Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M Komlői sertéstenyésztők AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 258. szám Ara 50 fillér I960, november 1., kedd A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei igazgatóságának jelentése i960 első 9 hónapjának gazdasági eredményeiről 8181 láBl «§§& r. j _ s ':; | * i IméépIbmm ^ 0$ß' Megyénkben a gazdasági élet fejlődését, a lakosság élet­körülményeinek alakulását — az utóbbi hónapokban — az alábbi tények lemzik: és adatok jel­Ipar A szocialista iparvállalatok 1960 első három negyedévében Minisztériumi ipar Állami helyi ipar Szövetkezeti ipar Szocialista iparvállalatok összesen Egyes fontosabb cikkekből a termelés mind a tervhez, mind az előző időszakokhoz viszo­nyítva nőtt. Például égetett cserép, égetett mész, cement, lignit, barnaszén, bútoripari cikkek, cukor, stb. Az előző évekhez viszonyít­va (az első félévben) kedve­zően alakult az ipari vállalatok Üzemi eredménye is. Az I. fél­évben csaknem valamennyi vállalat a tervezettnél nagyobb üzemi nyereséggel termeit, s legtöbb vállalat költségmegta­karítást ért el. A fontosabb gyártmányok önköltsége mind 1959-hez, mind a tervezetthez viszonyítva, csökkent. A szocialista iparban a III. negyedév végén 13,7 százalék­kal több munkást foglalkoz­tattak, mint 1959 hasonló idő­pontjában. A foglalkoztatott munkások száma 23 336 fő volt. A béralapfelhasználás 1,7 százalékkal magasabb volt a tervezettnél. Az eredmények mellett azonban sok hátráltató tényező is jelentkezett az ipari vállala­tok munkájában. Így például a nagyarányú gépi beruházá­sok mellett a termelékenység növekedése nem volt kielégí­tő. Magas volt a hiányzások száma, sok volt az igazolatlan mulasztás. Az alacsony mun- kaidokihasználás és a laza munkafegyelem miatt az ipari termelés növekedése viszony­lag kisebb mérvű, és a terme­lékenység is alacsonyabb üte­mű volt a tervezettnél. Ezek miatt az iparvállalatok az első három negyedévben nem telje­sítetlek sem termelési, sem ter­melékenységi tervüket. A to­vábbiakban az ipari vezetők­nek még sok olyan fontos kér­dést kell megoldaniok, mely ez ideig gátolta mind a termelés, mind a termelékenység meg­felelő ütemű növekedését. Ah­hoz tehát, hogy az életszínvo­nal növekedését szilárdabban megalapozhassuk, — a munka­idő jobb kihasználásával, jobb szervezéssel biztosítani kell a termelékenység állandó növe­kedését. Mezőgazdaság A gabonaneműek aratását és betakarítását az előző évekhez képest rövidebb idő alatt vé­gezték el megyénkben. Ezt el­sősorban a gépállomások 98 kombájnja és 63 aratógépe se­gítette elő. 1959-ben még csak 21 kombájn dolgozott a földe­ken. Ma a tfrmelőszövetkeze- tek kalászos területének csak­nem felét géppel aratták. A cséplési munkákat is mintegy 2 héttel korábban fejezték be, mint 1959-ben. A gépesítés nö­vekedésére jellemző, hogy az elcsépelt gabonamennyiségnek — a teljes termelés alapján szá­mítva — 11,3 százalékkal ter­meltek többet, mint 1959 ha­sonló időszakában. Ezen belül a III. negyedévi termelés-nö­vekedés 9.6 százalékos volt. Különösen kiemelkedő a szö­vetkezeti ipar termelési ered­ménye. I960 l—lll. negyedévi teljes termetes: A tervezett %-á ban 94.2 101.6 115,9 1959. l-IH. negyedévi %-ában 111,2 104.1 132.6 95,6 111.3 több mint egyharmadát kom­bájnnal csépelték. Előző évek­ben ez az arány .3,8 százalékos volt. A kedvezőtlen időjárás és a vetésterületek csökkenése kö­vetkeztében az elcsépelt gabo­na mennyisége mintegy 10 szá­zalékkal alacsonyabb volt az 1959. évinél. A megyében szeptember hó­nap végén a szántóterület 87 százalékán gazdálkodtak a szo­cialista nagyüzemek (termelő- szövetkezetek és állami gazda­ságok). A termelőszövetkeze­tek száma az elmúlt negyedév során 211-re emelkedett, A ta­gok száma 5,5 százalékkal, a földterület 6,6 százalékkal nőtt. Növekedett a termelőszövet­kezetek közös állatállománya. A szarvasmarha-állomány 10,6 százalékkal, a sertésállomány 40,8 százalékkal volt maga­sabb szeptember végén, mint július első napjaiban. Nö­vekedett a termelőszövetkeze­teknél az anyaállatok száma is. Kedvezőtlen viszont az a kö­rülmény, hogy a megyében az összes gazdaságokat tekintve, a szarvasmarha-állomány csök­kent. A termelőszövetkezetek gazdálkodása a negyedév fo­lyamán is szilárdult; egyre si­keresebben teremtik meg a kö­zös gazdaság alapjait, s álla­munk támogatása, a gépállo­mási és a felvásárlási kedvez­mények hathatós segítségei: nyújtottak a termelőszövetke­zeti gazdálkodás megszilárdí­tására. A termelőszövetkeze­tekben a harmadik negyedév­ben 28 millió forint előleget osztottak ki a tagoknak, ez 15,4 százalékkal volt magasabb, mint a második negyedévben. Gabonafélékből többet vásá­roltak fel, mint az előző évek­ben. A termelőszövetkezetek árugabonájukat már a cséplő­géptől az állami felvásárló szervekhez szállították. Ennek következtében búzából 30. (Folytatás a 2. oldalon.) Legel a konda a komlói Petőfi Tsz sertéstenyészetének közelében. Nem sok gond van a szépen fejlett jószágokkal, őrzőjüknek, Sztankovics Rudolfnak, van egy kis szabad ideje, hogy segítőtársaival, a kis pulikutyákkal játsszék. (Képes riport az 5. oldalon) ‘ : riWAA/%'S<*^vA^AAAAA^AAA^SAA»'W*v^^AA/>AAAAAAA^A^\AAAA^AAA^^AA^AAA/^AA/WSAAAAAA/WV>AAAAAAAAAAAAAAAA<'V*k< A KÖZELMCLTBAN 90 út- töröpajtás dolgozott a gyön­gyösi MÄVATJT megálló kör­nyékének rendezésében, a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolából. ! , Vasárnap is dolgoztak a termelőszövetkezetek tagjai Megyénk termelőszövetke­zeteinek tagjai, kihasználva a végre valamennyire kedvező időjárást, minden órát az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésének szentelnek. Így szombaton délután és vasárnap csaknem mindenütt dolgoztak: vetettek, kukoricát törtek, szá­rat vágtak, burgonyát és répát szedtek. A pétervásári járásban Bátorban, Egerbocson, Sírokon, Párádon, lvádon cs Pétervásá- rán indultak el vasarnap reg­gel a tsz-ek tagjai, hogy pihe­nőnapjuk megtartása helyett is a földeken szorgoskodjanak, s előbbre jussanak a rájuk vá­ró munkák elvégzésében. Első­sorban a vetőgépek kezdtek munkához, s estére annyi búza került a földbe, hogy a leg­újabb összesítő jelentés szerint a járás már hatvan százalékban teljesítette őszi vetéstervét. A kukoricatörés terén viszont még sok a tennivaló, ezzel a munkával ugyanis eddig mind­össze nyolc százalékban végez­tek a pétervásári járásban a termelőszövetkezetek. A füzesabonyi járásban a vasárnapi munka után ugyan­csak lényegesen változott az őszi munkák elvégzéséről ké­szített kimutatás, bár itt a tsz- tagok a reggeli jó kezdés után kénytelenek voltak abbahagyni a vetést, betakarítást, a közbe­jött eső miatt Mindezek ellenére jó ered­ményt mutatnak a mezőgazda- sági munkák a járás területén. A terv szerint ugyanis 16 982 holdon kel! vetőszántást vé­gezni, s ebből elkészült 10 770 hold. Mélyszántásból 26 079 hold a terv, s az eddigi teljesí­tés 12 774 hold. Az istállótrá­gyát a terv szerinti 8162 hold­ból 3562-re szórták ki a tsz-ek tagjai, az őszi búza 13 631 hold­ból eddig 5725 holdon került a földbe. Az őszi árpa és a rozs vetés­tervét már túl is teljesítették a járásban. Az előbbiből 1149 hold helyett 1191 holdat, az utóbbiból pedig 662 hold he­lyett 716 holdat vetettek. Jó eredmények születtek a szombat délutáni, vasárnapi munka során a hatvani járásban I Boldogon a Béke Tsz tagjai ez idő alatt húsz holdon vetet­ték el az őszi búzát, s harminc holdról letakarították a kukori­caszárat. A lőrinci Petőfi Tsz- ben 21 hold őszi búzát vetet­tek és 12 holdon végeztek a ku­koricatöréssel. A nagykökénye- si közös gazdaságok közül a Rákóczi tagjai 27 hold vetést, öt hold cukorrépa szedést és 10 hold kukoricaszáx letakaritását jelentették a vasárnapi munka után. A másik tsz, a Béke tag­jai 14 holdon vetettek őszi bú­zát, négy holdon kiszedték a cukorrépát,, s tizennyolc hold­ról letakarították a kukorica­szárat. Rózsaszentmártonban, ahol eddig vontatottabban ment a munka mint másutt, vasarnap ugyancsak nagy len­dülettel dolgoztak. Burgonyát szedtek, kukoricát törtek és őszi búzát vetettek. A tsz-ek vasárnapi munkájá­nak eredménye így összegezhe­tő: összesen mintegy 1200 hold­nyi vetés és nyolcvan—száz holdnyi kukorica betakarítása egy nap munkája. Ez azt jelen­ti, hogy a hatvani járásban hatvan százalékra végeztek az őszi vetésekkel, s hetvenöt— a kuko­nyolcvan százalékban rica betakarításával. A hevesi járásban vasárnap mintegy 1300 holdon vetettek őszi kalászosokat és jelentős mértékben haladtak előre a kukoricatörés munká­jában is a tsz-ek tagjai. Ebben a járásban ugyancsőik megza­varta a szántóföldi munkát az eső, de ha emiatt a nap további részében vetni nem is lehetett, csaknem mindenütt találtak maguknak, más, fontos elfog­laltságot az emberek. Az egyik legjobb példa erre Erdőtelek, ahol a tsz-tagság az esőzés ideje alatt a cukorrépát szállította, mondván, hogy ha újra alkalmassá válik az idő a vetésre, legalább ezzel nem lesz már olyan nagy gond, s nagyobb erővel folytathatják a szántóföldeken a munkát. Sokáig lehetne még sorolni a vasárnapi munka eredményeit, amelyek nagy lépést jelentet­tek termelőszövetkezeteinkben ahhoz, hogy minél hamarabb befejeződjék a földeken az őszi mezőgazdasági munka. A sok közül azonban még csak egyet: Nora,jón az Egyetértés Tsz tagjai közül mintegy hatvanon dolgoztak vasárnap a közös gazdaság földjein. Részben kukoricát törtek, részben őszi búzát ve­tettek. S estére kiváló ered­ményt összegezhettek: mint­egy öt holdnyi kukoricaterület termésének betakarítása mel­lett ötven holdon végeztek az őszi búza vetésével. A tsz tag­jai a következő napokban is legalább ilyen eredményeket akarnak elérni, a többi között ugyanis még hatszáz holdnyi területen kel! elvetniük az őszi kalászosok magvait. (tv) Minden fiatat úgy éljen, *hogy felemelt fővel mehessen el a szobor előtt Felavatták Asztalos János mellszobrát a Budapesti Hajtóműgyár egri telepének kiszistái Bensőséges ünnepség kere­tében avatták, fel szombaton délután a Budapesti Hajtómű­gyár egri telepének udvarán a mártírhalált halt Asztalos Já­nos vezérőrnagy mellszobrát. A szobrot az Asztalos János nevét viselő üzemi KlSZ-szer- vezet állíttatta névadója emlé­kére és tiszteletére, s külön megkapó érdekessége, hogy az elkészült szobor öntését társa­dalmi munkában maguk az üzemi kiszisták végezték el. A szoboravató ünnepségre eljött Asztalos János özvegye és testvére is, valamint a nevét viselő budapesti Asztalos Já­nos munkásőr zászlóalj képvi­selője. A több száz főnyi ün­neplő közönség soraiban ott voltak a város párt- és állami, társadalmi szerveinek képvi­selői, valamint az üzemek. is­kolák, intézmények küldöttei is. A szobor előtt, amelynél az üzem kir.7x<ifcái álltak díszorsé- get szervezetük zászlaja alatt, Báty József elvtárs, a város KISZ bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet Bevezetőben az üzem KISZ- szervezetánek négy esztendős múltját, munkáját méltatta, és hangsúlyozta, hogy a sikerék elérésében, a politikai harcban, a szervezet névadójának. Asz­talos János életének, munkájá­nak. a párt. a munkásosztály iránti törhetetlen hűségének példája vezette, lelkesítette a szervezet fiataljait. Ezután a mártírhalált halt Asztalos János harcos. hősi életét méltatta Báry József és életének tanulságait követendő példának állította az üzem fia­taljai elé. — Álljon itt e szobor példa ként a munkásifjúság előtt.' Álljon itt é szobor örök figyel­meztetőül, intsen éberségre, a prolelárhatalom védelmére, és állandó erősítésére. Minden fiatal úgy éljen, úgy dolgoz­zék, hogy felemelt fejjel me­hessen el a szobor előtt — mon­dotta befejezésül a városi KXSZ-bizottság titkára és sza­vai után lehullt a lepel a bronz mellszoborról. A szobor leleplezése után az egri honvéd helyőrség dísz- alakulatának sortüze köszön­tötte Asztalos János vezérőr­nagy emlékét, majd a részvevő küldöttségek tagjai helyezték el a kegyelet és megemlékezés koszorúit a szobor talapzatán. Az üzem fiataljai. valamint névadójuk özvegye közvetlen, baráti beszélgetésre jöttek ösz- sze a Hajtóműgyár egri telepé­nek kultúrtermében. Válogatok. Két szép puló­ver között kell választanom. Az egyik piros, a másik szürke. Melyiket? Az eladó türelmetlen. Igaza van. Több mint félórája nézege­tem a két szép holmit. Eb­ben a pillanatban csinos fia­talasszony libeg be az ajtón, I kézen fogva vezet egy há- !> roméves forma kisfiút. — Kezét csókolom, tanító 1 néni! — lép hozzám kedve- I sen. $ — Jó napot, fiam! — fo­gadom. — Tessék csak tegezni, mint tizenkét évvel ezelőtt, \ a Vili. osztályban! — Melyiket blokkoljam, kérem? — türelmetlenkedik az eladó. — Hál... igen. igen. Hogy melyiket? Természetesen a — szürkét. Nem áll meg az idő. (a) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom