik a dolgot, nem hánynak szemet a mulasztás fö­lött, Sok más teendő mellett ez a kérdés fog­lalkoztatja a pártszervezetet és a munkásokat is. Ott helyben, az üzemben ismerik legjobban a problémát. Biztosak vagyunk abban, hogy a körülmények kellő mérlegelése után helyesen és igazságosan fognak dönteni a hetedik bri­gád ügyében. rikai ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel. Tagadni próbálta az amerikai agressziót bizonyító felszólalások szavahihetőségét és a tények „elferdítésével” vádolta a kubai álláspontot tá­mogató küldötteket. Az amerikai delegátus azt állította, „az Egyesült Álla­móknak nincs kifogása azellen, hogy — ha más küldöttek is egyetértenek ezzel — a politi­kai bizottság egy korai idő­pontban megvitassa a kérdést”. A továbbiakban felszólalt Raul Roa kubai külügyminisz­ter. Az amerikai küldött kije­lentéseire válaszolva hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya lábbal tiporja az ENSZ alapokmányának el­veit. A kubai kormány —mon­dotta — azért kéri panaszának a közgyűlés plénumán való megvitatását, mert az amerikai agresszió a nemzetközi békét és a biztonságot veszélyezteti. A kubai panasz megvitatása nem a Biztonsági Tanácsra, vagy az amerikai államok szervezetére tartozik — mon­dotta. Végül hangsúlyozta, hogy a legutóbb Kuba ellen életbelép­tetett amerikai embargo a leg- drasztikusabb intézkedés, amelyet béke idején egy nép el­len valaha is hoztak. A kubai nép inkább meghal, de nem kapitulál — fejezte be beszé­dét Raul Roa. A további felszólalások so­rán a kubai módosító indít­ványt támogatta U. Tha bur- mai, Tarabana bolgár és Palar- csuk ukrán küldött. Guatemala és Costa Rica képviselője indítványozta, hogy a politikai bizottság tárgyalja a kubai panaszt Ezután szavazásra tették fel a kubai módosító indítványt, amely javasolja, hogy az álta­lános ügyrendi bizottság dön­tésével ellentétben a közgyűlés plénuma foglalkozzék az ame­rikai agresszió ellen emelt ku­bai panasszal. A módosító indítvány mel­lett 29, ellene 45 küldöttség szavazott, 18-an pedig tartóz­kodtak a szavazástól. Hét kül­döttség nem vett részt a sza­vazásban. A kubai módosító indítvány mellett szavaztak a szocialista országok, továbbá többek közt Jugoszlávia, India, Indonézia, Irak, Jemen, Szaud Arábia, az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia, Nepal, Ceylon, Burma, Kambodzsa, Etiópia, Ghana, Guinea, Marokkó, a Mali Köz­társaság és Afganisztán. A módosító indítvány elve­tése után a közgyűlés 54 sza­vazattal 11 ellenében (27 tar­tózkodás mellett) úgy határo­zott, hogy a politikai bizottság napirendjére tűzi a kubai pa­naszt. Ellene szavaztak a szo­cialista országok, valamint Ku­ba és Indonézia. A közgyűlés kedd esti ülése magyar idő szerint éjfél után 24 perccel ért véget. *** A Reuter jelentése szerint el­halasztották a közgyűlésnek szerdára, a kongói kérdés meg­vitatására kitűzött ülését. Új időpontot nem állapította'-:' meg. í jabb nyugatnémet egységek érkeztek Franciaországba PÁRIZS (MTI): Mourmelon és Sissone katonai táboraiba szerdára jelezték kétezerhá­romszáz nyugatnémet katofia érkezését. A francia demokratikus köz­vélemény továbbra is nyugta­lansággal és felháborodással fogadja a híreket az ..új Wehr­macht” bevonulásáról. A volt ellenállók nizzai kongresszusán elítélték a fran­cia kormány politikáját és til­takoztak azellen, hogy Fran­ciaország földjén támaszponto­kat engedjenek át a Bundes- wehrnek. November 13-án, a Béketa­nács felhívására, harminc til­takozó gyűlést rendeznek a francia városokban. (MTI) Idő járás jelenté« Várható időjárás csütörtök éstig: Felhős )dő. sokfelé esővel. Mérsé­kelt. időnként megélénkülő szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 10-14. legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6-10 fok kö­zött (MTI) mányt — fejezte be beszédét Zorin. A szovjet küldött után dr. Sik Endre, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere szó­lalt fel. Hangoztatta, hogy olyan problémával állunk szemben, amelynek megfelelő gyors megoldására csak akkor lehet remény, ha a kérdést a köz­gyűlés plenáris ülésének napi­rendjére tűzik. Ezt az álláspontot támasztja alá az a tény, hogy az Egye­sült Államok kormánya már hosszabb idő óta olyan intéz­kedéseket foganatosít a Kubai Köztársaság ellen, amelyek az agresszió közvetlen előkészüle­teiként értékelhetők. Ebben a helyzetben egy olyan javaslat elfogadása, amely a kérdést a hosszú vitákat igénylő, amúgy is túlzsúfolt napirendi politikai bizottság elé utalná, önkénte­lenül felveti a kérdést, vajon ez nem lenne-e egyértelmű az agressziót előkészítő közvetlen bátorításával. Az amerikai küldöttnek az általános ügyrendi bizottság vitájában tett ama kijelenté­sével foglalkozva, amely sze­rint az Egyesült Államok nem szándékozik megtámadni Ku­bát, Sík Endre emlékeztetett 1958 júliusára. Akkor amerikai tengerészgyalogosok szálltak partra Libanonban, az angolok pedig ejtőernyős alakulatokat küldtek Jordániába. Az ameri­kai és az angol kormány akkor is hangoztatta, hogy nem tá­madja meg Irakot, csak abban az esetben ha — mint aho­gyan azt a New York Times hangsúlyozta —, „az iraki kor­mány nem tartja tiszteletben a Nyugat olaj érdekeit”. Mint köztudomású, a közép-keleti válsággal kapcsolatban össze­hívták az ENSZ rendkívüli közgyűlését — tehát nem a po­litikai bizottságot, hanem a közgyűlés plénumát”. Annak­idején a nemzetközi közvéle­mény együttes és határozott fellépése mentette meg a fiatal Iraki Köztársaság függetlensé­gét, akadályozta meg a har­madik világháború kitörését. Ilyen tanulságok birtokában és mindezek szem előtt tartá­sával kell a közgyűlésnek dön­tenie a kubai kérdés napirend­re tűzésével kapcsolatban — hangoztatta Sík Endre. Végül rámutatott: a magyar küldöttség nagyon is jól látja, hogy milyen cinikus játék fo­lyik a közgyűlés jelenlegi ülés­szakán a napirendi pontok el­osztásának kérdésében. Míg egyrészről nem létező kérdé­seket erőszakolnak a közgyűlés plénumára, addig más részről megakadályozzák, hogy a nem­zetközi békét és biztonságot valóban súlyosan érintő tény­leges problémák a közgyűlés plénumán kerülhessenek meg­vitatásra. A következő felszólaló Kt- szeliov, belorusz küldött támo­gatta a kubai módosító indít­ványt és sürgette, hogy az ENSZ-közgyűlés plénuma vi­tassa meg a kubai panaszt. Ezután Wadsworth, az ame­NEW YORK (MTI): Az ENSZ-közgyűlés kedden délután plenáris ülést tartott, hogy folytassa az amerikai ag­resszió ellen emelt kubai pa­nasz napirendre tűzésének vi­táját. Mint ismeretes, az álta­lános ügyrendi bizottság java­solta, hogy a kubai panaszt a politikai bizottság vitassa meg. A kubai küldöttség — a Szov­jetunió és sok más ország tá­mogatásával — módosító in­dítványt terjesztett be, amely­ben kérte, hogy az amerikai agresszió ellen emelt panaszát a közgyűlés plénuma vitassa meg. Az ülésen elsőnek Zortn küi- ügyminiszterhelyettes, a szov­jet küldöttség vezetője szólalt fel. Bevezetőül hangoztatta, hogy az Egyesült Államok küldött­sége a közgyűlésen mindezide- ig nem nyilatkozott a kubai kérdésről. Ez arra mutat, hogy a helyzet halaszthatatlan in­tézkedéseket követel, mert a vita elhúzódása lehetővé tenné a Pentagon agresszív köreinek a támadás előkészítését. Zorin rámutatott, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának 15 esztendeje alatt aligha állott szembe kö­vetkezményeiben veszélyesébe helyzettel, mint most Kuba kérdésében. A szovjet küldöttség vezető­je ezután ismertette a Kuba elleni amerikai agresszió leg­kirívóbb tényeit. Rámutatott, hogy politikai téren az Egye­sült Államok kormányának te­vékenysége olyan tettekben jut kifejezésre, amelyek álta­lában megelőzik a nyílt ellen­ségeskedéseket. Gazdasági té­ren amerikai részről számos olyan lépés történt, amelynek félreérthetetlen célja, hogy aláaknázza Kuba nemzetgaz­daságát. Végül pedig ideológiai téren az amerikaiak alávaló propaganda-hadjáratot foly­tatnak a kubai forradalmi kor­mány ellen. Zorin rámutatott, hogy az Egyesült Államok Floridát a Kuba elleni intervenciós elő­készületek támaszpontjául használják fel. Az amerikai imperialistákat kiszolgáló Gua­temala pedig katonai táborrá változott, ahol a kubai nép árulóiból toborzott zsoldos hor­dákat kiképzik. Az Egyesült Államok Kuba területén levő Guantanamo-i támaszpontjá­nak azt a szerepet szániák, hogy ugródeszka legyen a Ku­ba elleni támadáshoz. Bármely pillanatban bekö­vetkezhető intervenció veszé­lye fenyegeti a kubai köztár­saságot. Az Egyesült Államok meg akarja ismételni öt évvel ezelőtti akcióját, amellyel Gua­temalában fegyveres erőszak­kal megdöntötte a nép által törvényesen választott kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom