Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-22 / 275. szám
1W0. november 22.. kedd NÉPÚJSÁG Őszi csúcsforgalom - némi akadályokkal A gyermeknek vau igaza. em tudom, mi van a ” L ' gyerekkel. Olyan engedelmes, szófogadó volt mindig, az utóbbi időben pedig vitatkozik, nem ad igazat. Alig ismerünk rá. Előfordult, hogy nekem, az apjának szemembe mondta: nem úgy van, ahogy mondom. Nem tudom, mit vernek ennek a kölyöknek a fejébe az iskolában, de az mégiscsak felháborító, hogy egy tizenhétéves gyerek így viselkedjék. Tehetetlenek vágyunk, nem tudjuk, mi lesz a gyerekből.” Ezek a keserűen panaszos szavak B. I. szájából hangzottak el. B. I.-nek, aki nemrég még egyénileg gazdálkodó parasztember volt és most termelőszövetkezeti tag, tehát gond- ja-baja vaui csemetéjével, a tizenhét éves, technikumba járó Pistával. Dehát melyik szülőnek nincs baja gyermekével — mondhatná bárki. Ez igaz is, de amilyen ez a gond, probléma, nem mindennapi. Nem mindennapi. de azzá válhat, sőt bátran kimondhatjuk: előbb- utóbb azzá is válik. Mert miről van szó? A tizenhét éves gyermek vitába szállt apjával, aki pedig annak idején egyike volt annak a néhány parasztgyermeknek a faluban, aki elvégezte a négy polgárit. Vitába száll és ellentmond. Például a történelmet Illetően. Pista, az apjával szemben állítja, hogy a 48- as szabadságharc igazi hőse Petőfi, Kossuth, Táncsics volt, és nem Görgey, hogy István király nem azért került a magyar történelemben olyan helyre, mint ahol van, mert megkereszteltette a magyarokat, hanem élsősorban azért, mert államot alapított; hogy Károly király sem lett volna jobb király, mint Ferenc József és sorolhatnám még. Azt hiszem, ebből is érthető, mi a vita alapja Pista és az apja között. A vita oka: a kétféle, a kettős nevelés. Ahogy B. I.-t nevelték és ahogy most ő akarja nevelni gyermekét és ahogyan ma Pistát oktatják, nevelik az iskolában. C mivel B. I. tanácsot kért ^ tőlem, szívesen teszek ennek eleget ezen a helyen is, mert kétségtelen a kettős nevelés hátránya, s ezért nyilvánvaló, hogy ezt meg akarjuk, mert meg kell szüntetni és helyette egységes, szocialista nevelést akarunk megvalósítani. A kettős nevelés nem most került először szóba, annak hátrányairól már évek óta beszélünk, de mostanában, amikor az iskolareform vitái folynak, még több szó esik róla. Ez érthető is, hiszen a reform azt a célt szolgálja, hogy felkészítse a tanulót a szocialista életre és ez azt is jelenti, hogy minden akadályt el kell hárítanunk, amely e cél megvalósítását nehezíti, hátráltatja. B. Pista „lázadása” abból következik, hogy másképpen tanul bizonyos kérdéseket a gimnáziumban, mint ahogy apja nyilatkozik erről odahaza. És Pista az iskolának ad igazat, én pedig Pistának. Neki is akarok segíteni, amikor szót emelek az ő igaza mellett. Pista apja végigélte a két világháború közti időszakot, akkor járt iskolába, leventébe, és bizony az akkori világszemléletből több, kevesebb ráragadt. Meg kell ezt mondani, bár elismerjük, hogy B. I. ma már a legtöbb dologban szocialista nézeteket vall, de nem kopott még le róla teljesen a múlt szelleme. Néhány példát erre. B. I. vallja, hogy az emberi akarat, tehetség, szorgalom a forrása a földi javaknak, hogy nem imádkozni kell a jó termésért, hanem meg kell jól dolgozni a földet, de azért az Isten létezését is elismeri. Pista a gimnáziumban az anyag keletkezéséről, az ember származásáról marxista magyarázatot hall, ha pedig hazamegy vasárnaponként, a szülők templomba küldik. Mit tesz ilyenkor Pista, vagy a többi, Pistához hasonló fiatal? Kétel* kedik. Egyik az iskolának, # másik a szülőnek nem hisz. • ml lesz a következmény? Az, hogy nem fejlődik szilárd jelleművé, határozott emberré, nem Igazodik, mert nem tud úgy eligazodni az életben, mint azok a társai, akik egységes. szocialista nevelésben részesüknek. A következtetés kézenfekvő: gyermeke ellen vét az a szülő, aki a kor nevelési elveivel ellentétesen hat., vagy próbál hatni gyermekeire. Nagyot vét, mert gyermeke a kettős nevelés hatására nem tud határozottan elgondolkodni az életben, nem tud szocialista emberhez méltóan élni. Hogyan tudjon az ilyen a közösségi életbe kellően beilleszkedni, hogyan tudjon magában ebben a társadalomban kellő megbecsülést szerezni? B. I. azt mondja, ő szocialista embert akar nevelni a fiából, de hát hogyan, ha akarva, akaratlanul gyerekébe a régi világszemléletét igyekszik beoltani úgy, hogy megköveteli: a gyermeke feltétel nélkül neki adjon igazat. A z nyilvánvaló, hogy min^ denütt egyfajta nevelés lesz majd úrrá és ez szocialista szellemű nevelés lesz. A B. I-k előbb-utóbb belátják tévedésüket. De az nem mindegy, hogy mikor. Az iskola, a szülő, a gyermek, az egész ország érdeke,, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. S ha az iskola, a szülő, a gyermek összefog, akkor jól megalapozott tudású, szocialista világszemlélettel felvértezett ifjúság lépi át az iskola küszöbét és hasznosan tevékenykedik a társadalom éq a maga javára. Tudom, B. I. is ezt akarja. — P — Újdonságok a KERAVILL-boitokban A kereskedelem és az ipar az idén az év utolsó negyedévében több új típusú rádiót, televíziót, lemezjátszót és magnetofont hozott forgalomba. A Telefongyár új lemezjátszóval egybeépitett rádiót készített: a T—422/G—t és T—422/rn típusú magnetofonos, nagy világvevőt. A székesfehérvári gyártól is már megérkeztek a KERAVILL-boHokba a VT— 236/G típusú, lemezjátszós rádiókészülékek. Karácsony előtt ismét kapható lesz a boltokban a közkedvelt T—528/MG típusú zenegép. A régóta ígért székes- fehérvári gyártmányú, ultra- rövidhullámos középszuper készülék, a Daxli, szintén megérkezett a boltokba. A kereskedelem tájékoztatása szerint az utolsó évnegyedben körülbelül hetvenezer rádiókészüléket hoznak forgalomba. Karácsony előtt új típusú lemezjátszó készüléket is forgalomba hoznak a KERAVILL- boltok. A következő hetekben már kapható lesz a Crystalton, négysebességes, nyomógombos készülék. Az áruházak november végén kezdik árusítani a magyar ipar új termékét, az állványos lemezjátszó készüléket. Még novemberben megérkezik az üzletekbe a Budapesti Rádiótechnikai Gyár M—4. típusú, háromsebességes új magnetofonja. A belkereskedelem tájékoztatása szerint a negyedik negyedévben az 1959-es év végi készletnek körülbelül ötven százalékkal több televízióval rendelkeznek a szaküzletek. (MTI) felújítják India halásxflottá ját Az indiai kormány az éhség elleni harc jegyében többek között, azt a célt tűzte ki, hogy az eddigi évi egymillió tonnás halászzsákmány helyett négymillió tonnára emeli a halászok teljesítményét. A cél érdekében viszont az eddigi eszközök nem kielégítőek. A terv ezért előirányozza, hogy kiselejtezzék a régi, jóformán vízözön-elötti módon készült bárkákat és hazai anyagból olyan új halászhajókat építsenek, amelyekkel valóban emelni lehet a halászat termelését. A terv megvalósításában Peter Gurtner, svájci hajóépítő mérnöknek nagy szerepe van. A svájci mérnök az indiai Cochin kikötőben négyhónapos hajóépítő tanfolyamot vezet, amelyben új. parti halászatra alkalmas hajótípusok tervezésére tanítja az indiaiakat — Hova szállítják az exportképes hízómarhákat? — Általában Olaszországba, s Németországba. Az olaszok a kisebbeket, a németek a nagyobbakat válogatják ki, legtöbbször itt a helyszínen. Ezen a héten ezenkívül görög kereskedelmi szakemberek megrendelése alapján ezúttal Görögországba indítunk egy szállítmányt. — Es a sertések? — Sertést az ebben az évben újra hozzánk csatolt al- bert-majori üzemegységben tenyésztünk és hizlalunk. Ez az üzemegység el is tudja látni a reá váró feladatot, mégpedig úgy, hogy december 15- ig a 31 vagonos tervezett állami leadás helyett harmincnégy és fél vagonnyi sertést ad a kereskedelemnek. Ezek a számok azonban így magukban nem sokat mondanak. Sokkal többet jelent maga az a tény, hogy nálunk minden három hold földre egy számosállat jut. A gazdaságban tehát, több mint ezerötszáz számosállatot tartunk nyilván, — S akkor még nem beszéltünk a juh- és baromfitenyészetről. E kettő közül ugyan az utóbbi jelentősebb számunkra, mert ennek fejlesztését tervezzük a jövőre. Néhány év után ugyanis ismét lehetőséget kaptunk saját ..éltetésre, amelyhez egy kétezres törzsállomány biztosítja a tojásokat. így jövőre a dormándi üzemegységben a többi között már hétezer tojó tyúkot kívánunk elhelyezni. — Nem volt egyszerű munka eljutni idáig — mondta—-, de most mór megint csak előre nézünk. Az év végén meglesz a hárommillió forint nyereség, éppúgy, mint az elmúlt évben. Gazdaságunk dolgozói mindent elkövetnek majd. hogy az idei eredményevet a jövőben még fokozni tudjuk Weidinger László pedig az ikersorok közötti kis távólságra permetezve azokat. Ennek kettős haszna van. Az egyik az, hogy épp a kukoricatöveknél nem lesz gyomos a föld, a másik pedig az, hogy három holdnyi kukoricára elegendő az a vegyszer, amely régi módszer alkalmazásával egy holdon elfogyott. Az ikersorok közötti nagy távolságot pedig ilyenformán könnyen meg lehet tisztítani a gyomtól. — Miért fordítanak ilyen rendkívüli nagy gondot a minél nagyobb kukoricatermésre ebben a gazdaságban? — Állatállományunk miatt — hangzott a válasz —, mert bár „fő profilként” szerepel nálunk a vetőmagtermesztés, nem sokkal kisebb jelentőségű az állattenyésztés, s főként a hizlalás sem. Erre a legjellemzőbb szám az, hogy naponta 130 mázsa abraktakarmányt használunk fel állataink etetéséhez, s ennek jelentős része kukorica. Ezért van nagy szükség a jó termésre. — Százharminc mázsa abraktakarmány nagy mennyiség. Hány állatot etetnek ezzel? — Vegyük számba először a szarvasmarhákat — javasolta az igazgató. — Először is: tenyészállataink száma három- százhetven. Ezeken kívül pedig annyi szarvasmarhát hizlalunk, hogy eleget tudjunk tenni 11 vagonos leadási kötelezettségünknek. Ezt a tervszámot azonban ebben az esztendőben túlszárnyaljuk az ev végére mintegy 16 vagonnyi marhát adunk át, nyolcvan, nyolcvanöt százalékban extrém minőségben. — Más munkákban hátráltatta a gazdaság dolgozóit a rossz időjárás? — Olyanokban is, amelyeket rendes körülmények között erre az időre már el is felejtettünk — adja meg a választ a gazdaság igazgatója. — Így hátra van még harminc hold lucernánk, tíz hold cukorrépánk és hárotnszázhúsz hold kukoricánk betakarítása. Nem kerülne nagy erőfeszítésbe végezni velük. Mert a kukoricába például be tudnánk állítani két saját csőtörő gépet, amely mindennap nagy területen takarítaná be a termést — csak az időjárás engedné végre beállni a táblákba. — A termésbecsléseket már elvégeztük, s ezek nagyon megnyugtatóak. Kétszáz holdon hibrid vetőmagot állítunk elő. Ez átlagosan 26 mázsa májusi morzsoltalak megfelelő mennyiségű termést ad egy holdról. De volt olyan táblánk is, amelyen májusi morzsoltra átszámítva 37,80 mázsa kukoricánk termett holdanként. A kukoricatermesztésnél ebben az évben új módszereket is kipróbáltunk s úgy értük el, hogy a leggyengébb átlagunk meghaladta a 16 mázsát. Főként a vegyszeres gyomirtással foglalkoztunk. Kétszáz holdon alkalmaztuk a vegyszereket, mégpedig tapasztalataink alapján úgy, hogy a vetéssel együtt permeteztük azokat a földre, mert így találtuk leghatásosabbnak. Az ikersoros vetésekkel kapcsolatban is van azonban néhány jól hasznosítható tapasztalatunk. Itt is kiválóan lehet alkalmazni a gyomirtó végi'szereket, mégaz első tizenöt mázsán felüli eredmény a búzatermésnél, s . már ez az első sem akármilyen, mert jóval túlugrotta a 15-ös számot — Mi a „titka” ennek a termésnek? — Ha ilyesmiről beszélünk, akkor csak egyről lehet szó: a szakszerű munkáról. A jó ta: lajelőkészítésről. a műtrágyázásról, amelyből nálunk holdanként két és félmázsa került a földre —, egyszóval mindazokról az eljárásokról, amelyek révén sikerült elérnünk, hogy a , talajerő évről évre fokozato- ' san növekszik. Meg még vala- ' miről. A vetések időbeni elvégzéséről. Erről sem szabad megfeledkezni. Mi például évek óta úgy irányítjuk a munkát, hogy legkésőbb október 20-ra végezzünk minden őszi vetéssel. — Ez az idei erősen csapadékos őszön is sikerült? — Sajnos, nem teljes egészében. Ebben az évben, éppúgy, 1 mint ezt megelőzően, kilenc- száznegyven hold őszi búza ve- ' lését terveztük. A különbség csupán annyi, hogy ez már nem ' mind Bánkúti 1201-es fajta ■ lesz, hanem 490 hold Bánkúti, 100 hold olasz és 350 hold szov1 jet búza. E két utóbbi ugyan : igényesebb, mint a magyar őszi ' búza. bővebb termést adó, s ezért mindinkább keresett vetőmag. Ebből a tervezett ve- t tésból még mindössze tizenki- 1 lene holdon nem került a föld- t be a mag. Ha azonban hozzá- számítjuk a később vállalt ■ újabb száz holdnyi terven fe- lüli vetést is, 119 holdnyi ve ■ tésünk van hátra. Nem lenne r több, mint másfél napi munka hiszen gépünk van e'egendő, : de a föld nem alkalmas a sok eső után még most sem a ve- t tésre. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét fényesen igazolják a Füzesabonyi Állami Gazdaság eredményei A Füzesabonyi Állami Gazdaságban az igazgatóval, Szalag György elvtárssal, beszélgettünk hosszú ideig. Adatokat, számokat, eredményeket mondott, nem mindegyiket fejből, mert hát ki is tudná egy hatezerkétszáz holdas gazdaság minden adatát a fejében tartani. Egy díszes kötésű évkönyvet vett elő, amelv a gazdaság múlt évi eredményeit tartalmazta, ezek szolgáltak támpontul a mostani esztendőben elért sikerek kiszámításához. Nem véletlenül írtam így: sikereit. Mert valóban azokról beszélhetünk; szinte kizárólagosan. ha ennek a gazdaságnak a munkáját tekintjük. Először a „fő profilról”, a vetőmagtermesztésről beszélgettünk. — Ezerkilencszáznegyvenki- lencben alakult ez a gazdaság — mondta az igazgató —. azóta foglalkozunk sok más mellett e’sősorban a vetőmagtermesztéssel. Őszi búzát, tavaszi árpát, s lucernát termesztünk szántóterületünk nagy részén. Búzából eddig a Bánkúti 1201- es fájta termett földjeinken, s a megye termelőszövetkezeteit, valamint néhány állami gazdaságot láttunk el vele. Ugyancsak a megye számára termeltük a tavaszi árpát is. — e kél kalászost összesen kilencszáz- negyven holdon. Lucernát 720 holdon vetettünk, s háromszáz hold terméséből fogtunk vetőmagnak valót. — A terméseredmények? — Búzából 16,80 mázsa voll az átlagunk, tavaszi árpából 15.90 mázsa — hangzott a kicsi' büszke válasz, még ezzel a tol dóssal: — Pedig búzánkat kö rülbelül felerészben a dormán di üzemegység földjein termel tűk. amelyről tudni kell, hog3 erősen szikfoltos talajú. A gazdaság igazgatójára* valóban jogos volt büszkesége mert a tizenegy év alatt ez vol vagonért — államunknak valutával kell fizetnie. A káli 6örkirendeltség vasárnap nem rakodik. Inkább fizeti a íekbért hétfő reggelig. Arra hivatkoznak, hogy nincs túlóra, s vasárnapi pótdíj keret. De a vasút sem nyúlhat hozzá a vagonokhoz, mert azokban vámárú van. A TU- ZEP BELSPED-rakodómun- kásokkal megoldotta a kérdést, a sörösöknél is meg kellene találni a megoldás útját. A Bélapátfalvi Cement- és Mészmú havi tervadatbejelen- tese a tényleges szükséglétnek megfelelő, kellő időben rendeli meg a szállításokhoz szükséges kocsikat, ezzel szemben a Mátrai Ásványbánya Vállalat felnémeti üzemének adat- bejelentéseit gyakran változtatják, a tervtől eltérő szállításokat nehezen tudják irányvonat képzésére felhasználni. Az Sszakmagyarországi Fűrészüzem Felnémet vasútállomáson az éjszakai rakodást nem szervezte meg. Ennek következtében a 16 óra után beérkező rönkszállítmányok másnap reggelig a vagonokban vesztegelnek. Panasz merült fel arra is, hogy a Selypi Cukorgyárban megengedhetetlenül hosszú a rakodási idő, a Talajerőgazdálkodási Vállalat Eger és Füzesabony állomáson nem használja ki kellőképpen a kocsikat. Pontos megfigyelések és statisztikai adatok bizonyítják, hogy a kocsikihasználásnak csak néhány százalékos növelése megyénkben több száz vagon rendelkezésre bocsátását eredményezné a fuvaroztató vállalatok részére. Hamarabb rendeltetési helyére érne a szállítmány, kevesebb lenne az áruromlás. A vállalatok szállítási megbízottjai, a vasút dolgozói még sokat tehetnek az őszi forgalom sikeres lebonyolításáért. Közös összefogásra, a rendeletek pontos betartására van szükség. Ehhez nem kell felsőbb rendelkezés, újabb beruházás és pénz, tehát csak „rajtunk” múlik, hogyan oldjuk meg a feladatot Dr. Fazekas László hanem a fuvaroztatók magatartásától is függ. Mit kell tenni a vállalatoknak, a fuvaroztató üzemeknek a megnövekedett szállítási feladatok sikeres megoldására? A termelési és értékesítési tervek alapján reálisan, pontosan állítsák ősz- sze a szállítók havi fuvaroz- tatási tervüket és ennek megfelelően adják le kocsimegrendeléseiket. A tapasztalatok azt bizonyítják, ha lazák, felületesek a havi fuvaroztátási tervek és a kocsimegrendelésekre épülő berakási tervek, akkor rendszerint ólyán a teljesítés is. Elengedhetetlenül fontos, hogy kellő időben és a tényleges szállításoknak megfelelően adják meg a tervadat- bejelentéseket. A túltervezéssel feleslegesen járműparkot foglalnak le más áruk elől, alátervezéssel pedig terven felüli szállításokat okoznak. Ha későn adják meg a kocsirendeléseket, akkor a vasút nem tudja tervszerűen szétosztani az üres kocsikat, a fuvaroztató felek részére nem tudja idejében kiállítani a vagonokat. A meghatározott időn túl beadott kocsimegrendelések a tervek átdolgozását okozzák és mindenképpen megnehezítik a tervszerű, zökkenőmentes kocsiellátást. Evek óta probléma, hogy az áruforgalom nem egyenletes, a termelőszövetkezetek és vállalatok a hét elején lényegesen kevesebb árut raknak be, mint a hét közepén, vasárnaponként általában kevés helyen igényelnek vagont. A berakási egyenetlenség természetesen a kirakodásnál is egyenetlenséget okoz. Vasárnap kihasználatlanul hevernek a vagonok, ezzel szemben a hét második felében nem tud elegendő vagont kiállítani a vasút. A kerecsendi Aranykalász Tsz részére október 23-án külföldi kocsiban műtrágya érkezett Hat óra alatt kellett volna kipakolni. De csak másnap 19 órakor adták vissza a vagont. Persze, fekbért kellett, fizetni. De ezzel nem iehet el- lintézni a dolgot. Hiszen majdnem négyszeres időre foglalták le az állomáson a vagont, nyilván másutt nagyon várták már azt, másrészt a külföldi urvendetos jelenseg, hogy népgazdaságunk minden ágában megnövekedett a termelés és ennek nyomán az előző esztendőket meghaladó feladatok hárulnak a vasútra, különösen ősszel. Lassan közmondássá válik, hogy a vasútnál évek óta csúcsforgalom van, de azért október, november hónapok túltesznek a többin és minden esztendő csúcsforgalma túlhaladja az előző esztendeit. Kétségtelen, a megnövekedett szállítási feladatok végrehajtásához az elmúlt esztendőben és az idézi is jelentős mértékben bővült a járműpark, de ez nem tudott lépest tartani a szállítási igényekkel. Éppen ’ezért joggal elvárjuk a fuvaroztató felektől és a vasút dolgozóitól, hogy szoros, észszerű együttműködéssel, a szabályok éwendelkezések pontos betartásával, a leggazdaságosabban használják ki a rendelkezésre álló vagonokat és szállítási lehetőségeket. Mit tehetnek a vasút és a fuvaroztatók megbízottai? A vasúti szállítási folyamatnak több olyan fázisa van, ahol a fuvaroztató felek tervszerű, és helyes közreműködése elősegítheti a forgalom zökkenő- mentes lebonyolítását. Ha kölcsönös együttműködéssel és megértéssel lerövidítik a kocsifordulót, akkor a rendelkezésre álló kocsiparkkal is jobban le tudják bonyolítani az őszi csúcsforgalmat. Ez nemcsak a szállítók, nemcsak a vasút, hanem egész népgazdaságunk érdeke. A vasút dolgozói vállaták, hogy a terv túlteljesítéséből keletkező árutöbbletet az őszi csúcsforgalom ideje alatt is elszállítják, az ipari üzemeknek eljuttatják a nyersanyagot, a mezőgazdaságnak a gépeket, a cukorgyáraknak a répát. A teherforgalom csúcsidőszaka alatt a vasút dolgozói biztosítani akarják a személyszállító vonatok menetrendszerűségét. A napokban említette a közlekedés- és postaügyi miniszter, hogy a menetrendszerűség, a pontosság a vasút vastörvénye. Közlekedési, főleg a teherszállítási problémák további megoldása nemcsak a vasúttól,
