Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

19U0. óktober 18., kedd NÉPÚJSÁG S Kuba, Kongó és a katolikus egyház amely azt célozza, hogy a ku­bai és kongói katolikusokat szembeállítsa törvényes kor­mányával. Kongóval kapcsolatban az Osservatore délla Domenica egyházi lap azt írta: „Az or­szág kommunistái a Guineából érkezett kommunistáktól tá­mogatva tevékenykednek.” A Dides katolikus hírügynökség helyzetmagyarázat*, már fe­nyegetéshez hasonlít: „A pa­pok helyükön maradnak, s az apácák többsége is. Most mu­tatkozik meg igazán az a szán­dékuk, hogy odaadóan szolgál­ják a fiatal kongói keresztény­séget, amelyet a kommuniz­mus fenyeget.” Ami Kubát illeti, egyházi bi­zottságok alakultak, harcra hívtak fel katolikus csoporto­kat „a Kubába beszivárgott kommunizmus ellen.” Még ér­seki pásztorlevelek is voltak. A legsúlyosabb állásfoglalás Evelio Diaz havannai érsek nyilatkozata volt, amely a kormányellenes pásztorlevél­lel együtt még nagy szellemi és erkölcsi tekintélyű katoli­kus személyiségek tiltakozását is felkeltette. Az érsek a leg­utóbbi államosítások után az­zal fenyegetőzött, hogy bezá­ratja a templomokat és meg­hirdeti az úgynevezett „vissza­vonult egyházat, ha az egyház szabadságát nem biztosítják.” A valóságban sem Kubában, sem Kongóban semmi sem fe­nyegeti az egyházat. Dorticos kubai elnök kijelentette, hogy az egyház szabad és szabadsá­gát mindig is biztosítani fog­ják. Kongóval kapcsolatban még a Fides hírügynökség is beismeri, hogy a szabadsághar­cosok soha sem fordultak a papok ellen. Miért tehát ez a pálfordulás, miért változott meg az egyház „atyai jóindulata”? Tulajdon­képpen nem is változott. Az egyház először várakozó állás­pontra helyezkedett, de ami­kor Kuba államosítani kezdett és Kongó a belgák távozását követelte, nyíltan megmutatta igazi arcát. Ismét bebizonyoso­dott az egyház kapcsolata az imperialista erőkkel. Megvitatták az iskolareformot Hevesen Hevesen, az I. számú Általá­nos Iskolában csütörtökön vi­tát rendeztek az iskolareform­mal kapcsolatban. A reform tárgyalásán bevezető beszédet V a s s Gyula, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője mon­dott. A vitán azok vettek részt, akik a későbbiekben községi szinten vezetik majd az iskola- reform vitáit. Szüreti bál.. • Újra megindult az aprómagvakra is a szerződéskötés A' MEZÖMAG közlése sze­rint újra meggyorsult az apró- magszerződés kötése a terme­lőszövetkezetekben. Mindösz- sze egy év óta vezették be ter­melőszövetkezeteinkben a ka­páslucerna termesztését, mely­nek magja külföldön is igen keresett cikk, és amely jó jö­vedelmet biztosít termelőszö­vetkezeteink részére, Egy má­zsa lucernamagért ugyanis 3500 forintot fizet az állam. A MEZÖMAG-tól nyert ér­tesülésünk szerint a tarna- szentmiklósi Petőfi Tsz a már leszerződött 75 hold kapáslu­cerna után újabb 50 holdra kötött szerződést. A tiszanánai Űj Élet Tsz 75 hold szerződés- kötést jelentett be. Az egész bál úgy kezdődött, hogy Bárány Ede kisbíró a te­rem közepén megverte a dobot és kihirdette: „Közhírré tétetik! Ezennel a bált hivatalosan megnyitom, mindenki lophatja a szőlőt, rophatja a táncot, csak aztán rá ne fizessen.” Mindez a Heves megyei kis­ipari termelőszövetkezetek egri székházának kultúrtermében történt, ahol szombaton ren­dezték meg — mivel már utá­na vagyunk, elmondhatjuk —, sok sikerrel, jó hangulatban, az ez évi hagyományos szüreti bált. Nem olyan egyszerű bál volt ez. A kisipari termelőszövetke­zetek KISZ-fiataljai első mű­sorszámként népi tánccal lép­tek fel, amely ugyancsak sok tapsot csalt ki a közönségtől. Ezután a kisbíró hivatalosan megnyitotta a város „várbör­tönét”. Hogy mi az? A terem egyik sarkában volt egy bör­tön, s ehhez egy börtönőr. Akit tánc közben a rendőrök bekí­sértek a börtönbe, csak pénzért lehetett kiváltani. Természete­sen, akadt itt dolga az őrnek, mert mindig volt bent egy-két csinos, kiváltásra váró kislány. Még bent a kultúrteremben a bálozók táncoltak, a folyo­són az ügyesebbek Kovács Gyula, a szőlőcsőszt próbálták megtréfálni. A felaggatott sző­lőfürtök csalogatóan lógtak a cérnán ... De akit rajtakaptak, fizetett. (Meg is érdemelte, mi­ért ügyetlenkedett?) Beljebb a büfében és a rhel- lette levő helyiségben már a szőlő levét itták. A jókedvű társaság még mulató nótákkal is tarkította a hangulatot. A bálnak csak a hajnali órákban lett vége, oka bizo­nyára az: mindenki jól érezte magát. Nem is mondunk el itt min­dent, majd képekben is beszá­molunk a jól sikerült szüreti bálról. (kisbé) 4x illetékesek figyelmébe Miért nincs villany a szarvaskői szénbánya munkásszállásán A szarvaskői Gyöngyvirág Táró „munkásszállása” nem nagy épület, csupán egyetlen szoba. Mégis nagy bajok mu­tatkoznak itt az ellátás körül. A munkásszálláson nincs vil­lany, a most ott lakó bányá­szok karbit-lámpával világíta­nak. Pedig a villany bekötése nem kerülne sok fáradságba. Két éve ígérgetik, hogy segí­tenek ezen, de a vitatkozásnál, a huzavonánál még tovább nem jutottak. Az ÉMÁSZ vil­lanyszerelői bármikor hajlan­dók lennének elvégezni a vil­lany bekötését, ha az ezért járó pénzt megkapják. A banya (Egercsehi) illetékesei viszont csak akkor fizetnek, ha a munka befejezést nyert. Az EMÁSZ villanyszerelői hason­ló munkát mór végeztek a bá­nyának, s azért nem kapták meg az ellenértéket. Éffhető, hogy a rossz tapasztalátók miatt most nem hajlandók el­végezni ezt a munkát. Tovább gyűrűzik tehát ez a vita, de ebből villany még nem lesz. Pedig sürgető szükség, hogy a munkásszállás lakói végre fényt kapjanak. (paíaky) Már megint punass... Egy ízben már szóvá tettük Eger fűszer- és csemegeüzle­teinek reggeli süteményellátá­sát, ám úgylátszik, hasztalan, mert az elmúlt héten ismét felütötte fejét a régi „kór”: a nagy „Csemege”-boltban a reggel hét órai nyitás ellenére, még nyolc óra előtt hét perc­cel sincs zsemle, kifli. — De ha csak ez lenne a baj — mondják a vásárlók —, nem szólnánk semmit. Előfordult azonban olyan eset is, hogy délután negyed háromkor hóz­ták az első szállítmány kenye­ret az üzletbe. Arra általában nincs panasz, hogy a sütőipar — a 3,60-as fehér kenyér kivételével — nem szállítja az üzleteknek a megrendelt mennyiséget. Ez azonban nem elég. Gondolni kellene arra is, hogy amit kér­nek, időben meg is kapják végre az üzletek, s azokban a vásárló emberek. (w)- AZ ERDŐKÖVESDI KISZ- fiatalok társadalmi munkával segítettek a községi tanácsnak abban, hogy a hangos bemondó hangszóróit tartó oszlopok göd­rét kiásták. A fiatalok több mint 45 munkaórát dolgoztak, ég most azt tervezik. hogy a hét egy napján Pétervásárára látogatnak, ahol a helybeli tsz- nek segítenek a burgonya beta­karításában. ,a Ki/rate A STOCKHOLMI KIRÁLYI OPERA BALETT­KARA AZ NDK-BAN Egy rostocki előadással a Stockholmi Királyi Opera ba­lettkara október I-én meg­kezdte vendégkörútját a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. Az együttes, amelynek számos nemzetközi hírnevű szólista a tagja, Drezdában, Wolfenben, Desauban, Schko- pauban és Berlinben lép fel. ELIZABETH TAYLOR UTOLSÓ FILMJE? Elizabeth Taylor nemrégi­ben megkezdte a „Cleopatra” című film főszerepének elját­szását. A szerepért a Pine- wood Studio 1 millió dollár gá­zsit fizet a filmszínésznőnek. Elizabeth Taylor szerint azért kért — és kapott — ilyen fan­tasztikus összeget, miután állí­tólag- a film forgatása után végleg visszavonul és ezentúl „csak háziasszonyi és anyai teendőknek” szenteli magát. PABLO CASALS TERVEI A 85 esztendős Pablo Casals fiatal feleségével egy dél-fran­cia fürdőhelyről átutazóban Párizsba érkezett, ahonnan ha­zautazik Portoricoba. Casals Párizsban a Lamou- reux zenekarral hanglemez- felvételeket készít Haydn és Boccherini művekből. A 'világhírű gordonkaművész kijelentette, hogy jövő évben Japánban szándékszik hang­versenyezni és részt vesz az Izraelben megrendezett III. nemzetközi Pablo Casals he­gedű- és gordonkaversenyen. NÉMET GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS PERINGBEN A Német Demokratikus Köz­társaság kikiáltásának 11. év­fordulója alkalmából Peking- ben nagy német kiállítás nyílt, amely átfogó képet nyújt ' a. német grafikai művészetről. MARLENE MOSZKVÁBAN Marlene Dietrich a jövő év során Moszkvába és néhány szocialista országba, készül elő- adókörútra. Ütiprogramja so­rán valószínűleg Tokiót is érinti. TOLSZTOJ-NAPOK Tolsztoj halálának 50. évfor­dulója alkalmából november 17-től 27-ig Moszkvában Tolsztoj-napokat rendeznek. (A Béke Világtanács határoza­ta folytán november 20-án, Tolsztoj halálának 50. évfor­dulóján a világon úgyszólván mindenütt megemlékeznek a nagy íróról.) Franciaországból, az Egye­sült Államokból, Japánból, In­diából, Argentínából, Angliá­ból, Csehszlovákiából, az NDK-ból és más országokból hírneves írókat, tudósokat hív­tak meg Moszkvába. A Tolsztoj-napokra Moszkvába érkeznek Tolsztoj rokonai is, valamint azok a műfordítók, akik a nagy író műveit idegen nyelven tolmácsolták. A Szov­jet Tudományos Akadémia világirodalmi intézetének tu­dományos ülésszaka Tulában és Jasznaja-Poljanában tart egy-egy ülést. A Tretyakov Képtárban ki­állításon mutatják be az orosz festőművészek Tolsztoj mű­veihez készített illusztrációit. A Tolsztoj-napokra megjele­nik a nagy író műveinek új, húszkötetes kiadása, melynek példányszáma meghaladja a négymilliót. A moszkvai színházak Tolsztoj-hetet rendeznek, a moszkvai rádió és televízió Tolsztoj-ciklust közvetít. válságban AZ ANGOL FILMIPAR Tovább mélyült Angliában a filmipari válság. 1959. már­cius 31 és 1960. március 31 kö­zött újabb 400 mozi csukta be kapuit és 1960 első negyedében csak 136 millió látogatója volt a filmszínházaknak, ami 16 százalékos r~”kkenést jelent a megelőző év hasonló időszaká­hoz képest. Július és augusztus hónapokban némi fellendülés mutatkozott, ami valószínűleg a bemutatott jó filmeknek kö­szönhető. Mi történik a bolygónk mélyében? Miből van Földünk magja? Vasból-e, vagy szilikátokból, azaz a közönséges kőzetekkel rokon kromnium vegyületek- ből, amelyek azonban az óriási nyomás hatására sajátságos „fémes” állapotban vannak? Milyen a hőmérséklet a Föld mélyében? Milyen az összeté­tele a Föld köpenyének, vagyis a kéreg alatt körülbelül 2900 km mélységig, a magig terjedő vastag rétegnek? Milyen a földkéreg 10—15 km-től 40— 50 km mélységig terjedő réte­geinek szerkezete? Zsugoro­dik-e a földgömb, vagy tágul? Mi az oka annak, hogy a föld­kéreg egyes részei lassan emel­kednek, más részei pedig süly- lyednek? Miért képződnek gyűrődések a Föld kérgén? Mi váltja ki a födrengéseket? Honnan ered a magma, amely olykor olvadt állapotban a fel­színre tör, olykor pedig meg­dermed a mélységben. S miért változik a magma vegyi össze­tétele helytől és időtől függő­en? Az óceánok terjeszked­nek-e a szárazföldek rovására, vagy a szárazföldek terjesz­kednek az óceánok rovására? Honnan ered az óceánok vize? Vándorolnak-e a szárazföldek, vagy a helyükön maradnak? Ezeknek a kérdéseknek nem­csak elméleti, hanem nagy gyakorlati jelentőségük is van. Nem mondhatjuk, hogy a modern tudomány tehetetlenül áll szemben ezekkel a kérdé­sekkel. Néhány ilyen kérdésre már választ tud adni. Válaszai azonban egyelőre még elég ha­tározatlanok. Ezen a területen még nagyon kevés a szigorúan A Föld mélyének titkai bebizonyítottnak tekinthető végső következtetés. Ahhoz, hogy végleges választ tudjunk majd adni ezekre a kérdések­re, előbb pontosan meg kell tudnunk, milyen anyagokból tevődik össze a Föld belseje, a milyen tulajdonságokkal ren­delkeznek ezek az anyagok. Áthatolni a Föld kérgén! A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség 1957-ben javasolta, hogy fogjanak hoz­zá az egész földkérgen áthala- toló fúrások megszervezésé­hez. El kell érni a Föld köpe­nyének alsóbb rétegeit, s köz­vetlenül megállapítani, milyen anyagokból van a köpeny. A szeizmikus adatok szerint a szárazföldek alatt túlságo­san vastag a Föld kérge ah­hoz, hogy az ilyen fúrás sike­rére lehetne számítani. A föld­kéreg vastagsága a szárazföl­dek alatt átlagosan 35 km, ám az óceánok alatt csak 6 km. De itt az okoz nehézséget, hogy a 6 km vastag, kemény (láthatóan félig bazalt) kőzet­réteget mintegy 5 km vastag vízréteg borítja. Nem feltétlenül szükséges azonban, hogy egyszerre hoz­zálássunk az egész földkéreg átfúrásához. Vannak más, nem kevésbé fontos, de könnyebben elérhető tudományos célok. A rengéshullámok terjedéséből ítélve a földkéreg általában két rétegből áll. A felső réte­get feltételesen gránitrétegnek, az alsót bazaltrétegnek nevez­zük. A bazaltrétegekben gyor­sabban terjednek a természe­tes, vagy mesterséges rugal­mas rengések, mint a gránit­rétegben. Elég jól ismerjük a gránit- réteg összetételét. Ez a réteg túlnyomórészt valóban gránit­ból, s vele rokon összetételű és tulajdonságú gneisz kőzetek­ből áll. A bazaltréteget azon­ban senki sem látta és senki sem tapintotta meg azokat a kőzeteket, amelyekből össze­tevődik. Tényleg bazaltokból áll? A bazaltréteget elérő fú­rások választ adnának erre az óriási tudományos és gyakor­lati jelentőségű kérdésre. Nem kizárt dolog, hogy ezek a fú­rások 12—15 km mélyen új­fajta ásványfelhalmozódásokat tárnak majd fel. Továbbá va­lószínűleg új, olcsó, hatalmas energiaforrásokat, nagy nyo­más alatt álló forró gőzöket és gázokat hoznak napvilágra. Ez a feladat megéri, hogy komo­lyan fontolóra vegyük. De ad­dig is, amíg kidolgozzák a rendkívül mély fúrások tech­nikáját, s az első próbafúrá­sok elérik a bazaltréteget, minden, már most is rendelke­zésre álló eszközt fel kell használnunk arra, hogy bepil­lantást nyerjünk a Föld mé­lyének titkaiba. A hegységek „gyökerei" A természetes és mestersé­ges rengések terjedését meg­figyelve „ki kell tapogatni” a földkéreg szerkezetét. Ezen a más rengések. Így határozhat­juk meg a legnagyobb valószí­nűséggel a fúrással egyelőre még el nem érhető mélyen fekvő kőzetek összetételét. téren még csak most gyűjtik az első adatokat. De már azok után is, amit eddig megtudtunk, számos meglepő jelenséggel találjuk szemben magunkat. Kiderült például, hogy a hegységeknek „gyökerei vannak”, a földké­reg lényegesen vastagabb alat­tuk. A közönséges hegyek alatt a kéreg alsó szintjétől mintegy fordított hegyek ereszkednek a mélységbe, s ezek ráadásul jó­val nagyobbak a felszíni he­gyeknél. Egyes esetekben grá­nitréteg képezi ezeket a felfor­dított föld alatti „hegyeket”, más esetekben a gránitréteg nem vastagszik meg, hanem a bazaltréteg képezi a hegyek mélyrenyúló „gyökereit”. Ha majd megfejtjük a hegységek „gyökereinek” titkát, a mainál összehasonlíthatatlanul jobban fogjuk látni a hegyképződés okait. Talán éppen az magya­rázza meg, miért vannak egyik hegységben ilyen, a másikban pedig amolyan ércek, hogy az egyik hegységnek gránit, a másiknak bazalt „gyökerei” vannak. A rugalmas rengések terjedé­sét figyelve, némi képet alkot­hatunk a földkéreg különböző rétegeinek szilárdságáról. De hogyan állapíthatjuk meg a szilárdságból, hogy milyen kő­zetek vannak a Föld mélyé­ben, milyen az összetételük? Itt a nagynyomású laborató­riumok segíthetnek. Különféle kőzetmintákat nagy nyomás­nak és hőmérsékletnek tehe­tünk ki, s megfigyelhetjük, milyen sebességgel haladnak át rajtuk a mesterséges rugal­Nem kísérhetjük figyelem-1' mel, hogyan gyúródnék a íöldkéreg rétegei, mert ez rendkívül lassan vég­bemenő jelenség: több száz­ezer, sőt több millió évig tart. A modern fizika segítségével viszont laboratóriumban né­hány cm magas mesterséges gyűrt hegységet állíthatunk elő, méghozzá néhány óra alatt és mégis úgy, hogy tökélete­sen utánozzuk a természetben végbemenő folyamatot. Ezt a módszert modellezésnek ne­vezzük. Ahhoz, azonban, hogy a „hegyek” elférjenek a labo­ratóriumi asztalon, s képződé­sük ne tartson sokáig, de a fo­lyamat mégis pontosan úgy menjen végbe, mint a termé­szetben, szilárd, természetes kőzetek helyett igen puha anyagot — vazelint, vagy ned­ves képlékeny anyagot kell használnunk. Így azután fej­lődésében vizsgálhatjuk a föld­kéreg változásait. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség 1960 nya­rán Helsinkiben megtartott utolsó közgyűlésén átfogó programot fogadott el a Föld mélyének kutatására. A szov­jet tudósok a Nemzetközi Geo­fizikai Ev'folyamán bebizonyí­tották szervezettségüket, áldo­zatos tudományszeretetüket és rendkívüli kutató tehetségü­ket, s a Föld mélyének tudo­mányos kutatásában is bízvást meg fogják ismételni jó sze­replésüket Spellman amerikai bíboros Münchenben dühödt kommu­nista-ellenes beszédében táma­dást intézett Kuba és Kongó ellen. Ügy látszik: vége már az egyház „atyai” magatartásá­nak Kubává] szemben, amely­ről pár hónappal ezelőtt még szó volt és idejét múlta az Osservatore Romano ama ki­jelentése is, hogy „ISbngó az egyház reménysége a Fekete- Afríkában.” A nagy jóakarat éppen ak­kor ért véget, amikor a „ro- konszenv és támogatás” tár­gyai döntő antiimperialista fordulatot kezdtek. Ez persze nem felel meg az egyház poli­tikájának. amely mindig a ma­radi erőkhöz kapcsolódik. Amíg úgy látszott, Kuba és Kongó nem okoz gondot az imperializmusnak, addig nem került sokba az „atyai maga­tartás”. De most, amikor a derűlátó számítások csődöt mondtak, az egyház — épp­úgy, mint az amerikai külügy­minisztérium — azt kiabálja —, hogy Afrikában és a Karib- szigeteken veszélyben van a civilizáció és a vallás, felszó­lítja a katolikusokat, hogy küzdjenek a „kommunizmus veszélye” ellen. Spellman bíboros München­ben arról beszélt, hogy „a nemzetközi bolsevizmus tevé­kenysége újabb aggasztó vál­ságokat okoz, így a kongói és a kubai válságot...” Ez volt az első eset, hogy egyházi szemé­lyiség nyíltan megtámadta a kongói nép függetlenségi har­cát és Kuba küzdelmét a gaz­dasági és politikai szabadsá­gért. Spellman szavait nyo­mon követte a magas egyházi körök egész sor állásfoglalása,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom