Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

6 FíEPÜJSAG I960, október 21., péntek Hatvanban és a hatvani járásban nagy népszerűségnek örvend a sportlövészet. Egy-egy versenyen több csapat sok versenyzője indul és vív egymással színvonalas küzdelmeket. Képünk egy ilyen megyei lövészverseny után készült, amikor Soős János versenybíró kihirdeti az eredményt és Szűcs Fe­renc, MHS járási elnök átadja a dijat Tellér Sándornak, a legjobb egyéni eredményt elért versenyzőnek. A hatvani járásban befejeződtek az MHS-csapatok lövészbajnoksá- gonak küzdelmei. Az utolsó fordulóra Petőfibd- nyán került sor. Ismeretes, hogy ebben a bajnokságban a B-csapa- tok vesznek részt. Petőfibányán Rózsaszentmárton, Heréd, valamint a Mátravidéki Erőmű együttesei jelentek meg, távol maradt viszont Ecséd és a petőfibányai lövészcsapat. A bajnokságot nagy fölénnyel nyerte a Mátravidéki Erőmű lö­vészegyüttese, s minden valószí­nűség szerint a következő évben már a legjobb megyei csapatok közé kerül. A lőrinciek ezt ki is érdemelték, hiszen minden verse­nyen megjelentek, és azokra lel­kiismeretesen készültek fel. Min­den remény megvan arra, hogy a Mátravidéki Erőműben a sport­lövészet igazi tömegsporttá fejlő­dik: ki, hiszen a megyei bajnokság­ban szereplő A-csapat. valamint a most járási bajnokságot nyert B- csapat mellett női és Ifjúsági csa­pat is indul a jövő évi bajnoksá­gokon. Befejezést nyert a megyei lövész­bajnokság is. VÉGEREDMÉNY: 1. Mátravidéki Erőmű 9498 kör, 2. Eger ifjúsági csapata 9353 kör, 3. Hatvani MÁV 9279 kör, 4. Gyöngyösi Váltó- és Hitérőgyár, 5. Petőfibányai MHS. Az utolsó fordulóban Teliér Sán­dor, a Hatvani MÁV versenyzője MHS híradó érte el a legjobb egyéni eredményt 265 körös teljesítménnyel. A hatvani járásból felkerült csa­patok tehát kitűnően megállták a helyüket. A versenyzők — Seffer István, Brezovics Károly, Botos István, Nagy Imrei Begov Aladár (Mátravidéki Erőmű), Teliér Sán­dor, Vilmos András (Hatvani MÁV) — mindent elkövettek a siker ér­dekében. A jó példa mellett találunk hiá­nyosságokat is, a petőfibányai me­gyei és járási csapat például több­ször is távol maradt a kiírt ver­senyektől, pedig ez a lövészkor megfelelő anyagi támogatást ka­pott a Mátravidéki Szénbányászati Tröszttől., , * A hatvani járásban megkezdőd­tek az alapszervezeti vezetőség- újjáválasztásokkal kapcsolatos ve­zetőségi ülések. A hatvani ipari- tanuló-intézetnél október 23-án, a hatvani ÉMÁSZ-nál október 27-én, Apcon október 29-én, Horton no­vember 5-én és Heréden október 31-én tartják meg a taggyűléseket. * A hatvani járási honvédelmi sportszövetség a napokban tartotta meg kibővített elnökségi értekezle­tét, amelyen az alapszervezeti ve­zetők, valamint a járási elnökség tagjain kívül, megjelentek a párt- és tömegszervezetek, a honvédség és a munkásőrség képviselői is. Az értekezlet első részében be­számoló hangzott el az eddig vég­zett munkáról. A beszámoló meg­állapította, hogy a járásban műkö­dő alapszervezetek sikeres munkát végeztek, — ellentétben a selypi és a hatvani cukorgyári MHS alap- szervezetekkel, amelyeknél már évek óta gyenge munka tapasztal­ható. A beszámoló második része fog­lalkozott az alapszervezetek előtt álló legfontosabb feladatokkal, a vezetőség újjáválasztásával és a kiképzés megkezdésével. A beszámolóhoz sokan szóltak hozzá a megjelentek közül. Rabecz Lajos, az MSZMP hatvani bizott­ságának első titkára, méltatta az MHS-szervezetek fontosságát és a haderőn kívüli kiképzés szüksé­gességét. Megígérte, hogy a párt- bizottság segítségére siet azoknak az alapszervezeteknek, ahol gyen­gébb munka folyik. Mag József, a' járási KlSZ-bizott- ság részéről ígéretet tett arra, hogy a KISZ a jövőben igyekszik az MHS-sel együtt dolgozni, az alap­szervezetek előtt álló feladatok megoldásában. A jelenlevők nagy tapssal fogadták bejelentését, mely szerint a járási KISZ-bizottság tag­jai a jövőben részt vesznek az MHS-kiképzésekben. Végezetül a járási elnökség mun­ka-ütemtervet dolgozott ki az alap­szerveknek. SZŰCS FERENC, MHS járási elnök Hozzászólás az „Amin mielőbb változtani kell“ című. cikkhez Atlétika Márkus János 39,87-re javította a diszkoszvetés megyei ifjúsági csúcsát a Hatvani VSE versenyén A Népújság egyik múltheti szá­mában szóvá tette a Recski Bá­nyász SK-nál tapasztalt öltöző- és mosdóhelyiség hiányt; A cikkel részben egyetértünk; részben nem. Nem értünk egyet azzal, hogy a vendégcsapatok számára csak hébe- korba biztosítunk öltözőhelyiséget, hiszen a pálya közelében levő bá­nyász kultúrotthon színpadi öltö­zője minden alkalomkor rendelke­zésre áll; Ami a tisztálkodást illeti *—* bizony még sok tennivalója van a sportkör vezetőségének. Persze, száz százalékig őket sem lehet hi­báztatni, hiszen ebben az ügyben már számtalan levélbeni megkere­sést intéztek az illetékes sportszer­vekhez, amelyek valamennyien se­gítséget és támogatást ígértek — ezekből azonban mind a mai napig nem valósult meg semmi; S hogy a Gyöngyösi Bányásszal lejátszott mérkőzés után a vendé­gek olyan mostoha ellátásban ré­szesültek azért a kultúrotthon kútjának szivattyúját illetheti ;,szemrehányás”, mert egyszerűen nem hozta fel a vizet a kútból.;; A Recski Bányász SK tehát napi­renden tartja a problémákat, s ha megkapja a kívánt segítséget — fel is számolja azokat. Zsoldos Gábor A Hatvani VSE atlétikai szakosz­tálya meghívásos atlétikai ver­senyt rendezett, amelyen az Egri Sportiskola, a Gyöngyösi Bányász, a Gyöngyösi Vasutas, a Salgótar­jáni Kohász, a Salgótarjáni Üveg­gyár, valamint a Hatvani Vasutas több mint 100 atlétája indult. Az eredményeket károsan befő-' lyásolta a többnapos esőzés, amely erősen megviselte a pályákat. En­nek ellenére néhány számban biz­tató eredmény született, ezek közé tartozik Márkus Jánosnak, a gyön­gyösiek fiatal atlétájának 39,87 mé­teres új megyei ifjúsági csúcsered­ménye a diszkoszvetésben. Az egri Domonkos Erika 13,1-et futott 100 méteren és 462 centimétert ugrott távolba. A fiatal gyöngyösi Takács Ferenc 11,44 méteres eredménnyel győzött a meghívásos súlylökés­ben. EREDMÉNYEK. NŐK. 60 m úttör6: 1. Podhasznik Erzsébet (Egri Sportiskola) 8,6, 2. Tassi (Gyöngyösi Vasutas) 9,5. 100 m meghívásos; i. Domonkos Erika (Egri Sportiskola) 13,1, 2. Nagy Katalin (HVSE) 13,6, 3. Erdei (Egri Sportiskola) 13,8. 300 m serdülő: i. Dömötör Erzsé­bet (HVSE) 49,2. fl járási labdarúgó-bajnokságból jelentik Selypi Építők— Herédi KSK 3:3 (3:0) Heréd. Vezette: Somogyi. Heréd: Varga - Fekete, Balogh, Mészáros — Juhász I., Juhász II. —, Oldal, Sándor I., Podonyi, Tóth, Juhász Hl. Selyp: illés I. - Kaszás. Ülés n., Kiss - Matula, Jakab - Rabecz, Gulyás, Urbán, Gyuráki, Tóth. A nehéz, csúszós talajon nem alakult ki jó játék. A selypiek rögtön támadólag léptek fel és a 15. percben megszerezték a veze­tést: Gyuráki 20 méteres lövése futott a hazaiak hálójába. Ezután mintegy negyedórán át a herédiek támadtak többet — si­kertelenül. A vendégek viszont a 35. percben megszerezték második góljukat: jó támadás végén Gulyás a jobb sarokba lőtte a labdát. 2:0. Szünet után is a vendégek kezd­tek jobban és Gyuráki góljával már 3:0-ás előnyre tettek szert. A gólra heves hazai rohamok követ­keztek. A 75. percben Mészáros labdájával Oldal ugrott ki és éle­sen a hálóba lőtt. 3:1. Nem sokkal később ismét Oldal volt eredményes, s így alakult ki a 3:2-es végeredmény. Jók: Oldal, Podonyi, Balogh-, il­letve Matula, Gulyás, Rabeczt 400 m meghívásos: 1. Gyenes Ka­talin (HVSE) 66,4. Gerelyhajítás: 1. T. Bognár (Gy. Bányász) 31,34, 2. Bozóky (Gy. Bá­nyász) 29,71, 3. Halmóczky Ili (Gy. Vasutas) 28,13. Súlylökés: ... 3. Bozóky Márta (Gy. Bányász) 912. Magasugrás: ... 4. Csiba Júlia (Gy. Vasutas) 125. Távolugrás: l. Domonkos Erika 462, ... 3. Nagy K. 446. FÉRFIAK. 60 m úttörő: 1. György Sándor (Egri Sportiskola) 8,0, 2. Bátfai (Gy. Vasutas) 8,0, 3. Hana (Gy. Vasutas) 8,2. lOo m serdülő: 1. Juhász Andor (HVSE) 12,2, 2. Udvardi M. (Egri Sportiskola) 12,8. 100 m meghívásos: 1. Szabó Fe­renc (HVSE) 11,8, ... 3. Borszéki (Gy. Vasutas) 12,1. 30o m úttörő; í. Hana (Gy. Vas­utas) 49,0. 400 m serdülő: 1. György Sándor (Egri Sportiskola) 66,5. 2. Molnár Miklós (Gy. Vasutas) 68,3, 3. Ga­lambos (Gy. Vasutas) 71,8. 40o m . meghívásos: ... 2. Mester (HVSE) 58,3, 3. Mátrai (HVSE) 58,7. 800 m meghívásos: ... 2. Mester (HVSE) 2:08, 3. Füzes (Gy. Bá­nyász) 2:09,6. 150o m meghívásos: 1. Mátrai (HVSE) 4:32,8, 2. Kenyeres (HVSE) 4:35,8, 3. Szántó (Gy. Vasutas) 4:36. Gerelyhajítás, meghívásos: 1. Nagy Sándor (Gy. Bányász) 44,44. Súlylökés, meghívásos: 1. Takács Ferenc (Gy. Bányász) 11,44, 3. Cit­rom T. (Gy. Bányász) 10,65. Diszkoszvetes: 1. Márkus János (Gy. Bányász) 39,87, megyei ifjúsá­gi csúcs! 2. Citrom T. (Gy. Bá­nyász) 37,28. Magasugrás: ... 3. Csirmaz (Egri Sportiskola) 160. Távolugras: ... 2. Szabó Ferenc (HVSE) 570. SPERLAGH JÓZSEF Harc a vizek pusztításai ellen .4 vízgazdálkodási társulatok jelentősége A MEZŐGAZDASÁGI ter­melés egyik legfontosabb té­nyezője a víz. Víz nélkül nincs növényi élet, nincs termés. A szükségesnél több víz viszont súlyos károkat okoz — esetleg teljesen megsemmisíti a ter­mést. Hazánk mezőgazdasági­lag művelt területének egy- harmad részét az ármentesíté­sek és lecsapolások megkezdé­séig, gyakran heteken, hóna­pokon át víz borította. A sűrűn ismétlődő vízelön­tések elleni védelem hatható­sága érdekében az érdekelt la­kosság a XIX. század elejétől kezdve ármentesítő, belvízsza­bályozó társulatokba tömörült. E társulatok az ország terüle­tén 4 millió kát. holdat men­tesítettek az ismétlődő vízel­öntésektől. Ezek a munkálatok világviszonylatban is elisme­rést váltottak ki. A felszaba­dulás után a vízgazdálkodási munkák tovább folytak. Nagy részük továbbra is az akkori vízitársulatokra hárult. A tár­sulatokban azonban a régi föl­desúri és tőkés érdekek ma­radványai a felszabadulás után is éreztették hatásukat. Tevé­kenységükben sokszor a helyi érdekek háttérbe szorították a műszakilag helyes és népgaz­daságáig indokolt megoldáso­kat. Ezért a társulatok nem voltak alkalmasak arra, hogy a népgazdaság tervszerű, szo­cialista fejlődésének követel­ményei szerint helyesen egyez­tessék össze az egyetemes nép- gazdasági érdekeket a helyi­ekkel. Ezért szüntették meg 1948-ban a vízitársulatokat, s akkor vált állami feladattá a, vízügyek intézése. Az állam évről évre egyre jelentősebb összegeket fordí­tott vízügyi célokra, mindez mégis kevésnek bizonyult a népgazdaság hatalmas fejlődé­si üteme által támasztott, meg­növekedett követelményekhez képest. A társulatok megszű­nése óta az a helytelen — az egyénnek és köznek egyaránt kárt okozó — szemlélet alakult ki, hogy a lakosság a legkisebb vízügyi munka elvégzését is az államtól várta. Pedig az el­múlt esztendők alatt egyre vi­lágosabbá vált: a vízügyi mun­kák elvégzéséhez elengedhe­tetlenül szükséges az állami vízgazdálkodási szervek és a lakosság együttműködése. Ezért több önkéntes kezdemé­nyezés és a lakosság köréből érkező igények alapján 1957- ben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelet­tel szabályozta a vízgazdálko­dási társulatok alakítását és kormányrendeletet hozott a vízügyi munkák pénzügyi fe­dezetének biztosításáról. E jogszabályok szerint az alap­vető vízügyi munkák, az úgy­nevezett főművek létesítése, karbantartása — éppúgy, mint eddig — a jövőben is állami feladat marad. A termelők földjén húzódó kisebb vízfo­lyások, csatornák létesítése és fenntartása azonban elsősorban azok közös érdeke, akik föld­jeik vízmentesítésére, vagy ön­tözésére felhasználják ezeket a műveket. Ezeket a vízügyi munkákat az érdekeltek közös munkájával, összefogásával, társulásával lehet legcélsze­rűbben, leggyorsabban meg­valósítani. ÉSZAK-MAGYARORSZA­GON eddig már nyolc vízgaz­dálkodási társulat alakult meg, de a helyi vízrendezési mun­kálatok oroszlánrésze még hát­ra van. Heves megyében is számos kis patak, vízfolyás, elhanyagolt állapotban levő helyi csatornahálózat teszi bi­népűjsAg \ Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andoti Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat) Felelős kiadó: Tóth Józsefi Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz U; S: Telefon: 56-74. 56-78. Postafiók: 33 Gyöngyös. Köztársaság tér IS; Telefon: 69í> Kiadóhivatal: Eger; Baicsy-Zsllinszky utca 1, Telefon: 24-44; Postafiók: 23; Heves megyei Nyomda Vállalat; Eger. Brődy Sándor utca 4; Felelős vezető: Mandula Ernő Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra U Ft; zonytalanná igen nagy terüle­teken a gazdálkodást, sőt, ve­szélyezteti számos lakott terü­let biztonságát is. Pedig a he­lyi lakosság — társulatokba tö­mörülve — közös erővel meg­zabolázhatná, sőt szolgálatába is tudná állítani ezeket a ra­koncátlan vizeket. A már eredményesen műkö­dő kisebb társulatok példája bizonyára követőkre talál azo­kon a mezőgazdasági szem­pontból igen fontos területe­ken is, ahol a helyi vízkárok az elmúlt esztendőkben is sú­lyosan befolyásolták a terme­lést. Annái is inkább előtérbe kerül egyes ilyen övezetekben a vízgazdálkodási társulatok megalakítása, mert a vízkársúj­totta területeken már nagy­üzemi gazdálkodás folyik. Érdemes megemlíteni né­hány társulat példáját, ahol a helyi lakosság összefogása már eddig is eredménnyel járt. No­va jón évtizedek óta minden esztendőben súlyos károkat okozott a szeszélyes Novaj-pa­tak. Elöntötte, elmocsarasítot- ta a réteket, legelőket, az elha­nyagolt vízmosások elrabolták a domboldalak termőtalaját. Nem egy alkalommal a község házait is elöntötte az árvíz. A már 1958-ban megalakult No- vaji Vízrendező Társulat a la­kosság összefogásával és a Vízügyi Igazgatóság messze­menő támogatásával megzabo­lázta a patakot. Ami külön- külön lehetetlennek tűnt, a társulat keretein belül, közös erővel már könnyű feladat volt. Érintett földterülete ará­nyában mindenki lynnyűszer- rel el tudta végezni a ráeső munkarészt, vagy pedig kifi­zette a hozzájárulást. Az sem fordulhat elő, hogy valaki nem lép be a társulatba és arra szá­mít, hogy mások majd az ő földjeiről is elűzik az árvízve­szélyt. Amennyiben ugyanis az érdekeltek több mint 50 százaléka megalakítja a társu­latot, a kivülmaradókat földjeik arányában kötelezik a rájuk eső költségrész megfizetésére, s szükség esetén ezt az össze­get közadók módjára hajtják be. Abasáron, a nagyrészt ex­portra termelt szőlőoltványok öntözését oldotta meg közös erővel a vízgazdálkodási társu­lat. Az Eger-patak menti ön­tözőtelepeket is társulatba tö­mörülve hozták rendbe az ér­dekeltek. Heves megye terüle­tén még koránt sincsenek ki­használva a társulási lehetősé­gek. A vízfolyások mentén kö­zös erővel, társulatokba tömö­rülve, nagyszabású öntözőtele­peket lehetne létesíteni, ame­lyeknek zavartalan vízellátá­sát a völgyekben létesítendő víztárolók biztosítanák. E víz­tárolók partjain nagy víziszár- nyas-telepek létesíthetők, ame­lyek jelentősen megnövelheí­SIRKÖ fekete gránitból Győzőnél kapható. Kúnhegyes. Béke U; 7; szám. AZONNAL beköltözhető két­szobás új ház, elköltözés miatt, minden elfogadható árért sürgősen eladó. Füzesabony. Jókai utca 3. Antal László. MELNA virágüzlet Bajcsy-Zsi- linszky utca 4. szám alá költözött. EGRI Neumayer u. 2. sz. ház el­adó. Érdeklődni: Szovjethadsereg u. 21. szám. Ugyanott eladó egy zöld Pannónia; AZ UNICUM Likőrgyár, gyöngyö­si, Kálvária-parti szeszfőzdéje 1960. november 1-től kezdve gazda feles, valamint egész visszaváltás ellené­ben bérfőzést vállal, előjegyzési sorrendben. Jelentkezni lehet a te­lepvezetőnél, az Unicum Likőrgyár irodájában. nék a termelőszövetkezetek jövedelmét. A HELYI VÍZKÁROK elhá­rítása terén is sok még a teen­dő. Az állami, illetve a víz­ügyi szervek kezelésében levő nagyobb, úgynevezett I. és II. kategóriájú vízfolyások hiába vannak szabályozva, rendezve, ha az érdekeltek nem tartják rendben a kisebb, úgynevezett III. kategóriájú vízfolyásokat. Különösen sürgőssé vált a vízkárelhárító társulat meg­szervezése a Hanyi-ér völgyé­ben. Az elhanyagolt kis vízfo­lyások, csatornák itt mintegy 36 000 kát. holdat sújtanak. Három év alatt, holdanként évi 10—11 forintos költséggel a megalakítandó társulat telje­sen kiépíthetné a Hanyi-ér menti belvízrendszert. Három év alatt mintegy 8—9 millió forintnyi, közvetlenül a mező- gazdaságot sújtó árvízkárt le­het felszámolni ezen a terüle­ten. Ugyanakkor forintérték­ben ki sem fejezhető eredmé­nyeket érhet el a társulat az egészségügyi körülmények és a közlekedés megjavítása te­rén — nem is szólva arról, hogy számos lakott terület mente­sülne az évenként ismétlődő elöntésektől. A lehetőség mindenütt adva van arra, hogy az érdekeltek társulatba tömörülve, saját erejükből — a vízügyi szolgá­lat legmesszebbmenő támoga­tását élvezve — megoldják a vízügyi problémákat, növeljék földjeik hasznát, biztonságossá tegyék a termelést. A helyi vezetőkön, elsősorban a terme­lőszövetkezeteken múlik, hogy a társulatok mielőbb megala­kuljanak és tízezer holdaktól száműzzék a vízkárokat, illet­ve hasznosítsák, a mezőgazda­ság szolgálatába állítsák az eddig csak károkat okozó víz­folyásokat. Schmidt Sándor Felvételre keresünk: FESTŐ és DUKKÖZÓ, valamint általános MŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁST, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal. Jelentkezni lehet az Egri Finommechanikai és Vas­ipari Vállalat munkaügyi osztályán, Eger, Dr. Sándor Imre u. 4. Vállalatunk la­kást biztosítani nem tud. Erdőgazdaságunk ez év őszén is ingyenes fásítási anyagot ad termelőszövetkezeteknek és egyéni termelőknek Igényelhető akác, magas kőris, vadgesztenye suháng és nemes nyár, gyökeres dugvány. Igényléseket Eger, Erdőgazdaság címére kell bekül­deni. Pénzért, darabonként 15.— forintért, gömbakác sorfa kapható. Szállítási költség mindkét esetben a vevőt terheli. ERDÖGAZDASAG, EGER

Next

/
Oldalképek
Tartalom