Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. október 15., szombat mm Önérzetes gyerek Üt szélén parkírozó, erősen összesározott Pobeda személy- gépkocsit tisztogat egy öt—hat­éves gyerek. Odaszólok: — Aztán szép lesz a kocsi igaz-e, öcskös?! — Nem az enyém — válaszol, csak úgy a válla mögül —, édesapámé. Megtisztítom már egy kicsit, ne legyen Olyan csúnya, sáros — mondja még magyarázólag, aztán önérzete­sen megjegyezte még: — Ha az enyém volna, én jobban vigyáznék rá! (p. e.) — AZ EGRI JÁRÁSBAN eddig hét község jelentette be a művelődési osztálynak, hogy a felnőtt dolgozókból énekkart alakítanak. Ezzel a megmozdulással, az egri já­rás népművelési munkája az elmúlt év hiányosságait pó­tolja ezen a téren. — SZÁZFÉRÖHELYES szarvasmarhaistállót építenek Verpeléten. Az új istálló épí­tési munkálatai jó ütemben haladnak, minden biztosíték megvan arra, hogy a jelentős összegű beruházás hamarosan megvalósuljon. Az építést vég­ző vállalat dolgozói mindent elkövetnek, hogy a következő hónap végére elkészüljön az új épület, még a tél beköszöntése előtt beköthessék állataikat a verpeléti Dózsa Termelőszövet­kezet tagjai. — AZ EGERSZÓLÁTI köz­ségi Hazafias Népfront-bi­zottság elnökségi ülést tart október 19-én, melyen meg­vitatják a termelőszövetkezet megszilárdításával kapcsola­tos népfront-feladatokat, majd megtárgyalják a követ­kező időszakra vonatkozó programot. — 4880 MÁZSA csalamádét tilóztak be eddig a fiatal kere- esendi termelőszövetkezet tag­jai. Ez a silótakarmány hatvan számosállat teljes téli takar­mányozását biztosítja. A szö­vetkezetiek emellett még 30 vagon finom takarmányt is tá­roltak télire. — A NAGYVISNYÓI mű­velődési ház építkezési mun­kálatai nagy ütemben foly­nak. Ez évben tető alá kerül az épület, majd május 1-re befejezik a munkát. — KIVÁLÓ EREDMÉNYT értek el a Szőlészeti Kutátó Intézet egri kísérleti telepének kutatói. Több szőlőfajtával folytatott kísérlet közben új fajtát, Eger I. elnevezésű egye- det hoztak létre, melynek ha­talmas fürtjei közül az egyik meghaladta az egy kilogram­mot, 1,25 kilogrammot nyo­mott a mérlegen. — A HATVANI JÁRÁS tartalékos tisztjeinek baráti találkozója volt október 8-án, este a petőfibányai művelő­dési házban. A találkozón részt vettek a járás tényleges tisztjei is. — NYOLCVAN SERTÉST adnak át az Állatforgalmi Vál­lalatnak az idén a poroszlói Haladás Termelőszövetkezet tagjai. A szövétkezetiek a le­szerződött sertések felét már leadták, a szerződésben vállalt többi sertést is hamarosan át­adják az államnak. Pita as iskolareformról Kibővített tanácsülés az Egri Pedagógiai Főiskolán EGRI VÖRÖS CSILLAG Háború és béke (I.—II. rész) EGRI BRÖDY Hüvelyk Matyi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Elloptak egy villamost GYÖNGYÖSI PUSKIN Az Eiffél-torony árnyékában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nápoly aranya HATVANI KOSSUTH Áru Katalóniának HEVES Fényes esküvő FÜZESABONY Az út vége PETERVÁSÁRA Ma utoljára Az Egri Pedagógiai Főisko­lán kibővített tanácsülésen vi­tatták meg az oktatási reform­tervezetet, ahol termelőszövet­kezeti elnökök, és 'ipari üze­mek dolgozói is részt vettek. Dr. Szokodi József, a főiskola igazgatóhelyettese tartott vita­indító referátumot. Elmondot­ta, hogy az oktatási reform az általános iskolák életében is nagy jelentőségű változást je­lent majd. és így a Pedagógiai Főiskolára, ahol az általános isko'ai tanárokat képezik, nagy feladat hárul az elkövetkező években. A tártaim as vitában valameny- nyi résztvevő egyetértett azzal, hogy az iskolareform szükség- szerű és a Pedagógiai Főisko’a nevelői nagy részt vállalnak annak megvalósításában. Dr. Berencz János, pedagógiai tan­székvezető tanár történelmi tényekkel bizonyította, hogy az elmúlt századokban számos törekvés irányult már a mun­kára való nevelésre. Ez az is­kolai reform azonban minden eddiginél átfogóbb és megfelel a gyakorlati élet követelmé­nyeinek. Felszólalt a vitában dr. Ba­kos József. a nyelvészeti tan­szék vezetője is, aki elmondot­ta, hogy egyetlen tudomány­ágat sem lehet ma már ok­tatni technikai ismeretek nél­kül. Helytelenítette azt a né­zetet, hogy vannak, akik az oktatási reformot félreértik és a humán műveltséget szembe­állítják a szakmai műveltség fogalmával, holott azt kell fi­gyelembe venni, hogy az álta­lános műveltséghez ma már el­kerülhetetlen a munkába való nevelés gyakorlati alkalmazá­sa. Felszólalt a vitában Varga Ferenc, a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezét elnöke. El­mondotta, hogy az iskolare­form időszerű és szükségszerű. A régi nézetek leküzdéséhez sokoldalú, okatató-nevelő mun­kára van szükség. Beszélt a kettős nevelés elleni elméleti harcról, a szocialista erkölcs fogalmának kialakításáról. Szólt a továbbiakban a poli­technikai nevelésről és a nagy­rédei példán azt kívánta be­bizonyítani, hogy az iskolai mezőgazdasági irányú politech­nikai nevelés nincs megoldva azzal a 600 négyszögöllel, amit a gyerekek gyakorlókertnek használnak. Elmondotta ta­pasztalatait és véleményét, mely szerint fejlett nagyüzemi gazdálkodást megismerni, az ott folyó munkát megszeretni csak úgy lehet, ha a gyerekek maguk is ilyen területen is­merkednek meg se mezőgaz­dasági munkákkal. Elmondot­ta, hogy a szakemberek veze­tése' alatt dolgozva még azt is el lehetne érni, hogy a hat évig dolgozó fiatalok szakmun­kásbizonyítványt kapjanak, és már mint keresőképes, hozzá­értő tagok kezdjék meg mun­kájukat a termelőszövetkezet­ben, vagy üzemben. Dr. Somos János tanszékve­[ zető tanár elmondotta, hogy a műszaki ismeretek és gyakor­latok tanszékét maga a reform hozta létre. Kifejtette felszóla­lásában azt a fontos és lénye­ges dolgot, hogy a politechni­kai oktatás tulajdonképpen nem egyszerűen tantárgyat je­lent, sakkal többet annál — képzést. Es ehhez a képzéshez nem elég a műszaki ismeretek és gyakorlatok tanszékének tanári összefogása, ehhez az szükséges, hogy minden tan­széken, minden nevelő töre­kedjen arra. hogy a munka megszerettetését központi gon­dolattá tegye. Beszélt a továb­biakban a túlterhelés és a tan­anyagcsökkentés kérdéséről. Ezzel kapcsolatban elmondot­ta, hogy a tananyagcsökkentés végrehajtása után kialakul az az anyagmennyisé®, mely az egyén és társadalom számára nélkülözhetetlen anyagot tár­ta1 mázzá majd. Még elmondotta azt. hogy milyen hasznos volt a nyári szakmai gyakorlat a hallgatók szempontjából, akik így megis­merkedtek a munkával, a nyolcórás, egyfolytában töl­tött munkaidővel, a munká­sokkal. Így közelebb kerültek a munkához és a munkásokhoz egyaránt. A több órás vita főleg elmé­leti síkon foglalkozott a re­formtervezettel és lényegbevá- góan érintette a Pedagógiai Főiskola további munkájához szükséges elvi es gyakorlati vonatkozásokat. Üzemi ankét a Mátravidéki Erőműben műsora Egerben este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM (Katona-bérlet) Abasáron este 7 órakor: ÜR1 MURI Kom lön este 7 órakor: Jubileum — A menuyetjárt ifiúr A Mátravidéki Erőműnél üzemi ankéton vitatták meg az iskolareform tervezetet. A vitaindító beszédet Strbák Ist­ván, a megyei tanács művelő­dési osztályának vezetője tar­totta. Az erőmű dolgozói, az ankét meghívottal komolyan áttanulmányozták a tervezetet, a termékeny vita, a hozzászó­lások is ezt mutatták. Néhány felszólaló hozzászó­lását közöljük vázlatosan. Mengyi János, a zagyvaszán­tói általános iskola nevelője, a többi között, a következőket mondotta: » — Nagy feladat lesz a 14. évet betöltő fiataloknak az ok­tatásba való bevonása 16 éves korukig. Nagyon helyesnek tartom, hogy létrehozzák a to­vábbképző iskolákat. A ser­dülő korban levő fiatalok ok­tatása, nevelése, nagyon nehéz. Ezektől a fiataloktól a szülők már azt várják, hogy keresse­nek és pénzt vigyenek haza. Ezen a téren a szülők, üzemek és a KISZ-szervezet támogatá­sára van szükségük. Nagy segítséget várnak a pedagógusok a KISZ-től az iskolából kikerült fiatalok szórakozásának megszervezé­sében, a fiatalság munkára va­ló nevelése területén, hogy meg tudják becsülni a fizikai munkát és a fizikai munkát végző dolgozókat. Lipták József, a petőfibá­nyai MSZMP alapszervezet ré­széről szólt hozzá a vitához. A többi között beszámolt arról, hogy üzemükben megszervez­ték a dolgozók iskoláját. Ter­vük az, hogy 1961-es évre üze­mük valamennyi dolgozója megszerezze a nyolc általános iskolai végzettséget. Beszélt a felnőtt dolgozók tanulási lehe­tőségeinek fontosságáról és a lehetőség megbecsüléséről. Fekete Mihály apci VB-elnök elmondotta, hogy az eredmé­nyes oktató-nevelő munkához nagyon fontos a tantestületi egy­ség kialakítása, mert nem eleg, hogy vannak kiváló nevelők, meg kell teremteni a kollektív szocialista szellemű, egységes tantestületet. Az iskolareform törvényre emelése előtt is so­kat lehet tenni az iskolai ne­velés érdekében. A továbbiak­ban elmondotta: — Az oktatási reform célki­tűzései akkor lesznek valójá­ban végrehajtva, ha ugyan­olyan társadalmi üggyé tesz- szük oktatásügyünket, mint amilyen társadalmi üggyé tud­tuk tenni a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Győrfi Gábor, a Mátravidéki Erőmű dolgozója az iskolare­form gyakorlati elgondolásai­val foglalkozott hozzászólásá­ban. Elmondotta tapasztalatait a Mátravidéki Erőműnél dol­gozó hatvani középiskolások politechnikai foglalkozásairól. — A tanulók a gyakorlati foglalkozásokat szeretik, szíve­sen járnak az üzembe, pedig a fegyelem talán még jobban kö­ti őket, mint az iskolában. A gyerekek szeretnek az üzembe járni, még a szünidőt is szíve­sen töltik Itt. Az üzemnek az iskolával való kapcsolata jó. A gyakorlati idő alatt az iskola kéziszerszám készletét fog­ják elkészíteni a tanulók. Az oktatás elméleti és gyakorlati úton folyik. A tematikát, amit a központ adott, az üzemre jel­lemző dolgokkal egészítette ki a politechnikai oktatás üzemi vezetője. Győri Albert, a Mátravidéki Erőmű KISZ-titkára elmondot­ta, hogy a fizikai munkára való nevelésre a legjellemzőbb, hogy például üzemükben a KISZ- fiatalok a KXSZ-kongresszus tiszteletére 2000 óra társadalmi munkát ajánlottak fel, melyet az elmúlt héten még 1000 órá­val emeltek fel. Nagy Lajos, a selyp! általá­nos iskola igazgatója, foglalko­zott a nevelőmunka szocialista tartalmával. Sütő János, a hat­vani járási tanulmányi fel­ügyelő elmondotta, hogy a re­form végrehajtásában nagy szükség van a szakemberek, szülők és a társadalom min­den dolgozójának hozzászólá­sára. Márföldi Pálné szülői mun­kaközösségi elnök: — Az iskolába járó fiatalo­kat úgy kell nevelni, hogy az iskolából kikerülve meg tudja­nak felelni a társadalom igé­nyeinek. Ehhez az szükséges, hogy a nevelőtestületnek ebben a munkában minden szülő, minden szervezet, az egész tár­sadalom segítsen. Szülői mun­kaközösségünk ezt eddig is megtette és ezután is igyekszik mindenben segítséget nyújtani a nevelőtestületnek. A vitához hozzászólt Dorkó József, az MSZMP megyei pártbizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője is, értékelte a vitán elhangzottakat. Ez az ankét 'alaposságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az iskolareform érdeké­ben szükséges tervek és intéz­kedések valóra váljanak. I960. OKTOBER 15., SZOMBAT: TERÉZ 40 évvel ezelőtt, 1920 Októberében halt meg JOHN REED forra­dalmár, amerikai Író, aki 1920-ban részt vett a Komintern II. kong­resszusán. Moszkvában, valamint az ázsiai népek Bakuban lefoly­tatott konferenciáján. Szovjet-Oroszország-beli élményeit a Tíz nap, amely megrendítette a világot című könyvében írta meg. 2030 évvel ezelőtt, ie. 70-ben e napon született PUBLIUS VERGI­LIUS MARÓ római költő. Főműve Róma múltját, jelenét és jöven­dő sorsát tárgyaló nagyszabású nemzeti eposz az Aeneis. Vergi- iiust a latin irodalom legnagyobb költőjének tekintjük. Első mun­kája a Bucölica (Eklogák) című idillsorozat volt. Georgica című müve a földművelésről szóló tanköltemény. Vergilius ie. 19-ben halt meg. 33 évvel ezelőtt. 1905-ben e napon halt meg SZÁSZ KAROLY költő és műfordító. 83 évvel ezelőtt, 1875-ben e napon nyitotta meg kapuit a pesti Népszínház. 35 évvel ezelőtt. 1925-ben. az akkor francia kézen levő SZÍRIA népszövetségi mandátumos területén a francia imperialisták ellen népi felkelés tört ki. A nyilas rémuralom 1944. október 15-én kezdődött Magyarorszá­gon. R hanglemez diadal útja Az 1959-es évben világszerte összesen 250 millió hanglemezt gyártottak. A hanglemezek ke­reskedelmi értéke hozzávetőleg 7,5 milliárd forint. A gyártás­hoz, becslések szerint, 18 000 tonna vinrigyantát és 7000 tonna stirolgyantát használtak fel. Különleges technikai köve­telményeket támaszt a mikro­barázdás lemezek előállítása. A percenként 33 fordulatszá­mú lemezen, egy centiméter­rádiuszon 80—120 barázda van. Egy barázda mindössze 0,08 milliméter széles és 0,04 milli­méter mély. Elképzelhető, mennyivel apróbbal! még a barázdában levő felületi egye­netlenségek, amelyek tulaj­donképpen a hangokat rögzí­tik. Noha manapság a lemez­játszókon csak igen könnyű „kart” alkalmaznak, a gyé­mánt, vagy a zafírtűk finom éle miatt mégis 350 atmoszfé­ráig terjedő nyomás neheze­dik a lemezre. Több mint egy hete játssza a Gárdonyi Géza Színház a Bekopog a szerelem című ze­nés vígjátékot. Ezzel kapcso­latban nem sok újdonságot árulhatunk el kedves olvasó­inknak, legfeljebb annyit, hogy nap mint nap megismét­lődik a siker, s telt ház előtt játszanak a színészek. A Kis Színház jól sikerült bátort bemutatkozása után az elmúlt napokban Felsőtár- kányban tartott előadást. Ma este Komlón lép fel a kis együttes. Ide tartozik még az is, hogy a színház kezdeményezése, a Kis Színház sikere már túlju­tott a megye határán. A napok­ban jelentkezett ugyanis a Ma­gyar Rádió „Élőszóval, muzsi­kával” című rovata és felvételt készített a Gárdonyi Géza Színházban. A hangszalag az igazgatóval, rendezővel, színé­szekkel való beszélgetésen kí­vül megörökítette a Mennyet- járt ifiúr két énekszámát: Sza­badi József és Szabó Rózsa duettjét, s Gyuricza Ottó diák­belépőjét. Előreláthatóan már a ma délutáni műsorban hall­gathatjuk ezt a felvétett. . * A váratlan látogató, aki ezekben a napokban benyit * * színház irodájába, színpadra, vagy akár az öltözőbe, verse­ket tanuló színészekbe ütkö­zik. A Kelemen László Irodal­mi Színpad évadnyitó előadá­sára készülnek a Gárdonyi Gé­za Színház művészei. Október 17-én tartja első előadását az Irodalmi Színpad. A „Tiszta szívvel” című műsort József Attila verseiből Kozaróczy Jó­zsef állította össze, s a színé­szek ritkán hallott József At­tila versek tolmácsolására ké­szülnek. Igazi irodalmi él­ménynek, szép előadásnak ígérkezik az Irodalmi Színpad évadnyitó műsora. * Komoly művészi produkciót tartogat a színház november hónapra is. Nagy izgalommal készülnek Danek: Szemtől szembe című művének bemu­tatására. Magyarországon ez lesz az első előadás ebből a darabból. így egy hazai ősbe­mutatónak lehetünk tanúi. A darab írója is ellátogat Eger­be, megnézi az előadást, és egy hetet tölt majd Magyar- országon. * A Danek-darab nagy feladat elé állítja a rendezőt, a szí­nészt egyaránt. Sőt! A műszaki személyzetnek is szokatlan fel­adatokkal kell megbirkóznia. A darab 34 színből áll és egv- egy színváltozás maximum öt —tíz percig tart. A díszleteket Pásztor Péter tervezte. A pró­bák Vass Károly rendezői irá­nyításával folynak, s a díszle­tek nagy része is elkészült már. A darabnak 20 szereplője van, a főbb szerepeket Kovács Mária, Szoboszlai Sándor, Romvári Gizi, Csornai Irén és Pusztai Péter játsszák. Befejezésül röviden beszá­molunk még arról is, hogy a színház két művésze, Koza­róczy József és Pálffy György az elmúlt napokban Pécsett jártak tapasztalatcserén. A Pé­csi Nemzeti Színház Kamara Színházának klasszikus ciklu­sát nézték meg. Látták Euripides: Medeia; Lope De Vega: A kertész ku­tyája, Schiller: Ármány és szerelem, Csehov Ványa bácsi és Beaumarchais: Figaró házas­sága című műveit. (m) A televízió ára szorgalmas munka volt veit megvalositasanal végzett társadalmi munkával sok elis­merést szereztek a kiszisía névnek. Társadalmi munkájuk már eléri az 500 órát. Nemré­gen a járdaépítésben, a sza­badtéri színpad és a hősök kertjének körülkerítésében se­gédkeztek. így jutottak el a község fia­taljai a KlSZ-vezetőségválasz- táshoz, ahol határozatként mondták ki, hogy az őszi beta­karítási munkában is segítenek a termelőszövetkezeteknek. Ezen az összejövetelen 20 hold kukarica betakarítását vállal­ták, s megígérték, hogy a szü­reti munkáknál is segítségére lesznek a termelőszövetkeze­teknek. Ezúttal már több mint 200 fiatal hallgatta a KISZ vezetőségének beszámolóját, s vett részt azon az ünnepségen, amelyen Misi Sándor, a KISZ Heves megyei tikára adta át szorgalmas munkájuk jutal­mát, a televízió vevőkészülé­ket. Berta Frigyes ifjúságának nevelését. ' Megnövekedett erejükkel egy­aránt segítették a szövetkeze­tek szervezését, megszilárdítá­sát. Ekkor látott napvilágot a KISZ Heves megyei bizottsá­gának felhívása, amelyben az aratási munkák gyors és szem­veszteség nélküli elvégzésének segítésére kérte a megye kiszistáit. A felhívásra azonnal megalakították a Győzelem nevő 40 tagú brigádot, s a köz­ség KISZ-alapszervezetének fiataljai szabad idejükben 127 hold gabonát arattak le, s 30 holdon végezték el az aratógép utáni csomózást. Nagy munka volt ez, hozzá­járult ahhoz, hogy az ecsédiek elsőnek végeztek az aratással járási viszonylatban. Ez a jelentős munka csak egy része volt annak a segít­ségnek, amellyel a község KISZ-fiataljai hozzájárultak a falu boldogulásához. A klub- helyiség szépítésével, parkíro­zással, a községfejlesztési ter­A Népújság október 8-i szá­mában tájékoztatta a megye dolgozóit, hogy Ecséden átad­ták a megyei KISZ-bizottság által adományozott első díjat: a Munkácsy-televízió vevőké­szüléket az aratási munkák­ban legjobb eredményt elérő KISZ-szervezetnek. E kis cikk azonban nem írt arról, hogy KISZ-szervezetünk miként jutott ehhez az értékes jutalomhoz, mikor annyi sok üzemi és községi KlSZ-szerve- zet versengett érte. Ennek rövid története a kö­vetkező: A KISZ ecsédi alapszerveze­te 1957 februárjában bontotta ki zászlaját. Mindent elköve­tett e nehéz időkben, hogy a fiatalok megismerjék az ellen- forradalom kirobbantásának okait, hogy kulturáltan szóra­kozhassanak, tanulhassanak a szervezet jóvoltából. Nemsoká­ra már 35—40 tagja volt az ifjú Táncos Lajos vezette KISZ-szervezetnek, s már si­kerrel váltották valóra a falu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom