Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

1960. október 2., vasárnap NEPÜJSÁG Pana§zügyek a hatvani járásban Jókora aktacsomó fekszik Iglódi Ferencnének, a hatvani járási panaszügyi előadónak asztalán. — Ahány ügydarab, annyi történet, annyi orvoslásra váló eset — jegyzi meg Iglódi Fe- rencné. Az iktatókönyv tanúbizony­sága szerint ez évben 225 pa­naszügy érkezett a járáshoz, amelyből 16 most van kivizs­gálás alatt. De az iktatókönyv arról is beszél, hogy a beérke­zett panaszügyek közül egyet­len egynek a kivizsgálása sem húzódott harminc napnál to­vább, ami azt jelenti, hogy véglegesen megszűnt a pana­szos ügyek körüli huzavona, az aktatologatás, amely néhány esztendővel ezelőtt nem egy helyen még tapasztalható volt. Iglódi Ferencné láthatóan szívesen foglalkozik a pana­szos ügyekkel és valamennyi­ből komoly lelkiismereti kér­dést csinál. A beérkezett pa­naszokat átadja az illetékes osztályoknak, akik döntenek az ügyben és ezután az illető panaszos levélre meg lehet ad­ni a választ. Milyen panaszok érkeznek a hatvani járás panaszügyi elő­adójához? Érdekes kérdés ez, hiszen belőlük messzemenő következtetéseket lehet levon­ni. A tények azt mutatják, hogy sok a termelőszövetkezeti tagok problémáival kapcsola­tos panasz, amely részint föld, részint a nyugdíjügyekre vo­natkozik. Ez érthető, hiszen az a nagy — és bátran mondhatni — történelmi jelentőségű átala­kulás, amely a hatvani járás községeiben is végbement a mezőgazdaság területén, az el­múlt hónapokban felszínre hozott több olyan kérdést, áme­neknek elintézése az illetéke­sekre várt, vagy vár. A panaszok között van la­kásügy, személyes természetű panasz, amelyben szintén dön­teni kell. A leveleket vizsgálva min­denekelőtt az tűnik fel, hogy azokat igen nagy gonddal és alapossággal kezelik, de a fe­leknek adott válaszok is ki- elégítőek, alaposak, határozot­tak. És ami a legfontosabb, igen sok ügyben olyan döntést hoz­nak az illetékes osztályok, amelyek orvosolják a panaszo­kat, megnyugtató választ ad­nak a panasztevőknek. — Minden egyes hozzánk érkezett panaszt gondosan i- vizsgálunk és itt dicsérettel kell szólnom az illetékes osz­tályok vezetőiről — jegyzi meg Iglódi Ferencné elvtársnő —, akik alapos körültekintés után hozzák meg minden esetben az igazságos döntést. Egy példát: Halmos Bé'a honvéd panasszal fordult a já­ráshoz, hogy feleségét nem al­kalmazzák munkába és fgy nem jut keresethez. Az ügyet kivizsgálták, Halmosnét mun­kába helyezték, férjének pedig megírták, hogy legyen nyu­godt, felesége már dolgozik, kérését teljesítették. Megállapítható az is, hogy a személyi természetű panaszok mellett egyre több az olyan ügyek száma, amely valami­lyen közédekű dologra, vágy- esetre hívják fel a figyelmet. Ilyen volt többek között az a levél is, amelyet egy herédi bácsi írt. Arról panaszkodott, hogy a községben sokak szá­mára alkalmatlan időpontban kezdik a mozielődásokat és így többen lemaradnak a műsor­ról. Tényeket, komoly indoko­kat hozott fel, amelynek birto­kában a járási panaszügyi elő­adó a községi tanácshoz for­dult, ahol helyt adtak kérésé­nek és azóta már a kért idő­pontban kezdik a filmvetítést Heréden is. Az egyik községből olyan le­vél érkezett, amely arról tett panaszt, hogy az egyik utcá­ban a községfejlesztési alapból épülő járda nem felel meg a műszaki követelményeknek és hibásan építik. Az illetékesek megvizsgálták az ügyet és meg­állapították, hogy a levélíró­nak igaza van. Intézkedés tör­tént, hogy a járda építését az úttest másik oldalán, a köve­telményeknek megfelelően folytassák tovább. Amint arról tájékozódtunk, a panaszügyi előadóhoz beér­kezett levelek legnagyobbrészt jogos és indokolt ügyek és név­aláírással vannak ellátva. Az egész évi levélanyag közül csu­pán három érkezett névtele­nül, tekintettel azonban, hogy azok is közérdekű ügyet érin­tettek, azokkal is érdemben foglalkoztak. Olyan esetek is előfordulta.;, amikor a panasztevőnek nincs, vagy nem volt igaza és ilyen­kor ezt is a határidőn belül, írásban tudomására hozták. Akadt olyan levél is, amely­ben az ügy érdemi elintézése után az illető újabb levélben fordult a panaszügyi előadó­hoz, amelyben megköszöni a fáradozást és ügyének lelkiis­meretes elintézését. A hatvani példa minden két­séget kizáróan azt bizonyítja, hogy nálunk a dolgozók ügye­it, panaszait, bejelentéseit az illetékes hatóságok igen kom >- lyan és lelkiismeretesen keze­lik, intézik. Szalay István Mozdony és hajó vezető nélkül A villanyvonat nagy sebes­séggel száguld. Amikor a lej­tőhöz ér, könnyedén fékez. A szemafor pirosat jelez — a vc- nat megáll. Zöld fényénél újra megindul, majd hamarosan ál­lomáshoz ér, csökken a sebes­sége és pontosan a kijelölt peronrésznél megáll. Az állo­máson azonban a mozdonyve­zető fülkéjéből senki sem lép ki, hiszen a vonalot nem em­ber, hanem elektronikus gép irányította. A különböző be­rendezések nagyszerűen he­lyettesítik az ember érzékszer­Egy zongoraművésznő csodálatos gyógyulása Moussic Kanassis zongoraművésznő édesanyjával nem­régiben New Yorkból Párizsba repült. A fiatal, vak művész­nő, az utasok legnagyobb megdöbbenésére, útközben egy­szerre csak felkiáltott: Édesanyám, látok!” Moussia Kanassis három évvel ezelőtt New York-i ott­honában, zongorázás közben, egyik pillanatról a másikra, tökéletesen megvakult és az orvosok sohasem tudták meg­állapítani a baj okát. Ugyanilyen értetlenül állnak most a hirtelen, tökéletes javulás előtt, amelynek szintén nem tud­ják magyarázatát adni. veit és a hibaszázalék sokkal kisebb, mint az emberi mun­kánál. A fenti szerelvény első prő- baútját Moszkva környékén tette meg. Hamarosan más vo­nalakon is megjelenik. ★ A „Musszorgszkij” diesel­elektromos hajó automata kor­mányos irányítása alatt 3000 kilométert tett meg a Volgán. A kormányberendezést külön­böző navigációs műszerek irá­nyították. Ez annyit jelent, hogy a „gépnavigátorok’” meg­adták a különböző adatokat, s az elektronikus „gépkormá­nyos” ezek figyelembevételé­vel dönt a hajó további irá­nyáról, sebességéről. A hajón mindössze műszerészek tartóz­kodtak, akik az automatabe­rendezések munkáját ellen­őrizték. Az elektronikus kormány- szerkezet tervezője Lev Jura- tikov, leningrádi mérnök. llilniiilitRiimiliilnli 1942 .. . Henri Neveux német hadifogságból tér haza. A há­borútól megcsömörlötten, fá­radtan, kusza, megtört voná­sokkal arcán. Kiábrándultán. S úgy lép be az ajtón, lakásába, mintha napi munkájából jön­ne. Mintha az a két esztendő, amelyet a német katonai láge­rekben eltöltött, nem is lenne igaz. És mit talál odahaza Henri Neveux? Két édes gyermeke mellett egy harmadikat, egy fiút. Aki nem az ő véréből való. Felesé­gét nem vonhatja felelősségre a tiltott szerelemért. Felesége életet adott a fiúgyermeknek, s a nehéz szülésbe belehalt. Henri Neveux, az építési munkafelügyelő, mindent meg­tesz családjáért. A maga szá­jából vonja el a falatot, elszán­tan küzd, csak azért, hogy a gyerekek ne érezzenek hiányt semmiben. Fernand-t, nevelt fiát szereti a legjobban. A há­rom gyerek azonban hálátla­ulillilllllilllllll|ll|i:|: 1lll|||||j||||||||||!l||||i||i||l!|||||(|||||||ill||flll|||||||lillllliaillll|||l!llllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllliail|illMII|||||||lillllllllH|llll!lll|lllll|ll| Egy ritka „penny“ szerencsét hoz Caro Martin californiai bank- tisztviselő, reggelijének I elfo­gyasztása után, a büfében né­hány cent aprópénzt kapott vissza dollárjából. Véletlenül megnézte az érméket és örö­mében nagyot kiáltott. Az ap­rópénz között egy 1943-ban vert rézcent volt,' ami rendkí­vül nagy ritkaság. Caro Martin azonnal szakértőhöz szaladt, aki előbb száz, majd ötszáz, sőt végül már tízezer dollárt kínált neki az Amerikában is „penny”-nek nevezett egycen- tes érméért. Jóllehet a den veri és washingtoni pénzverdék kéte­lyüket fejezték ki az érme va­lódisága iránt, mondván, hogy 1943-bán, a háború miatt, nem vertek rézpénzt, a szakembe­rek kitartanak amellett, hogy a penny valódi. Caro Martin, a boldog tulajdonos, három gyermek apja, kijelentette, hogy „ez az érme az egész megtakarított vagyona”, amely­től nem hajlandó 25 000 dollá­ron alul megválni. Ö«Z Szomorú rekord Az FBI bűnügyi statisztiká­ja szerint az Egyesült Álla­mokban 1959-ben átlag min­den órában egy gyilkosságot, minden hetedik percben egy rablótámadást és minden 46 másodpercben egy betörést követtek el. « (Foto: Kiss) flz Eiffel-torony árnyékában Francia - olasz film NÉPI RENDSZERÜNK kul­túrforradalmának egyik pillé­re: „a tudás: hatalom”, egyre szélesebb a'apokon való való- raváltása. Ebben a szép, de ne­héz munkában döntő, sőt egyre döntőbb feladat hárul a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulatra. Felkerestük tehát a TIT megyei titkárnőjét, dr. Darvas Andorné elvtársnőt, hogy munkájukról tájékozta­tást nyerjünk. — Feladataink megnőttek — kezdj beszámolóját Darvas elvtársnő — a szocialista építés jelenlegi szakaszában, amikor súlypontilag a dolgozók kultu­rális színvonalának fejlesztését tűzi elénk a párt. Az MSZMP megyei bizottsága is fog’atko­zott a kérdéssel és oly határo­zatot hozott, mely szerint el­sődleges feladatunknak kell lennie az ismeretterjesztésnek, amely eddig nem ál’ott annyi­ra előtérben. Az ismeretter­jesztés munkájának nagymér­tékű kiszélesítése, részben új területeket kapcsol be mun­kánkba. részben pedig új is­meretterjesztési formákat je­lent. A részletek iránt érdeklődve, — így folytatja tovább a me­gyei titkárnő: — Eddig nehézségeink voltak az üzemekben. Most, a pártha­tározatnak megfe’elöen. min­den jelentősebb üzemben mun­kásakadémiát szervezünk. A kérdéses üzemekkel, vállala­tokkal szocialista szerződést köt a TIT, amely a szemlélte­tést (film és gyakorlati bemu­Tudományos Ismeretterjesztő Társulat terveiből tatás) és a megfelelő előadót biztosítja a megfelelő időpont­ra. A munkásakadémiák révén kívánjuk segíteni a munkások kellő műszaki, szakmai kultú­rájának elmélyítését, bővítését. Ezen akadémiák további célja: a világnézeti megszilárdítás és ezt főleg természettudományos előadásokkal fogjuk elérni. Javasoljuk, hogy az akadémiai előadások keretében a hallga­tók. szakmájuknak megfelelő­en, kiállításokat és üzemeket látogassanak meg. — A TÖBBI KÖZÖTT a 32. AKÖV-nél, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, az egri építőipari munkásszá- lásokon, Rózsaszentmártonban, a bányászklubban és a IV. ak­nánál, valamint Petőfibányán kötöttünk eddig szerződéseket. Megtudjuk, hogy belkereske­delmi akadémia indult Hatvan­ban I. évfolyam keretében, Egerben és Gyöngyösön pedig már a II. évfolyamot fogják lá­togatni a hallgatók. Egészség- ügyi szabadakadémia pedig Egerben indul be. — Bizonyos szempontból új terület — folytatja Darvas An­dorné — a falusi ismeretter­jesztés most meginduló és szé­les alapokon kiépítésre kerülő munkája. A falu ma már nem maradhat el a várostól kultu­rális színvonalon sem. A falu­nak egységes kulturális terve lesz, amit azután a községi ta­nácsülés is jóváhagy. A falu kulturális tervének elkészítésé­ben a helyi tömegszervezetek veszik ki majd derekasan a részüket, a megadott TIT- tematika alapján. A munkát a tanács művelődési osztálya fogja össze. A szakelőadók és a szükséges szemléltetés bizto­sítását pedig a TIT végzi, a megkötött szocialista szerződés alapján. Erre a jelentős kultúr- munkára a községek kultúrott­honai biztosítják a megfelelő lehetőségeket. A falu szocialis­ta átszervezése kapcsán jelen­tősen megnőtt o.z igény falun is az ismeretterjesztés iránt — nagyobb tehát a felelős­ség is. A FALU MEGNÖVEKE­D E T T kulturális igényeiről szólván, Darvasné elmondja, hogy például a szilvásváradiak filozófiai szabadegyetem meg­rendezését kérik, kinn. a hely­színen. — Természetesen mind a há­rom városban, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is­mét megrendezésre kerülnek a szabadegyetemek. Ezeknek Egerben már komoly hagyo­mányai vannak! Szabadegyete­mi előadássorozat indul a tör­ténelem, filozófia, művészettör­ténet, világirodalom, pedagó­gia, egészségügy, műszaki isme­retek, csillagászat, földrajz és közgazdaságtan, valamint mé­hészet köréből. Ismét beindít­ják Egerben az olyannyira közkedvelt ismeretterjesztő mozielőadásokat — hetenként kétszer. Megtudjuk, hogy felelevení­tésre kerülnek a klubelőadá­sok is, az eddigieknél jelentő­sebb, szélesebb alapokon, ugyanis itt nemcsak a tovább­képzést biztosítják. az előadá­sok megvitatása révén, de elő­segítik. hogy az értelmiség kü­lönböző rétegei megtalálják itt a megfelelő keretet a barátko- zásra, hiszen alka’om nyílik a klubban, a televízió készülék, a rádió és gramofon révén a kellemes szórakozásra is. Az előadói konferenciák révén biztosítja a TIT vzetősége azt, hogy az előadások, a szaksze­rűségen túlmenően, politikai­lag és világnézetileg is hibát­lanok legyenek! Eme konferen­ciák révén a kollektív felelős­ség is jelentősen elmélyül. Je­lentős helyet kapnak az elő­adói konferenciákon a mód­szertan és szemléltetés kérdé­sei. BUGÁT PÁLNAK, a nagy magyar természettudósnak mondása: „Tudománnyal a né­pért!” úgy érzem, a tervek ismeretében, hogy a TIT jól és hűen szolgálja ezt. Sugár István nul, elhagyja az öreget. Louis, az országos kerékpárbajnok, csaló és hazug lesz. Odette, egy papír- és cigarettapapír-gyáros ágyasa. Fernand-t kicsapják az iskolából, s megszökik a neve­lőintézetből is, ahová apja he­lyezte el; egy utcalány lakásán tartóztatja le a rendőrség. Tár­gyalás ... a párizsi gyermek­bíróságon. A vádlottak padján. Fernand. Mindenki az apát vá­dolja, Odette és Louis cudar módon hazudik, csak Fernand, a „kakukk-fióka” kel apja vé­delmére. A filmtörténet happy-end fordulattal ér vé­get: az öreg Neveux és Fer­nand. együtt távoznak a bíró­ságról ... Közepes értékű film. Tele szépséggel, megmosolyogtató bájjal, humorral. És tragédiá­val. Talán túlzott is ennyi drámaiságot, ennyi tipikus, végletes elemet vegyíteni ebbe a családi történetbe. Ennek el­lenére a film tartalmi váza, maga a filmtörténet szegé­nyes, fordulatai szinte kiszá­míthatók, előre sejthetők. Hi­bája a filmnek, hogy az alko­tók nem mutattak elég élesen rá, miért is hagyják magára idős apjukat a gyerekek. A film csupán regisztrálja a té­nyeket. Csak sejteti, s nem ábrázolja, nem érzékelteti az ókokat — teljességgel. Denys De la Patelliere, a film alkotója, ügyes rendező. Mes­terien építi fel a film jelenete­it, például Neveux látogatását a gazdag gyáros, lánya ágyasá­nak lakásán ... S a történet­ben, mint verssorok végén a refrén, többször visszatér az Eiffel-torony magasbafutó, ke­cses alakja. .. Jean Gabin döbbenetes, ha­talmas energiájú színész. Oly­kor szinte nem is érezzük, hogy a mozi nézőterén ülünk, s Gabin a filmvászonról beszél, annyira közvetlen, annyira élő, a becsületes francia munkás, Henri Neveux szerepében. Gabin játéka annyira érzékle­tes, annyira hiteles, hogy több­nek érezzük, mint bravúros színészi teljesítményt. Szereplőtársairól többé-ke- vésbé, nem mondhatjuk el mindezeket. Claude Brasseurt, Roger Dumas-t és Maria Jósé Nat-ot csak akkor érezzük iga­zán kitűnőnek, ha Gabin-nal együtt tekintenek a felvevőgép kamerájának lencséjébe. Rájuk is hull néhány forgácsdarab Gabin nagyerejű, kitűnő játé­kából. A szinkront nem nevezhet­jük sikerültnek. Zavarólag hat az emberre, hogy a színészek szájmozgása és a magyar hang „nem vág össze”. Pataky Dezső \A KlSZ-rexeiöségrálasxtás hírei: A recski fiafalok ünnepe volt a vezet őség válasz! ás = Pénteken este megtelt a "recski bányász kultúrotthon •kisterme — amely eddig is a ÍKISZ-fiatalok otthona volt —, •hogy a recski fiatalok megvá­lasszák KISZ-szervezetük új ivezetőségét. A vezetőségvá- rlasztó taggyűlés egy kicsit a ffalu ünnepe is volt, hiszen el­őjött a községi tanács elnöke, a íközségi párttitkár, az ércbánya -igazgatója, pártszervezetének ^titkára is, sőt a község másik iKISZ-szervezetének képviselő­ije is jelen volt a vezetőségvá- ílasztó taggyűlésen. | Mezei István, á recski KISZ- iszervezet 26 éves titkára, aki fáz ércbánya szocialista brigád­jának helyettes vezetője, mon­dotta el a vezetőség beszámo- |lóját. f A beszámoló igen konkrét és "célratörő volt, örvendetesen ^mellőzött minden szólamot, ^részletesen elemezte a KISZ- fszervezet megalakulása óta, s ’különösen az elmúlt esztendő­iben végzett munkáját, s nem feledkezett meg a kellő és jo­gos önbírálatról sem. A veze­tőség beszámolója elmondotta például, hogy nem sikerült je­lentősebben előrelépni az ifjú­ság politikai oktatásában, de baj van a szakmai neveléssel is. Mezei István, a vezetőség beszámolójában azt is elmon­dotta, milyen feladatok állnak a recski KISZ-szervezet előtt, s ezeket a feladatokat öntötte határozott formába a beter­jesztett határozati javaslat is. A beszámoló feletti vita ugyan nem volt elég széles­körű, viszonylag kevesen szól­tak hozzá a fiatalok közül, de azt meg lehet állapítani, hogy ezek a felszólalók sem fráziso­kat mondtak, hanem a lényeg­ről, a munkáról, a feladatokról beszéltek. A vita lezárása után kerüli sor a vezetőség tagjainak újjá- választására. A taggyűlés 9 ta­gú új vezetőséget választott, s egyben megválasztotta a járási KISZ-értekezlet küldötteit is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom